Budapesti Hírlap, 1859. október (234-259. szám)
1859-10-09 / 241. szám
\ k öpzet^ 241. szám. xk austriai értékben. 'DA PE8TEW. fr. kr. Évnegyedről 50 Egy hónapról 75 A Hivatalos Értesítő nélkül. fr. kr. I . ír. kr. Egész évre 10 — I Évnegyedre 3 — Fél évre 5 25 Egy hónapra 1 25 (A házhozhordásért havonkint 15 krral több.) Előfizethetni Budapesten a kiadó hivatalban. Egyes szám ára a Hivatalos Értesítővel együtt . 30 kr. „ nélkül . 10 . SZERKESZTŐ HIVATAL : Barátok tere 7-ik szám 1-ső emelet. KIADÓHIVATAL: Barátok tere 7. szám földszint. BDDAP Vasárnap, October 9. Előfizetési árak austriai értékben... VIDÉKKÉ. (Nap önkinti postai küldéssel.) A[Hivatalos Értesítővel együtt. ] A Hivatalos Értesítő nélkül. fr. kr. j , fr. kr. 1 fr. kr. 1 , fír. kr. Egész évre 19 — Évnegyedre 5 50 i Egész évre 14 — | Évnegyedre 4 •— Fél évre 10 — [ Egy hónapra 2 10 | Fél évre 7 — | Egy hónapra 1 60 Vidéken bérmentes levelekben minden cs. kir. postahivatalnál. HÍRLAP. Igtatványok. Egy hatodhasábos petitsor egyszeri beiktatásnál 8 uj krajczárjával, kétszerinél 7 és háromszorinál 6 uj krajczárjával szijmittatik. Még többszöri ismétlésnél aránylagos ármérséklés engedtetik. A beiktatási bélyegdij mindanniszorSOujkr. Mindennemű hirdetések a kiadó-hivatalban vérnek föl A külföld számára a hirdetményeket H. Hübner könyvkereskedése Lipcsében veszi át. BSXSIM flaDB.*rat!MT»»»--1 ?foksári kö8 i e d e 1 e irt-IP A Hivatalos Értesítővel egy utt. fr. kr. Égős* ősre 15 — Fél évre 8 — 6 cs. k. Apostoli Felsége gróf Welsersheim Zeno századost a főszállásmesteri törzsnél, cs. k. kamarási méltósággal legkegyelmesebben fölruházni méltóztatott. HIVATALOS RÉSZ váltó kifizetése iránt később benyújtott kereset elleni kifogások nincsenek kizárva. Gróf Nádasdy s. k. A kereskedelmi ministeriumnak 1859. július 25-én kelt rendelete*), a cs. k. Apostoli Felsége legkegyelmesebben megengedni mél ; kiható a katonai határőrvidéken kívül mindazon koronaországokra, metóztatott, hogy Hernes Móricz tudor, a cs. k. udvari ásvány-cabinet főnöke, a kir. portugali Krisztus-rencek neki adatott közép-keresztjét elfogadhassa s viselhesse. Ő cs. k. Apostoli Felsége f. évi sept. 25-től kelt legfelsőbb határozatával Moser Ignácz galicziai építészeti igazgatónak, nyugalomba lépése alkalmával, a sokévi tű s hasznos szolgálataival magasb megelégedést tudtára adatni méltóztatott. legei cs. k. Apostoli Felsége f. évi sept. 25-től kelt sajátkezű iratával báró Schmuck Ferenczet, a morva-sziléziai országos főtörvényszék elnökét, titkos tanácsosi méltósággal dijelengedés mellett, legkegyelmesebben felruházni méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége f. évi oct. 1-ről kelt legfelsőbb határozatával Kaich József törzs-őrmestert s első osztályú épületi felügyelőt, dicséretes 50 évi katonai szolgálatainak elismeréséül, koronás ezüst érdemkereszttel legkegyelmesebben földiszínni méltóztatott. ő cs. k. Apostoli Felsége f. évi oct. 5-től kelt legfelsőbb határozatával négy személynek a lángok közti haláltól, egy tűzvész alkalmával, bátor kitartással saját élte komoly veszélyeztetésével eszköz- s lőtt megmentésének elismeréséül, Spirik József csendőrt a 18-ik csendőrezrednél koronás ezüst érdemkereszttel, s Törtsy János tizedest ugyanazon ezrednél ezüst érdemkereszttel legkegyelmesebben földisziini méltóztatott. Az igazságügyi ministeriumnak 1859. jul. 18-kán kelt rendelete, *) kiható a birodalom egész területére, a katonai határőrvidéket kivéve, a váltórendszabály 25. és 29. czikkein alapuló biztosítási jog foganatosításánál követendő eljárás tárgyában. Az 1859. jul. 