Budapesti Hírlap, 1857. február (26-48. szám)
1857-02-26 / 46. szám
az eddig elő még nem dotáltatott trencséni gyógyintézet számára indítványozott évi dotatio alkalmából, a hathatós reform végetti kellő javaslatok a magas ministérium elé terjesztettek, és majdan a Trencsén számára kiadandó utasítások a nagyszombati s nyitrai kórházra nézve is szabályzókul lesznek tekintendők. Ezen három megyei kórház statistikáját az 1855 évre a következőkben lehet összefoglalni : A gyógyított be- Megyei kórházak tegek vagy tébolyodottak száma A nagyszombatiban 80 ágygyal 447 A nyitraiban 80 „ r*' . 523 A trencséniben 80 „ 594 Mivel az egész közigazgatási területben egyetlen tébolyda sincs, a tébolyodottak vagy a szomszéd tartományokbeli, névszerint a bécsi gyógyintézetekbe vitetnek, vagy pedig a rendes kórházakban helyeztetnek el, noha ezek nincsenek sajátlag e czélra fölszerelve, így p. o. a nagyszombati kórház 421 betege közt 26, — s Nyitrában 35 tébolyodott volt. Az előbbiek közöl 3-an meggyógyultak, — 3-an mint megjavultak s mint gyógyithatlan, elbocsáttattak, s 12-en ápolás alatt maradtak ; — a nyitrai kórházban volt 35 tébolyodott közöl 14-en meggyógyultak, — 3-an mint megjavultak elbocsáttattak, 10-en meghaltak, — s 8-an további ápolás alatt maradtak. Az ezen területben levő 43 ásványos fürdöki gyógykutakra vonatkozólag is reform-hozónak lehet nevezni az 1856. évet ; — a magas ministerium részéről, ez iránti javaslatok folytán, — azon elv felállítása mellett, mikép az egésségügyi s biztosság-rendőrségi tekintetben megkivántató javításokat parancsoló uton lehet követelni az illető tulajdonostól, — mind ez iránt, mind név szerint a vegybontás megkezdésére vonatkozólag a szükséges előintézkedések megtétettek, úgy, hogy alaposan remélhető, mikép ezen rendszabályok alapján, ezen közigazgatási terület gyógyforrásai csakhamar oly hírnévre jutandnak el, minőre azokat vizeik kitűnő tulajdonai s jótékony hatása feljogosítják. Ami a himlőoltási ügyet illeti , a pozsoni közigazgatási területben az 1856. év alatt, összesen 41,055 beoltás eszközöltetett, a beoltási díj s az utazási kiadások összesen 6,991 ft 43% krra menvén föl, míg a költségtervben a beoltási ügy számára 11,000 ft van előreszámítva. Végre a népesség egésségi helyzetére vonatkozólag is, az 1856. évet kedvezőnek lehet nevezni ; a mennyiben a nyár végén s őszszel, Árva, Turócz, Trencsén s Nógrád megyék több helységeiben előfordult vérhas-járványok, valamint a január 11-től ápril 18-ig Trencsén megyében uralkodott hagymáz-járvány kivételével , — melyben 334-en betegedtek, s 65-en haltak meg, — végre a gyermekek közt martiusban, Hlacsinyban kiütött skarlát kivételével, — melyben 35 megbetegült gyermek közöl 16-an haltak meg, — mindenütt a rendes egésségi helyzet állott fenn. Ez által bebizonyul a tapasztalás által mindenütt megerősített azon szabály, mikép a ragályok évei után, a természet némileg felüdülni igyekszik a szenvedett sérvekből. A cholerapusztítások által jelölt 1855 év után a kiegyenlítést eszközlő 1856 évnek kelle bekövetkeznie. Áldásteljes működése a jótékony gondviselésnek! meggyójavultan meg- ápolás gyultakelbocsáthas alatt tattak : tak maradt A n.-szombatiban 293 23 65 66 A nyitraiban 332 35 99 57 A trencséniben 291— 212 91. TÁRCZA. A 61 AMDrYSffiÁMIJA. IX. Fejezet. (Folytatás.) „Ah Istenem/* mondék, „kérem bocsásson meg kisasszony, hogy e gyönyörű dalt félben szakasztom, — véletlenül jöttem be, s bocsásson meg, hogy hívatlan vendég létemre hallgatni mertem a dalt.