Budapesti Hírlap, 1856. október (227-253. szám)
1856-10-09 / 234. szám
Pest. Szerda: Megjelenik e lap a vasárnapra ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel.Előfizetői díj: Vidékre: fél évre : 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben: fél évre: 8 frt, évnegyedre : 4 frt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 krs többszöriért pedig 4 kr számíttat]*— Egyesszám 20 pkr. Szerkesztői iroda : Egyetemutcza 2-ik sz. a. t-sö emeleten. October 8.1856 Kiadó hivatal van : Egyetera-utczában, 2-ik szám alatt, földszint. Elfifizethet ui helyban : a lap k-1 • d 4 h 1 v 4 t a' i b . n . Egyetem-utcza, 2-db sxási, földszint; y1 d b ke n minden es. ki. p ont a h i 1g1 a n dl. — Elöfizetést tartalmaid levelek a film, lakhely utolaó poéta feljegyzése mellett a pénzzel egyfktt bé mente ltve egyenesen a kladó hivatalhoz utastandok. A „Budapesti Hírlap“ előfizetési óra: Budapesten évnegyedre 4 pft félévre ... 8 — Vidéken évnegyedre ... 5 — félévre............ 16 — Pesten előfizethetni a 1 u 1 i r t kiadóhivatalában. (Fgyetemi utcza 2-ik sz. a takarékpénztár-épületben), vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Az előfizetési díj bérmentesen beküldetése kéretik. Emich Gusztáv, a „Budapesti Hírlap“ kiadója. HIVATALOS RÉSZ. A cs. k. Apostoli Felsége I. évi October 2-ai legfelsőbb határozata által, hadimarinájában több éven általi sikeres szolgálatai elismeréséül Ljungste 1r Sándort, a volt ideiglenes hajóépítőtest ezredesét legmagasb Ferencz-József-rend középkeresztjével , és Fornell Ármin volt hajóépítő testbeli századost ugyanazon rend kis keresztjével legkegyelmesebben földiszíteni méltóztatott. Ö cs. k. Aposto 1i F el s e g e f. u. sept. 26 - ki legmagasb kabinetirata által Albach Fülöp ideiglenes adószedőt, sokévi hű szolgálata tekintetéből a Ferencz-Józsefrend kiskeresztjével legkegyelmesebben földiszínni méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége f. é. sept. 28-iki legmagasb határozata által Gulyás Gábor katholikus iskolatanítót Barátidon, az iskola- és karszolgálatban több mint ötven évi dicséretes működésének elismeréséül, a koronás ezüst érdemkereszttel legkegyelmesebben földiszíteni méltóztatott. A cs. k. A p o s t o 1i Felsége f. évi sept. 28-i legfelsőbb határozata által legkegyelmesebben helybenhagyni méltóztatott, hogy Schwaeb Móricz tudor, a római jog rendkívüli tanára a lembergi egyetemnél, hasonló minőségben a pesti cs. kir. egyetemhez áttétessék. Változások a cs. k. hadseregben. A technikai tüzérségnél előléptettek : Wallwehri lovag Nitsehe Ágoston alezredes, az 5. sz. tüzéri szerparancsnokság parancsnoka Olmützben, ezredessé és a 15. sz. tüzéri szerparancsnokság parancsnokává, és Hofmann János őrnagy, a 3. sz. tüzéri szerparancsnokság parancsnoka alezredessé; Károly badeni hg, százados a 7. sz. Vilmos braunschweigi hg ezrednél, őrnagygyá; a következő századosok : Liebich Venczel a 26. sz. Mihály orosz nhg gyalogezrednél és Marjanich József a 47. sz. gr. Kinsky gyalogezrednél tér-őrnagyokká, az első Vicenzában, az utóbbi Trevisoban. A technikai tüzérségnél kineveztettek: Navarra Antal alezredes az 1. sz. tüzéri szer-parancsnokságnál, az 5. sz. tüzéri szer- parancsnokság parancsnokává, és Thum Ferenci őrnagy az 1. sz. tüzéri szer-parancsnokságnál, a 6. sz. tüzéri szer-parancsnokság parancsnokává; nemes eichenhorsti Marno János őrnagy, nyugalmazott állapotban, férörnagygyá Temesváron. A 11 ée 11 ek: Nemes Pittinger Péter alezredes, a 6 sz. tüzéri-szer-parancsnokság eddigi parancsnoka, az 1 sz. tüzéri-szer-parancsnoksághoz, és Geum János őrnagy a 4 sz. Hauslab lovag