Budapesti Hírlap, 1857. január (2-25. szám)

1857-01-29 / 23. szám

birtokosai által in concreto történnék -**- alkalmaiató avagy igazságos közvetítő találtatnék föl. Mert ily cnneret vagyis totalis mérvet csak úgy lehetne igazságosan alkalmaznunk, ha !a/ tétlki" árto&áttyóki hiányának okait mind egyneműek volnának, i5e tiaál' móridottuk, hogy azqk^y^beiljenüi k^önhöz.efc- S aztán , azt is meg kell gondolnunk, hogy ullifigelő, és, ,ei*dőrészből a törvény szellemében (1853. márczius 2-diki ny. p. 1. §.) mégis csak az igádéit ’tfelékmennyiség szerint osztathatnék ki, s igy amaz eszményileg fölvett arány, bármely módosítás vagy eltérés mellett is, mindig csak viszonylagos arány lenne. Valóban ha meggondoljuk, hogy az úrbériség régibb szabályozásai alkalmával az úrbéri maradványokból házhelyek is alakíttattak s instribáltattak, ha meggondoljuk, hogy ISÜG előtt -nem lévén gyakorlatban az úrbérrendezési pörök, számtalan határok arányosítási pör utján szabályoztalak, a midőn a maradék földekből részint majorságok , részint zsellértelkek alakíttattak ki, mind ezeket megbolygatni, vagy az eddigi törvényektől, — mint ama viszonyok természettörténeti eredményeitől eltérni s újabb kísérletek utáni kapkodni — annyit tenne, mint a nehézségeket szaporítani. S aztán végre, újabb próbálgatásokkal zavarni a dolgoknak már nagyában megindult folyamát, politikai szempontlenne tapacsos, , minthogy az a tömeg tétovázására s gyanakodására szolgálna alkalmuk A természetes és ’ismert nehézségeket könynyebbenmegszokja , s azokkal könnyebben is giggorohat az ember, mint oly újakkal, melyeknek súlya ismeretlen. Alkalmazzuk tehátmagunkat a, már adott törvényekhez, melyek ,ha nem sunítanak fel minden rögöt, ámde — a masodlagi tapasztalások is igazolják—s hi-. Zongos, hogy legalább érvénybe nem vezetnek] földünket s a rajta levő generatiót, mely külön- ben is csak a farsangban ér valamit, mikor félre vet mindent és egész fesztelenséggel mulat, legkevesebbet sem gondolva külpolitikával vagy nemzetgazdászattal. Nehogy allenbari lététem a szerkesztőségi papírkosár fenyeketlen mélységébe temettessék, elhatároltátani magaúi a folyammal úszni, s egy trársulátról írni, amely egyfelől részvényeken alakul, másfelől a pécsi férfi világ társadalmi gyypontja, és így kettős érdekkel bír, — értem a pécsi nemzeti casinót. Ez intézet, miután fényes kezdet után néhány évvel ezelőtt egy kevéssé hanyatlásnak kezdett indulni, most új erővel ismét régi társadalmi jelentőssége felé törekszik. A magas kormány felügyelete alatt folytatólag tartó nagygyűlésén előforduló jelentésekből kitűnik, hogy részint pénzügyi állapota, részint tagjainak száma folytonos gyarapodásnak örvend, miszerint hivatalnokai és igazgató-választmánya teljes erővel azon törekesznek, hogy a társalgás és szellemi élvezet elérhető igényeinek lehetőleg, megfeleljen. E czél nagyobb mértékbeni elérhe-tése Végett az egylet újonnan választott elnöke s néhány százpstot a végre tőkésített, hogy kamatjaiból egy szépirodalmi könyvtárnak vettessék meg alapira. Mitől, ha a könyvtári bizottmány által javaslatba horcott aláírás is megkezdetik, a legszebb eredményeket várhatjuk. A könyvtári bizottmány azonban, mint hullám, elhatározta, mmiszerinnt az elnök által fölajánlott öszveget fölajánlásához képest egyedül szépirodalmi munakálatokra fordítandja, az aláírásokból bejövendő pénz pedig a magyar irodalom minden ágaiban megjelenő munkákra fog fordíttatti. Remélhető ezek után, hogy a pécsi casikó könyvtára négy—öt év múlva oly állapotában leszen, hogy az olvasók méltányos igényeinek mindenesetre megfelélend. Csélédrend a