Budapesti Hírlap, 1859. október (234-259. szám)
1859-10-25 / 254. szám
1859. --254 szám. Előfizetési árak auatriai értékben. BUDAPESTEN. A Hivatalos Értesítővel együtt. ^ | A Hivatalos Értesítő nélkül. fr. kr.- , fr. kr. fr. kr. Egész évre 15 — Fel évre 8 — Évnegyedre 4 | L. Egész évre 10 — Évnegyedre 3 — Egy nőnapra 1 ' Fél évre 5 25 | Egy hónapra 1 25 . házhozhordásért szint 15 krral több.) (A Előfizethetni Badamgyes számára a Hivatalos Értesitővel együtt nélkül 10 SZERKESZTŐ-HIVATAL : Barátok tere 7-ik szám 1-ső emelet. 3fiiÍMiMifcaá£i2íflfii a kiadó hivatalban. KIADÓHIVATAL: Barátok tere 7. szám földszint. BUDAPESTI HÍRLAP, Kedd, October 25. Előfizetési árak austriai értékben. VIDÉKRE. (Naponkinti postai küldéssel.) A[Hivatalos Értesítővel együtt. | A Hivatalos Értesítő nélkül. fr. kr. Egész évre 14 — fr. kr. fr. kr. I fr. kr. , fr kr. 5 50 I Egész évre 14 — | Évnegyedre 4 — I Egy hónapra 2 10 I Fél évre 7 — | Egy nőnapra 1 60 Vidéken bérmentes levelekben minden cs. kir. postahivatalnál. Igtatványok. Egy hatodhasábos petitsor egyszeri beiktatásnál 8 uj krajczárjával, kétszerinél 7 és háromszorinál 6 uj krajczárjával számittatik. Még többszöri ismétlésnél aránylagos ármérséklés engedtetik. A beiktatási bélyegdij mindanaiszor 36 ujkr. Mindennemű hirdetések a kiadó-hivatalban vétetnek föl A külföld számára a hirdetményeket H. Hübner könyvkereskedése Lipcsében veszi át. Egész évre 19 — Évnegyedre Fel évre » 10 — Egy hónapra HIVATALOS RÉSZ. A cs. k. Apostoli Felsége a következő sajátkezű iratokat méltóztatott kibocsátói : Kedves Grünne gróf! Midőn önt, saját kérelmére, első vezér-hadsegédem állásától kegyelmesen fölmentem , főlovászmesteremmé nevezem ki, s a Nekem tett kitűnő s önfeláldozókig hű szolgálatainak elismeréséül, sz. István-rendem nagy keresztjével díszítem föl. Óhajtom, hogy testőr-csendőrségem századosának állásit ön továbbra is megtartsa s a központi iroda ügyeit gróf Crenneville Ferencz altábornagynak, kit első vezér-hadsegédemmé nevezek ki, adja át. Schönbrunn, oct. 20.1859. Ferencz József s. k. Kedves báró Kellner! Midőn önt eddigi alkalmaztatásától, mint vezér-hadsegédemet, kegyelmesen fölmentem, a Nekem ezen alkalmaztatásban teljes odaadással tett igen jó szolgálatok elismeréseül, önt első osztálya vaskorona-rendemmel, dijelengedés mellett földiszitem, s első arclere-testörségem számfölötti főhadnagyává nevezem ki. Schönbrunn, oct. 20. 1859. Ferencz József s. k. , cs. k. Apostoli Felsége f. hó 21-től kelt sajátkezű iratával, báró Hübner kérelmének engedve, őt a cs. k. rendőr- ministerium vezetésétől kegyelmesen fölmenteni s helyébe báró Thierry Adolf udvari tanácsost a császári Ház s kültügyek ministeriumának rendkívüli szolgálatában, rendőr-ministerévé kinevezni méltóztatott. Ö cs. k. Apostoli Felsége Kadriaffsky Lajos altábornagyot az austriai birodalom bárói rendjébe legkegyelmesebben fölemelni méltóztatott. Ö cs. k. Apostoli Felsége f. évi oct. - ról kelt legfelsőbb határozatával legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy báró Deben József rendőrtanácsos a szász királyi Albrecht-rend kiskeresztjét elfogadhassa s viselhesse. A cs. k. Apostoli Felsége f. évi oct. 13-ról kelt legfelsőbb határozatával Krottendorfer Józsefet, a bécsi rendőr-igazgatóság háziszolgáját, tökéletesen megfelelő sokévi katonai s polgári szolgálatának tekintetbevételével, ezüst érdemkereszttel