Budapesti Hírlap, 1857. január (2-25. szám)
1857-01-29 / 23. szám
Pest Csütörtök, 23. Január 20.1853 Megjelenik e lep, vasárnap és ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj : Vidékre :félévre: 10 fid., évnegyedre: 5 frt. Helyben : félévre: 8 frt, évnegyedre: 4 fit. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 0 kr, többszöriért pedig 4 kr. számittatik. — Egyes szám 20 pkr. Szerkesztői iroda : Egyetemutcza 2-ik sz. a. 1-ső emeleten. Előfizethetni helyben: aap kiadó hivatalában, Egyetem-utcza, 2-dik szám, földszint; vidéken minden cs.kir. postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazó levelek a czim, lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasitandók. Kiadó hivatal van: Egyetem utczában, 2-ik szám alatt, földszint. HIVATALOS RÉSZ: cs. k. Apostai Felsége f. é. jan. 8-án kelt legfelsőbb határozata által a pozsoni és nagyszombati társaskáptalanoknál megürült kanonokságokra, és pedig az elsőnél Hajek Ádám czimzetes kanonokot az esztergomi székeskáptalannál és recsei lelkészt, és Urbanek Ferencz majthényi lelkészt, a másodiknál a kanonokságra pedig Homoky József spiritualist a nagyszombati seminarium és convictusnál legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. A belügyiministernek 1856. december 31-kén kelt rendelete, melylyel a magyarországi főkormány s helytartósági osztályok szerkezetét s hivatalos hatályosságát tárgyazó határozatok tétetnek közhírré. B. A helytartósági osztályok hatásköre. (Vége.) Ügykezelés. 38. §. Az ügyek kezelése a helytartósági osztályoknál a tanácson kívülire s a tanácsban történőre oszlik. 39. §. A helytartósági osztályok hatásköréhez utasított minden fontosabb ügyek rendszerint tanácsülésben adandók elő, névszerint a) magánosok, testületek vagy községek közötti oly perek, melyek politikai úton intézendők el; b) szerződések kötése vagy felbontása, azok teljesülésének elismerése, vagy szerződésszerű avvagy a törvényben alapuló jogok érvényesítéséveli felhagyás; c) iparjogosítványok adományozása vagy azok elvétele; d) büntetéseknek szabása, más esetekben, mint azokban,melyekben a hivatalnokok vagy szolgák ellen a 15 és 16. §. alkalmazása forog fen; e) felek ügyében határozatok, az alsóbb hatóságok határozatai ellen történt felebbezések folytán; f) azon tárgyak, melyekben törvények magyarázásáról , átalános közigazgatási elvek felállításáról, törvények kibocsátásáról s közintézkedések tételéről adandó vélemény forog kérdésben ; végre g) oly tárgyak, melyeknél tetemes költségről , vagy nem rendszeresített s a jóváhagyott előleges évi költségvetésben nem foglalt kiadásokról van szó , melyek az államkincstár vagy valamely közpénzalap által viselendők. 40. §. A tanácsban előadott tárgyakról a határozatok szótöbbséggel hozatnak, mindazáltal a helytartósági osztály főnöke jogosítva van : 1. Azon ügyekben, melyek az ő hozzá utasított hivatalos hatályban foglalvák, melyek fölött azonban a helytartósági osztály tanácstestével vagy egyes tanácsosokkal tanácskozni jónak látta , azon vélemény szerint járni el, melyet ő helyesnek tart, s melyért a felelősséget elvállalhatni véli, habár a szótöbbség mellettük nem nyilatkozott is. 2. Azon ügyekben pedig, melyek a helytartósági osztály ügyköréhez utasítvák,a határozatot, a mennyiben azt a törvényekkel vagy a legfelsőbb szolgálat érdekével ellenkezőnek tartja, felfüggeszteni, s vagy a) az ügyet a főkormány útján azon központi hatóság elhatározása alá terjeszteni, melynek köréhez az ügy tartozik; vagy b) amennyiben a késedelem veszélylyel járna avvagy átalában a közérdek gyors elintézést szükségekre , a tanácsvégzés ellenében is a szükségesnek látszó intézkedést saját belátása szerint megtenni, egyszersmind azonban a tett intézkedésről s a tartott tárgyalásróli jelentést a főkormány útján az illető ministérium vagy az illető központi hatóság elé terjeszteni. 41. §. A helytartósági osztályfőnöke jogosítva van , a tanácstestület tagjai között a szavazást azon sorrendben tartani, melyet ő jónak talál. 