városok számára. jj ^alainjiutj már mult 1856.,pyi február 9-kén a sijdtö í d számára. Magyarországban , úgy most' ár /magas bcs. k. magyar országi fökormány rét$8SKJr$E városok számába is bsé 1é drehd beocsáttatott ki, mely 4857. július 1 napján «Val Aél^nd hatályba»... (_ y Hogy, mijfoen. tév^agyaráz atnak,. melyre netalán aJjsTkford“ m „városok“ jelölések a gjfóti fan levő kibób'sátványoki a verifalkózóság falkáimát'adhatnának, el'eje vétessék, megjegyezzük ez alkalommal, hogy a ,,városok“ számára kibocsátott cselédrend, a magas rábocsátvány szavai szerint:pain dazon községekre érvényes, fá p rvo ben őrs ff g fej edelmi ó s ágok vagy Azok hiányában fa politikai hivatal viseléssel in fagbizott tiszt hatóságok — magistratusok, — vannak. Minden többi városok a „sikföld“rovata alá tartoznak, s rájuk nézve a nekiki említett fiLSő. fébf. II-í, a „sikföld“szá-; imárra kibocsátott törvény érvényes. A „városok“ számára kibocsátott ez új cselédrend szövegét annak, időében közleni fogjuk (a „sikföld“-et illető cselédrend szövege lapjaink nyult évi folyamásiak 152, 163, 154 és 155.. Számában volt kiízélve, s azt a 'ibS/számiban írővédben ismertettük), valamint az uj törvény hatályát és jótékony befolyását is külön fejtegetés tárgyává teendjük. Pécs, jan. 24. , ..... ,2. Idióta a farsang elkezdődött, és az emberek mulatnak, a hírlapi levelező szörnyű zavarba jő, mert szekvesén áúrnak leírása, hogy mi miként vigadunk, másokat vajmi kevéssé érdekel. Aztán ez azon idő, melyben minden háttérbe szorul; most népi jótékonyak az emberek, nem tatádnak föl valami baját, nem forognak valami nagyon a közérdek mezején, nem lopnák,, nem rabolnák, Bóvfaríhit néml tesznek, mit egy szegény levelező fölkarolhatna, s kellőleg fölpaprikázva az olvasó közönség elé tálalhatna, hogy, vagy, épülve, , vagy borzadva azon időt, melyet ily levelek elolvasására fordít, érdekkel eltölthetné. Oriíik bemagok ott a fővárosban ! Ha a lap télki kém akár érdekes dolgokkal, megtöltik érdekes feszmékkel, nálunk még faz eszmék sem értékesek. Valóban ha számot vetettünk volna magunkkal, midőn a tiszt, szerkesztő, urnák legalábbisy kavonkint, egy levelet, ígértünk, az ’esemeryszegény jövőnek előérzetében bizony okunk lehetett volna megcsízüllni, ha még nem volnánk a kisók. 1 ! Aztán ez a kor is sajátságos. Ha részvényekről, vasútakról, gyáriparról, a kereskedés felvirágzásáról , effélékről nem ír az embert, alig olvassák; pedig nincs igaza a szíves olvasónak, mert bi¥öhy jobban hatna kedélyére, ha mindezekkelcsak amúgy mellékesen foglalkozitok. Öi inkább arra fordítaná főgondját, hogy , ,eme bálban M. kisasszony miként, tánczolt, ez vagy ama tánczmester paine új figurákat alkalmazott a frakczia négyesbe ,' s ,a crínokriszk’k'bjrak'folklok jönnek ‘ már 'válnunk is diffalbá, fak egyúttal egy kis adalék is lehetne műveltségünk töstércét éhezniHa mondom a világ ezekkel, foglalkoznék, nppi volna oly sok májbeteg köztünk, egyik a másiknak annyi kellemetlenséget , neiji ' okoknál'és sokkal vidorabb bzinberi látnak véla »IAuiAjI r4i»/f*rrr vr* naji.il.iiV'OA bfin I NAPiHIREJI ÉS ESEMÉNYEK. Budapest, január 29. * A pesti ferenczrendi zárda elöljárósága kedves köteleségének tarta, érttesítni a nevezett tartomány most kormányzó főnökét Koppán Jenő atyát, Liszt Ferencz hazánkfiának azon vallásos kívánalmáról, hogy magát a pesti rizi ferenczieknél m.