Budapesti Hírlap, 1856. október (227-253. szám)

1856-10-01 / 227. szám

lítva : itt a kiszállóhely jelzésére a földtől kezdve zöldágakkal 10 öl magasságban körülfont és he­gyein zászlókkal feldíszített' két gúla állt, ezen belül a vasút mellett várták 0 Felségét a me­gyei cs. k. főnők, a megyei cs. k. tisztviselökar élén ; a cs. kir. megyei kecskeméti törvény­szék elnöke több ülnök urakkal, s átellenben Czegléd városa küldöttsége, kik mögött a nagy­számban összesereglett úri rangú férfiak és höl­gyek díszesen öltözködve foglaltak helyet. Ő Felségének a czeglédi pályaudvarhoz megérkezését d. e. iO óra tájban három mozsárá­gyú üdvlövései jelenték, midőn az alattvalói öröm legnagyobb fokára emelkedett. Megyei főnök ur rövid de a hódolat és hűség tiszta érzetéből eredt üdvözlő szavakkal fogadá 0 Felségét, ki is azokat köszönettel viszonozva mind főnök úrhoz, mind a magas környezettel.ér­kezett helytartósági alelnök ur ö mélt. által bemu­tatott többi megyei és törvényszéki tisztviselő urak­hoz egyenként, fejedelmi kegyességét tanúsító nyá­jassággal több szavakat intézni méltóztatott; mely elfogadás végeztével 0 Felsége a jelenvoltak ki­törő éljenei között eltávozva, s lóra ülve a katonai gyakorlat szinhelyére sietett. Ezután a küldöttségek visszamentek a városba a belső fogadás rendezésére, holott is az ö F e 1 s é- g e szállásául rendelt r. hath. papiak udvarán, és azon lépcsőkön, melyeken 0 Felsége az épület belsejébe menendő volt, díszesen öltözködött leány­kák állíttattak föl két felől, 0 Felsége útjába vi­rágokat hintendök; a papiak kapujában helybeli czimzetes kanonok plébános főtiszt. Makk Ferencz ur, és a helv. hitvallásuak helyettes superinten- dense főtiszt. Báthory Gábor ur környezeteikkel, | több hitfelekezetbeli tiszt, papság , cs. k. megyei és járási hatósági tisztviselők, cs. k. pénzügyi tisz­tek, abonyi és törteli közbirtokosság foglaltak he­lyet; továbbá a templom előtti utcza mentében két sorban a községek küldöttségei, a czéhek lobogóik­kal, és minden felekezetbeli iskolák fi- és nőnem­beli növendékei állottak; a községi bandériumok pedig a katonai gyakorlóhely közelébe mentek, hogy onnan ÖFelségét bevonulásakor kisérjék. Czegléd küldöttsége 0 Felségét a város szélén felállított díszkapunál tiszteletteljesen várta, mely­nek tetején a császári sas színezett kimelsz- vényben, a körülte testvériesen lobogó birodalmi, családi és nemzeti zászlókkal díszelgett, a homlok­zaton pedig e két sorú vers vala olvasható : „ÜdvÖzlégy Felség ! legdrágább kincse honunknak, Nincs szív, mely nem várt édesepedve Reád.“ Ide OFelsége a czeglédi 60 számú bandérium s több községbeli hasonló bandériumok előlovaglá- sa után megérkezvén, a küldöttség és ide kivonult számtalan nép szűnni nem akaró éljenkiáltásai kö­zött áthaladt a díszkapun, a harangok OFelsége üdvözletére megszólaltak, s ily örömjelek között vonult be OFelsége a városba a birodalmi csá­szári és nemzeti zászlókkal ünnepiesen díszített ut- czákon. A helv. hitvallásuak temploma tornáczát ez alkalomra készített következő felírások ékesíték: a keleti oldalon : „Arczod kegysugarán keletünk szép napja ragyog föl.