Budapesti Hírlap, 1858. január (1-25. szám)
1858-01-13 / 9. szám
Pest Szerda, Szerkesztői iroda: Egyetem utcza l-ső sz. a. 3-ik emeleten. BUDAPESTI Január 13.1858. Kiadó hivatal van : Egyetem-utczában, 2-ik szánt alatt, földszint. HÍRLAP. Megjelenik e lap, vasárnap és ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj: Vidékre: félévre: 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben : fél évre 8 frt, évnegyedre: 4 frt. A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr számittatik. — Egyes szám 20 pkr. Pest, január 12. (Politikai napi szemle.) Nem vagyunk feltétlen ellenei a tollvitáknak, sőt üdvösöknek tartjuk azokat a kölcsönös oktatás és felvilágosítás érdekében, de akkor oly téren kell maradniok, hol az ész érvei döntik el a vitát s a győzelem azé, ki saját nézeteit jobban tudja indokolni. Azonban ezélnélkülinek s igy fölöslegesnek tartjuk az efféle vitákat, ha — miként ezt a „Spectateur“ tette — oly mezőre csapnak át, hol nem az élesebb elme döntő, hanem a hol az érzi magát legbiztosabbnak s legotthonosabbnak, kinek történetesen oly helyzete van, hogy bizonyos tényekre nézve hiteles tudomással bírhat. E szerint nem igen kellemesen hat reánk az érintett vita szakadatlan folytatása; egyrészről azt lehet kérdezni, mire valók a Spectateur leleplezései, ha szinte valóságon alapulnának is ? Másrészről meg azt, miként karolhat fel a félhivatalos franczia sajtó oly tárgyat, mely tulajdonképen csak Angliát és Austriát illeti s miért nem várt addig, míg e két kormány közlönyei megszólalnak ? Azonkívül a „Spectateur“ maga megvallotta, hogy az állítólagos szerződés „titkos“ volt; várhatni-e, hogy az illetők ily titkos szövetség tételét azonnal be fogják vallani, mert egy franczia lapnak ez iránt inquirálni tetszett? Ha pedig a „Spectateur“ hite csakugyan biztos forrásból eredt, ez csak indiseretio utján történhetett s ily indiseret forrást csak nem lehet nyilvánosan megnevezni; tehát egy részről a „Spectateur“ nincs azon helyzetben, hogy tudósítóját megnevezhetné, más részről az érdekelt kormányok közlönyei kénytelenek ama tudósításnak ellene mondani, akár igaz akár nem. Lehet-e ily körülmények közt folytatott vitától oktatást, felvilágosítást várni? Angol lapok közül a „Globe“ (ministeri köz-löny)mesének bélyegzi a„Spectateur“tudósítását, ez utóbbi nem tud egyebet felelni, mint azt : ha a mi közleményünk mese, akkor mind az, mi két év óta történt,ok nélküli esemény! Ebben van ugyan valami s nem tagadhatni, hogy Francziaország, valahányszor valamelyik kedvencz eszméjét, főleg keleten valósítani akarta, mindig a portának,illetőleg Angliának s Austriának ellentállásával találkozott, de ez csak azt tanúsítja, hogy a viszonyok e két hatalom elé egyenlő utat szabtak , de nem azt , hogy az angolosztrák politika öszhangzása „írott köteléken“ (kencerit) alapul. Hiszen ilyen következtetés utján azt is kellene állítani, hogy Orosz- és Francziaország közt is „írott kötelék“ létezik, mert e két hatalom a párisi béke óta minden kérdésben karöltve járt?! — Hasztalan szószaporítás! Disraeli vagy akárkinek interpellációjától sem várunk e tekintetben fölvilágosítást, mert ha az angol kormány az állítólagos szerződés titokbantartását szükségesnek vélte, akkor ezután sem fognak tőle vallomást kicsikarni s ily esetben az interpellált miniszer egyáltalában nem vádolható