Budapesti Hírlap, 1856. február (27-50. szám)

1856-02-01 / 27. szám

27. Február 1.1856 Pest. Péntek, Megjelenik e lap, vasárnap és ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel.Előfizetési dij: Vidékre : fé 1 é v r e : 10 írt, évnegyedre: 5 írt. Helyben: fé 1 é vr e: 8 írt, évnegyedre:! írt. — A hirdetések ötször hasábzott sorának egyszeri be­iktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr számittatik. — Egyes szám 20 pkr. Szerkesztői iroda : Országút, 6. sz. a. (Kunewalderház) 2-ik em. sz. Előfizethetni he lyb on: a lap ki a d ó h i v a t al áb an , Egyetém-utcza, 2-dik szám , földszint; vidéken minden es. kir. postahivatalnál. — Előfize­tést tartalmazd levelek a czim, lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen akladő hivatalhoz utasitandók. Kiadó hivatal van : Egyetein-utczában, 2-ik szánt alatt, földszint. A „Budapesti Hírlap“ előfizetési ára: Budapesten évnegyedre 4 pft. félévre . . . 8 — Vidéken évnegyedre . . . 5 — félévre.............10 — Pesten előfizethetni alulirt nyom­dájában. (Egyetemi utcza 2. sz. a takarék- pénztár-épülelben), vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Az előfizetési díj bérmente­sen beküldetése kéretik. Emich Gusztáv, a ..Budapesti Hírlap“ kiadója. HIVATALOS RÉSZ. Az igazságügyi ministernek 1855. december 15-n kelt rende­leté, kiható Magyar-, Horvát- és Tótországra,a Szerb-vajda­ság- s Temesi-bánságra, melylyel az uj telekjegyző' könyvek közzététele s azoknak telek- könyvekképeni vezetését tárgyazó szabályok bocsáttatnak ki. (Vége.) 165. §. Ha több bejegyezvények azért állanak egyenlő rangsorozatban, mivel az e tárgybani telek­könyvi kérvények egyidejűleg nyujtattak be: ezen körülmény ezen bejegyezvények mindegyike alatt kő­vetkező megjegyzéssel, p. o. Egyidejűleg N. E. 20 és 21-el, Egyidejűleg N. E. 19 és 21 —el, Egyidejűleg N. E. 19 és 20-al, kiteendö. Ha valamely a tulajdoni lapban létező bejegyez- vény valamely a teherlapban létező bejegyezvénynyel a fönn előadott okból egyenlő raugsorozatban áll: úgy egyszersmind a bejegyezvény lapjára és sor­számára kell hivatkozni, p. o. Egyidejűleg N. E. 20-al; lásd C. 4. Egyidejűleg N. E. 19-el; lásd B. 8. 166. §. Ha valamely bejegyezvény tárgyát szám­szerű öszvegek képezik, úgy a számok betűvel írandók, p. o. két harmadrész , négyszáz forint. A krajezárok számai s a fekvőségek átvételi árai és becsértékei (52. §. g.) csak számokkal teen­dők ki. 167. §. A teherlapon a jegyzett rovat előtt, kö­rülbelül egy fél hüvelyknyi távolságban egy vonal hú­zandó le, mi által uj rovat képeztetik. Ezen rovatban azon követelések pénzöszvegei, me­lyek közvetlenül a telekkönyvi testen fe- küsznek , s melyeknek egyszeri lefizetése által s terhelés megszűnik, számokkal írandók be, azaz kivé- tendök. Ha a telekkönyvi jószáglest közvetlen terhe­lése pénzöszvegből ugyan, mely azonban ismételve előforduló határidőkben fizetendő, p. o. évi járadé­kokból áll; vagy ha az pénzösszegből nem áll: úgy csak az általános terhelési jel: „ „ „ vetendő ki. 168. §. Ha a telekkönyvvezetö valamely bejegyzés teljesítésénél valamely nyilvánkönyvi aggályt, vagy a bírósági intézkedésben valamely írásbeli hibát vagy más fogyatkozást vesz észre: ö erről a telekkönyvi ha­tóság elöljárójának szóbeli jelentést tartozik tenni, mely is a följelentett fogyatkozást megvizsgálandja s vagy maga megigazítandja, vagy pedig ha arra följogosítva