Budapesti Hírlap, 1921. február (41. évfolyam, 25–47. szám)

1921-02-25 / 45. szám

Ára 2 korona. Budapest, 1921.___________________XII. évfolyam, 45. szám______________Péntek, február 25. Megjelenik hétfő kivételével mindennap. felvízelési áron: Egész évre 380 kor., félévre 140 kor, negyedévre 30 kor., egy hónssrs 28 kor. Egyes szia ára mindenfire 3 kor. Hirdetéseket Budapesten felvesznek ez összes hirdetési Irodák. Főszerkesztő: Rákosi Jenő Helyettes főszerkesztő: Szerkesztőség: Vili. ker., Rökk Szilárd utca 4. sz. Igazgatóság és kiadóhivatal: Vili. kar., József-Wrut L. azán. Teiessnezámek: József 43, József 53, József 83, József 33—84. fr magyar csillagászat. Budapest, febr. 24. Tass Antal ógyallai vizsgálóbeli kitűnő csagászunk tavaly egy kis füzetet adott ki e címen: Adatok a magyar csillagászat történetéből. Ebben a kis könyvben az a szomorú mondat foglaltatik, hogy magyar csillagászat bizony csak volt. Ekkor ugyanis már a Konkoly- Thege-féle ógyallai obszervatórium is le volt szerelve s épületeibe csillagokat vizsgálni bekel őrködtek a csehek. A mi csillagászainknak sikerült az ógyallai felszerelés kétharmadát és pedig az értékesebb részét, a betolakodottak kezéből éhneszteni s a drága gépek és messzelátók ma még ládákba csomagolva pihennek. Gondolják nyilván, mit vizsgáljanak, a magyar égen ma úgy sincsen csillag. De kulturális feladat, hogy , ebből az égi hálózatból tartósan ki ne kapcsoltassunk. Minthogy pedig, az ország szegény arra, hogy a maga erejéből hamarosan felépíthetné a szükséges kupolákat és mellékhajlékokat, buzgó, de most szinte tétlenségre kárhoztatott csillagászbarátainknak az az ötlete támad, hogy a társadalomhoz fordulnak segítségért, s ügyük óriáját érdekesen leírván, ebbeli kívánságukat letettek a Budapesti Hírlap kezébe is. Itt alább eleibe terjesztjük az ügyeta Társadalomnak. A társadalom! .. . Megmozdul, hogy megsegítse az Akadémiát, hogy megmentse a... Kisfaludy/Társaságok az Iparművészek kiálló szava tán még el se jutott a fűléig, és még egyéb kulturális és jótékonysági intézmények beesett sóvár szeme mind a Társadalomra van szegezve. Az ország pedig, amely végre is a társadalom rétegeiből áll szemben áll a trianoni béke vasból öntött paragrafusaival, a Társadalom pedig szemben áll a pénzügyminiszter terveivel. Az a társadalom, amely Magyarországon közel száz év óta a maga filléreit hordta össze az áldozati urnákba, hogy színházat, múzeumokat, akadémiát, szobrokat és emlékműveket adjon a nemzetnek — az a társadalom ma koldusszegény. Megtörte, ha nem is lelkét, de anyagi módját, adakozóképességét az idők mostoha járása." Hová nézzünk, hogy varázstollunkkal forrást és reményt fakasszunk a szomjazó és lepedő magyar csillagászat számára. Nézünk a milliomosokra. Mondják, mióta mi mindnyájan szegények lettünk, a számuk Magyarországon nagyon megszaporodott. A velük szemben engem csak egyfajta irigység gyötör: azért, hogy nekik módjukban van ma is nagyokat cselekedni. A csillagászat főnként, arisztokrata tudomány. Arisztokrata lélek is kell hozzá, hogy lelkesedjünk érte. Arisztokrata önérzet, hogy áldozzunk érte. Mindenütt a világon mecénások , szerelték fel a csillagvizsgálókat egyes, a közkasszák erejét meghaladó költségű műszerekkel. A kinek az Isten, vágj’ a szerencse, s ha mindjárt a véletlen is, milliókat adott, miért ne lenne,olyan az az, aki a nemzetnek százezreket ad. És Ira ezen a boldogra- Ina Magyarországon akad tíz boldog, aki adhat, felállítjuk Budapesten a Normafa fölött az uj kupolás tornyokat és tovább fogjuk kémlelni az eget, ajkunkon és szivünkben a kérdéssel: Meddig járnak még rossz csillagok szegény hazánk felett? '. . * * .A magyar csillagászat ügyének az állásáról Fess Antal széket írja nekünk: * • ' ‘ . a A amit század 70-es évednek elejett a Konkoly-Thege Miklós dr. által létesített, majd 1899-ben államosított ógyallai csillagvizsgáló-intézet cseh kézre kerülvén, Magyarország az obszervatóriumok világhálózatában újból sötét testként szerepel. Hogy