12-kén kelt legfelsőbb határozvány folytán, az 1850. jan. 25-kén kelt általános váltórendszabály (birod. törv. lap 51. sz.) 25. és 29. czikkein alapuló biztosítás-követelési jog foganatosításánál követendő eljárás szabályozása végett, a birodalom egész területére, a katonai határőrvidéket kivéve, következendők rendeltetnek: 1. §. Ha a váltóhitelező az általános váltórendszabály 25. és 29. §§-ban kijelölt esetekben biztosítási parancs kibocsátását kéri, úgy, ha a keresetben az óvás eredetije fölmutattatok, s a 29. § eseteiben az ilyen kérelmet indokoló tény is hiteles okiratok által bebizonyíttatik, alperesnek, az ő előleges kihallgatása nékül, váltójogi végrehajtással fenyegetés mellett meghagyandó, hogy három nap alatt biztosítást adjon. 2. §. Alperes ezen meghagyás elleni minden kifogásait három nap alatt tartozik a bíróságnál előadni. Ezen határidő a bírósági meghagyás kézbesítése napjától kezd folyni, ebbe azonban nem számítandók azon napok, melyeken a tett kifogások a postán szállíttattak. Ezen kifogásokra, a váltójog szerinti tárgyalás végett, lehetőleg rövid határidő tűzendő ki. A megengedett biztosítási parancs ellen folyamodásnak nincs helye. 3. §. Ha a biztosítási parancs ellen a kiszabott határidő alatt kifogások nem nyújtattak be, felperesnek, amennyiben a felek közmegállapodása által a biztosításnak más módja nem határoztatik (váltórendszabály 25. czikk), jogában áll, a követelési összegnek a bíróságnál készpénzben leendő letételét, a váltóeljárásban megengedett minden végrehatási eszközök alkalmazásával szorgalmazni. Ha azonban alperes által a kellő időben kifogások adattak elő, felperesnek, az ezek iránt folyó tárgyalás daczára, a 2. §-ban kiszabott határidő elteltével, a zálogolás és becsű vagy a zár alá vétel ideiglenes intézkedéskép megengedendő, azonban minden további végrehajtási lépések a per jogerejű eldöntéséig megállítandók. 4. §: A tárgyalás berekesztése után ítélettel kell elhatározni, hogy a biztosítási parancs fönntartandó, vagy pedig megszüntetendő-e, s mennyiben. 5. §. Ha a keresetben a biztosítási kérelem foganatosítása végett csak a váltójogi eljárás megindítása kéretik, vagy ha az abban a biztosítási parancs kibocsátása iránt előadott kérelemnek, a fölmutatott bizonyítékokbani hiány miatt hely nem adathatik, úgy a keresetre, a váltójog szerinti tárgyalás végett, lehetőleg rövid határidő tűzendő ki. A tárgyalás berekesztése után a keresetben előadott kérelem fölött ítélet által kell határozni. A tárgyalás alatt, ha alperes által oly kifogások hozatnak föl, melyek a bizonyítás elrendelését vagy a tárgyalás elhalasztását teszik szükségessé, felperesnek a zálogolás és becsű, vagy a zárlat, ideiglenes intézkedéskép megengedtethetik. Ezen kérelemnek azonban nincs helye, ha a tárgyalás elhalasztása felperes részéről közbejött akadály miatt történt, vagy ha a kereset indokolására szükséges okiratok a tárgyalásnál nem mutattatnak eredetiben elő. 6. §. Ha azon határozat, hogy az 1. §. szerint kibocsátott parancs fentartandó, vagy a biztosítási végrehajtásnak az 5. megengedése, a másod-bíróság által egészen vagy részleg megváltoztatik, a másodbírósági határozat kézbesítése előtt pedig már biztosítás történt, ez mindaddig fönmarad, míg a másod-bírósági határozat jogerejűvé nem válik, vagy a legfőbb törvényszék határozata tudtul nem adatik. 7. §. Amennyiben ezen rendelet által külön szabályok nem jelöltetnek ki, az általános váltórendszabály 25. és 29- czikkein alapuló biztosítás-követelési jog foganatosításánál is, az 1850. január 35-kén kelt rendelet (birod. törv. lap 52. sz.), a lombard-velenczei királyságban pedig az 1850. májius 31-kén kelt rendelet (birod. törv. lap 125. sz.) határozatai tartandók meg. 8. §. A biztosítási kérelem fölötti tárgyalás által, az ugyanazon » Birod. törvl. 