Budapesti Hírlap, 1858. február (26-48. szám)

1858-02-23 / 43. szám

Pest Kedd. Megjelenik e lap, vasárnap és Ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj: Vidékre: félévre: 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Hely­ben: félévre 8 frt, évnegyedre: 4 frt.­­ A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 krt szá­­mittatik. — Egyes szám 20 pkr. Szerkességi iroda : Egyetem utcza 1-ső sz. a. 2-ik emeleten. .joa'jsoyioj i ) lo'uiojoao >ff Illlbic partján reá nézve kevéssé kellemes esemény készül . Elutazása előtt Derby grófot megláto­gatta, s arra kérte a pártvezért, hogy a bilit, ha másodszori tanácskozásra kerül, gyámolítsa , sőt megígérte, hogy Palmerston néhány módosításba is beleegyeznék, ha a toryk támogatására szá­molhatna. Derby lord sajnálkozva kijelente, hogy a franczia gróf kívonatát nem teljesítheti. Ezalatt a meetingeken is igen ingerült hangulat nyilvánult, s oly szónoklatok hallatszottak, me­lyek akár katonai adressenek is beillettek volna a Moniteurbe. Bernard elfogatása „ar­gumentum ad hominem“ volt annak bizonyí­tására, hogy a­mit a bili által el akartak érni, az a mostani törvények mellett is lehetséges,­­­­gy az újítás fölösleges! Szóval bizonyossá jön, hogy a bili Angliában nem népszerű, s ama mee­­tingek a régi népszerűség utolsó foszlányait is leszaggatták az öreg Palmerston testéről ; de Angliában ezek igen nagybecsű foszlányok, s tüstént százan kapkodtak utánuk, hogy föl­kapják, összevarrják s saját testükre illeszszék. A tory, a peelita, a manchesteri párt, mindegyik neki esett a kövér koncznak, s várva várta azon perczet, midőn azt fölemésztheti. Palmerston látta, tudta mindezeket és azért sietett oly na­gyon a másodszori előterjesztéssel, miként a tá­bornok, embereit széledezni látván , rögtön me­­rényli az eldöntő csatát, hogy serge még jobban össze ne olvadjon , s hogy ellenének még több időt ne engedjen a megerősödésre. A szavazat eredménye tanúsítja, hogy nagy ideje volt , sőt hogy már egy kicsinyt késő is volt,­ a bilit má­sodszor előhozni. Az első felolvasás alkalmával 398 tag szavazott, 299 a bili mellett, 99 ellene, tehát a kormány pártja háromszor oly számos volt mint az ellenzék; azóta gyorsan változott e viszony és tegnapelőtt 234 a bili ellen szavazott, 215 mellette. Eszerint egyrészről a kormánypárt közel nyolc­vannégy tag az ellenzékhez pártolt, azonkívül pedig az első szavazás alkal­mával jelen nem volt ötvenegy tag m­i­n­d az ellenzékkel szavazott, mely e szerint egy hét alatt száz­harminczöt szavazattal gyara­podott. A számok beszélnek, ezen számok pedig nemcsak beszélnek, hanem kiabálnak, s a mostani ministériumnak igen nagyot kellene hallania, ha e lárma elől vissza nem vonul. Az angol lapok többsége már­is bizonyosnak tartja a Palmerston­­féle kabinet visszavonulását, s a múlt szombaton tartott ministeri tanácskozás után a Globe, mely a kabinethez közel viszonyban áll, szintén való­színűnek mondá a miniszerek leköszönését. Meg­lehet, hogy a távírdas sodronyon már e percz­­ben repül felénk az angol kabinetnek, s vele együ­tt alkalmasint a nyugati frigynek halál­híre. *) Tán nem is szükséges arra figyelmeztet­nünk, miszerint ily fordulat Austriára nézve is roppant fontosságú és hogy a nyugati szövetség felbomlása után az európai események súly­pontja ismét Közép Európa felé esnék. A franczia törvényhozó testület azalatt az is­meretes repressiv törvényt elfogadta, 227 tag mellette szavazott, 24 ellene,­­ a fönnforgó vi­szonyok közt ez is elég tekintélyes ellenzék. Ez utóbbinak nézeteit leghangosabban tolmácsolta Olivier Emil, ki a törvényt visszautasítandónak vélte, először, mert Montesquieu általánosan el­ismert elvével ellenkezik, mely szerint az igaz­ságszolgáltatás a végrehajtástól elkülönözendő, míg itt mind a két hatalom három hivatalnok ke­zében öszpontosul, másodszor mert a törvénynek visszafelé ható ereje van, harmadszor mert számtalan denunciatio előtt kaput nyit, stb. Említésre méltó, hogy a berlini „Kreuzzeitung“ is sajnálatosnak tartja e törvényt, bár az állam­csíny természetes következményét látja benne, sőt azt is jósolja, hogy végre mégis hozzá kellene nyúlni azon túlságos szigorhoz is, melyet a csá­szár keze egyelőre mérsékelt; szerinte a mostani régime egyedül ily szigor segítségével képes fönnállani s igy az önfönntartás ösztöne fogja a kormányt ez ösvényen mindig tovább hajtani; a franczia császár genialitását a porosz lap sem tagadja, de — azt mondja — még a leggeniáli­­sabb embertől sem várhatni, hogy létesének nél­­külözhetlen alapföltételein túlemelkedjék Az említetteken kívül ma nincsenek politikai újdonságaink, vagy ha vannak is, a föntebbi fontos hírek mellett az apróbb események sze­münkbe sem tűnnek, hiszen bárhova pillantunk, bármiről szólunk is: a chinai ügyről, melylyel a két nyugati hatalom együttesen foglalkozik; a dán-holsteini kérdésről, melyben Franczia- és Angolország egyetértése oly nagy nyomatékkal bir; a conferentiáról, melyben a két nyugati ha­előfizethetni helyben: a lap kiadó hivatalában, Egyetem-tteza 2-dik szám, földszint , vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt b­é­rjm­entesitve egyenesen a kiadó hiva­talhoz utasítandók. Kiadó hivatal van : Egyetem-utczában, 2-ik szánt alatt, földszinti talom képviselői egymás mellett fognak ülni; a Dunahajózási kérdésről, melyben Angliának franczia részre pártolása oly meglepő fordulatot idézett elő; — mindezen ügyek körül azon kér­dés tolakodik elénk , hogy lesz a dolog ezután ? mi fogna történni, ha a két nyugati hatalom közt azon egyetértés megszűnik, mely mindkettejök által nem egyszer az európai béke főbiztosíté­­kául hirdettetett ? Miként csoportosulnak majd a nagyhatalmak a fönnforgó kérdésekben, ha ama kettő, mely eddig a pentarchiának úgy­szólván velejét képezte, egymástól elszakad?! Magyarország 1857-ben. X. Ha az egésségügy állása az­ anyagi s szellemi jólét becsmérőjének tekintetik, az egésségügyi személyzet szám erejében, s a szenvedő emberi­ség számára rendelt intézetek fölszerelésében évenkint nyilvánuló kifejtés mérvül vétetik egy nép miveltség­ életében a kifejtési fokozat megha­tározására , méltán megelégedhetünk az 1857. évnek habár szerény haladási mozgalmával. Az egésségügyi szolgálatra szentelt erők lassankinti kifejtése, az egésségügyi orgánumok létszámá­nak habár kevésbbé élénk szaporodása, vala­mint a czélszerűbb egésségügyi intézkedésekre c­élzó törekvéseknek föltűnő kézzelfogható ered­ményei tekintetéből, legközelebbi jövőben, az e részbeni helyzetnek örvendetes képét várhatjuk. Habár nem lehet is félreismerni, hogy a po­zsonyi közigazgatási területen az egésségügyi személyzet létszáma a népességi viszonyoknak, sőt még a lakosság néha kevésbbé tetemes anyagi jólétének is még épen nem felel meg, mégis az TSI­ c. évbeli haladás mutatja, hogy az út már itt is meg van törve, egy tekintet az alábbi össze­állításra ezt eléggé föltüntetendő. Ugyanis a