Budapesti Hírlap, 1920. augusztus (40. évfolyam, 182–206. szám)
1920-08-08 / 188. szám
2 BUDAPESTI HÍRLAP (fes.1.) , 1920 augusztus 8. * ' __ felsőkart roncsolta szét. Ilyen roncsoló hatása a közelről történő lövésnek van. Almásig Deniz grófnő sérülései föltétlenül három lövéstől származtak. Veszélytelenek voltak, de fejének csak legkisebb elmozdulása is, halálát okozta volna. Kottra őrnagy: Mi volt az oka annak, hogy báró úr a hadügyminisztérium kiküldöttjét és Károlyi koszorúját visszautasította? Radvánszky: Az első kérdésre az a válaszom, hogy undorodtam a forradalomnak nevezett komédiától. A második kérdésre, hogy tapintatlan dolognak tartottam, hogy amikor valaki életében a faniszkosabb hajszát vezette Tisza ellen és uralomrajutásakor az illetőt megrgyilkolták, koszorút küldjön neki. Bennem, amikor a nyomozás érdekében semmi sem történt, megérlelődött az a hit, hogy Károlyi Mihály tudott róla és a kormánynak legalább később értesülése volt róla. Mikor a profletíktdiktatúra megbukott, beadvánnyal fordultam az ügyészséghez és kértem, hogy Károlyi Mihály ellen indítsák meg az eljárást bűnpártolás címén. Elmondta ezután Radvánszky, hogy a gyilkosság után a bizottság a jegyzőkönyvet komolyan vette föl, de neki az az impressziója, hogy komédia volt. Később Festetich gróf a Nemzeti Kaszinóban egyszer azt ajelentést tette, hogy ő ismeri Tisza gyilkosát, sőt vele beszélgetett vagy sétált. Ebből provokáció is lett, mert Kapcsa báró megmondta a véleményét. Ekkor ő a jegyzőkönyvben becsületszavára visszavonta kijelentését és csupán rossz tréfának nevezte. A többi tanú, Lux Sándor dr. orvost hallgatták ki ezután, akit legelőször hívtak Tisza holttestéhez. A holttestet a hall egyik sarkában hanyatló ékve találta. Teljesen ki volt véreive, s márványfgíkfer volt az arc és a bőrszín. Két sebet talált Az egyiknél a bemenet a jobb hátsó lapockánál, a kimenet pedig a jobb hónaljnál volt. Feltétlenül halálos lövés volt, mert a nagy ütőeret sértette meg. A második sérülés a hasfalon volt. Almássy Deniz sebesüléséről azt mondja a tanú, hogy az nyolc napon belül gyógyulónak látszott. Klein Rezső tizennyolc éves műszerész kihallgassa következett. A Roheim-villában lakik. Elmondja a tanú, hogy október 31-én estefelé a villa kapuját kifeszítették. Négy katona jött és a nyolc csendőrt elvezette az Erzsébet királyné-út sarkáig. Ott az egyik katona a liget felé mulatott, mire a csendőrök arrafelé mentek. A katonákra már nem emlékszik, csak a vezetőjükre, aki egy alacsony termetű, szőke, nyírott bajusan ember volt. Sztanykovszky és Hüttner erre azt mondják, hogy egy Rex nevű katonáról van szó, mivel Rex, Török és Horvát-Sanyovics voltak először kiszemelve a gyilkosság végrehajtására. Ezután a tanú elmondja, hogy mikor a csendőrök elmentek, a katonák visszajöttek és bementek az előszobába. Ő a lakására ment s a mikor egy lövést hallott, kiszaladt, az előszobánál látott egy katonát, a ki a had irányába nézett és fegyverét készenlétben tartotta. Néhány másodperc múlva megnyílt az előszoba ajtaja és a négy katona lefelé szaladt a gyepen keresztül a kerítéshez. Ezután átmásztak a kerítésen. Sztanykovszky, Dobó és Hüttner kijelentik, hogy ők a kapun mentek ki. Elmondja még a tanú, hogy látta, hogy a csendőrök félnek és alig várják, hogy visszavezényeljék őket a laktanyába. A bíróság a tanú megesketését mellőzte, mert lényeges körülményekre nézve téved. Barta Anna szobaleány 1918. október 31-én a Roheim-villában volt. A merénylet idején a konyhában volt. Csak akkor jött ki a hallban lévő