Budapesti Hírlap, 1859. május (99-129. szám)

1859-05-23 / 121. szám

tulajdonosokat arról értesíti, hogy hajóiknak a franczia kormány számára, szállítási czélokral minden bérbeadása, a hajó elkobzása s fogság büntetése alatt meg van tiltva. Ezen határozat azon bérleti szerződésekre­ nézve is áll, melyek már a semlegességi proclamatio kiadatása előtt köttettek. Azon kérdést, ha vájjon a kőszén a hadi­­sugárukhoz számítandó-e, a kormány nem dönti el.­­ A „Daily News“ szerint Francziaország tagadó választ adott Angolország azon kívá­natára, miszerint azon határidő, melynek elteltével az austriai hajók lefoglaltatásának életbe kell lépnie, meghosszabbittassék. Paris, máj. 19. (V­e g­y e s e k.) A császárné ma ismét elnökölt a minister-ta­­nácsban melyben Jeromos hgnő is jelen volt. A császárné igen bátor­nak mutatja magát s kijelentette volna, hogy ha zavar törne ki, maga is lóra vetendné magát. Egyébiránt a cs. trónörököst most mindig ka­­rabélyosok kisérik. — A császárné Hübner báró leányát, az e napok­ban férjhez ment de Montpassant asszonyt gazdag nászajándékkal lepte meg, mit ez minden lelkiismereti kétely nélkül elfogadhatott, minthogy házassága által franczia nővé lett. Stónia, május 18. (Napoleon biztosításai a pápa irányá­ban. — Antonelli bibornok jegyzéke.) Mint az „Ami de la Religion“-nak írják, a szent atya Napóleon császár ismételt biztosításaiból meríti bizalmát. Ezek újólag egy oly iratban ismételtettek, melyet Latour d’ Auvergne hozott magával. Ezen diplomata egy sürgönynyel érkezett ide a pápa számára, s alig változtatott ruhát, midőn tüstént a Vaticánba sietett. Csak­hamar vissza is tért azon hajóra, mely Civita-Vecchiában várakozott rá. — Antonelli bibornok a párisis bécsi kabinetekhez egy fölvilágosító jegyzéket intézett. Ezen okiratban a bibornok-állam­­titkár azon óhajtását fejezi ki, miszerint mindkét katholikus hatal­masság kímélje meg a római területet. Frankfurt, máj. 16. (A hanoverai indítvány) egy figyelő hadtest fölállítása iránt a „Z. I. N.“ szerint következőleg szól : Jóllehet a kir. kormány, a katonai bizottmánynak a szövetségi vá­rak hadi helyőrségét illető indítványaiban fontos előhaladást lát a szövet­ség azon katonai védelmi intézkedései tekintetében, melyek a már most kimondott háborúban Németország biztonságára nézve szükségesek; azt hiszi mindazáltal, hogy azon intézkedéseket még egy figyelő-hadse­reg fölállítása által kell kiegészítni, nevezetesen Németország déli ré­­­zének eshetőségek elleni födözése végett. Nem szükség magyarázni, hogy egy figyelő-hadsereg fölállítása nem bír semmi támadó jellemmel, hanem a szövetségi terület biztonságára és a szövetségnek az európai nagyhatalmak harczias készületei és összeütközése közben méltóságos ál­lására nézve, az az elővigyázat határain belül fekszik. Azt is nehezen lehetne elvitázni, hogy a politikai helyzet sürgetőleg int az ily elővigyá­­zati rendszabályra. A követ tehát a következő indítványokat javasolja: 1) hogy Felső-Németországban egy figyelő hadtest állíttassák föl három hét alatt, melynek ereje, összealkotása és táborhelye a szövetséggyűlés által határoztassék meg közelebbről; 2) hogy a szövetséggyülés ezen hadtest parancsnoksága végett 14 nap alatt külön intézkedést tegyen a szövetségi katonai szervezet 46-ik czikkelyének alapján.“ Modena, máj. 16. (A herczeg tiltakozása.) A modenai kormány f. hó 2-án a piemontihoz fordult, fölszólítván ezt, nyilatkoztassa ki, váljon a mas­­sai, carrarai és montignosoi észtok területeknek piemonti csapatok és ügynökök által elkövetett megsértéséért és bitorlásáért elvállalja-e a felelősséget vagy nem. Miután igenlő választ nyert, herczeg ő­k. Inge nem teheté, hogy ünnepélyes tiltakozást ne tegyen azon baráti hatalmaknál, melyek az 1815-ki szerződést aláírták. Párma, máj. 12. (Robert herczeg) s az egész herczegi család ide visszatért. Flórén ez, máj. 13. (Tiltakozás) A toscanai alig a pápához, valamint a többi udvarokhoz ünnepélyes tiltakozást küldött a legújabb toscanai ese­mények, az ideiglenes kormány s a piemonti biztos rendszabályai