Budapesti Hírlap, 1920. március (40. évfolyam, 53–78. szám)
1920-03-31 / 78. szám
3 eszme számottevő szerepre szert tenni nem tudott. Mert annál a jognál fogva, melyet az Unió alkotmányának Ill. cikkelye a bíróságok- nak, főképp a Supreme Cowrbnak, az Unió legfőbb bíróságának megadott azza, hogy minden egyes állami és uniótörvényt alkotmányossági szempontból való törvényességét konkrét esetekben felülbírálhatja, a bíróságok, főképp a Supreme Court,- ennek Washingtonban székelő kilenc bírája-lest az alkotmányos és gazdasági, sőt szociális életének tulajdonképpen szabályozója. Száz év alatt százhetvenből törvényre, állami és uniótörvényre vegyest, mondta ki e bíróság a hatálytalanítást és csodálatos, mindig hátamegett, találta az egész Unió közvéleményét, a megfelebbezhetetlent,— nem ugyan a párthozvéleményt — a mesterkedéssel csináltat, de a nemzet élő lelkiismeretét. ufjabb időben, az a bíróság irányítja a szociális fejlődést is, — gyönyörűen megokolt ítéletei a jogi és társadalomtudományi, sőt nemzetgazdasági és irányító műveit tartalmazzák. Az egyikben valamely nagy város csatornahálózata megépítésével foglalkozik,— a második az egyik államnak a pékmunkások munkaidejének egészségellenes megállapításával, — a harmadik a vasúti tarifákkal foglalkozik. a negyedik bátor kézzel betöri parkot a milliárdos (dolláros milliárdos) trösztök homályban tartott üzleteibe,,— helyesebben üzelmeibe és azokat .nemcsak napfényre hozza, de határozatában keményen megszabályozza stb., stb. * prssek után tehát nem kell csodálkozik hogy odaát nem fejlődhetik eredményes felforgató demagógia, — mindannyiszor idejében elébe vág a bíróság a maga higgadt, meggondolt, emberséges ■ "és törvényes intézkedést magában foglaló ítéleteivel. De nem folytathatom tovább, egy szűkre szabott újságcikk keretén amúgy is már túlterjeszkedtem. Röviden csak még annyit, hogy odaát kétkamara rendszer, — mindegyik más időközben választva, — a szenátus nagy hatalma és egyéb korlátozó intézkedéseken felül egyik, mondhatnám alkotányjogi főgarancia és korlátozó intézmény a bíróságnak ittt ecsételt jogköre. Rém tudni.. . mi marad meg ősi alkotmányunkból. — eddig csak egykamarás nemzetgyűlést a lrgátalánosabb választói jogon felépült egykamarát látunk, melynek semmi korlátozó ellensúlyozói — cheelecs and balances ' nincsenek'. A magyar államférfiak és politikusok hazagas' meggondolására bízom azt az 'csssiút,’ hogy adjunk helyet a magyaralkotmányban a harmadik hatalomnak is. — a derék magyar bírónak — mert Isten a bizonyságom — ránk fér. Baruti hírlap (78. sz.) Molaszon a magyar béke revíziójáért. Így olasz képviselő indítványa a kamarában. Bécs, mire. 30.Saját tudósítónk telefonjelentése.) Rómából jelentik: A kamarában a kormányprogram vitája során Bergamo képviselő a következő javaslatot tette: A parlament fölszólítja a kormányt, hogy a magyar békeszerződés revízióját az igazságosságnak megfelelőenkövetelje. Megkívánja ezt a hazájától elszakított háromu millió magyar helyzete, továbbá az a szükségesség, hogy az ország mielőbb visszatérhessen az alkotmányos és a törvényes állapotokra, a* *mi előföltétele annak a hagyományos egyetértésnek, a mely az olasz és a magyar nemzet között fönnállott. A nagykövetek értekezlete és a magyar béke. Pária, márc. 30. (A M. T. I. szikratávirata.) .Jüles Combon elnöklésével hétfőn, délelőtt a külügyminisztériumban a nagykövetek értekezlete ülést tartott, amelyen folytatólag tárgyalta a magyar meghatalmazottaknak adandó választ. Ilyen viszonyok között zenekültői működésének eredménye számokban kifejezve nagy nem lehetett: minőségben, értékben azonban mindig jelentős és kiemelkedő volt ,gy hogy a műt irt, az a rátermnettség és a