azzal, hogy a parliament iránti tiszteletről megfeledkezett volna. Mindent a maga idején mond az öreg Salamon király. Resid pasa halála Fárisban nagy figyelmet gerjesztett; talán nem siratják e férfit, ki — Thouvenel úrrali kibékülése daczára is — még nem egy akadályt gördített volna a franczia tervek elé, hanem feszültséggel néznek a jövő elé és csak azon örülnek, hogy Redcliffe lord, — aki oly jól tud halászni a világosban, hát még a zavarosban , — most nincsen Stambulban, ámbár a „Globe“ jelentése szerint — oda csakugyan vissza fog menni. Persigny gróf a londoni franczia követ váratlanul Párisba jött, alkalmasint a külügy miatt. Egy franczia hajó néger rabszolgákat szállított Martiniquebe; a kiindulási állomás angol parancsnoka azzal fenyegetődzött, hogy — miután Anglia a rabszolgakereskedést nem tűri — a franczia hajó után angol hajókat fog küldeni, amannak átmotozására és lefoglalására. Erre a franczia parancsnok a kereskedelmi hajó mellé két hadihajót adott, azon utasítással, hogy ha az angolok utánuk jőnének, azokat erővel is vissza kelljen kergetni. Az angol parancsnok elég ildomos vola a nyílt összeütközésnek elejét venni,de kormányát a történtekről tudósítás igy jegyzék váltás keletkezett ez ügy körül, mely még most is foly, hanem hála Istennek és a nyugati szövetségnek,a világ nyugalmát egyátalában nem fogja megzavarni. Persigny gróf sokkal nagyobb barátja Angliának, mintsem ennek valami nagy fájdalmat akarna okozni. Madridban a cortesgyűlés e hó 10-én egybelépett ; a reactio Bravo Murillot akarta a követi kamra elnöki székére ültetni; a ministerium pedig e tisztséget hajdani igazságügyi ministerére akarja ruházni, ki egyszersmind a királyné kegyét is bírja. Ha Mayans megbukik, vagy a cortesgyűlést fel kell oszlatni,vagy új, még pedig határozott hátrálási színezetű minisztériumot alakítani. Valószínű, hogy a királynő az első utat választandja, s hogy az ország azután oly követeket választand, kik a mostani kormány alkotmányos és felvilágosodott politikáját támogatandják. A legújabb intézkedések a büntetőügyi statistika érdekében. II. K.k. E czím alatti első czikkünkben megígértük annak bebizonyítását, hogy a bűnvádi statistikai kimutatásoknak szerkesztése az új mintázatok alapján könnyebb leend, mint az eddig használatban voltak nyomán, daczára annak, hogy az új minták hasonlíthatlanul több rovattal és hasábokkal bírnak. Ezen nem épen könynyű bizonyítás csak úgy sikerülhet, ha kimutathatjuk, hogy az újabb táblázati és följegyzési mintáknak helyesebb fogalmazása, s büntetőtörvényünk szellemével megegyezőbb alakzata a kitöltés és szerkesztésnek műveletét tetemesen megkönnyebbitendi. Ennek bebizonyítására pedig szükséges a régiebb és újabb formulák logikai alkatát összehasonlítva egymással szorosabb vizsgálat alá venni, miből a következtetés önkényt folyand. Eddigelé a büntető statistikai fölvételekre 6 különböző mintázat volt előszabva, mikből azonban a két első a fő- és államügyészségbeli ügyvezetés kimutatására volt szánva, s így statistikai táblázatokra csak a többi négy mintázat használtatott, mik közöl megint a három első táblázat, a büntettek és vétségek közti különbségnél fogva, kettős, habár ugyanazon rovatokkal való példányban jött alkalmazásba. Jelenleg összesen 7 táblázat van előszabva, melyek rovataik minden bősége mellett szabatosabb és észszerűbb