ellen. Konstantinápoly, május 11. (A czár sajátkezű levele. Konstantin nagyher­­czeg. A portának a búza-ügybeni magatartása.) A czár egy sajátkezű levelet intézett a szultánhoz,melyben ezt barátságos indulata felöl biztosítja s megígéri neki, hogy Törökország biztonsága fölött őrködendik. — Konstantin nagyherczeget ide várják, Szent-Pétervárra visszautaztában. — A porta Francziaországnak egy egyezkedés iránt tett ígéretet a fejedelemségek ügyében. E szerint K ú­z a két külön fermán által, kettős investiturával láttatott volna el; azonban a porta azóta visszavoná szavát, mivel Hübner báró elutazása következtében az értekezletet szétoszlatottnak tekinti.­­ Az Athénében megjelenő „Kemény“ cz. lap Görögországot arra szólítja föl, hogy kövesse azon erélyesség iránti tanácsot, mit Franczia s Oroszország adnak neki, mely orszá­gok rokonszenve iránt nem lehet kétség. Táviratok. London, május 21.Hír szerint az angol hadmérnöki­ kar meg fog kettőztetni. Számos franczia szállító­ gőzösök s ágyúnaszádok mennek át a gibraltári tengerszorulaton a földközi tengerre. P­á­r­i­s, máj. 21. Egy bulletin L­i­v­o­r­n­o­ból f. hó 20-ka reggelről jelenti, hogy oda 350 ember érkezett meg az 5-ik hadtestből, Napóleon herczeget azonban még várták. A bulletin végül azt állítja, hogy az oda megérkezett csapatok lelkesült fogadtatásra találtak. Triest, máj. 21. Mint egy Velencze elől visszautasított, egy­házi állambeli járművezetővel a franczia hajóraj-parancsnok közlé, az adriai partvidékből csupán a velenczei partvidék van ostrom­zárolva. Velencéében most elfogott s egyrészben terhüktől megfosztatott, austriai hajókból, 6 brigantine, 1 polacci, s különböző kisebb járművek vannak. Turin, máj. 15. A „Triest.Ztg“-hoz a főhadiszállásról érke­zett tudósítások határozottan megczáfolják azon közlést, mintha Vér­cé 11 - ben hadiadók vettettek volna ki s requisitiók eszközöltettek volna. Szintoly alaptalan azon piemonti parlamentak­reli közlés is, ki a hadiadók ellen tett volna előterjesztést. Fi o r e u c­z, máj. 18. A párisi szárd követség fölszólítása foly­tán, a franczia kormány megfogható készséggel biztosíta a toskánai kereskedés számára a franczia hadi­tengerészet oltalmát. Turin, május 20. Egy turini bulletin jelenti, hogy ma két erős hadoszlop Vogherán át Casteggio felé elényomulván, az ellenséggel összetalálkozott s azt megtámadá. — A triesti sajtó azon még bebizonyítandó, hajósoktól eredt tudósítást hozza, mikép egy angol brigg egy franczia sorhajó által nem akarván magát megmo­­toztatni, rá ez utóbbi kemény töltéssel tüzelt, a brigg a tüzelést viszonzá, azonban elsülyesztetett. — A „Moniteur“ jelenti, hogy a császár, a király kíséretében, Marengót megszemlélte s az előőrsök fölött szemlét tartott. Bern, máj. 20. Egy szövetség-tanácsi­ határozat értelmében, a fegyverkivitel valamint az olasz határ közelébeni fegyver­­összegyüjtés, továbbá a szökevényektőli fegyver­vásárlás megtiltatott. A menekültek, a nők, aggok s betegek kivételével belebbeztetnek. Fegyverfogható egyéneknek egyik hadfolytató területről a másikra átmenetele meg van tiltva. Tessinben a menekültek száma sza­porodik. Színházi előadások május 22. Nemzeti színház. „Fenn az ernyő nincsen kas.“ Vígjáték 4 felv. Pest-városi színház. „Die Hochzeit beim Laterne­n­­schein.“ Operette in 1 Akte. „Zimmer und Kabinet zu ver­lassen.“ Posse in 1 Akt. Zum Schluss: „9,12,47, oder Die Helden in Krähwinkel.“ Burleske in 1 Akt. (Hr. K. Treumann als Gast.) Felelős szerkesztő­­ NÁDASKAY LAJOS. MAGÁN HIRDETÉSEK. (437,­8.12 Nyári évszak 1859. HOIBURGI #. Nyári évszak 1859. majnai Frankfurt mellett. A hoinburgi források, melyeknek vegybontása a hires Liebig tanár által történt, felizgató, hangoló, felolvasztó és hajtó ha­tással búnak, mely hatásuk mindazon esetekben bebizonyul, mikor a gyomor és alhas rombolt működéseinek helyreállítása forog fenn, minthogy e testműszerekre sajátságos ingerrel hatnak, a tunya vérkeringési tevékenységbe s az emésztési képességet rendbe hozzák. Nagy eredménynyel jár e források használata az alhasi mirigyek idült