Budapesti Hírlap, 1858. január (1-25. szám)

1858-01-13 / 9. szám

Pest Szerda, Szerkesztői iroda: Egyetem­ utcza l-ső sz. a. 3-ik emeleten. BUDAPESTI Január 13.1858. Kiadó hivatal van : Egyetem-utczában, 2-ik szánt alatt, földszint. HÍRLAP. Megjelenik e lap, vasárnap és ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj: Vidékre: félévre: 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Hely­ben : f­é­l é­v­r­e 8 frt, évnegyedre: 4 frt.­­ A hirde­tések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr szá­­mittatik. — Egyes szám 20 pkr. Pest, január 12. (Politikai napi­ szemle.) Nem vagyunk feltétlen ellenei a tollvitáknak, sőt üdvösöknek tartjuk azokat a kölcsönös oktatás és felvilágo­sítás érdekében, de akkor oly téren kell marad­­niok, hol az ész érvei döntik el a vitát s a győ­zelem azé, ki saját nézeteit jobban tudja indo­kolni. Azonban ezélnélkülinek s igy fölösleges­nek tartjuk az efféle vitákat, ha — miként ezt a „Spectateur“ tette — oly mezőre csapnak át, hol nem az élesebb elme döntő, hanem a hol az érzi magát legbiztosabbnak s legotthonosabbnak, ki­nek történetesen oly helyzete van, hogy bizo­nyos tényekre nézve hiteles tudomással bírhat. E szerint nem igen kellemesen hat reánk az érin­tett vita szakadatlan folytatása; egyrészről azt lehet kérdezni, mire valók a Spectateur leleple­zései, ha szinte valóságon alapulnának is ? Más­részről meg azt, miként karolhat fel a félhivatalos franczia sajtó oly tárgyat, mely tulajdonképen csak Angliát és Austriát illeti s miért nem várt ad­dig, míg e két kormány közlönyei megszólalnak ? Azonkívül a „Spectateur“ maga megvallotta, hogy az állítólagos szerződés „t­i­t­k­o­s“ volt; várhatni-e, hogy az illetők ily titkos szövetség tételét azonnal be fogják vallani, mert egy fran­czia lapnak ez iránt inquirálni tetszett? Ha pe­dig a „Spectateur“ hite csakugyan biztos forrás­ból eredt, ez csak indiseretio utján történhetett s ily indiseret forrást csak nem lehet nyilvánosan megnevezni; tehát egy részről a „Spectateur“ nincs azon helyzetben, hogy tudósítóját megne­vezhetné, más részről az érdekelt kormányok közlönyei kénytelenek ama tudósításnak ellene mondani, akár igaz akár nem. Lehet-e ily körülmények közt folytatott vitától oktatást, fel­világosítást várni? Angol lapok közül a „Globe“ (ministeri köz-­­löny)mesének bélyegzi a„Spectateur“tudósítását, ez utóbbi nem tud egyebet felelni, mint azt : ha a mi közleményünk mese, akkor mind az, mi két év óta történt,o­k nélküli esemény! Ebben van ugyan valami s nem tagadhatni, hogy Franczia­ország, valahányszor valamelyik kedvencz esz­méjét, főleg keleten valósítani akarta, mindig a portának,illetőleg Angliának s Austriának ellent­­állásával találkozott, de ez csak azt tanúsítja, hogy a viszonyok e két hatalom elé egyenlő utat szabtak , de nem azt , hogy az angol­osztrák politika öszhangzása „írott kötelé­ken“ (k­en­cerit) alapul. Hiszen ilyen követ­keztetés utján azt is kellene állítani, hogy Orosz- és Francziaország közt is „írott kö­telék“ létezik, mert e két hatalom a párisi béke óta minden kérdésben karöltve járt?! — Hasz­talan szószaporítás! Disraeli vagy akárkinek interpellációjától sem várunk e tekintetben föl­­világosítást, mert ha az angol kormány az állí­tólagos szerződés titokba­ntartását szükségesnek vélte, akkor ezután sem fognak tőle vallomást ki­csikarni s ily esetben az interpellált miniszer egy­általában nem