legkegyelmesebben földiszlni méltóztatot. NEMHIVATALOS RÉSZ. ő cs. k. Apostoli Felsége f. évi sept. 12-ről kelt legfelsőbb határozatával elrendelni méltóztatott, hogy az aug. 21-ről kelt sajátkezű irat értelmében Eloszlatandó kereskedelmi, ipar- s középitményi ministerium teendői a kül-, bel-, pénzügyi callus és oktatásügyministériumok, valamint a legfelsőbb számadási ellenőrségi hatóság közt, következőkép oszlassanak föl: Azon ügyek közöl, melyek eddig a nevezett központi hatóság hatáskörét képezék, át fognak menni: I. A császári Ház skülügyekministeriumához. Az összes consulsági ügynek, mind a külföldön levő austriai, mind az Austriában levő külföldi consulságnak teendői. H. A belügyministeriumhoz. A) Az ipar ügyeiben. A gyári s kereskedelmi szakadékok s az iparágak megadása s kiterjedése iránt végső folyamodásbani eldöntés; valamint a kereskedelmi kebelzetek, testületek, czéhek vagy egyéb ipartestületek összes közigazgatási ügyeinek vezetése s eldöntése; a házaló-kereskedés összes ügyei; az ipariskolák fölállítása s szabályzásánál, valamint minden oly intézmények- s szabályoknáli közreműködés, melyek az iparra lényeges befolyást gyakorolnak; minden kiváltságok- s országos vásári szakadékokra; nemkincstári utakon, hidakon s átjárásokom magánvámokra; mértékek és sulyokra; iparkiállításokra; valamint a minta- s árujegyoltalomra vonatkozó ügyek. B) Építési ügyekben. Az út-, vizi- s töltésépítés összes teendői, a vasutak kivételével. III. A pénzügyministeriumhoz. A) A kereskedés s hajózás ügyeiben. Oly államszerződések megkötésérel előintézkedések s előtárgyalások, melyek kereskedés, tengeri s folyamhajózásra, névszerint a Duna, Elbe, Visztula s Pó-hajózásra — vonatkoznak s az ily államszerződések teljesítése s végrehajtásárai felügyelet, a kereskedelmi kamrai ügyek s névszerint a kereskedelmi kamrák elnökeinek megerősítése, valamint általában az ezen utóbbiak iránti törvény kezelése; az ipar, kereskedés s hajózás előmozdítása végetti egyletek szabályainak megbírálása s megerősítése, az egyleti törvény értelmében; a forgalmi-, hitel-, kölcsön- s beszámítolási intézetek, börzék s az alkuszságra vonatkozó ügyek fölállítása-s szabályzásánál hatáskör, az azok fölötti fegyelmi hatalom gyakorlása mellett, a kereskedelmi-, váltó- s tengerjogi törvényhozásnál, a real- s hajózási iskolák fölállítása , szabályzásánál, polytechnikai intézeteknél, valamint minden oly, más ministériumok körébe eső intézmények s szabályoknál közreműködés, melyek a kereskedésre s hajózásra lényeges befolyást gyakorolnak; a tengeri-hajózási s vesztegzári ügy, e szerint a tengeri hajóépítés, a tengeri halászat, a kikötői építés, a tengeri-, s kikötői rendőrség, a hajókalauzi intézetek, a fénytornyok s az ez iránti illetékügy beleértésével; a központi tengeri hatóság, személyzetével s teendőivel ; továbbá az austriai Lloyd. A Kapuvár számára a cs. k. soproni országos rületében kinevezett cs. k. közjegyző Horváth esküt 1859 sept. 24-én letette. törvényszékeimre a jegyzői A Sárvár számára a cs. k. szombathelyi megyetörvényszék kerületében kinevezett cs. k. közjegyző Laky György a jegyzői esküt 1859. sept. 24-én letette. Hivatali székhelylyel Szegeden cs. k. közjegyzővé kinevezett Faraicz János folyó évi October 17-én a jegyzői esküt letette. Pest, oct. 24. (Politikai szemle). Valahányszor szokatlan és bonyolódott politikai