“. TÁRCZA. Nemzetközi jótékonysági első congressus. (Tartatott Brüsselben sept. 15-töl 20-ig.) Gyakran látjuk a legjobb sziveket a legsetétebb pessimismusba sülyedni. Az emberiség ügyét leg­inkább szivükön hordó irók, sőt költők azok, kik korunk jellemzésére nem találnak jobb szót, mint ezt: „szűkkeblű egoismus.“ Korunk a szűkkeblű önzés kora — ez eszme annyiszor és annyiféle alakban mondatott el, mikép odajutottunk, hogy e pengő phrasist három-próbás aranyként fogadjuk el, s ez által az közérvényre emelkedett. Lehet, hogy igaz volt az eddig, s lehet, hogy korunk tüneményeiről legnagyobb általánosságban szólván mai nap is igaz. S tán épen azért, mert az önzés kortüneményböl óriási kórtüneménynyé vált, lehelten volt kimaradnia a visszahatásnak, a jótékony reactionak. Közművelődésünk bomlottsága, az európai álta­lános egoismus közepeit, ime nem kisebb csoda történt, mint egy európai congressus tartása, mely­nek nemes czélja az, hogy számbavegye, mi tör­ténik minden egyes államban a szenvedők fölsegé- lésére, a balesetek, általános nyomor megelőzésére; s ezekből a jót kiválasztván, azt minél több oldalról megfontolván, általános érvényre emelje, közkele­tűvé tegye egész Európára nézve. Ez első congressuson Europa csaknem minden állama, sőt Amerika is volt képviselve, s már az első gyűlés nemcsak következményeiben, hanem már eíömutathaló eredményeiben is dúsnak nevez­hető. Maga az, hogy több állam képviselői adták elő a munkások és szegények állapotját, s írták le az ér- dekükbén tett jótékony intézkedéseket, igen érde­kes és tanulságos, valamint azon eszmék, melyeket egyik vagy másik szónok megpendített. Ezek közöl alább le fogjuk írni röviden a nevezetesebbeket, most lássuk, hogyan keletkezett a congressus, mely­nek évkönyvei a jövőben történelmi fontosságuakká lesznek. 1847-ben ugyancsak Brüsselben tartatott egy nemzetközi congressus a fogházrendszer javítása tárgyában. Ezen lön először kimondva az óhajtás, * „hogy oly emberekből álló congressus gyűljön mi­nél előbb egybe, kik különböző államokban a mun­kás és szegény néposztály anyagi, erkölcsi és é r t e I m i gyarapulásán fáradoznak.“ Ez eszme újra és határozottabban merült föl 1853-ban, a Brüsselben tartott statistikai congressuson, s ott lön oly alakban kimondva, mint fennebb idéztük. a tornácz közepén: „Egyházunk ivezete alatt Törvénykönyved az oszlop“ éjszaki oldalon ezen évszámot jelentő vers: „E szent hajLékban FeLség! a nép LeboruLVa, Isten zsáMLya eLött éLeteDért könyörög.u OFelsége a városház előtti tért elözönlő több mint tízezernyi nép szűnni nem akaró éljen­zései között a felállított községi küldöttségek sora elölt haladva a papi lakhoz tizenkettedfél óra táj­ban ért: hol 0 Felségét a város részéről holybeli plébános és czimzetes kanonok főtiszt. Makk Fe­rencz ur magyar nyelven mondott alkalomszerű beszéddel üdvözölve fogadta, mire 0 Felsége szintén magyar nyelven köszönőleg s császári ke- gyelmességéröl biztositólag válaszolni méltóztatott. Hasonló szives leereszkedéssel volt ó Felségea bemutatott papi és világi küldöttségek tagjai iránt is, kik közőf Albach Fülöp cs. k. czeglédi adóhivatali pénztárnokot részint a cs. k. katonaságnál, részint mostani