Budapesti Hírlap, 1856. október (227-253. szám)

1856-10-09 / 234. szám

Pest. Szerda: Megjelenik e lap a vasárnap­ra ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel.Előfizető­i díj: Vidékre: fél évre : 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben: f­é­l é­vr­e: 8 frt, évne­gyedre : 4 frt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri be­­iktatásáért 6 krs többszöriért pedig 4 kr számíttat]*— Egyesszám 20 pk­r. Szerkesztői iroda : Egyetem­utcza 2-ik sz. a. t-sö emeleten. October 8.1856 Kiadó hivatal van : Egyetera-utczában, 2-ik szám alatt, földszint. Elfifizethet ui h­e­l­y­b­a­n­ : a lap k-1 • d 4 h 1 v 4 t a' i b . n . Egyetem-utcza, 2-db­ sxási, földszint; y1 d b ke n minden es. ki­. p o­n­t a h i 1g1 a­­ n dl. — Elöfizet­ést tartalmaid levelek a film, lakhely­­ utolaó poéta feljegyzése mellett a pénzzel egyfktt bé mente­ lt­ve egyenesen a kladó hivatalhoz utastandok. A „Budapesti Hírlap“ előfizetési óra: Budapesten évnegyedre 4 pft félévre ... 8 — Vidéken évnegyedre ... 5 — félévre............ 16 — Pesten előfizethetni a 1 u 1 i r t kiadóhiva­talában. (F­gyetemi utcza 2-ik sz. a takarék­pénztár-épületben), vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Az előfizetési díj bérmente­sen beküldetése kéretik. Emich Gusztáv, a „Budapesti Hírlap“ kiadója. HIVATALOS RÉSZ. A cs. k. Apostoli Felsége I. évi October 2-ai legfelsőbb határozata által, hadimarinájában több éven általi sikeres szolgálatai elismeréséül Lj­u­n­g­s­t­e 1r Sándort, a volt ideiglenes hajóépítő­­test ezredesét legmagasb Ferencz-József-rend kö­zépkeresztjével , és Fornell Ármin volt hajó­építő testbeli századost ugyanazon rend kis ke­resztjével legkegyelmesebben földiszíteni méltóz­­tatott. Ö cs. k. A­p­o­s­t­o 1­i F e­l s e g e f. u. sept. 26 - ki legmagasb kabinetirata által Alb­ach Fülöp ideig­lenes adószedőt, sokévi hű szolgálata tekintetéből a Ferencz-Józsefrend kiskeresztjével legkegyelme­sebben földiszínni méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége f. é. sept. 28-iki legmagasb határozata által Gulyás Gábor katho­­likus iskolatanítót Barátidon, az iskola- és karszol­gálatban több mint ötven évi dicséretes működésé­nek elismeréséül, a koronás ezüst érdemkereszttel legkegyelmesebben földiszíteni méltóztatott. A cs. k. A p o s t o 1­i Felsége f. évi sept. 28-i legfelsőbb határozata által legkegyelmesebben helybenhagyni méltóztatott, hogy Schwaeb Mó­ricz tudor, a római jog rendkívüli tanára a lembergi egyetemnél, hasonló minőségben a pesti cs. kir. egyetemhez áttétessék. Változások a cs. k. hadseregben. A technikai tüzérségnél előléptettek : Wallwehri lovag Nitsehe Ágoston alezredes, az 5. sz. tüzéri szerparancsnokság parancsnoka Olmütz­­ben, ezredessé és a 15. sz. tüzéri szer­parancsnokság parancsnokává, és Hofmann János őrnagy, a 3. sz. tüzéri szerparancsnokság parancsnoka alezredessé; Károly badeni hg, százados a 7. sz. Vilmos braun­­schweigi hg ezrednél, őrnagygyá; a következő száza­dosok : L­i­e­b­i­c­h Venczel a 26. sz. Mihály orosz nhg gyalog­ezrednél és M­a­rj­a­n­i­c­h József a 