Budapesti Hírlap, 1858. május (99-122. szám)
1858-05-28 / 120. szám
Pest, Péntek 1£Ö Szerkesztői iroda : Egyetem utczal-ső sz. a. 2-ik emeleten. BUDAPESTI Megjelenik e lap, vasárnap as Ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj: Vidékre: félévre: 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyes*' ^^fre 8 frt, évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször aszott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr számittatik. — Egyes szám 20 pkr. 13. §. A mennyiben a szabadalmazott austriai pénzbecs szerint 1% frtértékben a birodalom nemzeti banknak a conventiós (20 frtos) pénzláb szerinti ezüstpénzről szóló jegyei a fönnálló törvények szerint készpénz helyett elfogadandók, ezen bankjegyek mindaddig, mig be nem huzatnak, azon összeg helyett, amelyről szólanak, austriai pénzbecsben azon mérték szerint birandnak érvénynyel, a melyhez képest 105 ft austriai pénzbecsben, 100 frtot tesz conventiós (20 frtos) pénzláb szerint. 14. §. Az 1857. September 19 . kelt nyilt parancsunk folytán vert egyleti pénzeknek (egyleti egy és két talárosoknak) minden állami, községi, alapítványi s más közpénztáraknál, nemkülönben a magán forgalomban, jelesen váltófizetéseknél is, austriai pénzbecsben 1% fzot s illetőleg 3 fztot tevő teljes értékük szerinti elfogadását senkinek s még akkor sem szabad megtagadnia, ha a fizetés-kötelezettség meghatározott austriai pénznemre szól. Egyleti pénzre szóló fizetési kötelezettségek egyleti pénzben teljesítendők. 15. §. Az 1857. jan. 24-én kelt pénzszerződvényben részt vett vagy ahhoz csatlakozott államoknak ezen szerződvényhez képest vert egyleti egyéb két tallérosai, a belföldön vert egyleti egyes két tallérosokkal minden tekintetben egyenlőknek tekintetnek. 16. §. A német vámegyleti államok által az 1838. julius 30 n kelt pénzegyezvényhez képest egyleti pénzminőségben eddig elővert kéttallérosok (a 24/2 frtos pénzláb szerint gyartosok) a belföldön vert egyleti kéttallérosokkal minden tekintetben egyenlőknek tekintetnek. 17. §. Az 1857. január 24-kén kelt pénzszerződvényben részt vett államoknak a tizennégy talléros pénzláb szerint vert tallérosai, austriai TARTALOM. Hivatalos rész. Nemhivatalos rész — Orvosi jelentés. — Politikai napiszemle. — A kir. kisebb haszonvételek. IIILevelezések. Bécs (Pénzintézetek. Czukor-gyártás.) Esztergom. (Megyei népösszeírás.) Gyula. (Birtokszabályozás. Időjárat. Vásár.) Bécs. (Vegyes.) Napihirek és események. ■ Küföld : Anglia. (Orleans ligne temetése. A „Times“ a Cardwell-indítvány eredményéről.): Francziaország. A montenegrói viszály elintézése. Az értekezlet. Szárd jegyzék a nápolyi viszály ügyében.) Olaszország (Gr. Cavour beszéde.) Németország (A porosz közbenjárásnak Nápoly általi elfogadtatása.) Törökorszzág. (A montenegróiak kegyetlensége. (Ázsia. (Indiai és chinai hírek) Távirati tudósítások —Színházi előadások. — Börze. — Meteorológiai észleletek. — Dunavi,zárlás. Tárcza. (Ég és föld között. Elbeszélés. Folyt.) HIVATALOS RÉSZ. 1858.'april 27-n kelt császári nyilt parancs, kiható a birodalom egész területére, melylyel a pénzforgalmi viszonyok s az új austriai pénzbecsnek a jogviszonyokra alkalmazása szabályoztalak. (Vége.) 9. §. Oly fizetések, melyek meghatározott külföldi ezüst pénznemben járnak, 1858 november 1-je után is ugyanazon külföldi ezüst pénznemben teljesítendők. Azon fizetések, melyek oly kölcsönökön alapulnak, a melyekre nézve a kamatolásnak s a visszafizetésnek az 1856. február 7-n kelt császári rendelet (hírod. törv. lap 21. sz.) folytán valamely meghatározott belföldi ezüst pénznemben vagy általában pengőpénzben kell történnie, a kikötött pénznek a szerződéskötéskori törvényes értéke s az ezen nyilt parancs 5. §-ban megállapított mérték szerint, az uj austriai pénzbecsben számítandók s 1858. november 1-től fogva vagy az uj austriai becs szerinti ezüstpénzben, vagy pedig régibb verésü pénzben, ennek jelen nyilt parancsban megállapított értéke szerint teljesítendők. A lombard-velenczei királyságban, melyben az 1856. február 7 . kelt császári rendelet nem bir kötelező erővel, az 1858. nov. 1-től fogva teljesítendő fizetések tekintetében hasonlókép ezen rendelkezések szerint kell eljárni. 