Budapesti Hírlap, 1856. március (51-75. szám)

1856-03-26 / 71. szám

pest. Szerda, Szerkesztői iroda : Országút, 6. sz. a. (Kunewalderház) 2-ik em. Martius 26. I9 56 Kiadó hivatal van : Egyetem­ utczában, 2-ik szám alatt, földszint. BUDAPESTI HÍRLAP. Megjelenik e lap, vasárnap és ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel.Előfizetési díj: Vidékre : fél é­vre : 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben: f­é­l é­vr­e: 8 frt, évne­gyedre : 4 frt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri be­iktatáséért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr számittatik.— Egyes szám 20 pkr. Előfizethetni helyben: a lap k­iadó hivatalában, Egyetem-utera, 2-dik szám, földszint; vidéken minden es. kir. postahivatalnál. — Előfize­tést tartalmazó levelek a czim. lakhely s ntoleé posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasítandók. A „Budapesti Hírlap“ előfizetési ára: Budapesten évnegyedre 4 pft. félévre ... 8 — Vidéken évnegyedre ... 5 — félévre............10 — Pesten előfizethetni a 1 u 1 i r­t kiadóhiva­talában. (Egyetemi utcza 2-ik sz. a takarék­pénztár-épületben), vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Az előfizetési díj bérmente­sen beküldetése kéretik. Emich Gusztáv, a „Budapesti Hírlap“ kiadója. HIVATALOS RÉSZ. A cs. k. A­p­o­s­t­o­l­i F­e­l­s­é­g­e­f. évi mart. 14-i legfelsőbb határozata által J­a­n­n­y József székesfe­hérvári főiskolatanítót a tanodaügyben kifejtett jeles tevékenysége és különben is dicséretes magatartásá­nak elismerése mellett a koronás ezüst érdemkereszt­tel legkegyelmesebben földiszíteni méltóztatott. A bel- és igazságügyi ministerek V­á­r­a­d­y Jó­zsef megyei biztost a kaposvári első folyamodású úrbéri törvényszékhez ülnökké kinevezték. A bel- és igazságügyi ministerek P­á­p­a­y Miklós győri szolgabírót az ottani első folyamodású úrbéri törvényszékhez ülnökké kinevezték. Az igazságügyminiszer Pr­edák Ottokár Venczel államügyészi helyettest a beregszászi megyetör­vényszéknél, megyetörvényszéki tanácsossá Rima- Szombatban, B­i­b­u­s Péter Ferencz államügyészi he­lyettest az eperjesi megyetörvényszéknél, megyetör­­vényszéki tanácsossá Beregszászra,és L­i­p­t­a­y Gyula tanácstitkárt a kassai országos törvényszéknél megye­törvényszéki tanácsossá Sátorallja-Ujhelybe kinevezte. A kassai cs. k. orsz. pénzügyigazgatósági osztály a szigeti cs. k. sószállítási hivatalnál megürült két mázsálói állomásra S­z­ö­rl­ö­s­y József Bustyaházán sómázsálóul helyettesített zalaborfalvi erdőfelvigyá­­zót, és T­a­u­k­y László bocskói helyettes szálmestert kinevezte. F. hó 19-n 5098 sz. a. kelt igazságügymínisteri bocsátvány által az ügyvédség ideiglenes gyakorlá­sára az eperjesi országos főtörvényszéki kerület­ben hivatalhelylyel Munkácson V­á­r­y Sándor kine­veztetett, ügyletrendje iránti att­itás behoza­talát illetőleg. Rendelete ez igazságügyministernek 1853.ep­ril 18-áral, hatályos Magyar-, Morvát-és Tótország­­■tágban, Szerb-vajdaság- és Temesi-bánságban mely által stelek - hetiblázári könyvek alapí­­tására az előmunkálatok, különös tekintettel a nemesi földbirtokra, e nevezett koronaországokban megren­deltetnek. Ideiglenes telekkönyvi rend Horvát­ié Tótországban, és 1850 sept. 39-ki est se. ren­delet által jóváhagyva és közzétéve. A kassai cs. k. orsz. pénzügyigazgatósági osztály a 2-d. mázsátéi állomásra a szlatinai cs. k. sóakna és szállítóhivatalnál Porhoncsák András soóvári só­­kamra-felvigyázót kinevezte. Hirdetés a cs. k. helytartóság nagyvá­radi osztályától 4856-iki január 10-kéröl 16,673. sz. a., Uj-Panáth és Glogovácz községeknek az aradi