Budapesti Hírlap, 1858. február (26-48. szám)

1858-02-02 / 26. szám

Febrüár 2.1858. Pest Kedd? Megjelenik e lap, vasárnap ős ünnep Utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési dtf: Vidékre?? é 1 é v r e : 10 frt, é v n e g y e d r e: 5 frt. Hely­ben : fé lé vre 8 írt, é va e g y e drei <4 írt, — A h i r d e-t éjs e k ötször hasábzott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedigg4 kr, szá- mittatik. — ©gyes szám 20 pkr. Síerkcsatoi iroda: Égyeiemirtczn I-ső sz. a. 2-ik cmeletená BUDAPESTI SZ. Előfizethetni h-elyben: a lap kiadó hivatalában, Egyetem-utcza 2-dik szám, földszint; vidékén minden cs. kir. postahivatalnál. ■ Előfizetést tartalmazó levelek a czim, lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hiva­talhoz ntasitandók. ? Riadó hivatal van : Egyeteiii-uiczában, 2-ík szánt alatt, földszint. TARTALOM: Hivatalos rész. Nemhivatalos rész: Politikai napiszemlc. Levelezések: Balógvölgye (Községi faiskolák.; V á c z. (Jótékonyságok.) ™ Napihirek és 'események. Austriai birodalom. külföld : Anglia. (Persignynek a City lordmayorja és scheriffjéhez intézett be­széde.) Francziaország. (Alegújabb cs. rendelet, és arra vonatkozó hadiigy- ministeri jelentés. Az uj megszorító rend­szabályok. Hirek a merénylet szerzői és a vádkamra jelentéséről. Albert k. her- czegnek várt látogatása. Walewski gróf sürgönye s Palmerston lord állítólagos válasza.) Olaszország. (A Cagliari ügye.) T örökország. (Herczegovinai zavargások.) Távirati tudósítások. — Színházi előadások. — Megérkeztek. — Dnnavizállás. Tár ez a. : (Vasárnapi levelek Bécsből. A No­vara világ körüli útja.) HIVATALOS RÉSZ. Ö cs. k. Apostoli Felsége f. hó3-kileg­felsőbb határozata által Leonhard János Mi­hály pUspőkőt, a császári hadsereg apostoli tá­bori vicarinsát, titkostanácsosi méltósággal leg­kegyelmesebben fölrnházni méltóztatni. « 0 cs. k. Apostoli Felsége sajátkezüleg aláirt okmány által Scarpa Iginiót a fiumei keresk. és iparkamra elnökét, mint az austriai vaskorona rend harmadik oszt. lovagját , e rend szabályai értelmében, az anstriai cs. birodalom lovagi rangjára legkegyelmesebben fölemelni méltóztatott. Ö cs. k. Apostöli Fe 1 sége f. é. jan. 20 ki legfelsőbb határozata által Bauer József isko- latanitót Glogováczon Arad megyében , bosszú évi dicséretes alkalmazása elismeréséül, koronás ezüst érdemkereszttel legkegyelmesebben földi- sziteui méltóztatott. Öcs. k. Apostoli Felsége f, é.jan. 10-ki legfelsőbb határozata által Hinterholzer Edvard cs. k. fötávirónak, az ottoman Medzsidié rend negyedik oszt. jelének elfogadására és vi­selésére legkegyelmesebben engedélyt adni mél­tóztatott. 0 cs. k. Apostoli Felsége m. é. dec. 25-ki legfelsőbb határozata által Rosenberg frigyes kereskedőnek, a szász weimari consuli állomásnak Bécsben elfogadására az engedélyt, válamint kinevezési okmányának a cs. exequa- turt legkegyelmesebben megadni méltóztatott A nagyváradi cs. k. országos pénzíígy'gazgatósági osztály Tusák Antal dijnokot, éjszak-biharme- gyei adófelügyelöségi III. oszt. segéddé, véglegesen kinevezte. A nagyváradi cs. k. országos pénzügyigazgató- sági orsztály Landstein er János irodai segédet, ék Kurz Ferdinánd prágai pénzügygazdászati hi­vatalgyakornokot, a nagyváradi cs. k. országos fi- ókpénztárhoz, mint járulnokokat, ideiglenesen kine­vezte. F. é. jan. 27-én a béesi cs. k. udvari és állam­nyomdában a birodalmi törvénylap III. darabja kia­datott és szétküldetett. Tartalma : 6. sz. Államszerződés Austria, Francziaország, Nagybritannia , Poroszország, Oroszország, Szárdi- nia és ar ottoman porta közt 1857. jun. 19-érői, az orosz- és törökországi besszarábiai határt, a dunai deltát s a kígyók szigetét illetőleg. Köttetett Páriá­ban jun. 19. í 857. 