Budapesti Hírlap, 1856. november (254-278. szám)
1856-11-19 / 268. szám
Pest. Szerda, Szerkesztői iroda : Egyetem utcza 2-ik sz. alső emeleten. Kiadó hivatal van : Egyetem utczában. 2-ik szám alatt, földszint. Megjelenik e lap, vasárnap as ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel.Előfizetési díj : Vidékre : fé 1 évre : 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben: fél évre: 8 frt, évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4kr számíttatok.— Egyes szám 20 pk*t. Távirati (magán)sürgönyök. (Érkeztek a „Budapesti Ilirlap“ szerkesztőségéhez tegnap kedden esti 71 órakor.) London, nov. 18. A „Times”” jelenti, mikép Buchanan 174 szóval az Egyesült államok elnökévé választatott. Fremont 114 szavazatot nyert Az angol lapokat ez eredmény kedvetlen hangulatba ejtette. Bécs, nov. 18. A börze ma reggel igen fölélénkült. A hitelintézeti részvények 326-an keltek. Előfizethetni helyben: a lap kiadó hivatalában, Egyetem-utcza,2-dik szám , földszint, v 1 d 6 k e u minden es. kir. postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazó levelek a pzím. lakhely s Utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bé mentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasitandók. HIVATALOS RÉSZ. A cs. k. Apostoli Felsége és Császárné ÓFelséges. hó 17-én reggeli 7 órakor, Bécsből a lombard-velenczei királyságba teendő legmagasb utjokra elindultak. 1856. oct. 8-kán kelt császári nyilt parancs, kiható a birodalom egész területére, a melylyel a concordatum X. czikkének foganatosításául, a katolikusok házassági ügyei iránt az austriai birodalomban, a mennyiben ezek a polgári törvényhozás körébe tartoznak, egy uj törvény bocsáttatik ki, s megállapíttatik, miszerint az 1857. január 1-jén egész tartalmával hatályba lépend. Mi Első Kerencz József, Isten kegyelméből austriai Császár, Magyar- és Csehország királya stb. stb. Oly czélból, hogy a polgári jognak a katolikusok házassága iránti szabályait a katholika egyház rendeleteivel öszhangzásba hozzuk , 1855. nov. 5-kén kelt nyilt parancsunk (bírod. törv. lap 195. sz.) folytán, s a szent székkel kötött egyezvényünk X. czikkének foganatosításául, ministereink s birodalmi tanácsunk meghallgatása után , katholikus alattvalóink házassági ügyei iránt , a mennyiben ezek a polgári törvényhozás körébe tartoznak, az alábbi törvénynek (I. függelék) birodalmunk egész területérel kibocsátását elhatároztuk, s álalános figyelembentartás végett a következőket rendeljük : I. czikk. 1857. jan. 1-jén, mint azon napon, melyen az egyházi házassági bíróságok ott, hol azok eddigelé nem léteztek, életbe fognak lépni, jelen törvény is egész tartalmával hatályba lépend. Az 1853. feb. 16-kán és jul. 3-kán kelt nyiltparancsaink által (bírod. törv. lap 30. és 129. sz.) birodalmunk nehány részeiben föntartott nem katholikus egyházi házassági bíróságok azonban, további határozatok kibocsátásáig, ezen törvény 56. és 57. §§. által nem gátoltatnak abban, miszerint a reájok nézve fönálló szabályok és jogszokások szerint járjanak el. II. czikk: A világi (polgári és katonai) bíróságok ezen törvény hatályba léptének napjától fogva, az ez által hozzájuk utasított tárgyalásoknál jelen törvény szabályait kötelesek zsinórmértékül venni. Ennél azonban a jelen nyilt parancsban a katolikusoknak 1857. január 1-je előtt kötött házasságaira vonatkozólag foglalt közelebbi határozatok megtartandók. III. czikk. Azon büntetések és joghátrányok, melyekkel az ezen törvényben fölállított házassági