szolgabirói já­ráshoz utasítása iránt. A magyarországi cs. k. katonai és polgári kormány­nak m. é. november 24-kén 22,137 sz. a. kelt kibo­­csátványa szerint, a magas cs. kir. belügyministerium 1855. november 15-én 26,066. sz. a. kiadott rende­letével, a cs. k. igazság- és pénzügyi ministeriumok­­kal egyetértőleg, Uj-Panáth községnek a pankotai Glogovácz községnek pedig a radnai szolgabirói já­ráshoz utasítását jóváhagyandónak találta. Mi ezennel oly megjegyzéssel adatik köztudomásra, hogy ezen magas intézkedés már foganatba vétetett. Gr. Zichy. • ---­A cs. k. udvar­i-és államnyom­da kiadá­sában, Bécsben, Singerstrasse 113. sz. és Schauf­­lergasse 1218, a cs. k. porczellán-gyári­ raktár mel­lett német nyelven újólag megjelentek s kap­hatók . Rendelete az igazságügyministernek 1855. dec. 15-kétől, hatályos Magyar-, Horvát- és Tótor­szág, a Szerb-vajdaság és Temesi-bánság számára, mely által a szabályzatok az uj telekkönyvi jegyzőkönyvek közzétételéről s azok­nak telekkönyvi minőségbeni vezeté­séről adattak ki. Rendelete az igazságügyministernek 1855. febr. 26-áról, hatályos Magyar , Horvát- és Tótor­szágban, Szerb vajdaság és Temesi Bánságban, mely által a telekkönyvi jegyzőkönyvek szer­kezete és hitelesítése iránt utasítás adatik ki. Rendelete a bel- és igazságügyi minis­téri­­umoknak 1856. febr. 2-áról, hatályos Magyaror­szágban, Szerb-vajdaság és Temesi-bánságban, a­z úrbéri törvényszék­e­k belrendezete és NEMHIVATALOS RÉSZ. Pest, martius 25. II. (Politikai szemle.) Még néhány nap, és a párisi békekötés bezárja egy uj szakaszát a históriának, s ebben a keleti kérdés története egy uj szakaszszal szaporodik. Hogy e sok százados pör a jelen háború által végkép eldöntetett legyen, ki volna elég együgyű ezt állítani ? az érdekelt fe­lek­ rövid megmérkőzés után, ideiglenes egyességre léptek, ez az egész, a kérdés maga megmaradt feladatul későbbi idő számára, míg talán az érdekek és viszonyok fejlődése benn és künn — keleten és azon kívül — erőszakos hozzájárulás nélkül is ked­vezőbb megoldási stádiumba érlelik azt. De még sem lehet mondani, hogy a kérdés előbbre nem vi­tetett, az által, miszerint Törökország külörő be­folyása alól elvonatván, az európai civilisatio teljes behatásának, vallási, társadalmi s politikai for­mák és szokások olvasztó működésének táratott föl Hogy az új gyógyszer, egy sinyle életszerv vére­reibe mesterségesen öntött idegen vér keringése nem fogja-e e vén állam életképességét keményeb­ben megpróbálni és­­ megviselni, mint a rá csak kívülről ható erő, a következés fogja megmutatni- Van azonban a párisi békével bevégzendő há­borúnak pozitívabb, az európai viszonyok és állapotokra ható eredménye is, az t. i. miszerint az európai hatalmi tényezőket teljes súlyegyenbe hozta. Francziaország újra ér­vényre emelvén őt illető befolyását az Európát intéző hatalmak tanácsában, helyreállott abban azon súly­­egyen, mely míg egyfelől a fennálló rend és tör­vényes formákkal ellenkező törekvések ellenében az európai hatalmak egyetemes politikájának a fenntartási érdek­egységét adja, másfelől a for­mák különbözését vagy külső ellentétességét a tör­vényhozás és institutiók szabadelvű irányokba ve­zetése által igyekszik kiegyenlíteni. A párisi béke által egyelőre vége vettetik oly túlsúlyra törekvé­seknek, melyek a hatalmi erők és érdekeket olykor s lenni elvben igen eltérő, s eszközeiben kevésbbé válogató ellensúlyozási versenyre hivák föl. Megszüntetvén pedig, vagy legalább a siker min­den kilátásától m­egfosztatván a hatalmi érdekek ez ideiglenes versenyzése, s annak helyébe a fentar­­tási érdekek egysége