alakba öltöztetvék. Különben nálunk helyes bűnvádi lajstromoknak szánt mintázatok fogalmazásánál nem csekély nehézségek merülnek föl. A büntettek s vétségek közt egyrészt anyagi tekintetből a büntető törvény értelmében kifejtett különbség forog fenn , midőn a bűnt. perrendtartás köztük semmi különbséget nem ismer. Ezen ellenkező véteményt összeegyeztetni a tabelláknak egyik feladata. A kihágások továbbá anyagi és alaki tekintetből különböznek ugyan az előbb mondott, bűnös cselekvényektől, de vannak eserek, s azok nem ritkák, hol az egyedül büntettek s vétségek megítélésére fönnálló bíróságoknak kihágások fölött is kell ítéletet mondaniok, és azokat kiji utatásaikba fölvenniük. Már miután ezt az eddig használt minták nem vették tekintetbe, a kihágásokra szabott büntetések a büntettek s vétségeknél vetettek föl, és a jogtudós világ bámulatára gyakran főben járó bűntényeknél megmagyarázhatlanul oly büntetések voltak kimutatva, mint például pénzbírságok, jogenyésztések, testi fenyítés stb., melyeket büntető törvényünk semminemű bűntettre nem alkalmaz. Csak a régibb formulák hibás szerkezete vezethetett efféle zavarokra. Szintúgy a vétségekre szánt mintáknál oly rovatok fordulnak elő, melyek csak bűntettekre alkalmazható büntetéseket foglalnak magukban; mi természetesebb tehát, mint hogy e rovatok örökké csak hiábavaló pontokkal töltettek ki, mi csak idő és munkafecsérléssel járt, és az áttekintést ok nélkül megnehezítette. Mindezeken jelenleg segítve van az összeütköző irányok szerencsés egyeztetése által„egyszersmind a büntető eljárás minden egyes stádiumának hű visszatükröztetése tétetvén lehetővé, mi az előbbi minták mellett oly tisztán s világosan távol sem volt elérhető. Az újabb mintáknak elseje t. i. arra van rendelve, hogy a vizsgálati eljárásnak folyama és eredményei iránt fölvilágosítást nyújtson, és pedig a büntettek s vétségeket egybefoglalva, midőn a második hívatva van a perbe fogatási eljárásnak folyamát és eredményeit bűntettekre s vétségekre különkülön föltüntetni; a harmadiknak tisztje általán a büntető eljárásnak eredményeit tárgyilagosan, azaz tekintve egyedül a büntetésre méltó cselekvényeket, és pedig a bűntetteket , vétségeket s kihágásokat elkülönözve egymástól szem elé állítani, akiknek föladata a végeljárásnak eredményeit sorolni elő tekintve a kiszabott büntetéseknek nemét és tartamát,szintén a három fokozatnak elkülönzésével, az 5-ik minden statistikus előtt legbecsesebb táblázat, a büntettek és vétségek miatt elítéltek személyes viszonyairól fogja a kívánt adatokat szolgáltatni; midőn a 6-ik az egyes bíróságok által tárgyalt kihágások részleges kimutatására szolgáland, akik végre a felebbezéseknek száma és eredménye iránt fog kellő tájékozást nyújtani. Az egyes mintázatoknak ezen megfelelő elküllöntése és jellemző szervezése már magában véve nem csekély mértékben fogja megkönnyíteni az évi kimutatásoknak összeállítását, ha t. i. a folyton folyó jegyzetek az államügyészségeknek egyúttal kiadatott szabatos útmutatás szerint szakértőleg s pontosan fognak vezettetni. Másrészt pedig a helyesen kitöltött mintázatok az egész büntető eljárásról oly tökéletes sélelmű tükröt fognak szolgáltatni, minővel más állam aligha dicsekedhetik! Az egyes rovatok közelebbi megvizsgálása ezt eléggé bizonyítandja, így jelesen az első táblázat alapján nemcsak a