tilalmak áthágása fenyíttetik, az 1857. január 1-je előtt kötött házasságokra nem alkalmazandók , hanem a házasság kötésénél netalán elkövetett törvényszegések tekintetében , az eddigi törvények szerint kell eljárni. Ez alól azonban kivételnek a 34. §. határozatai, melyek a polgári házassági jog uralma alatt kötött házasságokra nézve is érvényesek. IV. czikk: A polgári házassági jog uralma alatt kötött, de már ezen törvény hatályossága előtt a halál által fölbontott házasságok érvényessége ezentúl is a világi bíróságok által s az eddigi törvények szerint döntendő el , s az ilyen ítéletek joghatálya ugyanazon törvények szerint határozandó meg. Azon házasságok tekintetében, melyek a világi bíróság által érvényteleneknek nyilváníttattak , az eddigi törvény szerint az ilyen ítéletből keletkező joghátrányok folyton tartanak ugyan, de ha azon akadály, melynek alapján az érvénytelenség kimondatott, az egyházi törvény előtt idegen, úgy a másik fél halála előtt, a 35. §-ban kifejezett büntetés *) Bir. u. 1856. oct. 17. XLVI. db. 185. sz. 268. alatt, katholikusnak teljességgel nem, s nem katholikus kereszténynek csak nem katholikus személylyel szabad uj házasságra lépnie. VI. czikk. Oly házastársaknak, kiknek az egyház előtt érvényes házassága a világi bíróság által érvénytelennek nyilváníttatott, törvényszerű isméti egyesülésük végett, új házasság kötésére nincs szükségük. Az isméti egyesülés által a házasság polgári hatályai ismét előálltnak, a házasulási egyezmények azonban nem élednek újra föl. Hogy pedig az isméti egyesülés törvényszerűnek tekintessék, megkivántatik, a) hogy az egyházi bíróság a házasságot fönállónak nyilvánítsa; b) hogy mind a két házastárs isméti egyesülési szándékát a rendes bíró előtt jegyzőkönyvileg nyilvánítsa ; c) hogy azon ok, mely miatt a polgári érvénytelenség itéletileg kimondatott, megszűnt legyen. Az irományok a legfőbb törvényszékhez hivatalból fölterjesztendők, mely is, amennyiben aggály nem forog fönn, köteles az előbbi ítéletet megszüntetni. Csak ezen határozat által tekintetik az isméti egyesülés törvényszerűnek. Annak hatályai azonban az isméti egyesülési szándéknak a bíróság előtti nyilvánítása napjától kezdődnek. A házastársaknak netalán időközben történt halála a legfőbb törvényszék határozatát s annak hatályait nem gátolja. VII. czikk. Azon egybekelésekre, melyek a birodalom némely részeiben az úgynevezett polgári házasság iránt ezelőtt fönnállott törvények szerint oly alakban történtek, mely az egyházi érvényesség feltételeinek meg nem felel, az alább következő törvény nem alkalmazandó. Ugyanaz áll azon házasságokra nézve is , melyek katholikus alattvalóink által ezen törvény hatályossága előtt külföldön, oly alakban köttettek, melyek azon ország törvényeivel, hol a házasság létrejött, megegyezők ugyan, de az egyház szabályaival nem. Ezen házasságok továbbá is a polgári bíróságok törvényhatósága alatt maradnak. Az egyházi bíróság ítélete, mely által az ilyen házasságok érvényteleneknek nyilváníttatnak, a polgári joghatályokra nem szolgál zsinórmértékül. VIII. czikk. Ha valamely, a felebbi módon (VII. czikk) házasságra lépett személy az egyházi házassági bíróságnál kieszközli azon nyilatkozatot, miszerint azon szövetség, melyben él, az egyházi törvény szerint nem házasság, s ő maga részéről abban, hogy ezen szövetség megszentelése létre nem jó, nem hibás, ezen személy kérelmére a világi bíróság által a polgári házasság végelválasztása mondandó ki. A vagyoni viszonyok ez esetben amennyiben