Budapesti Hírlap, 1857. július (147-173. szám)

1857-07-01 / 147. szám

Pefet Szerda* 147. Megjelenik e lap, vasárnap és Ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj : Vidékre :félévre: 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Hely­ben : félévre: 8 frt, évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször basábzott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr. szá- mittatik. — Egyes szám 20 pkr. Szerkesztői iroda : Egyeteniutcza 2-ik sz. a. 1-ső emeleten. 8Z. Jnlins 1. 1&57. Előfizethetni helyben: a ap kiadó hivatalában, Egyetem-utcza, 2-dik szám, földszint; vidéken minden cs. kir. postahi vatalnál. — Előfizetést tartalmazó levelek a czim, lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt [bérmentesítve egyenesen a kiadó hiva­talhoz utasitandók. Kiadó hivatal van : Egyetem-utciában, 2-ik szóm alatt, földszint. BUDAPESTI HÍRLAP, MSflOZGAZD HIVATALOS RÉSZ. Császár Ö Felsége legmagasb engedé­lyével Fő h er cz eg F ő k or mán y z ó Ur 0 cs. Fensége, tengeri fürdő használata végett, néhány hitre szabadsággal elutazott s a főkormánynáli ügy letvezetést adlatusa gróf Haller altábornagy nr ö excellentiájának adta át. ő cs. k. Apostoli t'elségef. hó 24-ki legmagasb kézirata által Magyarországbani leg­utóbbi mulatása alatt az alább nevezett sze­mélyeket, kik folyvást a felséges Császári Ház iránti bü hódolat és ragaszkodás, s a kormány és ország érdekében tanúsított jeles működésük által tűntek ki, következő kitüntetésekben leg­kegyelmesebben részesíteni méltóztatott: Titkostanácsosi méltóságot nyer­tek : gróf Eszterházy Miklós és Fabry Ignácz kassai püspök. ,Austriai grófi rangot : Festetics Ágoston, két testvérével, továbbá az ő és testvé­reinek törvényes örököseivel együtt. A vaskorona rend első osztályú jelét, gróf Károlyi Lajos titkostanácsos, és ugyanazon rend másod osztályú jelét: gróf S z i r m a y István alezredes. ASz. István rend kiskeresztjét: gróf Festetics György, alezredes, báró Pró- nay Gábor kamarás , ésNoszlopy udvari tanácsos, a pesti úrbéri főtörvényszék elnöke. A Lipót rend kiskeresztjét: báró Jeszenszky Miklós kamarás és őrnagy, gróf Zichy József kamarás, gróf Ráday Gedeon, báró Podínaniczky László kamarás és köz­ségtanácsos, báró Sina Simon és Lukáts Jó- zsef caáaz. taudcsoB. A vas k o róna rend harmadosztályú jelét: Blaskovich Bertalan földbirtokos és Heinrich János százados ; végre A Ferencz József rend kiskeresz t- jétjKorizmics László pénzügyi tanácsos Ö Felsége egysjgírsmind az iskola és tan­ügy emelése körüli mágasb érdemesség elisme­réséül legkegyelmesebben földiszíteni méltóz­tatott Császári tanácsos czimével: Dr. Gebhardt Ferencz tanárt s az orvosi tanszak dékánját a pesti egyetemnél. Koronás arany érdemkereszttel: dr. Juhász Norbert, cziszterczita rendi áldo- zárt és az egri gymnasium igazgatóját és dr. Z i p- s e r Keresztély András evang. lánytanitót Besz- terezebányán. Arany érdemkereszttel: a következő járási iskola felügyelőket: dr Wirther Lajos csongrádi lelkészt, WenoszImrecsórilelkészt, W i n t e r 1 Antal tatai esperest és lelkészt; to­vábbá az egri angol szüzek intézetének fönöknő- jét, yppi B U d e s k u tbi Amáliát és Góczy Konrád volt szigetvári róm. k. lelkészt. Koronás ezüst érdemkereszttel: Tscbauner Benedek zsámbéki főtanitót; to­vábbá R o h r e r János raidingi és Dietrich József várdombi iskolatanítókat. ÖFelsége továbbá a közjóiét körüli más­nemű kitűnő érdemesség