1859. jul. 19., XXXVI. db. 132. azelyekben az alsó-austriai mérő a száraz tárgyakra nézve egyedüli törvényes ürmértékkép van behozva, mely által az 1858. febr. 9-én kelt rendelet (birod. törv. lap 28. sz.) 3. §-hoz függelékül, 4 és 8 mérős szénmértékek is megengedtetnek. Az 1858. február 9-kén kelt rendelet (bir. törv. lap. 28. sz.) 3. §-hoz, mely által a katonai határőrségen kívül mindazon koronaországokban, amelyekben az alsó-austriai mérő törvényes mértékkép van behozva,, ezen mérték alosztályzataival együtt a szén és mész nyilvános adásvevésénél is egyedüli törvényes mértékkép hozatott be, pótlólag kijelentetik, hogy ezen czélra négy és nyolcz bécsi mérőt tartalmazó hitelesített edények is használtathatnak. Toggenburg lovag s. k. NEMHIVATALOS RÉSZ. Mint a „ W. Zig“ jelenti, oct. 6 . Károly badeni bg alezredes ő nagyherczegi fensége, továbbá a magyarországi bibornok-herczegprímás , eminentiájas gróf Baol-Schanenstein e excja szerencsések voltak, a császári asztalhoz meghivatni. rct. 7-én többórai ministeri értekezlet tartatott, melyben Császár Ő Felsége méltóztatott elnökölni. A „Budapesti Hírlap" távirata. Bécs, oct. 7. Az „Oesterreichische forrespondenz“ megrója a Koburg-Gothai kg válasza keringő kivonatának szándékos pontatlanságát. Annak válasza nyilván mondja, mikép a herczeg Austriának Németországhoz viszonyára nézve határozottan más nézetben van mint az eisenachiak. Pest, oct. 8. (Politikai szentje). Ha igaz, hogy — miként legújabban jelentik — a zürichi békeszerződés e be 7n aláíratott, akkor e sorokkal együtt alkalmasint azon sürgönyt veendi az olvasó, mely a „Moniteur“ erre vonatkozó hivatalos közleményét tartalmazza és akkor meglehetne, hogy a franczia császár utólag tán mégis elfogadja a bordeauxi bankettet, mely alkalommal legalább a zürichi béke létrejöttét hirdethetné. A minap — mirabile dictu — mind a hat meghatalmazott együttes ülést tartott és úgy halljuk, ez alkalommal már maga a békeszerződés is felolvastatott, melynek csak egyik passusa ellen tétetett kifogás, mint a mely kétértelmű fogalmazása által később zavarokat szülhetne. Bourqueney báró módosítást indítványozott, mely iránt Colloredo gróf kormánya véleményét tudakolta. Mihelyt az austriai meghatalmazott e válasz birtokában van, a békekötésnek többé mi sem állja útját. Hogy ez által a középolaszhoni bonyodalom érdekében még mi sincs nyerve, magától érthető és meg nem fogható azon legyőzhetlen prlegma, melylyel a diplomatia ezen ügyet tárgyalja és mely kettősen feltűnő azon hevességgel szemben, melylyel az olaszok czéljuk felé sietnek. A „Hold“ ismeretes inspirált levelezője azt írja Párisból, miszerint „a franczia kormány — őszinte és becsületes, miként mindig — nyíltan gyámolítja Austriát a villafrancai előzmények fönntartásában, hanem ezalatt az események oly gyorsan haladnak, hogy ezen előzmények valósítására végre nem marad más út, mint az erőszak, pedig határozva jön, miszerint ez itt nem fog követtetni.