Budapesti Hírlap, 1920. február (40. évfolyam, 28–52. szám)

1920-02-25 / 48. szám

Budapest, 1920. Megjelenik hétfő kivételével mindennap. előfizetői *18k­: £&ész évre 220 korona, 1^'évre XIO kor.. eecyei3évr* 66 kor­, egy hénsor* 20 kor_ Ejvpi szem óra helyben. ▼Mezen ei pályaudvaroíjon­ 80 fillér. Hirdetések milliméter számitissal, dijszabás szerint. 'CJ^\ (*** /• Xl évfolyam, 48. Szerda, február 25. Főszerkesztő: Rákosi Jenő Helyettes főszerkesztői Csajthay Ferenc Szerkesztőség: Vili. kér., Rökk Szilárd­ utca 4. sz. Igazgatóság és kiadóhivatal: Vili. ker., József-ki­rus 5. szám, Telefonszámok: József 43, József 53, József 63, József 23—84. Az első javaslat. Budapest, febr. 24. tájó szu­ffremegő lélekkel nézem a­ megkértsínd­j nemzetgyűlési munkát, mely arra lenne hivatva, hogy a forradal­mak által alkotmányunknak kidöntött oszlopait helyreállítsa és ezzel az egé­szet az összeomlástól megmentse.X X X XX X X X X XX X X XX X X X X XX \ A javaslat­í. fejezete ellen,melya kom­ányzói hatáskörről szól,X X . szűkre szabja­­ a kormányzó hatáskörét, m­ely szinte lehetetlenné teszi részére az akotmányos rend helyreállít­ását. Mert n­a az országgyülés működtetésére vonat­kozó fejedelmi jogok nem illetik meg a kormm­ány­zót éppen úgy, mint a királyt, a nem­zetgyű­lés oly helyzeteket teremthet, melyekkel szemben a kormányzónak már lehetetlen, eredményesen fellépnie. És mi­lyen különös el­lenmondás az, hogy a kor­mányzó az országgyűlést sem el nem na­polhatja, sem bármikor fel nem oszlat"­, hatja, de megteheti azt, a­mit a király nem tehetett meg, hogy üzenetet küld hozzá, melyben magaviselete ellen kifo­gást tesz." Az ellenmondások egész hal­maza az, a­mi e fejezetben , össze­­ van hordva: így például az, hogy a kor­mányzó személye sérthetettetr, de a nem­­­­zetgyű­lés által működésének tartama alatt is felelősségre vonható. fogalom­zavar :tová­bbá Tass államfő s/.emelyének­­ negválasztását ’törvényho­­zási funkc­ión alvlninlősitem/Ez az egyet­len, a miben •'országgyűléseink szuveré­­bel­ voltak; és:ilyen­­i hatarozataik szérfze- 1-itésre soha^sem­ szorultak. Levél Kaliforniába Iftoilly és lila Hegedűs Lóránt. Heuilly, febr. 12. . Levél jötm^r Nagybajtikba Pestre, melyre tudtaj*f választ adni s igy elhoztam ma­ Neuillybe. A levél egy csekkel Kalifor­niából érkezett; a folyószámla pontosan kirubri­­kázta, a levelezés ellevelezte, a főkönyv elköny­velte, az ellenőrzés kipipálta s a levél még min­dig válaszolatlan volt, m­ert mikor a számokat kiszedték belőle, egy tücsök kezdett cirpelni benne, rózsák illata terjedt a szobában széjjel. Pedig nem szerelmes írás volt, hanem egy derék tót-magyar öregbetűs episztolája. Szó szerint adom itt (számai nélkül). "December II. 10. Pala Álló Box 15.­. .Stefan Hibác­ska, Kalifornia U. S. Tisztelt Uraim, mint fönt nevezett üdvözlöm Önöket. Van szerencsém­­­tudomásukra hozni, hogy csekket küldtem az­ Önök bankjába és netgyon ké­rem,­ informáljanak engem a magyar iszonyokról, magyar állapotról, mert ha kedvező vákszt ka­pok, több százezer koronát küldenek haza. Később én magam is haza akarok menni akkor: elég volt ínisz év a vándorlásból, itten, Kaliforniában gyö­nyörű időjárás van, itten most is nyár van, a tücsök zenéje mellett alszunk, a nyitott ablak mellett, a rózsa virít, úgy mint önöknél nyáron, mondhatom, hogy ez, boldog aranyország. De én azért a költő szavával felelek önöknek­ . Sokat jártam, m­inlenük­ vett jó dolgom, De « szívem csak azt mondja, jobb attilon­! " Tót-magyar test­vérem levelit itt vált velem s válaszolok azon a napon, mikor a magyar bé­kedelegáció a gyötrelmes békefeltételekre átadja a hatalmasoknak a magyarság igazságát. Abla­kom előtt a boulognei erdő fáin már zsémb­il a­­a rejtelmes tavasz, egy öreg tölgyfa áll ki a köve­zetből, a melynek a városi hatóság különös meg­tiszteltetésképpen külön körzetet vágott a járdá­ból. 1. .Ferenc történelmi fája ez, melyek madridi fogsága után ül­­etelt. Az évszám­ rajta 1526, a. mohácsi vésznek éve. Rettentő szimbólum. S én­­nézhetem a festett karikás ablakból, hogy vájjon ,a mohácsi vész tölgyfája kihajt-e az idén a ma­gyarnak megint? Öli Kaliforniában. Írja, a levél, nyílik a rózsa és szól a tücsök s jó magyar testvérek hazafelé néznek, magyar hitre vágynak, mert a szivük mégis csak erre dobog. Oly közel vannak hozzánk, mikor messzeségbe élnek az Arany­­országban, mi pedig egy szél