Budapesti Hírlap, 1856. február (27-50. szám)

1856-02-26 / 47. szám

Pest. Kedd, 41 sz. Szerkesztői iroda : Országút, 6. sz. a. (Kunewalderház) 2-ik­em. BUDAPESTI Megjelenik e lap, vasárnap és ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel .Előfizetési díj: Vidékre :félévre: 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben: f­é­l é­vr­e: 8 frt, évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri be­iktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4kr számíttatik.— Egyes szám SO pkr. A „Budapesti Hírlap“ előfizetési ára: Budapesten évnegyedre 4 pft­­félévre . 8 — Vidéken évnegyedre . .5 — félévre.............10 — Pesten előfizethetni alulirt nyom­dájában. (Egyetemi utcza 2. sz. a takarék­pénztár-épületben), vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Az előfizetési díj bérmente­sen beküldetése kéretik. Emich Gusztáv, a Budapesti Hírlap­ kiadója. HIVATALOS RÉSZ. A cs. k. A p o s t o­­­i Felsége f. é. febr. 18—ki legfelsőbb határozata által a felségárulásbani részvét miatt 6 évi várfogságra ítélt Török Gábornak bün­tetése hátralevő részét legkegyelmesebben elengedni méltóztatott. A cs. k. kereskedelmi ministerium Zechmeis­­ter György utonválasztatását a pozsonyi kereske­delmi és iparkamra elnökévé s Ueberpacher Mi­­hályét ugyanannak alelnökévé jóváhagyta. A cs. k. keresk. ipar- és közmunkaügyi ministe­­riumnak m. é. nov. 6.ki 25250 sz. a. kibocsátványa folytán az eddigi lovasposta-vonalon Félegyháza és Szentes közt f. é. febr. 27-étől kezdve hetenként kétszeri taligaposta rendeztetett. Ennek folytán a csongrádi és szentesi posták a té­­lebbi naptól kezdve szekérposta-szolgálattal foglalko­­zandnak. Ezen taligapostával a levél­vitelen kívül, korláto­zatlan értékű pénzes levelek és kis küldemények, az utóbbiak darabonként 10 font súly erejéig, fognak Szentes, Csongrád és Félegyházára és viszszaszál­­líttatni. A taligaposta következő rendben fog közlekedni: Indulás Félegyházáról: szerdán és szom­baton 11 óra 30 perczkor reggel. Érkezés Szentesre:szerdán és szombaton 4 óra 15 perczkor est­e. Indulás Szentesről: szerdán és szombaton 5 óra 30 perczkor reggel. Érkezés Félegyházára: szerdán és szom­baton 10 óra 15 perczkor estve. Az illető szekérposta-küldemények felvételének bezáratása a pesti cs. k. postahivatalnál kedden és pénteken estve 7 órakor, a budai császári királyi postahivatalnál pedig ugyanazon napokon esti 5 órakor. A küldemények az említett vonalról Pest-Budára szerdán és szombaton 8 óra 30 perczkor estre érke­­zendnek. A félegyháza-szentesi vonalon f. é. feb. 27-től kezdve a lovasposta következő rendben járand: Indulás Szentesről: vasárnap, hétfőn, ked­den, csütörtökön és pénteken 3 óra 30 perczkor reg­gel. Érkezés Félegyházára: ugyanazon napo­kon 8 óra 15 perczkor reggel. Indulás Félegyházáról: ugyanazon napo­kon 11 órakor reggel. Érkezés Szentesre: ugyanazon napokon 3 óra 45 perczkor estve. Pest febr. 14. A magas cs. k. budai helytartóság f. é. febr. 6-ki 2385 sz. a. kibocsátványánál fogva következő uj bérkocsi- és comfortable- vitelbérrend lön megálla­pítva. Mi ezennel azon megjegyzéssel hozatik köztudo­másra, hogy ezen járati és dijrend azonnal hatályba lép. Pest febr. 24. 1856. Pest, B­uda és Ó-Buda városok cs. k. rendőrigazgatósága. Vite­s­bér­ rend a bérkocsik számára Pest, Buda és Ó-Budán. 1. §. Napszámra. Egy egész napra reggeli 7 órától esti 9 óráig . .......................................6 ft. — Fél napra reggeli 7 órától déli 12 óráig, vagy déli 12 órától esti 9 óráig...........................3 fr. — 2. 