Budapesti Hírlap, 1857. július (147-173. szám)

1857-07-15 / 159. szám

Pest Szerda 159. Megjelenik e lap, vasárnap és Ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj: Vidékre :félévre: 10 frt, évnegyedre:1 frt. Hely­ben : félévre: 8 frt, évnegyedre: 4 frt.­­A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr szá­­mittatik. — Egyes szám 20 pkr. Szerkesitői iroda : Egyetemateia 2-ik as. a­­l-aő emeleten. BUDAPESTI Julius 15, 1851. Kiadó hivatal van : Egyetem-utcsában, 2-ik szám alatt, földszint. Előfizethetni helyben: a ap kiadó hivatalában: Egyetem-utcza, 2-dik szám, földszint, vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt­­bérmentesítve egyenesen a kiadóhiva­talhoz utasitandók. HIVATALOS RÉSZ. A magas cs. k. oktatásügyi ministerium a múlt hó 15-ről, 10.011. sz. a. kelt kibocsátványnál fogva, a lefolyt 3 vizsgálati határidőre megalakított jogtör­ténelmi államvizsgálati bizottmány elnökségét s többi személyzetét, névszerint Wenzl Gusztáv tu­dor tanárt, mint elnököt, ki egyszersmind a jogi mun­kálatok állandó megvizsgálójául van kijelölve, to­vábbá Harum Péter tudor tanárt, mint ezen bizott­mány alelnökét, erre az ugyanott levő vizsgálati biz­tosokat, t.i. Vizkelety Ferencz cs. k. tanácsost és tanárt a canon-jogra; R­é­c­s­i Emil tudor tanárt és Schwach Móricz tudor rendkívüli tanárt a ró­mai jogra, s a hittani facultas tanárait, R­u­z­i­c­s­k­a Jánost s Zalka Jánost a canon - jogra továbbra is, egyes egyéni változtatások fentartásával, mik jövőben különös okokból történhetnének, megerősítette. Az igazságügyminiszer a következő ideiglenes törvényszéki segédeket az eperjesi országos főtör­vényszéki kerületben: Chlehovits János, Wes­sely György János, Herczegh Venczel, nemes Seidl József,Pu­­­cz Imre,Bergmann Konstan­tin és S­z­i­n­o­v­i­c­z Adolfot, továbbá a következő szolgabíróhivatali tollnokokat a kassai közigazgatási területen : D­o­u­c­h­a Ferencz, M­a­r­t­y­á­k Sándor és C­z­e­i­k­e Henriket végleges, végre a következő szolgabiróhivatali tollnokokat: Marsbrugger Gáspár, Hunyor Sándor, Ruzsinkó Zsigmond, L­i­p­t­e­r Edvardot, és K­o­r­n­i­s Ferencz Balogh Gyula és Lehoczky Kálmán figyelőket ideigle­nes törvényszéki segédekké az eperjesi orsz. főtör­vényszéki területen kinevezte. F. é. jun. 27-én a cs. k. udv. és államnyomdában a birodalmi törvénylap XXVI. darabja kiadatott és szétkü­­detett. Tartalma: 115. sz. Rendelete az igazságügyministeriumnak 1857. jun. 5-éről, hatályos az összes koronaorszá­gokra, azok kivételével, melyek számára az 1853. jul. 18-ki csődrendtartás által már gondoskodva van, és kivéve a kat. határőrvidéket — a hitelezők csőd­jének megnyitása iránti rendeletek kihirdetését ille­tőleg. 116. sz. Kibocsátványa a pénzü­gyministerium­­nak 1857. jun. 14-től — hatályos a birodalom egész területén — mely által megengedtetik, 1857. jul. 1-jé­­től az uj austriai értékű pénznemek behozataláig, a német-austriai pénzegylet államainak a mellékelt tarifában felsorolt ezüstpénz­­­nemeit a jelölt érték szerint pengő pénzben minden fizetésre a cs. k. pénztári és beszedői hivataloknál használni. 117. sz. Kibocsátványa a pénzügyi s keresk. minis­­teriumoknak 1857 jun. 17-től — hatályos az álta­lános vámkötelékbe foglalt összes koronaországokra — a gyermekkocsik vámkezelését illetőleg. 118. sz. Rendelete a legfőbb rendőrhatóságnak 1857 jun. 17-től — hatályos a birodalom terü­letére, kivéve a kat. határőrvidéket — mely által egyetértésben a bel- és igazságügyminiszerekkel, az 1854 máj. 11-ki cs. rendelet (kir. t. 120. sz) a bün­tető perrendtartás 9 §-ának rendszabása szerint, a pozsonyi rendőrigazgatóságra Magyarországban ki­terjesztetik. 