tépett hazának ron­­csai között. Néztem valaha én is onnét vissza s hol a keletre,­hol a nyugatra induló felhővel,, izén sem, akkor a magyar földre. Most is úgy van minden ott a nagy messzeségben, csak itt, a mi magyar földünket nem­ találjuk. A Sierra-Ne­­rvada havas ormai fölött napszálltakor rózsaszi­­­nen áll meg a felhőgomoly. A cliff-house elé es­tek­ben köhögő vonítással másznak a ki­s fókák, mintha óriás pilócák lenn­ének­. "A Tam­alpass hegyén apró japán 'csodalények nőnek s fent a mexikói'határon az óriás wvellingtoni,a'fák tee­pednek az'égnek, kívül feketék, belül vörösek, Coronádobenekben a Userides-ten­ger habjai ker­getik egymást s én már mindebből nem látok éd h­em hallok senmiit, de lól-magyar testvérem látja és* mégis hazafelé fordul, mert a szive itt van nálunk. A/l kérdezi az Aranyországból. Hogy­ vagyunk mi'itt Irán magyarok e rideg'fél­­eg­­végén, melyet a sorsnak rettentő csapása máso­dik Mohácsul szánt nekünk.­­ 'Aj Tót'-m­agyar testvér, a/l mondom, neked, hogy soha még oly közel nem voltunk egymás­hoz, mint ma. T­e­rül a messze Aranyországban, mi pedig bezárva Neuillybe, hogy várjuk a világ hatalmasainak­­kin­ terhes ítélkezését. Soha mégi­s ily közel nem voltunk azért, mert minden ma­gyar most ide figyel, egy hűvös intésre megszűnt közöttünk tér és idő, az örökkévalóság van most: velünk, ne hozzátok, amerikai véreinkhez azért sz­oljunk most oly szóbeli közelségbe, mert mi sorsüldözött, igazságtalanul letiport, megcsufolt, megbántott magyarok ném­ a magunk jajjá! visszük a Nagytanács elé s ezt elnyomjuk össze a­ szőm­től! szájjal), hanem Amerika nagy eszméje nevében kérünk igazságot, a mit Kaliforniáig Newwyorkig mindig, minden amerikai követelt, a szabad­ népakarat világi léletét könyörögjük­. Ab­ban a szomorú, ’de méltóságteljes írás­ban, a melyet a győztes hatalmak Tanácsa fi­t átvesz a magyar delegációtól, mi azt kiáltjuk: ne csúfolják meg a népek szabadságát, mert­­­ nem az övék s nem a miénk. Apponyi fejti ki benne, hogy egy ország csak történeti jogist áll-­ hal lön­n, vagy népének akaratján. Magyaror­,­szág ezer osztelyleig történelmi jogon volt ma-i­v gyár. De ha kapzsi szomszédok Európa békéje ellen véres kézzel széttörik a történelmi Magyar­­országot, akkor mi a népakaraton akarunk oji országot teremteni magunknak s azoknak a test-* véreinknek, kik bár néha nyelvünket is alig híd* ják, vannak oly jó magyarok, mint mi s azt az­­ óceánon tul sem tu­dják elfelejteni. Apponyi i­ázi sóból,­­r1 magyar iregáció felterjesztéséből a­ népszavazás joga kiáll szerte a világon. Mi ebből,­ nem engedhetünk. De nem engedhetik odaát tuni az óceánon, hogy Amerika nagy eszméje, ittl Amerika szövetségesei által megcsúfoltassék.. ! Népszavazás döntse el, hogy ki akar magyaru] leírni."A­ki ezt a jogunkat megtagadja, a szabad­­­ságnak gyilkosa. Apponyi írása olyan, mintha, láthatatlan harangok zúgása indulna szerte a régire. Népszavazást, népszavazást, népszavazást. S ha az öreg Európa lassan ébred e földöntúli szóra, akkor Ti. magyar testvérek és Amerikái, népe, meg fogtok minket érteni. Az angolok nagy történetírója, Carlyle oly nagyszerűen írja meg a Brench Revolution-ban, hogy Amerika hogyan­­tépi szél bilincseit és, találja meg a szabadságot. Azt írja, hogy. ..A bosztoni kikötő megfeketü­l­­t teától, bunker Hillen megszólal az ágyú­s el*­indára Demokrácia, hogy meghódítsa a világot.*" Ezzel a diadalmas amerikai demokráciával­ fog találkoznni a magyar harangok hangja, mikor érces-bongásuk­kal a népszavazást hirdetik. *. ‘Ezért sz­t-magyar­ testvéremnek • azt üzenem,­­hogy ők­ segítsenek most nekünk az amerikai .*\ A X \ \ X . XX X X X XX x­­ X X V VX V N V X X X X \ V V V X V v­ A A X X X ,\ A X \ X XX X­­\ X A A A A \ X X X V V V V­­V X x x' x A A­­v *\ X X X XX X X \X x X X X XX X X XX X X X X XX X X XX X X X X XX X X XX X X X X XX X X X\ X X X X XX X v XX X X X X XX X X X\ X X X X xX X X XX X X \ X xX X X XX X X X X XX X X NX X X X X XX X \ XX \ X X X­­XX X X XX \ \ X X XX X X XX X X X X XX X X XX \ X X X xX X X XX X X X X XX X X X\ X X X X XX X X XX X X X x xX X X X V VX V X V X X X x V V V A\ V X v A .\ X X A X A A A A X X X XX­­\ X X XX X X X X XX X X XX X X X X XX X X XX N X X X XX \ X XX X X X X XX X ft= X X XXX X X XX Vv X X X X X X X X XX X X X XXX X X XX X X X X X X X X XX X X X XXX XXXX v X X XXX XXXX A Budapesti Hírlap mai száma 3 oldal.

Next