Budapesti Hírlap, 1884. augusztus (4. évfolyam, 211-241. szám)

1884-08-28 / 238. szám

e­ gyei főesperesség, hogy újabb törvényes határozatot hozzon. A lemondás tehát nem fogadtatik el. Iskolák segélyezése. Miután az esperességek nem akarnak hozzá­járulni a selmeci líceum segélyezéséhez, a közgyűlés elhatározta, hogy ezen iskola számára ál­lami segélyt fog kérni. A békés­csabai algimnázium és az aszódi gimnázium segélyezése iránt a közgyű­lés nem határozott véglegesen. A horvát-szlavon protestáns egyházak. Olvastatott Belohorszky Gábor bács­­szerémi főesperes következő előterjesztése a horvát­­szlavon protestáns egyházak ügyében : Tekintetbe véve azon tényt, hogy horvát-szla­von területen az evang. egyházak évről-évre szaporod­nak, úgy, hogy jelenleg ott már 12 anyaegyház s több mint 38 leányegyház van s híveinek száma a húszezerét meghaladja, tekintetbe véve, hogy az 1868-ik évi köz­jogi egyezmény folytán, mely szerint Horvát-Szlavon- és Dalmátországok vallási és közoktatási ügyekben teljes önkormányzattal bírnak, az ottani egyházi és iskolai ügyekre vajmi kevés befolyást gyakorolha­tunk ; tekintetbe véve, hogy az 1869-ik évi kerül, és egyet, gyűlések is ama kívánságot nyilvá­nították, hogy az ottani evang. egyházak, mint espe­­resség szervezkedhessenek , s végre tekintetbe véve, hogy a horvát-szlavén területen lévő evang. egyhá­zak ismételten oda nyilatkoztak, miszerint szükséges­nek s időszerűnek tartják, hogy ott különálló espe­­resség alakuljon: a bács-szerémi esperesség 1. év június 10-én tartott közgyűlésében a következő hatá­rozatot hozta, melyet jóváhagyás s megerősítés végett a főtiszt, s méltóságos kerületi gyűlés elébe hivatalos tisztelettel beterjeszteni ezennel szerencsém van: 15. pl. A tavalyi esp. jkv. 5. pontjához főesperes je­lenti, hogy a horvát-szlavon ev. egyházak a reájuk nézve kivánatosnak tartott külön esperesség megala­­­kítása tekintetében nyilatkozatra felszólíttattak, s nyilatkozataikat be is küldték. Ezen nyilatkozatok oda hangzanak, hogy Ó-Pázua, Bingula, Új-Pázua és Beska a külön esperességet, esetleg szuperinteden­­ciát szükségesnek tartják, ellenben Neudorf a külön­válást nem kívánja. A közgyűlés ezen ügy komoly megfontolása után s miután ezen kérdés már egy évtized óta szellőztetik az esp. gyűléseken, oda nyi­latkozik, miszerint egy új horvát-szlavón esperesség alakulása ellen maga részéről nem csak semmi ellenve­tése nincsen, hanem azt, mint időszerűt pár­tolja s utasítja a kerületre felmenő követeit, hogy ez értelemben nyilatkozzanak. Belohorszky Gábor ezzel kapcsolatban a következő határozati javaslatot terjeszti elő: „Mondja ki a főtiszt, és méltóságos kerületi közgyűlés, miszerint a bács-szerémi esperesség kez­deményezése s javaslata folytán s tekintettel arra, hogy horvát-szlavén területen már most a húszezerét meghaladó év, híveink és szép számú egyházaink mindinkább szaporodnak, és szem előtt tartva az ot­tani viszonyokat, megengedtetik a bács-szerémi espe­­rességhez tettleg tartozó horvát-szlavón evang. egy­házaknak, miszerint az ott lévő többi egyházakkal egyesülve s közös megállapodás folytán egy külön önálló esperességet, mely a bányai á. h. ev. kerület­tel szervi összeköttetésben marad, alkossanak. A to­vábbi intézkedések megtételével s a határozat vég­­rehajtásával a bács-szerémi esperességi elnökség bi­­zatik meg s eljárásáról a legközelebbi kerületi gyű­lésnek tüzetes jelentést terjesszen be,a Bohonyi Gyula hosszabb indokolás mellett a következő határozati javaslatot terjeszti a közgyű­lés elé. Mondja ki a közgyűlés, hogy mielőtt a horvát-szlavén külön prot.