elismeréséül legkegyel­mesebben földiszíteni méltóztatott Ferencz Jósefrend kiskeresztjé­vel: Perger Ignáczot, a magyar kereske­delmi bank igazgatóját és a pesti kereskedelmi kamra alelnökét; kapriorai Wodianer Móricz nagykereskedőt és a duna-gőzbajózási társulat administratorát és Mészáros Károlyt, a po­zsonyi első folyamodása úrbéri törvényszék ül­nökét és előadóját. Koronás arany érdemkor észttel: Grosz Ferencz és Rozmanith Antal pest­városi községtanácsosokat, utóbbi egyszersmind az első bölcsőde egyletének igazgatója; P o nr g r á c z Ágoston negyedi r. k. lelkészt, és dr. K r a u s z László Gottfried praemonstrati rendi áldozárt és gymnasiumi igazgatót Nagyváradom Arany érdem-kereszttel: Müller Bernát gyógyszerészt Pesten; 0 e 1 h o f e r Henri­ket, a Pollakféle téglagyár igazgatóját ugyanott; Stransky Antal építészeti növendéket az ung­vári járási hivatalnál; M e z e r i t s Andrást hg Batthyányi számvevő tisztjét és B i k k e r János weinerni községjegyzőt és iskolatanitót. Koronás ezüst érdem-kereszttel: T r o p p a Mihály tornallyai kath. iskolatanitót ésWeiszenbnrger János községi elöljárót Uj-Szent- Annán. Ezüsté rdemke reszttel: Pillmayer Tádé házi gondnokot a budai helytartósági épü­letben ; B u d e r András moóri helybeli jegyzőt; Miliasz Mihály csurgói községi lakost és Hrutka György chocholnai községi elöljárót. Továbbá a legmagasb megelégedés Kelecsényi Antal.negyedi iskolatanítónak tudtul adatott. Végre 0 cs. k. Apostoli Felsége az 1855-ik évi cholerajárvány idején bebizonyított emberbaráti cselekedetekért és semmi veszély­től vissza nem rettegő tevékenységért 1 e g m a- gasbtetszését kifejezteté : Gr. Máj láth Antal és gróf Cziráky Já­nos titkostanácsosoknak; gróf L a m b e r g Te­rézia moóri, báró R a d á k n é abonyi földbirto­kosnőknek, és G ö m ö r y Pál helytartósági taná­csos és szabolcsi megyei főnöknek; — egyszers­mind ugyanez alkalommal teljesített sikeres mű­ködések elismerésem legkegyelmesebbeu földi- sziteni méltóztatott Ferencz József rend kiskeresz tjé­vel: Jankovich József csá3z. tanácsost és ráczalmási földbirtokost. Koronás arany érdemkereszttel; P ü s p ö k y Alajca káplánt az endrődi r. k. plé­bánián ; dr. Pozsonyi János szabolcsi megyei orvost; dr. Jeleiffy Károly szathmári me­gyei orvost; R o s ty József giralti szolgabirót; dr. Paulus Káro.y izsépi földbérlöt; a követ­kező első osztályú megyei biztosokat: Reif Józsefet Aranyos-Maróthon és Béig el Feren- czet Árva-Turóczon, továbbá Á r v a y Péter bob- roczi és Kutsma András rózsahegyi róm. k. lelkészeket. Arany érdemkereszttel: Mraczkó Antal saari és Hegedűs Ignácz üllői r. k. lel­készeket ; S a 1 y Pál székesfehérvári káplánt; Erdélyi Ferencz gödöllői reform, lelkészt; dr. K a d a András pest-solti megyei orvost; F a r­k a s László nagy-kátai sehfozLr-f - T r ~ V1 .«• r f^rK'ápsflot'n relkeszt és attmlnistratort; L ip­t a y Ferencz pogradi plébánia-administratort, dr. R ö c k János veszprémi megyei orvost; dr Pserhofer Sámuel magán orvost ugyanott; Kozma József irgalmas szerzetbeli tagot Bécsben és Manyik János ipolysághi me­gyei orvost. Koronás ezüst érdemkereszttel: P e t s i t s Károly vadkerti községi orvost; S z o- rad Ferencz érdi sebészt; dr. Zetsényi Lipót perkátai urasági orvost; Ochsenklimmer József vasvári járási sebészt; Szabó Ferencz keczöli községi elöljárót; Hladny József raje- czi magán sebészt és B a r 1 a Antal dadi községi elöljárót. Ezüst érdemkereszttel: dr. Rezek Manó füzitői orvost; Je szer niczky Dániel kis-éri községi sebészt, és K o z m a Mihály beledi kfijpégi elöljárót. Arlegmagasb megelégedést és elis­merést ugyanezen alkalomból 0 cs. k. A p o s- toli Felsége az alább nevezetteknek mél­tóztatott kifejeztetni: Lera Ferencz kanonoknak a váczi r. k. szé­keskáptalannál ; B1 a c h Ádám lovasberényi r. kath. lelkésznek ; A1 m á s y Bódog, detki föld- birtokosnak; Benitzky Flóriánzsámbokiföld- birtokosnak ; dr. Schwartzel József eszter­gomi megyei orvosnak; dr. T o r m a y Károly Pest városi orvosnak; dr. S e r é d y János Vácz városi orvosnak ;Bothenbnrg Arkangyalnak az irgalmas barátok föbetegápolójának;S t r ob er János váczi sebésznek; Heinrich Lajos ideig­lenes járási orvosnak Székesfehérvárott ; dr. Czirbusz István Eperjes városi orvosnak; kö­vetkező megyei orvosoknak: dr. S z a 1 a y Imré­nek Sopronyban; dr. Polak Ignácznak Győ­rött* dr. Pilz Bernátnak Szegszárdon; dr. Wehle Ferdinándnak Kaposvárott is dr. Sma,lkovitz Mihálynak Zala-Egerszegben; Men dl Vilmos kis-czelli járási sebésznek, és Burghardt Lipót és Stern József sziías- balbási sebészeknek; Tomcsányi Edvárd lápos-gyarmati földbirtokosnak; Nagy József nyitrai és B a u e r József beszterczebányai me­gyei orvosoknak ;Ehrenthal Ed várd nyitrai járási orvosnak; az erzsébetrendi nők conventjé- nek Pozsonban ; özvegy U r b a n e k Mária kul- csárnőnek Ürbanek Ferencz kanonoknál ugyan­ott; végre dr. Loner Antal nagyváradi orsz. orvosi tanácsosnak, és dr. Bittner Imre boros-8ebesi volt megyei orvosnak. J u r e n á k Károly pesti ügyvéd f. é. junias 17-ki 13,130. sz. a igazságügy mi nisteri kibocsát- vány által váltó-jegyzővé Pesten kineveztetett. F. é. jun. 13-ki 14,306. sz. a. igazságügyminis- teri kíbocsátvány által az ügyvédség gyakorlására a pesti országos főtörvényszéki kerületben hivatalhely- lyel Pesten M o r 1 i n Imre kineveztetett. NEMHIVATALOS RÉSZ Pest U J junius 30. PÉNZ. Ö cs. k. Apostoli Felsége, Föherczeg Fökormányzó Ur 0 cs. Fenségéhez Laxen- burgból f. é. jun. 2j7-kén intézett legmagasb kézirata által a felségárulás miatt halálra Ítélt gróf Andrássy Gyulának a büntetlen vissza­térést az austriai államokba, s elkobzott vagyo­nának visszaadását legkegyelmesebben megen­gedni méltóztatott. Az 1857-ki januar 24-én kötött pénzegyez- vény az austriai birodalom számára kétféle u j pénzfaj behozását rendelé. Először: egyleti pénzt, azaz olyant, me­lyet Németországban mindenki teljes névértékben elfogadni köteles, úgyhogy minden tartozás ezen pénznemben leróható, ha szinte az illető kötelez­vényben vagy váltóban más valúta lenne is ki­kötve. Másodszor: országos pénzt, melynek elfogadására kötelezettség csak a birodalom ha­tárain belül létezik, kivéve azon eseteket, ha már eredetileg más valnta köttetett volna ki. Már e kevés szóból is látható, miszerint az egyleti pénz az országos fölött tetemes előnynyel bir s mindenesetre a nemzetközi forgalomban túlsúlyra fog vergődni, s ez vala a kormány tu- lajdonképeni szándéka is. Nemzetközi forgalmi eszközt akart teremteni, melynek érvénye egész Németországban általános és változbatatlan le­Vfí!zetTegyiétí jjénz értékére nézve eg/regujaon (jun. 14. kelt) pénzügyministeriumi rendelvény a közelebbi határozmányokat tartalmazza. Miu­tán t. i. uj pénznemnek behozása — a köznapi életet közvetlenül és minden részleteiben érint­vén — roppant nehézségekkel jár, ily rendsza­bályok létesítésével csak