hivatalában összesen eltöltőit 48 évi hűsé­ges szolgálatával szerzett érdemei legmagasabb el­ismeréséül a Ferencz-József rendjellel megajándé­kozni, és azonnal Felséges személye előtt feldisze- síltetni méltóztatott. Ez alkalommal a helvéthitvallásu népiskola nö­vendékeinek üdvözlő versei Ó Felségéhez Dobos János lelkész ur által a tisztelgők közölt kiosz-. tattak. Ezután 0 Felsége a községi küldöttségek sorához visszafordulván, a bemutatott községi elöl­járók többjeihez legkegyesb szavakat intézni mél­tóztatott. Innen OFelsége a templomba ment a szent áldás vételére, mely alkalommal czeglédiek és nagy- körösiekből alakult éneklőkar a néphymnust éne­kelte, s az Apostoli Fejedelem buzgésága minden jelenvoltakat a vallás iránti tisztelet és szent érze­lemre lelkesített. Visszatérvén 0 Felségea papiakra, ott tartott reggeli után, üdvözlő mozsár lövések közt délutáni két óra előtt nagy számú tisztelgők és a városház kapuja előtt lobogóik alatt álló elöljárók éljenzései között, bandériumok elölovaglása mellett a vasúthoz indult, melyen innen a város szélén 0 Felsége útjában 472 öl magasságú diszkapu ily felírással volt felállítva: „Élj Felség s éljen Felséges Nőd egyetemben Angyal magzatival számos Időt Te veled.“ Itt a városi díszítmények végződtek, s azontúl a vasúti pályaudvar az előtte felállított nagyszerű díszkapuval, épületein nagy számban lobogó három­féle zászlókkal, és benn a pályaudvarban a biroda­lombeli országok és tartományok koszorúba foglalt színezett festvény»czimereivel, a vasúti társaság és tisztviselők gondoskodásából, Fejedelem fogadásá­hoz illő fényben diszlclt. A pályaudvarnál 0 Felsége kevés időt töltött, s a kíséretében volt cs. k. katonai tiszti kar, me­gyei, városi és vasúti tisztviselők, bandériumok, és előre kisereglett roppant számú nép bucsuéljenzé- sei közölt vasútra kelvén, délutáni két óra tájban, j legmagasabb megelégedését tanúsító köszöntések jeleivel eltávozott, hagyván maga után a fejedelmi legkegyelmesebb leereszkedés és népszeretet édes emlékét. Napihirek és események. Budapest, October 1. * Azou legmagasb látogatás örömére, melylyel 0 császári királyi Apostoli Felsége kö­zelebb Czegléd városát boldogító, egyéb szívből fa­kadt ünnepélyes tisztelgések közt, a czeglédi helvét hitvallású népiskola növendékei egy versezettel ün­nepelték meg ezen nagyszerű alkalmat, mely a kő­vetkező czímmel jelent meg : „Dicsőségesen Uralko­dó Első Ferencz József 0 császári királyi Apostoli Felségének Czegléden 4856-ik évi sept. 26-kán tör­tént legmagasb léte alkalmával üdvözlő versei a czeg­lédi helvét-hitvallásu népiskola növendékeinek. Kecs­keméten nyomatott Sziládi Károlynál.“ Az évszámot örökítő acrostichon, mely ez alkalmi költeménynek jeligéül szolgál, így hangzik : E NeMzet,* Császár! békében slharCzba’ köVetnl Önkényt készen áLL s éLeteDért könyörög. * A szent hajdankornak zsoltárok czim alatt örök­becsű ős hagyományként időnkig leszármazott énekeit kiszemelve s hozzájok több rokonszellemüeket toldva B a k s a y Dániel ur avatott tollal keresztyén éne­kekké alakította át s közelebb a valódi keresztyén áhitat előmozdítására e czím alatt: „A szent haj- dankor énekei Dávid