­esperesség felállításáról érdemleges határozatot hozna, arról gondoskodik, hogy az ottani protestáns szabad vallásgyakorlat és autonómia ügyében felterjesztést intéz a közoktatás­­ügyi minisztérium útján a horvát-szlavón-dalmát mi­niszterhez, hogy ez a horvát bánnál vinné keresztül, hogy Horvátország egész területén az ágostai és helvét vallás szabad vallásgyakorlatai biztosíttassa­nak s autonómiára elismertessék. (Éljenzés.) F a b i n y­i elismeri, hogy ez ügynek vannak előzményei, sőt feliratok is intéztettek a kormány­hoz, mely az felelte, hogy az ottani ügyekbe nem avatkozik. A fellépés egyértelmű volna a Horvátor­szág belügyeibe való avatkozással, mely a céltól elütné a kerületet. A megpendített eszmét oly ügy­nek tartja, melynek horderejét sem képes felfogni. A politikai viszonyok miatt merültek ugyan fel ba­jok, de ez nem jogosítja fel a kerületet, hogy Hor­vátország belügyeibe avatkozzék. Nézete szerint in­kább modus vivendi állapítandó meg, vagy a jövő­ben más eljárás volna követendő, de tartózkodni kell egyenes fellépéstől, mely különben nem is vágna a kerület hatáskörébe. Szeberényi Gusztáv osztozik Fabinyi nézeteiben. Többek felszólalása után a közgyűlés napi­rendre tért mindkét hatá­r­oz­a­t­i javaslat fölött. Ezzel a közgyűlés d. u. 2 órakor véget ért. Holnap d. e. 9 órakor a közgyűlést folytatják. A szép szemek könyei, az eperajkak esdeklé­­sei a tél havát is elolvasztanák, a mi strázsameste­­rünk pedig tartott szive lágyságára annyit mint Don Cézár de Bazán az ő nemesi büszkeségére, a­mikor megértette a félreértést, nagyot kacagott, és nagylelkűen útnak bocsájtotta Thália papjait, ama egy kikötéssel, hogy a rác kocsisokat emiatt a kis epizód miatt el ne páholják! II. A műpártoló csizmadia. Egerben élte a ronjuezi napjait B­á­c­s Károly színtársulata 1842-ben. Dobó unokái hősi áldozatkész­séggel karolták fel a nemzeti ügy bajnokait úgy két hétre. Addig folyt a jó bor, a jó barátság, a víg­kedv és a színházlátogatás. De hát Dobó Katica dicsősége sem volt örökkétartó, a verőfényes boldog napokra, borús, ne­héz hetek következtek. A pártfogás elapadt, a szín­ház kongott az ürességtől, a telt kassza kiürült, a színészek koplaltak. Bács egyik ékszerét a másik után zálogosította el, egyik darab ruháján a másik után adott túl, csakhogy valamikép tengődhessék ő is, meg társulata is. De mind hi­ába. A bajhoz egy másik baj is csatlakozott. Ez Skorcsek uramnak haragja volt. Skorcsek becsületes fábtya művész volt Egerben, aki varrta a csizmákat tucat számra, de a mellett a műpártolásra is volt ideje is, meg pénze is. Bács Károly is, ahogy Egerbe jött, Skorcseknél vett szállást, akinek jósága a színészek előtt ismeretes volt. Történt azonban, hogy egy darabban csizmadia szerep is fordult elő. A szerepet Szberényi, a társulat első színésze játszotta, még pedig oly virtuozitással és tökélylyel, hogy az egész közönség a paródiában Skorce-ekre ismert. Lett is eget verő taps és kacagás a nősöknél,, harag és bosszú Skorcseknél. Mikor a társulat helyzete tarthatatlanná vált, s Bács minden holmiját pénzzé tette, hogy hitelezőit úgy ahogy kielégítse a szállása felé, Skorcsek uram háza felé tartott, akinek hat heti szállás és koszt pénz fejében, meg egy kis kölcsönért is mint­egy kétszáz forinttal tartozott. Skorcsek régóta forralta magában a bosz­­szút a színpadon kapott gúnyért. A bosszú órája most meg is érkezett. Dühösen járt alá s fel szo­bájában, várva azt a „komegyiast.