tüzéri-szer-parancsnokságnál, a technikai tüzérséghez, a 15 sz. tüzéri-szer-parancsnoksághoz beosztatás mellett; Terzaghi Antal alezredes a 36 sz. gr. Degenfeld gy. ezrednél, mint térparancsnok Veronába ; Schuppler József őrnagy, az illyr—belausztriai hágatási és pótlovazási osztály parancsnoka, mint parancsnok a csehországi hágatási és pótlovazási osztályhoz. Nyugdíjaztattak: Pichler Sándor alezredes az 1 sz. János félig dragonyos ezrednél; Frankovics Károly őrnagy a 31 sz. báró Culoz gyalogezrednél ; Stephann Károly vicenzai térörnagy alezredesi ranggal adhonores, és Bollety József százados a 4 sz. Hoch- és Deutschmeister gy. ezrednél, őrnagyi ranggal ad honores. Fölruháztattak: Dressier Ferencz és gróf Hendl József nyugalmazott századosok, őrnagyi ranggal ad honores. A kassai közigazgatási terület vegyes szolgabiró hivatalaira nézve fenálló cs. k. országos bizottmány 233. Szinovits Adolf figyelőt a rimaszombati cs. k. megyei törvényszéknél és Peltz Ignácz fogalmazói gyakornokot a kassai cs. k. helytartósági osztálynál ideiglenes II. oszt. szolgabiróhivatali tollnokokká kinevezte és az elsőt a rima-brezói, az utóbbit az ökörmezői cs. k. szolgabiró-hivatalhoz beosztotta. NEMHIVATALOS RÉSZ. Főherczeg-Főkormányzó Ur ő császári Fensége hogylétéröl biztos kútfőből újabb teljesen kielégítő tudósítást adhatunk. Ő cs. Fensége f. hó 30-dikán Bécsből Weilburgba viteté magát, hol azóta a borogatások a lábra szakadatlanul folytattattak; a folytonos czélszerű orvosi bánásmód mellett teljes bizonyossággal remélhető, hogy ő császári Fensége már néhány nap múlva, szenvedő lábát ismét egészen használhatni fogja, valamint hogy e balesetnek hátrányos visszahatása későbben sem leend. Pest, oct. 7. N. (Politikai szemle.) Nagy fontosságot tulajdoninak azon ministertanácsnak, mely oct. 3-án Párisban tartatott, noha abban hozott határozatokról még semmi nem szivárgott ki köztudomásra. Csupán annyit állítanak, hogy a nápolyi ügy e tanácskozás nem egyedüli tárgyát képező, hanem a pillanat pénz- és financzkrisis orvoslása végett hozandó rendszabályok is szőnyegen voltak. A pénzügyi krisis általában tetemes aggodalmat okoz a kormánynak. Nem tudja,mihez kezdjen. A miniszerek egy része azt sürgeti, hogy a bankjegyeknek kényszerített forgalom adassák. A pénz- Ügyminister Magna ellenzi ezen rendszabályt, s lemondással fenyegetődzik. Az ő javaslatára történt az is, mikép a rendőrség parancsot kapott mindenkit befogni , ki ezen rendszabályról beszélne. (?) Baon ronJoTínUtilj mindenesetre sip-Uutni a kasist, s szinte lehetetlen, mivel készpénzre van szükség, hogy külföldön élelemszereket lehessen vásárolni. Azon esetre, ha a kényszerforgalom mégis elrendeltetnék, hihetőleg Leroux Alfréd lenne Magne utódává. A »Pays“ ma hosszas czikket hoz a pénzügyi krisisről, mit épen nem tart komolynak. Szerinte az a németországi krisis által idéztetett elő, hol több papírt s részvényt adtak ki, mint a viszonyok megengedik. Ezért az angol s franczia bankok helyesen tették, hogy leszámítolásukat fölemelték, s ekkér a készpénznek Németországba kivitelét meggátolták. Francziaországban nincsen kicsis, hanem csak pillanatnyi pénzzavar, mely a külföldi papírrali elözönlésből eredt. Szerinte Francziaország pénzügyi helyzete teljesen megnyugtató, amint ez a kincstár s vámhivatalok jelentéseiből eléggé kitűnik. A nápolyi ügyben újabb fordulat nem állt be, s nem is igen várható addig, míg Martini cs. k. követ küldetése egy vagy más eredményre nem jutandott. E diplomata Austria részéről egy úgy mondható békés ultimátumot vitt magával, melyben a két siciliai király előtt a helyzet veszélyei újra kifejtetnek. Hozzáteszik , hogy e jegyzékkel egyszerre a nevezett követ Császárja részéről egy sajátkezű , hasonló szives figyelmeztetéseket tartalmazó levelet is fogna a nápolyi királynak átnyújtani. »Erzsébet“ cs. hajónak a nápolyi öbölben megjelenését a fennebbieknél fogva elhamarkodva hozzák némelyek a szándékolt flottademonstratióval kapcsolatba, vagy tartják,épen a nyugatiak eljárását helyeslő jelenségnek, ha a »Wiener Zig“ nem jelentené is, hogy az austriai hajónak Triestből elmenetele Ferdinand Max főherczeg ös. fensége Velenczébe utazásával függ össze. A spanyolországi hírek megerősítik, hogy egy gőzös flottilla fog közelebb a földközi tengerre küldetni, az események szemmeltartása, s az olasz félszigeten netán támadható zavarok esetében, ha szükséges lenne, a spanyol birtokok oltalmazása végett. Legalább így hangzik e rendszabály félhivatalos magyarázata, noha nehéz belátni, minő öszszeköttetés lehetne egy Olaszországban kitörhető mozgalom s a baleári szigetek megtartása közt, miket semmi veszély nem fenyeget. Aztán a kiküldendő hajóraj sokkal jelentéktelenebb,semhogy komoly oltalomról lehetne szó. Az egész spanyol hajóraj nem birond többet 210 ágyúnál. Midőn a Krisztina királynő jószágait zár alól fölmentő rendelet megjelent, föltűnt, hogy azt semmi indokolvány nem vezette be. Ennek ma igen egyszerű magyarázatát az „s. b.“ így adja: A nevezett királyi rendeletnek azért nincs bevezetése, mert a mostani ministerek ketteje, O’Donne 11 és Col1ado a záralátételt mindjárt a forradalom utáni napon aláírták, harmadikuk pedig, Bayarri még tovább ment, s nevét azon vádokmány alá jegyzé, melyet a cortes-gyűlés bizottmánya az anyakirályné ellen intézett. Már a három régi szabadelvű minister, a királynő és Rios-Rosas irányában, kiknek nem kellő multjokat megtagadni, saját múltját feledhető ugyan, de mindenik tartózkodott azt fejtegetni, miért cselekesznek máskép ma, mint tegnap beszéltek így maradt a rendelet indokoló bevezetés nélkül. A dán ministérium, mely függetlenül az általános kérdésekbeni nézeteltérésektől, úgy látszik bizonyos benső s igen gyöngéd természetű külön körülmények következtében feloszlott, most újra meg van alakulva. A régi elemek, melyek azt képezték, együtt maradnak, Bang tanácselnökön kívül, ki visszalép, s állomását Andraenak engedi át, ki ezenkívül külügyminister lesz, Scheele helyébe. Andrae helyett a finánczministeri tárczát Fenger, eddig ismeretlen név veszi át. Scheele pedig csak a két herczegség ministere marad, ideiglenesen, így jelenti a távírda az új combinatiot; bővebb magyarázatot a rendes levelezésektől kell várnunk. (Egy Berlinből kelt más sürgöny ellenben azt állítja, hogy még az egész dolog függőben van; a király nem fogadta el a lemondást, a ministerek pedig nem vonták azt vissza, s az új combinatióba egyezni nem akartak.) A neuchateli nagytanács a royalisticus kísérlet alkalmából következő rendszabályokat szavazott meg: Annak kinyilatkoztatása, hogy a kanton kárhoztatja a történtet, s jövőre is minden igényt visszautasít, mely a porosz uralom visszaállítására tétetnék; a perköltségeknek a fölkelés eszközlői általi megfizetése; a kanton különböző pontjain ágyuk és hadiszer elosztása; azon helyek lefegyverzése, melyek a royalista complotban nyilvánságos részt vettek; a republicánus helységek felfegyverzése; azon tiszteknek, kik a köztársaság iránti kötelességeiket nem teljesítők, bűtnük súlya szerinti megbüntetése; a fölkelésben részt vett helyhatóságok felfüggesztése, és végre Neuchatelben a polgártanács helyébe helyhatóság fölállítása. Altorödlfaíld»vi* »»- 1 *--dúsítás, mikep Japánban két kikötő nyittatott meg az összes európai hajók számára. Egyelőre ugyancsak arra hatalmaztattak fel azok, hogy ott kijavításokat eszközöljenek s magukat szénnel és élelemmel lássák el, azonban ez mindenesetre fontos első lépés, mit a többiek előbbutóbb bizonyosan követendnek. 