nem volna, a telekkönyvvezetöt oda utasítandja, hogy az észrevett aggályokat a telekkönyvi hatóságnak írásban jelentse föl. Ha valamely bejegyezvénynél mindjárt a bejegyez- vénynek a bírói végzésseli összeegyeztetése alkalmá­val valamely kihagyás, helytelen kifejezés vagy más fontos hiba vétetik észre, a megigazító jegyzet tüs­tént hozzámelléklendö. Ha azon fogyatkozások csak a végzésnek a felek kezébe lett szolgáltatása után vétetnek észre, évről a telekkönyvi hatósághoz írás­beli jelentést kell tenni, mely mindjárt a hibás hely mellett följegyzendő, mire a felek netaláni kihall­gatása után a megfelelő kijavítás elrendelendő s a folyó sorszám alá jegyzet alakjában beiktatandó. Er­ről a felek értesítendök. A hibás helyeket se kivakarni se máskép ol- vashatlanokká tenni nem szabad, hanem azok csak alájok tett pontokkal jelölendők meg. 4. Okiratgyüjtemény. 169. §. Minden telekkönyvi kérvények, a hozzájok tartozó mellékletek odafüzésével, az iktatói számok sorrendé szerint, kemény boríték alatti nyalábokban a telekkönyvirodában elteendök. Az elintézett folyamodványok, a vétbizonyítványok s valamely meghatározott telekkönyvi kérvényt illető minden egyéb irományok ehhez hozzáfüzendök, vagy a hozzáfüzés lehetetlensége esetében, azzal kereszt- köteg alatt összekötendők s egy borítékivre följegy— zendök. 5. A telekkönyvi betétek, a naplóésaz okiratgyüjtemény nyilvánossága és megtekintése. 170. §. Mindenkinek szabadságában áll, a telek­könyvi betéteket, a naplót és az okiratgyüjteményt az arra rendelt hivatalos órákban,'melyek a telekkönyv- irodábani kifüggesztvény által megjelölendők, megte­kinteni. Ezen megtekintésnek csak egy hivatalos személy jelenlétében szabad történnie, mely a feleknek egy­szersmind a kivánt fölvilágosí tásokat adni s a fölött őrködni köteles, hogy a föltárt iratok és könyvek semmikép össze ne gyüressenek, meg ne rongáltassa- nak vagy el ne lisztátlaníttassanak. Továbbá egy félnek sem engedendő meg, hogy azokból másolatokat készítsen, vagy hogy rövid jegy­zetek fölirásánál tentát használjon. 6. A telekkönyvi kivonatok és okirat­másolatok kiadása. 171. §. Mindenkinek szabadságában áll, telek­könyvi kivonatok s egyszerű vagy láttamozott okirat- másolatok kiadását kívánnia. a) Telekkönyvi kivonatok. 172. §. A telekkönyvi kivonat az uj telekkönyvek behozatalának első idejében csak a telekkönyvi betét (a telek-jegyzőkönyv vagy különös betét, 44 és 45. §§.) egész tartalma hivatalos, szóról szórai és teljes másolatának alakjában adathatik ki. Ha később sommás és részleges telekkönyvi kivo­natok szüksége mutatkoznék, ez iránt külön rendelet fog kibocsáttatni. Atelekkönyvikivonatnak a betét nyilván­könyvi állását azon nap bezártáig kell tartalmaznia, a melyen az kiadatik. Egyszersmind minden addig be­érkezett, ugyanazon betétet tárgyazó s még el nem intézett kérvények a telekkönyvi kivonat vé­gén az iktatói számok sora szerint, a mint azok a be­tétben rajzónnal följegyezvék (161. §.), s a naplóból látható tartalom rövid előadásával, azon hozzáadással jelölendők meg, hogy azok még el nem intézvék. A telekkönyvi kivonat a hivatal pecsétével s a te­lekkönyvvezetö aláírásával látandó el , ki annak helyes és teljes voltáért kezeskedni tartozik. 173. §. Minden telekkönyvi kivonathoz, ha kíván­tatik, a megelőző §-ban meghatározott alakban annak folytatása, vagy azon elismervény csatolandó, hogy az e részbeni telekkönyvi betétben további bejegyzés nem történt, se arra vonatkozó további kérvény be nem érkezett. b) Okiratmásolatok. 