119. sz. Rendelete a pénzügyministeriumnak 1857. junius 23-ról — hatályos az összes koro­naországokban — ingyen szerzemények bejelen­tési kötelezettségéről, melyek egy személynek az 1850. febr. 9-ki és aug. 20i törvények hatályba lépte után beállt haláláról föltételezvék­. NEMHIV­AT­ALOS RÉSZ Pest, julius 14. AZ AUSTRIAI BIRODALOM KÜLKERES­­KEDÉSE­ I. Általános deficit a kü­lker­es­kedés­ben, s aztán gyarmati áru s déli gyümölcs. A hivatalos kereskedelmi táblázatok szerint a legközelebb múlt 1856-ik évben az austriai hiradalom összes külkereskedelmi forgalma 529,853,650 pftot tett. Ebből a behozatalra esik 285,931,821, kivitelre 243,921,829 pft, mely utóbbit, mint kisebbet a megelőzőből levonván, marad 42,009,992 pft. Azaz ennyivel több értékű czikkeket hozzunk be külföldről, mint mennyit oda kivittünk , vagyis ennyi a külkereskedelmi deficit. Veszt tehát a birodalom, és nem nyer a kül­­kereskedésen, pedig 42,009,992 pftnyi tetemes summát. Kedvezőbb-e tulajdonképen Magyarország ál­lása, révén egyszersmind a birodalom egyéb ré­szeivel folytatott kereskedését is ? Nehezen, mert bár mióta a közbelső vámok megszűntek, azóta ennek kimutatására tüzetes adatunk nincs, forgalmunkat a birodalmi egység a birodalmával egészen összeolvasztván , de 1848. előtt is szen­vedőleges volt állásunk , sőt tekintve a biroda­lom fejlettebb iparú tartománya­­, azokénál any­­nyival mindenesetre roszabb állásunk, mivel mi többnyire élelemre szolgáló és gyártási nyers­anyagokat vivén ki, ellenben kész ipartermé­nyeket hozván be, az iparos munkadíjt, sőt a va­lóságos értéken fölül a divat által felcsigázott árkülönbséget is fizetjük. Nem vitatkozom e helyen azon status-oecono­­musokkal, kik azt állítják, hogy ez nem veszte­ség , mert a­mennyivel több pénz kiment a biro­dalomból , ugyanannyi értékű áruc­ikkel több jövén be , az állás egyenlő, s a különbség csak az , hogy előbb pénzben volt meg, mi most áru­­czikkben van (ha t. i. az áruczikk el nem fogyott már). Csak annyit mondok, miszerint nehezen ha előre halad azon gazdaság állása, mely a neki saját termelésén fölül szükséges anyagokra több pénzt költ, mint mennyit eladott termékei­ből beveszen. Előhaladásra e körülményben csak akkor lehet eset, ha a többköltség későbbi jövedelmezésre ruháztatott be. Vizsgáljuk annak okáért deficitünk természe­tét, hogy t. i. honnan származik az, miszerint egyszersmind tájékozást tehessünk annak meny­nyire szükséges és miképen lehető megszünte­tése iránt. E czélból a kereskedelmi s vámtáblázatok ro­vatai szerint rendre veszem a különböző keres­kedelmi czikkeket. Gyarmati áru­s déli gyümölcs. E czikkeknél a behozatal 1,662,378 , a kivitel 13,570 mázsát tévén, a behozatali többség 1, 648,808 mázsa, mely utóbbi a kereske­delmi hivatalos táblázatok szerinti értékre víve 23,311,651 pftot tesz. E behozatali többségben három tárgy viszi a főszerepet: czukor, c­ukor­­liszt 8 syrup , 804,456, kávé­s pótlékai 377,140, déli gyümölcs 324,939 mázsányi összes behoza­tallal, holott a kivitel czukorfélékből csak 196, kávé­s pótlékaiból 597, déli gyümölcsből 12,447 mázsa. A czukorféle behozatalból 87,165 mázsa raffinirt czukor, 707,709 m. czukorliszt, 9582 m. syrup. Én minden rovatok közt, ámbár van még egy rovat, az érczek és érczanyagú félgyártmányok ro­vata, mely, mint alább következni fog, 34,404,108 pftnyi behozatali többséggel ezt meghaladni lát­szik, mindazáltal