visszaállíttatván, ebben a dol­gok megállapított rendjének oly biztosítékát lát­juk, mely teljesen megnyugtathatja azon aggódókat, kik „rothadt béké“-től tartanak, vagy másfelől vég­kép elcsüggesztheti azokat, kik a társadalmi rend felbomlására spekulálván, miután a lefolyt keleti háború közforradalmivá fajulásának reményében csalatkoztak, most a dolgok új békés rendjének tarthatlanságában vetik vég reményhorgonyukat. Mind a vágyak két kiváló — mondhatni egye­düli — támaszuk és fölbátorítájokat vesztik el; az angol érdeket, mely azokat maga részére tán fölhasználá, és a franczia népet. Ha volt, ki komolyan hitte, mikép Nagy- Britannia kormánya — hogy minél kevesebbet mondjunk — kevésbbé forradalomellenes, mint a continens bármelyik kormánya, azt elég csak rövi­den a lefolyt évek történetére utalnunk. Hogy Anglia fentartási érdekei ma még sokkal azono­sabbak a continenséivel, sem hogy azok ellentétbe állíthatók volnának, egy pillantás ez állam beléte­­lébe kitkit meggyőzhet. S a franczia nép, mely kettős szavazattal maga ültetett a trónra egy nevet, melyhez mig a régi di­csőség emléke csatlakozik, egyszersmind nyíltan hivatkozik a trónon hatalmának a népa­karai­ból­i eredetére, e nép, mely ekkép császárjában, bármily vastag fictióval, mintegy önuralkodásának kifejezését látja , e nép , mely mind érzelmei,­ mind hajlamai s egész lényében dynasticusabb mint bármely más, most midőn a szavazásával trónra lépett császárnak sikerült amaz érzelmek és hajlamok-­­nak megfelelő kormányformát létesíteni, valóban egyformán távol van attól, hogy akár köztársasági akár merev osztályuralmakra emlékeztető más tö­rekvések benne támaszt találhassanak. S ha ez még a lehetőség határain belül volt mart. 16-dika előtt, végkép valószínűtlenné tétetett az új trónörökös születése által, úgy hogy mi, ellenkezőleg azzal, mit némelyek mondani szeretnek, hogy „egy trón- Pest, mártius 25. Magyar gazdákat érdeklő. • II. A franczia kormány úgy látszik valódi élénk érdekkel van az austriai tenyészállatfajoknak a pá­risi kiállításon képviseltetése iránt. Nem kerüli el figyelmét, mikép Francziaországra nézve jelenté­keny fontossággal bír, kitűnő állatfajainknak meg­ismerése. A bécsi mező- és erdőgazdászati német lap értesít­­­­i­, hogy a franczia kormány két legki­tűnőbb állatorvosát küldé Bécsbe azon kettős meg­bízással, először, hogy azon állatfajokat, melyeket Austria ki akar állítani, nagyban és szabadban, úgyszólva az otthonlét fesztelenségében megis­merjék, másodszor, hogy az utolsó mar­havész föllépténél mutatkozott té­nyekről tudomást szerezzenek. A két kiküldött : Renault M. a Paris melletti alforti cs. állatgyógyintézet igazgatója, s I m­­­i­n az állat­­gyógyisme tanára Strassburgban. B. Bach bel­­ügyminister e excja a nevezett küldött urakat nem csak elfogadni kegyeskedett, hanem mindazon adatokat is rendelkezésükre adata, melyek eddig hivatalos úton gyűjtettek, s a küldöttek bármi te­kintetben hasznukat vehetnék. Soraink czélja figyelmeztetni az illető magyar gazdákat, hogy a nevezett franczia küldöttek most körutat tesznek Magyarországban, és pedig Győr , Bábolna , Kisbér , Pest, Szeged Mezőhegyes , Arad, Nagyvárad , Debreczen Szolnok és Pozsonon át vissza Bécsbe. Utjuk czélját fönnebb megmondtuk. Fő figyelmüket nagy szarvasmarhagulyákra fordítják. Alkalmat veszünk mi is magunknak, őket mindazon olvasóink s gazdáinknak ajánlani, kik velük érintkezésbe fognak jöni. Ez urak küldetése mutatja, mikép a franczia kormány komoly törekvése, hogy a párisi állatkiállításból valódi haszon eredjen, s ne legyen az csupán múlékony látvány a közönség számára. E