po­zsonyi területen van . Az állam,községek, magánok S­ítő a 2­05 E szerint az egésségügyi szolgálat mindhárom ágánál eléggé tetemes szaporodás tűnik föl, mely különösen a szülészeknél szembetűnő; tehát épen azon egyéneknél, kiknek nyilvánvaló hiá­nya legérezhetőbb. Ezen szaporodás kétségkívül túlszárnyalja az absolut népszámnak természet­szerű propagatív­ szaporodását, mely természetes után ritkán emelkedik 2—3 petén fölül. Ennél­fogva, ha szinte nem vagyunk is képesek szám­­­szerint kijelölni az összes területi népesség pro­­centszerű szaporodását, a gyógytudók szaporo­dása bizonyosan gyorsabb viszonyban történt. Az erre hivatottak orvos-rendőrségi tevékeny­ségének kedvező eredményéül lehet kiemelni, mikép szinte az egész közigazgatási területen szabályozott halott­kémre van létesítve , mi annál örvendetesebb, mivel ez­által lehetségessé lesz, a szabályszerű bizonyítékoknak a statistika érdekében szándéklott behozatalát életbe lép­tetni. Állat­rendőrségi tekintetben pedig külö­nösen megemlítendő, mikép a marhahajtási utaknak annyira óhajtott szabályzása, a behaj­tási, pihenő­s etető-állomások kellő kijelölésé­vel, már szintén általában, az egész területen léte­sült ,­­ a hús-kémle szabályzásán s gyepmeste­rek felállításán folyvást szorgalmasan dolgoznak. A gyógyszerészek száma szintén szaporodott, még pedig kettővel, mivel most 87 gyógyszerész van, míg az előbbi évben 85 volt;­­ azonban még így is nagy középszámítással 18,423 lélekre esik egy gyógyszertár. Nem érdektelen kö­rülmény , mikép S a­s­v­á­r helységében, melynek környékén kitűnő minőségű gyógy­­füvekben gazdag Flora létezik, az ott lakó zsidók által több száz ezer forintra menő élénk kereskedés szetik orvosi czélokra szolgáló virágok, füvek és gyökerekkel, mely fő irányát Hamburg felé veszi, és melynek szabályozása végett a megyei hatóság részéről azon intézke­dés történt, hogy ezen kereskedelmi ág hitelé­nek fönntartása végett, minden szállítmány a nyersanyag hibátlan minőségére nézve vizsgá­latnak vettessék alá, s csak a szakértőleg jónak talált áru bocsáttassék szállítás alá. Ezen területnek betegápolásra szánt kórházait és fi­iylőkházait már múlt évi visszapillantá­sunkban vevők bővebb tárgyalás alá. Az ugyan­ott fejtegetett reformokhoz, melyek nevezetesen a közintézetektül jelölt 4. u. m. pozsoni, nagy­­szombati , nyitrai és trencsinire nézve volt czélba véve, az 1857-ik év folytán a betegápo­lási dij megállapítása és a kinn levő ápolás díjak beszedése körüli ügyletvitel szabályozása is hozzájárult, valamint minden elő­ben készítve , hogy a kórházi orvosok, hivatalnokok és szol­gák számára pontos utasítás adassák ki. Az egy általános kórháznak Pozsonyban le­endő felállítása végett alakult bizottmány által egy alkalmas építési helynek mérsékelt kárpót­lás melletti átengedése, valamint a már létező mintegy 70.000 ftnyi pénzalap szaporítása iránt tett lépések a múlt év folytán még nem vezet­hettek az óhajtott czélhoz, s a jelen év számára látszik föntartva lenni, hogy a humanitás e mű­vét előmozdítsa, mely a pozsonyi terület esemé­nyeiről szóló jövő szemlékben kitűnő helyet fog­­lalhatand el. A kórházak és sínylők házainak csekély száma annál fájdalmasabbnak tűnik föl, miután azok­nak, külön őrültek házai, szülő- és lelenczházak hi­ányában, ezeket is képviselniük , sőt némileg még bizonyos tekintetben a szegények ellátását is eszközölniük kell. Így p. o. a komáromi me­gyei hatóság igazgatása alatt álló Sz.