1. Óra számra. a) Fél órára vagy kevesebbre . . — 30 kr. b) Egy órára vagy kevesebbre . 1 fr. — c) Minden további órára . . .. . — 48 kr. d) Az óra után következő minden fél­órára ..................................................— 24 kr. 3 §. Egyes járatokért megállapodás és visszamenetel nélkül. a) Ily járatért Pest városán belül, vagy Buda kül­városain belül, vagy ezek és a vár közt — 40 kr. b) Ily járatért Buda várán belül . — 30 kr. 30 By járatért Pestről a budai oldalra, belefoglalva a várat, vagy megfordítva .... 1 ft. — Ezen három tarifatétel Ó-Budára és Uj­telepre nem alkalmazható. 4. §. Meghatározott járatok a vaspá­lyás állomáshelytől, vagy a gőzösök pesti kiszállóhelyétöl. a) Pest minden városrészeibe a távolság különb­sége nélkül . 48 kr. b) Buda várába, Krisztina-, Rácz-, Vízivárosba és Országutra . . . ............................1 ft 30 kr. c) Újtelepre és Ó-Budára . . . . 2 ft — A gőzösök kiszállóhelyétöl a budai bombatéren. d) A várba, Krisztina-, Rácz- és Vízivárosba, Or­szágutra egész a császárfürdőig ... 48 kr. e) Újtelepre és Ó-Budára . . . 1 ft 20 kr. E járatoknál a kis podgyász, mely a kocsiban el­helyezhető, bérment a kocsin kívül elhelyzett pod­gy­ászért ................................................. 12 kr. f) A városligetbe tett járatért, megállapodás és visszamenetel nélkül . .­­ . . . 1 ft. — Ha a kocsi megállással és visszamenetelre is hasz­náltaik, ekkor a tarifa szerint óránkénti járatokra eső díj fizettetik. g) A temetőbe tett járatért és vissza­temetéseknél, Pesten úgy mint Budán......................1 ft 36 kr. 5. §. A lánczhidpénzt minden járatnál s a vissza­­menetnél akkor is, ha a kocsi üresen megy vissza — a kocsi használója fizeti. 6. §. Az 1, 2, 3, 4. §-ban a-tól e-ig kitett díjak csak Pest, Buda és Ó-Buda vonalain belül érvénye­sek, különbség nélkül, akár egy akár több személy használja a bérkocsit. A vonalakon belül a járatdíj a kölcsönös alkura bizalik. Minden bérkocsisnak szabadságában áll, a meg­szabott árnál olcsóbban is megtenni a járatokat. 7. §. A vaspályához és a gőzösök kiszállóhelyei­hez a bérdíj az óra számlai járatok tarifája szerint fizettetik. 8. §. Az állomáshelyen álló bérkocsis minden bér­lőt haladéktalanul fölvenni köteles. 9. §. Az állomáshelyen történő beszállásnál a bér­kocsis a járóvendéget az órára mutatással — az időre figyelmeztetni köteles. 10. §. Ha a bérkocsit szolga hívja el állomáshe­ lyéről, a járati idő azon percztől kezdve számítandó, midőn a bérkocsi állomáshelyét elhagyja. 11. §. Ezen járati díj minden időjárásra és minden évszakra áll napfolyamában, mely reggeli 7 órától esti 10 óráig számíttatik. Korábban vagy később a díj fe­lével több fizetendő. 12. §. Ezen határozatok áthágása iránti panaszok a cs. k. rendőrigazgatóságnál, vagy minden cs. k. járási rendőri biztosságnál törvényes megbüntetés végett je­­lentendők be. Minden kiállított biztonsági őr köteles, a fél felszó­lítására a vádolt bérkocsist a hatóságnak följelenteni. Viteldíj-rend comfortable-k számára Pesten, Budán és Ó-Budán. 1) Negyedórára vagy kevesebbre nappal. 12 kr p. 2) Negyedórára vagy kevesebbre a kocsilámpák meggyújtása mellett......................................15 kr p. 3) Ezen díj a Pest, Buda és Ó-Buda vonalain belül, és a városligetbe tett járatokért fizetendő. A budai várba teendő járatokra a kocsis nem szo­­ríttathatik. 