Budapesti Hírlap, 1921. április (41. évfolyam, 69–93. szám)
1921-04-12 / 77. szám
Kedd, áprils 12. Budapest, 1921. XLI. évfolyam, 77. szám Megjelenik hétfő kivételével mindennap. KfOxeMsl áraxi Egot* .rr. 440 kor., litérra S20 kor., o.gz.ó*.T4 110 kor., *S3 hónapra 40 kor. Egyaa azimára mindentttt a kor. Hirdetéseket Budapesten felvesznek az Esazea hirdetési Irodák. Főszerkesztő: Rákosi Jenő Helyettes főszerkesztő: Csajthay Ferenc Szerkesztőség: Vili. ker., Bükk Szilárd utca 4. sz. Igazgatóság és kiadóhivatal: Vili. ker., József-körút I. szám. Telefonszámok: József 43, József 53, József 63, József 23—84. „Díszek egy Istenben, hiszek egy hajúban. Hiszek egy isteni örök igazságban. Hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen.* Tisza gyilkosai. Budapest, ápr. 11-Holnap, keddenkezdődik a törvényszéki végtárgyalás ama züllött had ellen, a mely, korának elvetemült söpredéke, ki tudja tervezni svégre tudta hajtani egyik legnagyobb, legbecsületesebb és legmagyarabb magyar ember lelketlen, cinikus és gyáva megölését. Ezzel lemegy rólunk talán az a bélyeg, hogy ilyen égbekiáító gaztettet el tudtunk viselni , megtorlatlanul hagyni több mint két éven keresztül. Ez maga oly jellemző volt ennek a mai nemzedéknek a tükrén, amely sok mindenfélét megmagyaráz, ami még rajtunk ezen kívül megtörténhetett, de semmi semtudja megmagyarázni ezt a tényt magát, hanem ha egy új vizsgálat, új nyomozás, mégpedig nem a szorosabban vett gyilkosok és felbujtók, hanem azok ellen, akik az akkori gátszakadás folytán felkaptak a szennyes hullámokra, melyek minden jót eltemettek s irányitói voltak — vagy kizsákmányolói az uralkodott szellemnek. Mert hiszen nem azt panaszlom én fel, hogy a nemzeti tanács erőszaka és a proletárdiktatúra terrorja alatt, amikor a közhatalmat a főváros utcáin és a vidéki országutakon száguldó, hóhérmunkára szegődött legények képviselték, hogy ekkor senki sem gondolhatott a gyilkosság üldözésére. Hiszen akkor a polgárság, a hatóságok, a közintézmények, a nemzet és históriája, a templomok voltak az üldözöttek, akkor senki sem ért rá, seriése vehette a fejébe, hogy az országos uralmat gyakorló gyilkosok üldözését követelje. De ami azóta történt, jobban mondva nem történt. Nézzétek meg, ha közel vagy távol valami gyilkosság esik körülöttünk. Mint a vadászfalkát szabadítják el a „detektív-csoportokat"a lapokra nézve megszűnik a papírhiány, ami csak azt jelenti, hogy országos vagy nem országos, kultúrás, művészi, társadalmi, fővárosi és akármi ügy jelentőségét veszti s csak az a fontos, hogy kit vettek a detektívek gyanúba s mely nyomokon indul az üldözés és van-e kilátás arra, hogy emberileg belátható időn belül ezt vagy azt a gyilkosság gyanújával terhelt embert elfogják s a kérlelhetetlen bírói igazságszolgáltatás széke elé állítsák. Tisza nagy zuhanását halálos csend fogadta, borzalmas némaság kisérte és mint mikor a kopó felvukkant, mert a fenevad nyomát érzi a szimatja: ha itt-ott felmerült a kérdés, halavány kísérlet maradt minden. Ha valaki egy kis gyertyát mert gyújtani, hogy bevilágítson ez ügy pokoli sötétségeibe, mint liz-husz hatalmas tenyér nyúlt volna ki egyszerre feléje, hogy eloltsa. Végre a katonai hadbíróság vágta bele bírói báróját ebbe a kívül oly hatalmasnak látszó, belül oly rothadt és pudvás fába. Majd jött a polgári büntetőbíróság is és holnap felvonul nemzedékünk söpredéke és szemétje, hogy farkasszemet nézzen a sorsával és az igazsággal. Tisza István: E napokban ez „ember" szelleme itt fog járni közöttünk. Sebei beszélni fognak. Utolsó mondásának szárnya csattogását fogjuk hallani. Sokaknak a lelkét fel fogja emelni, meg fogja edzeni. Sokaknak a lelkiismeretét meg fogja kísérteni és lesznek, akik