Budapesti Hírlap, 1884. január (4. évfolyam, 1-31. szám)

1884-01-14 / 14. szám

IV. évfolyam, 14. szám,______________Budapest, 3884. Hétfő, január 14. E1őfl*eteg! árak E^ész évre rá Irt, félévre 1 bt, negyedévre 5 frt 50 kr., egy hóra ffrt 20 kr. Megjelenik mindennap, hétfőn és ünnep után való napon is« Felelős szerkesztő: C­lakius Jói !«L­egye« szám­ára 4 kr. — Hirdetések díjszabály szerint. Szerkesztőség és kiadóhivatal: IV. kerület, kalap-utoza 16. Hám. Csata után. A vert sereg bomolva keresi, hol meg­állhasson. A miniszterek eljárnak a szabad­elvű körbe magukat mutatni s híveiket báto­rítani jelenlétükkel, ezt teszi Tisza is, de ott í­em beszélnek. A képviselő urak se szólnak, mert meg szokták várni, mit mond Tisza, ma­guktól nem tudnak, vagy nem mernek gon­dolkozni. A hangulat levert. Másutt mindenki örül. A győz­tesek készülnek folytatni a hadjáratot. A f­ő­­rendi ellenzék szervezkedik s keresi az érintkezést a mér­sékelt ellenzékkel az alsó­házban. Az arisztokrácia el van szánva Tiszát megbuk­tatni a választások előtt, ha lehet, a vá­lasztások alkalmával, ha előbb nem lehet. Mindenek felett a mágnások ellenzéki pártja gondoskodni kíván, hogy oppozíciója n­­e öltsön felekezeti jelleget, hanem maradjon meg a politikai téren s ezért a protestáns elemeket akarná megnyerni, ne­hogy Tisza vallásháborút kezdjen pozíciója védelmére s igy az országban protestáns és katholikus pártok keletkezzenek. Azt mond­ják : nincs ok, hogy a zsidóházasság bukása miatt, a protestáns ellenzék a katholikus el­lenzékkel ne fogjon kezet, a magyar haza ja­vának eszközlésére, s a Tisza Kálmán „sze­mélyes uralmának“ megbuktatására. A konferenciák úgy a kormány legmeg­­h­ittebb emberei, valamint a főurak, úgyszin­tén a képviselőházi ellenzék vezérférfiai között, tegnap és ma egyre folytak. Egészen úgy, mint nagy válság idején szokott történni. Bittó és Somsich képezik a kapcsot a főren­diházi oppozícióval. Tisza leköszönését nem várják. Újabb kemény tusákra van kilátás. Gátszakadás tör­tént, az árt feltartóztatni nem lehet, de a kormány mentési munkához fogott s még nem adja meg magát. A képviselőház lép most akcióba, sok függ attól, felhasználtatja-e ma­gát arra, hogy a kormányt fedezze, vagy pe­dig a két ellenzék segít a főrendeknek a kormány állását tarthatatlanná tenni? E kérdésre feleletet adnak a legköze­lebbi napok. A kormány maga és hívei érzik, hogy a m­inisztérium meg van rendülve. A főrendiházi ellenzék tegnapi nagy győ­zelme folyvást izgalomban tartja a közvéle­ményt. Fővárosszerte egyébbről se beszélnek, mint a kormány vereségéről s mindenütt élén­ken tárgyalják a kérdést, mi következik ez­után ? Még az este minisztertanács volt a kor­mányelnök palotájában. Ezen kívül Tisza Kál­mán a szabadelvű kör vezértagjaival is sűrűn értekezett a történendők iránt. Megállapodásra azonban még nem jutottak, s előbb a képvi­selőházi ellenzék vezéreit akarják egy esetleg egyhangúlag kimondandó ha­tározatnak megnyerni. A kormánykörök egy része ugyanis folytatni kívánja a harcot és a képviselőház egyhangú határozatával remél imponálhatni a főrendeknek. De épen az egyhangúság bajosan érhető el. Részint a képviselők közt minden párton levő katholikus papok miatt, kik a javaslatot eddig se fogadták el, — részint azért, mert az ellenzék nagy része keveselte a javaslatban foglalt állami intézkedéseket s különvélemé­nyeiben az általánosan kötelező polgári házasságot (Iványi és tár­sai), vagy a házassági jognak egy­öntetű szabályozását, ami lé­nyegben azonos a kötelező polgári házasság életbeléptetésével (Szilágyi Dezső és