után irta Baksai Dániel“ közrebocsátotta. A keresztény szív imáda­tában s csüggesztö keserveiben bizonyosan kedves tolmácsot és vallásos enyhületet nyerend e becses gyűjtemény dalaiban. *Mutschenba eher Alajos ur f. né 6-n nyitja meg dicséretesen ismert finevelöintézetében az uj tanfolyamot. Ezen biztos és jó oktatási és nevelési alapelvekre fektetett intézet eddigi működésével oly szilárd és kedvező hirt vívott ki magának, miként méltán várhatja és megérdemli az eddig tapasztalt pártfogást, sőt annak az évről évre fejlődő nevelési igényekhez képesti buzdító növekedését. * Az utczákou ásott futó árkok, daczára azon kis kényelmetlenségnek, melyet okoznak, nagyon kedves látványt nyújtanak, mert mindenki tudja, hogy e göd­röknek szép jelentőségük van. E gödrökbe temetik t i. az olajlámpák eddigi sötétségét, melyet aztán a ragyogó légszeszvilágitás diadalmas föltámadása . fog követni. Hanem egyre mégis bátorkodtunk az illetőktől figyelmet kérni. Nevezetesen ha a légszeszcsövek el­helyezésére már úgyis felszaggatják a kövezetét, legalább legyenek gonddal árrá, hogy a betemetés­nél s a kövek visszarakásánál a különben sem lege- gyenesebb utat legalább roszabbá ne tegyék^ Mert egyébkint beteljesül rajtunk a magyar példaszó,: hogy a mit nyerünk a vámon, elvesztjük a réven. *• A fogyasztó közönség ma egy kedves meglepe­tésre ébred : a marhahús ára f. hó 1-jétöl kezdve egy egész krajez árral olcsóbb (10 *4 kr.) „Hermina gőzös a Szamoson“ felirat alatt egy érdekes tudósítást olvasunk. A gözhajózási, társulat közohajtással találkozott amaz intézkedése által, mi­szerint egyik főbb hivatalnoka által a Szamoson pró- bautat rendeztete. A 70 lóereji) Hermina gőzös sept. 14-n indult el Naményból a Szamosra, s útját fel Csengerig és vissza a csekély vízállás daczára is szerencsésen tévé meg. Közérdekűvé teszi e szemle- utat azon körülmény, miszerint a Szamos, bár nin­csen túlságos bő forrása, az év legtöbb szakában tetemes vizböségröl rendelkezik, s jelen alacsony ál­lása sem gátolván az 5 marokra merülő gözös menetét, hajózhatóságát kétségbevonhatlanul tanusítá. A Szamos hazánk egyik legdúsabb s legszebb megyé­jét Szathraárt a bájos hegyvidékek és a hasznos ter­mékeny sikföld rónáit futván keresztül, közlekedési tekintetben felette fontos vízi ut, s hajókázhatóvá té­tele a forgalmi eszközökben annyira szegény Szamos- hát lakóinak valódi életkérdése. A gőzhajózás főbb akadályaiul tűnnek fel a számtalan szögletes apró ka­nyarok, dőlt fatörzsök és néhány elhagyott malom helyén kiálló czőlöpök. A kanyarok 8—10 átvágás­sal mellőzhetők, a tőkék csekély áldozattal kiemelhe­tők s ha ezen bajok elháritvák, a többi rövid időn el­intézhető. A gözös megjelenése a Szamoson bár vá­ratlanul történt, kedvező alkalmat nyujta a két part lakosainak, hogy e fontos vállalat iránt lelkesedjenek, annak valósítását önjavukra elősegítsék, és hatályos gyámolítássa! az illető hatóságokat a szükséges lé­pés megtételére serkentsék. * Nagykőrösi rendes levelezőnk írja Sep­tember 28-dikáról : „Főiskolánk újabban gazdag adományban részesült — ugyanis Szilassy György ur gazdag kéziratgyüjteményét s országgyűlési napló s irományok gyűjteményét, több száz kö­tetre menőket, a református főgymnasium könyvtá­rának ajándékozá. Sz. ur már másodízben gazdagítja intézetünket ily becses adománynyal. Az Isten tartsa öt meg hazánk öröme s díszére hosszas ideig.