Budapesti Hírlap, 1857. november (250-274. szám)

1857-11-01 / 250. szám

Pest Vasárnap, £50. November 1. 1853. Megjelenik e lap, vasárnap és Ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel Előfizetési díj : V Idékre :félévre: 10 frt, évnegyedre:! frt. Hely- ben: féld vre S frt, é v n c g y e d r e : 4 frt. - Á h i r d e t é s e k ötször hasábsott sorának egyszeri beiktatásáért 0 kr, többszöriért pedig 4 kr sxé- mittatik. — Egyes szám 80 pkr. Nterkeeatői Iroda : Egyetemuteia 1-gő *«. «. 2-j|j emeleten. BUDAPESTI SZ. Előfizethetni helyben: a lap kiadó hivatalában, Egyetem-ütem, 2-dik szám, földszint; vidéken minden os.kir. postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazó levelek a czim, lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hiva­tal k o s ntasitandók. Kiadd hivatal van: Egyetem-nteiában, t-ik »ám alatt, földszint Előfizetési felhívás & „BUDAPESTI HÍRLAP“ november — december kéthónapi folyamára. Pest - Budán naponkinti házhozhor- dással . ... • . . 2 ft 40 kr Postán naponkinti szét­küldéssel . . ? 3 — 20 — E lap nagy elterjedettségénél, s azon körülményi.él fogva, miszerint a hivata- loslapokbani igtatványok külö­nös figyelemmel olvastatnak, s igy azok a beigtatóra nézve igen hasz­nosak, bátorkodunk azt igtatványokral minél gyakoribb használatra ajánlani: a beigtatási díj egy petit sortól egyszeri be- igtatásnál 6 pkrral, többszöri ismétlésnél pedig csak 4 pkrral számíttatik. A Budapesti Hírlap kiadóhivatala. HIVATALOS RÉSZ O'cs. k. Apostoli Felsége f. é. oct. 9-ki legfelsőbb határozata által dr. Stephan Ala­jost a trieszti pénzttgyészségi osztály segédét, állandó nyugalomba lépte alkalmával, hosszú évi dicséretes működése elismeréséül pénzügyi tanácsos czimével legkegyelmesebben felruházni méltóztatott. ______ Ö cs. k. Apostoli Felsége f. hó 9-ki legfelsőbb határozata által dr. Potocbnyak Lukács cs. k. ezredi orvost, a konstantinápolyi anstriai kórházban kifejtett érdem telj es orvosi működése elismeréséül, a koronás arany érdem­kereszttel legkegyelmesebben földisziteni mél­tóztatott. , öcs. k. Apostoli Felsége f. é. oct. 15-i legfelsőbb kabineti irata által Zirigovich Jakab drinápolyi tiszteletbeli alconBult, koronás arany érdemkereszttel legkegyelmesebben földi- szlteni méltóztatott. A magyarországi cs. k. f ö k o r m á n y az ujon- szervezett pozsoni fővámhivatalnál rendszerezett fő­hivatali ellenőri állásra, Sandhaas Jánost ezen hivatal eddigi ellenőrét kinevezte. A budai cs. k. országos pénzügyigazgatósági osz­tály Hoffmann Ferenczcs.k.pénzügyőrségiután- nézőt a pesti cs. k. fővámhivatalboz Hl. osztályú hi­vataltisztté kinevezte. A budai cs k.orsz. pénzügyi igazgatósági osztály által a pesti s budai fogyasztási adó- s vonal-hivata­loknál következő egyének ideiglenesen kineveztettek; u.m. fogyasztási adószedőkké: pesti fövámhivatali tiszt P a u e r Zsigmond, eddigi vonal s fogyasztási adó­szedők Weisz Károly, Splihál Móritz, Ki- korsz ky Adolf, Kapeller Ferencz, D1 höl­ni c z k y Pál, G i r e s c h Ede, — továbbá Hor­ni a c z e k Antal, Gebauer Alajos, Q u i r i n i Fe­rencz s Scbwarcz Ferencz ellenőrök, pesti fövám­hivatali segéd Streker Ernő és Szvoboda Adolf pénzügyőrségi utánnéző; fogyasztási adóhiva­tali ellenőrökké Grabovszky Szaniszló, D o- ku 1 y József, Kellner András , Domitsch György eddigi vonal s fogyasztási