Budapesti Hírlap, 1858. február (26-48. szám)

1858-02-26 / 46. szám

Pest Péntek* Megjelenik e lap, vasárnap as Ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj : Vidékre: félévre: 10 firt, évnegyedre: 5 frt. Hely­ben: fé­l é­v­r­e 8 frt, évnegyedre: 4 frt.­— A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig :4 kr. szá­­mittatik. — Egyes szám 20 pkr. Szerkesztői iroda: Egyetemutcza 1-ső sz. a. 2-ik emeleten. BUDAPESTI SZ. Kiadó hivatalávan : Egyetem­ utczában, 2-ik szám alatt, földszint. Pest, február 25.­ ­ (Politikai napi­ szemle.) Azon körülmény, hogy az új angol ministerium szombat óta még nem bírt végleg megalakulni, eléggé mutatja, minő nehézségek torlódnak ezen feladat körül. Annyiféle fontos kérdés tárgyalása áll küszöbön, hogy valóban nem könnyű munka, nyolc­ em­bert találni, kik a mostani kormány pártján kí­­vül állván, mégis elég tárgyismerettel s a néze­tek azon egységével bírnak, mely a sikeres és együttes működés nélkül­öz he­tlen föltétele.­­ Derby lord neve nem jelenik meg a legújabb combinatióban, a­mi azonban nem valami rendkí­vüli dolog, miután a királyné — ha a kormányon lévő ministerium kisebbségben marad — az el­lenzék vezérét nem azért hivatja magához, hogy őt tüstént új kabinet élére állítsa, hanem hogy a győztes párt főnökével az új kormány megala­kítása felől tanácskozzék. Sokkal meglepőbb az, hogy a „Moniteur“ által közlött legújabb combinatióban Gladstone, Caldwell, Graham, Sidney Herbert, mindenek előtt pedig a kis John Russell nevével nem találkozunk, minthogy ez utóbbi talán az egyetlen ember, ki egy új ka­binetnek állandóságára némi kilátást nyújthatna, főleg ha az ama combinatióba csakugyan föl­vett liberálisok, nevezetesen Stanley és Wal­pole is gyámolítják. — Egyébiránt már majd­nem nagyon is sokat mondtunk e tárgyra nézve, minthogy a táviró talán már a legközelebbi órá­ban minden conjecturát meghazudtolhat. Párisban úgy látszik még nincsenek tisztában a teendőkre nézve, vagy helyesebben mondva, nem akarnak határozatot hozni, míg a londoni krízis véget nem ért. A félhivatalos lapok nem hiszik, hogy az összeesküvési bili végképen el fog ejtetni, hanem lassanként megbarátkoznak azon gondolattal, hogy a tárgyalás el fog napol­­­tatni, a­mi szintén fél elejtésnek tekinthető . A természetes, hogy ezen elnapolást is nagy sze­rencsétlenségnek tartják és sokat tudnak mon­dani azon nehézségekről, miket a bili ellenei előidéztek. Ez ízlés dolga,­­ a parliament gondja e nehézségeket félrehárítani, ha csakugyan oly mennyiségben léteznek, miként a „Pays“ és „Pa­­trie“ hiszi, hanem egyenesen nevetséges a „Pays“ azon állítása, miszerint a febr. 20-ai esemény hangos demostratio „a parliamentáris rendszer ellen“ A sajtó még folyvást foglalkozik mind a bill, mind a Gibson féle indítványnyal s ennek követ­kezményeivel. Az angol lapok jobbatlán párt lapok s igy csak azt kell mondanunk, hogy a „Chroni­c­­­e“ a peeliták, „Post“ Palmerston és a franczia követség, „Advertiser“ félig palmerstoni félig radikál, „D­a­­­­­y N­e­w­s“ ha­tározottan radikál, „Morning Herald“ a toryk közlönye, és minden ember előre tudhatja, minő értelemben nyilatkozik e lapok minde­gyike s mennyi súlyt kell tulajdonítani annak, ha egyrészről az ítélet napját