Budapesti Hírlap, 1921. február (41. évfolyam, 25–47. szám)
1921-02-26 / 46. szám
Budapest, 1921. XLI. évfolyam, 46. szám Ara 2 korona. Szombat, február 26. UDAPESTI Megjelenik hétfő kivételével mindennap, előfizetési árak:i egész évre 280 bor., félévre 140 bor., negyedévre 70 bor., egy hónapra 25 bor. ügyes szám ára mindenütt 2 bor. Hirdetéseket Budapesten felvesznek az összes hirdetést irodák. Főszerkesztő: Rákosi Jenő Helyettes főszerkesztő: Csajthay Ferenc ALAP Szerkesztőség: Vili. ker., Rökk Szilárd utca 4. sz. Igazgatóság és kiadóhivatal: Vili. ker., József körút 5. szám. Telefonszámok : József 43, József 53, József 63, József 23—84. „Hiszek egy Istenben, Hiszek egy hazában. Hiszek egy isteni örök igazszágban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amhen.*‘ Teleki le akar mondani. Budapest, febr. 25. Mialatt a keresztény nemzeti párt tegnap este Andrássy Gyula grófot kikiáltotta vezérének és lakomán ünnepelte, azalt itt a minisztertanácsban Teleki Pál gróf miniszterelnök lemondási szándékát jelezte, minisztertársai pedig őszintén kapacitálták a maradásra. A két eset között csak a pszichológusok találnak összefüggést, egyébként sok nyomós politikai ok érlelte meg Teleki szándékát. Akoalíció keserűségeit még nem felejtette el, az egységes párt támogatásának gyönyörűségeire is melankóliával gondol és most a pártok szövetségével kellene nekifeküdnie a sok nehézséggel fenyegető pénzügyi reformoknak és hasonló jóknak. Ez a szövetség oly módon támogatja, hogy kétségbeejtő bőbeszédűséggel folytatta a múlt év decemberében megkezdett vitát és kritikát a kormány programjáról. Annyi közhelyet hordtak össze naprólnapra, hogy az életuntság tünetei ütköztek ki az embereken és elvégre a miniszerelnök is csak ember. Az egyik szónok ma felkiáltott, hogy az Istenért, ne csináljanak kormányválságot, hiszen annyi a dolog! De azért nem engedett a szóból. Az utána következő szónok is helytelenítette a vita elnyújtását, de azért ő belőle is kikivánkozott a szó. Míg a kormány váltakozva kapta a hideg és meleg tussokat, a miniszterelnök belügyminisztert keresett. Elismerte a kisgazdapárt óhajtásának jogosságát, hogy a belügyminiszteri tárcát kisgazdapárti kézbe kell adni, de a keresgélés közben rá kellett jönnie arra, hogy a kisgazdapárti választék nem olyan gazdag, hogy belőle a másik szövetséges pártnak is tetsző minniszterre lehetne kihalászni. A kisgazdapárt erősen köti magát olyan belügyminiszterhez, aki megregulázza a régi vármegyét. A kisgazdapárti szónokoknak most legkedvesebb témája a vármegye, a közigazgatás. A vármegyéket okolják, hogy a házhelyekről szóló törvényt nem hajtják végre. Akadt egy vármegye, amelyik kimondta, hogy ez a törvény nem szól neki, mert helyi viszonyai nem teszik szükségessé ezt a reformot. Egyik-másik kisgazda szemében harag és gyűlölet szikrázik, ha a vármegyéről szól. Vas villával szeretné kipiszkálni belőle az urat, hogy ő ülhessen a helyébe. Ilyen hangulat mellett valóban súlyos feladat alkalmas belügyminisztert találni, akit megtűr a kisgazdák gőgje és akibe belenyugodhatik a másik szövetségesnek a konzervativizmusa. A minisztertanácsot meg a szövetséges pártokat konsternálta Teleki lemondó szándéka. A minisztertanács félti a pénzügyi javaslatok és a pártszövetség sorsát, a pártok még nem tartják érettnek a helyzetet a maguk számára. A jobboldalon rend állott be, a baloldal, a kisgazdapárt most kezd nyugtalankodni. A kereszténypárt örül Andrássynak, de a párt ereje nem kiadós. A disszidensek még mindig haboznak. Aztán Andrássy ideje sem érett meg. Andrássy most a mézesnapokat élvezi, de mihelyt kormányra jutna, a lappangó averziók csőstülzúdulnának ellene. Andrássy és pártja egyelőre várakoznak. Teleki maradása talán megérlelné számukra a helyzetet, hirtelen távozásának következményei