“ Ergo ? !... Rendesen nem igen büszkélkedünk a „Nord“ helyeslésében, hanem ez egyszer mégis némi elégtételt találnak abban, hogy a franczia politika — az idézett lap egyes ujjmutatásai szerint — csakugyan olyannak kezd mutatkozni, amilyennek mi elejétől fogva sejtettük. Mennyit végeztek Biarritzban ? azt be kell várni, eddig nagyon kevés a látszatra Hanem most Cowley lord is oda ment és ámbár némely lap ezen utazást egyesegyedül a chinai ügy által okozottnak állító, mai hírek azon hihetőbb nézetet hozzák, miszerint az olasz ügy képezendi az értekezés főtárgyát, amiből természetesen a két nyugati hatalom közti közeledésre vonnak következtetést. De ha ezen két hatalom egymás felé „közeledett,“ érdekes lenne egyszersmind azt is tudni, melyik hagyta el a maga álláspontját? Anglia-e vagy pedig Francziaország ? Nem akarunk e kérdésre határzottan válaszolni, de ha a londoni sajtó az angol kabinet véleményének kifejezéséül tekinthető, nem csak Russell lord, aki maga mondta a minap, hanem Palmerston is az olasz ügyre nézve még most is ugyanazon indulattal van, a mindszerint történtvel négy héttel ezelőtt is viseltetett. Azonban bármint legyen a dolog, annyi tény, hogy a két nyugati kabinet közt a jó viszony még folyvást fönnáll és a sokat emlegetett szakadástól ma már a legféltékenyebb emberek sem tartanak. Felületesen ítél azonban, ki ezt a chinai ügy hatásának tekinti; ez ügy legalább egyelőre a közelebb fekvő olasz kérdés mellől eltűnik és azonkívül a China elleni együttes működés még nem is létezik, tehát befolyást sem gyakorolhatott a két kormány közti viszonyra. Sokkal alaposabbnak tartják egy ismeretes publicista e kimondását: „bánja is Napoleon császár, ha a Peiho folyamon egy pár hajóját tönkre lövik is, van otthona más, és ha nincs, *) u. o. 139. sz. van pénz miből építeni, és ha pénz sincs, van ember a kivel fizettetni lehet; hanem van egy, a mitől ő sokkal erősebben fél és a minek soha ki nem teendi magát,és ez — Anglia és a régi franczia pártok közti szövetkezés!"... A porosz kabinetnek tegnap említett jegyzékét, mely az osztrákkoburgi ügyre nézve Bécsbe küldetett, most teljes terjedelmében birunk. A hiteles szöveg igazolja azt, amit tegnapi szemlénk végén ez okmány irányára és hangjára nézve mondtunk. Schleinitz báró nem annyira magával a Bécs és Koburg közti vitával foglalkozik, hanem csak azon körülményt emeli ki, miszerint Ernősy nem mondhatott olyasmit, ami tiltakozásra alapos okot adhatna. Magát a reformmozgalmat illetőleg a porosz jegyzék azon ismeretes válaszra hivatkozik, melyet Schwerin belügyminiszter annak idején a szettini feliratra adott vala. Az okmány hangja igen mérsékelt és udvarias, csak az utolsó szakaszban, mely az olmützi napról látszik megemlékezni, véltünk némi keserűséget észrevenni és azon — bár eléggé fátyolozott — nyilatkozatot, miszerint a mostani porosz kormány a maga német politikáját nem fogná többé az olmützi állapítmányokhoz szabni. Végre még egy okmányról kell szólnunk a pápai megszólításra ; hogy bírálatot nem írhatunk róla, azt mondanunk sem kell, mert itt nemcsak közönséges diplomatia okirattal, hanem a kath. egyház fejének ünnepélyes nyilatkozatával állnak szemben, mely a rendes mértékkel nem mérhető; azonban annyi tagadhatlan, hogy az allocatió hangja nyugodt, mérsékelt és méltóságteljes, sokkal nyugodtabb, mint az, mely a franczia főpapok különböző nyilatkozataiból szól, kikről méltán elmondhatni, hogy még a pápánál is pápistábbak ! Becs, vet.7. 1 . A perrendtartás új átdolgozása, a déli államvasút viteldíjai, barezés háború az „A.A.Z.