­József kórház több alapítvány által öreg kérésé­t­­képtelen nők számára van alapítva; a komáro­mi tiszthatóság alatt álló sz. Annakórház öreg e­l­­szegényedett polgárok számára stb., bárha több megyében e czélra saját szegényellátó há­zak léteznek, melyek közöl különösen említen­dők a nyitrai, szeniczei, vágujhe­­lyi, beszterczebányai, breznóbá­­nyai és zólyomi. A himlőoltás-ügy ellátására nézve is nem jelentéktelen gyarapodást mutat az 1857-ik év, mely a beoltottak száma által nyilvánul; egész évben i. i. 51,902 gyermek oltatott be, mi a múlt évhez képest, midőn csak 41,055 beoltás történt, 25,7 százalék szaporodást mutat; a be­­oltási díjakban és úti költségekben kiadott öszveg 1857-dik évben összesen 11,479 ft 40 krra ment az 1856. évi 6991 ftnyi kiadása ellenében. E terület sok ásványforrásai és gyógyvizeire is az 1857-ik évben kitűnő figyelem fordittatott. A trencsini, teplitzi, stubnyai, lucskyi és koritniczai források ásvány­vizeiből, a szükséges mennyiségeket, eszközlendő vegybontás végett, a bécsi cs. k. földtani kir. inté­zetnek elküldék és a pöstyényi,bajmóczi, szliácsi, szklenói, vichnyei, szalatnyai, stubnyai és tren­­csén-teplitzi fürdőhelyeket és gyógyintézeteket a belügyministérium megbízásából bizottmányok utazták be, hogy az egésségrendőri és közigaz­gatási tekintetben kívánatosakat a kormány tu­domására hozzák, s mi úgy hiszszük, hogy e te­rület balneographiájában az 1857 év mint meg­felelő reformok fullajtárja, díszes helyet fog­­laland el. Mi a lakosság egésségi állapotát il­leti, az 1847-ik év hasonlóan testvéréhez 1856- hoz, mely megelőzte, kedvezőnek mondható. Az említett esztendőben előfordult kevés járványok közé lehet sorozni a vérhast, mely Komárom, Liptó, Hont és Árva-Turócz megyék néhány községeiben augustus, September és October havá­ban noha nem valami különös hevességgel uralkodott. Nógrád megyében Divény , Oro­­­zi és Sámsonháza községeiben 1330-ra menő lakosság közt 25 egyén betegedett meg, kik kö­zöl 12 meghalt. Nógrád megyében továbbá négy községben : Fülek-Püspöki, Ragyócz, Csákán­­háza és N. Daróczon a természetes himlő mutat­kozott , a 2869-re menő lakosszám mellett jun.­­ től october végéig 168 egyén betegedett meg, kik közöl azonban csak négyen haltak meg, a többi 164 felgyógyult. A kökhurut és a vörheny, melyek Bars és Hont megyékben a nyár folytán uralkodtak, nem valának nagyon veszélyes ter­mészetűek, az ázsiai cholera pedig csak igen szórványosan lépett föl némely egészen elkülö­­nözve előforduló esetben. A pusztító marhavészek is jóformán megkí­mélt­ék a közigazgó területet. Trencsén­ és Nó­­grádmegye egyes községeiben, valamint Árva- Turócz megye 4 községében himlő támadta meg a juhokat, s a hullás 5% volt. A fóju­h Komá­­rommegye 5 helységében s Nógrádmegye néhány községében mutatkozott jobbára takarmány­hi­ány és az állatok rész gondviselése miatt. A szar­vasmarha közt Trencsén­ és Nógrádmegye né­hány községében, továbbá Árva-Turóczmegye öt községében a lépfene uralkodott, továbbá a tüdővész Vavrisov helységében Liptómegyében. Végre a sertések közt Bars és Hontmegyében a pokolvár azonban itt nem tön nagy pusztí­tást , mig ellenben Nógrádmegye 21 községében e kórban igen sok elhullott. E tekintetben tehát, mint e czikk homlokán ir­tuk, a nevezett esztendő kedvező volt, és hogy annak folytán a gondviselői tevékenységet az sok által fizetett 17 . •Q xO 03 6O IS Orvos 44 20 74 1381 129 CD 6.2. Sebész : 56 22 134 212 203 4.4. Bába : 61 22 202 285 25710.9. *) Mint az olvasó alább látandja, már meg is ér­kezett. Szerk. TARTALOM: hivatalos rész. t nem hivatalos rész: — Jótékonysági tettek. Politikai napiszemle. Magyarország 1857-ben X.