Budapesti Hírlap, 1857. szeptember (198-222. szám)
1857-09-16 / 210. szám
Pest Szerda, Szerkesztői iroda : Egyetemuteia 2-ik n. a. 1-ie emeleten BUDAPESTI Kiadóhivatal van : Egyetem-utóiéban, 2-ik szóm alatt, fffldufnf. Megjelenik e lap, vasárnap és Ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj : Vidékre :félévre: 10 frt, évnegyedre:1 frt. Helyben : félévre 8 frt, évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször hasálozott soránál egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr. számittatik. — Egyes szám 20 pkr. Erdőtörvény. Második szak Az erdei termények hordásáról. (Folytatás. Lásd Budapesti Hirl. 205. sz.) 30. §. Az úsztatásra, vagy úsztatási építményekrei engedelmek, ha azok a 27. § tartalma szerint megengedhetők, csak ott tagadandók meg, hol azok nagy veszélylyel látszanak egybekapcsolva lenni, hol azok köztekintetekből nagyobb vagy hasonló fontosságú, már létező, s más helyre át nem tehető építmények elhárítását szükségessé teszik, vagy hol azok előreláthatólag a vállalkozók által meg nem téríthető károkat fognának okozni. Ha az usztatásért, vagy az úsztató építménynek hasonló, vagy csaknem hasonló helyen fölállításáért többen folyamodnak, és ha az úsztatás vagy az úsztató építmények megengedhetőknek ismertetnek, a folyamodóknak barátságos megegyezése eszközlendő. Ha az egyesülés a politikai hatóságok által megállapítandó határidő alatt nem létesül, a határozat ezeket, vagy a körülményekhez képest (26. §.) a ministériumot illeti. Az usztatás fölállítására szükséges kisajátítások tekintetében a fönálló törvények szolgálnak ismer mértékül. 31. §. A megengedhetőnek nyilvánított usztatás, mely fölött több folyamodók barátságosan meg nem egyezhetnek, vagy akkér osztandó föl, hogy mindegyik folyamodónak külön usztatásidő engedtessék , vagy ha ez lehetlen volna, a szükséges darabokra nézve annak engedtessék át,akinek a legnagyobb becsű úsztatni való famennyisége van. Egyenlő becsű famennyiségeknél az elsőbbség a már régebben úsztatót illeti, egészen új fölállításnál pedig azt, aki az usztatást hosszabb daraba akarja használni. Az usztatásra kizáró joggal bírók azonban kötelesek a többi folyamodók fáját, ezek kívánságára a helybeli áron átvenni, vagy a kellő kárpótlásért a maguk fájával együtt úsztatni, amennyiben az által saját fájuk leúsztatása nem akadályoztatik. Ha e szerint minden folyamodók fát le nem úsztathatnának, azokat elsőbbség illeti, kik az usztatási vállalkozó fakészletéhez legközelebb vannak. 32. §: Az usztatási építmény fölállítását tárgyazó engedelem, ha többek hasonló, vagy csaknem hasonló helyen akarnak építeni, s a barátságos megegyezés nem létesülhetett, közölök hasonlókép csak annak adandó meg, a kinek legnagyobb becsű úsztatandó famennyisége van. Egyenlő becsü famennyiségeknél a régebben úsztatónak elsőbbség adandó. Minden usztatási építmény fölállítása megengedéséhez azon föltétel kapcsoltatik, hogy a vállalkozó mindazoknak, kik usztatási engedélyt nyernek, építményeiknek szükséges használatát kellő kárpótlásért megengedni köteles. 33. §. Minden új usztatási építménynek úgy kell alkotva lennie, hogy általa a már engedélyezett usztatások hátramaradást ne szenvedjenek, és a már létező ilyen építmények hatályossága ne háboríttassék. A már fölállított usztatási építmények az új usztatási vállalatoknak, ha kívánják, kellő használat végett kárpótlás mellett átengedendők, de csak annyiban, amennyiben kizáró usztatási joggal bírók tulajdonát nem képezik, és amennyiben a tulajdonosok azoknak saját használatában nem akadályoztatnak. Ha a tulajdonos azokat többé jó karban tartani nem akarja, úgy köteles azokat eladni, vagy haszonbérbe adni, és ha már épen nem használtatnának, teljesen elbontani. 