Budapesti Hírlap, 1921. január (41. évfolyam, 1–24. szám)
1921-01-22 / 17. szám
3 Budapesti Hírlap a?. «.- tartottunk Németország mellett, a legsúlyosabb napokban is, ma sincs okunk ezt a szoros viszonyt, amelyben az összeomlásig Németországgal álltunk, szégyenkezve rejtegetnünk, és azt a rokonérzést, melyet a közös küzdelem közöttünk éreztet, akkor is becsesnek tartjuk, ha a jelenlegi politikai érdekeink szempontjából nem is hasznosítható. Leixmetország. A legnagyobb súlyt veti arra, hogy azt a szintes és bizalmas viszonyt, amely közöttünk és Lengyelország közötti újjászületésének első pillanatától kezdve fennáll és amely nemcsak régi rokonérzésen és történelmi hagyományokon, hanem kölcsönösen felismert közös érdekeken is alapszik, tovább ápolja és kimélyítse. Szomszédaink. De fennáll a maink szüksége is, hogy közvetetten szomszédainkkal, a mély érzelmi ellentéteknek ellenére, normális viszonyba és főképp gazdasági tekintetben szorosabb összeköttetésbe kerüljünk. Ezért kész minden alkalmat megragadni arra, hogy politikai tekintetben valami modusz vivendit találjunk, gazdasági tekintetben pedig a kölcsönös forgalom és árucsere minél könnyebb lebonyolítására szükséges szorosabb megállapodásokat is létesítsünk. Hogy meddig fogunk előrejutni, az nemcsak mitőlünk függ. Amennyiben ők is hozzá akarnának járulni ahhoz, hogy a mindnyájunkra kívánatos kiengesztelődés és kibékülés szelleme tért foglaljon, könnyítsék meg ennektérfoglalását, nálunk elszakadt magyarajkú polgártársaink a békeszerződésben nekik úgy is biztosított érdekeinek lehető kímérésével. Viszonyunk az antant-hatalmakhoz. Ami végül a nagy antant-hatalmakat illeti, mindazt, ami rajtunk múlik, el fogjuk követni, hogy velük őszinte és bizalomteljes viszonyba jussunk. Az antant-államoknak minden oly törekvésébe, amely a béke megóvására és az általános konszolidációs és megnyugvás előidézésére irányul, Magyarország harmonikusan beleilleszkedhetik. Az a vita, hogy a nagy antant-államok közül elsősorban melyiknek irányában orientálódjunk, nézetem szerint, tárgytalan, mert hisz a békeszerződés alapján mindig a szövetséges államok összességével állunk szemben és minden politika, amely nem ebből a tényből indul ki, eleve elhibázott volna. Oly helyzetben vettem át, mondotta azután a miniszter, a magyar külügyek vezetését, amelyben nem helyezhetem kilátásba, hogy gyors és fényes eredményeket fogok fölmutathatni. Nem is ambícióm, hogy kirakati tárgyakat produkáljak, nem is volna módomban ezt megtenni. De fáradhatatlanul fogom szentelni magamat, ha már a sors erre a helyre juttatott, amelynek elvállalására csak hoszszas, önmagammal való tépelődés után tudtam magamat elhatározni, azoknak a szürke és kevéssé mutatós feladatoknak elvégzésére,amelyek szürkeségük ellenére nem kevésbbé életbevágóan foltosak. A magam szentélyén érzem a legjobban azokat a súlyos megpróbáltatásokat, amelyeken Magyarország keresztülment. Nyugatmagyarországból származom, a Szepességben születtem és ott töltöttem gyermekéveimet és Erdélyben nőttem föl. Most három hazám mindegyike más-más államnak ígértetett oda és magam a negyedikben, amelyhez szívem minden szála köt, teljesítem föladataimat. Mindazokat a fájdalmakat, amelyek tőlünk elszakadt testvéreinkben élnek, a magam lelkében is átérzem. De becsületesen mégsem javasolhatok más politikát, mint az élet keserű vakságain fölépült azt a