** „Anyámat keresi ön ? szólt a kisasszony oly nyájasan, amennyire csak arra megengedte. ,Én Miss Brough vagyok, uram!* „Örömest halasztanám el fontos beszédemet, édes kisasszony, — ki még egyet akart hallani — kegyed dalát hallani valódi gyönyör.** „A kisasszony nem énekelt, hanem úgy látszott, jól esett neki a hízelgés s igy szólt: Nos uram, miben lehetünk szolgálatára ?** „Egy tisztes asszonysággal van dolgom, ki itt mulat a kegyed édesatyja házánál.** „,Oh! Hoggartyné asszonyt érti ön !* mond Miss Brough a csengetyűhöz rohanva és azt megrángatva. ,John, monda, ,Hoggartyné asszony a kertben lesz ; egy úr szeretne vele beszélni.* ,„Én jobban ismerem Hoggartyné asszony különösségeit, mint akárki, mondok ,s tudván azt, hogy nevelésénél fogva nem lehet otthon az önök társaságában, tudom azt is, hogy önök nem szeretik ; megírta egy levélben a Sommerset megyébe, hogy önök őt nem szívelhetik.* ,Micsoda, hát ő még rész hírt terjeszt felölünk , igy ?* kiálta Miss Brough (épen igy akartam). ,Ha nem szeret, miért marad továbbra is itt ?* ,„Bizony, kissé hosszúra is nyúlik már Hoggartyné asszony látogatása* mondék, pedig unokaöcscse nejével együtt mennyire vágynának őt körükben látni! Kérem hát, kisasszony, legyen szíves segítni nekem, beszéljük rá őt, hogy térjen vissza unokaöcscséhez, — ez az, amiért jöttem.*** „A miért oda mentem, édes Tithmarsh, az volt, hogy eldöntő nagy csatát idézzek elő az asszonyságok közt, melynek végeztével rábeszéltem Hoggartynét, hogy többé ott ne maradjon, hol ily viszálkodásnak van kitéve. A nagy csata meg is lett; Miss Belinda tette az első rohamot, szemére vetvén ellenségének, hogy barátai előtt rágalmazza azon házat, melynek vendége. De bárha ennek végeztével Belinda nagy dühvel szaladt ki az ajtón, s felfogadván, hogy Ő megy el a háztól, ha erosz asszony el nem hagyja őket, az ön kedves nagynénje igy felelt: „Ha, ha ! Ismerem én már a kis macska alávaló fortélyait; de hála Istennek, szivem tiszta, s vallásosságomnál fogva meg tudok neki bocsátani. Dehogy, dehogy hagyom el a tiszteletre méltó papa házát — nem akarom megszomorítni elmenetelem által e derék, bámulatos jó embert.** „Ekkor a Hoggartyné asszony részvétét igye- keztem fölkelteni. ,Titmarshné asszony, a kegyed rokona*, mondék,,közelebbről kissé roszul érezte magát, — reggel bágyadt, kissé nervosus, s általán rosz kedélyállapotban van, — mindezek asszonyom, oly kórjelek, melyeket egy nemrég férjhez ment asszonynál nem lehet félreérteni.* „Hoggartyné azt mondá, hogy van neki egy igen jó szíverősitő gyógyszere, mely okvetlenül használni fog Titmarshnénak. „Nem volt mást mit tennem, mint legutolsó tartalékomat is csatába vezetni, s miután, kedves barátom Samu, az egész dolog oly régen történt, úgy hiszem, bátran megmondhatom neked, mit tevek ekkor. „Asszonyom, mondok, van egy dolog, mit úgy látom, el kell beszélnem, habár, megvallom, nem igen merem előhozni. Én a kegyed unokaöcscsénél ebédeltem tegnap, s velünk ebédelt egy fiatal ember is, egy szeretetlen fiatal ember, ki port hintett a mi Samunk szemébe, s félek, hogy a menyecske hajlandóságát is megnyerte. Neve Hoskins, s elég annyit mondanom, hogy az alatt, mig kegyed a házukban volt, ez atz egyszer sem fordult meg ott, most tizenhatszor ebédelt náluk három hét alatt most már*képzelheti kegyed a dolgot, mit megvallom, magam is alig tudok képzelni.