47. sz. gr. Kinsky gyalogezrednél tér-őrnagyokká, az első Vi­­cenzában, az utóbbi Trevisoban. A technikai tüzérségnél kineveztettek: Na­varra Antal alezredes az 1. sz. tüzéri szer-parancs­nokságnál, az 5. sz. tüzéri szer- parancsnokság pa­rancsnokává, és T­h­u­m Ferenci őrnagy az 1. sz. tüzéri szer-parancsnokságnál, a 6. sz. tüzéri szer-parancs­nokság parancsnokává; nemes eichenhorsti M­a­r­n­o János őrnagy, nyugalmazott állapotban, férörnagygyá Temesváron. A 11 é­­­e 11 e­k: Nemes Pittinger Péter alez­redes, a 6 sz. tüzéri-szer-parancsnokság eddigi pa­rancsnoka, az 1 sz. tüzéri-szer-parancsnoksághoz, és Geum János őrnagy a 4 sz. Hauslab lovag tü­­zéri-szer-parancsnokságnál, a technikai tüzérséghez, a 15 sz. tüzéri-szer-parancsnoksághoz beosztatás mellett; T­e­r­z­a­g­h­i Antal alezredes a 36 sz. gr. Degenfeld gy. ezrednél, mint térparancsnok Vero­nába ; Schuppler József őrnagy, az illyr—belausz­triai hágatási és pótlovazási osztály parancsnoka, mint parancsnok a csehországi hágatási és pótlova­zási osztályhoz. Nyugdíjaztattak: Pichler Sándor alezre­des az 1 sz. János félig dragonyos ezrednél; Fran­ko­v­i­c­s Károly őrnagy a 31 sz. báró Culoz gya­logezrednél ; S­t­e­p­h­a­n­n Károly vicenzai térörnagy alezredesi ranggal adhonores, és Bollet­y József százados a 4 sz. Hoch- és Deutschmeister gy. ezred­nél, őrnagyi ranggal ad honores. Fölruháztattak: Dressier Ferencz és gróf Hendl József nyugalmazott századosok, őrna­gyi ranggal ad honores. A kassai közigazgatási terület vegyes szolgabiró hivatalaira nézve fenálló cs. k. országos bizottmány 233. Szinovits Adolf figyelőt a rimaszombati cs. k. megyei törvényszéknél és Peltz Ignácz fogalmazói gyakornokot a kassai cs. k. helytartósági osztálynál ideiglenes II. oszt. szolgabiróhivatali tollnokokká ki­nevezte és az elsőt a rima-brezói, az utóbbit az ökör­mezői cs. k. szolgabiró-hivatalhoz beosztotta. NEMHIVATALOS RÉSZ. Főherczeg-Főkormányzó Ur ő császári Fensége hogylétéröl biztos kútfőből újabb teljesen kielégítő tudósítást adhatunk. Ő cs. Fensége f. hó 30-dikán Bécsből Weilburg­­ba viteté magát, hol azóta a borogatások a lábra szakadatlanul folytattattak; a folytonos czélszerű orvosi bánásmód mellett teljes bizonyossággal re­mélhető, hogy ő császári Fensége már néhány nap múlva, szenvedő lábát ismét egészen használhatni fogja, valamint hogy e balesetnek hátrányos vissza­hatása későbben sem leend. Pest, oct. 7. N. (Politikai szemle.) Nagy fontosságot tulaj­doninak azon ministertanácsnak, mely oct. 3-án Párisban tartatott, noha abban hozott határozatokról még semmi nem szivárgott ki köztudomásra. Csu­pán annyit állítanak, hogy a nápolyi ügy e tanács­kozás nem egyedüli tárgyát képező, hanem a pilla­nat­ pénz- és financzkrisis orvoslása végett hozan­dó rendszabályok is szőnyegen voltak. A pénzügyi krisis általában tetemes aggo­dalmat okoz a kormánynak. Nem tudja,mihez kezdjen. A miniszerek egy része azt sürgeti, hogy a bankje­gyeknek kényszerített­ forgalom adassák. A pénz- Ügyminister Magna ellenzi ezen rendszabályt, s lemondással fenyegetődzik. Az ő javaslatára tör­tént