10. §. Minden az úgynevezett bankbecsre szóló, valamint mindazon fizetések is, melyeknél az 1848. jan. 2-án kelt nyilt parancs s az 1856. február 7 . kelt császári rendelet (hírod. törv. lap 21. sz.) folytán a szabadalmazott austriai nemzeti bank jegyei a conventiós pénz teljes névszerinti értékében elfogadandók, további intézkedésig még ezentúl is ily módon teljesittethetnek. 11. §. Minden az 1857. September 19-kén kelt nyiltparancsban rendelttől különböző pénzláb szerint vert ezüstpénzek és váltópénzek, melyek jelenleg törvényes érvénynyel bírnak, mihelyest lehetségesnek és czélszerűnek látszik, pénzügyi miniszerünk különös rendeletei által behúzandók s forgalmon kívül teendők. A levantei tallérok törvényes értéke s a külföldi ezüstpénzeknek eddig megengedett törvényes forgalma 1858. novemb. 1 jétől fogva megszűnik. 12. §. 1858. november 1-jétől fogva az alább elősorolt pénznemek , azon időpontig, mig azok mindegyike a forgalomból ki nem vétetik, az austriai pénzbecs szerint következő törvényes értékkel birandnak, s ezen értékben mindenki által elfogadandók egész területében és oly korlátlan érvényességgel bírnak, mint az austriai országos pénzek. 18. §: Senki sem kötelez oly összeg fizetését, melynek értéke Vosztot vagy annál többet tesz, váltópénzben elfogadni. Ellenben nem szabad a váltópénz elfogadását megtagadni , ha a teljesítendő fizetés Víírtnál kevesebbet tesz, vagy ha Viírtnál csekélyebb összeg egyenlítendő ki. 19. §: Pénzügyi miniszerünk meg fogja határozni azon pénztárakat, amelyeknél kívánat folytán az austriai váltópénzek országos pénzzel váltatnak föl, ha a kicserélendő összeg ezüst váltópénzben 40 írtnál, rézváltópénzben pedig 10 ftnál kevesebbet nem tesz. 20. §. Az 1857. január 24-n kelt pénzszerződvényben részt vett vagy ahhoz csatlakozott államok által ezen szerződvényhez képest vert koronák és fél koronák a belföldön vert egyleti aranypénzekkel úgy az állampénztáraknál mint a közforgalomban is minden tekintetben egyenlőknek tekintetnek, úgy hogy közöttük s a belföldön vert egyleti aranypénzek között nem szabad különbséget tenni. 21. §. Az állam különös felügyelete alatt álló közintézeteknek, jelesen pénz- , hitelintézeteknek és bankoknak nem szabad, valamely általuk teljesítendő fizetésre nézve, annak választását ezüstben vagy aranyban az ezüsthözi előre meghatározandó értékarány szerint maguknak ki- kötni. Az arany és ezüst közötti választásnak ezen tilalom ellenére kikötött föntartása érvénytelen, s a fizetés a törvényes országos pénzbecsben teljesítendő. 22. §. Pénzügyi ministerünk fölhatalmaztatik, miszerint a kereskedelmi miniszerrel egyetértőig : 1. Határozza meg azon értéket, melyen túl a birodalmunkban folyamatban levő, külföldön vert arany- és ezüstpénzeket fizetésül sem adni, sem pedig elfogadni nem szabad. 2. Határozza meg az állam üzlete alatt létező azon forgalmi és iparintézeteket, melyeknél jövőre a fizetés bel- és külföldön vert aranypénzekben kivételesen megengedtetik, s azon értéket, melyben azok ezüstpénz helyett fizetésül elfogadtatnak. 23. §. Jelen nyiltparancs végrehajtásával pénz- és igazságügyi miniszereink vannak megbizva. Kelt fő- és székvárosunkban Bécsben ezer nyolczszáz ötvennyolczadiki ápril 27-kén, uralkodásunk tizedik évében. Ferencz József s. k. (P. H.) Gróf Baol-Schanestein s. k. Báró Bruck s. k. Gróf Nádasdy s. k. Legfelsőbb rendeletre B. Ransonnet s. k. Előfizethetni helyben: a lap kiadó hivatalában, Egyetem-uteza 2-dik szám, földszint; vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasitandók. Kiadó hivatal van : Egyetem utczában, 2-ik szám alatt, földszint. 1. A 2 forintos vagy Scudo . 2 frt 10 századr. 