34. §. Minden usztatási vállalkozó köteles, azon partokat, épületeket és vízműveket, melyek az usztatás által veszélyezve vannak, amennyiben a politikai hatóság azt szükségesnek véli, védépítményekkel biztosítani. Azon védépítmények költségeihez azonban, melyek nem csupán az usztatás miatt, hanem átalában az árvizektőli károsodás ellen emelendők, az úsztatási vállalat aránylag köteles járulni. Oly kár, mely bebizonyíthatólag az usztatás által okoztatik, még pedig azt is ideértve, mely a védépítmények daczára történik, az usztatási vállalkozók által megtérítendő. Ellenben oly rongálások, melyek nem csupán az usztatás által okoztattak, az usztatási vállalkozók és a károsodottak által aránylag, s ha az arány ki nem tudathatik, egyenlő részben viselendők. Végre oly rongálásokért, melyek az usztatás nélkül is bekövetkeztek volna, az usztatási vállalkozók kárpótlást nem kötelesek adni. 35. §. Ha az usztatás behozatala, vagy az usztatási építmények fölállítása, a vízművekre használt vizek tekintetében bizonyos rendelkezéseket kíván, ezek az illető különös törvények figyelemben tartásával teendők. Az úsztatandó fák lerakása iránt szükség esetében a politikai hatóság határoz. 36. §. A felebbi szakaszokban foglalt határozatokhoz képest és a még különben figyelmet érdemlő körülmények tekintetbe vételével az usztatási engedelem vagy megadandó, vagy megtagadandó, 30 évnél hosszabb időre usztatási engedelem nem adathatik. Annak időtartama ezen legszélsőbb határon belül az illető építkezési költségek szerint szabandó ki. 37. §. Az usztatás megengedéséhez, vagy az usztatási építmény szerkezetéhez kötött feltételek megtartásaérti biztosítékul, különösen a kárpótlások tekintetében, a vállalkozóktól biztosítvány követeltethetik, mely az illető politikai hatóság által az érdeklettek és a meghívott dologérték meghallgatása után (42. §.) szabandó ki. 38. §. Az úsztatott fák, a tűzi hasáb- és galyfák kivételével, a politikai hatóság által kiszabandó és általa közhírré teendő jegygyel megjelölendők. A tűzi hasáb- és galyfáknál különös hosszúságuk a jegy helyét pótolja. 39. §. Az usztatók munkásainak nem tiltathatik meg, hogy ők az usztatás végett az úsztató víz hosszában más földjén ne járjanak. A földtulajdonosoknak azonban az ez által okozott kár megtérítendő. 40. §. Minden egyes usztatás befejezése után a vállalkozó erről a politikai hatóságnak azonnal jelentést tenni köteles. Ez azonnal fölszólít minden érdekelteket, hogy netalánt kártérítési igényeiket tizennégy nap alatt jelentsék be, ha ezt már előbb nem tették volna. Az ezen határidő után bejelentett kártérítési igényekért az usztatási vállalkozó a felelősség alól fölmentetik. (Folytattatik.) legtökéletesebb zavar uralkodik s még az unionista párt közlönyei is nyílt ellenmondásban vannak egymással. Míg például a „Pays" azt jelenti, hogy a választások sept 10. kezdődtek, hogy a választók „nagy buzgalmat“ tanúsítottak s mindazok, kik magukat beíratták, a választási vedernél meg is jelentek, végre hogy nevezetesen a papság a „legkielégitőbben“ (kire nézve kielégítőn ?) viselte magát, amig, továbbá az unionisták fő közlönye a brusseli „Étoile du Danube“ panaszkodva említi, hogy Vogoridesz herczeg, a nélkül, hogy a portától bővebb felvilágosításokat s utasításokat várna, a választásokat visszavonhatlanul sept. 10-kére tűzte ki s a választók jegyzékét elhamarkodva három nap alatt készíttette , addig az Univers azt jelenti, miszerint Yogorides ötvennapi határidőt kívánt, de csak 35 napot nyerhetett, úgy hogy a két ad hoc díván mintegy november elején fog egybe léphetni. Sajnáljuk, hogy nem szolgáltathatjuk az olvasó kezébe azon Ariadne fonalat , amely őt a hírek e tömkelegéből kivezethetné s amit hitelesen mondhatunk, az csak annyiban áll, hogy néhány nap óta a távíró Bukarest és Bécs közt szakadatlanul működik, ami igen valószínűvé teszi, hogy a választási műtét már teljes folyamatban van, minő eredménynyel, ezt csak a következő napok fogják kideríteni. Addig nem irigyeljük a „Pays“ megelégedését, de nem is osztozunk benne. Ázsiában is egyre bonyolódik a helyzet; amitől sokáig tartottak, az fájdalom nagyon is gyorsan valósulni látszik. A persák a békeszerződés alapján Heratot odahagyták, de elvonulásuk után a forradalom tüstént újra fölemelte fejét; a népesség nevezetesen a síita felekezethez