bajaiban, nevezetesen a májat és lépet illetőleg; továbbá roszt, nehéz vizelet, bugyka, köszvény, sárgaság, aranyér és dugulásoknál, valamint mindazon betegségekben is, melyek a rendetlen emésztésből származnak, s végre mindazon különbféle bajokban, melyeknek forrása az inak nagyobb ingerlékeny­ségében fekszik. ... x­­ Igen hathatós befolyása van e viz belhasználatának, különösen, ha az ember azt frisen issza a forrásnál, míg másrészről a tiszta hegység, mozgás, szórakozás, minden ügyektől s a városi élet zajátóli távollét­e felséges ásványvíz gyógyerejét még inkább növeli. A savó Apenzell kantonbeli svajcziak által készíttetik kecsketejből, s reggel az ásványforrási parkban melegen és frisen­­szolgáltatók ki vagy magánosan, vagy különbféle ásványvizekkel egyetemben. A fürdőházon kívül, melyben az ásványvizes, valamint fenyőtű-fürdők is vannak, léteznek itt még jól felszerelt folyóvűz­­fürdők is, melyek a vízgyógyot gyakran tetemesen előmozdítják. A nagyszerű társalgási épület, mely egész éven át nyitva áll, pompás termeket foglal magában, melyek általános csodálko­zásra gerjesztenek. Van abban egy tánc­terem, egy hangversenyterem, számos ízletesen feldíszített társalgási termek, melyekben Trente­­et-quarent és Roulette-t játszhatni rendkívüli előnynyel, miután a Trente-et quarante t egy negyed refait vel, a Rouleffe-t pedig egy zéro-val játszák. Van benne továbbá egy nagy olvasó terem, mely a közönség számára mindig nyitva áll s melyben a legnevezete­sebb német, franczia, angol, lengyel orosz és hollandi politikai és szépirodalmi lapok tartatnak­­ egy pompásan felszerelt kávéház és dohányzó­szoba, melyek egy szép asphalt-terrasse-ra nyílnak a fürdőkertbe, s egy étterem, hol egy és öt órakor table­ d’ hôte van Párisból a híres Chevet­ur vezetése alatt. . A dicséretesen ismert fürdői zenekar háromszor játszik napjában: reggel a forrásnál, délután a fürdő kert pavillonjában és estve a nagy tánczteremben. Minden héten van társas mulatság, tánczvigalom, melyekre a legválogatottabb fürdői közönség összegyűl, és hangverseny, melyet a keresztülutazó leghíresebb művészek szoknak adni. A homburgi fürdő Frankfurttól a posta, vasút, társaságkocsik stb. általi összeköttetés folytán csak egy órai távolságra van. Kaszáltak s legeltetési haszonbérlet. Nagyméltóságu báró Sina Simon ur puszta-sz.-lőrinczi birtokában, ne­vezetesen a Pesttel határos sz.-lő­rinczi és gubatai pusztákban, nemkülönben a halom pusztában több száz holdakra kiterjedő kaszállók és jó minőségű m­arha legelők e folyó 1859. évszakra haszonbérbe kiadatnak. — Közelebbi tudósítások a sz.-lőrinczi tiszttartói hivatalnál nyerhetők. (453)—3.3 A SAO-BiJL «Öltés­füredi, borszéki, bártfai, bilini, buziási, fachingi, gieszhübli, pa­­rádi, rohitschi, szliácsi, szalatnai, szulini, szolyvai, ploszkói, ko­­ritnyiczai és suliguli SAVAMI VIZEK megérkeztek, úgyszinte adelholdforrási, alapi, karls­­badi, czigelkai, emser-kränches, friedricksk­alli, egeri, glei­­­k­enbergi, h­alli, iblangi, ivándai, kiszingi-Rákóczy, ma­­i­ienbadi’ ROCK FRIGYES budai keserű-forrása, spaal, pu­tl nani, preblaui, pyrmonti, saldschltzi, setters és wildung egyenesen a kut-igazgatóságoktól szállítva, s ajánlja a nyári évszakra, mindég frisen és legolcsóbb árakon TŰNNEK János az „arany oroszlányhoz , váczi és zsibárus-uteza sám­án gróf (1 992), 3,10 Keglevich-házban. Császári királyi szabadalmazott UOVA SO COMIERCUIE DI­­SSICURUIONI Aluljegyzett főfigyviselőség ezennel ajánlja magát biztosítási felvételekre rérfierési károk didi takarmányfüvek’ Sabona’ bori repere, dohány és egyéb termesztmé­tűzkárok ellen épületek, gazdasági készletetek, marhákra stb... szállítandó jószágokra úti veszélyek ellen az emberi életre. A dijak legolcsóbban számíttatnak és úgy a főügyviselőség, mint szinte minden ez intézeti ügyvivők által az országban minden tudósítás készséggel adatik, vizen és szárazon. KOHEN testvérek, Lipótváros, 2 sas-utcza, Marczibányi-ház. A cs. k. kiadó-igazgatóság ügyvezetése alatt. Nyomtatja Emich Gusztáv Pesten, Barátok­ tere 7. sz. 1859.

Next