ég septemberben adott ebéd alatt a tiszteletére megjelent vendégkesfeoru hallatára a nconfratemi€ás“ha fölvétetni kérte : a főnők- uit ennek következtében nem késett szerzetes tisztelőjének és jóakarójának dicséretes óhaját teljesíteni .Liszt Ferettoz tudor urat a szerzetes testvérület rokonainak tisztes sorába fölvetté. A szükséges okmány elkészítése iránt az intézkedés már megtörtént. A fönebbi tény magyarázatára szolgál, miszerint ősrégi szokás a II. Ferencz szerzetében azokat, kik jóságos hajlamukat a rétid iránt akár szent alamizsna által, akár egyéb módon tanusítják,a rend rokonai (confratres) közégtalant, s ily módon a rend imái szócselekedeteinek érdemében részesíteni. * A teréz külvárosi hivsek közöl számosan azon kedves fogadást hozták névnapi ajándékul az Úr Jézusnak, miszerint vasárnaponként egyegy krajczárt teendenek az oltárra, hogy azott összegből egy árva gyermek tápláztassák és neveltessék a terézvárosi szürke nénék intézetében. Utánzásra méltó fogadalom ! • Hiszen az ad-( Vozatő mottdá : A mit a szegényeknek tesztek, nekem teszitek! A bibornok főpásztor ő eminentiája is megemlékezett e kedves ültetvényéről s a szürke nénék intézetének atyai gondossága jeléül 100 pártot küldött. * A szerviták új ttévkönyve szerint az austriai magyar szervita tartomány társházainak száma: 8, ezek közöl 5 Austriában, Magyarországban , Pesten, Egerben és Fraknón. A rend összes tagjainak száma 5 é. * B. Bedén a híres statistikus, ki hazánkban tett körutja alkalmával s azonkívül is méltányos figyelmset fordított ügyeinkre, a mennyiben azok szakmakódét érdekelték, e figyelmének közelebb újabb bizonyítványát adta. Mint a bécsi cs. k. földirati társulat jan. 20 ik-án tartott ülésének jegyzőkönyve mutatja, az éjszaki Ural leirását tárgyazó II. kötet jelentéséhez a következő szavakat csatolta, melyeket mi annál nagyobb örömmel ismétlünk , miután egy körünkben élő derék tudósunkat illetik. R e g u y ur (jelenleg a cs. k. pesti egyetemi könyvtár hivatalnoka), ki ethnographiai si nyelvét széti vizsegálódásairól dicséretesen ismeretes, több éven át nagy sikerrel utazta be az éjszaki Ural-vidékeket. Ő még az Orosz birodalom előtt járt ott, s általában az első tudományosan képzett utazó, ki e földrészt s annak lakóit tanulmánya tárgyává tette. „Én — mond a fenn említett jeles statistikus — összehasonlítani a Reguly úr által készített térképvázlatot a bizottmány később keletkezett térképével, s pontos csillagászati meghatározások tekintetében az utóbbinak kell előnyt adnom. Viszont a Reguly uré nagyobb érdemmel bír a folyós- és hegyrendszer legelső pontos előállításában, valamint az abban előforduló tárgyak helyes elnevezésében. A bizottmány munka első kötetében elmulasztották elismerni, mily fontos előmunkálatokat nyújtottak Reguly úr tanulmányai a bizottmánynak. E méltánytalanság most a második kötetben helyre van hozva. Reguly úr működése kellő méltányra talált, és eddig elő ez hosszas fáradozásainak és nélkülözéseinek egyetlen gyümölcse ! * A fővárosi sőtát égése hazai társaséletre oly hathatós szellemi befolyást gyakorló pesti nemzeti casino e napokban tartja évi közgyűlését, melynek tárgya a rendes választásokon kivül a lefolyt év Számadási kimutatása leérid. E kimutatás mint más években, ezúttal is nyomtatásban terjesztetik a tagok elé. Mint a már kész példányok szempontjaiból látjuk, az intézet múlt évi összes bevétele tett 37,960 frt 9 krt, a kiadás 23,013 frt 49 kft, ínfíladvány tuhát a jelen évre 14,946 frt 20 kr pp. Mily növek fellő arányban érdekelte magát az intézet hírlap- , egyéb irodalmunk Iránt, bizonysága azoft .pont, mely kimutatja, hogy e czélra a lefolyt évben 1362 pfrt 32 kr fordíttatott. Hasonló részvét nyilatkozott a nemzeti színház iránt is, hol rendes és külön bérletre 2464 pert ment föl. Ezenkívül nem felejtkezet meg a casino a Tzepítkezőben levő