vádolható azzal, hogy a parlia­ment iránti tiszteletről megfeledkezett volna. Min­dent a maga idején­­ mond­ az öreg Salamon ki­rály. Resid pasa halála Fárisban nagy figyelmet gerjesztett; talán nem siratják e férfit, ki — Thouvenel úrrali kibékülése daczára is — még nem egy akadályt gördített volna a fran­czia tervek elé, hanem feszültséggel néznek a jövő elé és csak azon­­ örülnek, hogy Redcliffe lord, — a­ki oly jól tud halászni a világosban, hát még a zavarosban , — most nincsen Stam­­bulban, ámbár a „Globe“ jelentése szerint — oda csakugyan vissza fog menni. Persigny gróf a londoni franczia követ várat­lanul Párisba jött, alkalmasint a kül­ügy miatt. Egy franczia hajó néger rabszolgákat szállított Martiniquebe; a kiindulási állomás angol pa­rancsnoka azzal fenyegetődzött, hogy — miután Anglia a rabszolgakereskedést nem tűri — a franczia hajó után angol hajókat fog küldeni, amannak átmotozására és lefoglalására. Erre a franczia parancsnok a kereskedelmi hajó mellé két hadi­hajót adott, azon utasítással, hogy ha az angolok utánuk jőnének, azokat erővel is vissza kelljen kergetni. Az angol parancsnok elég ildo­mos vola a nyílt összeütközésnek elejét venni,de kormányát a történtekről tudósítá­s igy jegyzék váltás keletkezett ez ügy körül, mely még most is foly, hanem hála Istennek és a nyugati szövet­ségnek,a világ nyugalmát egyátalában nem fogja megzavarni. Persigny gróf sokkal nagyobb ba­rátja Angliának, mintsem ennek valami nagy fájdalmat akarna okozni. Madridban a cortesgyűlés e hó 10-én egybelé­pett ; a reactio Bravo Murillot akarta a követi kamra elnöki székére ültetni; a ministerium pe­dig e tisztséget hajdani igazságügyi ministerére akarja ruházni, ki egyszersmind a királyné kegyét is bírja. Ha Mayans megbukik, vagy a cortesgyű­­lést fel kell oszlatni,vagy új, még pedig határo­zott hátrálási színezetű minisztériumot alakítani. Valószínű, hogy a királynő az első utat válasz­­tandja, s hogy az ország azután oly követeket választand, kik a mostani kormány alkotmányos és felvilágosodott politikáját támogatandják. A legújabb intézkedések a büntető­­ügyi statistika érdekében. II. K.k. E czím alatti első czikkünkben meg­ígértük annak bebizonyítását, hogy a bűnvádi statistikai kimutatásoknak szerkesztése az új mintázatok alapján könnyebb leend, mint az ed­dig használatban voltak nyomán, daczára annak, hogy az új minták hasonlíthatlanul több rovat­tal és hasábokkal bírnak. Ezen nem épen köny­­nyű bizonyítás csak úgy sikerülhet, ha kimutat­hatjuk, hogy az újabb táblázati és följegyzési mintáknak helyesebb fogalmazása, s büntetőtör­vényünk szellemével megegyezőbb alakzata a kitöltés és szerkesztésnek műveletét tetemesen megkönnyebbitendi. Ennek bebizonyítására pe­dig szükséges a régiebb és újabb formulák logi­kai alkatát összehasonlítva egymással szorosabb vizsgálat alá venni, miből a következtetés ön­kényt folyand. Eddigelé a büntető statistikai fölvételekre 6 különböző mintázat volt előszabva, mikből azonban a két első a fő- és államügyészségbeli ügyvezetés kimutatására volt szánva, s így sta­tistikai táblázatokra csak a többi négy mintázat használtatott, mik közöl megint a három első táblázat, a büntettek és vétségek közti különb­ségnél fogva, kettős, habár ugyanazon rovatok­kal való példányban jött alkalmazásba. Jelen­leg összesen 7 táblázat van előszabva, melyek rovataik minden bősége mellett szabatosabb és észszerűbb alakba öltöztetvék. Különben nálunk helyes bűnvádi lajstromok­nak szánt mintázatok fogalmazásánál nem cse­kély nehézségek merülnek föl. A büntettek s vétségek közt egyrészt anyagi tekintetből a büntető törvény értelmében kifejtett különbség forog fenn , midőn a bűnt. perrendtartás köztük semmi különbséget nem ismer.