Budapesti Hírlap, 1884. szeptember (4. évfolyam, 242-270. szám)
1884-09-11 / 251. szám
2 In- ----------------------------------------------tivüli hatalmat kivon a kormmnány számára az izgatók ellen, bár csak bizonyos időtartamra, mert a fennálló törvények adta hatalom elégtelen neki. Tehát egy kis rendőrállam készül lenni Magyarországon, alkotmányos keretek közt. Felhatalmazás kell a kormánynak oly alkotmányos szabadságok ideiglenes felfüggesztésére, melyek különben az alkotmány védelme alatt állanának. S Tisza Kálmán ezt annyira szükségesnek tartja, hogy — mint kijelenti — kész lesz ily hatalmat minden magyar kormánynak megadni, még tán Apponyi Albertnek is ! Kincs jogunk ebben kétkedni, ha komolyan állítja. De keressük, mire való a kormányhatalomnak ily mérvű mozgósítása, mire a jogok megszorítása, mely most már nemcsak a sajtó ellen, de a közélet egyéb organizmusai ellen is kontempláltatik. (S ezzel csak most rukkolt elő Tisza Kálmán)!? Ha megvolna a biztos garancia, hogy a kormány ily rendkívüli hatalommal kezében helyreállíthatja a világ rendjét, a lelkek békéjét, az emberek érdekegységét s a kedélyek harmóniáját, ugyan melyik politikus vonná meg a kormánytól a kért jó alkalmat. Felteszszük, hogy az „óvatos szabadelvűség” e manőverei segélyével sikerül tán minden izgatónak sarkára taposni, minden veszedelmes kiabálót elnémitni. De vájjon ezzel megszűntek-e az izgalmak, a beteg társadalom láztünetei is? Tán az izgalom az izgatók műve volt, s nem viszont történt, hogy izgatók azért szerepelhettek, mert létezik ok, amelylyel izgathatnak ? Állami karhatalom, melyet az óvatosan szabadelvű Tisza Kálmán kér, még nem oldott meg soha oly kérdéseket, melyek a mai izgalmak valódi okozói voltak. A policát csak az egyéneket fékezheti meg, kiket az izgalom mozgat. A valódi okok elenyésztetéséhez más árkánum kell, nem ez a Tisza-olaj, mely „óvatos szabadelvűség“-ből sajtoltatik. Ha a nemzetiségi, munkás és agrárkérdések megoldhatók volnának néhány szónok és cikkíró kötetbe zárásával, nem bajlódnék Gladstone az írekkel, Bismarck a szocialista olajjal. Tessék a mi izgalmas közéletünkbe mélyebben belenézni, a néprétegek versenyének arányait összemérni, ez a kép tán más elhatározásra, nagyobbszabású politikai akcióra fogja inspirálni Tisza Kálmánt, mint a miniszteriális hatalom kiterjesztése, az „óvatos szabadelvűség“-nek izgatók személyén való gyakorlása. A közlekedési minisztériumban ma délelőtt 10 órakor vette kezdetét az országos közmunkára vonatkozó javaslat feletti tanácskozás, mely célra a közlekedési miniszter anket hivott össze. A tanácskozás előreláthatólag több napot fog igénybe venni. Horvát választási mozgalmak. Zimonyban Zsivkovics báró tegnap tartotta beszámoló beszédét s választói részéről lelkes fogadtatásban részesült. Másfél óráig tartó beszédében valamennyi párt tevékenységét megvilágította. A jogpárt értelmetlen és mértéktelen magatartásával csak veszélyezteti a horvát parlamentarizmust; a függetlenek folytonosan cserélgetik programmunkat, míg a nemzeti párt a törvényes alapon állva, komoly célok felé komolyan törekszik. E párt politikája az egyedül hasznos Horvátország jövőjére nézve. A szerb klubra vonatkozólag azt mondta a szónok, hogy ez nem politikai párt. Beszédét, melyet többször tetszésnyilatkozatokkal szakítottak félbe a választók, azzal végezte, hogy a reális politikát hangsúlyozta. Erre Zsivkovics egyhangúlag újra jelöltnek kiáltatott ki. M i ska to v ics, ki az utóbbi napokban tartotta szintén beszámoló beszédét választókerületében, az ottani parasztság szellemében, s hangsúlyozta, hogy Magyarországgal folytatni kell a port. A választók képviselőjelöltüktől a szesztermelés megkönnyítését kérték. Miskatovics megválasztása bizonyosnak tekinthető. Zágrábból jelentik, hogy Strossmayer püspök nagy erőfeszítéseket tesz arra nézve, hogy Voinovics jelöltségét Diakováron biztosítsa, itt a nemzeti párt jelöltje mindinkább tért hódít. A választási küzdelem naponkint komolyabb