“ ellen.) A lapok szerint a polgári perrendtartás újbóli, nem emlékszünk, hányadik, átdolgozása szándékoltatik. Nem lehet eléggé dicsérnünke ■kitartást a kísérletekben, mely előbb meg nem nyugszik, míg el nem találta a helyest. Mint mondják, ezúttal valóban a nyilvánosság és szóbeliség elveire fog alapíttatni a reform; s hozzá tétetik, hogy egy magas állású jogtudós , ki a tíz év ótai eredménydús codificatióban érdemteljes részt ven, külföldre utazott hivatalos küldetésben — különösen a franczia s rajnai polgári s bűnvádi perrendtartást tanulmányozandó. Semmi kétség, hogy a szóbeli s nyilvános eljárás az új minisztérium általános czélzataival teljes öszhangban fogna lenni, és — hozzá tehetjük — magunk is oly szerencsések vagyunk főrangú hivatalnokokat ismerni, kik a szóbeliség és nyilvánosság elvének elfogadásától föltételezettnek hiszik az igazságszolgáltatás gyökeres reformjának lehetőségét. De az említett hivatalos küldetés ez időszerint alaptalan lesz. Hanem már ezelőtt három évvel utazott e czélból külföldön a törvényhozás és jogügy élén álló két hivatalnok, kik azonban a Franczia- és Poroszországban tett rövid, de gazdag tapasztalatok által egyáltalában nem győzöttek meg ama modern rendszernek az általuk évek óta gyakorolt és ismert rendszer fölötti előnyeiről. És így az említett elvek e mai napig sem bírtak érvényre jutni. Ha jól értesültünk, előreláthatólag az új reform sem fog annyira az elhamarkodott „thorough,“ mint inkább a közvetítés jellemével bírni. Mint hallani, a triesti Lloyd és az ottani kereskedelmi kamara panaszai a déli államvaspálya magas szállítmánydíjai ellen, felsőbb helyen, tekintettel a vasúttársulatnak az állam által biztosított kamatokra, nem bírnak kilátással kedvező határozatokra. És e szerint a vasútigazgatóság eszélyétől függend megfontolni, vájjon a mostani magas szabvány mellett — miután az a forgalmat csökkenti — nem kevesebb-e nyereménye, mint fogna lenni csekélyebb viteldijak mellett. — Az „A. A. Zig“ ellen egész harcz és háború ütött ki a német egység nevében izgatók részéről; újságok és röpiratok bombái indíttattak ellene; ellenben mellette állnak Austria barátai, a kisebb államok, különösen a bajor hazafiak, és a nagy Németország bajnokai. A legújabb ezen irodalmi ágban egy kis de elevenen írt röpirat: „Die allgemeine Zeitung und die deutsche Frage“, melynek szerzője gyanánt a genialis Warrens Edwárd emlegettetik. Tiszavölgy, ott. 7. (Igazítás.) A jászkiséri tiszaszabályozási társulatról ma sok szépet és jót olvastunk, azonban észrevételünk van: t. i. nem két, hanem hét rendes és ugyanannyi rendkívüli választmányi tag jön e társulat ügyei ellátása végett a legfelsőbb nyílt parancs értelmében megválasztva, és a folyó évi September hó 21-dikén megállapított szabályhoz képest érvényes határozat hozatalára rendes választmánynál 5, rendkívülinél 9 tag jelenléte szükségeltetik. E választmány a 120 érdekelt helyett intézi a társulat ügyeit; az elnök képviseli az egészet, és végrehajtja a választmány határozatait, vagy eszközli azok végrehajtását, összegeket a megállapított költségvetés erejéig az egyleti pénztárból utalványozhat; ezen utalványozás és ennek folytán történő kiadások jóváhagyása azonban a választmánynak fennhagyatik; ha pedig az utalványozásnak a költségvetés határán túl kellene terjednie, elnök intézkedés végett a válaszmányt fogja összeíini; rendszerint oet. jan. april és jul. hónapok 20 és 30-ka közt tartandó ülésekre a választm. tagok egybe fognak hivatni; a meg nem jelenhető tag jó eleve tartozik az elnököt akadályoztatásáról értesíteni, mert a társulat ügyeinek elintézése egyes tagok körülményeiről nem feltételeztethetik. Továbbá ugyanazon tudósításban B. I. áll, holott a kedvelt mérnök : János, tehát az i-t i-re kérjük kiigazittatni, és mivel „all is well, that, ends well“, kívánjuk, hogy más társulatok is kedvet mutassanak a nagy Tiszavölgyén tudatni, az 1856. oct. 9-ki legf. nyiltparancsot mikép léptették életbe, és hogy folynak a dolgok a kevés halává vált Tiszánál ? —K—