az is, mikép a rendőrség parancsot kapott mindenkit befogni , ki ezen rendszabályról be­szélne. (?) Baon ronJoTínUtilj mindenesetre sip-Uutni a kasist, s szinte lehetetlen, mivel készpénzre van szükség, hogy külföldön élelemszereket lehessen vásárolni. Azon esetre, ha a kényszer­forgalom mégis elrendeltetnék, hihetőleg Leroux Alfréd lenne M­a­g­n­e utódává. A »Pays“ ma hosszas czik­­ket hoz a pénzügyi krisisről, mit épen nem tart ko­molynak. Szerinte az a németországi krisis által idéztetett elő, hol több papírt s részvényt adtak ki, mint a viszonyok megengedik. Ezért az angol s franczia bankok helyesen tették, hogy leszámítolá­sukat fölemelték, s ekkér a készpénznek Német­országba kivitelét meggátolták. Francziaországban nincsen kicsis, hanem csak pillanatnyi pénz­zavar, mely a külföldi papírrali elözönlésből eredt. Sze­rinte Francziaország pénzügyi helyzete teljesen megnyugtató, amint ez a kincstár s vám­hivatalok jelentéseiből eléggé kitűnik. A nápolyi ügyben újabb fordulat nem állt be, s nem is igen várható addig, míg Martini cs. k. követ küldetése egy vagy más eredményre nem jutandott. E diplomata Austria részéről egy úgy mondható békés ultimátumot vitt magával, mely­ben a két siciliai király előtt a helyzet veszélyei újra kifejtetnek. Hozzáteszik , hogy e jegyzék­kel egyszerre a nevezett követ Császárja ré­széről egy sajátkezű , hasonló szives figyelmez­tetéseket tartalmazó levelet is fogna a nápo­lyi királynak átnyújtani. »Erzsébet“ cs. hajó­nak a nápolyi öbölben megjelenését a fenneb­­bieknél fogva elhamarkodva hozzák némelyek a szándékolt flottademonstratióval kapcsolatba, vagy tartják,épen a nyugatiak eljárását helyeslő jelenség­nek, ha a »Wiener Zig“ nem jelentené is, hogy az austriai hajónak Triestből elmenetele Ferdinand M­a­x főherczeg ö­­s. fensége Velenczébe utazá­sával függ össze. A spanyolországi hírek megerősítik, hogy egy gőzös­ flottilla fog közelebb a földközi tengerre küldetni, az események szemmeltartása, s az olasz félszigeten netán támadható zavarok esetében, ha szükséges lenne, a spanyol birtokok oltalmazása végett. Legalább így hangzik e rendszabály félhi­vatalos magyarázata, noha nehéz belátni, minő ösz­­szeköttetés lehetne egy Olaszországban kitörhető mozgalom s a baleári szigetek megtartása közt, mi­ket semmi veszély nem fenyeget. Aztán a kikül­­dendő hajóraj sokkal jelentéktelenebb,semhogy ko­moly oltalomról lehetne szó. Az egész spanyol ha­jóraj nem birond többet 210 ágyúnál. Midőn a Krisztina királynő jószágait zár alól föl­mentő rendelet megjelent, föltűnt, hogy azt semmi indokolvány nem vezette be. Ennek ma igen egy­szerű magyarázatát az „s. b.