helyzettel állunk szemben, a történet évkönyveihez szoktunk folyamodni és azokban lapozgatván, hasonló helyzetet keresni, melynek fejlődéséből a legközebbi jövőre következtetést lehetne vonni. E pillanatban azonban hiába folyamodnánk ily eszközhez, mert nem emlékezünk, hogy valamikor a mostanihoz hasonló helyzetben lett volna a vén Europa, nem emlékezünk, hogy valamikor külsőleg nyugalmas felszín alatt annyi gyúlékony, egymással ellenkező, minden perezben összekoccanásra kész elem szunnyadozott volna. Nincs emberi elme, mely akár csak az olasz kérdés végkimenetelét előreláthatná, pedig az olasz kérdés csak egyik része azon nagy bonyodalomnak, mely hálóképen borítja Európa politikai viszonyait, és ha ez olasz kérdés megoldását siettetik, nem azért teszik, hogy a valódi a benső nyugalom annál gyorsabban helyreálljon, hanem hogy annál hamarább lehessen hozzáfogni egy másik „égető kérdés“ tárgyalásához. Jól mondja egyik bécsi lap, hogy majdnem tragikai végzet sújtja azt a zürichi békekötést; most, midőn már minden rendben volt, midőn úgyszólván már csak a tollat be kelle mártani a szerződés aláírására, Colloredo gróf halálos betegsége új akadályt gördít a conferentia befejeztetése elé. Hogy az adóssági összegrenézve az egyetértés helyre állt, már a minap említettük, hanem utolsó percben még e tekintetben is új nehézség támadt. Austria kisebb összeggel beérné, de készpénzt kíván, tehát azt kívánja, ami Szardiniának — nincs ! Ez utóbbi hosszú fizetési határidőket akart kikötni, amire Austria rá nem állhatott. Most, miként halljuk, azon eszközhöz akarnak folyamodni, hogy Rothschild a szükséges összeget — Francziaország kezessége mellett — Szardiniának előlegezni fogja, így tehát ezen utóllsó nehézség is elháríttatott volna, ha csakugyan — utólsó volt . A restauratió barátjai győzelmes arcot láttatnak; szerintük oly bizonyos a régi fejedelmek visszahelyezése , hogy a toskánai nagyherczeg tán még a congressus egybelépte előtt fog országába visszatérni ; büszkélkedve említik , miszerint Napóleon császár a minap mind a toskánai nagyherczeg, mind a pármai herczegnő követjét fogadta; de nem fogadta-e ő felségeét nappal előbb az ideiglenes kormányok küldöttjeit és mit mondott ez utóbbiaknak ? Azt-e,hogy az annexiót Francziaország nem tűrheti,hogy azt ellenezni, vagy gátolni fogná ? Korántsem ! Hanem csak azt tudatá velük, miszerint ő — Napóleon császár — az annexiót nem gyámolíthatná, miután a villafratrcai békekötés által kezei le vannak kötve, hogy ő a restauratió ajánlására kötelezte magát, egyébiránt idegen beavatkozást nem fog megengedni ! Ez — a mi korlátolt eszünk fölfogása szerint — körülbelül ezt teszi: szeretném, kivánataitokat gyámolítani, de a villafrancai miatt ezt positive tennem lehetetlen, hanem negative kereskedési s consuli jelentések, s általában minden, keresked ! annyiban foglak segíteni, hogy idegen kényszerítés elől megóvjak.delmi politika, állam, s népgazdászatra nézve fontos értekezések gyűjtése s közzététele; a cs. k. kincstári porczellán-gyár vezetése s az ezen gyárt tárgyazó közigazgatási ügyekrőli határozás. B) Építési ügyekben : a) új építések, kijavítások, helyreállítások, újraépítések, kiegészítések stb. megajánlása, amennyiben azok vasutakra vonatkoznak, a belügyminiszériumot a politikai közigazgatás szempontjából illető befolyás-gyakorlás fönntartásával, az építési vonalakra, építési