léptenként és igen las­san lehet haladni, hogy a nép úgyszólván észre­vétlenül hozzá szokjék az újításhoz. Azegy- 1 e t i pénz behozása f ő c z é 1 vala, az országos pénz megváltoztatása pedig csak amannak kö­vetkezménye ; az egyleti pénz behozása ezenkí­vül csak a nagyobb, nem pedig egyszersmind az apróbb forgalmat is érintvén, behozása is arány­lag csekélyebb nehézséggel jár. Ennek nyomán a m. pénzügyministerinm azt határozta, miszerint amaz egyleti pénz már f. é julius 1-töl bárminő nyilvános pénztárnál is fize­tésre használható. Ezen egyleti pénz pedig kétfé­le : tallér és kettős tallér. A tallér = 1 fi 25'A kr, a kettőstallér pedig 2 fi 51 kr a mostani a u s t r i a,i p é n z szerint. Az uj tallérok és kettős tallérokból már tetemes mennyiség vere­tett, mely a legközelebbi napokban a közpénz­tárak által forgalomba fog hozatni és miután ezen uj pénznemek értéke ily szabatosan meghatároz- tatott, azok minden nehézség nélkül fognak a forgalomban mozoghatni. E pénz alakja a kö­zönséges tallérokhoz hasonló, csak valamivel kisebbek; egyik lápon azon országnak czimere, melyben verettek, veretési év száma, aztán az elnevezés },egyleti tallér“ vagy „két egyleti tal­lér“ és a súly (az egytallérosoknál „30 egy font“, a két taílérosoknál „15 egy font) a másik lapon pedig az illető fejedelem arczképe látható. Feltűnő lehetne, hogy az egy és két tallérosok épen 1 ft 25kr, illetőleg 2 ft 51 kr értéké­ben veretnek, a mi a számolásra nem igen al­kalmas szám, hanem erre nézve szem előtt kell tartani, miszerint ezen érték csak a mostani austriai pénz szerint van kiszabva, ezen mostani pénz pedig nem sokára ki fog vonatni a forga­lomból s uj által pótoltatni, mely a mostaninál 5° „-el vagy ‘/A-részszel csekélyebb leend. Ezen uj austriai pénz szerint a tallér értéke 1 '/a ftot, a kettősé pedig 3 ft teend, hanem mivel — a mint mondtuk — ezen pénz csekélyebb értékű s az uj forint a mostaninak csak ,9/2o részét vagy 57 krt fog érni, természetes, hogy a tallér (,lya uj forint) a m o s t a n i pénz szerint csak 57 + 57/3 krt, azaz 57 -+- 28'/a krt vagy 1 ft 25 '/2 krt, a kettős tallér pedig, mely később 3 ftot teend, a mostani pénz szerint csak 3 4- 57 = 171 krt vagy 2 ft 51 krt érhet. A mostani pénznek lassankénti eltűnésével s az újnak behozásával a tallérok s kettős tallérok ismét 1<, 2 és 3 ftot fognak érni s igy a számo­lásra alkalmasabb arány helyre lesz állítva. Az uj austriai országos pénzről más alkalom­mal fogunk szólni; m i k o r fog az forgalomba hozatni és minő módozatok alatt ? azt csak ké­csak arra akartuk figyelmeztetni olvasóinkat, miszerint julius 1-től fogva mindenki kötelesazegyleti tallérokat ésket- tös tallérokat a fenemlltett érték szerint elfogadni és szintúgy jogá­ban áll mindennemű tartozását e pénznemben ugyanezen fenemlltett érték szerint leróni. BÍRÓSÁGI ILLETÉKKOR RENDEZÉSI ÜGYEKBEN. f Az 1853. marcz. 2-diki cs. k. nyiltparancs 27-dik §-nak magyarázata régibb idő óta fogla- latoskodtatja már a joggyakorlat embereit. Az parancsoltatik ugyanis ama §-ban, hogy ott hol oly közbirtokosságok léteznek , melyekben a törvényes arányuság még be nem hozatott, vagy rendezésnek , vagy legelőelkülönzésnek , vagy tagosításnak b erdei haszonvételek szabályozásá­nak esete forog fönn: köteles az úrbéri törvény­szék a köz birtokosok között mindenek előtt egyez­séget eszközleni, s ha ez nem sikerülne, a dolog mibenlétének megfelelő „ideiglenes intéz­kedést“ tenni. Mit