Budapesti Hírlap, 1858. szeptember (199-223. szám)

1858-09-01 / 199. szám

Pest, Szerda Megjelenik e lap, vasárnap ás ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj: Vldékr«: félévre: 10 frl évnegyedre: 1 frt. Heljf* ben : í é 1 é v r e 8 frt, évnegyedre: 4 írt, — ÁhirdetésekC s*r Hasábzott Borának egyszeri beiktatásáért 0 kr, többszöriért pedigré kr sz mittatik. — Egyes szám ZÓ pkr. Szerkesztői iroda: Eigyetemutcia l-®ő •• emelőt©11» s® September 1.1858. előfizethetni helyben: u lep kiadó hivatalában, Egyetem-utca» í-dik szám, földszint; vidéken minden os. kir. postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazó levelek a eaim, lakhely s utolsó posta feljegysésc ■ellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hiva­talhoz atasitandók. Kiadd hivatal van : Egfetem-atciában, S-ik «iám alatt, (Aldsilnt TARTALOM: HIVATALOS RÉSZ. , NEMHIVATALOS RÉSZ. Legmagasb kedvezm énykiter- jesztése. Jótékony adomány. Az „Oestr. Corr.“-ból. Politikai napi szemle. Rá bízathat! k c az elemi isko­latan itókr a, bogy a népnek az okszerű gazdálkodásban vezetését kezeljék? B é c s. (Jótékony adakozások és ünnepélyek a fenséges Koronaherczeg születése alkalmá­ból. Vegyesek.) Napihirek. és események. .tilföld: Anglia. (Az angol lapok és főleg a „Times“ Gr. Persigny beszédéről. Ayrton alsóházi tag Ch'erbourgról.)F r a n- eziaország. (Gr. Persigny beszédé- pék az angol szövetségre vonatkozó része.) Ázsia. (A peihói erődök.) Távirati tudósítások. — Színházi előadások.— Börze. — Duna- v i z á I 1 á 8. T á r c z a. (Az irodalmi mozgalom Spanyolor­szágban.) HIVATALOS RÉSZ. öcs. k. Apostoli Felsége a belttgymi- nisterhez kővetkező legfelsőbb kéziratot méltóz- tatott kibocsátani: „Kedves báró Bach! Minthogy a Horvát és Tót királyságaimból, a Szerb­vajdaság és Temesi-bánságból, továbbá Erdély nagyfejedelemségből származott if­jak számára, aránylag a birodalmam más országai számára fönnálló alapítványhe­lyekhez, a theresianumi academiában tete­mesen kevesebb alapítványhelyek léteznek, ennélfogva kegyelmesen indítva érzem magamat , Horvát és Tót királyságaim számára három, a Szerbvajdaság és a Te­mesi-bánság számára három, Erdély nagy­fejedelemség számára négy állam-alapít­ványi helyet a theresianumi akadémiában alapítani. Ezen rendeletem végrehajtása végett ön a megfelelő intézkedéseket megteendi.“ Laxenburg, aug. 26. 1858. Fcrencz József s. k. ő cs. k. Apostoli Felsége a beltigymi- nisterbez következő legfelsőbb kéziratot méltóz- tatott kibocsátani: „Kedves b ár ó Bach! Azon szándék­ban, hogy érdemteljes hivatalnokok és ka­tonák hátrahagyott lánygyermekei Horvát és Tót királyságaimban, Erdély nagyfeje­delemségemben , továbbá a Szerbvajdaság­ban és Temesi-bánságban a birodalmam többi országaira nézve fönnálló halli alapít­ványi helyekben és ellátási ösztöndíjakban részesittessenek, kegyelmesen indítva ér­zem magamat, ezennel bárom alapítvány- helyet és három ellátási ösztöndíjt a Hor­vát és Tót királyságaimból, négy alapít­ványhelyet és négy ellátási ösztöndíjt az Erdély nagyfejedelemségemből, végre há­rom alapítványhelyet és három ellátási ösz­töndíjt a Szerbvajdaság és Temesi-bánság- ból való jelöltnök számára alapítani. Az ezen alapítvány helyek és ellátási ösztöndíjak megnyerésének föltételeit ille­tőleg, melyeknek megadása Nekem fönn­tartva marad, az erre nézve fönnálló ala­pítványi szabályok érvényesek. Ezen rendeletem végrehajtása végett ön a megfelelő intézkedéseket megteendi.