kezükben szorongatni fogják zavarukban Judás bűnbánó kötelét. Öt nyíl fúródott Szent Sebestyén testébe, öt golyótól lelt mártírhalált Tisza István. Sokan siratják őt, de legjobban az egész ország maga. Mint egy fájdalmas anya, úgy tartja ma már ölében Magyarország ennek az 5 nagy fiának az emlékét. Akad még pogány, csúfjára a keresztény világnak, aki még a halottra is rálövöldöz, de ez a lövedék, mint mikor a toros vitéz rácélozott Kinizsi sírkövére, ma már visszapattan a lövöldözőre. De Tisza István árnyát nem az fogja megengesztelni, ha gyilkosai megfizetikvérükkel a vérét —■ haj, hitvány fizetés lenne ez, — hanem ha kiontott véréből az ő szelleme kifárnád és bevonul minden magyar lelkébe. Mert igazságtételre van, de bosszallásra nincsen szüksége ez országnak. A mi nélkül azonban el nem lehet, az az a lélek, melyet gyilkosai megöltek a testében, mely azonban halhatatlan, azonos a magyar nemzet géniuszával és él mindnyájunkban, akik hiszünk Istenben, magunkban és a nemzetben. ______ A német császárné meghalt A hollandiai doorni kastélyból kelt távirat jelenti, hogy Auguszta Viktória német császárné ma reggel négy hét órakor csendesen elhunyt. . Olyan ez a hir, mint megrendülése egy óriásnak, a németségnek, melynek testben egy atomja, asszonyainak lélekben, egyéniségében, tevés-verésében kifejezője, reprezentánsa volt Auguszta Viktória császárné, a német birodalom első asszonya. Asszony volt, anya volt, német volt utolsó csepp véréig, lelke végső megrezdüléséig, mint az egész császári család, mint gyermekei, akiket az anyatej, az anyai szív virágoztatott ki a német tetevényből kisarjadt elpusztíthatatlan törzs pompás virágaivá. Hazájától messze az idegen Dómban állítják föl a császárné ravatalát, ám bizonyos, hogy az egész német nép levett kalappal, magába merülte rójja le kegyelete adóját a legelső német asszony emlékének, aki kétszer vesztette el hazáját. Auguszta császárné a Schlesusig-Hohlein-Londenburg-Augustenburg uralkodócsaládi sarja volt. Még gyermek, a mikor a németek az 1884. évi háború után elveszik Auguszta apjának országát s az engesztelhetetlennek tetsző gyülölséget. Auguszta egyenlíti ki, a mikor 1881-ben férjhez megy Vilmos porosz herceghez. Az elveszett ország helyett íme újat, nagyobbat juttat neki a sors s kiváló első aszszonya lesz egy pompás népnek, hitvese a nép első férfiának, a kinek sok hibát róhatnak fel, de a ki talpig férfi volt, erős volt, nagy volt, császár volt, mint egyivású uralkodótársai között egyik sem. És hogy II. Vilmos olyan uralkodó tudott lenni, amilyennek az egész világ ismerte, elismerte és félte, abban igen nagy része volt Augusztának, a csöndes hitestársnak. A férfi akkor tudta erényeit és erejét kivirágoztatni, ha igazi nő áll az oldalán. Ilyen volt Auguszta. Hitves volt, anya volt, nő volt. Egyszerű, józanul okos, jó, egész férfinek egész asszony-felesége, aki sohase politizált, hanem megértetk, és teljesítette az asszony igazi élethivatását, mely abban merül ki, hogy másokért élt. Kis családjáért, a Slohenzollernekért és a másikért, a nagyért, mely — úgy kelett hinnie, — az előbbivel egy — a németségért. Ezt a hitét könyörtelenül tépte szét a háború vége. A háborús években tapasztalt szenvedések a jótékonyság ezer formánban még közelebb hozták népéhez. .