42. §. A helytartósági osztálynak a ministeriumokkal s a központi hatóságokkal, ügyforgalma tekintetében a főkormány hatáskörének (A.) 32. §-ban foglalt szabály tartandó meg. 43. §. Ha valamely alosztály vezetése oly hivatalnokra bizatik, ki nem tanácsos, annak szavazata az általa előadott ügydaraboknál szintén számíttatik. 44. §. A helytartósági osztály főnöke felelős: a) a reá bízott helytartósági osztálynál s az alája rendelt hatóságok , hivatalok és közlönyöknél ügyvitel állapotáról; b) a reá bízott ügyvezetés czélszerű s erélyes viteléről s a reá bízott hivatalos hatalom buzgó és kellő gyakorlásáról; c) minden tőle eredt vagy általa kibocsáttatott határozatok s intézkedésekről. Ezen felelősségben semmi változás sem történik az által, hogy a tárgy fölött tanácskozás tartatott, vagy hogy a hozott határozat avagy más intézkedés valamely tanácsvégzés eredménye volt, s hogy ennélfogva azért a helytartósági osztály főnökén kívül az előadó s azon szavazók is felelősek, kik mellette nyilatkoztak. A kassai cs. kir. országos pénzügyigazgatósági osztály a maga közigazgatási területén megürült két ideiglenes III. osztályú irodasegédi állomásra Matnyon Tódor hivatalszolgát és Tischler Ignácz napoijnokot nevezte ki. Változások a cs. k. hadseregnél. Kineveztetett: Konrád János alezredes az Ő cs. k. Apostoli Felsége legmagasb nevét viselő 1-ső ezredben, a Vilmos férg 6. sz. tábori tüzérezred parancsnokává. Felruháztatott: Friedl Ferdinand nyugdíjazott lovasszázados őrnagyi ranggal ad honores. NEMHIVATALOS RÉSZ. A lombardiai helytartó ur ő excja a cs. k. belügyministeriumhoz Bécsbe következő távirati sürgönyt küldött: Milano, jan. 26. F. hó 24-n , cs. k. Apostoli Felsége Faviába ment, megszemlélte az egyetemet s más nyilvános intézeteket sestve ismét Milanóba visszatért. Császárné Ő Felsége az alatt Milanóban több zárdát és nőnevelő-intézetet látogatott meg. Tegnap Ő Felsége egy gr. Radeczki frigy ő exojához intézett legmagasb kézirat által a lombard-velenczei királyságbeli öszszes politikai elítélteknek általános kegyelmet adni és egyszersmind az illető vizsgálatok megszüntetését és a mantuai külön törvényszék feloszlatását elrendelni méltóztatott. A legmagasb kegyelmi ténynek még tegnap délutáni órákban történt kihirdetése a lakosság közt hangosan nyilatkozó örömzajt idézett elő. A város kivilágittatott s Ő Fetségeik a hasonlag kivilágított scala-szinházban ismételt örömteli éljenzésekkel fogadtattak, melyeket a várlakpiaczon s a főutczákon egybegyűlt tömegek éjfélig hangoztatának. Ma Császár ő Felsége egy nagy néptömeg állandó élénk éljenkiáltásai közt a nagy közkórházat s egyéb nyilvános intézeteket látogatott meg. Estve a város újólag ki volt világítva. ______ sz. MARADÉK FÖLDEK. II. (Lásd „Budapesti H.“ 24. sz.) Sokan vannak azon hiedelemben, mintha maradék földeket a telki állományok aránya szerint — csak amúgy könnyedén — mintegy ■ Pest, jan. 23. —(Politikai szemle.) Újabban is értesülünk, mikép az oroszok minden erejöket megfeszítik, hogy Napoleon császárt részükre hajtsák. Kisseleff gróf az orosz követ fölötte kedves dolgot hitt tenni azon nyilatkozata által,hogy estvélyeire csak oly személyeket hív meg, kik a császárnak bemutatva voltak. Nem lehetetlen, hogy az orosz követ e finom gyöngédsége nyájas mosolylyal s baráti kézszorítással jön megjutalmazva; de ekkorig az összes orosz törekvéseknek csak is ilyféle eredménye mutatkozik. Ugyanazon kéz, mely a kínálva kínált orosz barátságra bizalmas kézszoritással felel, F e ruk khannak a persa sah — az oroszok védencze követének fogadásakor Angliára mutat; ugyanazon ajk, mely az orosz hízelgésre mosolylyal válaszol , Angliát emeli ki mint „legbensőbb szövetségesét.