“ Laxenburg, aug. 26. 1858. Ferenci József s. k. Öcs k. Apostoli Felsége sajátkezttleg aláirt okmány által birkenhaini Brzesina Fe- rencz cs. k. őrnagyot az 55-ik gy. ezrednél, mint az anstriai vaskoronarend harmadik oszt. lovag­ját, e rend szabályai értelmében, az a> striai bi­rodalom lovagi rangjára legkegyelmesebben fölemelni méltóztatott. ö cs. kir. Apostoli Felsége sajátkezű- lég aláirt okmány által Habernagel Antal cs. kir. alezredest a 30 sz. gy. . serezredben, az anstriai birodalom nemesi rangjára legkegyel­mesebben fölemelni méltóztatott. Ö cs. k. A p o 81 o 1 i Felségedé, ang. 11 -ki legfelsőbb határozata által d’Elvert Keresz- tély pénzügyi tanácsost a morva-sziléziai pénz­ügy-igazgatóságnál, második főpénzügyi taná­csossá ezen orsz. pénzügy-igazgatóságnál legke­gyelmesebben kinevezni méltóztatott. 0 cs. k. A p o s t o 1 i Felségei, é. ang. 12-i legfelsőbb határozata által kanonokokká a ber- gamoi székeskáptalannál Alessandro Valse- chi rectort a S. Alessandro püspöki növeldei gymnasiumi intézetben ugyanott, továbbá Pietro Speranza rectort a püspöki növeldei gym­nasiumi intézetbenCelanában, és Paolo Carmi- n a t i prépost-lelkészt a S Grata inter Yites-nél, legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Ó cs. k. Apostoli Felsége f. hó _ll-ki legfelsőbb határozata által legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy H o s p Yincze rendőrbiztos, a braunscbweigi bgi oroszlány Henrik-rend kiskeresztjét elfogadhassa és visel­hesse. ö cs. k. Apostoli Felsége f. é. aug. 11-ki legfelsőbb határozata által legkegyelme- sebben megengedni méltóztatott, hogy dr. Bra­ch e 11 i Hugo Fereucz fogalmazási segéd a ke­reskedelmi ministeriumban, a neki adott szász- kóburgi tudomány- és művészeti érmet zöld sza­lagon elfogadhassa és viselhesse. Ö cs. k. A p o s t o 1 i F e 1 s é g e f. évi ang. 11-ki legfelsőbb határozata által legkegyelme­sebben megengedni méltóztatott, hogy báró Schönstein Károly cs. k. kamarás és nyug. ministeri tanácsos, a pápai Krisztus-rendjelt; gr. Gailenberg Hector cs. k. kamarás a johan- nita-rend dlszkeresztjét; — nemes dr. H ö n i g s- b e r g Benedek cs. k. fürdőorvoB Wildbad-Ga- steinban, az ottoman Medzsidié-rend ötödik osz­tályú és Hoffmann János a bécsi józsefvá­rosi színház igazgatója, a szász-kóburgi bgi mű­vészet- és tudományi érmet zöld szalagon elfo­gadhassa és viselhesse. Ö cs. kir. Apostoli Felsége az alább­nevezett tengerészhadból valóknak legkegyel - mesebben engedélyt adni méltóztatott, hogy a nekik adott idegen rendjeleket elfogadhassák és viselhessék ; - és pedig : báró Sterneck Miksa sorhajó hadnagy a pápai bene merenti első osztályú arany érmet és Zenkovich Ferencz fregát hadnagy ugyanazon második osztályú érmet. öcs. k. Apostoli Felsége f. é. jul. 10 ki legfelsőbb határozata által a