okvetlenül bekövet­­kezendőnek hirdetik, míg ellenkező részről a nem­zet becsületének megmentetése fölött ujjonganak. A „Moniteur“ ezalatt egyre lajstromozza a beérkező adresseket, hanem elég ildomos ezek­nek szövegét nem közölni; hírképen megemlít­jük, ámbár magánk sem hiszszük, hogy Persigny gróf a franczia kormány egy igen engesztelé­­keny jegyzékét vitte volna magával Londonba. A párisi conferentiával ily fontos események közepett természetesen csak pro forma foglal­kozik a diplomatia. Azt állítják, hogy Bécsben úgyszólván elő conferentia fog egybegyülni s a vitás ügyeket rendezni, mielőtt azok a párisi conferentia elé kerülnének. E végre Faad pasa,ki a portát Párisban képviselendő előbb Bécsbe jöne s ugyanoda Drouin de Lhuys is váratnék. A porta sehogy sem akar lemondani azon szándékáról, miszerint a Dunafejedelemségek dolgában önálló szervezési javaslatot terjesztene a conferentia elé s azt egyelőre a bécsi kabinettel akarja meg­ismertetni. A divánok néhány töredéke ezalatt Bukarestben egyik bojárnál egybegyült s ámbár a rendőrség által szétkergettetett, mégis tiltako­zást szerkesztett a feloszlatási fermán ellen, e tiltakozással a szó teljes értelmében házalni mentek az európai bizottmány tagjaihoz s min­denünnen visszautasíttattak, kivéve a franczia biztost, ki ezen okmányt is az általa gyűjtött „materiale“ közé fölvette. A divánok valóban a bolygó zsidóhoz hasonlítanak, élni nem tudtak s most meghalni sem tudnak. A Din-Holsteini ügyre nézve egy második orosz jegyzéknek létezését e napokban tagad­ták, a „Nord“ azonban úgy akarja tudni, hogy e jegyzék csakugyan létezik. A hannover­i in­dítvány elfogadására is most több kilátás van, s magában Dániában oly komolynak tekintik a helyzetet, hogy erősen foglalkoznak azon terv­vel, miszerint a dán öszállami alkotmány fönn­tartatnék ugyan, de Holstein és Lanenburg ezen öszállamból kirekesztetnék. Ha pedig a német szövetség azon alaptörvényre hivatkoznék, mi­szerint Schleswig Holsteintől el nem különözhető, szükség esetén ama kizárólagos helyzetben Schleswiget is részesítenék, hogy aztán a tiszta dán részek annál szorosabban csatlakozhassanak a két éjszaki királysághoz. Az eszme nem új ; ré­gebben említettük , miszerint a herczegségek mostani viszonya Dániához a „skandinavismus“ szempontjából inkább akadálynak, mint előny­nek tekinthető! Magyarország 1857-ben. XII. Ha immár a községi élet fontos terén fölmerülő jelenetek s eseményekhez fordulunk, magától érthetőleg legközelebb Buda s Pest test­vér­városok községi ügyeit kellene hosszasabban tárgyalnunk. Hogy Budán kezdjük , a városi községnek már múlt évi visszapillantásainkban leírt kedve­zőtlen pénzügyi viszonyai még nem javultak meg. Az 1857. évrei budget, a közvetlen adóhoz meg­engedett 33 */3 p.c.