adószedők, H o 11- ner Ferencz, Litzenmayer Ferencz és Ohm Vilmos ellenőrök, Müller Miksa vonalhivatali tiszt, Bauer János vonalhivatali segéd, továbbá F a n t a Lajos, Fill Józsefvámszedök, végre Trullmann Engelberth s S e h a a t József pénzügyőrségi után- nézök; vonal- s fogyasztási adóhivatali tisztekké: eddigi vonaladó-hivatali ellenőr Spanner Mihály, eddigi vonaladószedő Bely János , továbbá K n o p p e k János s S c h o Íz Bódog pénzügyőr­ségi utánnézök; vonal- s fogyasztási adóhivatali se­géddé :Goldemund Vilmos iródai segéd. Kedden f. é. oct. 27-én adatott kis küldetett szét a budai cs. k. egyetemi nyomdából a magyar orsz. kormánylap XXI-dik darabja német egyes és vala­mennyi kettős kiadásokban. E darab tartalma : 163. szám. A pénzügyi ministeriumnak s a hadse­reg főparancsnokságának 1867. aug. 25-kén kelt kibocsátványa , kiható a ságrábi országos pénzügy- igazgatóság területére, a károly vári generalatusra s a két báni ezred járására nézve rendelt vámmentes­ségek tárgyában. 164. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1857. ang. 28-kán kelt kibocsátványa , kiható minden korona­országokra , Dalmátországot kivéve , a sertöli fo­gyasztási adó fizetését tárgyazó törvényes határoza­tok megváltoztatása iránt. 165. sz. A pénzügyi, belügyi és kereskedelmi mi- nisteriumoknak 1837. ang. 29-diki kibocsátványa, kiható az átalános vámterületben foglalt koronaor­szágokra, a fővámhivataloknak a festékkel bevont szárított gyümölcs, továbbá a zöldes aranyszint ját­szó asztali és játékedény beviteli megvámozására lett följogositása iránt. 166. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1857, aug. 31-kén kelt rendelete , kiható Csehországra, mely- lyel a pribrami bányakapitányság Prágába tétetik át, s a schlani és miesi bányabiztosságok megszün­tetnek. 167. sz. Az igazságügyi ministeriumnak 1857. sept. 3-kán kelt rendelete, kiható minden koronaor­szágokra , a katonai határőrséget kivéve , a büntető eljárásbani védőnek abbeli kötelezettsége iránt, meiy szerint ö a bírói ítélet kihirdetésénél jelenlenni tar­tozik. 168. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1857. sept. 14-kén kelt kibocsátványa, kiható az átalános vám­területben létező koronaországokra , a vámvonal bi­zonyos darabjaira nézve engedett kedvezményes el­járásnak, az Elbétől Krakóig terjedő vámvonal által körített külföldi területen keresztül, a Zittaun, Oder­bergen és Krakón át vezető országntakoni szállításra kiterjesztése iránt. 169. sz. Az igazságügyi és kereskedelmi ministe- riu’.aoknak 1857. sept. 16-kán kelt rendelete, kiható Cseh-, Morvaország és Slézia koronaországokra, a kereskedelmi könyveknek ezen koronaországokbani vezetése iránt. 170. sz. 1857. sept. 19-kén kelt császári nyilt- parancs, melylyel az anstriai birodalom összes terü­letére az 1857. jan. 24-kén kelt, s az 1857. évi bi­rodalmi törvénylap 101 számában közzétett pénz- szerződvény folytán, a pénzügy szabályozását tár­gyazó határozatok bocsáttatnak ki. 171. sz. Az igazságügyi ministeriumnak 1857. sept. 22-kén kelt kibocsátványa, kiható minden ko­ronaországokra, a katonai határőrséget kivéve, mely által az 1854. jun. 16-kán kelt büntető birósági uta­sítás (bírod. törv. lap. 165. sz.) 42. §-ban kiszabott VH. minta helyett egy uj minta hozatik be. 172. sz. Az igazságügyi ministeriumnak 1857. sept. 22-kén kelt kibocsátványa, kiható a birodalom egész területére, melylyel a cs. k. legfőbb törvény­széknél létező „tanácstitkárok“ czimének „udvari titkár“ czimmé lett változtatása tétetik közhírré. 173. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1858. sept. 22-kén kelt kibocsátványa, kiható minden korona­országra / Dalmátországot kivéve, a répából főzött czukortól fizetendő fogyasztási adó mennyiségének meghatározása iránt. 174. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1857. sept. 24-kén kelt kibocsátványa, kiható minden korona- országokra, Dalmátországot kivéve, a répaczukortól fizetendő fogyasztási adó hitelezésének kiterjesztése iránt. F. é. oct. 29-kén a cs. k. ndv. és államnyomdá­ban a birodalmi törvénylap XI. darabja megjelent és kiadatott. Tartalma: 205. sz. Császári nyiltparancs 1857. oct. 21-ről — hatályos e birodalom egész területén — mely ál­tal az egyenes adók az 1858-ik közigazgatási évre 1 kivettetnek. 206. sz. Rendelete a pénzügyministeriumnak 1857. oct. 27-röl — hatályos a birodalom egész területén, kivéve a határőrvidéket — a fényítö perrendtartás 17 —19 §-ainak magyarázatául a tanácsgyüléseknek a törvényhatóságoknál bűnvádi Ugyekbeni Ítélet végett) leendő egybealkotása iránt. NEMHIVATALOS RÉSZ. Pest, October 31. # (Politikai napi-szemle.) A delhii győzelmi: hirt most egymásután követik a részletesb tu­dósítások. A győzelem eredményére s hatására nézve eltérhetnek ugyan a vélemények, de a leg- tekintélyesb angol és franczia lapok azon ál­talunk is kimondott nézethez csatlakoznak, miszerint a delhii esemény erkölcsi ha- j tása az anyagit messze fölülmulandja s a lá­zadók bátoreágát nem csekély mértékben csökkenteni fogja. Az bizonyos , hogy An-, golországnak még nincs oka szerfölött dia­dalmaskodni s tán ezen körülménynek tn-' lajdonithatjuk azt, hogy Francziaország azon ügyben, melyben Anglia nézetei az övéitől el­térnek , t. i. a Dunafejedelemségek ügyében is­mét valamivel erélyesebben mer föllépni. A „Patrie“ legújabb nyilatkozásáról tegnap szól­tunk, a többi inspirált lap , minők a „Pays“, „Constitutionnel“ stb. hasonló irányban , bár kevésbbé szenvedélyesen nyilatkozik : „Török­ország háládatlansága“ 'most mindnyájoknak jelszava, valamint abban is megegyezők e czikkek , hogy Francziaország sehogy sem hajlandó eredeti terveiről lemondani. Ez an­nyival csodálatosabb, mivel épen Párisból jelen­tették először Poroszország elpártolását az unió­tól s most ugyanonnan veszszük azon (eddigelé még nagyon határozatlan) hirt, hogy Oroszország szintén cserbenhagyja a moldva-oláhokatshogy legközelebb Gortsakoff herczegnek egy jegyzéke várható, melyben az orosz külügyminister egye­nesen az unió ellen nyilatkozik. Megvalljuk, hogy e hírnek kevés hitelt adunk ; azt mondják ugyan, hogy Oroszországot a két fejedelemsé gekben elhatalmasodó forradalmi elem el- riasztá , továbbá hogy Austria és a porta ha­tározott ellenállása Sz.