tartozó mohamedánoknak rohant, kik Heratban kisebbségben vannak ugyan, de a Bah különös uralma alatt állanak. Leginkább az ő érdekükben történt az utolsó persa megszállás is, s amint a dolgok most állanak, a persa had, mely az egyik kapun kivonult, a másikon talán ismét szépen benyomuland. Átalában nagy izgatottság nyilvánul az afghán törzsökök közt s nagy kérdés, mi kellemesebb vagy inkább kellemetlenebb Angliára nézve, az ottani fejetlenség tovaharapódzása-e, mely az idegen befolyásnak oly tág tért nyit vagy pedig a persa beavatkozás , mely a sahnak Oroszországhoz! viszonyainál fogva szintén nem igen kívánatos lehet a londoni kabinetre nézve. Majd meglátjuk, váljon azon „Universa’cur“ melyet a stuttgarti találkozástól várnak,ki fog-e ezen ázsiai zavarokra is terjedni, melyek a szó teljes értelmében gyökeres orvoslást igényelnek. Egyébiránt ama találkozásra nézve ma semmi új találmányt nem registrálhatunk s egyedül a két császár közti viszony jellemzésére említjük, hogy a Moniteur szokatlan emphasissal említi azon tényt, miszerint Napóleon császár az orosz cár tiszteletére e hó 11-n Párisban tartott isteni tiszteleten Rolin tábornok által képviseltette magát. Ekként minden nap új jelét hozza annak, hogy a franczia császár mindenképen törekszik azon entente cordialet csillogtatni, mely egyrészről köztes Oroszország, más részről pedig közte s Anglia közt fenáll. Ez utóbbira nézve az angol lapok igen mulattató zavarban vannak, miután ők a cs.testőrséget dicsérettel elhalmozták, minthogy ez az indiai károsultaknak szánt császári ajándékot 400 ft sterlinggel megtoldotta , utólag pedig kisült, hogy az illető sürgönyben hiba volt és a császári testőrség helyett azt kellett volna olvasni a császári család. Hanem annál jobb! Most uj panegyrikont irhat a Times a császári családra ! Az ember sohasem szerezhet magának nagyon is sok jó barátot ! Végre pedig — s ezt tán mindjárt elején kellett volna érintenünk, ha a hít hitelességéről feltétlenül kezeskedhetnénk — Austria és Poroszország közt a hosteini ügyre nézve az egyetértés oly benső,hogy e két hatalomtól már közeljövőben erre vonatkozó lépéseket várhatni a frankfurti diétánál! Kiváncsiak vagyunk, várjon a Pays e hírt is „megelégedéssel“ fogja-e közölni olvasóival ?! • • SÓTERMELÉS S ANNAK ALAPJAI AZ AUSTRIAI BIRODALOMBAN. A cs. k. kamarai igazgatóságnak a legközelebbi bécsi statisticai congressusra beadott kimutatásai szerint az austriai birodalom termelési alapját, s a legközelebb lefolyt 1856-ik évi sótermelést következő kivonatokban közlöm. Az austriai birodalomban a só kősóbányákból, természetes sóskutakból, mesterséges sóaknákból és a tenger vizéből termeltetik. Legnagyobb gazdagsága van a birodalomnak kősóban, melybeli gazdagsága 68,343,200 mázsára becsültetik; a mesterséges sóaknák termelési képessége 775,016,896, a természetes sóskutaké 139,507,900 mázsára rúg , miszerint a birodalom összes sótermelési képessége 69,258,467,996 mázsát tesz a tengeri són kívül, melynek mennyiségét meghatározni nem lehet, s mely alap úgyszólván kimeríthetetlen. A ma nevezett három alapból a különböző birodalmi tartományok gazdagsága következőleg áll : Erdélyország termőképessége 66,948,475,200 mázsa, s így leggazdagabb minden tartományok közt, annyira, hogy a többi tartományok sótermő képességét összevéve harminczszorosan haladja, és pedig ez általában kősó. Magyarország 1,198,820,000 m. termelési képességgel, melyből 1,148,950,000 mázsa kősó, 49,870,000 m. természetes sóskútból főzhető só. A két mennyiséget összevéve Erdélyen kívül felér a birodalom egyéb összes sótermelési képességével. Felső-Austria átalában mesterséges sóaknákbeli sótermő képessége 431,986,151 m. Galicziának összes termő képes, 325,961,300 mázsára van becsülve ; ebből 236,544,000 mázsa a krakkói kerületben kősó; 89,417,300 m. a lembergi kerületben nagyobb részben természetes sóskutakból kisebb részben mesterségesekből is főzhető só. Salzburg szinte általában mesterséges kutakból főzhető 199,768,400,Stájerország 108,742,545, Tirol 