egyesség nem jö létre, ezen törvény 48. §. szerint szabályozandók. IX. czikk. Ha valamely házasság, mely az egybekelés idejekor érvényes polgári törvény szabályaival megegyezőleg köttetett, az egyházi törvénynek valamely meg nem szüntethető akadálya által elleneztetnék, s e miatt az egyházi bíróság által érvénytelennek nyilváníttatnék , ezen ítélet a pusztán polgári jogigényekre csak akkor bir hatálylyal, ha annak végrehajtása a házastársak egyike által az illető világi bíróságnál kéretik. Azt, hogy az illető házasság az átalános polgári törvénykönyv szabályaival megegyezőleg köttetett-e, a polgári bíróság dönti el. Ily esetben a házastársaknak s netaláni gyermekeiknek polgári jogviszonyaik hasonlókép a 48. §. határozatai szerint rendezendők. X. czikk: Ha a házasság katholikus és nemkatholikus keresztények között a polgári házassági jog uralma alatt köttetett, a nemkatholikus házasfélnek szabadságában áll, a polgári törvénynek a katholika egyház által el nem ismert akadályai miatt, azon föltételek alatt, melyekhez ezen törvény a megtámadási jogot csatolta, a világi bíróságtól a házasság végelválasztását kívánnia. Ha a végelválasztás kimondatik , felperesnek szabadságában áll valamely nem katholikus személylyel házasságra lépnie, de katholikus személylyel mindaddig, míg a katholikus fél él, a 35 §-ban határozott büntetés alatt, nem szabad egybekelnie. A házasfelek közötti vagyonbeli kérdések azon elvek szerint szabályozandók, melyek az átalános polgári törvénykönyv 102 és 1265 §-ban az érvénytelennek nyilvánítás esetére fölállíttattak. A házasságban nemzett gyermekek azonban törvényes ágyból születteknek tekintendők. XI. czikk. A világi bíróságok azon napig, melyen ezen törvény hatályba lép, az előforduló tárgyalásoknál 1855. november 5-kén kelt nyílt parancsunk (hírod. törv. lap 195 sz.,) határozataihoz kötelesek magukat tartani. Mindazon tárgyalások pedig, melyek a házasság érvényességére vonatkoznak, melyek iránt 1857. január 1-jéig jogerejü ítélet nem hozatott, eldöntés végett az illető egyházi bíróságnak adandók át. XII. czikk. Ha ez a nem katholikus házastárs által benyújtott semmiségi keresetet elutasítja a miatt, mivel a fölhozott akadályt az egyházi törvényekéi nem ismerik, úgy a X. czikk szabálya alkalmazandó. Oly tárgyalások, melyeknél az asztaltól s ágytóli elválás forog kérdésben, azon világi bíróságok által, melyeknél azok a kijelölt nap előtt regindíttattak, az eddigi törvények szerint intéztetnek el. XIII. czikk: Azon naptól fogva , mélyen ezen törvény hatályba lép, az átalános polgári törvénykönyvnek a katholikusok házasságaira vonatkozó rendeletei, s 1851. december 22 kén , 1852. nov. 30-kán, 1853. február 16-kán és 1853. julius 3-kán kelt törvényhatósági szabályainkkal, a világi bíróságoknak házassági ügyekbeni illetősége iránt kibocsátott határozatok, a mennyiben szűk jelen törvénynyel ellenmondásban vannak , hatályon kívül téteznek. XIV. czikk. Igazságügyi ministerünk megbizatik, miszerint ezen határozatokat vallás- és oktatásügyi miniszerünkkel s hadseregünk főparancsnokságával egyetértőleg foganatosítsa. Kelt Ischlben , ezer nyolczszáz ötvenhatodiki October nyolczadik napján, uralkodásunk nyolczadik évében. Ferencz József s. k. (P. H.) Gróf Budl-Schauenstein s. k. Báró Krausz s. k. Gróf Thun s. k. Báró Bamberg s. k. Legfelsőbb rendeletre: Ransonnet s. k. (Következnek a függelékek.) Ő cs. k. A p o s t o li F e l s é g e s. hó 16-ki legfelsőbb kabineti irata által Purkhart Norbert cs. k. titkos