miskolczi színházról sem, melyet 95 pintal segített. * A légszeszvilágítótársulat azon elvből indulva ki: contraria nuxta se posita magis elucescunt —mi nála mintegy annyit jelent, hogy minél sötetebben égnek az , olajlámpák, a légszesz előbbe afinál világosabb , pár nap óta már ezen megdönthetően axiómával világít az utczán járókelőknek. Azt,róly rendkivül kis belet és ke-vés olajat tétet azokba a különben sem vakítófényü olaj- lámpákba, hogy utczabosszant egy sem ad nagyobb világosságot mint egy izzó"s Szivarcsutak. Igaz , hogy ily pisla mécsek után a majdan újra fölgyulandó jégszesz rendkívüli szépnek és tündérinek fog tetszeni, hanem csak azok előtt, kik a surrogatvilágítás alatt , véletlenül nyakukat ki nem törték. Azért bátrak vagyunk az illetőket figyelmeztetni, hogy különben is farsang ideje lévén, valamivel kevésbbé kíméljék az olajat, s a franczia drámák módjára ne csináljanak oly rémes sötétséget csupán — a hatás kedvéért. * Közelebb megjelentek : 1) Latin szókötés az alsó és felső tanodai ifjúság használatára. Több jeles német sarérző titán szerkesztő Deák Sándor zirczcisterczi rendi tagi tanár II. Rész. Módtan hat függelékkel. A negyedik osztály használatára. 2) „Szemitéleti ásványtanács. kir. algymnasiumok számára irta Stöcker József,gymnasium igazgató Feldkirchen Vorarlbergen. Magyar iskolák számára átdolgozta dr. Szabó József cs. k. tanár , a m. természettudományi társulat első titkára. XVI. szövegbe nyomott ábrával.“ Szépirodalmi új termékek . 3) „Rejtett seb“ regény 3 kötetben irta az „Eszther“ és „Tudós leánya“ stb szerzője. 4) A „Téli könyvtár“, 20-dik füzete. Tartalma : „Kalmár és báró“ Freytag Gusztáv : „Soll und Haben“ czimü regénye után németből; hetedik rész. Egy füzet ára 30 kr. Az elősorolt műveket kiadta Heckenast Gusztáv. * Ennek könyvboltjának új birtokosa Pfeiffer úr a Szilágyi Virgil által szerkesztett Füztesy-Album még eladatlan példányainak az elhunyt művész családjai iránti részvétből felényire leszállított áron eladását min-den provisio nélkül magára vállalta, s igy az album ara most fűzve 1 ft 30 kr., keményen kötve 2 ft .ppé ♦Tatáról írják, hogy ott szegény iskolás leányok gyámolítására egy nőegyesület, s az ottani társasélet nemesítésére s a közhasznú ismeretek terjesztésére; egy olcsó egylet alapítását még ez év folytában bizton felmélhetni. Szabadszálláson egy öreg , gyermektelen, hatvan éves földmives Márton József pár ennek neje fáradságosan összegyűjtött vagyonuk felének föláldozásával az ottani templomot egy 18 hangfokú orgonáival ajándékozták üvegbé Csinos hangma a hires Salzburgi orgonacsináló Mo o s er Lajos készítmény®. A község azon 20 holdnyi telken, mely e helyütt Petőfi Sándor atyjának birtoka volt, s a midőn innen elköltözött magához váltott,egy faiskola plántálására, és sikertül fogja használni. Így ölelkeznek a költő emlékével az élet és halál! A két év előtt alapított városi könyvtár már 327 kötetre megy s létesítésére eddigelő • 411 ft fordíttatott, mely Összeghez a folyó évben szintén 200 ft járuland. Nemzed színház. Tegnapelőtt 1. Hó 27-n a kedvelt „Kunok“ czimü daljátéknak is küzdeni kellett azon malhéűrrél, mely mostanában a Jégszesz felett balcsillagzatként uralkodik. Az előadás kezdete előtt és közben is egyszerre csak elsötétedett minden , mintha a hunok a világ kezdete előtti korban játszanának ; vagy a véletlen csak azon sötét századba akarta a közönségét egész hűséggel bevezetni, melyben ily borzasztó vád esemény, mint a mely e daljáték szövegét képezi, megtörténhetett. Mindegy, H. Lonovicsné assz. nem tagadta meg csalogány természetét, és mint tavasz