följelentések és azoknak nyomán helyet nyert elő és külfö.n. vizsgálatok száma ki leend mutatva, hanem amazoknál, ha az elővizsgálat megszüntetés által nyert véget, a perrendtartásban felhozott 5 külön ok szerint ki lesz mutatva, mely oknál fogva szüntettetett meg az elővizsgálat; továbbá az elővizsgálatnak tartama is ki lesz téve, mi egy fontos adat a nyomozó bíróságok cselekvőségének megítélésére. A különvizsgálatoknál az előbbi mintákban foglalt adatokon fölül a nyomozó fogságba került személyekre,különös tekintet van fordítva, mert a vizsgálati fogságnak tartama és megszüntetésének módja névszerint s több rovatokban ki leend tüntetve, miből nemcsak az eljárásnak gyors vagy lassú menetére, hanem még az el nem ítélt személyek természeti szabadságának mikénti megszorítására nézve fölötte tanulságos s kívánatos reformokra könnyen vezethető következtetések folyandnak. A második táblázatban a perbefogatások számát elkülönítve találjuk a perbefogott személyek számától, mi hasonlag nem csekély érdeket képes gerjeszteni, főleg miután a harmadik táblázatban is a complicitásoknak külön rovat nyitatott. Egyáltalán a harmadik táblázat csaknem teljesen újnak mondató, mely számos fölötte érdekes adatoknak kimutatására van rendelve, jelesen ki fogja az mutatni a bűntetteket, vétségeket és kihágásokat, melyek a) büntetés nélkül maradtak és pedig a) a vizsgálati eljáráskor a törvény jelölte őt lehetséges oknak egyikénél fogva, b) a vizsgálati eljárás befejezése után, c. )a végeljárás alkalmával; II) melyek fölött kárhoztató ítélet hozatott, és pedig a.) egyes vétkes, b.) több vétkesek ellen, c.) a vétkesnek vallomása nyomán, d. ) jogszerű bizonyítékok, e.) részint önvallomás részint jogszerű bizonyítás fonalán. Ha tehát a két előbb elemezett táblázat a büntető törvényhatóságok cselekvőségéről mennyiség tekintetéből tesz tanúságot, ezen harmadik táblázat a bírói működés minőségéről szerzene kellő tudomást. A negyedik táblázat a büntető törvény és perrendtartás igényeinek azon oknál fogva felel meg jobban az eddig használtnál, mert az egyes büntetésnemek jobban alkalmazzák a büntetésre méltó cselekvények természetéhez ; itt a bűntetteknél csak a bűntettekre szabott büntetések fordulnak,é és nemegyebek. Deazon részletesség, melylyel az egyes büntetések követeltetnek,igénytelen nézetünk szerint némely esetekben talán elmellőzhető lett volna, minthogy véleményünk szerint az abból háromló gyakorlati haszon aligha áll kellő arányban az efféle részletes kimutatás igényelte erőfeszítéssel. Az ötödik táblázatnak tartalmát itt nem elemezhetjük részletesebben, részint mivel az egy két sorral nem történhetnek,részint mivel épen e táblázat dús rovataiban fekszik lényege azon előnyöknek, melyek az újabb mintázatokat a régiebbek irányában illetik. Ezt tehát ez ügybeni harmadik és utolsó csikkünkre kell annál is inkább fönntartanunk, minthogy épen e mintázat taglalása önkényt szembe fogja szöktetni ama tagadatlan hasznot, mely az uj felvételi modorból a tudományra s életre háramolni fog. A hatodik s hetedik táblázatok csak kevés különös kiemelésre méltót nyújtanak, az elsőbbiknél, mely a kihágásoknak kimutatására szolgál, dicséretesen említhető, hogy az előbbi mintákban előforduló rovat „hat hónapnál tovább terjedő fogsággal,amely az esetre vonatkozólag az egész büntető törvénykönyvben nem