ez a szomorú tény, ha még túlsoká tartana, kulturális viszonyainkra nem vetne kedvező fényt, annak legékesebb bizonysága az a körülmény, hogy a szintén letört Németországban még ma is működik 14 állami csilagvizsgáló-intézet; hogy az antant-államok közül Olaszországnak 18, Franciaországnak 14, Angliának 17, az Egyesült■ Államoknak 20-nál több csillagvizsgálója-van, sőt hogy a francia és brit gyarmatokban is 10-nél több működik és hogy az európai kisebb kulturnemzetek mindegyikének is van 2—3 csillagvizsgálója. A magyar csillagászat újjáélesztésének kérdése tehát aktuális kulturális érdek. Ennek lehetősége pedig adva van azáltal, hogy a megszállás megtörténte elött a rendelkezésünkre álló rövid idő mellett is, megmentettük az ógyallai intézet műszereiből a legnagyobbakat és legértékesebbeket,s ezekből némi kiegészítéssel egy a münikhenihez hasonló mórod csillagrásgáló létesíthető, mert csak a megmentett műszerek alkalmas helyen leendő elhelyezéséről lesz szükség fokozatosan gondoskodni A műszerek megmentése után a felettes vallás- és közoktatásügyi minisztérium elrendelte, hogy a megszállás ellenére maradjunk lehetőleg Ógyallán. Midőn tehát a megszállás kálózál megszervezése után a cseh-szlovák kormány kiküldöttei az intézet átvételére megérkeztek és minket a cseh-szlováti állam^olgálatfia v*ló. belépésre fotóWtjjHat,"-. kijelentettük, hogy csak' régebbi kreg^veléreink földolgozására kérünk engedeltmet és alkalmat és ezért nemzetközi szokás szerint évik „estronomes étrangértt'-i minőségben óhajtunk az intézetnél tovább működni,van ilyen ugyanis azt, hogy a megszállás csak átmeneti jellegű bev. Azonban mindinkább arról kellett meggyőződnünk, hogy végleges alakulatról van szó, mely egyre jobban megerősödik a tagadhatatlan ügyes vezetés alatt. S mivel ottlétünket a megszállók a magyar kultúra századra megmentett műszereink, vovaszerzésére igyekeztek fölhasználni, előkészíteltük elköltözésünket s végül tényleg eljővén, az intézet és alkalmazottainak ideiglenes elhelyezésére hivatalból rekvirált svábhegyi villákba helyezkedtünk és hol a két éve ládákban heverő műszereinket,melyek az intézet fölszerelése összértékének háromnegyed részét "teszik, összeszereljük, hogy érdeklődőknek is megmutathassuk. Most a legközelebbi leendő az úgynevezett 8 hüvelykes refraktor részére egy kupola építésének biztosítása, hogy míg a háború előtt a göttingai és nápolyi obszevatóriusokkal egyetemben vállalt munkaprogramnak reánk eső részét mielőbb folytathassuk, mert ez presztizs-kérdés. A szükségelt kupola építési költsége mintegy 20 élő OOO svájci frankra tehető, vagyis körülbelül 1,0—12 millió koronára. A jövő év folyamán volnának emelendők a megmentett 6 és 10 hüvelykes reefraktorok kupolái és még néhány kisebb észlelő bódé. . Tekintettel azonban a precíz csillagászati megfigyelések szubitás követelményeire, oly izolált helyen volnának elhelyezendők a kupolák, ahogy más zavaró körülmények az észleléseket nem befolyásolják. Ily izolált helyen az intézet egyéb szükségleteiről is kellene gondoskodni, nevezetesen'a megfigyelések földolgozására szolgáló'intézet ,főépületről ,és azrintését alkalmazottainak lakóházairól is. Az erre vonatkozó javaslatokkal került, az ügy újból a pénzügyi kormányzat elé, há még Korányi bíró pénzügyminisztersége idején, megígértek volt, hogy hat éven átévenként 1,1 milliót fognak engedélyezni. Ehhez kellene járulnia a timdalom áldozatának. Hiszen a világ három legnagyobb csillegvizsgálója, az amerikai Wilson-lágyi, a Lick- és a Jerkez- obazei Tutdhulmok rangánadományoknak köszönik létüket. Több egyéb amerikai, továbbá rigói, francia és olasz obszervatóriumot is magánosok alapítottak, így a többi között-a Nizza melletti obszerva ,tórium Bbohöpheim báró-5.000.000 franknyi' adományából keletkezett — Németországban a nagyobbintézeteket az Állam'létegtette. . . A múlt század utolsó évtizedeiben keletkezett négy. m^ar csillag'árí g^ó kbzü! már csak a k».locsaj „Haynald-féla működik, *asiak^fib, tajjgódik. A