* „A lövés épen oda talált, ahová irányoztam. Az ön nagynénje egyszerre felugrott s tiz percz múlva kocsiban ült a Londonba vezető úton. Hát nem jeles hadi terv volt-e ez?“ „S mindezért a feleségem lakolt, Smithers ur !** mondék. „Lakolt ugyan, de végre is mindkettő javára szolgált.** „Szerencse uram, hogy ön vén — felelém — s hogy a dolog ezelőtt tiz esztendővel történt, különben minden szentekre, Smithers úr, úgy elcsépelném önt, hogy olyat sohasem látott.“ Így történt hát, hogy Hoggartyné néni ismét visszakerült Rokonaihoz , s ez volt egyszersmind oka, miért fogadtuk fel azt a szállást a Bernárdutczában, hol ami történt, azonnal elbeszélem. (Folytattatik.) NAPIHÍREK ÉS ESEMÉNYEK. Budapest, február 26. * A cs. k. vallás- és közoktatási ministerium az úgynevezett szegénykönyvekre vonatkozó eljárást, melyek valóban szegény, de a mellett szorgalmas és jó erkölcsű tanuló leányok és fiuk közt osztatnak ki, újra szabályozta, hogy e könyveket az oktatás előmozdítására hasznosbakká tegye. Az új népiskolai könyvek, németek, magyarok, szlávok stb. mint tudva van, a cs. k. iskolai könyvek bizományi árudásában jelennek meg, s e könyvekből évenkint 25 percent küldetik díjtalanul a helytartóságokhoz, az illető iskolákban a közigazgatási területen elkelt példányok arányábani kiosztás végett. E szerint minden negyedik iskolásgyermek részesülhetni fog efféle szegénykönyvekben, mi nálunk valóban igen nagy jótékonyságnak tekinthető, hol sok szülőnek mindenre inkább van pénze mint, iskolai könyvekre. Hogy új népiskolai könyveink kitűnők s a nevelés és oktatási ismeretek minden igényeinek megfelelnek, ez egyhangú vélemény. Mi az árt illeti, az ha az eladók és iskoláknak adott 50 percentet tekintetbe veszszük , példátlanul olcsó. Egy vászonháztal kötött betükönyv 9 kr., melyből a cs. k. iskolai könyvárudának csak 4‘/1 kr. esik. E felette olcsó ár csak úgy volt eszközölhető, hogy egy ily iskolai könyv kiadásaszázezer példányra is megy. A dolog igy állván, a szülök nem mondhatják többé : „Én gyerekeimet nem küldhetem iskolába, mert nincs módomban számukra a szükséges könyveket megszerezni.“ Vajha a napisajtó teljes erővel előmozdítaná azon nézet elterjedését, hogy, mint Wessenberg mondja, egy nemzet hasztalan igényli magának a műveltség dicsőségét, mig a nemzet gyökerét és törzsét képző alsóbb néposztályok tudatlanságán és nyerseségén czélszerű tan- és nevelőintézetek által segítve nincs. * A budai cs. k. helytartósági osztály Pest szabad királyi várostanácsát szervezvén, számos ideiglenes kinevezések s illetőleg megerősítések történtek, ezek közt alpolgármesterré jelenlegi alpolgármester Ságodi Sándor, városi tanácsnokokká jelenlegi tanácsnokok Akar Antal, Aigner Miklós, Feszi Ágoston, volt főjegyző és helyettes városi tanácsnok, Cziegler Ferdinand s Egry Ferencz titoknak neveztettek ki. * A szt. Kapisztrán Jánosról nevezett sz. ferencz-’ rendi tartomány, mely 1757-ben választaték el a boszniai tartománytól, a jelen évben fönállásának százados évfordulati ünnepét ülend . A rend uj névkönyve szerint annak védnöke Ca g iano de Azevedo Mária Antal bibornok, a rend generálisa Montefrancoi Bernardin, a tartományi főnök ft. Nagy Pál atya, székhelye Buda. Van e tartományban összesen 283 szerzetesház, ezekben 222 áldozó pap, 27 papnövendék, 60 szerzetes atyafi, összesen 304 tag. A rend tagjai által kormányzott plébániákban 48,822 kath. lélek, iskoláikban 2993 tanuló. * Az irgalmas