Budapesti Hírlap, 1920. február (40. évfolyam, 28–52. szám)

1920-02-15 / 40. szám

2 (40. sz.) 1920 február 16. hogy nemes népi jeli tűtjét minden időkre biztosítsa. Hajlandó végül Magyarország arra, hogy Austin és Magyarország jövendő gazdasági viszonyát a teljes szabad kölcsönös Jcert?s'jeedehni forfialmn alakján rendezze le. és ezzel megteremtse annak lehetőségét, így Ausztria gazdasági szükségfeletorok kielégítésében ne csak a myugatmgygarorzági területsávra, hanem egész Magysturországra stímusz- Jkodhassék. Hajlandó eszközöket is keresni, hogy azokat a gazdasági érdekeket, amelyeket Ausztriában Nyugatmagyarország csakajtásával hozhatnak kapcsolatba, s megfeldően biztosítsa arra az esetre, is, ha ez a szabad kereskedelmi forgalom későbbi jövőben megszünng* A magyar kormány bizton reméli, hogy iz osztrák szomszédállamhoz való tartós barátságos viszony óhajtásától sugallt javaslata az osztrák kormánynál, amely St.-Gerillámban olyan nagy határozottsággal kívánja, hogy a területi kérdéseket csakis az illető vidéken lakó nép beleegyezésével, ne pedig puszta annexiók útján döntsenek 61. .Pe hhallgatásra fog találni. Bátorkodik tehát az osztrák kormányt tisztelettel meghívni, hogy lenyen vele tárgyalá soha ezen az egészen uohmon az Ausztria és a magyarország jövendő viszonyára nézve elöntő kérdés felől és fnntartjamagának, hogy e tárgyalások folyamán adjon további beható felvilágosításokat ajánlatairól. kpénz. — Fellner Frigyyen dr. nyilatkozata. — 12 /Budapest. feir. 14. Pénzünk straurtása Jrs leromlok valutánk Indyreállitása tárgyában--kérdést. intéztünk Fetlner Frigye-de. nyilvános rendes egyetemi tanárhoz, a Magyar Tudományok Akadémia tagjához. A kiváló tudós a következőképpen volt szíves viaszolni kérdéseinkre: • A felvetett kérdés taglalásánál mindenekelőtt nyíltan és őszintén meg kell állapítanunk, hogy technikai segédeszközökkel és mesterséges fogásokkal, mint amilyen az annyiszor emlegetett devalválás és bankjegylebélyegzés, pénzünk rég nem javítható. Ez az eredmény egyedül a koronaérték állandóságának biztosításával érhető el, aminek előfeltétele csakis a termelés állandó és széleskörű kifejtése és egyidejűen a szükségleteink terén eszközlendő legmesszebbmenő takarékosság lehet. Csak így lehet az áruk mennyisége és a pénzeszközök között fokozatosan a megfelelő arányt létrehozni. Másfelől a termelés megindulásával a kivitel részére is surpa a produkált árukból, ez pedig valutánk javításának egyik legfőbb biztosítékául szolgálna.. . A korona nemzetközi értéke ma sokkal kisebb, mint pénzünk belső értéke megokolná. Ennek legfőbb oka, hogy míg békeidőben a korona értékének nemzetközi alakulását a külföldi követelések és tallózások egyenlege, döntötte el, addig a háború kitörése óta, különösen pedig a háború elvesztésével tapasztalható bizalmatlanság következtében koronánkat nem csupán megokolt nemzetközi gazdasági ellenszolgáltatások kielégítésére, használják föl, hanem tömegesen fordítják külföldi valuták vásárlásába is, amire békeidőben semmi szükség nem volt, mert hiszen akkor csak igen kevés effektív külföldi valuta halmozódott föl az országban. Abban az időben koronát mi csak akkor adunk, ha a külföldről hímek fejében árukat hoztunk be, avagy pecig, ha vele külföldi fuvart űzettünk. Ma pedig a koronát felhasználjuk olyan idegen valuták vásárlására, amelyek vételét nem a legitim gazdasági szükséglet, hanem az üzérkedés irányítja. A koronának ez a mesterséges kínálása vonja maga után azt, hogy :a mi pénzünk a nemzetközi piacon rosszabbul áll, mintsem Mágiáról szóg gazdasági struktúrája és gazdasági helyzete megokolná. Bizonyos, ripor például kétezer koronából sokkal nagyobb szükségletelégíthető ki Magyarországon, mint a paritásnak megfelelő ötven frankból Svájcban. Látható, hogy a koronának elértéktelenedésében mesterséges eszközök is közre halnak, amelyek a külföldön megokolaban értéktelenítik el a pénzünket. Mihelyt megindul a zengedés, az ezzel