Budapesti Hírlap, 1920. március (40. évfolyam, 53–78. szám)

1920-03-31 / 78. szám

3 eszme számottevő­ szerepre szert tenni nem tudott.­­ Mert annál a jognál fogva, melyet az Unió alkotmányának Ill. cikkelye­ a bíróságok-­­ nak, főképp a Supreme Cowrbna­k, az Unió leg­főbb bíróságának megadott azza, hogy minden egyes állami és uniótörvényt­­ alkotmányossági szempontból való törvényességét konkrét ese­tekben felülbírálhatja, a bíróságok, főképp a Supreme Court,- ennek Washingtonban székelő kilenc bírája-lest az alkotmányos és gazdasági, sőt szociális életének tulajdonképpen szabályo­zója. Száz év alatt százhetvenből törvényre, ál­lami és uniótörvényre vegyest, mondta ki e bíró­ság a hatálytalanítást és csodálatos, mindig hát­a­­megett, találta az egész Unió közvéleményét, a megfelebbezhetetlent,­­— nem ugyan a párthoz­­véleményt — a mesterkedéssel csináltat, de a nemzet élő lelkiismereté­t. ufjabb időben, az a bíróság irányítja a szociális fejlődést is, — gyö­nyörűen megokolt ítéletei a jogi és társadalom­tudományi, sőt nemzetgazdasági és irányító m­ű­veit tartalmazzák. Az egyikben valamely nagy város csa­tornahálózata megépítésével foglalkozik,­— a má­sodik az egyik államnak a pékmunkások mun­­­kaidejének egészségellenes megállapításával, — a harmadik a vasúti tarifákkal foglalkozik. a negyedik bátor kézzel betöri parkot a milliárdos (dolláros milliárdos) trösztök homályban tartott üzleteibe,,­­— helyesebben üzelmeibe és azokat .nemcsak napfényre hozza, de ha­tároza­tában ke­ményen megszabályozza stb., stb. * p­rssek után tehát nem kell csodál­kozik hogy odaát nem fejlődhetik ered­ményes felforgató demagógia, — mind­annyiszor idejében elébe vág a bíróság a maga higgadt, meggondolt, emberséges ■ "és törvényes intézkedést magában foglaló ítéleteivel. De nem folytathatom tovább, egy szűkre szabott újságcikk keretén amúgy is már túlterjeszkedtem. Röviden csak még annyit, hogy odaát kétkamara rendszer, — mindegyik más időközben választva, —­ a szenátus nagy hatalma és egyéb korlátozó intéz­kedéseken felül egyik, mondhatnám al­k­ot­ányjogi főgarancia és korlátozó in­tézmény a bíróságnak ittt ecsételt jogköre. Rém tudni.. . mi marad meg ősi al­kotmányunkból. — eddig csak egykama­­rás nemzetgyűlést a l­r­gátalánosabb választói jogon felépült egykamarát lá­tunk, melynek semmi korlátozó ellensú­lyozói — cheelecs and balances ' nin­csenek'. A magyar államférfiak és politiku­sok haza­gas' meggondolására bízom azt az 'csssiút,’ hogy adjunk helyet a magyar­­alkotmányban a harmadik hatalomnak is. — a derék magyar bírónak — mert Isten a bizonyságom — ránk fér. B­aruti hírlap (78. sz.) Molaszon a magyar béke revíziójáért. Így olasz képviselő indítványa a kamarában. Bécs, mire. 30.­­Saját tudósítónk telefonjelentése.) Rómá­ból jelentik: A kamarában a kormányprogram vitája során Bergamo képviselő a következő javaslatot tette: A parlament fölszólítja a kormányt, hogy a m­a­gyar békeszerződés revízióját az igazságosságnak megfelelően­­követelje. Meg­kívánja ezt a hazájától elszakított háromu­ millió magyar helyzete, továbbá az a szüksé­gesség, hogy az ország mielőbb visszatérhes­sen az alkotmányos és a törvényes állapotokra, a* *m­i előföltétele annak a hagyományos egyet­értésnek, a mely az olasz és a magyar nemzet között fönnállott. A nagykövetek értekezlete és a magyar béke. Pária, márc. 30. (A M. T. I. szikratávirata.) .Jüles Combon elnöklésével hétfőn, délelőtt a külügyminiszté­riumban a nagykövetek értekezlete ülést tartott, a­melyen folytatólag tárgyalta a magyar meg­hatalmazottaknak adandó választ. Ilyen viszonyok között zenekül­tői működésé­nek eredménye számokban kifejezve nagy nem lehe­tett: minőségben, értékben azonban mindig jelentős és kiemelkedő volt ,­gy­ hogy a műt irt, az a ráter­­­mnettség