ím, a kik a nép nevében tettek-vettek ellökték a kezet, mely oly sok sebet hegesztett. Összeomlott a trón, az ország, a császárnak idegenben kelett menedéket keresni s hitvese betegén követte. A nagy német birodalom ezer sebből vérzik. Minden buja, bánata, gondja, fájdalma, egész sorsa benne zokogott abban az asszonyi lélekben, amely a doorni park fái alatt teljesen összeroppanva, a tavasz egy hús reggelén kiégett. Őszinte részvétünk a németségnek és a császárnak, aki elvesztette országa után hűséges hitvesét. Mi magyarok, hiszünk a föltámadásban és kegyetlennek érezzük a sorsot, mely a német nagyasszonynak, a buzgón hivő léleknek nem engedte megérni ezt a föltámadást. A császárné holttestét hazaszállítják és a hazaszállítás után egy-két napra felravatalozzák Potsdamba it. A temetésen csak a császári család tagjai és az egykori udvar legbensőbb személyiségei vesznek részt. A halottszállító vonat megérkezésének és a gyászszertartásnak közelebbi időpontját titokban tartják. A politikai egyesületek szombaton a Wild-parktól az antik templomig terjedő útvonalon sorfalat fognak ásani. A német tisztek szövetsége felszólította tagjait, hogy négy héten keresztül gyászszalagot viseljenek. A német nemzeti néppárt elhatározta, hogy a temetés napján lehetőleg az egész országban gyászünnepségeket rendez. A Hét piri tárgyalása. A kisgazdapárt átlánoglalása. — Bíznak a megegyezésben. — A kisgazdapárti belügyminiszter. — A nemzetgyűlés csütörtökön ülést tart. « A helyzet alkalmasint már holnap végképpen tsztázódik és a válság simán, néhány személyváltozással véget ér. A kisgazdapárt intézőbizottsága ma szabatosan pontokba foglalva megállapította kívánságait. Az intézőbizottság ülése után a párt tagjai bizalmas tanácskozást tartottak, melyen nagyatádi Szabó István miniszter is részt vett. Kimondották, hogy a párt megbízottai holnap együtt tárgyalják meg a keresztény nemzeti egyesülés pártjának küldötteivel azokat az irányelveket, melyek alapján a kormányt támogatni kívánják. A tanácskozásban Teleki Pál gróf miniszterelnök is részt vesz. A miniszterelnök itt nyilatkozni fog Gratz Gusztáv külügyminiszter legutóbbi beszédéről és arról, hogy a király manifesztumát kormányzati ténynek tekinti-e, vagy sem. A miniszterelnök, mint a pártban mondották, nyilván megnyugtató nyilatkozatot fog tenni. A küldöttek azután jelentést tesznek eljárásukról a két párt intézőbizottságainak és azután a két párt, alkalmasint szerdán, külön-külön értekezleten határoz a kormánnyal szemben való álláspontjáról. A kisgazdapárt kívánságait egyébként ma a következő pontokba foglalta: 1. A párt a szabad királyválasztás álláspontján van, de a királykérdés gyakorlati megvalósítását arra az időre halasztja, amikor az ország minden idegen befolyástól mentesen dönthet ebben a dologban. 2. A sajtórrommal együtt a sajtószabadság sürgős visszaállítását kívánja. 3. Kívánja továbbá az atotmány-jogi reformok megalkotását, nevezetesen a községi és törvényhatósági választói jog reformját, a képviselői választói jog reformját, a felsőház reformját és végül az államhatalmi főtényezőknek, a király és az országgyűlés egymás közt való viszonyának rendezését. A kisgazdapárt e kívánságait nem ultimátumként szegzi a kormánynak, mert nem akarja kiélesíteni a válságot, úgyszintén elkerülni óhajtja a nemzetgyűlés fölshajlását is, mert mint a pártban hangozatták, ez nem érdeke sem az országnak, sem a pártnak. " Mondották azt is, hogy Gratz távozásával a válság méreganyaga megszűnt és mivel a belügyi tárcát a kisgazdapárt kapja, a személyi kérdéseket is e intézetteknek tekintik. Megemlítjük még, hogy a tanácskozás során Szabó István miniszter szólott a kormányzónál történt audienciájáról és ismertette a heyzetet. Arra kérte a pártot, hogy ne borítsa föl a helyzetet és tegye lehetővé már a fontos pénzügyi és gazdasági javaslatok miatt is a nemzetgyűlés nyugodt és eredményes munkásságát. Bejelentette még, hogy a kisgazdapárt négy tárcát kap: a földművelésügyit, a belügyit, az igazságügyit és a közérelmező miniszteri tárcát.. A miniszter azt hiszi, hogy szerdán estig véget ér a válság és csütörtökön a nemzetgyűlés már ülésezhetik.