Budapesti Hírlap, 1899. március (19. évfolyam, 60-90. szám)

1899-03-26 / 85. szám

Budapest, 1899 XIX. évfolyam 85. sz. Vasárnap, március 26. Budapesti Hírlap •­­ Megjelenik mindennap, hétfőn és ünnep után való napon is. Előfizetési árafe: Egész évre 14 frt, félévre 7 frf., negyedévre 3 frt 50 tr., egy hónapra 1 frt 20 kr. Egyes szám ára helyben 4 kr., vidéken 5 túr. Telefon: szerk. 64—63, kiadók. 56—95, igazg. 55—53. Főszerkesztő és laptulajdonos: Rákosi Jenő. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Till, ker., Bökk Szilárd­ utca 4. sz. Előfizetés- és hirdetés-föltétel: Ugyanezen ház József-körut 5. sz. a. oldalán. Apróhirdetések éra: Egy eze­r kr., vastagabb betűvel 4 kr. Hirdetések nonparellje számítással díjszabás szerint. Tisztelettel kérjük vidéki előfizetőinket, hogy az illető postahivataloknál az előfize­tés megújítása iránt lehetőleg gyorsan intézkedni szíveskedjenek, nehogy a lap szétküldése fennakadást szenvedj­en. Pihenő, Budapest, márc. 25. Mióta a törvényhozás újra meg­kezdhette normális működését, az ün­nepi szünet, mely tegnap köszöntött be a politikában, az első pihenő, nyu­galmas elmélkedésre, lelkiismeretes számvetésre alkalmatos. A nép kép­viselői elutazhatnak kerületükbe s jelent­hetik választóiknak, hogy bár a termé­szet képe váratlanul fél havát mutatja, az ország politikai helyzetében beállott alakulás a kalendáriumot igazolja. Tavasz van, a törvény, jog és igazság megújhodásának tavasza. Egy szörnyű nyomás alól szaba­dult föl a magyar közélet, a­mely csaknem három évtizedig tehetetlenül vergődött egy fojtó hatalmi rendszer rabláncai közt. Annyira jutottunk, hogy föltűnést és ámulatot kelt az az egy­szerű jelenség, hogy az embereknek van véleményük. Eddig minden önálló véleményt, meggyőződést és erőt le­foglalt, vagy elfojtott a pártfegyelem vaskeze; most fölszabadult minden rejtett tehetség, megszólalhat és ér­vényesülhet minden tartalmas ember. S nem lévén kötve a pártpolitika érdekétől, politikusaink tisztán az ország, a nemzet és a nép érdekében érvényesíthetik tehetségüket. Ki-ki meg­győződését követheti szabadon s a törvényhozás termében végre a javas­latokról és kérdésekről az eszmék és elvek harca fog dönteni, nem pedig a pártbeli tömegek puszta számaránya. A gépies szavaztatásnak vége van, nem csak annak, melyet az obstrukció okozott, hanem annak is, melyet a többség gyakorolt. Ezt a reménységet táplálja, ezt a a fölfogást igazolja mindaz, a­mi az új kormány hatalomra jutása óta tör­tént. Nemcsak a miniszterelnök nyilat­kozataira utalunk, a­melyek magukban is mind tartalomra, mind pedig for­mára nézve nagy változás jelzői poli­tikai életünkben. Az a hiedelem ka­pott lábra a politikusok világában, hogy az államférfim képességekkel nem egyezik meg az előzékeny, művelt tónus, a lekötelező, választékos forma s a színes, ékes, kifejező retorika. Ezt a félszeg fölfogást eloszlatta a Széll Kálmán beszédeinek formai szépsége, dús tartalmuk mellett. De itt főképpen azokra a beszé­dekre célozunk, melyek a költségvetés során a kormánypárt táborából hang­zottak el, viszhangképpen a kormány programjának tartalmi részére. Elbá­mulva hallottuk olyan férfiak szájából, a­kik a régi rendszernek részint han­gos magasztalói, részint szótalan köve­tői voltak, olyan rajzát közviszonyaink­nak, a­minőt azelőtt évek hosszú során át az ellenzék hiába idézett a tisztelt Ház elé. Most, hogy ledőltek a régi rendszer keretei, most a kormánypárt elfojtott lelkiismerete is hirdeti nyíltan, hogy mennyi a tenni és az igazítani való, mennyi hiba és baj van a közigazgatásban, az adózás rendszeré­ben, a rendezetlen szociális és huma­nitárius viszonyokban, az igazságszol­gáltatás terén; milyen fejletlenek a kulturális és közgazdasági állapotok ; mennyit mulasztottunk s mi mindent kell kiépíteni, mi minden hiányzik itt az állami élet teljességéhez. S meg vagyunk róla győződve, hogy a kép­viselőházi tárgyalás simaságának és különösen gyors menetének oka nem annyira a megkötött kompromisszum­ban rejlik, már inkább abban a körül­ményben, hogy a közélet bajainak föl­ismerésében és megítélésében minden párt és minden ember egyetért. Március elsején mutatkozott be a képviselőházban az új kormány, tehát alig három hete annak, hogy Széll Kálmán áll az ország élén. Minden figyelője a közügyeknek megítélheti, mi történt azóta Magyarországon a közszellem változása tekintetében