“ Valóban nem igen biztató kilátás az orosz tervekre nézve ! III. Napóleon általában rejtélyes főnek tartatik; nem csak kártyái közé nem szokott nézni engedni, sőt igen gyakran kártyáit sem láthatni; de kimondott szava — ezt az eddigi események eléggé bebizonyíták — őszinte és teljes akaratból származott, s igy midőn a persa viszályt mindenekelőtt mint benső szövetségese ügyét emeli ki, bátran következtethetni, mikép annak szövetségese javára leendő kiegyenlítésén fog őszintén és teljes erejéből törekedni. Azon hirt, mikép Persia Bushir elfoglaltatása után elfogadta Anglia föltételeit, annak daczára, hogy azt a„Globe“ isiapja élén közli,még mindig korainak tartják ugyan, de ha mindamellett valósulna, megjegyzendőnek tartanók,mikép Persia ez engedékenysége nem csak Bushir elfoglaltatása, hanem egyszersmind a franczia követnek Teheránba érkezte után következett be, s így nem látnék valószínűtlennek, mikép a francziák császárjának jó tanácsai már is hatottak. Mindamellett e gyors eredmény nem csak e jó tanácsoknak,hanem egyszersmind az angol haderő erélyes működésének is köszönhető. Úgy értesülünk, mikép az angol csapatok Bashir városának megszállása után,tüstént készületeket tettek az elvonult persa sereg után nyomulásra. Ily erélyes közreműködés bizonyosan nagy nyomatékot kölcsönzött ama baráti javaslatoknak. Míg azonban ama hír valósulását bevárnék, addig Ázsia ellenkező pontján egy nagy drámának második fölvonása vette kezdetét. A chinai kormányzó , kinek angol fejekben, mint látszik, különös kedve telik, annyira vivé a dolgot, mikép most egy helyett három ellenre kell megküzdenie. Előbb az amerikaiakat s aztán mint látszik a francziákat is megsértette, s végre a raktárak fölgyujtása által a kiegyenlítést teljes lehetetlenné tette. Mig az angolok csupán az állami vagyon ellen irányzák támadásaikat, ő legelőbb is magánvagyont tett boszura tárgyává, s igy a viszályt, melyet eleinte oly könnyen elintézhetett volna , a lehető legmérgesebbé , s a visszatorlást szükségessé tévé , és egyszersmind alkalmat nyújtott, hogy az eddig sok éven keresztül eltűrt apró sértésekért is elégtétel keressék. Az angol lapok telvék a chinaiak faggatódzásai és gyakran kegyetlen bárdolatlanságainak leírásával s mindazok ugyanakkor követtetének el, midőn az oroszok a pekingi udvar részéről többféle kedvezményekben részesítettek, mint ezt a „Monit, de la Flotte“ által megerősített hír is mutatja, mikép az oroszoknak sikerült lobogósok számára öt chinai kikötőnek megnyittatását kinyerni. E körülmény természetesen csak még valószínűbbé teszi ott egy nagy harcznak kitörését , sőt mint angol lapok is tartják, fölötte valószínű , hogy e perezben Kanton már az egyesült hajóhadi erők áldozata lett. S ekként az orosz kormány, daczára minden ellentörekvéseinek, itt is egyesítve találja az angol-franczia eljárást az ő tervei ellenében. Míg azonban ily messze távolságban harczot vívnak látott és nem látott ellenségek ellen, addig a Szajna partján még folyvást egyengetnek, s egyengetnek egy már úgy is teljesen kiegyengetett ügyön, s ez Neuchatel államviszonyainak rendezése. Kern tanácsos, utána indított 2 neuchateli tanácsos kíséretében értekezik a teljes elintézés pontjai fölött, s mint hiszik ez értekezés eredménye fog aztán az európai értekezlet elé terjesztetni, mely azt elfogadván, be lesz fejezve e nagy ügy, melyben oly kevés nagyság tűnt ki. A schweiziak ezen vitályból azon előnyt ismeritek, mikép hadügyük hiányosságát fölismerték s a szövetségtanácsban indítvány létetett,hogy a kiállított csapatok általános vizsgának vettessenek alá. Schweiz ez által képesittetni fog — igy vélekednek,hogy minden időben jól fegyverzett haderőt állíthasson síkra ; e czélból a kantoni honvédség újjá szerveztetnék s az egész schweizi hadsereg vont csövű fegyverekkel láttatnék el. „Európa helyzete — úgymond a „Bund“ — sehogy sem ígér örök békét, s mi Schweizot minden válságban erőssé teszi, ez az általános egyetértésen kívül a folytonos hadkészültség.