járó renhezétlibb viszonyok megszilárdítják majd a korona iránti bizalmat. A belföldi gazdasági életben a pénz megdrágudásával, ennek komoly gyümölcsöztetése is biztosítottá válik, megszűnik a „koronától való menekülés" eszlelen, de az általános nyug-talanságban és bizaalmatlanságbal is érthető káros jelensége és a korona ismét a reális gazdasági felhasználás és bankszerű gyümölcsöztetés eszközévé lesz, mely folyamat a kamatláb emelését vonja maga ultul, ez pedig az elrejtés, a tezaurálás ellensúlyozását jelenti és a belső forgalomban a korona értékének fokozatos emelkedéséhez fog vezetni. A korona belföldi értékemelkedésével külföldön is lapa,utalható lesz a javulás, a koro-nával való üzéredés fokozatos megszűnése, a* külföldi valutát hanyatlásával kapcsolatban? pedig itthon a dezaurált idegen valuták piacra dobása következik majd el, amely lassan és minden mesterséges eszköz alkalmazása nélkül fogja maga után vonni a korona értékének befelé való konszolidálását és kifelé való érték emelkedését. Amikor aznban a korona értéke már megfelelő módon emelkedett és Magyarország egész közgazdasági helyzete már a nemzetközi viszonylatban bizonyos állandóságot nyert, amikor már tiszta képünk lesz arról, hogy mennyi lehet a kivitelünk, a behozatalunk és általában a nemzetközi követelések és tartozások egyenlege bizonyos állandóságot mutat, majd akkor lesz csak itt az ideje annak, hogy valutánk értékállandóságának biztosítása érdekében törvényhozási úton bizonyos rendezés következzék el, vagyis hogy újabb relációt teremtsünk a magyaar valuta és a külföldi arany valuta között. Akihez ez a törvényhozási rendezés sem jelentheti majd mesterséges eszközök alkalmazását, hanem csak a télgleges állapotok jogi formába való öntését. Akkor érkezik majd el az ideje annak is, hogy a magyar valutának uj nevet is adjunk avégből, sgy a" diszázsió megszüntetésével az akkor előállott uj paritás külsője" is kifejezésre jusson, a mi egyuttal pénzünk értékállandóságát is hasalva lesz dokumentálni. A alva a jegyzék átadása. Bécsc. febr. 14.A Magyar Távirati iroda nmmivjeltmtése.) A ’magyar kormány jegyzékét ma daután 5 órakor adta át (Srátz Gusztáv követ Kennel kancellárnak. I .Kázmér kis kövös története.y,a Rákosi Viktor. I. ... k.Li önöknek mondanom szegé íy halálom és irótársam, Bodrogi Kázmér különös történetét, noha megígértem neki, hogy hallgatok róla. Ii én nem vagyok római karakter és az Ígéreteimet nem szoktam megtartani. Bodrogi Kázmér nem tartozott a kiváló írók közé, de igen szerencsés tulajdonságokkal megáldott, npszerűi iró volt. Először is mindent tudott írni, versekt prózát, aktuális tárcát és novellát, alkalmi színdarabot és pilógot és mindent egyformán jól, úgy, hogy az mindig kellemes olvasni, nyúl szolgált. Ha az ettikerelolvasta, egy félóra i-nudva nem tudta volna megmondani, hogy mi volt benne, de azért sohase bánta meg, hogy elolvassa. Azonkívül nem volt szüksége semmi inspirációra ahhoz, hogy alkothasson. Akármikor hozzá fogolt a munkához, tolja egyforma sebességgel szórba a fekete betüket a fehér papirára. Ha a bili.lap kiadója kedden éjjel fölveről árrából ivázil, hogy a jövő vasárnapi számnak rögtön sziksi’.-'-.1 van egy novellája. Kázmér ki- i uitaz áévből, megivott igy félliter feketekávét s öt perc múlvi) Udla,már szabályos mozdulatokkal szálldolt lova a papirosok. Még is váhtaztukjuk el ugy a Kiss-iloly-, mint a Petőfi- Társaságba, aazt nem tartosunk attól, hogy a nyakunkra nő és népszerűségünket túlságosan veszélyeztetni találja. Írói körökben különben azt suttogták róla, hogy Bodrogi Kázmér egy nagy meglepetést készít a világnak, mert trtokbam egy drámai költeményen dolgozik, mellyel úgy t'anszol, mint ,40 ember tragédiáját le fogja pipálni. Mikor Kázmér egy napilapnak színházi kritikusa volt, történt, hogy egy külvárosi színházban előadták egy fiatal strébernek a drámáját. A darabot Kázmér, nem tartozván a szerző klikkjéhez, hitalmasan ledorongolta. A