—Múlt vasárnap jótékony czélu műkedvelői előadás volt, melynek tiszta jövedelme a kisdedovoda s szegény- ápolda közt osztatott fel. Az előadásról csak szépet és dicséretest mondhatunk. A tegnapi vihar alkalmá­val a villám egy szegény asszonyt agyonütött.“ * Székes-Fehér Tár, septemb. 26. Pol­gármester Ferenczy János ur két havi külföldi utazásából szerencsésen megérkezett, s hiva­talát átvevé. Útitársa a veszprémi prépost ur vala, kjvel római pápa ö szentségénél is lehetni szeren­csés volt. — A szent atya latin nyelven beszélgetett velük, s örömét fejezte ki azon, hogy őket mint ma­gyarországiakat láthatta. — Thalia temploma a téli saisonon át nyitva leend. Belseje jelenleg egé­szen újonnan diszíttetlk. A költség 200 pftra megy. Nagy-Kanizsáról Szöllösy szinésztársulata oct. 18-tól fogva fog benne működni. -*> A szüret tegnap vette kezdetét.— A megyeház előtti téren a prépost ur által emeltetni szándékolt szobor alapjának gödre a múlt héten be lön temetve. K. * P é c s k a közelében, írja az „Arad. Ztg“, néhány nap előtt az a felette ritka eset történt, miszerint egy nő, ki kenyérsütéssel keresi élelmét, egyszerre 5 gyermeket szült, és pedig 3 fiút és 2 leánykát. Az utóbbiak halva születtek, a három fiú azonban él és mint testi kifejlődésük mutatja, tökéletesen épek és életrevalók. * Pozsonból sept. 29-röl írják : hogy azon Ugyanez a múlt évben Párisban tartott nemzetközi jótékonysági tanácskozmányban (conférence inter­nationale de la charité), ismételve hozaték javas­latba. ­E többszöri indítványozás nyomán Ducpéti- a u x ur (a fogházak és jótékonysági intézetek fő­felügyelője Belgiumban), néhány hozzá hasonló lel­kes emberbarát közremunkálásával jelen évben lé­tesítő a többször óhajtáskép kimondott eszmét -— hanem némi módosítással. Habár az 1853-beli statistikai congressus, pro­gramújában, azt kívánta, hogy a jótékonysági con­gressus figyelmét a népnek anyagi, erkölcsi és ér­telmi viszonyaira egyaránt kiterjeszsze; — e kívá­nat egyelőre csak egy részben teljesítteték, t. i. most még csak a népek anyagi állapotja képezi a congressus főtárgyát. Ez szükséges volt azért, hogy munkálkodásában bizonyos rend legyen. Különben is, ha a congressus igen sokat akarna felölelni, sok­kal kevesebb sikerrel működhetnék,mintha egy tárgy­ra öszpontosíija tevékenységét. — így csak a nép anyagi jóllétét illető tárgyak vétetnek föl, minők: táplálék, lakhely,^öltözet, kézimunka, sat. Az anya­giak közöl is főként az élelmi szerekre van legna­gyobb gond fordítva; — annyival inkább, mivel ez ügy, Europa több államaiban, közelebbről kisebb nagyobb krisiseket okozott. A congressus czélja e téren nem az, hogy törvényt szabjon, hogy élő té­nyeket léptessen életbe, hanem eszmecsere utján tisztába hozni az eszméket, számba venni, megvi­tatni a létező intézményeket; és aztán helyes elmé­leteket tenni europaszerte közkeletűekké. Mindjárt ez első congressussal, melynek pártfo­gójául a brabanti hg kéretett