2. az 1 „ » ti » • • ■ •11)5 W 3. a \h » „ újabb verésü huszas 9/(0 finomsága s a Lira Austriaca . .—1n 35 1) 4.n /s » „ régibb verésü huszas 9Y3 lat finomságún 34 1) 5. n /& ■» ■ „ 10 krajezáros s a V2 Lira . . . —V 17 t( 6.n /i2 » „ 5 krajczároB s a % Lira— n 8.5n 7. » 72» » „ 3 krajezáros— n 5 n 8. a koronás tallér2 n 30 7) 9. » Vi » 1) 4 . ' • v • • •1n 12n 10. » /i 1)n • • * • • •. ' • • •— n 55w Ezüst váltópénz. 11. A 6 krajezáros 1848., 1849. évszámmal ....— n 10n Réz váltópénzek. 12.A 2 krajezárosi —n 3 n 13. az 1 „ és az 5 centesimo . . .n 1.5 1) 14. a 3 centesimo (mp • • • • •— d 1 V) 15.a V2 krajezárosi az 1 centesimo . .. n 0.5. SZ. NEMHIVATALOS RÉSZ. A „Wiener , Zig“ Karolina Augusta Császárné Ő Felsége egésségi helyzetéről következő máj. 26-ról kelt orvosi jelentést hoz: „Nyugott éj után ma „reggel Karolina Augusta Császárné Ő Felségének minden kóros jelenségei alábbszállottak.“ Pest, május 27. ” (Politikai pol twemle.) A montenegrói ügy, mely szúnyogból elefánttá nőtte ki magát, annyiban békésebb alakot öltött, a mennyiben a porta késznek nyilatkozott a tervezett európai bizottmány eldöntésének elfogadására s most az európai hatalmasságokra bízza, e bizottmány mikor és hol egybelépte iránt egyezkedni. A porta engedékenységét, miként halljuk, részben Poroszország föllépésének is köszönhetni, mely nem csatlakozott ugyan Franczia- és Oroszország ,,brusquez lépéseihez, hanem mégis arra unszolta a porta miniszereit, hogy ildomos engedés által vegyék elejét azon mondhatlan zavarnak, mely abból keletkeznék, ha Austriának ily csekélyszerű ügy miatt az európai nagyhatalmak többségével meg kellene hasonlania, ami természetesen Poroszországot is igen közelről érdeklő fordulat lenne. A porta tehát, amint mondják, nincs ugyan elragadtatva az indítványozott kiegyenlítési eszközök által, de nem is teend többé kifogást ellene, ámbár egyáltalában nem titkolja, hogy a helyzet a határszabályzás után is egy hajszálnyival sem leend jobb a mostaninál „Baro peccatur ex defectu theoretica e cognitionis“ mondja a latin s a montenegróiak nem azért lépnek át a maguk határán, mert nem tudják, hogy hol van, hanem mert részint az éhség, részint a prédálási vágy készüt ezen portyázásokra, e kettő ellen pedig ötpecsétes „európai“ szerződés nem fog gátat emelni. Montenegrónak csak úgy lehet tiszteletben tartott határt szabni, ha a határkövek helyét katonák, szuronyok s ágyak képviselik, a Cernagora hősei csak ott és addig erényesek, ahol és ameddig félnek; az etnikai érzület náluk e remegéssel azonos és valóban csodálatos, hogy oly finom műveltségű nemzet, mint a franczia, ily emberek iránt rokonszenvvel lehet, azaz föltéve, hogy e rokonszenv csakugyan a nemzet és nem csak néhány kizárólagos körnek kebelében található. Ami Angliát illeti, megfoghatónak tartják, hogy a Derby kabinet örömmel ragadta meg az alkalmat, hogy Francziaország iránti szívességének valamely tettleges tanúságát is adja, hanem, miként tudjuk, Belgrád és a Dunafejedelemségek dolgában Anglia szintén eleinte s ami a dolog általános oldalát illette, Francziaország részére, az eldöntő perekben pedig mégis Austriához csatlakozott; tán most is így lesz, sőt már jelenleg sem mondhatni, hogy a Francziaországgali együttjárás többre terjedne, mint azon kívánatra, miszerint a montenegrói ügy eldöntése európai bizottmányra ruháztassék. A mi példaa két franczia hajó kiküldését illeti, biztosan tudják, miszerint e haszontalan provocatiót Londonban igen nagyon roszalták és Csak azért nem küldtek utánuk angol hajókat, mivel azt várják (amit a legújabb tudósítások megtörténendőnek is mondanak) hogy a franczia hajók a porta engedése után okvetlenül vissza fognak hivatni. Loftus lord a bécsi angol követ Humboldt követségi titkárt már mintegy 10 nap előtt Grahovóba küldte, hogy ott a helyszínen gyűjtse a szükséges felvilágosításokat, s az ezen oldalról Bécsbe érkezett tudósítások ismételve tudatják, miszerint e megtámadás Montenegro részéről árulás volt s hogy a győzelmet