és birodalmi tanácsost a cs. k. birodalmi tanács alelnökévé legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. ő cs. k. Apostoli Felsége sajátkezüleg aláirt okmány által dr. Beretta Adalbert cs. k. valóságos titkos tanácsost s a milánói orsz. főtörvényszék elnökét, mint a Sz. István rend középkeresztesét, a rend szabályaihoz képest, az austriai birodalom bárói rangjára legkegyelmesebben fölemelni méltóztatott. Ö cs. k. Apos toli Felsége f. é. nov. 14-ki legfelsőbb határozata által, leidenbroni dr. Fruck Móricz, ministeri tanácsost s gratzi orsz- pénzügyi igazgatót, sokévi kitűnő szolgálatának elismeréséül, a Lipót-rend kiskeresztjével díj elengedése mellett legkegyelmesebben földiszíteni méltóztatott. Ő cs. k. Apostoli Felsége f. é. nov. 14-ki legfelsőbb határozata által, b. Mednyánszky Géza helytartósági tanácsost és barsi megyei főnököt, udvari tanácsossá, a kassai helytartósági osztály melletti szolgálattevésre utalás mellett és erdődi gróf Pálfy István helytartósági titkárt, helytartósági tanácsossá és barsi megyei főnökké, mindkettőt a rendszeres járadékokkal, legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Ő cs. k. Apos toi Felsége f. é. oct. 31-ki legfelsőbb határozata által Memlauer Józsefet, a budai alapítványi fővámhivatal ellenőrét, sok évi és kitűnő szolgálatai legkegyelmesebb elismeréséül, nyugalomba helyeztetése mellett, császári tanácsos czimével földíszítni méltóztatott. A cs. k. Ap o s to l iF elsé g ef. évi nov. 10-i legfelsőbb határozata által a veszprémi egyházmegyében iskolai főfelügyelővé Reperger Pál ottani székeskáptalani kanonokot legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége f. é. nov. 10-ki legfelsőbb határozata által Filperger Rudolf kanonokot és esperest a sz. mártoni főapátság részére iskolai főfelügyelővé legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. A nagyváradi cs. k. országos pénzügyigazgatósági osztály a budai kormányterületen hivatalban lévő II. osztályú ideiglenes hivataltisztet Tóth Gusztávot egy az ő kormányterületén üresedésbe jött hasonló szolgálati állomásra áttétel útján kinevezte. A kassai cs. k. országos pénzügyigazgatósági osztály Kliepera Frigyes III. oszt. ideiglenes fogalmazónak a kért áthelyeztetést megengedte, továbbá Hauer Armin és Gritscher Fülöp fogalmazó gyakornokokat a zágrábi cs. k. orsz. pénz- Ügyigazgatóságnál, III. oszt. fogalmazókká ideiglenesen kinevezte. November 19.1856. NEMHIVATALOS RÉSZ. Szest, nov. 18. Telekkönyvi érdekeink. •• Ama számos figyelmeztetés, mely a törvényhatóságok részéről az újabb s általánosabb telekkönyvezés érdekében s illetőleg az ingatlan birtokok bejegyeztetése végett már több hónap óta ismételtetik, méltán följogosít bennünket, hogy ezen ügynek valamint nemzeti jóllétünkre ható horderejéről, úgy jelenlegi állásáról némely eszméket s tudnivalókat összeállítsunk. Régen elismert elv, hogy a birtokviszonyok megszilárdulásának, a tulajdon biztonságának, a hitelnek és a közadózásbani arány igazságosságának, minden jól rendezett államban egyik fő feltétele a telekkönyvi intézmény. Ezért a műveltebb népeknél már a legrégibb időkben föltalálhatjuk ezen intézménynek bizonyos nemeit s a mi különösem az austriai örökös tartományokat illeti, azokban telekkönyvek már csaknem egy század óta léteznek. Csupán Magyarország, hol a földbirtok és jogi viszonyok egész az újabb időkig csaknem egy megoldhatatlan kuszáltságnak s zűrzavarnak örvényébe voltak sülyedve, — nélkülözte ezen jótékony és szükséges