­­ Ezen ellen­kező véteményt összeegyeztetni a tabelláknak egyik feladata. A kihágások továbbá anyagi és alaki tekintetből különböznek ugyan az előbb mondott, bűnös cselekvényektől, de vannak ese­rek, s azok nem ritkák, hol az egyedül büntettek s vétségek megítélésére fönnálló bíróságoknak ki­hágások fölött is kell ítéletet mondaniok, és azo­kat kiji utatásaikba fölvenniük. Már miután ezt az eddig használt minták nem vették tekintetbe, a kihágásokra szabott büntetések a büntettek s vétségeknél vetettek föl, és a jogtudós világ bá­mulatára gyakran főben járó bűntényeknél meg­­magyarázhatlanul oly büntetések voltak kimu­tatva, mint például pénzbírságok, jogenyésztések, testi fenyítés stb., melyeket büntető törvényünk semminemű bűntettre nem alkalmaz. Csak a régibb formulák hibás szerkezete vezet­hetett efféle zavarokra. Szintúgy a vétségekre szánt mintáknál oly rovatok fordulnak elő, me­lyek csak bűntettekre alkalmazható büntetése­ket foglalnak magukban; mi természetesebb te­hát, mint hogy e rovatok örökké csak hiábavaló pontokkal töltettek ki, mi csak idő és munkafe­­csérléssel járt, és az áttekintést ok nélkül meg­nehezítette. Mindezeken jelenleg segítve van az összeüt­köző irányok szerencsés egyeztetése­ által„­egy­­szersmind a büntető eljárás minden egyes stádi­umának hű visszatükröztetése tétetvén lehetővé, mi az előbbi minták mellett oly tisztán s világo­san távol sem volt elérhető. Az újabb mintáknak elseje t. i. arra van rendelve, hogy a vizsgálati eljárásnak folyama és eredményei iránt fölvilágo­­sítást nyújtson, és pedig a büntettek s vétségeket egybefoglalva, midőn a második hívatva van a perbe fogatási eljárásnak folyamát és eredményeit bűntettekre s vétségekre különkü­­lön föltüntetni; a harmadiknak tisztje általán a büntető eljárásnak eredményeit tárgyilagosan, azaz tekintve egyedül a bün­tetésre méltó cselekvényeket, és pedig a bűntet­teket , vétségeket s kihágásokat elkülönözve egymástól szem elé állítani, a­k­iknek föladata a végeljárásnak eredményeit sorolni elő tekintve a kiszabott büntetéseknek nemét és tar­tamát,szintén a három fokozatnak elkü­lönzésével, az 5-ik minden statistikus előtt legbecsesebb táblázat, a büntettek és vétségek miatt elítéltek személyes viszonyairól fogja a kívánt adatokat szolgáltatni; midőn a 6-ik az egyes bíróságok által tárgyalt kihágá­sok részleges kimutatására szolgáland, a­k­ik végre a felebbezéseknek száma és eredménye iránt fog kellő tájékozást nyújtani. Az egyes mintázatoknak ezen megfelelő elkül­­löntése és jellemző szervezése már magában véve nem csekély mértékben fogja megkönnyíteni az évi kimutatásoknak összeállítását, ha t. i. a folyton folyó jegyzetek az államügyészségeknek egyúttal kiadatott szabatos útmutatás szerint szakértőleg s pontosan fognak vezettetni. Más­részt pedig a helyesen kitöltött mintázatok az egész büntető eljárásról oly töké­letes sélelmű tükröt fognak szol­gáltatni, minővel más állam aligha dicsekedhetik! Az egyes rovatok köze­lebbi megvizsgálása ezt eléggé bizonyítandja, így jelesen az első táblázat alapján nem­csak a följelentések