rend uj tartománya, az austriaitól tavaly elválasztott magyar tartomány ez idén ada ki első névkönyvét. A rend védnöke Patrizi Constantino eminentiája, a rend generálisa ft. Dedda Péter Pál, a szeplőtelen szűzről nevezett magyar tartomány főnöke ft. Bursák Borgias atya, lakik Budán. E tartomány 14 házzal bir : Pozson, Eger, Szepes-Váralja, Temesvár, Pápa, Kis-Marton, Nagy-Várad, Vácz, Pécs, Szakolcza, Pozson, Zágráb, Buda és Szathmáron. E házakban összesen 141 szerzetes szolgál. Az austriai tartomány 15 szerzetesházban 272 szerzetessel bir. E két tartomány házaiban 1855 nov. elejétől 1856 oct. végéig ápolás alatt volt 23,633 beteg, ezek közt igen számosan nem csupán katholikusok ; meghalt 1867, meggyógyult 20,818; ápolás alatt maradt 948. * Hivatalos kimutatás szerint 1856-ban a forgalomban levő austriai állam-vaspályákon összesen 17 egyén jön pályaveszély következtébeni halál áldozatává s 24 egyén megsebesíttetett. A halált szenvedtek közt egy utazó sincs, mind a pályaüzlethez tartozó egyének, s a hivatalos személyzet áldozatainak száma is tengelytörési, kisiklási stb forgalmi balesetek következtében 3 halálesetre és 10 sebesülésre szorítkozik. A többi szerencsétlenség a pályaszemélyzetet saját vigyázatlansága miatt érte. A sebesülések közöl 5 esik utazókra, az utóbbiak közöl is 3 a balesetet maga idézte elő. * A „Tanodái, lapok“ által módszertani értekezésre hirdetett 8 darab aranyból álló pályajutalomra febr. 20-ig mint kitűzött határnapig 10 mű érkezett be , bírálat végett a végeredmény kihirdetésekor megnevezendő szakférfiaknak adatott ki. * A tanodalátogatási (szorgalmi) ivek mind a hétköznapi mind a vasárnapi iskolák számára igen czélszerű kiállításban megjelentek. Ez iveket tanhatósági meghagyásból Pozer Lajos első magyar cs. k. szab. könyvvonalazó készítette. Áruk igen jutányos; a hétköznapi tanodalátogatási jegyzőkönyvek egyegy éve 21/,kr. száza 4 ft 10 kr; a vasárnapi jóval nagyobb iv 31/, kr. száza 5 ft 50 kr. A Tanodai lapok szerkesztője szívesen ajánlkozik megrendelések elfogadására. Ugyanazon gyárban kaphatók tékák, irókönyvecskék stb. iskolák használatára, egy egész kötés (rizma) egy vonalzata 2 ft 30 kr, kettős vonalzattal 3 ft 20 kr. * Egy lap értesítése szerint az idősb s ifjabb Fürstenberg herczeg , Cho tek gróf, Huber Móricz s Lajos urak egyesülve a Ruszberg, Ferdinandsberg , Kuczika, a bánsági határvidék s Erdély egyéb helyein levő vas , kőszén f ólom , és némely ezüstbányákat is felében olykér fogják átvenni a mostani birtokosoktól, hogy ezek a másik felerészre nézve megtartván a tulajdonosságot , velük üzleti társaságba állanak. Ezen összesen 4 millió pengő forintra becsült bányák a nevezett öt vállalkozó által befektetendő tetemes pénzerő segélyével nagyszerű mérvben fognak kizsákmányoltatok Ugyanők még az istvánszegi uradalmat is megvásárlották. A vállalat vezetésére Bécsben egy üzleti főigazgatóság székelend és az idősb Fürstenberg herczegből s két igazgatóságból fog állani, melyek egyikét a vevők, a másikát az eladók választandják. Azon körülmény , hogy a bécsi hitelintézet, mint a felemlített lap írja, ezen új társulatot 600.000 fttal gyámolítandja , két dologról tesz tanúságot, az egyik , hogy a hitelintézet a magyarországi iparvállalatokra is kiterjeszti figyelmét, és azoktól segedelmét nem vonja meg ; a másik pedig, hogy nagyobb mérvű vállalatoknál még ily vagyonos associatio mellett is igen jó szolgálatot tesznek a