föl, ki a fölkérést el­fogadta, igen közhasznú vállalat hozaték kapcsolat­ba. Egy iparmtitárlat rendeztetett. E mütárlaton azon Európában használt házicszközök lőnek ki­állítva, melyek olcsóság és czélszerüség által tűn­nek ki. E vállalat teljesen sikerült, s a kiállítók egy része ajánlkozott, hogy kitüntetett házi eszközeiket gyári áron adják.. E gyakorlati czélról nem szükség bővebben értekeznünk.Lássunk a másik gya­korlati czélból valamit, mely abban áll, hogy mint fennebb érintettük, az egyes államok képviselői elő­adják, mi történt náluk azon téren, mely a fenebbi I programmba foglaltatik. Austriát Stubenrauch (közigazgatási jog­tanár a bécsi egyetemen) képviselte. A jótékony- sági intézményekről szólván, fölemlítette a bölcső­déket, kisdedovódákat, iparosok iskoláit, azon lány- növeldéket, melyekben a növendékek oktatást nyer­nek mindabban, mi a házi gazdasághoz tartozik, a takarékpénztárakat, az ingyen kölcsönző-intézete­ket a munkások számára. Hozzátevé, mikép a kor­mány, hogy az élelmiszerek krisisét megelőzze, megszüntetett minden akadályt, mely az élelmisze­rek forgalmának útjában állott, egy mészárosok számára rendelt pénztárt hozott létre, a p 0 i s s y i mintára, megengedte, illő felügyelet mellett, a 16- hus-mérését,-előmozdította agabnatárak létrehozá­sát, s kölcsönzést rendelt azok számára, kiknek vetőmagvak beszerzésére módjok nincs. Igen érdekes és figyelemre méltó volt továbbá Anglia küldötte Ward urnák közleménye. Sze­rinte két neme van az anyagi szükségen váló segí­tésnek. Vagy t. i. a meglévő nyomorban nyújtunk segédkezeket a szenvedőknek, vagy megelőző esz­közöket használunk , hogy a nyomói be ne követ­kezhessek, s ha bekövetkezik, csak kisébb mérték­ben. Ez utóbbi utón szokott járni Anglia, melynek egy másik igen fontos' állám-gazdászati elve: életet és forgalmat hozni létrö a tespedés helyébe.' Elő­adta, minő egésségi rendszabályok merültek föl kö­zelebbről Angliában. Egy terv keletkezett, mely szerint Anglia minden városa egymással négy rend­beli cső-vezeték által lenne egybekötendő. Egyik csőnek rendeltetése *az, hogy minden várost! tiszta, fris, egésséges vízzel lásson el. Másik cső, e viz kiosztására van rendelve. Harmadik a városok tisz - tátlanságait vezeti ki azokból. Negyedik e tisztát— lanságokat a mezők termékenyítésére osztja ki;‘ E csövezési rendszert már 100 város alkalmazta és pedig csaknem váratlan sikerrel. A tiszta jó viz be­vezetése, s a lisztátlanságok kitakarítása, a váro­sokban rendkívül apasztotta a kóreseteket. • A ha­landóság felényi, azaz 50 prcltel kisebb. És e nagy jótétemény az egyesekre nézve kevés költséggel jár. Középszámítással egy házra hetenkint a vízért 15 centime, a tisztátalanság eltakarításáért 10 cent. esik. (így összesen 25 cent. — mintegy 6 kr. Egy évre körülbelül 5 pírt.) 1 1 A mibe azonban ez kerül, bőven kárpótolja a kitakarított trágya, mely által azon helységekben, hol e csövezés már létre jött, a föld épen négy­szerié lett termékenyebbé, mint azelőtt volt. Másik nagyban tett javítás, mely-Angliában hozatott be, a munkások lakait illeti. Számos régi ház bizonyos elvek szerint egészen másként lön rendezve, több minlaházak