dalnoka, sötétben is szépen énekelt, nak egyegy példányával megajándékozná. Mire nézve határoztatott, hogy a gymnasiumi könyvtárak ily módoni gyarapítást magas helytartóság utján eszközlésbe veendő. Erre Balogh Pálr. tag kilépett a szószékre és gyönyörű szabad előadással elbeszélte a Franczia ás Angolorszásigban múlt őszszel tett tudományos utazásán«,különösen académiánkat érdeklő eredményeik Balogh Pál úr nem csak első remek tudós, hanem jeles miveltségü férfiú is, ki midőn a külföldi tudományos intézeteknél academiánk nevében föllépett, nem csoda, ha kitűnő tiszteletben részesült és mindenütt előzékenységgel találkozott. S így történt, hogy a mit az academia rég óhajtott, s a miben már lépéseket is tett volt de siker nélkül, azt Balogh Pál úr volt szerencsés kieszközölni, t. i. hogy Franczia és Angolország világhírű tudományos intézetei (aminek af franczia academie de sciences,academie de sciences morales et politiques,academie des inscriptionns,société asiatique stb. az angol Royal society, Linnéean society, Royal institution , Royal asiatique society, Zoological society stb.) ‘akademiaekkal ‘ tudományos öszszeköttetésbe lépni akarván, Balogh Pál úrhoz intézett levelekben ígérik, hogy ezentúl értesítő közlönyeiket academiánknak cserében a mi academiai évkönyveinkért megküldendik; mi eltekintve erkölcsi jelentősségétől,academiánkra nézve annyiban is nagyfontosságú, miután pénzviszonyai ama munkákat, melyek a mily nagybecsűek, szintoly nagyáruak is, megszerezni nem engedte. Csak magának a londoni Royal society közlönyének, mely „Philosophical transactions“ czim alatt jelenik meg, egy évi folyamának ára 97 font sterling. S épen ez intézet küldendi meg nevezett értesitőjénnek 1830 óta megjelent minden köteteit. A rendkívül érdekes előadás egyéb részleteit, minthogy a tiszt. tag értekezését ezúttal be nem fejezhette, máskorra kell hagynunk. Magyar Akadémia. (Jan.126. Philosophiai osztály.). Ha van még hazánkban művelt magyar ezer bér, ki e nemzeti intézet fennállását áldásnak nem tartja, azt kívánnám , jelenne meg, mikor módja van, heti üléseiben , és ha egyszer oly ülésnek lenne tanúja, amilyen a mai is volt, akkor jól állok, hogy más véleményre tér, és közönyössége rokonszenvvé változandik. Megnyitotta az ülést az academia titkknaka, felolvasván gr. Mikó Imre urinak az’ 'academiához intézett levelét, melybek a derék gróf, mint az erdélyi múzeum alapítója, köszönetét nyilvánítja a tudós társaságnak a kért Aranka-féle gyűjtemény átengedéséért s az ■ academia által kiadott munkákból felajánlott szabad példányokért. Olvastatott ezután Tömöri Anasztáz úrtól egy szívélyes szavakkal irt levél, melyben a derék hazafi tekintve azt, hogy szép haladásnak indult irodalmunkban a komoly munkák kisebb olvasókörre Számíthatván, kiadókra nem találónak, 400 psttot küld újévi ajándékképen a t. társaságnak oly czélból, hogy ’azon a pénzen valamely tudományos munka kiadását eszközölje] — A közönségnek a közügyek terén sokszor volt már alkalma találkozni az adakozó úr nevével, de alig van egyegy tette/ mely szólóbb tanúságot tetane tiszta belátással párosuló honfiúi érzelméről, mint ez. Vegye érte őszinte hármánkat. Olvastatott végre az academiai elnök e méltóságának levele, melyben tudósítja az intézetet, hogy gr. Pálfi János 4000 pftnyi academiai alapítványt tett, mit is a gyűlés annál élénkebb örömmel fogadott, miután ezen ajánlatban főnemességünk e nemzeti intézet iránti rokonszenvének újból éledezését tapasztalni véli. A titoknok úr bevégezvén előadását, Kis Károly v. tag azt az indítványt tette,hogy miután hazaszerte részint gymnasiumokrlál Részint magánúton olvasótársaságok keletkeznek, járulna az academia is azoknak megalapítása és előmozdításához avval, hogy azokat kiadványai Pesti kereskedelmi és ipar kamra. (Vége. Lásd B. H. 18-d. sz.) A budai csokin pénzügykerül. igazgatóság a székesfehérvári adóhivatal irata alkalmából kér^íéét féVén úri ‘Vájlón^a mostani elleniőrködesifoljamás a ififiólnítótt^csorfal és mióVóplé'li kereskedésre nem hat-e zavarólag és gától'olá^ ? a kamra, a sz.