Budapesti Hírlap, 1856. október (227-253. szám)
1856-10-01 / 227. szám
lítva : itt a kiszállóhely jelzésére a földtől kezdve zöldágakkal 10 öl magasságban körülfont és hegyein zászlókkal feldíszített két gúla állt, ezen belül a vasút mellett várták . Felségét a megyei cs. k. főnök, a megyei cs. k. tisztviselőkar élén ; a cs. kir. megyei kecskeméti törvényszék elnöke több ülnök urakkal, s átellenben Czegléd városa küldöttsége, kik mögött a nagyszámban összesereglett úri rangú férfiak és hölgyek díszesen öltözködve foglaltak helyet. Ő Felségének a czeglédi pályaudvarhoz megérkezését d. e. 10 óra tájban három mozsárágyú üdvlövései jelentek, midőn az alattvalói öröm legnagyobb fokára emelkedett. Megyei főnök úr rövid de a hódolat és hűség tiszta érzetéből eredt üdvözlő szavakkal fogadáa Felségét, ki is azokat köszönettel viszonozva mind főnök úrhoz, mind a magas környezettel érkezett helytartósági alelnök ur e mélt. által bemutatott többi megyei és törvényszéki tisztviselő urakhoz egyenként, fejedelmi kegyességét tanúsító nyájassággal több szavakat intézni méltóztatott, mely elfogadás végeztével Ő Felsége a jelen voltak kitörő éljenei között eltávozva, s lóra ülve a katonai gyakorlat szinhelyére sietett. Ezután a küldöttségek visszamentek a városba a belső fogadás rendezésére, holott is az ő Felsége szállásául rendelt r. kath. papiak udvarán, és azon lépcsőkön, melyeken Ő Felsége az épület belsejébe menendő volt, díszesen öltözködött leánykák állíttattak föl két felől. Ő Felsége útjába virágokat hintendők; a papiak kapujában helybeli czimzetes kanonok plébános főtiszt. Makk Ferencz ur, és a helv. hitvallásuak helyettes superintendense főtiszt. Báthory Gábor ur környezeteikkel, több hitfelekezetbeli tiszt, papság , cs. k. megyei és járási hatósági tisztviselők, cs. k. pénzügyi tisztek, abonyi és törteli közbirtokosság foglaltak helyet; továbbá a templom előtti utcza mentében két sorban a községek küldöttségei, a czéhek lobogóikkal, és minden felekezetbeli iskolák fi- és nőnembeli növendékei állottak; a községi bandériumok pedig a katonai gyakorlóhely közelébe mentek, hogy onnan Ő Felségét bevonulásakor kisérjék. Czegléd küldöttsége Ő Felségét a város szélén felállított díszkapunál tiszteletteljesen várta, melynek tetején a császári sas színezett kimetszvényben, a körülte testvériesen lobogó birodalmi, családi és nemzeti zászlókkal díszelgett, a homlokzaton pedig e két sorú vers vala olvasható : „Üdvözlégy Felség ! legdrágább kincse honunknak, Nincs szív, mely nem várt édesepedve Reád.“ Ide ŐFelsége a czeglédi 60 számú bandérium s több községbeli hasonló bandériumok előlovaglása után megérkezvén, a küldöttség és ide kivonult számtalan nép szűnni nem akaró éljenkiáltásai között áthaladt a díszkapun, a harangok ŐFelsége üdvözletére megszólaltak, s ily örömjelek között vonult be Ő Felsége a városba a birodalmi császári és nemzeti zászlókkal ünnepiesen díszített utczákon. A helv. hitvallásuak temploma tornáczát ez alkalomra készített következő felírások ékesíték: a keleti oldalon : „Arczod kegysugarán keletünk szép napja ragyog föl.“. TÁRCZA. Nemzetközi jótékonysági első congressus. (Tartatott Brüsselben sept. 15-től 20-ig.) Gyakran látjuk a legjobb sziveket a legsötétebb pessimismusba sülyedni. Az emberiség ügyét leginkább szivükön hordó írók, sőt költők azok, kik korunk jellemzésére nem találnak jobb szót, mint ezt: „szűkkeblű egoismus.