is. Munka dolgában pedig a képviselőház letárgyalta a különböző provizóriumo­kat s a költségvetésből a belügyi és kereskedelmi tárcákat. A belügyi tárca költségvetésének megvitatása során tör­tént az a jellemző dolog, hogy a kép­viselőház folyosóján tréfásan elkiál­totta magát egy főispán: — Végünk van, nincsenek többé főispáni visszaélések! A kereskedelmi tárcánál pedig való­sággal idők tele volt Hegedűs Sándor beszéde a vicinális gazdálkodásról. Hátra vannak még: a közoktatási, igazságügyi, földművelési és pénzügyi tárcák, a­melyeknek tárgyalását nyil­ván befejezik május elsejéig, a­mikor a kormánynak adott indemnitás lejár. Azután következik sorra a kúriai bírás­kodásról szóló törvény, a­mely a vá­lasztói jog mérsékelt kiterjesztését is magában foglalja. Azután előáll a leg­nehezebb feladat: a kiegyezés végleges rendezése Ausztriával, a­minek üdvös és közhasznú elintézésére lesz csak igazában szükség az összes 67-es pár­tok összetartó erejére. Hogy mindebből hazánk üdve fa­kad, hiszszük és reméljük. Megnyug­vással és reménységgel nézhetjük a Mai számunk 16 oldal, közügyek fejlődését, olyan férfiak áll­nak az ország élén s törekvésüket olyan férfiak támogatják, hogy egye­sült erejüktől az ország fölvirágoztatá­­sát remélhetjük. Ismét olyan stádiumba jutottunk, hogy nyugodt lélekkel ünne­pelhetünk s idézhetjük Széchenyi jós­latát: Magyarország nem volt, ha­nem lesz. Budapest, márc. 25. Széll Kálmán Bécsben. Bécsből táv­­iratozza tudósítónk: Széll Kálmán miniszter­elnököt a jövő hétre várják Bécsbe, a­hol Széll két napot szándékozik tölteni. Ugrón Gábor akciója. A Tel. Ért. jelenti: Ugrón Gábor egyik parlamenti akciója arra fog irányulni — és ezt a Házba való belépésekor meg fogja már indítani — hogy az összes pártok között, tehát a 67-es alapon álló pártokra is számítva, szövetséget alakítson az önálló vámterü­let érdek­ében. Ugrón ezt a szövetséget úgy tervezi, hogy egyes képviselők, pártállásuk teljes föntartásával, az ön­álló vámterület kérdésében állást foglalnak és pedig az önálló vámterületre nézve külön nyilatkozatot tevén. Ennek a szövetségnek politikai érvényesü­lése a legközelebbi választásoknál kerül napirendre. Belépés a szabadelvű pártba. Zselénszky Róbert gróf, volt nemzeti párti képviselő, belépett a szabadelvű körbe. Ivánka Oszkár a választóihoz. Ivánka Oszkár, a korponai kerület országgyűlési képvise­lője, nyílt levelet intézett választóihoz, hű képet adva a múlt és a jelen politikai helyzetnek. El­mondja az obstrukció okait és történetét, a Bánffy­­kormány bukása körülményeit, a király alkotmányos érzését, az elért eredményeket, a nemzeti párt föl­oszlásának jelentőségét stb. Levelét ekképpen végzi . Meggyőződésem, hogy eljárásunkat helyeselni fogjátok. Köszönöm bizalmatokat, mely lehetővé tette, hogy mint képviselőtök, részt vehettem e nagy eredmények kivívásában. Büszke voltam ön­zetlen választóimra és igyekeztem, hogy hozzájuk méltón r­ójjam le kötelezettségeimet. A nehéz harc­ban, nagy vezéreink Apponyi és Horánszky vezetése alatt mindig az első sorban küz­döttem. Ezentúl is ott leszek, hol a közérdek kívánja. Valószínűleg pedig még ez év május hónapjában Korponára körö­tökbe jövök, hogy ott személyesen beszámoljak működésemről. Tartsatok meg bizalmatokban en­gem és még inkább kiváló vezéreinket, Apponyit és Horánszkyt. Ne feledjétek el soha, hogy az ő ki­tartó hazafiságuknak, nagy tehetségüknek és jelle­müknek köszönhetjük legfőképpen, hogy a hosszú rossz sors most így jóvá fordult és hogy kitűnő miniszterelnökünk, Széll Kálmán mellé állva, az ő együttes feladatuk hazánknak boldog jövőt biztosí­tani. Legyetek e nagy férfiak érdemei iránt elisme­réssel és hálával. És adjatok hálát az Istennek, hálát a királynak. Éljen a király! Az állami üzemek mérlegei a záró­­számadásban. Az állam által kezelt üzemek jöve­delmét vagy veszteségét az állami zárószámadásban eddig leginkább csak az illető üzemek rendes keze­lésének eredményei szempontjából mutatták ki. Minthogy azonban az üzemi ágak jövedelmezőségére a rendkívüli (á átmeneti és beruházási) kezelés ered­ményei és azok a változások is befolyással vannak, melyek az ingatlan­ra ingó vagyon értékében és az üzemet esetleg terhelő adósságok álladékában év­közben beállanak. Rakovszky István, az állami szám­vevőszék elnöke elrendelte, hogy jövőben, tehát már az 1898. évi állami zárószámadás szerkesztése-

Next