hivatottság mellett tisztult művészi kiforrottságról” tesz tanúságot. Eredeti művei közül magyar stílusban iongoraszámláját tartom a legjelentősebbnek. Ez az alkotási időrendben talán az első nagyobb mű, mely e nemben a magyaros jellegnek helyetkivan miazenénkben s így alkshaijem Gobbi Henrik az elsők közül való, a kik e problémával foglalkozni kezdtek. Aligha lesz érdektelen is megjegyeznem, hogy több lelkes, magyarrá lett német és más népein ládból eredő zeneművészünk között talán ő az egyetlen utas származású, (édesatyja — ngy tudom— még olaszországi születésű volt), aki a magyar műzene úttörői között törli,tehén harcosok, s azelüti arcosok egyikévé lett. Eredeti, művein kivitt számos kétzongorás átiratot szerkesztett, leginkább jelestanítványai számára, melyek közül a Brahms-Pananiniváltozatok a külföldön is méltó feltűnést keltettek. Még igen jól emlékezem, hogy Brahms Kocssler János megkérdezésére,. milyen nagy elismeréssel nyilatkozott (Jobbi e művének kiváltatn artisztikus, és martisztikus beállításáról. ) , Gobbi Ilenkkel, a zongoraművészt, zeneköltőt és pedagógust a külföld többi nagyjai is ösmerték, ■nagvrabecsülték, sőt vele sokan kollegiális baráti viszonyt tartottak fönn. Igy: Joseffy, Tatraia, Billem* az imént említett Brahms és még számosan, kikkel nagyrészt Liszt környezetében ismerkedett meg. Tanítványai közül többen a külföldön élnek, a kiknek nagy művészi nevük van: Hegyei Géza Konstantinápolyban, Weisz József — úgy tudom — most Tincsében stb. Mi Budapesten élők sokáig találkozó s megérdemelte, gátsunk volt tanárunk lakásán, meghitt együttleteinket azonban a háború és az ezzel járó ránkkényszerült magunknak élése megszüntette. Az itthoniak közül Forrai Sándor, Hollószi Kornélia, Márkus Dezső, Szántó Dezső, Kern Aurél, én és még számosan képviseljük iskoláját és szítjuk a zeneművészet iránt való lelkesedést, amit ő fiatal lelkünkbe oltott. Három kiválóan jeles tanítványa megelőzte őt az elköltözésben: Kun Margit. Kelen ibb és legutóbb, mint a háború áldozata, Zágon Géza. Mint ember, bizalmasaihoz nagyon közvetetten, a bizalmas körén kivid esőkhöz meglehetősen rideg és nehezen hozzáférhető volt. Népszerűséget sohasem keresett, sőt az ilyen lőrékvésőket bárki részéről is nagyon lenézte. Gondolkozását s telteit a semmivel meg nem alkuvó merevség irányította; társadalmi érintkezéseiben a legkisebb hajlékonyságra sem volt bírható, bár inkább kerülte, mint kereste az embereket. Egy vszben csak pár szót kellett volna szólnia, hogy feje felül elhárítson rágalmakat és gyanúsításokat, mezeknek súlyos következme, nyert keresztényi megadással kellett később viselnie. És ezt a pár szót még névaláírásával sem volt hajlandó a köztudatba átvinni. Azt mondotta, hogy akí őt ismeri, az úgyis hídja, hogy alaptalanul vádolják. Vádlóit nem tartja méltóknak arra, hogy rágalmaikat cáfolhassa. Mindig szeretettel gondolok azokra az időkre, amiket akár a tanulóórákon, akár azokon kívül vele, a különben szigorú tanárral, vagy a későbbi juharáttal együtt töltöttem.Iránta való érzéseinket (ezt összes tanbányái nevében állíthatom) mint tanárral és mint emberrel szemben, lebilincselő modorával fiatal lelkünkben rajongásig tudta fokozni-Emlékét hálás szívvel fogjuk őrizni, mint azt .e, a magyar zenei kultúra egyik megtört bajnoka 1920 március 31. Cecil Rousert a franciák túlzott szövetefássirc3. J,l' Amszterdam, márc. 29. ’ Az angollábok jelentése szerint Cecil Róbert lord,az alsóház pénteki ülésén a középeurópai helyzetről mondott beszédében kijelentette, hogy Franciaország olyan szenvedelmesen követeli a jóvátételt, bár/!