létezik, és azért is mint fölösleges mindenkor kitöltetlenül maradt, az újabb mintákból elmaradt, ellenben pedig a megrovás és házi fenyítésnek külön rovat nyittatott. Kitűzött feladatunk tökéletes megoldására még a viendő följegyzéseknek módját kellene tüzetesen megvizsgálnunk ; ez azonban egy közönséges hírlapi czikknek szűkebb határain túl esik; elég legyen itt megjegyeznünk, hogy az erre készített hivatalos utasításban foglalt oktatás s útmutatás, valamint maguknak az e czélra szánt mintázatoknak czélirányos szerkezete, és a felvételi íveknek a kimutatási táblázatokkal öszhangzásban álló béltartalma a kitöltés és összeállításnak inkább műtani műveletét nem kis mértékben fogja elősegíteni. A legközelebbi praxis ezt tettleg jobban be fogja bizonyítani, mint bármely szépen hangzó elméleti okoskodás ezt teljesíthetné. Hadd szóljon a közeljövő nézetünk alapossága és a fönnebbi értekezéssel csak hiányosan bebizonyíthatott állításunk igazsága mellett. De mi másrészt egy percig sem akarjuk félreismerni, hogy a statistikai fölvételeknek általunk eddigelé elég világosan kimutatott teljes átalakulásának szerencsés sikerülése az államügyészségek részéről kettőztetett erőfeszítést,fokozottabb cselekvőséget igényel. Azok után azonban, miket az államügyészségek jelesen Magyarországban, e téren már eddigelé is teljesítettek, bizton várhatni, hogy ezen újítása munkaszokott és munkaképes erőket készer Előfizethetni helyben, a lap kiadó hivatalában, Egyetem-utoza 2-dik szám, földszint, vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasítandók. TARTALOM: Hivatalos rész.. Nemhivatalos rész. (Visszatérési engedély politikai menekülteknek. Politikai napiszemle. Legújabb intézkedések a büntetőügyi statistica érdekében. II. Levelezések: Debreczen. (Iparügyi mozgalmak.) Eperjes. (Takarékpénztár. Népességi statistica.) Napihirek és események. Nemzeti szinház. Austriai birodalom. Külföld. Anglia. (A „Globe“ lord Stratfordnak követségi állomására visszatéréséről. A keletindindiai társulat kölcsöne iránti bili.) Francziaország. (A néger szállítási ügy.) Németország. (A württembergi király egésségi állapota. A berlini országgyűlés.) Olaszország (Vegyesek) Törökország. (Az irkasszia (Szeferpasa győzelme.) Ázsia. (Abbasz- Mirza tiltakozványa. Indiai haditudósitások.) Távirati tudósítások. — Színházi előadások — Börze. — Megérkeztek.— Dunavizárlás. Tárcza . (Radetzky: Az éjszakamerikai indiánok.) HIVATALOS RÉSZ. A cs. k. Apostoli Felsége m. é. dec. 23-i legfelsőbb határozata által khayi Erlacher János és Ginreiner János számvivő tanácsosokat a lembergi államkönyvvivőségnél , alkönyvvivőkké a nevezett államkönyvvivőség és a bukovinai államkönyvvivői osztály concretal létszámában legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. A magas cs. kir. pénzügyministerium a nagyváradi orsz. fiókpénztár ideiglenes segédjét Rober Lipótot II. osztályúszámvizsgálóvá a nagyváradi közigazgatási területen kinevezte. Az ügyvédség ideiglenes gyakorlására a pesti országos főtörvényszéki területen Szűcs János kineveztetett, nemhivatalos rész. Legmagasb jóváhagyás folytán Cornides Lajos és Debreczenyi Ignácz magyarországi, továbbá Nachmann Sebestény, Waclawsky Ferencz és 11 nicki Evtarisz Lukács galicziai politikai menekülteknek , kérelmükre a büntetlen visszatérés az austriai birodalomba megengedtetett. 9