“ így adja: A nevezett királyi rendeletnek azért nincs bevezetése, mert a mostani ministerek ketteje, O’D­o­n­n­e 11 és C­o­l­­1­a­d­o a záralátételt mindjárt a forradalom utáni napon aláírták, harmadikuk pedig, B­a­y­a­r­r­i még tovább ment, s nevét azon vádokmány alá jegyzé, melyet a cortes-gyűlés bizottmánya az anyaki­rályné ellen intézett. Már a három régi szabadelvű minister, a királynő és Rios-Rosas irányában, kik­nek nem kellő multjokat megtagadni, saját múltját feledhető ugyan, de mindenik tartózkodott azt fej­tegetni, miért cselekesznek máskép ma, mint teg­nap beszéltek így maradt a rendelet indokoló be­vezetés nélkül. A dán ministérium, mely függetlenül az általá­nos kérdésekbeni nézeteltérésektől, úgy látszik bi­zonyos benső s igen gyöngéd természetű külön körülmények következtében feloszlott, most újra meg van alakulva. A régi elemek, melyek azt ké­pezték, együtt maradnak, Bang tanácselnökön kívül, ki visszalép, s állomását A­n­d­r­a­e­nak en­gedi át, ki ezenkívül külügyminister lesz, Scheele helyébe. A­n­d­r­a­e helyett a finánczministeri tár­­czát Fenger, eddig ismeretlen név veszi át. Scheele pedig csak a két herczegség ministere marad, ideiglenesen, így jelenti a távírda az új combinatiot; bővebb magyarázatot a rendes le­velezésektől kell várnunk. (Egy Berlinből kelt más sürgöny ellenben azt állítja, hogy még az egész do­log függőben van; a király nem fogadta el a le­mondást, a ministerek pedig nem vonták azt vissza, s az új combinatióba egyezni nem akartak.) A neuch­ateli nagytanács a royalisticus kí­sérlet alkalmából következő rendszabályokat sza­vazott meg: Annak kinyilatkoztatása, hogy a kanton kárhoz­tatja a történtet, s jövőre is minden igényt visszautasít, mely a porosz uralom visszaállítására tétetnék; a perköltségeknek a fölkelés eszközlői általi megfizetése; a kanton különböző pontjain ágyuk és hadiszer elosztása; azon helyek lefegy­verzése, melyek a royalista­ complotban nyilvánsá­­gos részt vettek; a republicánus helységek felfegy­­verzése; azon tiszteknek, kik a köztársaság iránti kötelességeiket nem teljesítők, bűtnük súlya szerinti megbüntetése; a fölkelésben részt vett helyható­ságok felfüggesztése, és végre Neuchatelben a polgártanács helyébe helyhatóság fölállítása. A­­ltorödlfaíld­»vi* »»- 1 *--­dúsítás, mikep Japánban két kikötő nyittatott meg az összes európai hajók számára. Egyelőre ugyancsak arra hatalmaztattak fel azok, hogy ott kijavításokat eszközöljenek s magukat szénnel és élelemmel lássák el, azonban ez mindenesetre fon­tos első lépés, mit a többiek előbbutóbb bizonyosan követendnek. 87. A téli kikötő Pest közelében. is. Forduljunk ma, mint ígértük, a pesti téli ki­kötő tárgyalásában annak történeti és technikai részéhez, mindenekelőtt összefoglalt vázlatát adván egy ily kikötő építése iránt 2 évtized óta tett ja­vaslatok és­ tárgyalásoknak. Abból látandjuk, hogy majd itt, majd ott merültek föl a hiányok, s hogy ezen annyira szükséges építési vállalat még sokáig nem jött volna létre, ha hogy a magas kormány, folyvást azon törekedvén, hogy népeit üdvös intéz­kedések áldásaiban részesítse, maga kezébe nem veszi ez ügyet, mi mellett legyen szabad Főher­czeg Főkor­mányzó Ur­a cs. Fensége legkegyelmesb és legelhatározóbb behatásáról a legtiszteletteljesebben megemlékeznünk. 