4) A városligetbe, a vaspályához, a pesti ludovi­­ceumhoz, a budai városmajorba és Ó-Budára tett járatoknál a tarifa szerint eső egyszerű díj fizetendő, ha a kocsi a visszamenetre is használtatik. De ha a kocsi visszamenet nem használtatik, a tarifa szerint eső dij kétszeresen fizetendő. 5. A várás ideje úgy mint a járaté egyszerű díjjal fizetendő. 6. Ha a comfortablet állomáshelyéről szolga hívja el, a járat ideje azon percztel számíttatik, midőn a kocsi állomáshelyét elhagyja. 7. A kocsi csak két személyre van számítva, s három megnőtt személy soha sem használhatja. Gyermekeket, 10 éves korukig a kocsiba, vagy egy személyt a kocsis bakjára fölvenni meg van engedve. 8- A lánczhídpénzt mindig, ha a kocsi üresen megy is vissza, a bérlő fizeti. 9. Közönséges könnyen elhelyezhető úti podgyászt 6 pkr. díj mellett magával vihet a bérlő. Nehéz és nagy podgyászdarabokat a kocsisnak fölvenni tilos. 10. Állomáshelyén álló minden comfortable idő-és időjárás különbség nélkül tarifa szerint használtat­­hatik. 11. A járat a kocsi órája szerint számíttatik, s ez minden járó vendégnek, ha ez kívánja, óráját a be- és kiszállásnál előmu­tatni köteles. 12. A félebbi járatdíjak reggeli 7 órától esti 10 óráig érvényesek, — korábban vagy később a díj felével több fizetendő. 13. E határozatok áthágása iránti panaszok a cs. k. rendőr-igazgatóságnál, vagy minden cs. k. járási rendőri biztosságnál törvényes megbüntetés végett bejelenthetők. Minden kiállított biztonsági őr köteles, a fél fel­szólítására, a vádolt comfortable-kocsist a hatóságnál bejelenteni. Pest, febr. 14. 1856. Kiadó hivatal van : Egyetem­-utczában, 2-ik szám alatt, földszint. Előfizethatni helyben, a lap k­iadó hivataliban. Egyetem-utcza, 2-dik szám, fildszint. Vi­dákén minden es. kir. postahivatalnál. — Előfize­tést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasítandók. NEMHIVATALOS RÉSZ. Pest, február 25. I. (Politikai szemle.) Ma nyittatnak meg Pá­­risban az értekezletek. A hírlapok fontoskodó leve­lezőitől az utolsó napokban egymással valódi gue­­rillaharczba keveredett franczia vezérczikkezőktől, a­kiknek a végperczben is egymással szembeszö­kő ellenkezése kézzelfoghatólag mutatja, mily ke­véssé lehet őket igazán avatottaknak tartanunk, s azért mily kevés jelentősséget kell a valódi ügyál­­lásróli fogalmak felvilágítása helyett inkább zava­rására szolgáló czikkeiknek tulajdonítanunk — ma­guk a diplomaták veszik át a szót, a fran­­czia belügyministérium mai nappal történetivé váló termében, hova őket Európának a bé­kemű sikerültében­ szilárd hite kiséri. Mert a mily hihetlenség uralkodott még két hó előtt az alkudozások sikere iránt, oly szilárd haj­lam mutatkozik ma mindenütt a békét visszavon­­hatlanul megkötöttnek, és a történelem e legújabb, megindító episódokban már­is oly gazdag fejezetét berekesztettnek tekinteni. Fog-e valósulni e hiede­lem ? ki fogná azt határozott bizonyossággal meg­mondani? de nagy valószínűség támogatja a remé­nyeket. A tér a diplomatia számára kijelölve, az általános feltételek elfogadvák; csak a már ismert pontokat kell közelebb meghatározni, felvilágosítani azokat, melyeket még némi rejtély leple takar. Oly formát kell föltalálni, mely Franczia-­s Angolországra nézve ne gyengítse egy kedvező helyzet előnyeit, és mely az orosz császárt ne tüntesse föl oly lealá­­zás színében, mit népei irányában el nem fogad­hatna. Hogy e formát föltalálni, és igy a béke fel­adatát megoldani a diplomatiának sikerülend­ e, a közel napok mutatják meg. A német szövetséggyűlés, mint már múlt számunkban röviden jelentes, a keleti ügyre