értékre nézve ezen rovat beho­zatali többségét tartom legtetemesebbnek, külö­nösen azért, mert mind első fogyasztási czikke­ket foglal magában, későbbi jövedelemre való beruházásul belőle semmi sem szolgál, és a be­hozatali emelkedés szembetűnőleg halad. Ez emelkedés kimutatására csak a czukrot veszem föl. 1854-ben még csak 17,541 m. kész czukor, 639,510 m. czukorliszt, összesen 657,111 mázsa ily anyag hozatott be. 1856-ban pedig e behoza­tal összesen 794,874 mázsát tesz. Növeli még e sommá tetemességét s az után a fogyasztó népre háramló teher nagyságát azon körülmény , mi­szerint a táblázati hivatalos felvételek szerint egy mázsa czukor ára 18, czukorliszté kereske­dés számára 12, raffineriák számára 11, syrupé 8 pft, holott a kereskedésben legalább is két­­annyi; és a fogyasztó népet tulajdonképen ezen kereskedési érték, melyben ugyan már a szállí­tási díjon s­zámon kívül a kereskedői nyereség is benfoglaltatik, egész Bulya nyomja. Miképen kevesíthetnék e terhet ? E rovat összes tárgyai közöl egyedül a czukor az, melynek behozatalán a répaczukor belgyár­­tása által apasztani, a kivitelnek szaporítása által pedig belőle szembetűnő jövedelmet is esz­közleni lehetne. Lássuk azért répaczukor-gyártásunk állását. A birodalomnak összes répaczukorgyártása jelenleg mintegy 500,000 mázsa egészen kész czukor körül rúg. Legterjedtebb a répaczukor­­gyártás a birodalom tartományai közt Cseh- és Morvaországban, mely kettő 70 működő czukor­­gyárt számlál. Magyarországon jelenleg bizo­nyos tudomásom csupán a szentmiklósi (Moson megye), mosoni, soproni, tatai, füzitői és edelé­­nyi répaczukorgyárak működésben állásáról van. E szerint arra, hogy a szükséglet belgyárt­­mánynyal fedeztessék, még nagyon sok kellene , de tagadhatlan, miszerint a belgyárak terméke már is szembetűnő hatással van a gyarmati czukor árának mérséklésére. Jelesen 1824-től 1836-ig terjedő időközön, míg még ezufepigyá­­­raink nem voltak, 51 pft volt átmerőleges ára a raffinirozott ezukor mázsájának, mellsczukornak 46 pft; 1837-től 1856-ig terjedő időközön pedig, midőn már a belgyárak versenye megindult, amaz 45, emez 30 forintra szállott le átmérőleg, daczára a czukorfogyasztás növekedésének s minden első fogyasztási tárgyak körül tapasztal­ható áremelkedésnek, sőt egy ugyanazon évbeli árakon is megtetszik már a belgyárak műkö­dése. Név szerint múlt őszön, midőn a répa­termés felszedése után gyáraink működése egész erővel folyt, 34 forintra szállott a mells­­ecukor-ár, ez később ismét tavasz felé, midőn a működés megszűnt, 36 forintra, most pedig mi­dőn a belgyárak által előállított készlet is na­gyon megfogyott, 40—41 pftra emelkedett. A czukorgyártás ily fontossága nem kerülte el a magas kormány figyelmét sem. 1849 utóljáig csupán igen mérsékleti jövedelmi adó terhelte a czukorgyártást, a gyarmati czukorra vetett be­hozatali vám pedig csaknem teljes mértékben védvámul szolgált a belgyártás részére. E véde­lem azonban a magas kormánynak évenként te­temes államjövedelmi veszteségébe került a­nél­kül, hogy a belgyártás előmenetelének a veszte­séghez arányos lendületet adott volna. Ugyana­zért 1850-ben, a magas kormány a financziális tekintetet hiába feláldozni nem akarván, a répaczukorgyártás, hasonlag a szeszgyártáshoz s serfőzéshez, fogyasztási adó alá vettete­t. Hogy a gyarmati áruk, azok közt különösen a czukorfélék igen alkalmasak a behozatali vám s annak következtében az államjövedelem szaporí­tására, azt bizonyítja azon körülmény, miszerint a 21,186,002 pftnyi összes behozatali