és azoknak nyomán helyet nyert elő és külfö.n. vizsgálatok száma ki leend mutatva, hanem amazoknál, ha az elő­vizsgálat megszüntetés által nyert véget, a per­­rendtartásban felhozott 5 külön ok szerint ki lesz mutatva, mely oknál fogva szü­ntettetett meg az elővizsgálat; továbbá az elővizsgálatnak tar­tama is ki lesz téve, mi egy fontos adat a nyo­mozó bíróságok cselekvőségének megítélésére. A különvizsgálatoknál az előbbi minták­ban foglalt adatokon fölül a nyomozó fogságba került személyekre,különös tekintet van fordítva, m­ert a vizsgálati fogságnak tarta­ma és megszüntetésének módja név­­szerint s több rovatokban ki leend tüntetve, mi­ből nemcsak az eljárásnak gyors vagy lassú me­netére, hanem még az el nem ítélt személyek természeti szabadságának mikénti megszorítására nézve fölötte tanulságos s kívánatos reformokra könnyen vezethető következtetések folyandnak. A második táblázatban a perbefo­­gatások számát elkülönítve találjuk a per­befogott személyek számától, mi hasonlag nem csekély érdeket képes gerjeszteni, főleg miután a harmadik táblázatban is a complicitásoknak külön rovat nyitatott. Egyálta­lán a harmadik táblázat csaknem teljesen újnak mondató, mely számos fölötte érdekes adatoknak kimutatására van rendelve, jelesen ki fogja az mutatni a bűntetteket, vétsé­geket és kihágásokat, melyek a) bün­tetés nélkül maradtak és pedig a­) a vizsgálati eljáráskor a törvény jelölte őt lehetséges oknak egyikénél fogva, b) a vizsgálati eljárás befejezése után, c. )a végeljárás alkalmával; II) melyek fölött kárhoztató ítélet hozatott, és pedig a.) egyes vétkes, b.) több vétkesek el­len, c.) a vétkesnek v­a­ll­o­m­ás­a nyomán, d. ) jogszerű bizonyítékok, e.) részint önvallomás részint jogszerű bizo­nyítás fonalán.­­ Ha tehát a két előbb elemezett táblázat a büntető törvényhatóságok cselekvősé­géről mennyiség tekintetéből tesz tanúságot, ezen harma­dik táblázat a bírói működés minőségéről szerzene kellő tu­domást. A negyedik táblázat a büntető törvény és perrendtartás igényeinek azon oknál fogva felel meg jobban az eddig használtnál, mert az egyes büntetésnemek jobban alkalmazzák a büntetésre méltó cselekvények természetéhez ; itt a bűntet­teknél csak a bűntettekre szabott büntetések for­­dulnak,é és nem­­egyebek. De­­azon­ részletesség, melylyel az egyes büntetések követeltetnek,igény­telen nézetünk szerint némely esetekben talán elmellőzhető lett volna, minthogy véleményünk szerint az abból háromló gyakorlati haszon aligha áll kellő arányban az efféle részletes kim­utatás igényelte erőfeszítéssel. Az ötödik táblázatnak tartalmát itt nem elemezhetjük részletesebben, részint mivel az egy két sorral nem történhetnek,részint mivel épen e táblázat dús rovataiban fekszik lényege azon elő­nyöknek, melyek az újabb mintázatokat a régi­­ebbek irányában illetik. Ezt tehát ez ügybeni har­madik és utolsó csikkünkre kell annál is in­kább fönntartanunk, minthogy épen e mintázat taglalása önkényt szembe fogja szöktetni ama tagad­atlan hasznot, mely az uj felvételi modor­ból a tudományra s életre háramolni fog. A hatodik s hetedik táblázatok csak ke­vés különös kiemelésre méltót nyújtanak, az elsőbbiknél, mely a kihágásoknak kimuta­tására szolgál, dicséretesen említhető, hogy az előbbi mintákban előforduló rovat „hat hónap­nál tovább terjedő fogsággal,a­mely az esetre vo­natkozólag az egész büntető törvénykönyvben nem létezik, és azért is