haszon pedig egyenlő részben háramlik úgy a kiállító államokra, mint arra, mely a kiállí­tást saját államgazdászata érdekében rendezi. S azért örömmel értesülünk, miszerint az austriai állattenyésztők közt a nevezett állatkiállítás iránt élénk részvét nyilatkozik s név szerint Magyaror­szág is, ha nem számos — mit az idő rövidsége menthet — de kitűnő, s bizonyosan figyelmet éb­resztő állatpéldányokkal fog a kiállításon raegje-Visszatérve a fölnevezett két franczia küldött urakra, nem lehet meg nem említenünk, hogy Bécs­ben létük alatt a nagyhéti marhavásár már is alkal­mat nyújta nekik, néhány magyar fajta szépségét is csodálhatni. A nevezett vásárra kevés számú ugyan, de kitűnő szépségű marha szokott haj­tatni , s ezúttal is más koronaországi példá­nyok közt különösen szép magyar állatok voltak láthatók. B. Sina nem csak diszökröket állított ki, hanem egész csoportjait a csaknem egyenlő nagyságú s bizottságu állatoknak. Ezek közt a francziák kiváló csodálatát vonták magukra amaz apró állatok, melyeket rövid finom lábak s kis fej mellett igen széles szügy és hát, és hátrészük ki­váló hosszúsága tüntet ki. Végül megemlítjük, mikép a magyar gazdasági egylet választmánya elhatározó, idén Pesten gaz­dasági kiállítást nem rendezni, mivel e kiállítás úgyis egy időre esnék a párisival, s kívánatos lé­­vén, hogy a kiállításra szánt minden kitűnő pél­dány inkább Párisba küldessék, egy pesti kiállítás vagy csak arra szolgálhatna, hogy egy vagy más példányt itthonn tartóztasson, vagy oly gyengén ülne ki, m­ikép a kiállítási czél már az állal meg­szűnnék. Annak ez idénről elmaradását mindkét körülmény bőven indokolja. követelővel több van, bízvást azt merjük, Fran­cziaország mostani viszonyait tekintve, állítani : a trónörökös születésével a trónkövetelések elé­vültek. Bécs, martius 22.­ ­ A pesti vásárról visszatérő bécsi kereskedők igen hosszú képeket vágnak; a martiusi vásár ed­­digele mindig a legjobbak közé tartozott, mivel no­vember óta vásár nem tartatván, a meglevő kész­letek ilyenkor jobbadán felemésztvék s a szükség­let a szokottnál nagyobb szokott lenni. Ez idén máskint volt a dolog s kereskedőink egyhangúan panaszkodnak, hogy ily silány vásárra évek óta nem emlékeznek s hogy némelyikük még az áru­szállításra szánt vitelbért sem hozta vissza Pestről. A baj az által növekedett, hogy nemcsak a vá­sárlások igen csekély terjedelműek voltak, ha­nem többnyire hitelre vagy váltóra történtek, e váltókra pedig még tetemes escompte mellett sem találkozott vevő. A dolog egyébiránt meg­fogható s a ki múlt héten a lipótkülvárosi kávéhá­zakat vagy vendéglőket­ bejárta, hová a pesti ke­reskedők rendesen szállni szoktak, az csak úgy elbámult, midőn a vásár dereka táján őket csoportosan látta ott üldögélni. Mit csinálnak ők ilyenkor Bécsben, midőn Pesten vásár van ? A ta­lány könnyen megoldható. Ők a börzén „speculál­­nak“, kiki összeszedi néhány forintját, boltját ott­hon cserben hagyja s felrándul Bécsbe, hogy hitel­intézeti részvényben, vagy más papirnemben , „gschäfteket“ csináljon, azaz most 340 fton vegye, félóra múlva 342 hon eladja s igy tovább cum gratia in infinitum. Az igaz, hogy ily kevés fárad­sággal s ily rövid idő alatt annyi pénzt Pesten nem nyerhetnek tisztelt kereskedő hazánkfiai, hanem ha egyszer másszor a helyes pillanatot elmulasztják, meglehet, hogy egyik másik bőrét is itt hagyja s a szó teljes értelmében megnyúzva érkezik haza.