Budapesti Hírlap, 1899. március (19. évfolyam, 60-90. szám)
1899-03-26 / 85. szám
Budapest, 1899 XIX. évfolyam 85. sz. Vasárnap, március 26. Budapesti Hírlap • Megjelenik mindennap, hétfőn és ünnep után való napon is. Előfizetési árafe: Egész évre 14 frt, félévre 7 frf., negyedévre 3 frt 50 tr., egy hónapra 1 frt 20 kr. Egyes szám ára helyben 4 kr., vidéken 5 túr. Telefon: szerk. 64—63, kiadók. 56—95, igazg. 55—53. Főszerkesztő és laptulajdonos: Rákosi Jenő. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Till, ker., Bökk Szilárd utca 4. sz. Előfizetés- és hirdetés-föltétel: Ugyanezen ház József-körut 5. sz. a. oldalán. Apróhirdetések éra: Egy ezer kr., vastagabb betűvel 4 kr. Hirdetések nonparellje számítással díjszabás szerint. Tisztelettel kérjük vidéki előfizetőinket, hogy az illető postahivataloknál az előfizetés megújítása iránt lehetőleg gyorsan intézkedni szíveskedjenek, nehogy a lap szétküldése fennakadást szenvedjen. Pihenő, Budapest, márc. 25. Mióta a törvényhozás újra megkezdhette normális működését, az ünnepi szünet, mely tegnap köszöntött be a politikában, az első pihenő, nyugalmas elmélkedésre, lelkiismeretes számvetésre alkalmatos. A nép képviselői elutazhatnak kerületükbe s jelenthetik választóiknak, hogy bár a természet képe váratlanul fél havát mutatja, az ország politikai helyzetében beállott alakulás a kalendáriumot igazolja. Tavasz van, a törvény, jog és igazság megújhodásának tavasza. Egy szörnyű nyomás alól szabadult föl a magyar közélet, amely csaknem három évtizedig tehetetlenül vergődött egy fojtó hatalmi rendszer rabláncai közt. Annyira jutottunk, hogy föltűnést és ámulatot kelt az az egyszerű jelenség, hogy az embereknek van véleményük. Eddig minden önálló véleményt, meggyőződést és erőt lefoglalt, vagy elfojtott a pártfegyelem vaskeze; most fölszabadult minden rejtett tehetség, megszólalhat és érvényesülhet minden tartalmas ember. S nem lévén kötve a pártpolitika érdekétől, politikusaink tisztán az ország, a nemzet és a nép érdekében érvényesíthetik tehetségüket. Ki-ki meggyőződését követheti szabadon s a törvényhozás termében végre a javaslatokról és kérdésekről az eszmék és elvek harca fog dönteni, nem pedig a pártbeli tömegek puszta számaránya. A gépies szavaztatásnak vége van, nem csak annak, melyet az obstrukció okozott, hanem annak is, melyet a többség gyakorolt. Ezt a reménységet táplálja, ezt a a fölfogást igazolja mindaz, ami az új kormány hatalomra jutása óta történt. Nemcsak a miniszterelnök nyilatkozataira utalunk, amelyek magukban is mind tartalomra, mind pedig formára nézve nagy változás jelzői politikai életünkben. Az a hiedelem kapott lábra a politikusok világában, hogy az államférfim képességekkel nem egyezik meg az előzékeny, művelt tónus, a lekötelező, választékos forma s a színes, ékes, kifejező retorika. Ezt a félszeg fölfogást eloszlatta a Széll Kálmán beszédeinek formai szépsége, dús tartalmuk mellett. De itt főképpen azokra a beszédekre célozunk, melyek a költségvetés során a kormánypárt táborából hangzottak el, viszhangképpen a kormány programjának tartalmi részére. Elbámulva hallottuk olyan férfiak szájából, akik a régi rendszernek részint hangos magasztalói, részint szótalan követői voltak, olyan rajzát közviszonyainknak, aminőt azelőtt évek hosszú során át az ellenzék hiába idézett a tisztelt Ház elé. Most, hogy ledőltek a régi rendszer keretei, most a kormánypárt elfojtott lelkiismerete is hirdeti nyíltan, hogy mennyi a tenni és az igazítani való, mennyi hiba és baj van a közigazgatásban, az adózás rendszerében, a rendezetlen szociális és humanitárius viszonyokban, az igazságszolgáltatás terén; milyen fejletlenek a kulturális és közgazdasági állapotok ; mennyit mulasztottunk s mi mindent kell kiépíteni, mi minden hiányzik itt az állami élet teljességéhez. S meg vagyunk róla győződve, hogy a képviselőházi tárgyalás simaságának és különösen gyors menetének oka nem annyira a megkötött kompromisszumban rejlik, már inkább abban a körülményben, hogy a közélet bajainak fölismerésében és megítélésében minden párt és minden ember egyetért. Március elsején mutatkozott be a képviselőházban az új kormány, tehát alig három hete annak, hogy Széll Kálmán áll az ország élén. Minden figyelője a közügyeknek megítélheti, mi történt azóta Magyarországon a közszellem változása