reális politikát, amelynek céljai, amint azok e pillanatban előttem lebegnek, kifejteni bátor voltam. Ha a nemzetgyűlés többségét alkotó párt ezen az úton követni akar, összes erőmet örömmel fogom szentelni: azoknak a nagy javaknak, amelyeket bizalmuk kezembe letett és azoknak hűséges sáfárja leszek. (Élénk tetszés, helyeslés, éljenzés és taps.). Kérdések a miniszterhez. A miniszterhez azután több kérdést intéztek. Gratz Gusztáv valamennyi kérdésre megnyugtató fölvilágosítást adott, mire Fáy Gyula elnök megköszönte a külügyminiszter fáradozását és a párt nevében sok sikert és szerencsét kívánt neki, újra hangoztatták, hogy a párt a szakadás után töltetlen többségben marad és azután valóban egységes lesz. Háttér István egyébként ma újra fölkereste Andrássy Gyula grófot, aki hozzájárult az új program kiegészítéséhez. A holnap estére kitűzött értekezleten bizottságot fognak kiküldeni a program megszövegezésére. Haller István ma este a keresztényszocialista pártban ■ azt a reményét fejezte ki, hogy az új pártalakulás sikerülni fog. Sinischeri tanácskozás. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A kormány tagjai ma délelőtt tíz órakor Teleki Pál gróf miniszterelnök elnöklésével miniszteri, tanácskozásra gyűltek dísszé, amely este 8 óráig tartott. A miniszteri tanácskozáson, amelyen adminisztratív ügyeket intéztek, először jelent meg Gratz Gusztáv dr., az új külügyminiszter és ismertette külpolitikai álláspontját. A függetlenségiek nagygyűlése. A függetlenségi párt néhány hét múlva országos nagygyűlést tart, melyet Batthyány Tivadar gróf, Abrahám Dezső és a pártnak még néhány tagja készít elő. A függetlenségiek tárgyaltak Baltazár Dezső debreceni református püspökkel is, aki, mint megírtuk, új pártalakítás céljából politikai programot is készített. H Ha a függetlenségi párt megegyezésre jut Baltazárral, akkor együttesen indítanak akciót új párt alakítására. Értesülésünk szerint a régi függetlenségi párt programját akarják megcsiszolni, illetve kiegészíteni. Folitikai hírek. Az új pártalakulás. Avatott forrásból arról értesülünk, hogy a keresztényszocialista párt tegnapi értekezletén csupán Hajler István és Bleyer Jakab szólott az új alakulás mellett, valamennyi többi felszólaló ellene nyilatkozott. Mindazáltal, mint nekünk mondották, Haller annyira angazsálta már magát az Andrássyakkal való szövetkezés mellett, hogy ő és hívei kétségtelenül részt vesznek az alakulásban és kilépnek a kormányzópártból. Ez a csoport ma már nem is jelent meg a kormánypárti klubban a külügyminiszter meghallgatására. A kormánypártban ma Szerbiai és pécsi eseményeit. Egyik Zágrábból most érkezett olvasónk, aki huzamosabb időt töltött a szerbek megszánta terviben és Belgrádban, tapasztalatairól a következőket mondta el: Hogy milyen nagyok az ellentétek a kormányon lévő radikális-demokrata irányzat és a horvát-szlovén csoport között, mutatja az a körülmény, hogy a Radics-párt zágrábi ismeretes gyűlése alkalmával Szlavóniának abban a részében, hol a szerb radikálisok és demokraták vannak többségben, nagy horvátellenes tüntetések voltak. Románi a tüntetők leszedték a latinbelüs cégtáblákat , egy tűzoltót, aki vonakodott ehhez a művelethez létrát adni, agyonlőttek. Pasics kormánya érezni kezdi a kommunisták államellenes működésének a hatását s ezért legutóbb feloszlatta a kommunista szervezeteket, vagyonukat elkobozta és a