gallérjára, amikor a katonák már beszéltek a kegyelmes úrral. A kegyelmes úr kérdezte, hogy mit akarnak, amire az egyik azt felelte, hogy azért jöttek, mert a kegyelmes urnak ütött a végórája. Klein Józsefné, a Roheim-villa kertészének felesége lényegtelen vallomása után Titahy Lajos hírlapírót hallgatták ki. A tanú elmondta, hogy hét óra körül értesült a gyilkosságról és ki akart menni a villába riportot csinálni. Mivel kocsit nem kapott, fölment a nemzeti tanácsba és Magyar Lajostól, akit ismert, kocsit kért. Magyar Lajos Pogányhoz utasította. A mikor Pogány előtt megismertette a kérését, ez megkérdezte, hogy mire kell neki a kocsi. A mikor Pogány meghallotta, hogy a Roheim-villába akar menni, ingerült hangon azt mondta, hogy hagyjon neki békét, nincs kocsi. Amikor a nemzeti tanácsnál járt, hogy kicsit szerezzen, a lépcsőn lihegve tölt egy zöldpárosis zászlós és azt mondta, hogy digdalhirt hoz a nemzeti tanácsnak: Tiszátmegölték. Szelítsosványi Béla kihallgatásé. Eztán Szentkirályi Béla államrendőrségi fő-kapitány-restsettes kihallgatása következett. Szentkirályi elmondja, hogy este hét és nyolc óra között kapott Dietz főkapitány értesítést, hogy Tisza István grófot agyonlőtték. — Miután — úgymond — Tisza Istvánról volt szó, akit végtelenül szerettem és tiszteltem, magam mentem egy bizottsággal a helyszínére. A boncolást a Tisza-család kérésére mellőztük. A nyomozati iratok egy része az előadónál volt, a fontosabb része nálam. A proletárdiktatúra első napján megtagadtam a szolgálatot és ezértkidobtak a hivatalból. Elmondja ezután Szentkirályi, hogy az iratok ott maradtak a fiókjában. Áprilisban ellenforradalmi mozgalmak miatt letartóztatták és azalatt a hivatali fiókját feltörték. A fiókban volt a Tiszadosszié és mellette volt René pármai hercegnek a székesfehérvári ellenforradalomra vonatkozó irata. Ezt a két iratot egyéb dolgaival együtt kivették a fiókjából. A tárgyalást vezető: A proletárdiktatúra bukása után kapott a rendőrség valamilyen utasítást a nyomozásra? Szentkirályi: Nem tudom. Én hat napig szolgálatot teljesítettem, azután fölfüggesztettek ,annak idején nem kaptam utasítást senkitől, mert ez hivatalból üldözendő cselekmény, erre utasítás nem kell. Viszont azonban Batthyány Tivadar, aki akkor belügyminiszter volt, élénken érdeklődött az ügy állása után és sajnálkozással vette tudomásul, hogy egy lépéssel sem tudunk előbbre menni. Volt öt-hat előállítás és a nyomozás során kiderült, hogy ezek nem voltak mások, mint szájhősök. Akkor ugyanis dicsőség volt, ha valaki részegen azzal dicsekedhetett, hogy ő ölte meet Tiszát. Elmondja ezután a tanú, hogy Haltai Viktorra is gyanakodtak, de Heltai alibit igazolt. Dobó is tudott alibit igazolni. Volt még egy-két kihallgatás, de aztán nem történt semmi. Közben jött a proletárdifalura és Korvin-Klein Ottó szemrehányással, illette a tanút, hogy vétkezik a népköztársaság ellen, mert a Tisza-gyilkossággal foglalkozik. A tárgyalást vezető: Máskor, amikor egy szenzációsabb gyilkosságról van szó, egész nap berregnek a telefonok, autók zakatolnak és a főkapitányság mozgósítva van a legnagyobb apparátussal, hogy a gyilkosságot mielőbb föltárja. Azt szeretném tudni, vájjon ehhez hasonlóan történt-e akkor is? Szorították-e felülről a rendőrséget, hogy a tettesek után nyomozzanak? Szentkirályi: Senki sem szorította. .. kormány részéről ilyen lépés nem történt. Kottra őrnagy: Mi oka lehetett annak, hogy a rendőrség az ő megszokott energiájával nem forszírozta ezt az ügyet tavaly szeptemberben, mikor az eset aktuálissá