építtetőnek. Ez uj építkezési rendszer szintén váratlan eredményeket mutat, valahol bevi- teték; mert ott, hol eddig 500 typhus-eset fordult elő, ma csak 10 van. Figyelmet érdemlők továbbá azon kísérletek, melyek a fris lég vezetését ezé- lozzák, s melyeket Régby város- sikerrel alkalma­zott, úgy szintén azon szellöztetési rendszer, mely Angliában a parliament termeknél van alkalmazás­ban. Végre bemutatja szónok azon adatokat, me­lyeket a londoni orvosok szedtek össze annak ki- nyomozására, minő befólyással vannak a folyamok az epemirigy elterjedésére. Francziaország részéről W 010 w s k y ur szólt. Kimutatta, mily üdvös eredményeket szült az élelmi­szerek ügyében a szabad bevitel. Fölemlítő, mikép Francziaországban az állam 100 millió francot ál­dozott az alagcsövezésre. Nagy javítás történt Páris egészségi állapotának előmozdítására az által, hogy a szűk, tekervényes utczák eltűntek, s helyükbe tágak és szellös egyenes utczák állíttatának. Igaz, hogy ez újításnak árnyoldala is van. A munkások t. i. kiszorulván előbbi szerény lakásaikból, nagy szükségbe jöttek szállások dolgában. Továbbá Seri yé ur lille-i gyáros több javításokat ad elő, melyek által saját munkásainak anyagi, erkölcsi és értelmi állapotját sikerrel gyarapítja. A gyűlések folytán egy félreértésből származott vita keletke­zett, melynek különben az a fontos haszna volt, mi­kép Wolowsky ur egy balvéleményl czáfoltmeg. E balvélemény (t. i. W. ur szerint) az, mintha a termő földnek túlságos eldárabolása a földmivelésre nézve kártékony volna.E túlságos éldaraboltság megrovása, mond szónok, nem uj. Még 1789 előtt lön e kérdés megvitatva s Young annak veszedelmeit mutogatta. Több angol statusgazda mondotta ki, mikép ha a föld elaprózása oly arányban foly Francziaország­ban, mint akkor megindult, nem telik bele egy szá­zad, hogy az említett állam az éhenhalás áldozatává lesz. E túlságos aggodalmakat a tények fényesen czáfolják meg. Francziaországban a föld eldarabo- lása, igaz, nein oly mértékben, mint sokan állítják, folyvást tart, s vájjon ezért kisebb-e a termelés ? — Ellenkezőleg, a tények azt mutatják, mikép Francziaország anyagi jólléte óriási léptekkel halad előre. Az 1821-ben és 1851-ben tett pontos fölmé­réseket összehasonlítván, az előbbi évben az ösz- ves ingatlan birtok 39 ezer 500 millióra becsülte­tek; az utóbbi évben, u.m. 30. év múlva már 83 ezer 740 millió — tehát csaknem kétszerte nagyobb. A jövedelem 1821 -rben 1,580,577,000 frank volt. 1851-ben az 2,643,366,000 frankra becsültetik. De ez nem minden. Ez öszvegek részletes kimutatá­saiból az tűnik ki, hogy mig egyfelől a nagy birto­kolt álig-harmad résznyi növekedést mutatnak, azon kis birtokok, melyek, mint mondák, parányokká fognak oszolni, négyszeres ötszörös növekedést mutatnak. — Egyébiránt nemcsak a jövedelem sza­porodása dönt e kérdésben, hanem tekintetbe kell venni az ember munkaszabadságát, az emberi mél­tóságot is. Az, kit érdekei'kötnek a földhöz, sokkal többet fog elkövetni annak megmivelésére, mint a haszonbérlő.' így a föld eldarabolását, (ismét szó­nok véleménye szerint) nem kell gátolni, hanem elömozdítnú ' (Vége köv.)

Next

/
Thumbnails
Contents