intézményt. Hozzájárult amaz akadályokhoz még azon hűbéri körülmény is, hogy a szorosan vett nép, illetőleg a jobbágyságnak — hazánkban, saját földbirtoka a régibb időkben nem is volt. Amint azonban 1849-diki dec. 28-a az országié legfőbb hatalom által kimondatott az elv, hogy a fölszabadult jobbágyság az általa művelt telkeknek jogszerű tulajdonosa, a telek-és betáblázási könyvek behozatala nálunk is elrendeltetett. Ezen intézkedés azonban csak átmeneti időszakot képezett meg akkor, mert bár a városi földbirtokra már korábbi idők óta behozott telek-s betáblázási rendszer szélesebb kört nyert is e legmagasb rendelet alkalmazása által, az ősi és zálogos jogviszonyok rendezetlen volta miatt a nemesi birtokokra ki nem terjesztethetett, s igy általános hatályúvá nem tétethetett. Az összes magyar földbirtokot és hitelt véghetlenűl terhelő ősiségi és zálogos viszonyok azonban az 1852. nov. 29-ki cs. k. nyiltparancs által részint megszűntetvén részint rendeztetvén, miután egyszersmind az austriai általános polg. törvénykönyv 1853 május 1-től kezdve Magyaroszágra nézve is teljes joghatálylyal kiterjesztelek, elkerülhetlenül szükséggé vált az, hogy a telekjegyzőkönyvek a nemesi földbirtokra nézve is behozassanak Magyarországba. Hogy ezen telekjegyzőkönyvek mielőbb végleges szervezést nyerjenek s azok az ált. polg. törvénykönyv 321-ik §-ának mindenben megfelelhessenek, a törvényszékek s telekkönyvi igazgatóságok már i. é. május 1-jén megkezdték hivatalos működéseiket. Ezen hivatalos működések eddigi eredményét tekintve, következő biztos értesítést nyújthatunk az olvasóközönségnek. Előlegesen is mondhatjuk, hogy az e részben tett munkálatok gyorsasága minden várakozást túlhaladott. E czélra ugyanis Mosony, Győr, Sáros, Békés és Csanád vármegyékben a telekjegyzőkönyvek általános helyszinezése már 1855-diki dec. havában tökéletesen befejeztetett. Hasonló történt Nyitra megyének nagy részében, Pozson megyének egész területén, az ott létező szab. kir. városok, Jóka, Nagy-Abonys Kinti községek kivételével, valamint a törvényesen egyesült Pest-Pilis-s Solt megyében, Pest szab. kir. városán Nagy-Körösön és Kecskeméten kívül. Mindezen vidékeken az egyidejűleg közzétett telekkönyvek, a polgári törvénykönyvek 321 m ik §-sa értelmében f. évi febr. 1 - től mint törvényes salakszerű telekkönyvek- s a dologbani jog egyedüli biztosítékainak fognak tekintetni. Ehhez képest a most említett naptól fogva, az azokba bejegyzett fekvőségekre új tulajdon jelzálog vagy más dologbani jogok, csak az azokba a törvényszerű bejegyzések által, s csak az ezen fekvőségekre nézve korábban létezett és a hirdetvényi határidő alatt bejelentett és igazolt igények nélkül szereztethetnek , ruházathatnak át más személyekre, vagy szüntethetnek meg. Ezen már elkészült telekkönyvi jegyzőkönyvek, melyekről szólunk, f. évi jan. első napjától kezdve, hiteleseknek fognak tekintetni, minthogy a szükséges kiigazításokra reclamatiókat addig az érdeklett felek már különben is megteendették. Győr és Komárom vármegyékre nézve ezen telekjegyzőkönyvek teljes hitellel s jogérvénynyel jövő évi julius első napjától fognak bírni , — Arad vármegyére nézve különösen az elsőbbségi jogok bekeblezését illetőleg 1857-dik év april hó első napjától, Sáros vármegyére nézve pedig minden, a telekkönyvi kiigazításokban előfordulható igényeket, már folyó év augustus végéig be kellett mondani. Bizonyos, hogy a jövő év folyamában ezen munkálatok a többi megyékben s községekben is végre fognak hajtatni.