rendőrségre, kisajátításokra stk. vonatkozólag; b) a befolyás-gyakorlás, nagyobb földdarabok összekötésére szánt útszakaszok s hajózási csatornák készítésénél, tetemesebb útáthelyezéseknél, s hajózható folyamok szabályozásánál, nem csak pénzügyi, hanem ezentúl kereskedelmi tekintetben is. G) A közlekedési intézetek ügyeiben. Minden állam-, magán vasutakra, a vasúti üzletrendre, távirdákra, postákra s egyéb szállítási eszközökre vonatkozó ügyek. IV. A c u 11 u s- 8 oktatásügy-ministeriumhoz. Az építészeti emlékek kinyomozása, fönntartása végetti központi bizottmány ügyei. V. A legfelsőbb számadásellenőrségi hatósághoz. A közigazgatási statistika ügyei. Ezen ügyfölosztás, mely által egyébiránt az egyes ügyeknél érdeklett központi hatóságok egyébkénti hatásköre nem érintetik, 1859. nov. 1-vel lép érvénybe. A legélénkebb elismeréssel hivatik föl a közfigyelem arra, miszerint a k.m.-vásárhelyi községtanács az ottani református gymnasiumnál, valamint a katholikus, református, evangelicus, görög n. é. s izraelita elemi iskoláknál levő tanárok fizetéseinek javítása végtt a tanyai s vasárnapi iskolák beleértésével évenkinti 3507 a. ért. ftnyi üszletet rendszeresített s 12 vasárnapi s 6 tanyai iskola fölállítását határozá el. Mondják továbbá, miszerint a villafrancai pontozatok a Zürich békébe egyenesen fölvétetnek, de minő megjegyzést tesznek erre a franczia közlönyök? Azt teszik hozzá: miután kényszerítésről nem lehet szó és a dolog eldöntése úgyis a congressust illeti, egészen mindegy, akár benne vannak a villafrancai előzmények a zürichi békében, akár nincsenek ! Meglehet, hogy mindezen hriitálódzásnak valami rejtett czélja van, mely nem egyéb mint az ígért restauratió; de mi egyszerű ember létünkre nem birjnk ezen diplomatiai szőrszálhasogatást másként érteni, mint a mikép az imént magyaráztak. Ezalatt Vaillant tábornagy egyre sürgeti Középolaszhonnak franczia csapatok általi megszállását, mert egyfelől Mazzini ügynökei nevezetesen Toscanában vakondok módjára tarkálnak, másfelől a falusi lakosság is elégületlen az adó és ujonczozás miatt. Így tehát kétfelől fenyeget a kitörés; azonban, miként már egy izben fejtegettük, Francziaország megszállhatja Lombardiát, mely övé, de nem a herczegségeket, mikhez semmi köze; hogy pedig Angtriával közös megszállást tervezne, egyenesen hihetetlen ; tehát már csak menni kellene hagyni a világot, amint megy. Boroszlóból a legközelebbi órákban veendünk bővebb tudósításokat az orosz czár és a porosz régens közti találkozásra nézve. Igazunk volt, midőn a minap kétségbe vontuk azon hírt, miszerint austriai Császár Ő Felsége is részt veend ezen Mentrevneu-ben. October 23-áa elmúlt és a bécsi újság még nem jelenté a Felsége útnak indulását. Most meg azt állítják, miszerint a két császár találkozásának későbben leend helye; mi pedig azt hiszszük, hogy e tárgyra nézve jelenleg még semmit sem mondhatni és hogy minden Albrecht Főherczeg utazásának eredményétől függ. Hogy Ő cs. k. Fensége kíséretében egy jeles osztrák diplomata is volt, az abban találja magyarázatát, hogy Varsóban az osztrák-orosz kereskedelmi szerződést kell megújítani. Mennyiben sikerült ez, nemsokára meg fogják tudni. Arról egyébiránt komolyan sohasem lehetett szó, hogy Austria a fönnnevezett congressusban Orosz- és Poroszországgal egyetértésben fogna fölléphetni, miután Austria közvetlenül érdekelt