“ Korunk a szűkkeblű önzés kora — ez eszme annyiszor és annyiféle alakban mondatott el, mikép odajutottunk, hogy e pengő phrasist hárompróbás aranyként fogadjuk el, s ez által az közérvényre emelkedett. Lehet, hogy igaz volt az eddig, s lehet, hogy korunk tüneményeiről legnagyobb általánosságban szólván mai nap is igaz. S tán épen azért, mert az önzés kortüneményből óriási kórtüneménynyé vált, lehetten volt kimaradnia a visszahatásnak, a jótékony reactionak. Közművelődésünk bomlottsága, az európai általános egoismus közepett, ime nem kisebb csoda történt, mint egy európai congressus tartása, melynek nemes czélja az, hogy számbavegye, mi történik minden egyes államban a szenvedők fölsegélésére, a balesetek, általános nyomor megelőzésére; s ezekből a jót kiválasztván, azt minél több oldalról megfontolván, általános érvényre emelje, közkeletűvé tegye egész Európára nézve. Ez első congressuson Európa csaknem minden állama, sőt Amerika is volt képviselve, s már az első gyűlés nemcsak következményeiben, hanem már előmutatható eredményeiben is dúsnak nevezhető. Maga az, hogy több állam képviselői adták elő a munkások és szegények állapotját, s írták le az érdekükben tett jótékony intézkedéseket, igen érdekes és tanulságos, valamint azon eszmék, melyeket egyik vagy másik szónok megpendített. Ezek közül alább le fogjuk írni röviden a nevezetesebbeket, most lássuk, hogyan keletkezett a congressus, melynek évkönyvei a jövőben történelmi fontosságuakká lesznek. 1847-ben ugyancsak Brüsselben tartatott egy nemzetközi congressus a fogházrendszer javítása tárgyában. Ezen jön először kimondva az óhajtás, „hogy oly emberekből álló congressus gyűljön minél előbb egybe, kik különböző államokban a munkás és szegény néposztály anyagi, erkölcsi és értelmi gyarapulásán fáradoznak.“ Ez eszme újra és határozottabban merült föl 1853-ban, a Brüsselben tartott statistikai congressuson, s ott lön oly alakban kimondva, mint fennebb idéztük. Ugyanez a múlt évben Párisban tartott nemzetközi jótékonysági tanácskozmányban (conférence internationale de la charité), ismételve hozaték javaslatba.E többszöri indítványozás nyomán Ducpétiaux ur (a fogházak és jótékonysági intézetek főfelügyelője Belgiumban), néhány hozzá hasonló lelkes emberbarát közremunkálásával jelen évben létesítő a többször óhajtáskép kimondott eszmét— hanem némi módosítással. Habár az 1853-beli statistikai congressus, programjában, azt kívánta, hogy a jótékonysági congressus figyelmét a népnek anyagi, erkölcsi és értelmi viszonyaira egyaránt kiterjeszsze; — e kívánat egyelőre csak egy részben teljesítteték, t. i. most még csak a népek anyagi állapotja képezi a congressus főtárgyát. Ez szükséges volt azért, hogy munkálkodásában bizonyos rend legyen. Különben is, ha a congressus igen sokat akarna felölelni, sokkal kevesebb sikerrel működhetnék,mintha egy tárgyra öszpontosítja tevékenységét. — így csak a nép anyagi jóllétét illető tárgyak vétetnek föl, minők: táplálék, lakhely,öltözet, kézimunka, sat. Az anyagiak közöl is főként az élelmiszerekre van legnagyobb gond fordítva, annyival inkább, mivel ez ügy, Európa több államaiban, közelebbről kisebb nagyobb kicsiseket okozott. A congressus czélja e téren nem az, hogy törvényt szabjon, hogy élő tényeket léptessen életbe, hanem eszmecsere útján tisztába hozni az eszméket, számba venni, megvitatni a létező intézményeket, és aztán helyes elméleteket tenni európaszerte közkeletűekké. Mindjárt ez első congressussal, melynek pártfogójául a brabanti hg kéretett föl, ki a fölkérést elfogadta, igen közhasznú vállalat hozaték kapcsolatba. Egy iparműtárlat rendeztetett. E műtárlaton azon Európában használt házieszközök lőnek kiállítva, melyek olcsóság és czélszerűség által tűnnek ki. E vállalat teljesen sikerült, s a kiállítók egy része ajánlkozott, hogy kitüntetett házi eszközeiket gyári áron adják.. E gyakorlati