tekintetében is. Munka dolgában pedig a képviselőház letárgyalta a különböző provizóriumokat s a költségvetésből a belügyi és kereskedelmi tárcákat. A belügyi tárca költségvetésének megvitatása során történt az a jellemző dolog, hogy a képviselőház folyosóján tréfásan elkiáltotta magát egy főispán: — Végünk van, nincsenek többé főispáni visszaélések! A kereskedelmi tárcánál pedig valósággal idők tele volt Hegedűs Sándor beszéde a vicinális gazdálkodásról. Hátra vannak még: a közoktatási, igazságügyi, földművelési és pénzügyi tárcák, amelyeknek tárgyalását nyilván befejezik május elsejéig, amikor a kormánynak adott indemnitás lejár. Azután következik sorra a kúriai bíráskodásról szóló törvény, amely a választói jog mérsékelt kiterjesztését is magában foglalja. Azután előáll a legnehezebb feladat: a kiegyezés végleges rendezése Ausztriával, aminek üdvös és közhasznú elintézésére lesz csak igazában szükség az összes 67-es pártok összetartó erejére. Hogy mindebből hazánk üdve fakad, hiszszük és reméljük. Megnyugvással és reménységgel nézhetjük a Mai számunk 16 oldal, közügyek fejlődését, olyan férfiak állnak az ország élén s törekvésüket olyan férfiak támogatják, hogy egyesült erejüktől az ország fölvirágoztatását remélhetjük. Ismét olyan stádiumba jutottunk, hogy nyugodt lélekkel ünnepelhetünk s idézhetjük Széchenyi jóslatát: Magyarország nem volt, hanem lesz. Budapest, márc. 25. Széll Kálmán Bécsben. Bécsből táviratozza tudósítónk: Széll Kálmán miniszterelnököt a jövő hétre várják Bécsbe, ahol Széll két napot szándékozik tölteni. Ugrón Gábor akciója. A Tel. Ért. jelenti: Ugrón Gábor egyik parlamenti akciója arra fog irányulni — és ezt a Házba való belépésekor meg fogja már indítani — hogy az összes pártok között, tehát a 67-es alapon álló pártokra is számítva, szövetséget alakítson az önálló vámterület érdekében. Ugrón ezt a szövetséget úgy tervezi, hogy egyes képviselők, pártállásuk teljes föntartásával, az önálló vámterület kérdésében állást foglalnak és pedig az önálló vámterületre nézve külön nyilatkozatot tevén. Ennek a szövetségnek politikai érvényesülése a legközelebbi választásoknál kerül napirendre. Belépés a szabadelvű pártba. Zselénszky Róbert gróf, volt nemzeti párti képviselő, belépett a szabadelvű körbe. Ivánka Oszkár a választóihoz. Ivánka Oszkár, a korponai kerület országgyűlési képviselője, nyílt levelet intézett választóihoz, hű képet adva a múlt és a jelen politikai helyzetnek. Elmondja az obstrukció okait és történetét, a Bánffykormány bukása körülményeit, a király alkotmányos érzését, az elért eredményeket, a nemzeti párt föloszlásának jelentőségét stb. Levelét ekképpen végzi . Meggyőződésem, hogy eljárásunkat helyeselni fogjátok. Köszönöm bizalmatokat, mely lehetővé tette, hogy mint képviselőtök, részt vehettem e nagy eredmények kivívásában. Büszke voltam önzetlen választóimra és igyekeztem, hogy hozzájuk méltón rójjam le kötelezettségeimet. A nehéz harcban, nagy vezéreink Apponyi és Horánszky vezetése alatt mindig az első sorban küzdöttem. Ezentúl is ott leszek, hol a közérdek kívánja. Valószínűleg pedig még ez év május hónapjában Korponára körötökbe jövök, hogy ott személyesen beszámoljak működésemről. Tartsatok meg bizalmatokban engem és még inkább kiváló vezéreinket, Apponyit és Horánszkyt. Ne feledjétek el soha, hogy az ő kitartó hazafiságuknak, nagy tehetségüknek és jellemüknek köszönhetjük legfőképpen, hogy a hosszú rossz sors most így jóvá fordult és hogy kitűnő miniszterelnökünk, Széll Kálmán mellé állva, az ő együttes feladatuk hazánknak boldog jövőt biztosítani. Legyetek e nagy férfiak érdemei iránt elismeréssel és hálával. És adjatok hálát az Istennek, hálát a királynak. Éljen a király! Az állami üzemek mérlegei a zárószámadásban. Az állam által kezelt üzemek jövedelmét vagy veszteségét az állami zárószámadásban eddig leginkább csak az illető üzemek rendes kezelésének eredményei szempontjából mutatták ki. Minthogy azonban az üzemi ágak jövedelmezőségére a rendkívüli (á átmeneti és beruházási) kezelés eredményei és azok a változások is befolyással vannak, melyek az ingatlanra ingó vagyon értékében és az üzemet esetleg terhelő adósságok álladékában évközben beállanak. Rakovszky István, az állami számvevőszék elnöke elrendelte, hogy jövőben, tehát már az 1898. évi állami zárószámadás szerkesztése-