hitelintézetek, melyeknél a vállalatok megindítására a szükséges pénzerőt több biztossággal és könnyebben lehet előteremteni. * Miskolczról Írják: Egri főkáptalani kanonok ft. Máriássy Gábor úr egy Miskolczon építendő kálvária számára 2500 parton egy gyönyörű fekvésű szőlőt vásárolt meg, hogy azt az Ur szőlőjévé alakítsa át. E szép áldozatot tetézi még, hogy az építési költségeket is, melyek a vételárt kétszeresen fölülmúlják, nemeskeblűleg megajánlani kegyes volt. * Szegedről közült, hogy ott egy közelebbi községtanácsi ülésben a város részéről a Tiszaparton, a pályaudvartól s az építendő hídtól nem meszsze ölét 8 pftjával 400 öl nagyságú telek engedteték át Teschen J. tőkepénzesnek, ki e helyen hét emeletes műmalmot fog építtetni, mely két év lefolyása alatt teljesen elkészülend, B. Sina pedig elhunyt testvérének Szeged városa irányában vállalt kötelezettségét teljesítendő, ottani nagytelkén, a viz felőli oldalon egy nagyszerű épületet és ettől nem távol kövezett partot fog közelebb építtetni. mmmammmmmmmm A franczia császári kormány s az uj ellenzék. Az idő szózata. (Folytatás.)II. Nem lehetne állítni, hogy a franczia uj caesari kor s annak politikája ma mindenütt általános helyesléssel és részvéttel találkoznék — sőt inkább annak a Rajnán túl és innen számos ellenei nem hiányoznak — de azért másfelől nem szabad szemünket behunyni azon igazság előtt, hogy e napóleoni rendszernek több jó oldala is van, mindenekfölött két el nem vitázható, félre nem ismerhető érdemmel bír, hogy az a sok hánykodást és viszontagságot tapasztalt országban a rendet megerősítette, midőn másfelől a külállamokkali viszonyokban mint béke politikája magát úgy tüntette ki, már pedig rend és béke két oly áldás, mik a társaság meg nem rendíthető alapját képezik, s a népek valódi jólléte biztosításával annak a civilisatióban haladását lehetségessé teszik. S e részben nem mellőzhetünk hallgatással egy franczia szózatot az irodalom köréből. A nemrég megtért, vagy a kormányhoz áttért már fönnemlített „Revue contemporaine“ tavalyi utolsó füzetében Forcade la Roquette az új napóleoni nera egyik hű bajnoka ily cziműs olvasást érdemlő czikkében: „Le gouvernement imperial et la nouvelle opposition“ (A császári kormány és az új ellenzék) különösebben Tocqueville és Remusat fönnidézett munkáit ismertetvén és taglalván, a mostani rend apológiáját írja, s annak támogatására nyíltan és becsülendő őszinteséggel lép fel. Nem lesz érdektelen e félhivatalos igazolást legalább a főbb vonásokban ismerni. „A forradalmak után az azokból kiemelkedő új kormányoknak nagy missiója van, s néha sajnos kötelességeket kell teljesítniök: senki sem csalatkozhatott azokra nézve, mik a körülmények folytán a császári kormányra háramlottak. Első volt e kötelességek közt, a szónoki szék izgatásai, valamint a terrorismus legroszabb napjaiban sem ismert esztelen tanok propagandája által mélyen megrázott társaságot támogatni és megszilárdítni. Herczeg Lajos-Na p oleo n, kinek nem volt része azon hibák és szerencsétlensé Magyar Akadémia. (Nyelvtud. osztály ülése febr. 23-a. Vége.) Bugát Pál r. t. urnak tegnap kivonatilag de híven közlött előadásából látni való, hogy ő az egyszerű c-t azon hang kifejezésére, melyet eddig cz-vel írtunk, in thesi nem csak nem ellenzi, hanem ha összetett betűink általános egyszerűsítését eszközölni akarnék, ő sem választana mást. Bugát P. úr kifogása csak az, hogy nem a c egyszerűsítésével kellene kezdeni, hanem ha már részenkénti javítást teszünk, előbb az egyszerű hangelemeket (sz és zs) kellene egyszerűsíteni, s csak azután kellene rámenni a többi összetett hangunkra, a minő a c is.