-fehérvári kereskedői testület véleményének vétele után azt válaszolja, mikop a kérdéses eljárás csakugyan zavarólag hat a kz.fehérvári fisherkereskedőkre, egyénüknek épen a legállargobb burikatebén elvonása miatt, valamint a vidéki szatócsokra nézve is az ellenőrség a kereskedőihaszon által vissza nem pótolt nagy időveszteséggel van összekötve, azoknak sokszor 2—3 órányi távolságra lakásuk miatt az illető pénzügyőrhivataltól. A kamra tehát a kereskedés érdekében igen kívánatosnak tartja annak felsőbb helyen indítványozását, hogy"a finkmitott s égetett "czukor, valamint szörp szigorított ellenőrzése megszüntessék s ideiglenesen is a Vidéki szatócsra nézve könnyüttessék. A cs. k. szabadalmazott austriai keresk. és iparhitelintézet m. é. dec. 12-n megkereste a kamrát pesti fiókintézete és a pesti kereskedelmi bank ezzel egybefüggő átalakításának és kiterjesztésének ügyében egy vagy két teljhatalnazottat küldeni. A magyar kereskedelmi bank teljhatalmazottai, egyszersmind kamarai tagok, Bécsből hazatérve tudósították a kamrát, hogy egy velük Bécsben közlött értesítés nyomán Csehország részére egy országos bank fölállítása indítványoztatott, s ez iránt az illető javaslat a cs. k. pénzügyminnisterium elé terjesztetett, mi a hitelintézetnek alkalmul szolgált, hogy a pestifiókintézetre kérve a további tárgyalásokat egy időre elhalaszszák, s azon kérdés megfonntolását, várjon egy hasonló országos bank Magyarirszágra nézve tántem!Vblna-e szükséges és kivárnatos , szivükre kössék, miis aint a további tárgyalásokat leghelyesebben a kereskedelmi- és iparkamrábann lehetne fölvenni, s ezek folytában a prágai országos bankok a nevezett urak által lehozott alapszabályai vezérfonal gyanánt használtathatnának. Mielőtt a kamra ezen az országra nézve felette fontos intézet további tárgyalásába ereszkednék, Perger Ighácz alelnnök úrral élén egy külön választmiányt küldött ki (a választmány tagjai: Weinczer Vincze, Kochmeister Frigyes, Jánics Antal, Kern Jakab, Koppély Fülöp, Hermann Károly, Weisz B. és Fuchs Rudolf mák) azon utasítással, hogy azon alapszabályokat érdemleges tárgyalás alá vegyék, és azoknak az itteni Viszonyokhoz való alkalmazásáról jelentést tegyenek. A magyar kereskebank egyszersmind felszólittaték a tanácskozásban részvétel végett az igazgatóságból 3 egyént, kik nem kamrai tagok,1 kiküldeni. A debreczeni kereskedelmi kamra azon kérdést intézvén a kamrához, vájjon a terménykereskedőknek van-e joguk gyakornokokat és tanorézokat tartani, bizonyítványnyal ellátni és felszabadítani ? A kamra válaszolt, miszerint mindazon terménykereskedők, kik az ideigl. kereskedelmi s ipari utasitás 9 §-ban kivánt tőke kimutatása mellett finnások bejegyeztetését eszközölték s magukat valamely kereskedői testületbe felvétették, s azon §-nál fogva fa formfaszerinti kereskedők jogaiban részesülnek, tehát a 39 §-ban jelölt Segédszerszélyzet minden kategoriáit tarthatják. S igy gyakornokokat is Vehetnek föl s az 51 §. szerint bizonyitványnyal 'elif itatnak s felszabadíthatnak. A „taroncz“’ nevezet csak a kiskereskedőknél fordul elő; nagykereskedők és bejegyzett terménykereskedőknél brak gyakornokokvannak.)