főbb vezetőket letartóztatta. Mindez nem ment simán, mert Vukováron például a kommunisták megkísérelték az ellenállást s csak akkor adták meg magukat, midőn Zsupanac nevű vezetőjüket harc közben agyonlőtték. A kommunista képviselőket egyelőre védi az immunitás. Az uralmon lévő radikálisok és demokraták, akik némi fokozatbeli különbséggel egyformán a Belgrádból központilag kormányzott birodalom fenntartásán fáradoznak, ma még erőltetik az egységes kormányzást. Ennek a következménye, hogy Zágrábban a báni kormány semmi hatalommal nem rendelkezik s érthető, hogy e miatt milyen nagy az elkeseredés a horvátok körében, akik a közel ezeréves magyar uralom alatt sokkal több szabadságot élveztek, nyitot most a szerb testvérekkel való egyesülés után. A szlovéneknél pedig az a helyzet, hogy a belgrádi kormány utasításait egyszerűen nem hajtják végre . Lastoak teljesen a maga szájaize szerint igazgatja a szlovén területeiket. A szlovének hangulatára jellemző, hogy mind szélesebb körben terjedő hírek szerint Laibakban az olasz hupérium gondolata kísért, melyet szívesen fogadnának, ha az olasz megszállás alatt lévő szlovén területekkel együtt autonómiát kaphatnának. Pécsett az a hír volt nemrég elterjedve, hogy január 18-án fölszabadul a város. Sajnos, — mint már oly sokszor — ezúttal sem valósult meg a magyarságnak ez a rég óhajtott kívánsága. E helyett Draskovics belügyminiszter értesítése vált köztudomásúvá, mely szerint a belgrádi kormány hozzájárult a szocialista-kommunista vezetők ama legutóbbi javaslatához, hogy autonómiát kap a baranyai kerület s százhúsz főből álló képviselőtestületet. A képviselőtestülettel akarják kimondatni, hogy a kérdéses terület szerb impérium alatt maradjon. A pécsi mozgalmak irányítója, Rajics kormánybiztos, aki teljes kíméletlenséggel szolgálja a szerb érdekeket s a kommunistákkal is csak addig tárgyal, míg a szerb érdekek, úgy kívánják. A kommunisták egyik vezetőjét,— Hajdú Gyulát — legutóbb kiutasította Pécsről, mert az SHS államhoz való csatlakozás helyett ,azt, az irányt képviselte, mely a baranyai kerületből független köztársaságot akar csinálni.” Ezt, a Pc.-re és Brenyáre, votmiózó leírást kiegészíti a Nemzeti Sajtótudósító Irodának Bécsből érkezett jelentése: „A délszláv kormány hivatalosan értesítette a pécsi szerb kormánybiztost, hogy Baranya és Pécs területének autonómiájához 1921 január 22. hozzájárul. Az autonómia előkészítése céljából hatvan tagból álló bizottság alakult, amely addig lesz permanenciában, amíg a megyei és városi törvényhatósági bizottságokat megválasztják. A szerb kormány ezenkívül megengedte Linderéknek az adók behajtását is, ami körülbelül harminchat millió koronát tenne ki. Ezeknek behajtása Pécs és Baranya teljes kiszipolyozását és anyagi tönkretételét jelenti, hacsak a polgárság passzív reszisztenciát nem fejt ki. Az autonóm testület tagjait a szerb kormány nevezi ki. Az egyes frakciók a szerb kormány kinevezése esetén a következőképpen oszlanának meg: negyvenöt Linder—Stoffmann—Lovászy-párti, negyven szerb, huszonkilenc sváb és tíz magyar és zsidót. Ez utóbbiak azoknak a sorából kerülnének ki, akik a mai pécsi vezetők fölfogásával ellentétes álláspontot képvelnek.