Budapesti Hírlap, 1921. február (41. évfolyam, 25–47. szám)

1921-02-26 / 46. szám

Budapest, 1921. XLI. évfolyam, 46. szám Ara 2 korona. Szombat, február 26. UDAPESTI Megjelenik hétfő kivételével mindennap, előfizetési árak:­i egész évre 280 bor., félévre 140 bor., negyedévre 70 bor., egy hónapra 25 bor. ügyes szám ára mindenütt 2 bor. Hirdetéseket Budapesten felvesznek az összes hirdetést irodák. Főszerkesztő: Rákosi Jenő Helyettes főszerkesztő: Csajthay Ferenc ALAP Szerkesztőség: Vili. ker., Rökk Szilárd­ utca 4. sz. Igazgatóság és kiadóhivatal: Vili. ker., József­ körút 5. szám. Telefonszámok : József 43, József 53, József 63, József 23—84. „Hiszek egy Istenben, Hiszek egy hazában. Hiszek egy isteni örök igazszágban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amhen.*‘ Teleki le akar mondani. Budapest, febr. 25. Mialatt a keresztény nemzeti párt tegnap este Andrássy Gyula grófot kikiáltotta vezéré­nek és lakomán ünnepelte, azalt itt a miniszter­­tanácsban Teleki Pál gróf miniszterelnök le­mondási szándékát jelezte, minisztertársai pe­dig őszintén kapacitálták a maradásra. A két eset között csak a pszichológusok találnak össze­függést, egyébként sok nyomós politikai ok ér­lelte meg Teleki szándékát. A­­koalíció keserűségeit még nem felej­tette el, az egységes párt támogatásának gyö­nyörűségeire is melankóliával gondol és most a pártok szövetségével kellene nekifeküdnie a sok nehézséggel fenyegető pénzügyi reformok­nak és hasonló jóknak. Ez a szövetség oly mó­don támogatja, hogy kétségbeejtő bőbeszédű­séggel folytatta a múlt év decemberében meg­kezdett vitát és kritikát a kormány programjá­ról. Annyi közhelyet hordtak össze napról­­napra, hogy az életuntság tünetei ütköztek ki az embereken és elvégre a minis­zerelnök is csak ember. Az egyik szónok ma felkiáltott, hogy az Istenért, ne csináljanak kormányválságot, hiszen annyi a dolog! De azért nem engedett a szóból. Az utána következő szónok is helytelenítette a vita elnyújtását, de azért ő belőle is kikivánko­­zott a szó. Míg a kormány váltakozva kapta a hideg és meleg tussokat, a miniszterelnök bel­ügyminisztert keresett. Elismerte a kisgazdapárt óhajtásának jogosságát, hogy a belügyminiszteri tárcát kisgazdapárti kézbe kell adni, de a keres­gélés közben rá kellett jönnie arra, hogy a kis­gazdapárti választék nem olyan gazdag, hogy belőle a másik szövetséges pártnak is tetsző minniszterre lehetne kihalászni. A kisgazdapárt erősen köti magát olyan belügyminiszterhez, a­ki megregulázza a régi vármegyét. A kisgazda­­párti szónokoknak most legkedvesebb témája a vármegye, a közigazgatás. A vármegyéket okol­ják, hogy a házhelyekről szóló törvényt nem hajtják végre. Akadt egy vármegye, a­melyik kimondta, hogy ez a törvény nem szól neki, mert helyi viszonyai nem teszik szükségessé ezt a reformot. Egyik-másik kisgazda szemében harag és gyűlölet szikrázik, ha a vármegyéről szól. Vas villával szeretné kipiszkálni belőle az urat, hogy ő ülhessen a helyébe. Ilyen hangulat mellett valóban súlyos feladat alkalmas belügy­minisztert találni, a­kit megtűr a kisgazdák gőgje és a­kibe belenyugodhatik a másik szövet­ségesnek a konzervativizmusa. A minisztertanácsot meg a szövetséges pár­tokat konsternálta Teleki lemondó szándéka. A minisztertanács félti a pénzügyi javaslatok és a pártszövetség sorsát, a pártok még nem tart­ják érettnek a helyzetet a maguk számára. A jobboldalon rend állott be, a baloldal, a kis­gazdapárt most kezd nyugtalankodni. A keresz­ténypárt örül Andrássynak, de a párt ereje nem kiadós. A disszidensek még mindig haboznak. Aztán Andrássy ideje sem érett meg. Andrássy most a mézesnapokat élvezi, de mihelyt kor­mányra jutna, a lappangó averziók csőstül­­zú­dulnának ellene. Andrássy és pártja egyelőre várakoznak. Teleki maradása talán megérlelné számukra a helyzetet, hirtelen távozásának kö­vetkezményei