czélról nem szükség bővebben értekeznünk.Lássunk a másik gyakorlati czélból valamit, mely abban áll, hogy mint fennebb érintettük, az egyes államok képviselői előadják, mi történt náluk azon téren, mely a fenebbik programmba foglaltatik. Austriát Stubenrauch (közigazgatási jogtanár a bécsi egyetemen) képviselte. A jótékonysági intézményekről szólván, fölemlítette a bölcsődéket, kisdedóvádákat, iparosok iskoláit, azon lánynöveldéket, melyekben a növendékek oktatást nyernek mindabban, mi a házi gazdasághoz tartozik, a takarékpénztárakat, az ingyen kölcsönző intézeteket a munkások számára. Hozzátéve, mikép a kormány, hogy az élelmiszerek kicsisét megelőzze, megszüntetett minden akadályt, mely az élelmiszerek forgalmának útjában állott, egy mészárosok számára rendelt pénztárt hozott létre, a passy i mintára, megengedte, illő felügyelet mellett, a 16- hús mérését,előmozdította a gabnatárak létrehozását, s kölcsönzést rendelt azok számára, kiknek vetőmagvak beszerzésére módjuk nincs. Igen érdekes és figyelemre méltó volt továbbá Anglia küldötte Ward urnak közleménye. Szerinte két neme van az anyagi szükségen való segítésnek. Vagy t. i. a meglévő nyomorban nyújtunk segédkezeket a szenvedőknek, vagy megelőző eszközöket használunk , hogy a nyomai be ne következhessek, s ha bekövetkezik, csak kisebb mértékben. Ez utóbbi után szokott járni Anglia, melynek egy másik igen fontos államgazdászati elve: életet és forgalmat hozni létre a tespedés helyébe." Előadta, minő egésségi rendszabályok merültek föl közelebbről Angliában. Egy terv keletkezett, mely szerint Anglia minden városa egymással négy rendbeli csővezeték által lenne egybekötendő. Egyik csőnek rendeltetéseaz, hogy minden várost tiszta, fris, egésséges vízzel lásson el. Másik cső, e víz kiosztására van rendelve. Harmadik a városok tisztátlanságait vezeti ki azokból. Negyedik e tisztátlanságokat a mezők termékenyítésére osztja ki. E csövezési rendszert már 100 város alkalmazta és pedig csaknem váratlan sikerrel. A tiszta jó víz bevezetése, s a tisztátlanságok kitakarítása, a városokban rendkívül apasztotta a kereseteket. • A halandóság felényi, azaz 50 peciel kisebb. És e nagy jótétemény az egyesekre nézve kevés költséggel jár. Középszámítással egy házra hetenkint a vízért 15 centime, a tisztátalanság eltakarításáért 10 cent. esik. (így összesen 25 cent. — mintegy 6 kr. Egy évre körülbelül 5 pírt.) 1 A mibe azonban ez kerül, bőven kárpótolja a kitakarított trágya, mely által azon helységekben, hol e csövezés már létre jött, a föld épen négyszerié lett termékenyebbé, mint azelőtt volt. Másik nagyban tett javítás, mely Angliában hozatott be, a munkások lakóit illeti. Számos régi ház bizonyos elvek szerint egészen másként jön rendezve, több mintaházak építtetőnek. Ez új építkezési rendszer szintén váratlan eredményeket mutat, valahol beviteték, mert ott, hol eddig 500 typhus-eset fordult elő, ma csak 10 van. Figyelmet érdemlők továbbá azon kísérletek, melyek a frisség vezetését czélozzák, s melyeket Régby város sikerrel alkalmazott, úgy szintén azon szellőztetési rendszer, mely Angliában a parliament termeknél van alkalmazásban. Végre bemutatja szónok azon adatokat, melyeket a londoni orvosok szedtek össze annak kinyomozására, minő befolyással vannak a folyamok az epemirigy elterjedésére. Francziaország részéről W 010 w s k y ur szólt. Kimutatta, mily üdvös eredményeket szült az élelmiszerek ügyében a szabad bevitel. Fölemlítő, mikép Francziaországban az állam 100 millió frankot áldozott az alagcsövezésre. Nagy javítás történt Páris egészségi állapotának előmozdítására azáltal, hogy a szűk, tekervényes utczák