szabad Frank­furt városa consulává kinevezett kereskedő H Ut­ter o t h Károly kinevezési okmányának a csá­szári exequaturt legkegyelmesebben megadni méltóztatott. Ö cs. k. A p o s t o 1 i Felsége f. é. aug. 1-ji legfelsőbb határozata által Koffler Károly triesti nagykereskedőnek a triesti toscanai nbgi fő consulságnál neki adott tiszt, alconsnli állás elfogadására legkegyelmesebben engedélyt adni méltóztatott. Az igazságügyminister Huf József ideiglenes törvényszéki segédet a sopronyi közig, terület szol- gabiróhivatalainál, végleges törvényszéki segéddé, jelen alkalmazásában meghagyatás mellett, és Z n- b e r Kálmán figyelőt ideiglenes törvényszéki se­géddé a kaposvári megyetörvényszékhez utalás mel­lett kinevezte. NEMHIVATALOS RÉSZ. Zsófia Föherczegnö Ő császári Fensége a Fenséges Koronaherczeg születése örvendetes eseményének alkalmából 500 frtnyi összeget méltóztatott kegyelmesen ajándékozni a pesti gyermekkórház számára. Ö cs. k. Apostoli Felsége f. évi aug. 10-ről kelt legfelsőbb határozatánál fogva, leg­kegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy ugyanazon kedvezmény, melyet a József-akade- miából kikerült al-orvosok, a polgári sebé­szek fölötti föltétien elsőbbségre vonatkozólag sebészi polgári-állam alkalmazásokén folyamo­dásoknál élveznek, a polgári osztályból belépett alorvosokra is kiterjesztessék, ha azok a hadse­regnél hat évig feddhetetlenttl szolgáltak. Továbbá Ö Felsége ugyanazon legfelsőbb határozatnál fogva, az al-orvosoknak a XII- dik napdlj-osztályba besoroztatását legkegyelmeseb­ben megrendelni méltóztatott. Ezen legfelsőbb határozat azon hozzátétellel hirdettetett ki, miszerint a polgári osztályból a tábori-orvosi szolgálatba belépő sebészek, a cs. k. hadsereg számárai szervezési szabály értel­mében, nincsenek többé négy évi szóig lati kö­telezettség alá vetve. „A „Wiener Ztg“ tegnapi száma, a Rudolf- alapitvány közzététele által a közönség számára örvendetes meglepetést készített. Szép s lélek­emelő gondolat volt, az emberiségnek szenvedő, 8 nagyrészint gyámoltalan részéről gondoskodni. Az adományzás módja, azon körülmény, misze­rint az egészen legkegyelmesebb Urunk Császá­runk segédeszközeiből foly, s az alapítvány ki­tűnő üdvös volta, szép jelentŐBSégü mozzanatok, melyek mutatják, mily jótékony s szeretetteljes érzület uralkodik a legmagasb körökben. A föl­ajánlott telek igen kedvező fekvésű; az alapít­ványnak ezer betegágyra kiszabása oly tetemes, hogy a székváros egésségügyi intézetei az által valóban nagyszerű, s ama nagyobb b népesebb Bécsrei tekintetnek, melyet a Fenséges Korona- herczeg egykor maga előtt találand, megfelelő kiterjedést fognak nyerni.“ (0. C.) Pest, augustus 31. # (Politik«*! napi-szemle.) Azon elkesere­dettség, mely Fárisban nem annyira Anglia mint inkább a mostani angol kormány ellen uralko­dik, nj táplát nyerend, ba azon hir, miszerint az angolok ismét a maguk rovására cselekedtek oly ügyben, melyben Francziaországgal karöltve kellett volna járniok. A Madagascar szigetén lakó hóvák köztudomás szerint néhány európai tengerészt meggyilkoltak s a két nyugati hata­lom föltette magában, miszerint ama