-nyi pótlék daczára még 158,455 frt 39 krnyi fedezetlen hiányt mutatott fel, s miután ezen hiányt még minden lehető eszköz felhasználásával sem lehetett kiegyen­­lítni, nem maradt egyéb hátra, mint a kiadások leszállítása, s minden indítványozott új építések elhalasztása; azonban mégis a városi reáliskola­­épület építésének, mely épület már födél alatt van,­­ a városnak jó ivóvizzeli ellátására nélkü­­lözhetlen vízszűrő-készüléknek kivételével. Egy tz/1 millió frtnyi kölcsön, melyhez folyamodni a község el van tökélve, s melynek tárgyában, miután különböző oldalakról érkeztek ajánlatok, az alkudozás már meg van érve a befejezésre, még a folyó évre a városi pénzügynek kedvező szabályzását helyzi kilátásba. Máskülönben is az év folytában a községi háztartásnak egyik­másik rovata , részint a költségek kevesbülése, részint a bevétel növekedése által kedvezőbben alakult, így az utczai világítás az előbbi évek­ben, a pályázók hiánya miatt az eszközlött bér­beadásoknál, tetemes összegeket vett igénybe. Már mivel ezen világításnak valódi költségei iránt semmi biztos támaszpont sem létezett,­­ 1857-ben kisérlet létetett a világításnak saját kezelés alá vétele iránt, mi valóban azon ked­vező eredményre vezetett, miszerint a kiadások az előbbi évhez képest 70,000 fttal kevesbültek. Az ez által nyert számítási támaszpontok alap­ján, most már az 1858. évre bérbeadási alkudo­zások kezdettek meg, melyek szintén kielégítő eredményre vezettek.­­ Továbbá az 1857. év folytában, a vásár-, piacz-,s hely­pénz-, valamint a pártjog-illetékek szabályzása keresztülvitetett , azon kellemes tényt constatk­­­ozhatunk, mikép ezen illetékek megállapítása, s az eddigi mentességeknek ebből eredő eltörlése következtében, a bérlet-jövedelem 10.000 ftnyi tetemes évi összeggel emelkedett. A p­e­s­t­i város­község budgete 1857-re 118,287 ft 31V4 krnyi hiányt mutatott fel, mely hiány azonban különböző kiadási rovatokban eszközlött megtakarítások, továbbá a közvetlen adókhoz megengedett pótlék , s végre a jöve­déki bérbeadások emelkedése által szinte egé­szen kiegyenlíttetett.­­ A pesti tisztható­ság ujraszerveztetett, mely alkalommal a vá­rosi hivatalnokok fizetései a viszonyokhoz alkal­mazva javíttattak, s a személylétszám, ott a hol mulhatlanul szükségesnek látszott, szaporíttatott. Ezen szaporítás név szerint a városi könyvvitel szakára vonatkozott­. Egészen újra szabályoztat­­tak a városi adóhivatalok, melyek egy városi adóhatósággá alakíttattak át, egy felelős igaz­gató vezetése alatt. A város jövőjére nézve oly fontos rakpart-építési ügy, a lánczhídon fölül indítványozott, 200 ölnyi hosszúságú épí­tésre vonatkozólag, valódi létesülésre jutott; még pedig,miután az ott eső építési telkek eladása által a pénzeszközök a rakpart építésére nagyobbrészt előteremtvék, az építés vezetése 366,663 fr. 8% kr., költségvetéssel Wagner pesti építőmesterre bízatott. Az építés azonnal meg jön kezdve, s az egész építési idő alatt alacsony vízállás ked­vezvén, gyorsan halad előre.­Kevesbbé kedvező helyzetben van a Pest városa által lirt h­a­r­­minczad épületnek házhelyekül eladása. Az ismételt árverések nem vezettek elfogadható eredményhez. Említve volt már azon lendület, melyet Sze­ged kereskedelme nyert. Nagy fontossága e vá­ros jövő kifejlődésére nézve az erődítvényi térségnek öcs. k. Apostoli Felsége kegyelméből jóváhagyott megszüntetése. Ezen térségen feküdt t. i. a városnak épen azon része, hol az üzleti forgalomnak központja lé­tezik. Ennek daczára a házbirtokosok által ki­szolgáltatandó lerontási kötelezvények s az épí­tési jóváhagyások elnyerésével egybekötött hosz­­szadalmasságok miatt e városrészben csak cse­kély építési vágy mutatkozott, mely most az