jelleget ölt. A papság ifjabb sarjadéka a Szarcsevics párti jelöltek hive, mig a diakovári és zenggi egyházmegye idősebb tagjai a „függetleneket“ pártolják. BUDAPESTI HÍRLAP (251. sz.) 1S74. szeptember 11. TUDOMÁNY és IRODALOM. ^(Völund Kovács) és rokonai az árja regevilágban, filológiai értekezés, irta Katona Lajos. Megjelent Esztergomban, ára 1 frt 50 kr. * (Katonai irálytani jegyzetek, tekintettel a m. kir. csendőrség irodai ügyvitelére) cim alatt hiteles adatok alapján egy hasznos szakmunkát állított össze Szelestey Károly csendőr-százados. E 132 lapból álló csinos füzet az irodai működésnél nemcsak a csendőr altiszteknek és magasabb rendfokozat után törekvő egyéneknek fog igen hasznos vezérfonalul szolgálni, hanem mint általános elveket tartalmazó katonai szakmunka a m. kir. honvédségi irodák személyzetének is melegen ajánlható. Kapható 1 frt 20 krért Stein János könyvkereskedésében, Kolozsvárit. * („Tisza-járás Magyarországon“) című politikai és nemzetgazdasági értekezés jelent meg Zimándy Ignáctól, az ismert képviselőtől és törökbálinti plébánostól. Ára 40 kr. * (A „Budapesti Szemle“) szeptemberi füzete a következő tartalommal jelent meg: „ Oroszország vallásos viszonyai, Rajeczi Istvántól. — II. Tanulmányok népünk életviszonyairól, Jekelfalussy Józseftől. — III. Egy álmodozó naplója, Végh Arthurtól. — IV. Mozgalmak az egyetemi rendszer ügyében (I-ső cikk) Szabó Józseftől. — V. Lukrécia asszony utcája, elbeszélés Mérimée Prospertől, fordította Csurgó György. — VI. Költemények. Itthon, Szász Károlytól, Petrarca szonettjeiből, ford. Radó Antal. — VII. A kamatláb története Németországon, a jelen században, Fekete Ignáctól. — VIII. Körösi Csoma Sándor, Duka Tivadartól. — IX. Értesítő. A gazdag kötet ára 1 frt. * (Turgenyev a burgszin házban.) Zabel Jenő Turgenyevnek egy nagyobb drámai munkáját, melynek eredeti címe „Egy hónap falun“, „Natalie“ cím alatt átdolgozta a német színpadok számára és benyújtotta a burgszínházhoz, hol el is fogadták. A főszerepeket Wolter és Hohenfels asszonyok, Sonnenthal, Baumeister, Hartmann, Gabillon és Bukovics urak fogják játszani. * (Érdekes őskori lelet.) Sebess Ferenc biharmegyei fekete-tói földbirtokos egy igen érdekes őskori bronzleletet ajándékozott a m. nemzeti muzeum régiségtárának. A lelet az úgynevezett sirleletek közé tartozik és egy bronzkésból, több bronzsarlóból, fejszéből, karperec, karvédő, bronzöv és számos bronzpitykéből áll. SZÍNHÁZ és MŰVÉSZET. Liszt Ferenc király-himnusza. Liszt Ferenc nagy hazánkfia csakugyan megírta a „Magyar király-himnuszt“, melynek híte úgy a zenei körökben, mint az egész országban oly általános érdeklődést keltett. A nagyérdekű mű már ki is van nyomatva s a napokban fog megjelenni a hazai Táborszky és Porsch zeneműkereskedő cég kiadásában. A zenemű díszes címlapján a nyelére bocsátott nemzeti zászló s a cím kezdőbetűje fölött a magyar címer látható dicssugárban. Címe: „Magyar király-dal“. (Szövegét írta ifj. Ábrányi Kornél.) Egy régi magyar dallam után szerző Liszt Ferenc. A cím fölött a következő sor olvasható: „Az új magyar királyi operaház megnyitása alkalmára.“ A mű egyszerre négyféle kiadásban jelenik meg : zongorára két kézre, zongorára négy kézre, zongorakivonat szöveggel és mint vezérkönyv. Hogy a zenemű nem „király-himnusz“, hanem „király-dal“ címet nyert, az — a „Hírcsarnok“ értesülése szerint — egyenesen a nagymester kívánságára történt, ki többek előtt kijelentette, hogy nem akar útjába állani azoknak, akik már királyhimnuszt írnak vagy írni szándékoznak s művével versenyezni éppen nem akar, csupán csak azért írta azt meg, mert célszerűnek és kívánatosnak tartja, hogy a magyar királyi operát egy ily dallal nyissák meg. A dal szövegét, melyet, mint jeleztük, ifj. Ábrányi Kornél irt és Neugebauer László fordított németre, alább teljes egészében közöljük (A versre az a megjegyzésünk, hogy aztán inkább Neugebauer irta s Ábrányi fordította németre ?) Ifj. Ábrányi Kornéltól. Áldott légyen magyarok