vj>ü népet e kegyetlenségért meglakoltatja. J£08t pedig — Francziaország közremnnkál^gát be sem várva — az angolok magnk a JSauritius sziget előtt horgonyzó „Scindian“ nevü hajójokat kiküldték, hogy a meggyilkolt tengerészeket megboszulja. Hanem, miként már tegnap fejtegettük, a mér­ték már annyira megtelt, hogy egy panasz- szal több vagy kevesebb szóba sem jő. Palmerston lordnak mnlt kedden andientüya vala Napoleon császárnál s a ma érkezett párisi lapok azon né­zetünkben osztoznak, miszerint a lord ntazása csakugyan politikai czéln, vagy, — még világo­sabban — hogy Páriában uj whig-ministerium hatalomra léptetésében fáradoznak. Ezért ma­gasztalta Persigny, Palmerston barátja, oly igen nagyon az angol szövetséget, — nem mivel e szövetség még fönnáll, hanem mivel újra helyre­állíthatni vélik — még pedig, nt figura docet, az utolsóelőtti angol kabinet tagjainak segélyével. E fáradozás sikere természetesen még bizonyta­lan. A torykra nézve azonban minden körülmé­nyek közt csak két ut marad: vagy meghunyász­kodni,és Francziaország kegyét hajhászván, a fe­nyegető viharnak talán még elhárítását megki sérteni, vagy pedig az eddigi nton még tovább menni, Francziaország ellenében határozottan el­lenséges állást foglalni és a hatalmat, mig még kezükben van, az ellenpárt terveinek szétrontá- sára minden erélylyel felhasználni. A mostani kabinet legtöbb tagjának báránytermészetétöl azt várhatni, hogy az e 1 s ő utat választandják, ámbár meg vagyunk győződve, hogy ez cseppet sem fog használni s Napoleon császárt csak meg- erösitendi azon bitben, miszerint amaz urak ré­széről — ha barátjai — mit sem remélhet, — ha ellenei, mitől sem tarthat. Az minden gyönge és határozatlan politikának sorsa, hogy se eile neinek ártani, Be barátjainak használni nem tud. A török mrnisterek ngylátszik érzik az imént kimondott igazságot, b daczára annak, hogy a hatalomnak valóban csak minimumával bírnak, legalább azt, a mennyire csak lehet, használják, így Ali pasa a moutenegroiak kolatsini öl­döklései ügyében — az orosz franczia diploma­ta akaratának ellenére is — körsürgönyt inté­zett az európai hatalmakhoz, melyet e hatalmak stambnli képviselőinek kézbeBlttetett.De az orosz és franczia követ vonakodott e sürgöny elfogadá­sától. Ali pasát még ezen gorombaság sem vetette ki a contenanceból, hanem sürgönyét egyszerűen a párisi és sz.-pétervári török követhez küldte, hogy ezek juttassák az illető kormányok kezébe. Anglia a török nagyvezér eljárását helyeslé s Austria szintén ; lesz-e sikere e lépésnek s megadják-e az enropai hatalmak a kívánt elég­tételt, az még kérdés, de Ali pasa erélye min­den kétségen kívül áll; a többiről ő nem tehet; altra posse nemo tenetnr! A „Times“ nagykegyelmesen szól Persigny gróf beszédjéről, azaz annak Angliára vonatkozó részéröl. Hogyis ne ? Mikor Persigny azt mondja, hogy Anglia barátsága Francziaországra nézve úgyszólván nélkülözhetlen, az angol lapok csak nem fognak ez ellen tiltakozni, valamiot az ellen sem, hogy Angliának nincs szándoka Fran- cziaországot megtámadni, hanem, mondja a „Times“, jó volna, ba Persigny gróf arról is biz­tosítaná a világot, hogy