87. A téli kikötő Pest közelében. is. Forduljunk ma, mint ígértük, a pesti téli kikötő tárgyalásában annak történeti és technikai részéhez, mindenekelőtt összefoglalt vázlatát adván egy ily kikötő építése iránt 2 évtized óta tett javaslatok és tárgyalásoknak. Abból látandjuk, hogy majd itt, majd ott merültek föl a hiányok, s hogy ezen annyira szükséges építési vállalat még sokáig nem jött volna létre, ha hogy a magas kormány, folyvást azon törekedvén, hogy népeit üdvös intézkedések áldásaiban részesítse, maga kezébe nem veszi ez ügyet, mi mellett legyen szabad Főherczeg Főkormányzó Ura cs. Fensége legkegyelmesb és legelhatározóbb behatásáról a legtiszteletteljesebben megemlékeznünk. 1836-ban, aprilióban, a duna-gőzhajózási társulat a pesti várostanácstól a városi sziget keleti, a pesti dunaparttal szemközt fekvő partjából 50° hosszú és 40° széles tért kért, szándéka lévén, ott építési helyet állítani. A városi hatóság teljesítő kérését és csupán in recognitionem juris terrestralis jelentéktelen szelést kívánt. A társulat azonban tovább mit sem tett. Nem sokára új társulat jelentkezett (ennek élén gr. Széchenyi István) s főherczeg-nádor öcs. fenségénél engedélyt kért, hogy a gőzhajók és más kereskedelmi hajók számára téli kikötőt építhessen, s nem csak az egész városi szigetet vette igénybe, hanem a balparton szemközt fekvő határkorcsmát is néhány határos szántófölddel. E kérvényt a nádor 1847 mártiusban a pesti várostanácshoz átküldte, mely készségét nyilvánítá, s mert jelentékeny földdarab átengedése forgott fen, a legfelsőbb jóváhagyás köretett. A legfelsőbb jóváhagyás 1838. május 23-kán le is érkezett a következő határozattal: »hogy a kért telkek a társulat birtokába csak magánjogilag mehetnek át, minthogy a társulat nem csak az évenkénti adót pontosan megfizetni, hanem minden harminczadik évben az úgynevezett laudemiumot is a városi pénztárhoz beszolgáltatni, s a neki átengedendő telkeket egyesegyedül az említett végczélra fordítani köteles, s ezért azon esetben, ha a tervbe vett vállalat kellőleg végre nem hajtathatnék, szintúgy azon esetben, hahogy e vállelátnák meg kellene szűnni, a társulat birtokjogának is a kérdéses telkeket illetőleg azonnal meg kell szűnnie, a városnak pedig a visszaváltási jog világosan fentartatik, és pedig úgy, hogy a város a visszalépő társulatnak csak a vételárt , a netán szükséges befektetéseket az összes rongálások levonása mellett tartozik megtéríteni.“ A társulat az 1838-ai vizáradás folytán 1838-ik octoberben a főherczeg nádorhoz uj kérelmet nyújtott be, előterjesztvén, mikép a pusztító vízárból azon meggyőződést meríté, hogy a városi sziget mély fekvésénél fogva a szándékba vett vállalatra kevesbbé alkalmastól a kikötőre nézve csupán összekötő pontul szükséges, hajó-építőhelyül azonban neki a város részéről a túlsó parton fekvő városi telkek, melyek 100 holdon felül mennek, lennének átengedendők. Erre nézve a város csupán arra ajánlkozott, hogy az újonnan kért telkeknek csak felét és pedig a határkorcsmát kertestül, tovább a mezőrészt az úgynevezett köszörűs-árokig, mintegy 60 hold térséget, szintúgy a városi szigetből is, miután ez a kikötőnek csak összekötő pontul fogna szolgálni, csupán egyik felét hosszában véve engedheti át. A társulat azonban ez ajánlattal nem elégedett meg, hanem a városi szigetet egész terjedelmében tovább is követelte, főleg azon