vámjöve­­delemből (ennek ellenében a kiviteli vám csupán 599,928 pft) 10,090,501 pft, s így az egésznek csaknem fele a gyarmati árukra, ebből pedig is­mét 5,754,619 pft s így az egésznek több mint egynegyede egyenesen a czukorfélékre esik, a nélkül, hogy a czukor és kávé s más gyarmati áruk drágasága ellen valaki panaszkodnék. E mellett a gyarmati áruk behozatalának emelke­dése igen előmozdítja a gyarmati vidékekre való kiviteli kereskedésünk terjedését. Ily körülmények közt úgy látszik, miszerint a gyarmati áruk behozatalából eredő igen tetemes kereskedelmi mérlegkisebbség megszüntetésére vagy apasztására talán sokkal jobb eredmény­nyel s nagyobb sikerrel lehetne hatni az által, ha azon vidékekre aktív­ kereskedésünket nevel­vén , a behozatalt még többre em­elnék, hogy a fölöslegnek más tartományokba s aztán saját termékeinknek a gyarmati vidékekre való kivi­tele által szüntettessék meg a deficit. Azonban daczára a védelem megszüntetésé­nek , maguknak a czukorgyáraknak is van a bi­­rodalomban igen szép jövendőjük, mert bár ta­gadhatatlan , hogy 1850 óta a fenállott répaczu­korgyárak közöl részint a magasodott adó, ré­szint és még többen más körülmények következ­tében , mint legközelebb a nagyszerű pesti czu­­korgyár főkép gyártani való nyers­anyag hiánya miatt, megszűnt , de többen az előbbeninél még szilárdabb alapra verekedtek, s tágították üzle­tüket , sőt újak is számosan keletkeztek, mint például Magyarországon a mosoni és tatai ; e mellett Csehországban egy a répaczukorgyártást az austriai birodalomban terjesztő és erélyesen működő egyesület keletkezett. És hogy mily nagy körük van még minden behozatal mellett a belföldi répaczukorgyáraknak, mutatja azon körülmény, miszerint a kész czukorértékre visszavitt külföldi behozatal a belgyártmány­­nyal összesen 1,147,011 bécsi mázsát tévén, ebből a birodalomnak kerek számmal 38 mil­liónyi népességére fejenként alig 3 font jut, holott Poroszországban s a vámegyleti tar­tományokban a c­ukorfogyasztási évi átlag fejenként 8 font. Hogy pedig ennyire az austriai birodalom fogyasztása is fel fog rövid időn jutni, az iránt biztosítékot ad civilisatiónk örvendetes el­haladása. E mellett a közel fekvő tartományok kivitelére is szép kilátásunk lehet. Mindezekhez pedig a répac­ukorgyártás jöven­dőjére nézve azon jelentékeny körülmény járul, hogy az amerikai gyarmatokban és státusokban a rabszolgaságnak kevesedése drágítja és apasztja egyszersmind a czukornád-termelést, mi­által a répaczukorgyártásnak a gyarmati nádczukor­­gyártással való versenyzési képessége növekszik. Mindezek oly körülmények, melyek hathatós indokot adnak, hogy különösen a czukorrépa­­termelésre a birodalom minden tartományai közt legtöbb kedvező földdel járó Magyarországon a czukorgyártásra válalkozók figyelmét komolyan felhívjuk. Bécs, júl. 13. : Egy ideig kétséges volt, várjon Fiume vagy Zeng leend­ő vasúthálózatunk, különösen a „Keleti vasút“ azon vég lánczszeme, mely monarchiánkat ez oldalról is,s különösen Magyar­hont az adriai tengerrel s általa a világkereske­delemmel összekösse ? A Fiuméval se eddigi forgalmát, se kikötője haszonvehetőségét ille­tőleg távolról sem versenyezhető Zeng mellett buzgólkodók úgy látszik eldöntő csatájukat vesztek az által, hogy az előleges munkálatokra igényelt öszveget nem csak nem sikerült előállí­­taniok, sőt a reá eső 600 főnyi illetőséget maga Zeng városa megtagadá. Ellenben Fiume felsőbb helyen már lépéseket ten az elő­leges munkálatokrai engedély megnyerése vé­gett, hol is az ügy immár tárgyalás alatt van, s rövid idő alatt várhatólag kedvezőn el is fog in­­téztetni.