kiszámíthatatlanok. A kisgazda­párt kritikus pillanatokat él. Nagyatádi k­ét tűz közé került a saját pártjában. A mérsékeltek színvallásra akarják bírni a liberális blokk dol­gában. A szélsők magukkal akarják hurcolni. A ma esti pártértekezlet döntőnek ígérkezik. Nagyatádi nem nézheti tovább határozatlanul és tétlenül párthíveinek árnyéktáncát, mert megeshetik vele, hogy pártja kettészakad és ő egyedül marad, pedig a mérsékeltek meg a szélsők is ugyancsak erősen kapaszkodnak bele. Azt mondják, hogy Telekit mindez már nem nagyon érdekli. Eféle variációkat már is­mételten át kellett élnie, tehát egy kissé rájuk unt. Most egyik párt sem az ő színeit viseli, de azért az ő címerpajzsa szolgáljon fedezetül. A misszióját befejezettnek tekinti. Vállalkozásá­nak célja a mérsékelt irányú földbirtokreform megalkotása és a konszolidáció megindítása volt. E részben komoly sikerekre mutathat, méltók az ország hálájára. De­­ nem sikerült neki, a­mi legfőbb, mondhatjuk legegyénibb vágya volt: egy viharozó egységes kormány­párt megteremtése. Valamikor meg fogják írni e kísérletének történetét furcsaságaival és ki­­sinyességeivel együtt, nyelvek Teleki messze­­tekintő szándékát meghiúsították. Telekit mindig a helyzet nevében vették rá a kormányzásra. A helyzet sokszor vigaszta­lan képet nyújtott, benne megállóm hajlékony­ságot, ömnegtagadást,­­türelmet és mindenek - fölött érdektelenséget követelt. Ezek az erények megvannak Telekiben, becsülik is érettük min­den pártban, de mivel egyik pártnak sem adta magát oda, elmaradt mellőle mindenik párt. Kapocsnak, kupolatetőnek még mindig kellene, nagyon is kellene a pártoknak, de Te­leki igazi szerelme sohasem a politika volt és el­hisszük neki, hogy örömest menne, ha ereszte­nék. Holnap, a programvita befejezése esetében, reflektálnia kellene a vitára, de valószínű, hogy már erre a funkcióra sem vállalkozik. A m­int­tayülés m­egramulláta. A nemzetgyűlés mai ülése személyes kérdésben való felszólalásokkal kezdődött. Drózdy Győző el­mondotta, hogy­ a választási harcok során volt ellen­felének társasága ellene följelentést tett részint Za­lában, részint Veszprémben. Kommunista váddal il­lették. Közvetlenül a választás előtt Nagykanizsán őrizetbe is vették, de csakhamar szabadlábra helyez­ték. A veszprémi nyomozás alapján az ügyészség megszüntető határozatot hozott, de ekkor az igaz­­ságügyi miniszter elrendelte, hogy a zalaegerszegi ügyészség folytassa ellene az eljárást. A­ zalaegerszegi törvényszék azonban ezt elutasította. Erre­ az igaz­ságügyminiszter utasította a veszprémi ügyészséget, hogy tegye magáévá, a vádakat, ö (Drózdy) ez ellen fölterjesztést tett az igazságügym­iniszterhez s erre az igazságügyminiszter utasította a veszprémi ügyészsé­get, hogy terjessze föl az ügyet amnesztiára. (Zaj és mozgás a kisgazdák pártján.) Ő azonban­, mint nem­zetgyűlési képviselő amnesztiát nem fogad el, ellen­ben bejelenti mentelmi jogának megsértését. Azután Gömbös Gyula szólalt föl s Pallavicini tegnapi megjegyzésére személyes kérdésben kije­lentette, hogy Trebisch­ Linco­­nnal nem tárgyalt s hogy Magyarországon nincs mellékkormány. A kormányprogram vitája. A kormány programjához elsőnek Letenyei Pál szólalt föl s a falu sérelmeit sorolta föl. Azt mondja, hogy a falu népe örökös zaklatásnak van kitéve s hogy a közigazgatás a falu népe ellen for­dult. A kisgazda képviselő végül a­ szabadfor­galom helyreállítását és a birtokreform sürgős vég­rehajtását követeli. A következő szónok Balla Aladár Angliai és az angol főmegfostottat vette fölös védelmébe Pallavicini­­ tegnapi nyilatkozatával szemben, ő úgy látja, hogy­­ a mi külső politikánk most Ausztria felé terelő-­­­dik. (?) Azután azt kérdezi, hogy ha a királykérdés a belső ügy, akkor miért nem szabad írni róla. Ő sze­retné tisztán, látni, hogy a kormánynak mi az állás­pontja a király­kérdésben, mert eddig csak