kell itt értenünk az „ideiglenes in­tézkedés“ alatt, s meddig terjed ezen intéz­kedések határa? Ily kérdéseket vetnek föl al­kalmazásban a gyakorlat emberei. Ok azt mond­ják, hogy a törvénynek ezen kitétele határozat­lan, mivel ebben nincs kimondva, hogy vájjon kiterjedhet-e az úrbéri törvényszék ezen ideigle­nes intézkedési joga a földesúri birtokok tagosí­tására is, sőt tovább meuve, ha az idézett 27-dik §-sal összevetjük az 1856. febr. 2-diki nyiltpa­rancs 159-dik-Sn'**vvf ,■ «j-lA-p-nsuaAJo&iiaxis- mmeprazúrbéri törvényszékeknek az ideiglenes intézkedések megtételénél nyilván el is tiltvák attól, hogy ők azon alkalommal a földesnrak jo­gaiba s azoknak az arányosítási pör ntjáni kivi­telébe beavatkozzanak. Óhajtandó lett volna te­hát e részben, különösen az úrbéri bíróság ille­tékességét s hatáskörét szorosabban meghatá­rozni, sőt kiebb terjeszteni. És ezt következőleg indokolják : „Azon következetességnek, hogy az úrbéri biróság csupán a földesur és jobbágy közötti viszonyok fölött Ítéljen, koránt sincs annyi snlya, mint azon könnyebbségnek, mely az egymással összefüggő birtokviszonyoknak egyazon biró általi végleges rendezéséből származnék. Czél- szerü lenne tehát az úrbéri bíróságokat arra is fölhatalmazni, hogy az arányosítások érdemle­ges kérdésének is végleges birái legyenek, mi ál­tal a rendezések nagyon könnyítve s egyszers­mind gyorsítva lennének, holott most egyik bí­róságnak okvetlenül várni kell a másikra; a rendezéssel elkészült s végre jutott úrbéri bíró­nak föl kell függeszteni munkálatát, mig a túlsá­gosan elfoglalt köztörvényszék az arányosítás végére jár.“ Mindezek nyomatékos ellenvetéseknek látsza­nak tagadhatlanul, s épen azért szükség, hogy az, valamint a legfőbb hatalomnak e részben tett határozatai indokait, úgy e most fölhozott ellen­vetések lényegét is közelebbről megvizsgáljuk s kellőleg méltassuk. Lássuk tehát bővebben. A mi már először is az „i d e i g 1 e n e s intéz­kedés“ fogalmát illeti, valamint mindenkor, úgy most is hibásnak tartjuk azon föltevést, mintha abban az foglaltatnék, miszerint az úr­béri törvényszékek földesúri birtokokat is tago- sitsanak. Mert nem csak hogy ez, az eddig ho­zott törvényes rendeletek- s utasításokban egy betűvel sincs sehol kimondva, de elnevezését (úrbéri), s missioját tekintve, az illetékkör ily terjedelme mellett már magában véve contradi- ctio in adiecto lenne. És ugyan, ha az úrbéri bí­róságoknak nem egyedül az lenne föladatuk, mi­szerint az nrbéri birtokokat s úrbéri viszonyokat hozzák rendbe s tisztába, — kérdjük : mi oknál fogva kellene nekiek, mint külön s önálló bíró­ságoknak létezniük? Vájjon nem elégséges lett volna-e a köztörvényszékek hivatalos személyze­tét inkább megszaporltani s azon teendőket is, melyek most az nrbéri bíróságokra bizvák, ama­zokra átruházni ? De ezen kérdésekre kész a fe­lelet minden oldalról, hogy „nem!“ — mivel az úrbéri birtok- és jogviszonyok mezején különben is oly roppant munka s oly sokféle teendő jelent­kezik minden lépten, hogy azokat az egyéb pol­gári jogügyek hátránya s mellőzése nélkül a je­len köztörvényszékek megbirni képesek nem let­tek volna. Kellett tehát külön úrbéri bíróságo­kat állítani, s mindazt a mi úrbéri, az ö ille­tékkörükbe sorozni. De megint ép azon alapok­nál fogva, mely létezésüket előidézte , nem is söbbi rendeletek fogják meghatározni; egyelőre | avatkozhatnak ök oly törvényes tények s ügyek

Next

/
Thumbnails
Contents