vonat­kozó választmányi javaslatot szavazat­egységgel elfogadta. Közlök ama javaslat szövegét is. Abból kitűnik, hogy az öt pont elfogadása iránti szövets. határozat Austria várakozásának teljesen megfele­­lőleg történt, s habár a szövetség fenntartja magá­nak az 5. pont alapjáni különfeltételek megbírálá­­sát, e fenntartás is a cs. k. kormány teljes bej­egyezését bírja. E tény a német szövetségnek a keleti kérdéshezi állásában lényeges változtatást tön­­t k­i. Németországot e kérdésben Austriával és a nyugatiakkal egyenlő elvi álláspontra helyező, az által, miszerint a szövetség a békefeltételeket nem csak alkalmasak és helyeseknek elismerte, hanem azok valósítását t­ör­e­k­vé­se c­­­élj­á­n­ak is nyilvánítá. Ebben a német politikának két­ségtelenül fontos és nagy horderejű előhaladása foglaltatik, s azt méltán örömmel üdvözölhetjük. A „Frankl. Journ.“ , egy majnai levelezését helyreigazítólag következő megjegyzést hoz : A szövetséggyűlés a maga ítéletét nem csak a had­folytató hatalmaknak az 5-ik ponthoz netán teendő indítványaira nézve tartá fenn, hanem mind az öt pontnál előforduló külön kérdésekre nézve is. A „N. Pr. Ztg“-ban erre vonatkozólag szintén azon észrevételt találjuk, miszerint a „HI.“ a szövetségi határozat szövegét nem egészen híven adja. A „sza­bad ítélet“ t. i. nem „csupán“ a még fölhozandó külön föltételekre, hanem „különösen“ azokra nézve tartatnék fenn. Erre nézve majd csak a hivatalosan közlendő szöveg fog eligazíthatni. El­lenben az való, miszerint Austria és Po­roszország közt egyetértés éretett el, s hogy a hozott határozat minden német államok politikai állásának egybehangzó észkifejezéséül tekin­tendő. Poroszország az értekezletekre forma szerint még meg nem hivatott ugyan, azonban az azokbani részvételét már általában megállapított ténynek te­kintik; meghiválását az értekezleteken gr.O­r­­­o­f­f fogná indítványozni. Az austriai javaslatoknak a német szövetség általi elfogadtatása után a meghí­vási indítvány köz-elfogadtatásán kétkedni már alig lehet. A mundvámkérdésre nézve korábban je­lentettük, hogy Dánia az érdekelt hatalmak képvi­selőinek febr. 2-n azon ajánlatot tette, mikép 35 (vagy 36) millió tallérért kész sund vámkövetelési jo­gáról örökre lemondani. Mint a „Flensb. Z.“ hallo­más után írja, Tengoborski orosz államtaná­csos e javaslatot kormánya nevében minden fenn­tartás nélkül elfogadta, noha Oroszországra a kö­vetelt öszvegből, az előterjesztett statisti­ai adatok szerint, az egész öszvegnek egy­harmada esnék. Az új javaslat általában oly kedvezően fogadtatott, mi­kép biztonsággal hiszik, hogy Oroszország példáját a többi hatalmak is követendik. A sundváin meg­­szüntetéséért Dánia által kért 35 mill. tallér épen elegendő lenne ez állam egész külső adós­s­á­g­á­n­a­k, melyet az utolsó háborúban csinált, le­fizetésére­­ egy évtized alatt, békés viszonyok közt, az államadósság többi része a belföldön öszponto­­síttathatnék. Az orosz flotta új szervezésénél, eddig Konstantin ahg főadmirál Oroszország tengeri erejének minden részeit szemügyre vette, azt min­den tengereken egyenlően kifejtendő. Most ugyan­az történt a tengerésztörvényszékek új intézmé­nyére nézve a cs.