fél, míg a két északi hatalom érdekeit az egész olasz história távolról is alig érinti. Ellenben korántsem valószínűtlen, hogy a boroszlói találkozás alkalmával a keleti ügy is szóba jövend, mely legújabban ismét hatalmasan tolakodik előtérbe. A beteg ember állapota aggasztóbb mint valaha és a diplomata-concilium nagyon foglalkozik vele; a párisi békekötésben résztvett hatalmasságok stombeli képviselői sűrű értekezéseket tartanak és kormányaikkal élénk levelezésben állnak. A diplomatia — órával kezében — számlálgatja a beteg emberterének lüktetését és ha a congressus egybelép, egyik másik képviselő — ez kétségtelen — kísérletet teend, a keleti beteg számára is recipét íratni ! Belgrád, oct. 20. (Az állapotok folytonos bizonytalansága s annak következései.) A bizonytalanság, melybe a szkupstinai határozatok által sodortattunk, még mindig tart; de úgy látszik, hogy a szkupszinárok határozatai, ami a hivatalnokok letevését illeti, nem igen fognak teljesedésbe menni. Az igaz, hogy Milos herczeg a tanácsnokok közöl hármat hazabocsátott, s hogy más három hivatalnokot megfoszta hivatalától, de azóta további elmozdítás nem történt, legalább mindeddig ilyesmi nem hallatszott, s Kragnjevátzról ide érkezett emberek azt állítják, hogy a kormánydolgok már mégis rendesebb színt kezdenek magukra ölteni, s annálfogva a közhangulat is lassan kint csillapulni kezd, s remélhető, hogy rövid idő alatt a kedvetlen benyomásnak, melyet a szkupstina némely határozatai előidéztek, semmi nyoma sem lesz. A hivatalt vesztett egyének közt általánosan sajnálják Petronijevics Lyubomir fiatal , műveit s becsületes embert; ellenben majdnem általános öröm s megelégedés követte azon hirt, hogy az oktatásügyek kormányzata Szpaszicstól elvétetett, mert ez a közvélemény egyáltalában nem tarta alkalmasnak arra, hogy a népműveltség élén álljon. írtam egyik levelemben, hogy az oktatás- és cultusügyek saját ministert fognak nyerni, elkülönítetnek az igazságügyi ministériumtól. Hallatszik, hogy ez új ministeri székre Grints Jefrem, belügyminiszériumi segéd fog meghivatni. Grints fiatal , műveit ember, ki aziránt legalább biztos reményt nyújt, hogy a oktatás és cultus-ügyeket jobban fogja igazgatni, mint a legutolsó pár év óta volt ministerek. Milos herczeg még mindig Kragnjevátzon mulat, de ha az onnan érkező hírek nem csalnak, jövő héten Belgrádban lesz. Mostani egésségi állapota oly kedvező, hogy nem rég — 80 éve dacára — öt óra hosszáig folytonosan lovagolt, s Belgrádba is lovon akar jönni. Ő minden nap 4 órakor kel föl, s 5 órától kezdve már tanakodik belső tanácsosaival a közdolgokról, 6 óra után pedig már rendesen elvégzi az illető kormánydolgokat. — Ma indultak el Kragujeváczról a miniszerek és tanácsnokok, s azért a herczeg pár nap múlva megérkezése is valószínű. Kereskedésünk még mindig pang; a kereskedők panaszkodnak, hogy hitelük a külföldön csökkent, s mindennek az oka a folytonos ideiglenesség és bizonytalanság, melyben élünk; a sziluetten változások a kormányzatban, és könnyelműen világszerte széttrombitált eladósodásunk. Úgy van az mindig, mikor a kormánydolgok ügyetlen kezekre s oly emberekre bizatnak, kik azokkal nem elég lelkiismerettel bánnak el. Vidéki levéltydlás a községi rendezés tárgyában. IH. Tisztelt szerkesztőség! Reánk falusi földbirtokosokra nézve igen érdekes része az april 24 -i nyiltparancsnak azon rendelkezés