vált? Szentkirályi: Ott úgy látszik, magasabb személyiségek jártak közben. Ez az impresszióm, amennyiben Friedrich személyét látom a háttérben. A tárgyalást vezető: Ezt csak ennek a tárgyalásnak az eddigi adataiból látja? Szentkirályi: Csak most. Egy alkalommal a függetlenségi és negyvennyolcas pártkörben egy detektív közölte velem, hogy borzasztó gazság történik. Azt mondotta, hogy Hüttnert, a ki vall és aki Friedrichet fölemlíti fölbujtóként, hamis vallomásra akarják rábírni a rendőrségen. Kérdeztem, honnan tudnm ezt, azt felelte, Paks a detektívtől. Azt mondtam, mondja meg Paksynak, hogy menjen föl a miniszterelnökségre és tegyen jelentést személyesen. Ez meg is történt. _ _ A tárgyalást vezető: Huszár Károly volt a miniszterelnök? Szentkirályi: Paksyt ezért néhány nap múlva felfüggesztették. Sztupka őrnagy: A kommün bukása után is méltóztatott ezzel az üggyel foglalkozni? Szentkirályi: Nem. Engem fölfüggesztettek az októberi forradalomban tanúsított eljárásom miatt. Ugyanis akkor lettem főkapitány-helyettes, ez úgylátszik, néhány úrnak nem tetszett, mert átugrottam őket. Ezért vagyok én még ma is fölfüggesztve. Sztupka őrnagy: Mikor Lángot és Klugot kihallgatták, Friedrich neve nem került szóba? Szentkirályi: Szóba került. Szentkirályi elmondja ezután, hogy amikor egy ízben, talán december első napjaiban fönt járt referálni Károlyi Mihálynál, ő. Szentkirályi ráterelte a szót a Tisza-gyilkosságra és kedvtelenséggel mondta, hogy ebben a rendőrség nem tud tovább jutni. Károlyi Mihály ezt jegyezte meg: „Talán jobb is, hogy ezekben a nehéz időkben nem zavarjuk a közhangulatot. Ez egy újabb revolucióra vezetne, esetleg kiszabadítanák a rabokat és kész a baj. Lengyel dr.: Az egyik vádlott azt vallotta, hogy társai megbízásából eljárt Kagy Vince belügyminiszternél, hogy önnek adjon utasítást, hogy ne nyomoztasson? Szentkirályi: Soha. Hüttner: Nem így volt. Kagy Vince és én köztem erről szó nem volt, hanem szó volt Jánossy Zoltán és én köztem. Nem állítottam, hogy Iámossy Zoltán a főkapitány úrnak akkor adott utasítást vagy nem. Én csak annyit mondottam, hogy kértem, a főkapitány úrnak a nyomozás befejezésére adjon utasítást, hogy arra nyomozzon, amerre nem kell. Ezt meg is ígérte. Lengyel Jr.: Följogosítva érezte magát, hogy ilyen kérelmet terjesszen elő? Az államtitkárral szemben meg merte tenni? Hüttner: .A védő úr elfelejti, hogy a miniszterelnökségi államtitkár küldött hozzá. Ez Balogh Ferenc volt . Perényi Zsigmond báró kihallgatása. S Lengyel Zoltánvédő kérésére kihallgatták tanúképpen Perényi Zsigmond bárót a csendőrök ki- rendelésére vonatkozóan. Petényi Zsigmond báró: Néhány nappal azí gyilkosság előtt történt, hogy Sándor János, Tiszai István gr,pl''Sógora a Mária Valéria-utcai klubhelyi-ségben izgatottan hozzám jött és a következőket mondotta el: Egy ismeretlen úriember jelentkezett.Tisza Istvánnál, elmondotta neki, hogy biztos tudomása van arról, hogy ellene gyilkos merényletet ter- veznek. Részleteket nem mondhat, neveket se mond-' hat, mert az életével játszik. Kéri Tiszát, hogy vagy meneküljön el Budapestről, vagy gondoskodjék arról, hogy megfelelő karhatalmat rendeljenek melléje. Erre Tisza azt válaszolta, hogy ő nem tehet semmit ebben a dologban. Ha akarja az illető, menjen a rendőrségre és tegyen ott följelentést. Ez a p úriember azután Sándor Jánoshoz fordult és neki ugyanezeket mondotta, hangoztatván azt, hogy ő nem mehet a rendőrségre följelentést tenni, mert az életével játszik. Sándor János arra kért engem, hogy miután Sándor Lászlót, az