1836-ban, april­ióban, a duna-gőzhajózási tár­sulat a pesti várostanácstól a városi sziget keleti, a pesti dunaparttal szemközt fekvő partjából 50° hosszú és 40° széles tért kért, szándéka lévén, ott építési helyet állítani. A városi hatóság teljesítő ké­rését és csupán in recognitionem juris terrestralis jelentéktelen szelést kívánt. A társulat azonban tovább mit sem tett. Nem sokára új társulat jelentkezett (ennek élén gr. Széchenyi István) s főherczeg-nádor ö­cs. fenségénél engedélyt kért, hogy a gőzhajók és más kereskedelmi hajók számára téli kikötőt építhessen, s nem csak az egész városi szigetet vette igénybe, hanem a balparton szemközt fekvő határ­korcsmát is néhány határos szántófölddel. E kérvényt a ná­dor 1847 mártiusban a pesti várostanácshoz át­­küldte, mely készségét nyilvánítá, s mert jelenté­keny földdarab átengedése forgott fen, a legfelsőbb jóváhagyás köretett. A legfelsőbb jóváhagyás 1838. május 23-kán le is érkezett a következő ha­tározattal: »hogy a kért telkek a társulat birtokába csak magánjogilag mehetnek át, minthogy a társu­lat nem csak az évenkénti adót pontosan megfizetni, hanem minden harminczadik évben az úgynevezett laudemiumot is a városi pénztárhoz beszolgáltatni, s a neki átengedendő telkeket egyesegyedül az említett végczélra fordítani köteles, s ezért azon esetben, ha a tervbe vett vállalat kellőleg végre nem hajtathatnék, szintúgy azon esetben, hahogy e vál­lelátnák meg kellene szűnni, a társulat birtokjogá­­nak is a kérdéses telkeket illetőleg azonnal meg kell szűnnie, a városnak pedig a visszaváltási jog világosan fentartatik, és pedig úgy, hogy a város a visszalépő társulatnak csak a vételárt , a netán szükséges befektetéseket az összes rongálások le­vonása mellett tartozik megtéríteni.“ A társulat az 1838-ai vizáradás folytán 1838-ik octoberben a főherczeg nádorhoz uj kérelmet nyúj­tott be, előterjesztvén, mikép a pusztító vízárból azon meggyőződést meríté, hogy a városi sziget mély fekvésénél fogva a szándékba vett vállalatra kevesbbé alkalmastól a kikötőre nézve csupán össze­kötő pontul szükséges, hajó-építőhelyül azonban neki a város részéről a túlsó parton fekvő városi telkek, melyek 100 holdon felül mennek, lennének átengedendők. Erre nézve a város csupán arra ajánlkozott, hogy az újonnan kért telkeknek csak felét és pedig a határkorcsmát kertestül, tovább a mezőrészt az úgynevezett köszörűs-árokig, mintegy 60 hold térséget, szintúgy a városi szigetből is, mi­után ez a kikötőnek csak összekötő pontul fogna szolgálni, csupán egyik felét hosszában véve enged­heti át. A társulat azonban ez ajánlattal nem elégedett meg, hanem a városi szigetet egész terjedelmében to­vább is követelte, főleg azon okból, hogy ott com­­possessoratus helyet ne foglalhasson, mely a kikö­tőt rosz szándék vagy tűzveszély által fenyeget­hesse. A tárgyalások 1844-ig elhúzódtak, míg végre gróf Széchenyi 1845. ápril­isban a városta­nácsnak írásban jelenté , hogy a társulat a maga szándékával felhagyott. Azonban a város tovább is folytatta e tárgyat és 1847-ben annyiban ismét fölvette azt, hogy a vá­rosi szigetnél saját költségén hajók és malmok szá­mára telelő kikötőt szándékozott állíttatni, mely czélra semmi egyéb tervezve nem jön , mint úgy­nevezett jégtörők állítása, melyek mögött a hajók és malmok téli időben