34,519,800 mázsányi termő képességgel bir. Végre Bukovinának átalában kősó termőképessége 9,963,000 mázsára rúg, de vannak fel nem becsült sóskutai is. *) E leirt sógazdagság kizsákmányolására van a birodalomban is kősó-bánya (ebből 5 Erdélyországban, Torda, Deézsakna, Marosujvár, Vízakna, Parajd, 3 Magyarországban: Rónaszék, Szlatina, Sugatag; 2 Galicziában: Wieliczkán és Bochnián; 1 Bukovinában Kaczikán), 9 mesterséges sóakna s ebből 3 Felső Austriában : Hallstadtban, Iseidben, s Ebenseeben, hasonlag 3 Galicziában : Kaluzs, Laczkó s Stebnik helységekben; 1 Stájerországban Aussseeben, szintén 1 Salzburgban Halleinban, s végre 1 Tirolországban Hallban) , 8 természetes sóskútból főzőintézet (6 Galicziában a lembergi kerületben Bolechow, Dolina, Drohobycz, Kossow, Lanczyn, Utorop községekben, Bukovinában Kaczykán s egy Magyarországon Lóováron), egy tengeri sót főzöintézet Stagnt a Dalmatiában. összes efféle sóintézetek száma tehát 29, lefolyt 1856-ik évben következő volt: 1. Kősóbányák : Galicziában a krakkói kerületben 1,486,104 mázsa Bukovinában 23,876 „ Magyarországon 939,048 „ Erdélyországban 1,243,734 „ kősó összesen : 3,692,762 mázsa. Tengeri só : Dalmátiában össz. 32,844 m. 3. természeti sóskutak termelése Gallicziában 330,670 m. Magyarországban 135,692 Bukovinában 10,138, összesen 476,500 m. 4. mesterséges sóaknák termelése. Felső austriában 1,008,020 m. Stájerországban 266,775 Salzburgban 256,736 Tirolban 251,169 Galicziában 182,574 ,, összesen 1,965,274 m. Egész birodalmi évi összes termelés tehát 6,167,380 mázsa.*) Átalában legtöbb sót termel Galiczia, aztán Erdély s úgy Magyarország. Sótermelési képes sségéhez aránylag pedig legnagyobb mértékben van kizsákmányolva Tirol, Bukovina és Galiczia * legmegkiméltebb Erdély s utána Magyarország. *) A természes sóskutakban természetes forrása van a sósviznek, a mesterséges aknákban a különféle mellékes anyagokkal vegyített sóskős föld úgy ágatik, olvasztatik fel, s főzetik ki. Az ásás közben néha tiszta kősó is fordul elő. Értek. *)Megjegyzem, hogy a hivatalos kimutatás összetésénél Bukovina sóskúti termelése kimaradt, a ezért különbözik számításom attól. Értek, Előfizethetni helyben: a ap kiadó hivatalában, Egyetem-uteza, 2-dik szám, földszint, vidéken minden cs.kir. postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasítandók. HIVATALOS RÉSZ. Ő cs. k. Apostoli Felsége sajátkezüleg aláirt okmány által Colloredo Péternek grófi rangja megerősítését legkegyelmesebben megadni méltóztatott. Ő cs. k. Apostoli Felsége báró La filért Antalt cs. k. kamarási méltósággal legkegyelmesebben fölruházni méltóztatott. ő cs. k. Apostoli Felsége f. é. sept. 2-ki legfelsőbb határozata által Dolánszky Antalt a budai pénzalapi főfizetőhivatal pénztári s hivataltisztjét, arany érdemkereszttel legkegyelmesebben földiszíteni méltóztatott. Az igazságügyminister Kraitz Kálmán ideiglenes tanácstitkárt és államügyészi helyettest a szegedi megyetörvényszéknél, végleges tanácstitkárrá szolgálati helyén meghagyatás mellett, és Vajkay Károly főhadnagy és ezredi segédet aWürttemberg király huszárezrednél, ideiglenes tanácstitkárrá a pesti országos törvényszéknél kinevezte. A budai cs. k. országos pénzügyigazgatósági osztály Mirjak Rudolf és Sztruhár János adóhivatali gyakornokokat 111. osztályú adóhivatali segédekké kinevezte. Változások a cs. k. hadseregben. Földismittettek : gróf Lamberg Rudolf őrnagy és szárnysegéd, rangjából kilépés alkalmával, alezredesi ranggal ad honores, és Backer Lipót nyug. első oszt. százados, őrnagyi ranggal ad honores. Előléptettek : Schäffer Pál első osztályú százados a 44. sz. Albert főherczeg gyalogezredben, őrnagygyá a 20. sz. Vilmos porosz herczeg gyalogezredben. Nyugalmaztattak: Pfuhler Ferencz első osztályú százados a 3. sz. vadászzászlóaljnál, mint őrnagy; és szigethi Haper Imre törzshadbiró a 2. sz. ottocáni határőrezredben. NEMHIVATALOS RÉSZ. Pest, September 15. (Politikai napi szemle.) Az uj moldvaországi választások napjára nézve a lapokban a 87. September 16.1857