­A már több év óta tervezett s az ipar­­kamra által is pártolt termény­börze létesí­tése immár felsőbb helyen is helybenhagyatott. Mulatságos hírlapi kacsáink egyike, hogy D­a­­n­i­­­o a montenegrói vladika Bécsben egy hírla­pot akar megszerezni érdekeinek közlönyéül! Irodalmi újdonságaink közöl alkalmasint zajt fog ütni egy pár nap múlva Wallishaussernél meg­jelenendő, az itteni hitelintézet ellen intézett csí­pős röpirat, melynek első része a hitelintézet kormányzóságának eddigi eljárását bírálja, má­sik része az intézet kezelésében s alapszabályai­ban teendő reformokat javasol. — Nem kevesebb érdeket gerjeszt a Párisban Dentynél megjelent röpirat az orosz vasutakról „Les trois questions du moment­­“*) szerzője egy Oroszor­szágban írói tekintélylyel bíró földesur Ge­re­b­­­z­o­f. Főczélja az orosz vasutak „népszerű­sítése“ azom előnyök kimutatása által, mik az európai kereskedelemre általuk háramlani fog­nak, mit ugyan kétségbe sem lehet vonni, ha az új vámrendszer szabadelműsége tovább fejlődni, haladni, s igy az adott biztatások — s még egy tuézet más­ra — valósulni fognak. — Különösen azt hiszi, hogy a keleti kereskedelem China, India, s Európa közt az orosz vasutak által fog közvetíttetni, s ekként megszabadulni azon gátaktól, miket eddigi útján Anglia eléje gördít. A szerzőnek diatritjei Anglia egyedárul­­kodó, önző kereskedelmi politikája ellen most készebb fülekre találnak, mióta köztudomásúvá lön, hogy Palmerston akadályozza a suezi csa­torna létrejöttét, melynek azonban kivihetőségé­ről, vagy egy suezi vasút fölötti előnyeiről meg­váltjuk az eddig írottak után sem tudtunk tisz­tán meggyőződni. SZ. NAPIHÍREK ÉS ESEMÉNYEK. Budapest, julius 15. * Az Ó császári királyi Apostoli Felsége legmagasb u­tmulatása és Goldberger és fiai ó­budai gyárának meglátogatása alkalmából ezek ál­tal adományozott 2000 pártra nézve, mint a „P. O. Z.“ értesül, Főherczeg Főkormányzó Erő császári Fensége azon kegyes rendelkezést téve, hogy azon összegből ezer forint az ó­budai keresztény s ezer forint az izraelita kórház javára fordíttassék. * A német színpad jelenleg a legvendégszeretőbb hely Pest-Budán. Annyi neves és névtelen vendég után közelebb ismét D­i­b­b­e­r­n úr és neje D­i­b­­bern assz. vendégszerepelnek az altonai színház­tól. Utóbbi f. hó 13-kán a „T­ü­c­s­ö­k“-ben lépett föl, s e minden színpadi bokorban honos csiripelő jó­szágot a bécsi Groszmann példánya után játszotta, néhol a nemes ízlés határait túllépő pajkossággal, hanem a három pesti német „Grille“ közt mindene­setre ő tetszett eddig legjobban. Ugyanezen színésznő mint „Stuart Mária“ és „Pompadour“ („Narcisz“­­ban) is vendégszerepelt. Még vendégjátéka elején már ismét egy új vándorművész érkezett e színpad­hoz, Sonnthal úr. * Halhatatlan költőnk Fóti dalában azt énekli: „Fölfelé megy borban a gyöngy!“ a sör mellett pe­dig halak és gyíkok mennek fölfelé. Ennek múlt vasárnap délután tanúi voltunk a sörcsarnokban. Estve felé azok is a kik a bementi dij határain kívül állottak, egyszerre óriási halakat és gyíkokat láttak a jégbe emelkedni, melyek a széltől hajtatva, csak szemmel mérhető magasságban délkelet felé röpül­tek. E tüneményeket a nagy sörcsarnokban Leh­mann léghajóművész röpít,é föl a rendkívül nagy számmal jelen volt közönség zajos tetszése közt; valónak pedig e gyíkok és halak és más egyéb ál­latformák papírból s szövetből készítve s a bennük *) Tegnapi számunkban szó volt róla. S­z­e­r­k.

Next