­marina kikötőiben a keleti, fehér és kaspi tengereken s a keleti óc­eánon. A császár az illető budgetet helybenhagyta, mit azon figyelmet ébresztő körülményért említünk meg, miszerint ab­ban se a fekete, se az azovi tengerről nincs szó. Ez arra mutat, miszerint e két ten­gert az új intézménynél többé tekintetbe­­ venni szükségesnek nem tartották. Az Egyesült­ államok congressusa meg­kezdő működését, miután Banks republikánus, elnökül, a know-nothingok tiltakozása daczára, a ház által elismertetett. A senatust a közép­amerikai kérdés foglalja el, s hevesb és élesb nyilatkozatok sem hiányzanak, így Foote egyenesen azt javaslá ez ügyben tartott beszédé­ben, miszerint ha Angolország bizonyos számára kitűzött határidő alatt a középamerikai területet oda nem hagyná, fegyverrel kell onnét elűzni, miután Angliának Középamerikáhozi igényei se fölfedezési, se elfoglalási se vásárlási, se szerződési jogra nem támaszkodnak, s így azon területnek Anglia részé­rőli megszállása nyilván nem egyéb bitorlásnál. Clayton kijelentette, hogy valameddig Pal­merston az angol kormány élén áll, a középa­merikai kérdés békés megoldása lehetetlen. Azon eszme, hogy az ó-világ egy souverainje fogadtas­sák el választottbíróul, Európa jelen helyzetében igen ábrándosnak tartatik. Ha csakugyan kitörne a háború, a republicánusok jelszava alkalmasint Ca­nada annexatiója fogna lenni. Február 26.1856 AUSTRIAI BIRODALOM. B­é­c­s, feb. 24. Császár Ő Felségei, hó 25-n reggeli 8 órakor Prágába utazik, s onnét 29-n fog visszaérkezni. O Felségét az összes cs. k. föherczegek kisérendik. B­ö cs.k. Apostoli Felsége f. é.febr.22-ki legfelsőbb határozata által herczeg Fürsten­­berg Miksa Egont és báró Rothschild An­­zelmet, az állam igazgatása körüli érdemeikért, az elsőt a Leopoldrend középkeresztjével, az utóbbit a vaskoronarend másodosztályú rendjelével, és ne­mes Lem­el Lipótot sok évi közhasznú működé­séért ugyanazon 3. osztályú rendjellel legkegyel­­sebben feldiszítni méltóztatott. — A „Wiener Zig“ jelenti: „A cs. kir. Apos­toli Felsége f. é. nov. 23-iki legfelsőbb hatá­rozata által Belgiojoso Krisztina milánói her­­czegnőnek a cs. k. államokba büntetlen visszatér­­hetést legkegyelmesebben megengedni s birtoka lezárulásának megszüntetését jóváhagyni méltóz­tatott. — Gr. Radeczky tábornagy ő excja a nevét viselő rokkantak­ alapítványának 5000 pftnyi ö­sz­­szeget ajándékozott s e nagylelkű adományt Dr. Seiler lovag polgármesternek egy szép levél kí­séretében elküldte. — A „Siebenbürger Boote“ egy hirdetményt hoz, az Erdélyországra nézve fennálló cs. k. föld­tehermentesítő országos bizottmánytól, a cs. k. föld­tehermentesítési—járási—bizottmányoknak e nagy­fejedelemségben életbe léptetését illetőleg: „A cs. k. belügyministerium 1855. sept. 16—ki, 10,195. sz. a. és 1855. nov. 12—ki 11,321. sz. a. magas kibocsátványai folytán s tekintettel az 1854. jun. 24-ki legfelsőbb nyiltparancs (k. t. 1. 151. sz.) IX. fejezetének határozvaányaira, ezennel a követ­kezők hozatnak köztudomásra : 1) A földtehermentesítő országos bizottmány közvetlen vezetése alatt a kárpótlás ki­nyomozása úrbéri s­z­o­l­g­ál­m­án­y­o­k­ért, melyekért az az 1854. jun. 21—ki­­. f. nyilt parancs 9, 10, 11, 12, 13, 29, 36 és 37 §§-ai folytán és irányadása szerint országos forrásokból teljesítendő, saját cs. k. f­ö­l­d t­e­h­e­r mente­sítési, számla 16, bizottmányok által törté­nik, melyek hatáskörét a magas belügyministérium által jóváhagyott külön utasítás határozza meg , s melyek tagjai e működésekre nézve külön és azon­nal esküvel kötelezik magukat. II. Ezen cs. k. földtehermentesítő járási bizott­mányok hatásköre f. é. február 29-n veszi kezdetét. III. Az egyes földtehermentesítő járási bizott­mányoknak kiszabott járások és állomáshelyek (hi­vatalhelyek) következők: 1) A nagyszebeni földtehermentesítő járás

Next