eltűntek, s helyükbe tágak és szellős egyenes utczák állíttatának. Igaz, hogy ez újításnak árnyoldala is van. A munkások t. i. kiszorulván előbbi szerény lakásaikból, nagy szükségbe jöttek szállások dolgában. Továbbá Serigéurville-i gyáros több javításokat ad elő, melyek által saját munkásainak anyagi, erkölcsi és értelmi állapotját sikerrel gyarapítja. A gyűlések folytán egy félreértésből származott vita keletkezett, melynek különben az a fontos haszna volt, mikép Wolowsky úr egy balvéleményt cáfolt meg. E balvélemény (t. i. W. ur szerint) az, mintha a termőföldnek túlságos eldarabolása a földmivelésre nézve kártékony volna.E túlságos eldaraboltság megrovása, mond szónok, nem uj. Még 1789 előtt jön e kérdés megvitatva s Young annak veszedelmeit mutogatta. Több angol statusgazda mondotta ki, mikép ha a föld elaprózása oly arányban foly Francziaországban, mint akkor megindult, nem telik bele egy század, hogy az említett állam az éhenhalás áldozatává lesz. E túlságos aggodalmakat a tények fényesen cáfolják meg. Francziaországban a föld eldarabolása, igaz, nem oly mértékben, mint sokan állítják, folyvást tart, s váljon ezért kisebb-e a termelés ? — Ellenkezőleg, a tények azt mutatják, mikép Francziaország anyagi jólléte óriási léptekkel halad előre. Az 1821-ben és 1851-ben tett pontos fölméréseket összehasonlítván, az előbbi évben az öszves ingatlan birtok 39 ezer 500 millióra becsültetek; az utóbbi évben, u.m. 30. év múlva már 83 ezer 740 millió — tehát csaknem kétszerte nagyobb. A jövedelem 1821 -ben 1,580,577,000 frank volt. 1851-ben az 2,643,366,000 frankra becsültetik. De ez nem minden. Ez öszvegek részletes kimutatásaiból az tűnik ki, hogy míg egyfelől a nagy birtokok alig harmad résznyi növekedést mutatnak, azon kis birtokok, melyek, mint mondák, parányokká fognak oszolni, négyszeres ötszörös növekedést mutatnak. Egyébiránt nemcsak a jövedelem szaporodása dönt e kérdésben, hanem tekintetbe kell venni az ember munkaszabadságát, az emberi méltóságot is. Az, kit érdekei kötnek a földhöz, sokkal többet fog elkövetni annak megmivelésére, mint a haszonbérlő," így a föld eldarabolását, (ismét szónok véleménye szerint) nem kell gátolni, hanem előmozdítna " (Vége köv.) a tornácz közepén: „Egyházunk ivezete alatt Törvénykönyved az oszlop“ éjszaki oldalon ezen évszámot jelentő vers: „E szent hajLékban FeLség! a nép LeboruLVa, Isten zsáMLya eLőtt éLeteDért könyörög.u ŐFelsége a városház előtti tért elözönlő több mint tízezernyi nép szűnni nem akaró éljenzései között a felállított községi küldöttségek sora előtt haladva a papi lakhoz tizenkettedfél óra tájban ért, hol . Felségét a város részéről helybeli plébános és czimzetes kanonok főtiszt, Makk Ferencz úr magyar nyelven mondott alkalomszerű beszéddel üdvözölve fogadta, mire Ő Felsége szintén magyar nyelven köszönőleg s császári kegyelmességéről biztositólag válaszolni méltóztatott. Hasonló szives leereszkedéssel volt a Felsége a bemutatott papi és világi küldöttségek tagjai iránt is, kik közül Albach Fülöp cs. k. czeglédi adóhivatali pénztárnokot részint a cs. k. katonaságnál, részint mostani hivatalában összesen eltöltött 48 évi hűséges szolgálatával szerzett érdemei legmagasabb elismeréséül a Ferencz József rendjellel megajándékozni, és azonnal Felséges személye előtt feldiszesíttetni méltóztatott. Ez alkalommal a helvét hitvallásu népiskola növendékeinek üdvözlő versei Ő Felségéhez Dobos János lelkész ur által a tisztelgők között kiosztattak. Ezután Ő Felsége a községi küldöttségek sorához visszafordulván, a bemutatott községi elöljárók többjeihez legkegyebb szavakat intézni méltóztatott. Innen ŐFelsége