“ S hogy Bács valamikop ki ne csúszhassék körmei közül, fegyveres brachiumot kért a várostól,é s két puskás pandúrt ál­lított az utca két végére. Bács jön haza, látja a fegyveres őrizetet, föl­érti a helyzet komoly voltát, megijed s azon töri fejét, hogy most már mi tévő legyen ? Mindenét eladta, semmije sincs, amivel a dühös tót csizmadiát kielégíthetné. Bemegy Skorcsekhez, s előadja panaszos han­gon szomorú állapotát, azon reményben, hogy talán a tragikum iránt érzékeny szívre talál. De Skorcsek szive vasból volt, mint dikicse. „Ha maga nem tudja fizetni, elveszek kortina, kulisznyi, minden, aztán maga meni a pokolba“ — dörgi Skorcsek. Bács újra a szép szóhoz nyúl — de újra hi­ába. Skorcsek pe­dig megunván a hosszú alkudozást, Bács ládájához ugrik, azt hirtelen felnyitja s abból két nagy dobozt vesz elő. „Itt van, meg van, most már meheti Bacs ur, ez nyi itt marad zálogba.“ A két skatulában pedig néhány pecsétgyűrű és vagy hat darab nagy pipa volt. A gyűrűk ragyog­tak a sárgaságtól, a pipák öblös nyaka versenyzett, a legszebb tajtékkal. Skorcsek műértő tekintettel kétszáz forintra be­csülte első pillanatra az elekkupált ékszereket és írást adott magáról, hogy azokat zálogba veszi, míg Bács 200 forint tartozását le nem fizeti. Bács megmenekült Egerből és ment Miskolcra, Skorcsak pedig futott egy ismerőséhez, hogy elbe­szélje hős tettét és nagyszerű fogását. Nus ugyi, égisz kincset fogtam el alul a kome­­gyiastul ? kérdé egri büszkeséggel Skorcsek. Oh igen, az egész holmi megér vagy két húszast! Micsoda ? kit huszas ? Hát a gyűrű nem arany ? a pipa nem rajtik? — Nem bizony! volt a hideg válasz. — Nus hat megyek, fogok a dikk­, és megölök az a csaló komegyiás direktor — ordított a kiáb­rándult majszter és ismerősének nagy munkájába ke­rült, hogy lebeszélje olyan ostobaság elkövetéséről, a melyért be is csuknák, meg fel is akasztatnák! — Én bizony nem hagyok magam felakasztatni, egy csúnya kömegviasírt, zokogó könyek között a meglágyult hős és ment haza. Négy hét múlva kopogtatnak Skorcsek ajtaján és belép Bács igazgató és a csizmadia asztalára tette le a 200 forintot. A majsztromnak sem kellett több. Nyakába borult a becsületes színésznek, könyei megeredtek, aztán odakiáltott feleségének : „hej aszony, fus föz, aztán hoz bor a legjavából, mert kedves vendégünk gyütt“! Meg is hagyta Bácsnak, hogy ha bármikor Egerbe jön, az ő házát el ne kerülje, — de hozzá­tette : „csak Szberényi, az a csúf komegyiás ne ho­zzn magával“! BUDAPESTI HIRLAF, 1884. augusztus 28 Iskolai értesítések. A fővárosi Il­d­ik kerületi köz­ségi polgári leányiskolában (iskola­ u. 50.) a be­iratások 1. évi augusztus 30., 31. és szeptember 1., 2. 3-ik napján délelőtt 9 — 12 óra között, a fölvételi-, pótló- és javitó-vizsgálatok pedig ugyan­ezeken a napokon d. u. 3—6 óráig tartatnak. A rendes tanítás szept. 4-én kezdődik. A közönség tá­jékozása céljából szükségesnek tartjuk fölemlíteni azt, hogy ez iskola jelenleg Kozma Gyula vezetése­­alatt áll. — A VIII. ker. polg. leányisko­lánál (prater­ utca 12. sz.) a beiratások f. hó 30-án kezdetnek meg. Felvétetnek elemi iskolát vég­zett növendékek. — Az esztergomi álla­milag segélyzett reáliskolában a beiratkozások aug. 29-én kezdődnek s szept. 