és a hivatottság mellett tisztult művészi­ ki­forrottságról” tesz tanúságot. Eredeti művei közü­l magyar stílusban i­­­­on­­goraszámláját tartom a leg­jelentősebbnek. Ez az­ al­kotási időrendben talán az első nagyobb mű­, mely e nemben a magyaros jellegnek helyet­­kivan mia­­zenénkben s így alkshaijem Gobbi Henrik az elsők közül való, a kik e problémával foglalkozni kezdtek. Aligha lesz érdektelen is­ megjegyeznem, hogy több lelkes, magyarrá lett német és más népein ládból­ eredő zeneművészünk között talán ő az egyetlen utas­ származású, (édesatyja — ngy tudom­­— még olaszországi születésű volt), a­ki a magyar mű­zene úttörői között törli,teh­én harcosok, s az­elüti arco­sok egyikévé lett. Eredeti, művein kivitt számos két­­zongorás­ átiratot szerkesztett, leginkább jeles­­tanít­ványai számára, melyek közül a Brahms-Pananini­­változatok a külföldön is méltó feltűnést keltettek. Még igen jól emlékezem, hogy Brahms Kocssler­ Já­nos megkérd­ezésére,. milyen nagy elismeréssel nyi­latkozott (Jobbi e művének kiváltatn artisztikus, és m­artisztikus beállításáról. ) , Gobbi Ilenk­kel, a zongoraművészt, zeneköltőt és pedagógust a külföld többi nagyjai is ösmerték, ■nag­vrabecsülték, sőt vele sokan kollegiális baráti viszonyt tartottak fönn. Igy: Joseffy, Tatraia, Bil­lem* az imént említett Brahms és még számosan, kikkel nagyrészt Liszt környezetében ismerke­­dett meg. Tanítványai közül többen a külföldön élnek, a kiknek nagy művészi nevük van: Hegyei Géza Kon­stantinápolyban, Weisz József — úgy tudo­m — most Tincsében stb. Mi Budapesten élők sokáig találkozó s megérdemelte, gátsunk volt tanárunk lakásán, meghitt együttle­­teinket azonban a háború és az ezzel járó ránk­­kényszerült m­agunknak élése megszüntette. Az itt­honiak közül Forrai Sándor, Hollószi Kornélia, Márkus Dezső, Szántó Dezső, Kern Aurél, én és még számosan képviseljük iskoláját és szítjuk a zenemű­vészet iránt való lelkesedést, a­mit ő fiatal lelkünkbe oltott. Három kiválóan jeles tanítványa megelőzte őt az elköltözésben: Kun Margit. Kelen ibb és leg­utóbb, mint a háború áldozata, Zágon Géza. Mint ember, bizalmasaihoz nagyon közvetet­ten, a bizalmas körén kivid esőkhöz meglehetősen rideg és nehezen hozzáférhető volt. Népszerűséget­ sohasem keresett, sőt az ilyen lőrék­vésőket bárki ré­széről is­ nagyon lenézte. Gondolkozását s telteit a semmivel meg nem alkuvó merevség irányította; társadalmi érintkezéseiben a legkisebb hajlékony­ságra sem volt bírható, bár inkább kerülte, mint kereste az embereket. Egy vszben csak pár szót kellett volna szólnia, hogy feje felül elhárítson rágalmakat és gyanúsításokat, mezeknek súlyos következm­e­, nyert keresztényi megadással kellett később viselnie. És ezt a pár szót még névaláírásával sem volt h­aj­­landó a köztudatba átvinni. Azt mondotta, hogy a­kí őt ismeri, az úgyis hídja, hogy alaptalanul vádol­ják. Vádlóit nem tartja méltóknak arra, hogy rá­galmaikat cáfolhassa. Mindig szeretettel gondolok azokra az időkre, a­miket akár a tanulóórákon, akár azokon kívül vele, a különben szigorú tanárral, vagy a későbbi juharát­tal együtt töltöttem.­­Iránta való érzéseinket (ezt összes tanbányái nevében állíthatom) mint ta­­nárral és­ mint emberrel szemben, lebilincselő modo­rával fiatal lelkünkben rajongásig tudta fokozni-Emlékét hálás szívvel fogjuk őrizni, mint azt .­e, a magyar zenei kultúra egyik megtört bajnoka 1920 március 31. Cecil Rousert a franciák túlzott szöv­etefássirc3. J­­,l' Amszterdam, márc. 29. ’ Az angol­­lábok jelentése szerint Cecil Róbert lord,az alsóház pénteki ülésén a középeurópai hely­zetről mondott beszédében kijelentette, hogy Fran­ciaország olyan szenvedelmesen követeli a jóvátételt, bár/!