a templomba ment a szent áldás vételére, mely alkalommal czeglédiek és nagykörösiekből alakult éneklőkar a néphymnust énekelte, s az Apostoli Fejedelem buzgósága minden jelen voltakat a vallás iránti tisztelet és szent érzelemre lelkesített. Visszatérvén Ő Felsége a papiakra, ott tartott reggeli után, üdvözlő mozsár lövések közt délutáni két óra előtt nagy számú tisztelgők és a városház kapuja előtt lobogóik alatt álló elöljárók éljenzései között, bandériumok előlovaglása mellett a vasúthoz indult, melyen innen a város szélén , Felsége útjában 472 öl magasságú diszkapu ily felírással volt felállítva: „Élj Felség s éljen Felséges Nőd egyetemben Angyal magzatival számos Időt Te veled.“ Itt a városi díszítmények végződtek, s azontúl a vasúti pályaudvar az előtte felállított nagyszerű díszkapuval, épületein nagy számban lobogó háromféle zászlókkal, és benn a pályaudvarban a birodalombeli országok és tartományok koszorúba foglalt színezett festvény czimereivel, a vasúti társaság és tisztviselők gondoskodásából, Fejedelem fogadásához illő fényben diszlelt. A pályaudvarnál Ő Felsége kevés időt töltött, s a kíséretében volt cs. k. katonai tiszti kar, megyei, városi és vasúti tisztviselők, bandériumok, és előre kisereglett roppant számú nép bucsuéljenzései között vasútra kelvén, délutáni két óra tájban, legmagasabb megelégedését tanúsító köszöntések jeleivel eltávozott, hagyván maga után a fejedelmi legkegyelmesebb leereszkedés és népszeretet édes emlékét. Napihirek és események. Budapest, October 1. * Azon legmagasb látogatás örömére, melylyel a császári királyi Apostoli Felsége közelebb Czegléd városát boldogító, egyéb szívből fakadt ünnepélyes tisztelgések közt, a czeglédi helvét hitvallású népiskola növendékei egy versezettel ünnepelték meg ezen nagyszerű alkalmat, mely a következő czímmel jelent meg : „Dicsőségesen Uralkodó Első Ferencz József , császári királyi Apostoli Felségének Czegléden 4856-ik évi sept. 26-kán történt legmagasb léte alkalmával üdvözlő versei a czeglédi helvét-hitvallásu népiskola növendékeinek. Kecskeméten nyomatott Sziládi Károlynál.“ Az évszámot örökítő acroszichon, mely ez alkalmi költeménynek jeligéül szolgál, így hangzik : E Nemzet,* Császár! békében slharczba’ követni Önkényt készen álL s életemért könyörög. * A szent hajdankornak zsoltárok czim alatt örökbecsű és hagyományként időnkig leszármazott énekeit kiszemelve s hozzájok több rokonszellemüeket toldva Baksay Dániel ur avatott tollal keresztyén énekekké alakította át s közelebb a valódi keresztyén áhitat előmozdítására e czím alatt: „A szent hajdankor énekei Dávid után irta Baksai Dániel“ közrebocsátotta. A keresztény szív imádatában s csüggesztő keserveiben bizonyosan kedves tolmácsot és vallásos enyhületet nyerend e becses gyűjtemény dalaiban. *Mutschenbacher Alajos ur f. név-n nyitja meg dicséretesen ismert finevelőintézetében az uj tanfolyamot. Ezen biztos és jó oktatási és nevelési alapelvekre fektetett intézet eddigi működésével oly szilárd és kedvező hírt vívott ki magának, miként méltán várhatja és megérdemli az eddig tapasztalt pártfogást, sőt annak az évről évre fejlődő nevelési igényekhez képesti buzdító növekedését. * Az utczákon ásott futó árkok, daczára azon kis kényelmetlenségnek, melyet okoznak, nagyon kedves látványt nyújtanak, mert mindenki tudja, hogy e gödröknek szép jelentőségük van. E gödrökbe temetik ti az olajlámpák eddigi sötétségét, melyet aztán a ragyogó légszeszvilágítás diadalmas föltámadása fog követni. Hanem egyre mégis bátorkodtunk az illetőktől figyelmet kérni. Nevezetesen ha a légszeszcsövek elhelyezésére már úgyis felszaggatják a kövezetet, legalább legyenek gonddal arra, hogy a betemetésnél s a kövek visszarakásánál a különben sem legegyenesebb utat legalább roszabbá ne tegyék. Mert egyébként beteljesül rajtunk a magyar példaszó, hogy amit nyerünk a vámon, elvesztjük a réven.