2-áig tartanak. Az uj tanév szept. 2-án veszi kezdetét. — Az V. ker. Markó-utcai főgimnáziumban a beiratá­­sok szept. 1-jén kezdődnek. Párhuzamos két osztály nyittatik az I-re, II-ikra és a IV-ikre. — A L­­á­s­z­l­ó-féle nyilvános főgimnáziumban és főreál­iskolában (újvilág­ utca 21. sz.) a beiratások aug. 27-én kezdődtek d. e. 9—12, d. u. 3—5-ig. A növen­dékek lehetnek benlakók, félkosztosok és bejárók. A javító vizsgálatok szept. első napjaiban tartatnak. Az első osztályba jelentkező növendékek keresztleve­lüket kötelesek bemutatni.­­ A IV. kerületi községi polgári leányiskolában a beiratkozások az új iskola­­épületben (Lipót­ utca és Kalap­ utca sarkán) szeptem­ber 1-től 5-éig bezárólag, délelőtt 8-tól 12-ig tartat­nak. Ugyanakkor lesznek a felvételi és egyéb vizs­gálatok. — A lipóttéri iskolánál a jövő 1884—5. iskola­évben a beiratások szeptember 1—5-ig min­denkor délelőtt 8—11 óráig fiuk, délután 2—5 óráig leányok számára lesznek úgy, hogy szeptember 1-én csak az I. osztályba, szeptember 2-án a II. osz­tályba, szeptember 3-án a III. osztályba, szeptember 4- én a IV. osztályba járó tanulók, és szeptember 5- én a netán visszamaradottak vétetnek fel. — Dr. Szabó Alaj­os rákospalotai fiúnevelő- és tanin­tézetében a beírások szeptember 1­én, az előadások pedig 4-én kezdődnek.­­ Az erzsébetvárosi II. számú iskolaszék határozata szerint a hermina­­mezei és rákosi összes fiú és leány tanulók részére a beiratások szept. 1-től bezárólag szept. 5-ig napon­ként délelőtt 9—12 óráig és délután 2—4 óráig lesz­nek. — A VI. kerületi polgári fiiskolánál, mely kereskedelmi szaktafólyammnál van, megbővitve, a beiratások aug. 30-án és 31-én, szept. 1-én, 2-án, és 3-án d. e. 9—12 óráig tartatnak. Ugyanott a pót- és javítóvizsgák aug. 29-én d. u. 2­ órától 5-ig, a fel­vételi vizsgák a beiratások ideje alatt tartatnak. —­­A helybeli ág. hitv. evang. gyüleke­zet nép és polgári iskolákban (Deák­­tér 4. és Klauzál­ utca 21.) szeptember 1., 2. és 3-án 8—12-ig csakis prot. növendékek irathatók be; szept. 4. és 5-én pedig azon más felekezetű növen­dékek, kik már a megelőző évben is­ ezen iskolába jártak és más felekezetű uj növendékek csak szept. 5-én d. u. 2—5-ig vétethetnek föl. S P 0 R T. Az uj vadász-évadban máris sok helyütt volt sikeres vadászat, így Andrássy Gyula gróf tiszadobi vadászterületén négy hatos és egy nyolcas őzbakot ejtett el. — Koburg Fülöp herceg cserépvári erdő­hivatalához tartozó pagonyokban öt darab őzbakot lőttek cserkészeten. — A tallósi pagonyokban gróf Esterházy Antal, Mihály és Béla, pár napi cserké­szet alatt 17 darab őzbakot lőttek. — A gr. Pálff­y­­szenioratus uradalmaihoz tartozó toroki, brenneri, főrévi és vereknyei pagonyokban az idei őz cserké­szeteken 15 db bak került puskavégre. A főrévi pa­gonyban fogoly vadászat is volt már, mely alkalom­mal 92 db fogoly és 9 fürj volt a zsákmány. — Gr. Wenckheim Rudolf dobozi uradalmában, az e havi cserkészeteken összesen 38 darab erők­őziatot ej­tettek el és ezek közül Wenckheim Dénes gr. lőtt legtöbbet. A monostori vizslatversenyre, melyet tud­valevőleg az idén alakult magyar vizslaverseny-egye­­sület szeptember 7-ésn rendez, augusztus 20-án zárul­tak a nevezések. Az ivadék­versenyre három, a fej-

Next