/ attól tart, hogy ez a követelés sok kiváló fran­cia ember ítélőképességét teszi próbára. Franciaor­szágnak rögeszméjévé vált, hogy Németországnak fizetnie kell. Úgy látszik, hogy a franciák elfelejtik, hogyha ragaszkodnak is nagyobb összegnek azonnal való megfizetéséhez, akkor is megeshetik velük, hogy követeléseik jelentékeny túszét egyáltalán nem kap­ják meg. Cecil Róbert lord véleménye mindig az volt, hogy a békeszerződés jóvátételi követeléseit semmivel sem lehet igazolni. Tudja, hogy a Ház több tagja a humanizálás bolondjának tartja, de sok em­bertől hallotta már, a­kik Németországból és Ausz­triából jöttek vissza­­Angliába, hogy ezeknek az or­szágoknak az egész népe teljesen tehetetlen. Ila i$» , mét. talpra»akarjuk őket­ állítani, nem szabad őket meg foszt­amnim. .. jobb .lövő reménységétől. (MTI.) Iz pártitözi helyzet. — Jelentétek a keresztény nemzeti egyesület pártjában. — A Friedrich-csoport kilépése. — A kisgazdapárt akciója. — Budapest, márc. 30. Az utóbbi napok izgalmas eseményei, a személyeskedő támadások és pártvillongások még inkább kiélezték a pártok között fönnálló ellentéteket és elnézgésztelték a­ két kormányzó pártnak egymással szemben való eddig sem ba­rátságos viszonyát. A keresztény n­emzeti egyesülés pártjának egy része, mint hírül adtuk, a parlamenti hely­zet javulását a kisgazdapárt­ bomlásától várta abban a reményben, hogy ez hamarosan meg­történik és akkor a kisgazdapárt zöme a keresz­tény nemzeti párttal egyesülve, megalkothatja végre az annyiszor emlegetett és sóvárogva várt egységes kormányzópártot. Ez a számvetés azon­­ban kudarcot vallott és épp az ellenkezője tör­tént annak, mint a­mit az egységes párt tervezői vártak- Megbomlott a keresztény n­emzeti egye­sülés pártjának amúgy sem nagyon szilárd egy­sége. A Friedrich-csoport elégedetlensége nap­­pal után növekedett és a pártból való kilépése most már csak­ rövid idő kérdése. A minap kö­zöltük a keresztény nemzeti egyesülés egyik irányadó aktív tagjának nyilatkozatát, melyben elkerülhetetlennek mondotta a Friedrich-csoport kilépését. Azóta az ellentétek csak erősbödtek. A budai választás, Csik­ért­ András bukása fo­kozta Friedrichék elkeseredését és most már csak az alkalmat várják a végleges leszámolásra. Sérelmeik között szerepel, hogy kiszorították őket a hatalomból, a párt vezetősége nem támo­gatja őket a nemzetgyűlési képviselőválasztáso­kon és hogy a párt nem folytat olyan intranzi-­ gens politikát, mint a­minőt ők hirdetnek és követelnek. Szerintük minden alapos ok meg­van arra, hogy szélső ellenzéki álláspontra he­lyezkedve, külön párttá tömörüljenek. A csoport tagjai egyébként már napok óta nem járnak föl a pártkörbe. A szakadás alkalmasint h­úsvét után megtörténik.: * A kisgazdapártban is erős a forrongás, i Unják a­ keresztény nemzeti egyesülés pártjából : ellenük irányuló támadásokat és a legutóbbi napokban szenvedett sérelmek után lehetetlen­ségnek tartják a hosszabb ideig való együttmű­ködést A támadásokkal szél­ben retorzióra készülnek és Újabb meg újabb adatokat gyűjte­nek a másik párt némely vezérlő tagja ellen. Rubinek Gyula földművelésügyi miniszter és a pártnak számos irányadó tagja nyomatékosan hangoztatta tegnap a klubban, hogy ha a sze­mélyeskedés és torzsalkodás tovább is tart, szor­galmazni fogják a nemzetgyűlés föloszlatását és új képviselőválasztás kiírását. Erre azonban most aligha kerül a sor. A keresztény nemzeti egyesülés pártjának több­sége a komoly, józan munkásságot kívánja, a megértést a párt hal­ és a jó viszonyt a testvér­­párttal. Az áldatlan harc folytatását minden, erővel meg akarják és mint nekünk mondották, meg is fogják akadályozni. Annyi sürgős és fon­tos munka vár a nemzetgyűlésre, hogy a képvi­selők a rájuk háruló nagy felelősség tudatában hamarosan rá fognak eszmélni a mostani párt­közi helyzet veszedelmeire és maguk sietnek

Next