174. §. Az okiratgyüjteményben előforduló minden ' telekkönyvi ügydarabokból, azok mellékleteiből s az azokhoz tartozó irományokból p. o. a vétbizonyítvá- ' nyokból, a felek vagy hatóságok kivánatára egyszerű ' vagy láttamozott másolatok adandók ki. 1 c) A telekkönyv (kivonatok és okira t- ' másolatok megrendelése és kiszolgál­tatása. 175. § A telekkönyvi kivonatok és okiratmásola­tok megrendelésük idősora szerint adandók ki. A megrendelésekről, melyek szóval történhetnek, lajstrom vezetendő, melyben minden megrendelt ki - adás minden évi január 1-jétöl kezdődő folyó szám alatt bejegyzendő, s a megrendelés napja, a megren­delő, a tárgy s a benyújtott bélyegjegyek száma és neme kijelölendő. A megrendelőnek, ha kivánja, megrendelési bizo­nyítvány adandó, s annak, ha az valamelyik hivatalos személy előtt ismeretes, vagy a megrendelési bizo­nyítvány bemutatójának, a kiadott okirat, a föl nem használt bélyegjegyek visszaszolgáltatása s az átvé­telnek a megrendelési Iajstrombani elismerése mel­lett, kiszolgáltatandó. A lajstromba a felek vagy hatóságoktól beérkező Írásbeli megrendelések is bejegyzendők, s a mellett kijelölendő azon nap, melyen a kiadott okiratokdiaz- zájok elküldenek. NEMHIVATALOS RÉSZ. Buda, jan. 31. A végzetteljes és oly sok érdekekkel összekap­csolt keleti dráma közelebbről egy méllán örvende­tesnek mondható fordulási ponthoz jutott, — azon ponthoz, melynél remélni lehet, hogy a roppant erőfeszítéssel folyt és temérdek áldozatot igényelt világharezot az óhajtott béke fogja mielőbb fel­váltani. Hogy mennyire európai közóhajlás a béke, men­nyire érzik mindenütt annak szükségét és becsét, — e részben elég hivatkozni azon általános, őszinte örömnyilvánulásra, melylyel az elöleges békepon­toknak Oroszország által elfogadását minden fő­városban, minden országban kivétel nélkül üd­vözölték, valamint a finom érzéssel biró s a hely­zetet jól ismerő pénzhatalom is az állampapírok árfolyamának pár hét alatt tetemesen fölebbhágá- sában s az agio lejebbszállásában némán ugyan, de igen nyomatékosan nyilatkozott. A népek szava e jelen esetben — ezt teljes joggal mondhatni — Isten szava. Minél tovább tartand a háború, annál pnszlítóbbá válik, nehezebben eloltható leend an­nak lángja, annál több érdek fog veszélyeztetni, s a bonyolodás növekedésével az ínség és a népek boldogságára sulyosodó csapások is azon mérték­ben terjednek és szaporodnak. Hogy különösen szorosabb értelemben vett hazánk felvirágzása, az abban már szép haladást tett' asuti s más közhasznú vállalatok gyarapodása, az egész országnak az uj viszonyok megszilárdulásától várható anyagi jóléte és szebb jövője a békétől van lényegesen feltéte­lezve,— ezt mutogatni szükségtelen. E békének most — örömmel mondhatjuk — biz­tosalapja van. A gróf Buol tavalyi dec. I6-n kelt jegyzéke mellett gr. Eszterházy Bá­lint által az orosz udvarral közlőit ismeretes béke- előzményi pontok Austria, Francziaország és Anglia között történt elöleges értekezés s teljes egyet­értés folytán lőnek megállapítva, s azokataz orosz császár Felséges Urunk és Császárunk ajánlására tartalék nélkül elfogadta. Hogy e körülmény, e di­ploma l i a i tény a békének erős és nem kön­nyen megdönlhetö alapját képezi, kétséget nem szenved, s az európai nagyhatalmak