akkori főkapitányt jól ismerem,kérjem meg őt, hogy megfelelő karbatalmat, lehetőleg csendőröket rendeljen ki a RoheimVilla őrzésére. Én átmentem azonnal Sándor László- hoz, elmondottam neki a hallottakat, ő megígérte, hogy csendőröket fog oda kirendelni. Másnap hallot-ttam, hogy valóban nyolc csendőrt rendeltek ki. Hüttner megjegyzi, hogy az az ember, aki Tiszát a veszedelemre figyelmeztette: Pethes lehetett. A főtárgyalást vasárnap délellőtt folytatják. Az ügyészség vádirata. Lapunk mai számában megírtuk, hogy a budapesti királyi ügyészség» elkészítette Tisza István gróf gyilkosainak ügyében a vádiratot. Amint említettük, a nagyszabású és hatalmas terjedelmű vádirat Váry Albert királyi főügyésznek a műve felöleli mindazokat a forradalmi momentumokat, amelyek 1918. őszén Budapesten lejátszódtak. Az ügyészség tíz egyén ellen emel vádat. Mint tetteseket Dobó Istvánt, Sztanykovszky Tibort, Horvát-Sanyovics Tivadart és Pogány Józsefet, mint felbujtókat Kéri Pált, Fényes Lászlót és Csernyák Imrét, végül mint bűnsegédeket Gaertner Marcellt, Lengyel Lászlót és Vágó-Wilheim Jenőt vádolja. A megokolás elsőrendű jogászi munka, de egyébként is szomorúan érdekes. Egyebek között megállapítja, hogy büntetőjogilag komolyan értékelhető bizonyíték a vizsgálat során eddig nem merült föl arra nézve, hogy a gyilkosságot a szereplő Kádrolyi-párti politikusok, vagy a Nemzeti Tanács készítették volna elő. Megállapíthatónak látszik, hogy a gyilkosság gondolata Kéri Páltól ered, aki azután Fényes és Csernyák közbejöttével tervezte és hajtottatta végre a bűntettet. Pogány Józsefet hatalmi tárgya állította a tettesek sorába. Külön foglalkozik a vádirat Friedrich Istvánnal. Megállapítja, hogy Friedrich neve Hüttner vallomása ajánján került bele a bűnügybe, amely valomás azonban a vád emelésére nem nyújt elegendő alapot, részben teljesen valótlan. A vádirat azutáni ezeket fejti ki: Hüttner szerint a két napon át tar tott előzetes tárgyalásokon Hock ellenezte, Fényes helyeselte Tisza meggyilkolásának ötletét. Azt azonban nem mondja Hüttner, hogy Friedrich is nyilatkozott-e. Egy ily beszélgetésnél való jelenlét bűnvádi eljárásra elegendő alapot nem nyújt. A lánchídi eseményeket illetően pedig Friedrich igazolta, hogy október 29-én és 30-án nem volt Budapesten a Dobó, Sztahykovszky és Vágó polgári egyének, reá-juk nézve a polgári bíróság illetékes. Az ügyészség végül 400 tanú megidézését javasolja. (A cenzúra itt 8 sort törölt.) A smiáltai papirt kístisige a Misstmálnál. AMagyar Távirat Iroda jelenti: Milosevics János népszetgyűlés képviselő vezetésével a Magyarországi Szociálldemokrata Pártnak háromtagú a küldöttsége: "Miákits Ferenc, Farkas István és Mailasits Géza keresték föl ma Teleki Pál gróf miniszterelnököt. A szociáldemokrata párt megbízottai előadták a párt legfőbb kívánságait és ennek során beható eszmecserét folytatott a miniszterelnök a kiküldöttekkel mindazokra a kérdésekre vonatkozóan,amelyek a szociáldemokrata párt követelése sorában helyet foglalnak. Különösen beható megvitatás tárgya volt az internálási rendelet és általában az internálás kérdése, amelyre vonatkozóan Teleki Pál gróf miniszterelnök kijelentene, hogy igyekezni fog ezt a kérdést mielőbb közmegelégedésre megoldáshoz juttatni, mert ezt olyan függő kérdésnek tekinti, amely lehetőleg minél előbbi kell, hogy lekerüljön a közvélemény napirendjéről.* ( A cenzúra itt 15 sort törölt.) brilliáns, arany, r Brt bármely hirdetett árnál X 7 drágábban veszek. MENDELSOHN, ékszerész. Ferenc-körút 1. sz. Hamis fogakat.