/ attól tart, hogy ez a követelés sok kiváló francia ember ítélőképességét teszi próbára. Franciaországnak rögeszméjévé vált, hogy Németországnak fizetnie kell. Úgy látszik, hogy a franciák elfelejtik, hogyha ragaszkodnak is nagyobb összegnek azonnal való megfizetéséhez, akkor is megeshetik velük, hogy követeléseik jelentékeny túszét egyáltalán nem kapják meg. Cecil Róbert lord véleménye mindig az volt, hogy a békeszerződés jóvátételi követeléseit semmivel sem lehet igazolni. Tudja, hogy a Ház több tagja a humanizálás bolondjának tartja, de sok embertől hallotta már, akik Németországból és Ausztriából jöttek visszaAngliába, hogy ezeknek az országoknak az egész népe teljesen tehetetlen. Ila i$» , mét. talpra»akarjuk őket állítani, nem szabad őket meg fosztamnim. .. jobb .lövő reménységétől. (MTI.) Iz pártitözi helyzet. — Jelentétek a keresztény nemzeti egyesület pártjában. — A Friedrich-csoport kilépése. — A kisgazdapárt akciója. — Budapest, márc. 30. Az utóbbi napok izgalmas eseményei, a személyeskedő támadások és pártvillongások még inkább kiélezték a pártok között fönnálló ellentéteket és elnézgésztelték a két kormányzó pártnak egymással szemben való eddig sem barátságos viszonyát. A keresztény nemzeti egyesülés pártjának egy része, mint hírül adtuk, a parlamenti helyzet javulását a kisgazdapárt bomlásától várta abban a reményben, hogy ez hamarosan megtörténik és akkor a kisgazdapárt zöme a keresztény nemzeti párttal egyesülve, megalkothatja végre az annyiszor emlegetett és sóvárogva várt egységes kormányzópártot. Ez a számvetés azonban kudarcot vallott és épp az ellenkezője történt annak, mint amit az egységes párt tervezői vártak- Megbomlott a keresztény nemzeti egyesülés pártjának amúgy sem nagyon szilárd egysége. A Friedrich-csoport elégedetlensége nappal után növekedett és a pártból való kilépése most már csak rövid idő kérdése. A minap közöltük a keresztény nemzeti egyesülés egyik irányadó aktív tagjának nyilatkozatát, melyben elkerülhetetlennek mondotta a Friedrich-csoport kilépését. Azóta az ellentétek csak erősbödtek. A budai választás, Csikért András bukása fokozta Friedrichék elkeseredését és most már csak az alkalmat várják a végleges leszámolásra. Sérelmeik között szerepel, hogy kiszorították őket a hatalomból, a párt vezetősége nem támogatja őket a nemzetgyűlési képviselőválasztásokon és hogy a párt nem folytat olyan intranzi- gens politikát, mint aminőt ők hirdetnek és követelnek. Szerintük minden alapos ok megvan arra, hogy szélső ellenzéki álláspontra helyezkedve, külön párttá tömörüljenek. A csoport tagjai egyébként már napok óta nem járnak föl a pártkörbe. A szakadás alkalmasint húsvét után megtörténik.: * A kisgazdapártban is erős a forrongás, i Unják a keresztény nemzeti egyesülés pártjából : ellenük irányuló támadásokat és a legutóbbi napokban szenvedett sérelmek után lehetetlenségnek tartják a hosszabb ideig való együttműködést A támadásokkal szélben retorzióra készülnek és Újabb meg újabb adatokat gyűjtenek a másik párt némely vezérlő tagja ellen. Rubinek Gyula földművelésügyi miniszter és a pártnak számos irányadó tagja nyomatékosan hangoztatta tegnap a klubban, hogy ha a személyeskedés és torzsalkodás tovább is tart, szorgalmazni fogják a nemzetgyűlés föloszlatását és új képviselőválasztás kiírását. Erre azonban most aligha kerül a sor. A keresztény nemzeti egyesülés pártjának többsége a komoly, józan munkásságot kívánja, a megértést a párt hal és a jó viszonyt a testvérpárttal. Az áldatlan harc folytatását minden, erővel meg akarják és mint nekünk mondották, meg is fogják akadályozni. Annyi sürgős és fontos munka vár a nemzetgyűlésre, hogy a képviselők a rájuk háruló nagy felelősség tudatában hamarosan rá fognak eszmélni a mostani pártközi helyzet veszedelmeire és maguk sietnek