erőditvényi térségnek legfelsőbbleg jóváhagyott megszüntetésénél fogva kétségtelenül hatalmasan fel fog élénkülni s az említett városrésznek ja­vára szolgálni. A város szépítésére a község a legközelebbi közigazg. ésre nagy őszieteket határozott, igy 50,000 frtot néhány a városban elterülő mocsárok fölszárítására, 60,000 frtot a főutczák kövezésére, 13,000 frtot parterősítésre és töltések készítésére, 40,000 frtot egy új híd építésére, miután a régi roncsoltságánál s a Ti­sza szélesbitésénél fogva használhatlanná vált. Mi a kövezést illeti, a város engedélyt nyert kövezési vám behozatalára, melynek jövedelme a város kövezésére lesz fordítandó. Szegeden is ez évben a városi tiszthatóság személyzeti és fi­zetési álladékának szabályozása keresztül jön vive s a hivatalnoki állások betöltése eszközölve. A földbirtok-tagosítás általánosan érezhető szüksége nem maradhatott befolyás nélkül maga a községi élet kifejlődésére sem. Nevezetesen na­gyon kitűnt ez a Jászságos Kunságban. A jászság községei t. i. a Kis-Kunságban pusztákat birnak, melyek az anyaközségek kiegészítő ré­szeiül tekintendők, s csupán legelőket használ­tatnak. Ezen puszták immár akként vannak a birtokosok közt felosztva, hogy alkalmas helye­ken egy belső telkekből álló térség a­­ közsé­gek alapítására hagyatott fönn. A háztelkek ár­verés útján adatnak el s azok ára a középületek, u. m. templomok, iskolák, községházak építé­sére fogja a szükséges tőkét képezni. Ekként a Jászberény községéhez tartozó Lajos-Mise puszta 23,400 hold térfogattal, továbbá Árok­szállás község nagy Kerekegyháza pusztája 9344 holddal és a Jákóhalmához tartozó 10,392 holdat magában foglaló Szent-László puszta ön­álló községekké alakíttattak.­") A Jász és Künkerület községeinek csaknem általában van annyi vagyonuk, hogy szükségle­teiket a jövedelemből — községi adópótlék nélkül — fedezhetik. A takarékosság szelleme ott 1857-ben igen szép gyümölcsöket hajtott. A közigazgatási kerület 9 megyéje összes köz­ségeinek saját jövedelme 1,775,894 ftra ment, ebből néhány község 163,467 ftot takarított meg, és ekkor a községi kiadásokra 1,612,327 ft a saját jövedelemből fordíttatott. Miután a köz­ségi kiadások egész észlete 1857-ben 2,156,531 ftot tett, 544,104 ft maradt községi adópótlék ál­tal fedezendő. **) Az árvaügyek előmozdítást nyertek azon to­vábbhaladás által, melyet az árvabizottmányok alakulása a múlt évben tett. Borsod megye ki­vételével , hol azonban az előmunkálatok már *) A volt Lajos Mise pusztán már 40 ház épült, és már egy ideiglenes templom is áll. Előfizethetni helyben.: a lap kiadó hivatalában, Egyetem-utcza 2-dik szám, földszint, vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt b­é­rem­e­n­t­e­s­i­­lv­e egyenesen a kiadó hiva­­tal­hoz utasítandók. **) Az egyes megyék szerint ezen arányok következőkép oszlanak el: saját­­jövedelem kiadások Pest-Pilis . . frt 190,434 kr frt ,319,282 kr ennélfogva hiány: frt : 128,848 kr Pest-Solt. . . 296,677 10 382,043 10n fi 85,366— Esztergom . 88,120 52 116,950 46V fi 28,829 54 87.­Fehérvár 196,893 42 Va 252,675 15% n d 55,731 33 Szolnok . . . 62,038 116,012n 71 53,974­­148,453 — Csongrád. . . 443,206— 294,753— Felesleg— Heves. . . . 