egyessége a béke munkájában annak lényeges feltételeire nézve oly kiindulási pontnak tekinthető, mi a rend és tör­vényes állapot minden barátjait teljesen megnyug­tathatja. A december 2-diki szerződés tagjai által tanú­sított és a békeelözményi pontokból kitűnő példás mérséklettség remélhetőleg buzdításul és ösztönül fog szolgálni a német hatalmasságoknak is, hogy szorosabban Austriához csatlakozzanak, s császári udvarunk loyalis és általános méltánylással találko­zott politikáját a keleti ügyben annál erélyesebben gyámolítsák, miután, a mint tudva van, többen e német udvarok közöl a béke üdvös munkájában úgy is fáradoztak, továbbá az ismeretes négy biz­tosítéki pont közöl kettőt a német szövetség elfo­gadott és magáévá tett, s jelesen a dunai szabad hajózásra vonatkozó feltétel a középeuropai álla­mok hasznával és érdekével lényeges összefüggés­ben áll. Hogy a szövetségen kívül álló Porosz- ország is maga részéről a közös nagy czélt, a nyugatiak és Austria nemes törekvésének czélját elősegítette, a siker kezességének tekinthető. Hogy egy ötödik s a négy biztosítékon kívül még más netalán szükségesnek ítélhető föltételek kívá­nására is jogosító pont van a békeelözményekben, ez, bizton lehet erösítni, a béke munkáját megza­varni, vagy akadályozni nem fogja. Haszinte, a mint látszik, Angliának a nagy kérdésre nézve némely kétségei forognának fenn, s e körülményből neta­lán e kabinetnek egy külön nézete merülne is föl, jelesen a mennyiben csak az értekezleten tárgya­landó ötödik pontnak teljesen kifejtését sürgetvén, e követeléseinek a béke előzményekbe beigtatásá- hoz ragaszkodnék; de mellőzve az angol ministe- rium sajátságos állását a parliamenttel szemben, erre nézve megjegyzendő, hogy a keleti drámában voltak a mostaninál kritikusabb perczek, midőn a szövetséges hatalmasságok együltartását, a megol­dást nehezebben lehetett remélni, s mégis a jóaka­ratnak és állhatatosságnak sikerült az akadályokat az útból elhárítni, mi a jelen esetben sem marad ki. Bízvást lehet azt is várni, mikép a francziák csá­szárja, kinek mérséklettség és loyalitás tekinteté­ben kitűnő eljárását a béke munkájában eléggé méltányolni nem lehet — a több udvarokkal egyet­értve sikeres közbenjárását folytatandja, s e mo- narcha önzéstelen magatartásában is a békének I biztos záloga van, — miért a fönnebb érdekelt körülmény a békceiőzmények aláírását hátráltatni nem fogja. Annái inkább, mert különösen császári udvarunk is, mely a közbékeért már annyi áldozatot telt, az ötödik pontnak netalán Anglia részéről történhető külön felfogását is bizonyosan az európai ér­dekek szempontjából fogja tekinteni, — e szem­pont, t. i. a békeponlok felállításában csak az euró­pai érdekekhez ragaszkodás s a nagy munkának e szellemben folytatása által pedig annak oly alapja van nyerve, mely aprólékosabb, csekélyebb nehéz­ségekkel győztesen fog bizonyosan daczolni. Pest, jan. 31. A katliolikus tanitóképzöintézetek Magyarországban. 