• A fogyasztó közönség ma egy kedves meglepetésre ébred : a marhahús ára f. hó 1-jétől kezdve egy egész krajcrárral olcsóbb (10 *4 kr.) „Hermina gőzös a Szamoson“ felirat alatt egy érdekes tudósítást olvasunk. A gőzhajózási, társulat közéhajtással találkozott amaz intézkedése által, miszerint egyik főbb hivatalnoka által a Szamoson próbautat rendeztete. A 70 lóerejű Hermina gőzös sept. 14-n indult el Naményból a Szamosra, s útját fel Csengerig és vissza a csekély vízállás daczára is szerencsésen téve meg. Közérdekűvé teszi e szemleutat azon körülmény, miszerint a Szamos, bár nincsen túlságos bő forrása, az év legtöbb szakában tetemes vízbőségről rendelkezik, s jelen alacsony állása sem gátolván az 5 marokra merülő gözös menetét, hajózhatóságát kétségbevonhatlanul tanusítá. A Szamos hazánk egyik legdúsabb s legszebb megyéjét Szathraárt a bájos hegyvidékek és a hasznos termékeny sikföld rónáit futván keresztül, közlekedési tekintetben felette fontos vízi út, s hajókázhatóvá tétele a forgalmi eszközökben annyira szegény Szamoshát lakóinak valódi életkérdése. A gőzhajózás főbb akadályaiul tűnnek fel a számtalan szögletes apró kanyarok, dőlt fatörzsek és néhány elhagyott malom helyén kiálló czölöpök. A kanyarok 8—10 átvágással mellőzhetők, a tőkék csekély áldozattal kiemelhetők s ha ezen bajok elháritvák, a többi rövid időn elintézhető. A gőzös megjelenése a Szamoson bár váratlanul történt, kedvező alkalmat nyújta a két part lakosainak, hogy e fontos vállalat iránt lelkesedjenek, annak valósítását önjavukra elősegítsék, és hatályos gyámolítással az illető hatóságokat a szükséges lépés megtételére serkentsék. * Nagykőrösi rendes levelezőnk írja September 28-dikáról : „Főiskolánk újabban gazdag adományban részesült — ugyanis Szilassy György ur gazdag kéziratgyűjteményét s országgyűlési napló s irományok gyűjteményét, több száz kötetre menőket, a református főgymnasium könyvtárának ajándékozá. Sz. ur már másodízben gazdagítja intézetünket ily becses adománynyal. Az Isten tartsa őt meg hazánk öröme s díszére hosszas ideig.—Múlt vasárnap jótékony czélu műkedvelői előadás volt, melynek tiszta jövedelme a kisdedóvoda s szegényápolda közt osztatott fel. Az előadásról csak szépet és dicséretest mondhatunk. A tegnapi vihar alkalmával a villám egy szegény asszonyt agyonütött.“ * Székes-Fehérvár, septemb. 26. Polgármester Ferenczy János ur két havi külföldi utazásából szerencsésen megérkezett, s hivatalát átvevé. Útitársa a veszprémi prépost ur vala, kivel római pápai szentségénél is lehetni szerencsés volt. — A szent atya latin nyelven beszélgetett velük, s örömét fejezte ki azon, hogy őket mint magyarországiakat láthatta. — Thalia temploma a téli saisonon át nyitva leend. Belseje jelenleg egészen újonnan diszíttetik. A költség 200 pftra megy. Nagy-Kanizsáról Szöllösy szinésztársulata oct. 18-tól fogva fog benne működni.* A szüret tegnap vette kezdetét.— A megyeház előtti téren a prépost úr által emeltetni szándékolt szobor alapjának gödre a múlt héten be lön temetve. K. * Pécsk a közelében, írja az „Arad. htg“, néhány nap előtt az a felette ritka eset történt, miszerint egy nő, ki kenyérsütéssel keresi élelmét, egyszerre 5 gyermeket szült, és pedig 3 fiút és 2 leánykát. Az utóbbiak halva születtek, a három fiú azonban él és mint testi kifejlődésük mutatja, tökéletesen épek és életrevalók. * Pozsonból sept. 29-ről írják , hogy azon