kiszámíthatatlanok. A kisgazdapárt kritikus pillanatokat él. Nagyatádi két tűz közé került a saját pártjában. A mérsékeltek színvallásra akarják bírni a liberális blokk dolgában. A szélsők magukkal akarják hurcolni. A ma esti pártértekezlet döntőnek ígérkezik. Nagyatádi nem nézheti tovább határozatlanul és tétlenül párthíveinek árnyéktáncát, mert megeshetik vele, hogy pártja kettészakad és ő egyedül marad, pedig a mérsékeltek meg a szélsők is ugyancsak erősen kapaszkodnak bele. Azt mondják, hogy Telekit mindez már nem nagyon érdekli. Eféle variációkat már ismételten át kellett élnie, tehát egy kissé rájuk unt. Most egyik párt sem az ő színeit viseli, de azért az ő címerpajzsa szolgáljon fedezetül. A misszióját befejezettnek tekinti. Vállalkozásának célja a mérsékelt irányú földbirtokreform megalkotása és a konszolidáció megindítása volt. E részben komoly sikerekre mutathat, méltók az ország hálájára. De nem sikerült neki, ami legfőbb, mondhatjuk legegyénibb vágya volt: egy viharozó egységes kormánypárt megteremtése. Valamikor meg fogják írni e kísérletének történetét furcsaságaival és kisinyességeivel együtt, nyelvek Teleki messzetekintő szándékát meghiúsították. Telekit mindig a helyzet nevében vették rá a kormányzásra. A helyzet sokszor vigasztalan képet nyújtott, benne megállóm hajlékonyságot, ömnegtagadást,türelmet és mindenek - fölött érdektelenséget követelt. Ezek az erények megvannak Telekiben, becsülik is érettük minden pártban, de mivel egyik pártnak sem adta magát oda, elmaradt mellőle mindenik párt. Kapocsnak, kupolatetőnek még mindig kellene, nagyon is kellene a pártoknak, de Teleki igazi szerelme sohasem a politika volt és elhisszük neki, hogy örömest menne, ha eresztenék. Holnap, a programvita befejezése esetében, reflektálnia kellene a vitára, de valószínű, hogy már erre a funkcióra sem vállalkozik. A minttayülés megramulláta. A nemzetgyűlés mai ülése személyes kérdésben való felszólalásokkal kezdődött. Drózdy Győző elmondotta, hogy a választási harcok során volt ellenfelének társasága ellene följelentést tett részint Zalában, részint Veszprémben. Kommunista váddal illették. Közvetlenül a választás előtt Nagykanizsán őrizetbe is vették, de csakhamar szabadlábra helyezték. A veszprémi nyomozás alapján az ügyészség megszüntető határozatot hozott, de ekkor az igazságügyi miniszter elrendelte, hogy a zalaegerszegi ügyészség folytassa ellene az eljárást. A zalaegerszegi törvényszék azonban ezt elutasította. Erre az igazságügyminiszter utasította a veszprémi ügyészséget, hogy tegye magáévá, a vádakat, ö (Drózdy) ez ellen fölterjesztést tett az igazságügyminiszterhez s erre az igazságügyminiszter utasította a veszprémi ügyészséget, hogy terjessze föl az ügyet amnesztiára. (Zaj és mozgás a kisgazdák pártján.) Ő azonban, mint nemzetgyűlési képviselő amnesztiát nem fogad el, ellenben bejelenti mentelmi jogának megsértését. Azután Gömbös Gyula szólalt föl s Pallavicini tegnapi megjegyzésére személyes kérdésben kijelentette, hogy Trebisch Linconnal nem tárgyalt s hogy Magyarországon nincs mellékkormány. A kormányprogram vitája. A kormány programjához elsőnek Letenyei Pál szólalt föl s a falu sérelmeit sorolta föl. Azt mondja, hogy a falu népe örökös zaklatásnak van kitéve s hogy a közigazgatás a falu népe ellen fordult. A kisgazda képviselő végül a szabadforgalom helyreállítását és a birtokreform sürgős végrehajtását követeli. A következő szónok Balla Aladár Angliai és az angol főmegfostottat vette fölös védelmébe Pallavicini tegnapi nyilatkozatával szemben, ő úgy látja, hogy a mi külső politikánk most Ausztria felé terelő-dik. (?) Azután azt kérdezi, hogy ha a királykérdés a belső ügy, akkor miért nem szabad írni róla. Ő szeretné tisztán, látni, hogy a kormánynak mi az álláspontja a királykérdésben, mert eddig