0 Felsége által jóváhagyatott jul. 14-én 1857. Illető jóváhagyásaikban kicserél­tetett Parisban dec. 31-én 1857. 7. sz. Kibocsátványa a pénzügyministeriumnak 1857. dec. 15-ről, egy II. oszt. mellékvámhivatal- nak a Scoglietto-völgy bemeneténél Fiume mellett leendő felállíttatásáról. 8. sz. Rendelete a kereskedelmi ministeriumnak, egyetértésben a bel- és pénzügyministeriummal s a legfőbb rendőrhatósággal 1858. jan. 6-ról — hatá­lyos az összes koronaországokra, kivéve a katonai határőrvidéket — a gözkatlanok próbáinál előjövő bizottmányi költségek fedezését illetőleg. 9. sz. Kibocsátványa a pénzügyministeriumnak 1858. jan. 9-érői — hatályos Dalmátiára — a dal- matiai pénzügyi kér. igazgatóságoknak a közhiva­talnokok Bzámára megkivántató házi szerek és bú­torzatok vámmentes behozatalának megengedésére leendő felhatalnuutatáeát illetőleg. 10. sz. Rendelete a bel- és igazságügyministerek- nek s a legfőbb rendőrhatóság főnökének 1858. jan. 13-ról, azon kérdésről , vájjon a belföldi kiadóknak külföldön nyomtatott sajtótermékeire a perrend­tartás 4 ik §-a alkalmazandó-e? 11: sz. Körrendeleté a hadseregi főparancsnokság­nak 1858. jan. 20-ról, a betegeknek a katonai kór­házakba fölvételéről. 12. sz. Kibocsátványa a pénzügyministeriumnak 1858. jan, 21-ről, több gabnanemek s a tengeriliszt­nek Fiume megyébe behozatalánáli vámmentessé­géről. NEMHIVATALOS RÉSZ: Pest, február 1. # (Politikai napi-szemle.) A légkör csak nem akar megtisztulni azon nyommasztó gőztől, melyet a január 14-diki merénylet támasztott. Mindennap uj rémletes híreket hoz azon rend szabályokra nézve, melyek állítólag a Szajna mellett terveztetnek. Ha e híreknek csak fele valósulna, akkor az összes franczia lakosságnak nem maradna egyéb teendője , mint monstre-ki- vándorlást rendezni — Oroszországba! Szeren­csére e híreknek eddig csak igen csekély része valósult, s a szigor majdnem kizárólag a s a j t ó t sújtotta; maga a közönség különös alkalmatlan­kodásról nem panaszkodbatik. Az öt katonai parancsnokság öt egyelőre nem bántja, 8 bogy a vallásfelekezetek egymásiránti türékenységre Intetnek, ezen mindenki örülhet. Ha a „Moni­teur“ ez alkalommal a császári kormány ed­digi eljárását feldicaéri, ezzel csak köteles­ségét teljesiti b a közönség csak nem lesz oly kaján, bogy a „Moniteur“-töl még ez ártatlan örömet is irigyli. — Ennyit íntroductio gyanánt azon közleményekhez, melyeket mai lapnnk a „Moniteur“ nyomán hoz s melyeknek elsejéről már a távirdai tudósítás vételekor tüzetesebben szóltunk. Szintoly fontos közleményt veszünk, a bécsi hivatalos lap ntján, t. i. a dunahajózási szerző­dést, melyről e napókban oly sűrűén vala szó ; hallomás szerint az e szerződés körül folyt ta- nácskozmányok jegyzőkönyvei is közzé fognak tétetni, mivel egyik másik oldalról e tekintetben igen ferde hírek közöltettek. Hanem ez csak mellékes dolog! A főkérdés az , mi történik majd e szerződéssel, ha a párisi conferentia egy­belép ? Rogy előterjesztetik, arról sóba nem volt két-ég ; hanem előrelátható, hogy ezen előter­jesztéssel mintegy jel fog adatni heves vitára, mert a conferentia tagjainak többsége már most nemcsak azt roszalja, hogy a szerződés a confe­rentia vizsgálata és jóváhagyása nélkül ratifi- cáltatott, tehát