társai), sürgetik. Ha e kombináció elesik, a kormány egy másik expedienshez nyúl. Ez az­­ eng­e­­dékenység. Már a főrendiház tegnapi ülése alatt kifejezést adott néhány főispán a kompromiszszum lehetőségének. Hire járt, hogy a kormány megalkudott a klérussal olykép, hogy a főpapok álta­lánosságban nem fogják ellenezni a javasla­tot, ha a 38. §-ban, mely a keresztény-zsidó házasságból született gyermekek val­lását határozza meg, világosan kimonda­­tik, hogy a szülők a gyermekeket csak keresztényekké neveltethetik közös megegyezéssel,­­ ha pedig ily megegyezés nem sikerül, akkor a fia az atya, a leány az anya vallását tartozik követni. Mondják, hogy tán nem következett volna el a tegnapi vereség, ha a kormány ily tar­talmú módosítást maga kezdeményez. De ezt Tisza Kálmán nem tarta opportu­­nusnak, mert akkor nem födözhette volna magát a szemrehányás elől, melyet a képvi­selőházban okvetlen emeltek volna, hogy hűt­len maradt a főrendekkel szemben javaslatá­hoz, melyet a képviselőkkel szemben megvé­dett és velük elfogadtatott, feladva taktikából az álláspontot, melyben a képviselőház nagy többsége a kormánynyal két ízben szolidari­­tást vállalt. A kompromisszumot sokkal cél­szerűbbnek látták úgy realizálni, hogy a ja­vaslatot visszaküldetik a képviselőházhoz s ott indítványozzák a 38. §. módosítását a klérus­sal kötött egyezmény szerint. E kombináció elég ügyesen van kigon­dolva. A kormány megszabadult vele a nyílt engedés kényszerétől, szabad kezet kapott a harc további kockázatára, a békekötés elodá­zására, míg a vereség ódiumát a képviselő­­házzal meg nem osztja. Megkísérték tegnap a harcot, s csak ve­reség esetére ígérték meg a javaslat módosí­tását. Ha sikerült volna az ellenzéket legyőz­nünk, akkor a kompromisszum úgyis tárgyta­lanná vált volna s a javaslatból törvény leea­­dett változtatás nélkül. De nem tarták lehe­tetlennek az ellenzék győzelmét sem s ígére­tet tettek, hogy a győztes ellenzék kivánatai szerint fogják a javaslatot a képviselőházban módosíttatni, így a kormány a maga vereségét áthá­rítja a képviselőház többségére, s ezt kénysze­ríti maga helyett engedékenységre. Sikerül-e a kormánynak a képviselőház többségét e kompromisszióba beleugratni, ds ez a kérdés bibéje. S a felelet ma még csak a jövő zenéje. Mily kétséges volt tegnap percről-percre a döntés a nagy csata alatt, arról fogalmat ad a jelen táblázat, mely a szavazatok ará­nyát, a harc mérlegét ingadozásai­ban tünteti fel. A szavazás menete következő volt: Igen­nel szavazók. Nem­mel szavazók — 3 bibornok 2 Andrássy „1 Althaun , 1 Bissingen , 1 Bolza „ = 75 ig en= 63 nem _ 7 Csáky, 1 Csáky , Csáky Pallavicin őrgróf— 1 Csekonics gróf r----3 Cziráky , 3 Degenfeld „5 Dessewffy „ — 1 Dezasse „— 2 Draskovich „ 4 10 91 Erdődy Esterházy nem Itt fordul a mérleg, mely a főis­­páni szavazatok óta a kormány felé hajolt, hir­telen az ellenzék felé s csekély inga­dozás után ennek biztositja a győzelmet. 4 Festetich gróf 1 Gyürky gróf 1 Horváth-Tholdy gróf 1 Hugonnai gróf 1 Hunyady 1 Karácsonyi 3 Károlyi 2 Keglevich gróf 85 igen 1 Korniss gróf 1 Khuen gróf 1 Kivi gróf 97 igen 1 Lónyay gróf 3 Festetich gróf 5 Forgách , 1 Kinszky 1 Kún 106 nem 2 Lamberg gróf 1 Nádasdy gróf 9­8 igen 4 zászlós úr 54 főispán 1 58 i­g­e­n 2 herceg 60 ige­n 2 16 14 2 37 2 1 1 41 4 45 érsek püspök címz. püspök apát nem zászlós ur Fiume korm. főispán nem herceg nem 1 Almássy gróf 2 Almássy gróf — 5 Apponyi gróf 3 Batthyányi „6 Batthyányi „ 1» 1 Beleznay , 1 Béldy „ 1 Beckers „ 1 Bánffy „ ■—1 Berchtold „ 4 Bethlen „1 Berényi , 1 Brunszvick „ Mai számunk 8 oldalt tartalmaz.

Next