Francziaországban nem létezik megtámadási szándék Anglia ellenében. A mi a grófi szónoklatnak Francziaország bel állapotára vonatkosó részét illeti, a „Times“ egyszerűen azt jegyzi meg, miszerint nincs ér­dekében, e részt birálgatni, hogy azonban ngylát­szik előtte, mintha Persigny több ügyességgel mint igazságszeretettel szólt volna. A minap említettük, hogy a régi bretagnei nemesség a császári körnt alkalmával visszavo- nnltságbnn tartá magát s korántsem hallatott „az őrjöngéssel határos“ örömriadást; az „Union“ nyilatkozatáról is szóltunk ; ma hozzá kell ten­nünk, hogy a„Constitntionnel“ az„Union“nak felel és bárom hossza hasábon — talán az ünnepé­lyekben részt vett nemesi családokat sorolja elő ? nem, hanem a legitimisták ellen polemizál, vagy inkább önmaga ellen, mert a polémia teljesen indokolatlan, ba, miként a „Constitntionnel“ el akarja hitetni, az összes bretagnei nemesség, kevés kivétellel, a császári párnak hódolatát ta- nusltá. . . . Ezek ntán nem tudjak, kitüntetés vagy büntetés-e az a bretagnei régi nemességre nézve, hogy a császár vagy fiát vagy uDokaöcs- csét — tehát mindenesetre egy Napóleont — „bretagnei herczeggé“akarja kineveznil Rábizathalik-e az elemi iskolataní- tókra, hogy a népnek az okszerűbb gazdálkodásban vezetését kezeljék? A porosz-rajnai gazdasági egyesület f. sept. 26—29 kén tartandja 25 évi jnbilaenmát Bonn városban ; az egyesületi közgyűlésre első kérdé­sül van kitűzve a lölülirtam kérdés, másodikul még következő kérdéssel folytattatván : Mennyiben e kérdésre nem tagadó volna a vá­lasz, micsoda újításra van szükség a tanítókép­ző intézetekben, hogy a tanító jelöltek ama föl­adatnak minél tökéletesebben megfelelhesse­nek ? E kérdések minket nem kevésbbé érdekel­nek mint Poroszországot, s annyival inkább köz­életünkbe vágnak , mert mezőgazdaságunkat illetőleg épen egy nagyszerű kezdemény gyöke­res átalakulás küszöbén állunk, mindenek fölött a nép gazdasága körül, hol az eddigi nagyon is kUlterjes8ég helyett okvetlen és minél előbb egész belterjességre kell törekednünk. Hogy e tárgy körül a néptanítóknak igen sok, mondhatnám talán legtöbb hasznukat lehetne venni, igen valószínű. Hiszen ök értelmes, okos, józan emberek, kik oly egyszerű, természetes dolog iránt, mint milyennek a nép gazdászatá- nak, még a belterjesség után is kell lenni, ma­gáknak könnyen alapos ismeretet szerezhetnek, mindenesetre könnyebben és tökéletesebbet, mint a közönséges pór, ki miveltségben, a segéd tudományok bírásában sokkal mögöttük áll. E mellett a nép mintegy már gyermeksége óta megszokta, hogy általak oktattassék. És mily rendkívüli hatásra lehetne számítani, ha az országban szerteszéljel 80Ü0 értelmes egyén, mennyire az elemi tanítók számát kerekszám­mal tenni lehet, legrendesebb és legtermésze­tesebb foglalatosságában oktatóul állna a nép előtt! A mezőgazdaság tudománya nem is oly idegen tan a néptanítók állásától, mint némelyek hi­szik 8 állítani szeretik. Hiszen ez a legelső gya­korlati real-lndomány. És a tanító már maga is mintegy állásánál fogva hivatva, kényszerítve van ennek gyakorlati folytatására; mert rende-

Next

/
Thumbnails
Contents