az ellenzék már nemcsak a f o r- mára vonatkozik, hanem a lényegre is, miu­tán a parti államok csak azon hajózást tekintik feltétlenül szabadnak, mely atengertis érinti, azon hajózásra nézve pedig, mely csak a folyam partjai közt és a tenger érintetése nélkül foly, a partállamok bizonyos előjogokat tartot­tak fönn maguknak , miket Franczia, Orosz és Poroszország nem akar elismerni, sőt miként legújabban hallatszik, még Anglia sem! Ok azt mondják , hogy a párisi congressus a folyami hajózás szabadságát decretálta, mig a partállamok csak a tengeri hajózásét akarnák megengedni. A nézetek kü­lönbsége tehát nem mellékes, hanem igen lénye­ges pont körül forog, s azért feszültséggel tekid- tünk az ebbeli tárgyalások elé! A dunafejedelemségi divánok felett a porta már most egész ünnepélyességgel elmondta a „requiescant in pace“-t. Ha az ember ezen rö­vid és száraz feloszlatási fermánt olvassa, nem is sejtené, mennyi nehézségbe került az, hogy a porta annak kibocsátására birassék. Nem tud­juk, mi okból vonakodott annyira e lépéstől, hanem annyi tény , bogy csak akkor szánta magát rá, midőn egyik szomszéd hatalom egész határozottsággal kívánta s midőn értésére esett, hogy a fejedelemségekben az agitatio azon hírrel tápláltatik, hogy a divánok csak elnapol- tattak s közel jövőben ismét egybe fognak lépni. Úgy hiszszük ezen ábrándok végképen szétosz- landanak azon kevéssé udvarias fermáu után, mely a divánok „semmire valóságát“ nyilván hirdeti a világ előtt. Montenegróval s He rezegővinával nem oly ha­mar fognak végezhetni a török diplomaták, fő­leg miután legújabban egyik másik körülmény arra látszik mutatni, hogy a tuileriákban még mindig némi rokonszenvvel viseltetnek a verts köpenyegéről s nagy sarkantyújáról Párisban is elég hires Danilo! herezég iránt. A skntarii pasa az ottani franczia consul közbenjárására a Wasegovic ellen tervezett hadjáratot egyidőre felfüggesztő ; Danilo herczeg pedig ezalatt njabb emlékiratot küldött Párisba, melyben adeviden- tiam bebizonyítja, hogy Montenegro a ráfogott rablásokban teljesen ártatlan. Valóban bor­zasztó is, ily ismert becsületességü urakat ha­sonló váddal terhelni. Szárdinában a választások körül történteknek megvizsgálásával foglalkozandó kamarai b i- z o 11 m á’n y megalakult, miután azon indítvány, hogy e nyomozást a reá des bírói hatóságokra kelljen bízni, megbukott. Angliában is a parla­ment tíiitidig a maga kebléből szokta alakítani azon bizottmányokat, melyek a választás körül előfordult üetaláni visszaéléseket nyomozzák, ha­nem Angliában törvény létezik, mely e bizott­mányt törvénye z ék jogaivá! ruházza föl, mely előtt mindenki megjelenni köteles , mely pénzbírságot vagy fogsági büntetést is róhat a vétkesekre stb. Piemontban ily törvény nincs s ba majd arra kerül a dolog, az egyházi pátt emberei, kik a vizsgálat körül leginkább érde­kelteinek , nehezen fogják elismerni a parla­menti bizottmány illetékességét és hatalmát. Angliában a sajtó még mindiga menékültek ügyével foglalkozik, talán azon okból is , hogy a közönség figyelmét a kedvezőtlen indiai hí­rektől elvonja. A „Times“ legújabb száma szo­kott darőCzosságával, mely azonban mindig; égy adag igazságot is rejt magában , neki megy Persigny grófnak azon válásiéit, mélyet á londoni city szerencaekivánatairá adott. A „Times“ szerint a londoni fratreiiá követ út­nak kötelessége lett volna — ba az összeeskü­vést csakugyan Londonban forralták — ezt idejekorán megtudni s Párisba üzenni. Ha éi neki