­­ Valóban szomorító, hogy Prágából, Grätzből, Tri­­estből, szóval a birodalom minden nagyobb váro­saiból hasonló hírek érkeznek, melyek a kereske­delem és ipar tökéletes megmerevülése miatt pa­naszkodnak. A hitelintézet e tekintetben nem telje­sítette a kereskedelmi és iparvilág reményeit s 60 milliónyi tőkéjéből, (melynek eddig csak t/z része jön valósággal lefizetve) körülbelül 40 milliót írt alá vasútvállalatokra, tehát ismét részvényekre, melyek a bözzeszédelgést alkalmasint még növelni fogják. A nevezett intézet főigazgatója Richter úr csak ideiglenesen vállalja fel a reá bízott hivatalt; ő a közlemény utolsó horgonya, mert becsületes­sége és szakismerete egyaránt ismeretes. A máso­dik igazgatóról mi sem hallatszik; a harmadik Bauer úr, eddig az escompte társaság igazga­tója, pénzügyminister­i excja által még nem erő­­síttetett meg; ez egyébiránt igen megfogható, mi­után a lapok csak néhány héttel ezelőtt jelentették, miszerint ő excja nyíltan fejezte ki elégületlensé­­gét azon intézet működésével, melyet Bauer úr eddig igazgatott. Ne vegye rosz néven a nyájas olvasó, ha leve­leink mindig ugyanazon tárgy körül forognak, ha­nem a levelező roszul teljesítené kötelességét, ha azon thémákat nem állítaná előtérbe, melyekkel a közönség legsűrűbben foglalkozik s ezek most csakugyan a pénz- és tőzsdei ügyeket illetik, főleg e téten, hol a közmulatságok teljes hiánya még ke­vesebb változatosságot enged. A missiói szónoklatok szintén véget értek és — mondhatjuk — a külső siker igen kedvező volt; a templomok minden ily szónoklat alkalmával a szó teljes értelmében tömve voltak s a jelenlevők fi­gyelemmel hallgattak a szónokok szavaira, kik a közönség figyelmét teljesen lenyűgözték. Sokan azt mondják, miszerint ezen közönség nagy ré­sze kíváncsiságból tódult a templomba , de ha csak ötödrészét valódi áhitatosság vezette az Úr hajlokába, már ezen szám is elég tekintélyes. — Ez alkalommal megemlítjük, miszerint „Katholi­sches Archiv„ czim alatt itt nem sokára uj lap fog megindulni, mely az itteni episcopatus hivata­los közlönye leend s ezen egyházi hatóság minden rendelvényeit s egyéb hirdetményeit hiteles szö­vegben fogja közzé tenni. Az uj lap hallo­más szerint a hivatalos bécsi újság szerkesztője dr Schweitzer Lipót úr szerkesztése mellett fog megjelenni. A nyugati (úgy­nevezett Erzsébet-) vaspálya vállalkozói az itteni nagyobb lapok szerkesztői mind­egyikének 50 részvényt a (10.000 ftnyi) névérté­ken engedtek át. Minthogy ezen (még ki sem bo­csátott) részvények máris 10—12% fejpénzzel kelnek, szerkesztő uraknak már most is legalább 1000 ftnyi nyereség biztosítva van. Profit 1 Pest, mart. 24. (Pest város főorvosi hivatalának 1856-ik év február havi jelentéséből.) Meteorologiai viszonyok. A február havi időjárat száraz szeles, a hó kezdetén igen hideg, második harmadában melegebb, vége felé ismét hi­deg volt. A léghévmérő csak 8 napon mutatott — 0°. A légmérséket; legmélyebben állott 5-An — 7.°5 R. és 8.° R. napi ingadozással, legmagasabban 13-kán­­+■ 12.°4 R. és 9.° R. napi ingadozással; a középhavi állás szerint -1­ 3 °07 R. 19.°80 R. havi ingadozással. Összehasonlítva Bécscsel. Pest meteo­rológiai viszonya jelenleg sokkal kedvezőbb volt, mint az elmúlt hóban, minthogy itt alalán 2.°7 R. több meleg, és ugyanannyi ° R. kevesebb hideg ta­pasztaltatok A légsulymazó oszlopában a hi­gany e hóban a legnagyobb magasságában 30" le­­jebb állott mint a m. hóban, és a legnagyobb lég­nyomás —­0.°R. 336'"54. p. v. a leggyengébb pedig 227,"'72 volt, csekély napi ingadozással, mindig állandóan a legnagyobb ingadozás 2,a'80 p. v. volt. Felhőtlen nap csak 2. volt, tiszta napvilágos időnk 9-szer, hó esett 3. napon u. m. 1, 20 és 24-n; e­s­ő esett, 2 napon, 8 és 15-n;­­­é­s 21-n ; ködös idő volt 3-n, szál nélküli nap 3 volt .

Next