“ Ámde Párisban gondolkodnak, hogy e hadkészültség használatára a végkiegyenlítés alatt lévő ügy semmi alkalmat ne szolgáltasson , s ott az bizonyosan kevesebb gondot okoz, mint a július hónapra kijelölt választások, melyek az ellenzéki körökben is nagy sürgés tárgyaivá lettek, s különösen az szúrt szemet, mikép a republikánusok, főnökeiknél tartott tanácskozlataikban elhatározák a szavazásban résztvenni, s szavazataikat minden ellenzéki jelöltre, akár republikánus, akár orleanista vagy legitimista, adni. Spanyolországban is a választások ügye nyomult előtérbe. A madridi kormány a legnagyobb lejalitással szándékozik azoknál eljárni. Madridban magában a választási gyülekezetek már kezdetüket is vették. Általában a spanyol ügyek legújabb tudósítás szerint kedvezőbb fordulatot kezdenek venni, a barcellonai lázongásnak eleje vézetett, s mint a madridi hivatalos hírlap mondja, a kormány keblében sincsenek semmi de semmi versengések, külön lehetne összevetni, s a kihasítást és megváltást ekkér sokkal könnyebben eszközölni. Ily nézetet hallunk legközelebb a „Pesti Napló“ ez idei 15-ik számában is nyilváníttatni. Megváltjuk azonban, hogy a tagosítás concret viszonyaiban, hol a mérnöki munkálatok csak másodrendű szerepet játszanak,— a jogi mozzanat képezvén a főalapot — mi az ily eljárást nem találjuk oly könnyű dolognak, mint talán azok, kik a tagosításban csupán földmérői műtétet szemlélnek. Ismételjük, hogy a tagosítás, a maga minden árnyalatában egy jogi momentumokkal teljes agrár-ügy. S így különösen a maradék földekre nézve is. A maradék földek ugyanis az első úrbérrendezési eljárás hiányából származtak egyrészt az által, hogy a telki állományok nem mérettek föl pontosan, származtak másrészt onnét, mivel még 1770-dik körül a volt földesurak nem sokat törődtek azzal, hogy egy, vagy több jobbágy teljesítette-e a brit telekészlettel a kellő szolgálmányokat. Még azon időkben tudniillik a munkás kezek szaporítása nem volt oly égető kérdés, mint a legközelebbi korszakban. Az azonban, hogy később az illetékes mennyiségű telek is megcsonkult s itt foglalások, amott osztályok, adásvevések stb által kereskedett, ismét más okból származott. Annyi bizonyos, hogy azon hiány, mit törvényes értelemben a telekilletőség hiányának mondunk, nem az elszántásokban alapszik. Mert a telekmenynyiség hiányára nézve maguk a régibb törvények sem föltételeztek más esetet, mint az egykoron nagyon is divatozó majorságosításokat s foglalásokat. Ha tehát keressük, hogy miért kell a telkek illetékes mennyiségét kiegészíteni, csak azon körülményt lehet tekintetbe venni, hogy foglalások miatt (azaz bizonyos telekrésznek megmajorságosítása által) kevesbült-e meg valamely telkiállomány mennyisége? Márpedig ha ezen szempontot veszszük szabályul, erre nézve ott van az 1853 márt. 2-diki nyiltparancs 7-dik §-sa, melyben a jog és igazság szellemében rendeltetik, miszerint az úrbéri állományoknak csak oly hiánya vagy kevesbülése jöhet kérdésbe, mely 1820. éven túl nem terjed. Természetes,hogy itt csak volt földesur és jobbágy közötti viszonyról van szó, de az is természetes, hogy egyik jobbágynak a másik ellen elkövetett foglalásáról s elszántásairól külön törvény által rendelkezni szükségtelen volt, mivel itt a jobbágyok mint polgárok állnak szemközt egymással, s ily magánjogi esetekről a polgári törvény már amúgy is rendelkezett. Az 1853. márt. 2-diki nyiltparancs 7-dik §-sa tehát igy intézkedvén a maradék földek — vagyis a telki állományok kiegészítésére nézve a dolognak azon másik oldaláról kellene tehát föltennünk a kérdést, hogy váljon lehetne-e az ily hiányokat a volt jobbágyoknak talán elszántás vagy egyéb jogtalan után nagyobbitott telkeikből kiegészíteni. Ezen kérdésre mi elől©gesen is nemmel felelünk, mert törvényes szempontból lehetetlennek tartjuk. Csak az ideigl. polg. perrendtartás 28-dik fejezetére, s az ált. bírod, polg.’ törvénykönyv 1467 . s következő §-saira kell hivatkoznunk, melyek valamint a jogorvoslat, úgy az elbirtoklás határidejét szorosan kiszabják. A maradék földek iránti rendelkezésben íme tehát a két határpont, a régibb hiányok kiegészítésére nézve az idézettek, az újabb időbeli kiegészítések vagyis visszahelyezésekre nézve: most említett törvények. Tovább mennünk valóban nem lehet, s aki e tárgyban — bár magunk sem akarjuk ignorálni az előforduló nehézségeket — újabb intézkedéseket javasol, az nem kevesebbet kíván, mint minden ide vonatkozó régibb s jelenlegi törvények módosítását. Az előadottaknál fogva azt mondjuk tehát, miként szintén tévedés azt is hinni, hogy az által, ha t. i. a telki állományok arányában a maradék földek megváltása az úrbéri telkek