-Pétervárott azon meg­győződést szülte, miszerint az uniót csak enropai háború segítségével lehetne keresztülvinni , a mire Oroszországnak szintoly kevéssé van pénze, mint ezen vén világrész bármely más vén vagy fiatal államának; mindez azonban csak azon vá­rakozásra jogosít, hogy Oroszhon legvégsőre nem juttatandja a dolgot, hanem a „tizenkettedik órában“ majd ő is enged , de ebből korántsem következik az, hogy már most, midőn erre se ok se szükség nincsen, unioellenes demonstra- tiót tenne. Oroszországban nem szoktak csupán csak máról s holnapról gondoskodni; e biro­dalom jövőbeli terveiben a fejedelemségek mindenesetre még nagy szerepet fognak ját­szani ; minek követné el Oroszország azon ta­pintatlanságot , hogy ily fölösleges demon­strate által a moldvaoláhok rokonszenvét ma­gától eltávolítsa , miért ne tettetné magát inkább ngy, mintha szivében az uniót még most is akarná s annak valósítását jobb időre fenn­tartaná magának, most pedig e tervét csak a legsürgetőbb szükség elől vonja vissza?! Nem biszszük tehát ama Gortsakoffféle jegyzék léte­iét , mig arra teljesen hiteles bizonyítékaink nincsenek. A félhivatalos franczialapok fönnemlített „vér­tezett“ czikkei természetesen az egész diploma- tiai világban nagy figyelmet gerjesztettek, ha­nem a körülmények jeles ismerői mégis azt ál­lítják, hogy ezt nem kell annak jeléül venni, mintha Francziaország most minden áron keresztül akarná az uniót vinni; szerintük Na­poleon császár csak azért üttet oly nagy zajt, hogy a portától azon kudarczért elég­tételt kívánhasson, melyet a franczia politika Resid pasa fölemeltetése által vallott. Nem szük­séges, hogy ezen elégtétel épen a Dunafejede- lemségek politikai uniójából álljon ; Napoleon császár sebzett hiúsága másnemű bünhödést is elégelne; tehát felvilágosítások fognak kíván­taim s a porta által leglekötelezőbb modorban megadatni, — ezzel vége lesz a vitának. Ez igen tapasztalt s avatott emberek véleménye, s igy megérdemli, hogy figyelembe vétessék ..........a h olnapi eseményekről kezeskedni, arra e perozben senki a világon nem képes. A moldvaoláhok ezalatt tovább álmodják szép, de merész álmaikat s uj deputatiot nevez­tek ki, mely Talleyrand bárótól ismételve egy franczia herczeget kér fejedelmül. — A nemes báró erre azt felelte, hogy a franczia kormány eg\ ik jelöltnek sem akarja pártját fogni és álta­lában nem bolygatni e kérdést, míg a párisi congressus nem nyilatkozott. Bámulatos, hogy ezt a románok nem értik; alkalmasint csak akkor fognak föleszmélni, ha a taliga kereke orrukon keresztülmegy ! Stambulból újabb hireink nincsenek, egyedül a „Pays“ közli némi fontossággal biró tudósítás gyanánt, hogy Prokesch báró épen most ré- giségbnvárlati kirándulást tesz az Athosz hegy környékén; — néhány nap múlva a „Nord“ mindenesetre azt fogja írni, hogy a stambnli aus- triai követ — vissza fog Hivatni, mert ily válsá­gos időben sétautakat tesz. A dánholsteini ügy legújabb fordulata a fran­czia és orosz lapokat kissé megdöbbenté; a „Nord" máris megvallja, hogy a frankfurti gyű­lés e vitának természetes és törvényes birája, ki­től engesztelő „Európát nem nyugtalanító“ Ítéle­tet vár. Hogy Francziaország Dániát engedé­kenységre intette volna, miután a párisi kabinet gyámolitására nem számolhatna, nem igaz ; a dán felfogás iránt Párisban még most is nagy rokonszenvvel viseltetnek . .. Poroszország el határozása mindenesetre rögtöni volt s a diplo­maták nagy része is egyedül a „Zeit“-ból tudta meg azt; majd meglátjuk, mit szólnak hozzá, ha az első ijedségből magukhoz tértek! AZ EGYESÜLÉS HATALMA AZ ERKÖL­CSI VILÁGBAN. IV. ^ k. Nálunk azon fölötte czélszerünek elismert intézkedés még nem létezik, hogy tiszteletbeli tagok íb a társulati müködéBbeni részesülésre bo­csáttatnának, pedig