magyar társadalom ez ügy támogatásával demonstrálná legjobban kulturális fejlettsége fokat a külföld előtt; különösen az utódállamok miatt volna cs iivánatos, mert pl. a prágai csillagvizsgáló fölszerelése is messze mögötte maradt az agyafiainek és azért érthető, hogy a csehek mindent elkövettek megmentett műszereink visszaszerzésére, de ..astronomes étrangeri ’-i működésünknek egyik fontos eredményie tervük meghiúsítása is volt Mikor tehát mi nehéz körülmények között a magyar kultúra sámára megmentettük mussemo-k javarészét, talán kiérdemeltük a magyar kufidra vezetőinek bizalmát és pártfogását és talán számot tarthatunk a magyar társadalom támogatására. , A nemzetgyűlés ülése. — A program-vita folytatása. — A nemzetgyűlés ma is folytatta a kormány programjának tárgyalását s úgy látszik, ez a vita még el fog húzódni két-három napig, mert még tizen vannak fölinatkozva, akik a hosszú vita alkalmából ki akarják beszélni magukat * Az első szónok, Zákány Gyula már szóvá ’* tette ezt a meddő vitát s javasolta a sürgősség kimondását, hogy minél hamarább át lehessen térni a pénzügyminiszter javaslataira. Attól tart, hogy a keresztény nemzeti eszmét gyöngekezű zászlóvivő, le fogják járatni. A taktikát huszonötször is lehet változtatni aesopa érdekében. Sándor Pál tegnapi nyílt beszéde mutatja, hogy sosha nem volt olyan jó dolguk az illegitim üzérkedőknek, mint a keresztény kurzus alatt. A keresztény pártoknak át kellene venniük mindazt a jót, amit a szabadságjogok terén a liberális blokk programja magában foglal. A cenzúra csak a visszaélések elleplezését szolgálja. Nagy melegséggel beszélt azután a középosztály nyomasztó heyzetéről. Végül a keresztény magért és hirdette s kérte a nemzetgyűlést, hogy a keresztény eszme követésében bizonyos tüzet ne szítson tovább s bizonyos máglyákat ne engedjen égyül többé. A következő szónok, Pdzár István külsőpolitikai kérdésekkel foglalkozott. Nem helyesli a pénzügyminiszter takarékosságát a külső képviselet terén. -Az országnak erős külső politikai szervezetre szüksége van. De diplomatáinkat nem a születés, hanem a nemzeti érzés és a munkaerő alapján ii kell megválasztani. Ahol szükséges, ott szalondiplopatát, máshol pedig ügyes balkándiplomatát kell alkalmazni. Sajnos, politikai helyzetünk mélyebben hanyatlott még a valutánknál is. Külső politikánk gyöngébb, mint vagyunk. Nagy hiba volt, hogy például a baranyai kérdést kezdettől fogva nem nagyobb energiával kezeltük. Végül bejelentette, hogy a Habsburg-kérdésről majd zárt ülésben fog bővebben nyilatkozni. Ha megfelelő diplomáciánk lesz, akkor a körülöttünk levő acélgyárű nem lehet tartós s Kolozsvár, Arad, Brassó, Temesvár, Kassa újra a miénk lesz. Majd Pallavicini György őrgróf szólalt, föl, beszéde első részében helyeselte a miniszterelnöknek azt az álláspontját, hogy a királykérdést ki kell kapcsolni a tárgyalásokból. Ezzel karöltve sajnálatát fejezte ki azon, hogy Hochter angol főmegfűtott az angol kormány megbízásából oly nyilatkozatot tett, amely alkalmas arra, hogy Anglia irántérzett szimpátiánkat elhomályosítsa. A nyilatkozat azonban csak a mai angol kormány nézetét tükrözte,, s ez nem esik nagy súllyal a mérlegbe, mert hiszen tudva van az, hogy Anglia a görög kérdésben sem tudte keresztülvinni akaratát. A külső kérdéseknél maradva, a szónok figyelmeztette a külügyminisztert, hogy ne tűrjön mellékkormányt maga mellett, mert szerinte van mellékkormány.■ A cenzúráról szólva,’ nyomatékosan hangoztatja, ahogy a cenzúrát belpolitikai kérdésekre nem szabad alkalmann .A háború idején a lapok a legélesebben támadták Tisza István szemeinél ,e ennek nem felett gátat, a cenzúra révén. .A hiba az, hogy a kormány nem tanúsít kellő energiát a közélet biztosságának megóvásában. Nagyatádi Szabó az egyetlen miniszter, aki következetesen követi politikájat. De figyelmezteti a minisztert, hogy egy füzet jelent meg Drózdytól a melyhez állítólag t ő irta az előszót. Lehetete, hogy nagyatádi Szabó irta ezt elégrést.