héhi éiktíi'QU, akkor ne BősZánkodjék Ang­liára, baüém — Önmagára! Balogvölgy, jan. 25. (Községi fáiskólák.) Kétségtelen, hogy a gyumölcstenyésztés szelídíti a nép erkölcsét. A gyümölcsfák körül dajkálkodó egyén mintegy közelebb Birnnl az anyatermészet Öléhez, s lát­ván s vizsgálván, hogy mily szelíden bánik az a keblén élő növényekkel, gondos ányaként viruló diszléssel öltöztetvén fői azokat, lehetetlen hogy szive nemesb érzései föl ne ébredjenek. De tapasztaljuk is, bogy a mely községben, vidéken, vagy tartományban a gyümölcstenyésztésnek diszlése van, ott gyérebbek az erkölcsi kihágá­sok, mint az ettől idegen vidéken. Annálfogva a gyümölcstenyésztésnek politikai jelentőssége is vau; s minden községi faiskolát agy lehet tekin­teni, mint egy-egy erkölcsjavító intézetét. "Leg- Udvösebb intézkedései közöl egy teÉát a magás kormánynak, midőn több rendeletéi által a köz­ségi gyümölcskertek és faiskoláknak orsiágszerte való felállítása körül atyáskodik. Hanem miután a már mintegy három év óta fönnálló legfelsőbb rendeletnek csak ritka helyen látjuk még kivánt örvendetes sikerét: az a kér­dés, hogy mikép volnának a községi gyümölcs­kertek legátalánosabban fölállitbatók ? Erre könnyen felelhetnénk. Ugyanis épen e lapokból olvassuk, hogy Moson vármegyének nezsideri járásában az igen érdemes járási szol- gabiró ur elnöklete alatt egy lelkészekből, taní­tókból, bkiokosokból, közpolgárokból sat. ala knlt gyümölcstenyésztö társulat áll fönn,melynek egykét községet kivéve a járás .összqs községei­ben sikerült már közkégi faiskolákát felállí­tani, a legörvendetesebb eredménnyel. Azonban ily társulatok felállítását a közigazgatási hiva­talnokoktól mindenütt várni nem lehet; mert ahhoz bizonyos neme a gyUmölcstenyésztés iránti szenvedélynek szükséges, mely nélkül a külön­ben is nagy munkahalmazzal ellátott közigaz­gatási hivatalnokoktól ilyesmit váyni nem lehet. Hanem a papok, lelkészek, tanítók azok, kikre a nép erkölcsének mivelése közvetlenül bízva van, kiknek annálfogva több is áll e tekintetben kötelességükben, t. i. még az is, hogy azon mó­dok és eszközök iránt, melyek a néperkölcs ja­vítására hatnak, maguknak szenvedélyt szegez­zenek. Mégis ismerünk-e a régi időből pápnövelő, vagy tanítóképző intézetet, mely saját faiskolá­val és gyümölcskerttel lévén ellátva, a taneme- sitésnek s gyümölcstenyésztésnek tanítását szak­tudományai közé számította volna? Még az njabb intézetek közöl is keveset mutathatnánk fel ilyet. Ezeknek felállításán volna tehát kezdendő a do­log. Egyik megkivántatóságül volna tekintendő minden lelkész, minden tanítónál valláskü­lönbség nélkül, hogy mennyire lehet, szenve­délyes gyümölcstenyésztö legyen , vagy mivel­hogy találkozhatnak egyének , kiknek a ter­mészettel való eme legszebb társalgás szenve­délyükké legjobb Ugyekezetük daczára sem vál- hatik , legalább olyan, kinek a gyümölcste­nyésztésben szaktudománya van. Ezen rendel­kezés az e pályákon már most is szaktudomány­nyal bíró egyéneket, mert tagadhatlanul vannak, kiket az önügyekezet fejtett ki azokká, az eddi­ginél nyilvánosabb és a közügynek szentelt te­vékenységre szólitandja. Hogy hol kapjunk községi faiskolának és gyü- mölcskertnek való földet, én azon soha föl nem akadnék. Minden községnek van temetője és a szutori ref. lelkész, kiről levelem elején emlé­keztem, megtanított bennünket, hogy mikép le­bet a temetőket községi gyümölcskertekül és fa­iskolákul használni. Most a temető többnyire a legbitangabb vagyona a