okból, hogy ott compossessoratus helyet ne foglalhasson, mely a kikötőt rosz szándék vagy tűzveszély által fenyegethesse. A tárgyalások 1844-ig elhúzódtak, míg végre gróf Széchenyi 1845. áprilisban a várostanácsnak írásban jelenté , hogy a társulat a maga szándékával felhagyott. Azonban a város tovább is folytatta e tárgyat és 1847-ben annyiban ismét fölvette azt, hogy a városi szigetnél saját költségén hajók és malmok számára telelő kikötőt szándékozott állíttatni, mely czélra semmi egyéb tervezve nem jön , mint úgynevezett jégtörők állítása, melyek mögött a hajók és malmok téli időben és jégmenetnél oltalmat találhatnának. Újabb időben a pest-budai kereskedelmi kamra és pedig 1853-ban a m. kereskedelmi ministeriumhoz beadványt nyújtott be, és a téli kikötőnek építtetését mint az itteni piaczra nézve sürgetés szük_ V»,__ _______imrai ismérésre. Szintúgy a cs. k. dunai-flotilla-parancsnokságnak is szándéka volt, a városi szigetnél a cs. k. dunai flotilla számára téli kikötőt építeni, mely eszme azonban 1855 nov. 25-ki közlemény folytán több okokból egyelőre abba hagyatott. Egyúttal pedig a m. hadseregi főparancsnokság is megkereste a kereskedelmi ministeriumot, hogy a kikötőépítés tervét azon gyámolításban részesítse, mely a tényállás szerint szükségesnek látszik-1850. évben Perger Ignácz községtanácsos elnöklete alatt egy magántársulat is alakult, mely ugyan a kikötőépítésre magának terveket is készíttetett, de azokra nézve semmi további tárgyalások nem folytak. — Eddig terjed a tárgyalások története. Átmegyünk most a magas kormány által elfogadott, Ő Felsége által szentesített, s most valósággá válandó terv leírására. F. é. márt. 26-án a magas cs. k. magyarországi Főkormány megbízd egy magas rendelet által Menapace urat egy új tervnek készítésével. Egy új terv készítésének szüksége azon körülményen alapult, hogy a téli kikötőül kiszemelt újpesti Dunaág korábbi fekvési- és folyam-haránthomloktervei a fönnemlített czélra nem használtathatónak, minthogy ezen ág 1850 óta tetemes változást szenvedett. Menapaco építészeti igazgató úr két tervet terjesztett elő, melyek közöl az egyik a felső szigetcsúcs belevonásával, a másik ezen csúcs belefoglalása nélkül volt kidolgozva. A cs. k. kereskedelmi ministerium tanácsosa , P a s e 11 i ur, a nyár folytán magasb megbízásból megvizsgáló e tárgyat s a szigetcsúcs belefoglalásával szerkesztett tervnek némi további módosítások melletti elfogadását ajánlá, mely ajánlat a magas cs. k. kereskedelmi ministerium által elfogadtatott, Császár- Felség f elé terjesztetett szept. 13-án szentesittetett. A téli kikötő építésére kiszemelt, több mint 1000 öl hosszúságu (pontosan 1100 öl, majdnem XJ mfd) és 110 öl közép szélességű ág Uj-Pest mellett az úgynevezett pesti városi sziget és a bal Dunapart közt létezik. Ezen ág térmennyisége 120,000 négyszögölnél vagy 75 holdnál valamivel többet tesz. Ezen tér elegendő több mint 1000 hajónak befogadására, nagyszámú malmok elhelyezésére és még egyszer annyi tutaj elszállásolására, melyek a pesti parton minden évben a szétromboltatás veszélyének vannak kitéve. Azonfelül 1000 négyszögöl úszó- és fürdő-intézetek állítására tartatik fon, s a mozgásokra és kezelésekre szükségkép szabadon hagyandó víz-állOOOO négyszögölnyi térséget foglal el. A folyamat iránya s egyéb viszonyok igazolják azon aggályt, hogy a kérdéses dunai ág, magára hagyatva, egészen eliszaposodik s 10—15 év folyamában egészen megszűnik. Ezen körülmény sürgetőleg tanácsossá teszi, hogy a kérdéses dunai ág egészen elzárassék, annál inkább, miután azon esetre, hahogy 88 torkolatánál nyitva hagyni, és a jégtömegekbe-