Francziaországban ez intéz* mény különösen üdvösnek bizonyult be, hol t. i. magasabb körökből való egyének, kik a nélkül hogy a társulat jótéteményeivel élnének, egye­dül adakozásaik, magasabb értelmiségük és ta­nácsuk által járulnak az egyleti czélok valósítá­sához ; és mily nevezetes összegeket szoktak e tiszteletbeli tagok évenkiot e nemes czélra szánni, onnan kivehető , hogy 1855-ben 459,000 irtokkal bővítették az összes egyletek közjöve­delmét. Egyáltalán Francziaországban a társnlati igaz­gatások , az épen érintett tiszteletbeli tagok, va­lamint a közszellemnek hódoló egyészségtigyi személyzetnek valamennyi közlegei egyaránt buzognak, hogy ezen hasznos társadalmi intéze­teknek jövedelmét lehetőleg szaporítsák, más­részt pedig a szükséges kiadásokat minél in­kább csökkentsék. Azért is, daczára annak, hogy az egyes tagokra eső jutalék (cotisation) ren­desen csak 70—80 centimére szokott, ritkán egy frankra, vagy annál többre rúgni , — havon- kint tehát 20—24 kra, mégis a közjövedelem rendszerint jóval fölülmúlja a kiadásokat, és még 1855-ben is, daczára az ez évben uralko­dott általános drágaságnak, nevezetes ősziét maradt mint fölösleg, mint az összes társulatok­nak ez évbeni jövedelme és kiadásai következő sommákból kivehetői : jövedelem: frank : állam és községi segélypénzek 448,260 tiszteletbeli tagoktól 459,012 a tagok adakozásai 4,343,105 tőkék kamatjai 553,204 különféle bevételek 366,528 összesen : 6,170,110 kiadás: frank orvosi, gyógyszertári és segélyzési temetkezési stb. nyugdíjazások kezelési költség különbfélék 3,218,953 318,657 519,424 295,867 572,874 összesen 4,925,775 Csoda-e tehát,ha ily előzmények után a franczia társulatokat 1856-ban már 16 millió franknál nagyobb tartaléktöke birtokában találjuk 1 Ha már most birodalmunkat Francziaország- gal összevetjük, mily kiáltó nagy különbség; nálunk összesen csak 188, és a külön néposztá­lyokra fennállókkal együtt 339, Francziaország­ban 3404 ily társulat létezik, csaknem tízszer annyi, hát még tekintve a tagok számát, melyet elég sajnosán nálunk még megközelítőleg sem adhatunk; tekintve az egyleti tevékenység ter­jedelmét, tekintve a jó szervezésnek messzebató vívmányait, és szabályzott cselekvőségük nagy­szerű eredményeit. Pedig nálunk, jelesen Magyarországban, hol a közintézetbeli segélyezés különben is szükebb körre szorítkozik, különösen nagy szüksége mu­tatkoznék ilyen a puszta egyesülés varázsvessze­jére keletkező társulatoknak. Mert vannak ngyan nálunk nőegyletek, vannak számos jótékony inté­zetek, de ezek alamizsna formájában nynjtják a segélyt, ez nem jogosan keresett, és joggal kö­vetelhető segély , ez nem ébreszti és edzi meg a reá szorulóban az önsegélyezési hajlamot, az nem éleszti az önerőre támaszkodni szokott fér­fias öntudatot, pedig erre volna leginkább szük­ségünk munkásainknál, mi nálunk annál kön­nyebben lenne eszközölhető , mert épen a ma­gyar népnek egyik nemzeti tulajdona a magára- tartás a lelkierő, a férfias önállósági érzet és féltékeny becsületérzés, sőt sajátlagos egyik jel­lemvonásunk a nemzeti büszkeség. Kövessük Francziaország példáját, az megmu­tatta, mily könnyű hasonló egyletek létesülése. Gyakran cBak a lelkésznek, a községi elöljárónak, egy értelmesb polgártársnak kezdményezése elég vala azoknak teremtésére. Hol a lelkész,

Next

/
Thumbnails
Contents