annyit tud, hogy nagyatádi Szabó a szabad királyválasztás híve. De azért akarják — úgymond — kilőni őt a kormányból. Azzal fejezte be beszédét, hogy nincs bizalommal a kormány iránt. Bodor György, a következő szónok szerint Bu­dapesten rekvirá­ással nagyon sok lisztet lehetne ta­lálni. Egyébként sürgeti a közigazgatás reformját, mert szerinte a dzsentrik okozták az ország mai helyzetét. A kisgazdák nagyon rossz helyzetben van­nak, nemsokára kénytelenek lesznek az asszonyok Éva kosztümjében járni. A pénzügyminiszter úr a kisgazdákat sújtja majd a legjobban. De — biza­lommal­­viseltetik a kormány iránt. Ezek után Pásztor József a házszabályokhoz szólva, figyelmeztette a nemzetgyűlést, hogy már nagyon sok volt a szóból. Csak önzést és hiúságot tapasztal mindenütt; itt úgy látszik, senki sem akarja a haza boldogulását, ő a vitában azért fel akart szólalni, de elhagyja, mert már sokan elmon­dották az ő mondanivalóját. A mai napon ezzel bezárult a szónokok sora, a­kik a kormány programjához szóltak hozzá. De maradt meg szónok holnapra is elég. A lakáskérdés. Orbán Attila indítványt terjesztett elő a lakás­mizériák enyhítésére. Ezt az indítványt ma okolta meg. Szerinte lehet építkezni, ez az egyedüli m­ódja a lakáshiány orvoslásának. Adh­a a kormány ked­vezményeket, biztosítson vagyonváltság-mentess­éget az építkezőknek, akkor majd építeni fognak. A Ház elhatározta, hogy az indítványt annak idején napirendre tűzi. A szónzszék elnöki állása. Az elnök most javaslatot tett a holnapi ülés napirendjére s javasolta, hogy a Ház tűzze ki a többi közt az állami számvevőszék elnöki állására való hármas jelölést is. Ez ellen felszólalt Heincz Károly, a­ki azt fejtegette, hogy a nyílt alkotmány­sértést és flagráns törvénysértést követne el, ha a jelölést megtenné. A törvény előírja, hogy milyen módon történjék a jelölés a legfőbb számszék el­nöki méltóságának betöltésére s a nemzetgyűlés nem teheti túl magát a törvényes rendelkezéseken. A főrendiházról szóló törvény nincs eltörülve. A nemzetgyűlés nem állhat a törvények fölött. A nem­zetgyűlést a jelölés joga megilleti, ha erre kimondja magát illetékesnek. De előbb az élő törvényt meg kell változtatni, előbb az új törvényt meg kell hozni. Figyelmezteti a nemzetgyűlést, hogy törvénysértés­hez,­­az alkotmány lerombolásához ne járuljon hozzá azzal, hogy az elnök napirendi indítványát elfo­gadja, mert felelniük kell azért, ha ezt a törvény­telenséget elkövetik. Teleki Pál gróf miniszterelnek hozzászólva a kérdéshez, a maga részéről hozzájárult Hencz Ká­roly álláspontjához, mert hiszen legfeljebb egy kis időkülönbségről van szó és hogyha a Ház legálisab­­ban végezheti el ezt az aktust, akkor nem látja semmi akadályát Hencz Károly indítványa elfogadásának. A Ház erre egyhangúlag hozzájárult Hencz Károly fölfogásához s így a számszéki elnöki jelölést nem tűzte ki a holnapi ülés napirendjére. A pest megyei választások. Az ülés végén trudaváry László sürgős interpel­lációban tiltakozott a községi választások ellen, a­melyeket Pest vármegye alispánja elrendelt. Tiltako­zik ez ellen annál is inkább, mert a virilisták nagy­része zsidó. Interpellációjában azt kérdezte, hogy hajlandó-e a belügyminiszter sürgősen intézkedni az új közigazgatási törvényjavaslat beterjesztésére.­­­s addig is azonnal intézkedni, hogy a törvény megalko­tásáig a pest megyei választásokat elrendelő alispáni rendelet visszavonassék és a választások elhalasz­­tassanak. Tomcsányi P. Vilmos mint ideiglenes belügy­miniszter azt felelte az interpellációra, hogy a pest­­magyei választások kiírásáról tud­ ebben semmiféle­­ törvénytelenséget nem lát mert a törvény előírja,­­ hogy ha a törvényhatósági bizottsági tagok mandá­­­­tuma lejár, ki kell irni a választásokat. Ez más tör­vényhatóságokban is megtörtént s az alispán te­­­­hát csak törvényes kötelességének tett eleget. A bél-

Next