mint fölösleges mindenkor kitöltetlenül maradt, az újabb mintákból elma­radt, ellenben pedig a megrovás és házi fenyí­tésnek külön rovat nyittatott. Kitűzött feladatunk tökéletes megoldására még a viendő följegyzéseknek módját kellene tüzetesen megvizsgálnunk ; ez azonban egy kö­zönséges hírlapi czikknek szűkebb határain túl esik; elég legyen itt megjegyeznünk, hogy az erre készített hivatalos utasításban foglalt okta­tás s útmutatás, valamint maguknak az e czélra szánt mintázatoknak czélirányos szerkezete, és a felvételi íveknek a kimutatási táblázatokkal öszhangzásban álló béltartalma a kitöltés és összeállításnak inkább műtani műveletét nem kis mértékben fogja elősegíteni. A legközelebbi praxis ezt tettleg jobban be fogja bizonyítani, mint bármely szépen hangzó elméleti okoskodás ezt teljesíthetné. Hadd szóljon a közel­jövő nézetünk alapossága és a fönnebbi értekezéssel csak hiányosan be­bizonyíthatott állításunk igazsága mellett. De mi másrészt egy perc­ig sem akarjuk félreismerni, hogy a statistikai fölvételeknek általunk eddi­gelé elég világosan kimutatott teljes átalakulá­sának szerencsés sikerülése az államügyészségek részéről kettőztetett erőfeszítést,fokozottabb cse­lekvőséget igényel. Azok után azonban, miket az államügyészségek jelesen Magyarországban, e téren már eddi­gelé is teljesítettek, bizton vár­hatni, hogy ezen újítása munkaszo­kott és munkaképes erőket készer Előfizethetni helyben, a lap kiadó hivatalában, Egyetem-utoza 2-dik szám, földszint, vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hiva­­talhoz utasítandók. TARTALOM: Hivatalos rész.. Nemhivatalos rész. (Visszatérési engedély politikai menekülteknek. Politikai napi­szemle. Legújabb intézkedések a bünte­­tőügyi statistica érdekében. II. Levelezések: Debreczen. (Iparügyi mozgalmak.) Eperjes. (Takarékpénz­tár. Népességi statistica.) Napihirek és események. Nemzeti szinház. Austriai birodalom. Külföld. Anglia. (A „Globe“ lord Strat­­fordnak követségi állomására visszatéré­séről. A keletindindiai társulat kölcsöne iránti bili.) Francziaország. (A néger­ szállítási ügy.) Németország. (A württembergi király egésségi álla­pota. A berlini országgyűlés.) Olasz­ország (Vegyesek) Törökország. (A­z irkasszia (Szeferpasa győzelme.) Ázsia. (Abbasz- Mirza tiltakozványa. Indiai haditudósitások.) Távirati tudósítások. — Színházi előadások — Börze. — Megér­keztek.— D­u­n­a­v­i­z­á­r­lás. T­á­r­c­z­a . (Radetzky: Az éjszakamerikai in­diánok.) HIVATALOS RÉSZ. A cs. k. Apostoli Felsége m. é. dec. 23-i legfelsőbb határozata által khayi Erlacher János és G­i­­­nreiner János számvivő tanácso­sokat a lembergi államkönyvvivőségnél , al­­könyvvivőkké a nevezett államkönyvvivőség és a bukovinai államkönyvvivői osztály concretal létszámában legkegyelmesebben kinevezni mél­­tóztatott. A magas cs. kir. pénzügyministerium a nagyvá­radi orsz. fiók­pénztár ideiglenes segédjét R­o­b­e­r Lipótot II. osztályú­­számvizsgálóvá a nagyváradi közigazgatási területen kinevezte. Az ügyvédség ideiglenes gyakorlására a pesti or­szágos főtörvényszéki területen Szűcs János kine­veztetett, nemhivatalos rész. Legmagasb jóváhagyás folytán Cornides Lajos és Debreczenyi Ignácz magyarországi, továbbá Nachmann Sebestény, Waclaws­­k­y Ferencz és 11 n­i­c­k­i Evtarisz Lukács gali­­cziai politikai menekülteknek , kérelmükre a büntetlen visszatérés az austriai birodalomba megengedtetett. 9

Next