— De másfelől jelenlegi körülményeinket ő sem tartja alkalmasaknak ily általános újítások megtételére, e szerint most csak előkészíteni kellene a közönséget majdan teendő gyökeres reformokra. De már most azt kérdjük, mikép történjék ezen előkészítés ? ha előleges megvitatás által, akkor ez a cz-re nézve annyira megtörtént már, hogy nemcsak meg vannak általánosan győződve annak egyszerűsítése czélszerűségéről, hanem azt tettleg is már jóformán bevették. S valóban mi is lehet egyszerűbb dolog annak az egyszerű c behozatalánál ? A latin abc nem lévén elégséges minden magyar hangok kifejezésére, mind elejétől fogva megkülönböztető pontok és összetétel által törekedtek segíteni a hiányokon. Magától értetik tehát, hogy amire a latinban egyszerű betű van, azt összetétellel kifejezni valóságos oktalanság (a szó eredet szerinti értelmében). Mert hogy a latinban a c-t k-nak is ejtik, az nem lehet az egyszerű c használata ellen kifogás, miután akkor hasonló joggal az s-et sem kellene a-képen, hanem mint a latinban sz hang kifejezésére használni. Hogy pedig a c-t mint nem egyszerű hangot az egyszerű jegy meg nem illeti; erre nézve hivatkozhatni a világ legeredetibb nyelveire, mint a Sanscrit, a héber, az arab és a perzsa, ahol a c hang egyszerű betűképekkel jelöltetik. És igen helyesen, mert a c hang eredhet ugyan r és sz találkozásából, de van egyszerű c hang is. Bugát Pál r. t. felolvasása élénk vitát idézett elő, és emeltettek szózatok az egyszerű c ellen és mellett. Az osztály tagjai természetesen most is az egyszerű c mellett nyilatkoztak, de a többi osztálybeliek közöl többen még annál határozottabban nyilvánították ellenszenvüket az ártatlan magánzó ellen. Minthogy azonban — amint az osztály egyik tagja megjegyzé — az egyszerű ellen semmi olyat nem hozatott fel, mi az osztályt határozata visszahúzására okszerűleg indíthatta volna, a dolgot pedig erőszakolni s az academia többi osztályainak ellenére a múlt évben hozott határozatot az egész académiának nyakába róni senki nem akarta, jónak látszott az ügy végleges eldöntését a jövő hétfőn tartandó összes ülésre halasztani. Reméljük, hogy akkor a cz-isták nem fogják beérni a puszta ellenszenvre való hivatkozással, hanem föllépnek majd alapos, meggyőző okokkal, vagy ha azt tenni nem bírják, tudományos emberekhez illőleg engedni fognak az egyszerű e mellett szóló okoknak. Végezetül titoknok úr arra hívta fel az osztály figyelmét, hogy az éledező hazai ipar terén egy megállapított magyar műnyelv szükségessége napról napra érezhetőbbé lesz, minélfogva határoztatok, hogy e fontos ügy egy kinevezendő nyelvtudományi bizottmánynak adassék át, oly czélból, hogy az az académia elé javaslatot terjeszszen az iránt, hogy mikép lehessen e hiányon legczélszerűbben segíteni. *) a+a. *) Ezen, mint tisztelt tudósítónk fentebbi jelentéséből kitűnik, némi " hévvel folyó vitát a c betű fölött mi megvalljuk, elkésettnek, indokolatlannak és ennélfogva fölöslegesnek találjuk. Egyszerű c-vel ez helyett már ezelőtt 10 évvel írtak ,több év óta az akadémiaközlöny c-t használ,szintén több év óta egy napilap jelenik meg ő vel, és még sehonnan sem hallottunk panaszt, mely a miatt az olvasók részéről emeltetett volna; arról sem értesültünk , hogy a