­­1- A szegény iparosok segé­lyezése. Levelezések: Deézs.. (Itt is el van ha­tározva a tagosítás.) N­ap­i h­i­re­k és események. Jelentés a magyar gazd. Egyesület va­gy­o­n­á 1.r­á­s­á­r­ó­l. . Külföld: Anglia. (Az összeesküvési bili és Gibson módosítványa.)­ F­r­a­n­c­z­i­a­­ország. (A közbiztonsági törvényja­vaslat általános tárgyalása ) B­e­l­gi­u­m. (A brabanti herczegnő szerencsés szülé­se.) Németország. (Végrehajtó bi­zottmány alakítása" a német dán kérdés­ben ) Á­z­s­i­a. (Indiai hadi hírek.) Távirati tudósítás­ok.­­^Színházi e­­­­ő­a­d­á­s­o­k. —­­ Nyilvános köszönet. — Megérkeztek.. — Dunavíz­­állás. * Tárcza . (Vasárnapi levelek Bécsből) HIVATALOS RÉSZ.­ ­ cs. k. Apostoli Felsége f. é. február l.ki legmagasb kézirata által báró K ti­b­e ( Lajos Károly helytartósági alelnöki)­, saját ké­­elmére a Ferdinand Miksa Főherczeg Ö­r. Fensége mint a lombard-velenczei királyság őkormányzója mellé adott iroda vezetésétől föl -­menteni s megengedvén neki a diplomatiai szol­­gálatba visszalépést et eddigi érdemteljes mükö-­dése elismeréseü­l az austriai vaskoronarend má­­odik észtjelével legkegyelmesebben földiszt­­eni méltóztatott, ő cs. k. Ap­o­stoli Felsége sajátkezű­leg ilásrt okmány által dr.Luigi V­eronese központi tüldöttei Velenczében, mint az ansriai cs. vas­­corona rend harmadik oszt. lovagját, e rend sza­­bályai értelmében, az anstriai birodalom lovagi angjára legkegyelmesebben fölemelni méltóz­tatott. Öcs. k. Apostoli Felsége Zsófia Fő­­herczegasszony ő Fensége titkárát, P­u­r­g­o­­­d Henrik kormánytanácsost, az általa sok éven át izgalma, hű­ség és próbált ragaszkodással töl­­ött szolgálatidő után f. hó 16-ki legfelsőbb ha­­ározata által kiérdemelt nyugalomba helyezni véltóztatott. Öcs. k. Apostoli Felsége f. é. február 14-ki legfelsőbb határozata által dr. Löwe Já­rna Henriket, a bölcsészet eddigi rendkívüli ta­nárét a prágai egyetemben, ezen szakma rendes tanárává ugyanezen főtanodában legkegyelme­­tebben kinevezni méltóztatott. Az ügyvédség ideiglenes gyakorlására a nagyvá­radi orsZ. főtörvényszéki területen Kertay Zsig­­m­ond kineveztetett. A nagyváradi cs. k. országos pénzü­gyigazgató­­sági osztály Kovích Sándor dijnokot III osztályú rodai segéddé, ideiglenesen kinevezte. NEMHIVATALOS RÉSZ. Főtisztelendő Ranolder János tudor, vesz­prémi megyés püspök ur ő exoja, az Albert Főherczeg Ur ő cs. k. Fensége oltalma alatt álló,­­ a pesti s budai iparosok segélyzésére szánt pénzalaphoz 500 portnyi összeget ajándékozott, mely összegből 300 frt pesti s 200 frt budai ipa­rosok számára van szánva. Általános elismerést érdemel, hogy a b­u­d­a­i izraelita cultusközség a p­esti cs. k. tanárképző intézetnél levő derék vagyontalan tanárhivatali jelöltek támogatására két év tartamára évenként 30 , és az ó -­b­u­d­a­i izraelita cultus­község ugyanazon czélból 1857-ik évtől fogva öt év tar­tamára évenként 40 ftot ajándékozott. Pest, február 22.­ ­ (Politikai napi­ szemle.) Körülbelül egy hét óta többször utaltunk azon aggasztó hangu­latra, mely az angol parlamentben az úgyneve­zett „franczia“ bilire nézve nyilvánul; meglepő­nek találtuk, hogy Persigny gróf oly sietséggel ment Londonból Páriába, s annyira késkedett a a visszatéréssel, , jól tudta, hogy a Temze gOL __ _ Ferornál

Next