csak annyit tud, hogy nagyatádi Szabó a szabad királyválasztás híve. De azért akarják — úgymond — kilőni őt a kormányból. Azzal fejezte be beszédét, hogy nincs bizalommal a kormány iránt. Bodor György, a következő szónok szerint Budapesten rekviráással nagyon sok lisztet lehetne találni. Egyébként sürgeti a közigazgatás reformját, mert szerinte a dzsentrik okozták az ország mai helyzetét. A kisgazdák nagyon rossz helyzetben vannak, nemsokára kénytelenek lesznek az asszonyok Éva kosztümjében járni. A pénzügyminiszter úr a kisgazdákat sújtja majd a legjobban. De — bizalommalviseltetik a kormány iránt. Ezek után Pásztor József a házszabályokhoz szólva, figyelmeztette a nemzetgyűlést, hogy már nagyon sok volt a szóból. Csak önzést és hiúságot tapasztal mindenütt; itt úgy látszik, senki sem akarja a haza boldogulását, ő a vitában azért fel akart szólalni, de elhagyja, mert már sokan elmondották az ő mondanivalóját. A mai napon ezzel bezárult a szónokok sora, akik a kormány programjához szóltak hozzá. De maradt meg szónok holnapra is elég. A lakáskérdés. Orbán Attila indítványt terjesztett elő a lakásmizériák enyhítésére. Ezt az indítványt ma okolta meg. Szerinte lehet építkezni, ez az egyedüli módja a lakáshiány orvoslásának. Adha a kormány kedvezményeket, biztosítson vagyonváltság-mentességet az építkezőknek, akkor majd építeni fognak. A Ház elhatározta, hogy az indítványt annak idején napirendre tűzi. A szónzszék elnöki állása. Az elnök most javaslatot tett a holnapi ülés napirendjére s javasolta, hogy a Ház tűzze ki a többi közt az állami számvevőszék elnöki állására való hármas jelölést is. Ez ellen felszólalt Heincz Károly, aki azt fejtegette, hogy a nyílt alkotmánysértést és flagráns törvénysértést követne el, ha a jelölést megtenné. A törvény előírja, hogy milyen módon történjék a jelölés a legfőbb számszék elnöki méltóságának betöltésére s a nemzetgyűlés nem teheti túl magát a törvényes rendelkezéseken. A főrendiházról szóló törvény nincs eltörülve. A nemzetgyűlés nem állhat a törvények fölött. A nemzetgyűlést a jelölés joga megilleti, ha erre kimondja magát illetékesnek. De előbb az élő törvényt meg kell változtatni, előbb az új törvényt meg kell hozni. Figyelmezteti a nemzetgyűlést, hogy törvénysértéshez,az alkotmány lerombolásához ne járuljon hozzá azzal, hogy az elnök napirendi indítványát elfogadja, mert felelniük kell azért, ha ezt a törvénytelenséget elkövetik. Teleki Pál gróf miniszterelnek hozzászólva a kérdéshez, a maga részéről hozzájárult Hencz Károly álláspontjához, mert hiszen legfeljebb egy kis időkülönbségről van szó és hogyha a Ház legálisabban végezheti el ezt az aktust, akkor nem látja semmi akadályát Hencz Károly indítványa elfogadásának. A Ház erre egyhangúlag hozzájárult Hencz Károly fölfogásához s így a számszéki elnöki jelölést nem tűzte ki a holnapi ülés napirendjére. A pest megyei választások. Az ülés végén trudaváry László sürgős interpellációban tiltakozott a községi választások ellen, amelyeket Pest vármegye alispánja elrendelt. Tiltakozik ez ellen annál is inkább, mert a virilisták nagyrésze zsidó. Interpellációjában azt kérdezte, hogy hajlandó-e a belügyminiszter sürgősen intézkedni az új közigazgatási törvényjavaslat beterjesztésére.s addig is azonnal intézkedni, hogy a törvény megalkotásáig a pest megyei választásokat elrendelő alispáni rendelet visszavonassék és a választások elhalasztassanak. Tomcsányi P. Vilmos mint ideiglenes belügyminiszter azt felelte az interpellációra, hogy a pestmagyei választások kiírásáról tud ebben semmiféle törvénytelenséget nem lát mert a törvény előírja, hogy ha a törvényhatósági bizottsági tagok mandátuma lejár, ki kell irni a választásokat. Ez más törvényhatóságokban is megtörtént s az alispán tehát csak törvényes kötelességének tett eleget. A bél-