közönségnek, hol még a keresztek fej fák kitördelésével sem tartják meg- sértettnek megholt szüleink,bitestársaink, gyer­mekeink,rokonink emlékezetét. A magas kormány­nak épen ez oknál fogva egy igen üdvös rende­lete van az iránt, hogy minden temető gondosan körttlárkoltassék s valahol csak lehet eperfa eleven sövénynyel körülkeríttessék. Ugyanez al­kalommal, midőn e legfelsőbb parancsolat telje­sül, figyelmes gondja alá vévén máskülönben is az egyházi elöljáróság a temetőt,igen czélszerüen lehet azokat községi faiskolákul és gyümölcs- kertekül is alkalmazni. De meg hiszen minden lelkésznek,minden tanítónak is szokott lenni egy kis házi kertje. Faiskolául különben sem kíván­tatik kivált kis községben valami nagy térség. És ime ugyancsak e lapokból példa van már ar­ra is előttünk, hogy Bábaközben tót-kereszt­uri plébános Dörflinger József ur mikép változ­tatta át házi kertjét községi faiskolává, éa pedig a nép erkölcsére nézve már is oly sikerrel, hogy a mely nép ezelőtt kerítés közöl is ellopta a gyümölcsöt, ugyanaz most maga is megkedvel­vén ésmegkezdvén a gyümölcstenyésztést, kerí­tés nélkül is bántátlan hagyja mind a gyümöl­csöt, mind a faiskolai csemetéket, és a t. plébá­nos ur kertjének a kocsiút felől nincs kerítése. Hogy az egyházi hivatalnokok kertje más czélra, t. a magán haszonra van rendelje , nem lehet ez ellen mindenkor alapos kifogás; mert a gyü­mölcs tenyésztés s csemetenevelés sem hoz ke­vesebb hasznot; mint a mostani kerti vetemé- nyek termesztése. Azonban a templomok kör­nyékei is, melyek különösen faluhelyeken né­hol egész pusztaságokat foglalnak cl, igen czél- szerftleg alakíttathatnak faiskolákká. Meg meg­vallom, bizony én nem is hiszem , hogy legyen ez országban valamirevaló község oly nyomo­rult állapotban, hol tagosítás, birtokrendezés alkalmával valami nagy megerőltetés nélkül ne lehetne egypár száz négyszeg öl földet, vagy annyit a mennyit a szent czélra a közösből ki­szakítani, vagy ne akadna jóltevő egyén, ki ajándékozásra is hajlandó volna egy ily intézet részére, csak legyen a ki a dolgot emlékezetbe hozza és sürgesse. A megtörtént hatál rendezések és tagosításoknál a legörvendetesebb példákkal találkozunk e tekintetben. Úgy hogy ezt illető­leg is azt mondhatjuk, hogy sokkal több helyen történt már községi faiskola részére adományo­zás, mint hol ez erélyesen használatba véve van. Hogy a községi gyümölcskertek felállítása valami gyors és rendkívüli hatást idézzen elő : én nem állítom és nem vitatom Bóma sem épült egy nap alatt. Különösen nehéz fog lenni a mostani mjár nagykorú nemzedék erkölcsére való hatás- Hanem a növekedő ifjú nemzedék erkölcsében nyilvánulandna ez erkölcsnemesítő intézeteknek legnagyobb mértékbeni hatása, mely mintegy együtt járván a. csemetékkel iskolába, megszok­ni azokat iskqlatáraaiul tekinteni, s átvivén az iráq(pk való rokonszeretetet . z életbe, megszün­tetni azon pgpapzt, mely ,a népnek a fák iránti kegyetlensége felöl mindenfelé hallatszik ; s a jó erkölcsű szelíd nép körében megtalálhatná nyugodalmát máskülönben is az előre törekvő szorgalom. Vácz , január 30. (Jó ték ony ságok.) A váczi cs. k süket- néma intézet alaptőkéje a legközelebb lefolyt évben következő kegyes adományokkal szapo- ríttatatt: Ö cs. k. Apostoli Felsége legkegyelmesebb Urunk ezen intézet éyi jövedelmének emelése tekinteté­ből annak alapját . • • • • • 20,000 pft* tál legkegyelmesebben fölsegéleni méltóztatott., Ö cs. k. Fensége Albrecht Fő-

Next

/
Thumbnails
Contents