0. C. Azon Magyarországra nézve nagy- fontosságú kérdés, mikép a kathol. népisko­lák számára elegendő számú derék tanítók képeztessenek, azon legközelebb kibocsátott legfelsőbb határozat által el van intézve, mely szerint az ezelőtt Pesten, Szege­den, Miskolczon, Érsekújvárt t, Nagy-Kanizsán és Győrött felállított, részint még most fennálló, de a jelen szük­ségleteknek meg nem felelő praparandiák he-r lyett tizenkét tanítók épzöintézet lesz, és pedig tizenegy a férfi és egy a női tanítóhivataljelöltek számára, lehető leghamarabb életbeléptetendö. Az intézetek helyeiül, az utóbbi számára Pest (az ottani angol kisasszonyok intézetében), az elsőbbek számára Pest, Kalocsa, Nagyszo mb a t, Nagyvárad, Kassa,Szathmár,Besz- terczebánya, Esztergom, Sopron, Pécs és Győr jelöltettek ki, minden or­szágrészek és egyházmegyék, kiválólag pe­dig az országbeli különböző nyelvek lehető tekintetbe vételével. A legfelsöbbleg hely­benhagyott szerkezet szerint ez uj intézetek mindenütt főiskolákkal jönek össze­köttetésbe, hogy a tanítóhivatali jetöltek az oktatás- s nevelésszakban megkivántató gyakorlati képzettséget megszerezhessék. Azok a népiskolaigazgatók rendes felügye­lete és a föiskolaigazgatók közvetlen v e- zetése alá rendelvék, és tanítókat mind a fő- mind az elemi iskolák számára képeznek. A képzés tartama két iskolai évre van szabva, s azt csak ideiglenesen, t. i. mig a katliolikus népiskolatanítókbani mostani hi­ányt tart, lehet, hol az elkerülhetlennek ta- láltatik, megrövidíteni. A jelöltek fölvételi feltételei ugyanazok, melyek a tanító- képzöintézeteknél a német-szláv koronaor- szógokban régóta érvényben vannak, tudni­illik megbatározott előtanulmányok, a 16-ik életév, vallásos-erkölcsi jó magaviselet, testi egésség s némi zenei előismeret. Úgyszintén az egész tan terv a jelöltek elméleti és gyakorlati kiképzésére úgy van készítve, a mint az a német-szláv koronaországokban az ynemü legjobb intézeteknél a legkedvezőbb sikerrel fönnáll. A legkitűnőbb jelöltek, a tanfolyam bevégzése, s nyilvános vizsgálat etétele után, mint főiskolatanítók ké- ) ess égi rendelvényt nyernek; azok, dk legalább az alsóbb elemi iskolák számára tiképezték magukat s kellő erkölcsi jellem­szilárdságot tanúsítnak, mint elemi-isko- atanítók nyernek rendelvényt; ellenben azok , kik elegendő képességgel ellátvák ugyan, de önálló tanítóhivatalra alkalmasak­nak még nem látszanak, bizonyítványokkal mint a 1 tanít ók bocsáttatnak el. Egyébiránt úgy az elemiTiskolatanítók mint az altanítók- nak lehetségessé van téve, bizonyos, gyakor- ati tanítói szolgálatban töltött próbaidő le- folyla után, különvizsgálat utólagos letétele által,maguknak további elömozdíttatásra igényt szerezni. Ezen uj intézetek költségei részint helyi pénzforrásokból, részint a magyar ta­nulmányi s vallási pénzalapból fognak fedez­tetni. A tulajdonképeni képezdei tanítók évi fizetése lesz Pesten 800 ft, más helyeken 700 ft, a katekheták s főiskolai tanítók jutalmaz- ványt kapnak a jelöltek oktatásábani részvé­telük mennyisége szerint; szegény képezde- tanulók számára ez intézetek mindenikében bizonyos számú, évi 40—töl 60 ftig menő ösztöndíjak vannak alapítva. A legtöbb fö- magasságu érsekek és püspökök, valamint több városközségek és magánosok oly jelen­tékeny öszvegeket biztosítottak ez uj intéze­tek fölszerelése és fenntartására, mikép a közpénzalapokat a helyiségek költségeire, azok fölszerelése és fűtésére épen nem kellett igénybe venni, és mikép maga 0 császári királyi Apostoli Felsége azon püspökök és városközségeknek tanúsított készségükkeli legmagasb megelégedését nyil­váníttatni méltóztatott. A legfensöbb határozmányok végén azon legmagasb akarat van kifejezve, miszerint a hitelemzet és iskolai pädagogika számára kü­lön tanfolyamok felállítása végett a kathol.

Next

/
Thumbnails
Contents