leirhatlan kegyetlenkedések fertőztették meg. Ily hírek nem fogják Anglia hangulatát kedvezőbbre fordítani! Cavoni megtette nekünk azt a szívességet, hogy minapi állításunkat lehető legfényesebben igazolta három óráig tartó beszédében, melyben az uj kölcsönre vonatkozó indítványt védelmezte. Hanem végén csattan az ostor s Cavoni gróf beszédének is vége a legnevezetesebb ; egyebek közt azt mondja a gróf, hogy Szardiniának mostani politikája már azért is kétségtelenül jó, mert „Bécsben és Veronában“ boszúságot gerjeszt s hogy azok, kik netalán a ministérium ellen készülnek szavazni, kétszer meg fogják gondolni a dolgot, mielőtt olyasmit tennének, ami „az idegeneknek“ örömet okolna. Nem hittük volna, hogy ily jeles szónok, mint Cavour gróf , ki három óráig beszélhet a nélkül hogy öt percznél többet pihenne s a ki ezen három órán át hallgatótt feszült, majdnem lázas hangulatban bírja tartani — hogy ily szónok oly gyönge érvekre alapíthatja okoskodását. Ha szomszédommal ellenséges lábon állok, őt boszanthatom ugyan, ha szobámban tűzijátékot rendezek, mert hiszen könnyen meglehet, hogy egyik másik szikra a szomszéd szállására is átrepül s ezt lángra lobbantja, hanem ez mégis rosz igazolása lenne az ilyen mulatságnak, mert a mi szomszédomat boszantja, az reám nézve is közvetlen veszély, pedig önmagát veszélybe dönteni egyedül másnak boszantására, inkább gyermekes, mintsem hősies cselekvésnek látszik 1 Május 24. 1858. A királyi kisebb haszonvételek (regálék). III. Mint mondók, a királyi kisebb haszonvételek közt egyik nevezetes, kirekesztő földesúri jog a vadászat joga. Igaz ugyan, hogy ezen jog a hűbériség megszűntével szintén nyert új korlátokat ; igaz, hogy az új erdőtörvény, a legelői sugározási jog szabályozása kell hogy ezen jognak élvezetét is mielőbb fölemelje az újabb alapokat nyert tulajdonjogi viszonyok színvonalára; mindazonáltal, minthogy a vadászati jog a maga régi hűbéries alakjában még mai napig fönnáll, addig is, míg e részben szintén lényeges változás történnék: egyképen szükséges és hasznos dolog, hogy tudjuk és ismerjük annak lényegét , hogy megérthessük, mennyiben élvezhető s alkalmazható még azon jog a jelen körülmények között. Három nagy országra terjed ki a vadászat tárgya s igy annak jogköre is, úgymint: a földre, a vízre, s a levegőre; miért is megjegyzendő, hogy bárha e három nagy ország társaságtalan s az emberi kényelemre alkotott lakói a természet anyai gondosságának közös törvényei alatt állnak: tenyésztésük, szaporításuk s használatuk nagyon is különböző, s igy ép ezen különbféleségnél fogva valamint maga a vadászat, úgy az azzal járó jog is igen különféle s számos egyéb tekinteteknek, főleg pedig népgazdászati érdekeknek aláeső. Tapasztalás igazolta, hogy a szárazföldi , erdei vadak tenyésztésére s szaporítására messze terjedő lakatlan földterület s rengeteg erdőségek kivántatnak, vagy oly kertek s puszták, melyek az országgazdászat saját törvényei szerint alkalmaztatnak a vadak tenyésztésére. Annál nagyobb figyelmet érdemel pedig e nemzetgazdászati tekintet, minél népesebb valamely ország, vagy minél rendezettebbek valamely országban a birtokállapotok. Az is megjegyzendő továbbá, hogy miután a vadászat igen kifejti a testi erőt, egy részről egyedüli életmód gyanánt szolgál, más részről pedig végtelenül kedves szórakozást okoz a léleknek, az embereket általában zordon, érdes jelleművé, a nyugodt s rendes házi munkára alkalmatlanná teszi ugyan, de annál élénkebb s zajgóbb szenvedélyt kelt föl az olyan pék vérében, melyek különben is kedvelik a kalandos s küzdelemteljes életet. Az ily népeknél a vadászat természetesen nem annyira a jog, mint a szabadság tárgya s eredményekép tűnik föl, s ha épen jogi szabványok szerint akarják jellemezni , a nemzetjogi szerzésmódok egyikének mondhatjuk, így például a római jog szerint a foglalási jogok s a foglalt tulajdon cselekvénye az, minthogy ezen cselekvény által oly dolgok szereztetnek rend-