vérig- sértett stréber bossut lihegett és ez a hísegérszegévi Kázmérnak életébe kérett. Mikor ugyanis a kommunizmus kitört, a kérdéses drásmikó veztősműphoz jutott ,és első gondja volt Kázmért üldözőbe venni. Az üldözés vége az lett, hogy egy ellenforradalmi csetepaté alkalmával a Lenin-luk késétől összeszurkálva, halva rogyott össze a Duinanarlon. Kupén a Dunába akarták dobni, amikor megérkezett a feleség! és -a tu'lttestre tette a kezét. Átadták az ad zs- rivnak, azzal a paranccsal, hogy minden feltűnés és egyházi szertartás nélkül temesse el a kert pasi termőben. Az aspony szóingadoll. Kázmér, mint egy utolusan kezdett temetői parcellának első halottja, bevonult a csöndes emberek országába és ezzel életének első és kevésbé érdekes része véget élt. • II. Történetünknek ill következő része a mennyországba játszik. A mai válságos idők súlyosan nehezedtek a mennyország lakóira is és a megélhetés gondjaiétt is egyre gyötrőbbekké váltak. Különösen az öreg Szent Péter zúgolódott sokat, nem lévén képes eddigi jövedelmével régi kényelmét fönntartani. Azelőtt csak előfordult, mint a legendák és a népmesék mutatják, hogy Szent Péter Krisztus urunk társaságában, vagy egyedül lerándult a földre és ott hosz i. őr . .-T. mi .^ív..i1tí«. -iiTrr-iBi-igrrír ■ — ,--------vra szabb, rövidebb időt kellemesen eltöltött. Most azon Imi semmi kedve sem volt a földön látogatást tenni, mert ott mindenfelé csak bajt, zenebánát, elégedetlenséget, szomorúságot és nyomorúságot talált. Arra kérte tehát a jó Istent, hogy segítsen az ő sanyarú anyagi helyzetén és adjon neki valami jövedelmező mellékfoglalkozást. A jó Isten méltányosnak találta a kérelmet és kinevezte Szent Pétert a mennyei raktárak főfelügyelőjévé. Az öreg atyus nem azért kérte az állást, hogy ott a lábát lógassa, ő munkás ember volt és agg kora ellenére még nagyon jól butta a munkát. A délutáni órákat mindig a raktárak vizsgálatával töltötte és ugyancsak nagy patáliát csapott, bát ott valami hanyagságot vagy rendetlenséget tapasztalt. Egy napon a nagy üvegszekrényt vette vizsgálat alá, melyben egy hatalmas trombita feküdt. Ez a trombita egy igen értékes és fontos tárgya volt a mennyei raktáraknak. Ez volt ugyanis az utolsó ítélet harsonája, melyet Gábor arkangyalnak meg kell majd fújnia azon a nevezetes napon, mely minden halottaknak föltámasztására van kiszemelve. Szent Péter rémülten vette észre, hogy a harsonái ugyancsak elhanyagolták, mert erősen rozsdásodni kezd. Rögtön stafétát küldött Gábor arkangyalért, aki a trombita gondozásával volt megbízva és megpiroítgatván őt hanyagságáért, megparancsolta neki, hogy a harsonát tüstént vigye el valamelyik hangszerkészítéhez és tisztittassa meg alaposan. Mert annak csak nem tehetik ki magukat, hogy az utolsó ítélet napját, mint valami operaelőadást, a trombita berozsdásodása folytán elhalasszák. Gábor arkangyal megvakarta a fejét és igy szólt / Budapest. febr. 14. j./émem-csur bukásának és az ötös tanács feloszlatásánal,máris megvan az a látható, kéz* y,■ íny.V elmenve hogy Paris hegemóniája, megingott. Paris volt eddig az összes béketárgyalások történelmi színpada, most Londonba szállitják a kulisszákat, talán hogy véglegesen ott is maradjanak. Persze ez a helycsere bennünket csak akkor érdekel, ha vele évült a béketárgyalást döntően befolyásoló. f. u...szellem is meg fog hajolni a mindinkább az előtérbe törtető angol revizionális szellem előtt. A mostani londoni tárgyalást erőpróbának tekinthetjük az angolok és franciák között az elsőségért folytatott vetélkedésben. Az az eléggé éles ellentét, amely egyfelől az angol és a francia állatitférfiak legutóbbi beszédéből, másfelől a francia és angol sajtó kísérő zenéjéből felénk árad, nem hagy fenn kétséget az iránt, hogy itt sokkal többért megy a játék, mitt a két szövetséges közötti hatalmi versengésért. Európa jelene és jövője áll a kard élén. Ha a kard Páris felé hajlik, akkor testaibbi nyomoznak, káosznak és A'il.