királya, Tündököljön az egész világra. Országában a jog és igazság Hirdesse : itt lakik a szabadság ! Isten után a legszentebb : Fölkent koronázott királyunk. Életünket és vérünket Érte készek adni, he vagyunk ! Föl! ha vész jő, magyarok a királyért! A hazáért, a magyar koronáért! Kárpátoktól Adria partig, Győző tábor harczaja hangzik: Isten áldd meg fegyverünket! A király szava szól, keze hiv, szeme int, Ez után sietünk, rohanunk, vele mind! Büszkén zengi ezer ajk, annyi száj : Éljen, éljen a király, a király! * (A nemzeti színházban) ma este a nem rég meghalt Laube szomorújátékát, „Essex gróf“-ot adták. A szezon első tragédiájául kevésbbé avult darabot is választhattak volna, mint a „Jung Deutschland“ első erőlködéseinek e balul sikerült termékét. A nagy hangú ürességek, melyek szörnyű komolyan érzékítik a „jobb félni, mint megijedni“ prózai elvét, ma már senkit sem vonzanak ; a darabnak az a literátus színe pedig, mely minduntalan kényszeríti a nézőt, hogy a szerző kedves olvasmányaira gondoljon, ma már éppenséggel érthetetlen a tragédiát megalkotó reform törekvések ismerete nélkül, így a Shakspere nagy nevének sűrű emlegetésecsaknem boszantó. A szomorújáték különben elég jó alkalmat ad a deklamálásra, aminek azonban a mi színészeink nem nagy mesterei. Legjobban sikerült az mégis Essex (ez Egmontba oltott Don Cézár de Bazan) személyesítőjének , Nagy Imre úrnak, aki néha kizsákmányolta szép hangjának minden volubilitását. A királynővel való szakítás nagy jelenetében tudott imponálni. Jászay Mari asszonynak is volt pár szép hangja, midőn Lady Rutland-t fürkészi, egészben azonban nem igen volt királynői színe alakításának. * (A népszínházban) ma a „Huszárcsiny“-t adták Tóth Antal szerződött tag első felléptével, ki az őrmestert — Tihanyi e pompás szerepét — játszta. Tóth Antal színészi egyéniségéről már előbb, midőn neki megfelelő szerepkörben lépett föl, feltétlen dicsérettel nyilatkoztunk. Öt temperamentuma, rokonszenves mély, de mégis lágy hangja érzelmes drámai szerepekre utalják. Mai játéka, az ő egyéniségétől teljesen elütő szerepben csakis színpadi gyakorlottságot árulhatott el ; sok egyéb előnyeit a népszínházból hiányzó, de általa betöltendő népszínműi apa szerepekben lesz alkalmunk emlegetni. Az előadás különben zsúfolt ház előtt folyt le. Blaháné — mondanunk sem kell — viharos tapsoknak volt részese. * (A színkörben) „Gazda uram felesége“,, Karczag Vilmos 3 felvonásos eredeti énekes népszínműve ma este került először színre. A darabot vidéken már régóta adják, meglehetős sikerrel • • a kis számú közönség itt is figyelemmel hallgatta végig. A szereplők kellő igyekezettel akarták érvényre emelni a művet. Rónaszéki Gusztáv, a népszínház tagja, ki a darabban vendégképpen szerepelt, sikerült vonásokkal ruházta föl a zsidó ispánt, aki új, eredeti népszinmai alak. Jók voltak még Balassa Jenő és Mezei Péter. * (Sarah Bernhardt) a múlt hétfőn összes hitelezőit egyezkedésre hívta az Avenue de Villiers-en levő palotájába. A művésznő egyik barátja kifejtette előttük Sarah Bernhardt pénzügyi helyzetét és kiegyezést ajánlott oly föltétellel, hogy a művésznő abból az ezer frankból, melyet a Porte Saint Martin színházban minden fölléptéért kap, 300 frankot hitelezőinek enged át. A jelenlevő hitelezők valamennyien ráállottak az egyezségre. * (Roy Hermin k. a.) a hamburgi színház énekesnője, s nemzeti színházunk volt tagja, aki a nyári szünidőt a fővárosban rokonai körében tölti, az újonnan alakult német operatársasággal október elején 3 hónapig tartó vendégszereplésre Amerikába utazik. Havonkint tízszer fog énekelni, s s minden föllépésért 3000 márkát kap. A kisasszony továbbra is a hamburgi színház tagja marad, s csupán szabadságot kap e három hónapra. * (A műcsarnokból.) Munkácsy műve „Krisztus a Kálvárián“ oly rendkívüli hatást gyakorol a nézőkre, hogy napról-napra tömegesebben keresik föl a műcsarnokot. Számos oldalról intéznek kérdést a közönség köréből az iránt is, nem kap Magyar király-dal.