és jégmenetnél oltalmat talál­hatnának. Újabb időben a pest-budai­ kereskedelmi kamra és pedig 1853-ban a m. kereskedelmi ministerium­­hoz beadványt nyújtott be, és a téli kikötőnek épít­tetését mint az itteni piaczra nézve sürgetés szük­­_ V»,__ _______imrai ismérésre. Szintúgy a cs. k. dunai-flotilla-parancsnokságnak is szándéka volt, a városi szigetnél a cs. k. dunai flotilla számára téli kikötőt építeni, mely eszme azonban 1855 nov. 25-ki közlemény folytán több okokból egyelőre abba hagyatott. Egyúttal pedig a m. hadseregi főparancsnokság is megkereste a ke­reskedelmi ministeriumot, hogy a kikötőépítés ter­vét azon gyámolításban részesítse, mely a tényállás szerint szükségesnek látszik-1850. évben Perger Ignácz községtanácsos el­nöklete alatt egy magántársulat is alakult, mely ugyan a kikötőépítésre magának terveket is készítte­tett, de azokra nézve semmi további tárgyalások nem folytak. — Eddig terjed a tárgyalások tör­ténete. Átmegyünk most a magas kormány által elfoga­dott, Ő Felsége által szentesített, s most való­sággá válandó terv leírására. F. é. márt. 26-án a magas cs. k. magyarországi Főkormány megbízd egy magas rendelet által Me­na­p­a­c­e urat egy új tervnek készítésével. Egy új terv készítésének szüksége azon körül­ményen alapult, hogy a téli kikötőül kiszemelt új­pesti Dunaág korábbi fekvési- és folyam-haránt­­homloktervei a fönnemlített czélra nem használtat­­hatónak, minthogy ezen ág 1850 óta tetemes vál­tozást szenvedett. Menapaco építészeti igazgató úr két tervet terjesztett elő, melyek közöl az egyik a felső szigetcsúcs belevonásával, a másik ezen csúcs be­lefoglalása nélkül volt kidolgozva. A cs. k. keres­kedelmi ministerium tanácsosa , P a s e 11 i ur, a nyár folytán magasb megbízásból megvizsgáló e tárgyat s a szigetcsúcs belefoglalásával szerkesz­tett tervnek némi további módosítások melletti el­fogadását ajánlá, mely ajánlat a magas cs. k. ke­reskedelmi ministerium által elfogadtatott, Csá­­szár- Felség f elé terjesztetett s­zept. 13-án szentesittetett. A téli kikötő építésére kiszemelt, több mint 1000 öl hosszúságu (pontosan 1100 öl, majdnem XJ­ mfd) és 110 öl közép szélességű ág Uj-Pest mellett az úgynevezett pesti városi sziget és a bal Dunapart közt létezik. Ezen ág térmennyisége 120,000 négy­szög­ölnél vagy 75 holdnál valamivel többet tesz. Ezen tér elegendő több mint 1000 hajónak befo­gadására, nagyszámú malmok elhelyezésére és még egyszer annyi tutaj elszállásolására, melyek a pesti parton minden évben a szétromboltatás veszélyének vannak kitéve. Azonfelül 1000 négyszög­öl úszó- és fürdő-intézetek állítására tartatik fon, s a moz­gásokra és kezelésekre szükségkép szabadon ha­gyandó víz-állOOOO négyszög­ölnyi térséget foglal el. A folyamat iránya s egyéb viszonyok igazolják azon aggályt, hogy a kérdéses dunai ág, magára hagyat­va, egészen eliszaposodik s 10—15 év folyamában egészen megszűnik. Ezen körülmény sürgetőleg tanácsossá teszi, hogy a kérdéses dunai ág egészen elzárassék, annál inkább, miután azon esetre, hahogy 88 torkolatánál nyitva hagyni, és a jégtömegek­be-

Next