70,800 59,493 — 162,0001-­hiány 91,200— Borsod . . . --í 159,597— fi i 100,104 —• Főkapitányság : 368,232— 363,218— Felesleg 15,014— 1,776,894 44% 2,156,531 11% Előfizetési felhívás a „BUDAPESTI HÍRLAP“ egy és négy havi folyamára. Pest - Budán naponkinti házhozhor­­dással martins hóra 1 ft 20 kr Postán naponkinti szét­küldéssel .... 1 — 40 — Pest - Budán naponkinti házhozhordással martius­­junius négy hóra ... 5 — 20 — Postán naponkinti szét­küldéssel ............................6 — 40 — A Budapesti Hirlap kiadóhivatala. TARTALOM: Hivatalos rész. Nemhivatalos rész. — Jótékony adomány az iparoesegély - tőke gyarapítására. — Po­litikai napiszemle. — Magyarország 1857- ben XII. — ] Levelezések : Rábaköz. (Rábaszabá­­lyozás. Folytatás) Gyula (Legelő el­­kü­lönzési uj egyességek létrejötte.) Napihirek és események. Nemzeti Színház Tárgyalási terem. Kü­lföld:Angli­a. (A Palmerston ministerium leléptének indokolása.) Francziaor­­sz­ág. (Az angol ministeri válság iránti aggályok és remények. A belga és szárd kamrák állítólagos hangulata. A merény­­leti per tárgyalása iránti hirek. Elítélé­sek és hármotozások.) —■ R e­l­g­i­u­m. (Delfosse ál­l­amminister halála.) Olasz­ország. (Ottas­i­o­rg visszautazása Ná­polyba.) Törökország. (Halil pasa hadtestének Mosztárba érkezte. Montene­gro elleni katonai rendszabályok.) Távirati tudósítások. — Színházi­­előadások. -- Börze. — Duna­­ví­z­áll­ás. T­á­r­c­z­a : (Ég és föld között. Elbeszélés folyt. Könyvismertetés. Folyt.) HIVATALOS RÉSZ.­ ­ Cs. k. Apostoli Felsége sajátkezűleg aláirt okmány által Pielßu­cker Lajos cs. k. első oszt. századost a cs. k. főszállásmesteri karban, mint az austriai cs. vaskoronarend har­madik oszt. lovagját, e rend szabályai értelmé­ben, az austriai birodalom lovagi rangjára leg­­kegyelmesebben fölemelni méltóztatott. Ő cs. k. A p­o 81 o­­­i Felsége kegyelemből megengedni méltóztatott, hogy Fodhagsky József nyugalmazott vezérőrnagy nemessége „ne­mes“ disz- és „kaschanbergi“ melléknévvel fo­gadott fia és unokaöcscse,Podhagsky János mérnöksegédje a cs. k. kereskedelmi ministeri­­umban, átruháztassék. Ő cs. k. A­p­o­s­t­o­l­i F­e­les­é­g­e gróf P­a­c­h­t­a Gotthard századost a gr. Civalart első dzidás ezredben, cs. k. kamarási méltósággal legke­gyelmesebben fölruházni méltóztatott. Változások a cs. k. hadseregben. Kineveztetett: Rehm Gusztáv Adolf őr­nagy a 43. sz. b. Alemann gy. ezredben ideiglenesen a marburgi hadfi-intézet parancsnokává. Áttétettek : bayersburgi Bayer Ágost őr­nagy a 35. sz. Khevenhü­ller gy. ezredben, a 43. sz. Alemann gy. ezredhez; és vraniki Scharic György őrnagy a 12. sz. ro­mán bánsági határőrezredben, a titeli határőrez­­redhez. Előléptettek: A katonai számvivő osztály­­­ban: Wanschura István hadi könyvivő föhadi könyvvivővé; S­e­­­i­n­k­a Ferencz al-hadi könyvivő hadi könyvvivővé és Nemeczek József és V­a­n­d­­r­á­k Károly számvivő tanácsosok alhadi könyvvi­­vőkké. NEMHIVATALOS RÉSZ. A „Goldberger Sámuel F. és fiai“, itteni nagykereskedő-ház járulékul az Albert Fő­­herczeg­ Főkormányzó Ur ő cs. Fensége által, szűkölködő iparosok számára alapított segélyzési pénzalaphoz 500 pártot tett le a budapesti cs. k. rendőrigazgatóságnál, mely összegnek kéthar­mada Pest s egy­harmada Buda számára van szánva. Február 20.1858.

Next