“ 12 antant átveszi Ma Hözigazgatását? Bécsből jelentik. A Wiener Allgemeine Zeitung szerint a hitelkérdés a következőképpen áll: A hitelkérdés most háttérbe szorult és előtérbe lépett az a kérdés, hogy az antant átveszi az osztrák közigazgatást. A párisi konferencia fog azzal a kérdéssel foglalkozni, hogy milyen módon lesz lehetséges a jóvátételi bizottságot, melyet erre a célra át fognak szervezni, az osztrák közigazgatással megbízni. Nem török minta szerinti, hanem német rendszer szerinti ellenőrzést akarnak itt, mely az osztrák népnek, mint kulturnépnek jobban megfelel és tekintettel van a nép érzékenységére is. A Wiener Allgemeine Zeitung fentieket teljes föntartással közli, megjegyzi azonban, hogy ezt az információt diplomatakörökből kapta, tehát föltételezhető, hogy egy nagyhatalom ezt a javaslatot a párisi konferencia elé fogja terjeszteni. A bécsi angol követ a Németországhoz való csatlakozásról. Bécsből jelentik: A Neue Freie Presse jelenti. A bécsi angol követ a csatlakozás kérdésében tudósítóink előtt a következőképpen nyilatkozik: Nagyon sajnálatos, hogy Ausztriának Németországhoz való csatlakozása érdekében az izgatás ismét oly élénk formákban nyilatkozik meg. Nem gondolnak emellett arra, hogy ezzel a kérdéssel nemcsak a német kormányt hozzák kellemetlen helyzetbe, hanem e kérdés felvetése alkalmas arra, hogy a szövetséges hatalmakat is elkedvetlenítsék. Ausztria Mellát jobban tenné, ha saját érdekében nem baltgatni ezt a kérdést. Tirol a csatlakozás mellett, Innszbrukkból jelentik. A tiroli tartománygyűlés tegnapi ülésén folytatólagosan tárgyalták azt a sürgős indítványt, mely a Németországhoz való csatlakozás végett népszavazás megtartását kéri. Valamennyi párt képviselőjének hozzászólása után elhatározták, hogy Tirolban a népszavazást megtartják, a szövetségi kormányt pedig felkérik, tegye lehetővé, hogy március elején egész Ausztriában megtarthassák a népszavazást. I1 német alginisztert Oroszországgal veri gazdasági viszonyra. Berlinből jelentik. A birodalmi gyűlés mai ülésén Simons külügyminiszter egy interpellációra válaszolva, az Oroszországgal való diplomáciai és gazdasági viszony helyreállításáról beszélt. Kifejtette, hogy Oroszország képtelen az ellenszolgáltatásokra. Oroszország egész szállítási berendezése összeomlik s a gazdasági újjáépítés céljaira teljesen elégtelen az orosz vasúti rendszer. Egyébként amíg Mirbach gróf meggyilkolásáért Németország nem kap elégtételt, Oroszországgal nem kezdheti meg újra a gazdasági viszonyt. Ezenkívül, ha Oroszország abbahagyja Németországban űzött nem kívánatos propagandáját, a birodalmi kormány megteheti az első lépést a megegyezés irányában. (M. T. I.) Kental basa általános offensívája. — Izzet basa eltűnt. — A Chicago Tribüne konstantinápolyi jelentése szerint Kemal basa anatóliai csapatai általános offenzívát kezdtek a görögök ellen. Állítólag arra kényszerették az utóbbiakat, hogy Izmidet kiürítsék. A törökök megszállták Brusszát. A kemalisták szerint 4300 görög került fogságukba és 17 tábori ágyút, valamint, nagy, lövőszertartalékokat zsákmányoltak. Konstantinápolyból jelentik: ezzel basa, aki tudvalevőleg bizottság élén ment Angolába a kemalista kormányhoz, hogy a konstantinápolyi kormány nevében tárgyalást folytasson, eleinte szabályszerű jelentéseket küldött Konstantinápolyba, újabban azonban hallgat úgy hogy sorsáról és kisérőiről semmit sem tudni. A török kormány tiszti megbízottat küldött Angolába, hogy magyarázatát kapja Izzet basa teljesen érthetetlen hallgatásának. Konstantinápolyban természetesen e hírek kimara