Budapesti Hírlap, 1930. június (50. évfolyam, 123-145. szám)
1930-06-29 / 145. szám
20. [férni kávéház, Buda legkellemesebb terraszán esténként" ICzicza «Józsi is muzsikál I I., Krisztina-körtet 81. sz. * Telefon? Automata 502—07 I Premier a Ligetben A Budapesti Színház nyári 1.. újdonsága A sült libával és a többi primőrrel együtt megérkezett az új ligeti darab is, amely nélkül Pest nyara talán nem is lenne teljes. A nyári FWd-darab hozzátartozik Pesthez, várnak rá, Mulatnak rajta. Az idei Föld-revünek pénteken teste volt a bemutatója a régi kedvvel, sőt a régi megszokott kissé „link“ címmel is. Ezúttal „Jaj de ki vagyunk!“ címmel gyűjtötte egybe Feld Matyi kilenc zeneszerző és öt versíró ötleteit. Az új revünek pesti minden ötlete, pesti minden figurája, annak ellenére, hogy Gandhitól kezdve Galli Curciig minden aktualitást megtalálunk benne. Feld ezúttal hatásosabban és ízlésesebben írta meg a revüt, mint az eddigieket. A vidám darab zenéjét Ábrahám Pál, Predszky Miklós, Farkas Imre, Garay Imre, Lajtai Lajos, Márkus Alfréd, Radó József és Szántó Mihály szerezték. Különösen nagy sikere volt Fejes Teri pompás belépő számának, amelyet egy fiatal tehetséges muzsikus, Pán György szerzett. • A kitűnő Fejes Teri volt egyébként is a darab éltető lelke; alakítása roppant derűs és közvetlen. Nagy sikere volt Keglevich Mariettának és Lészay Katónak is. Külön fejezetet érdemel Kmockné, akinek különösen groteszk és egyéni humora kitűnően érvényesül az efféle darabokban. A férfiak közül ki kell emelni Kabos Gyulát és Mák Gerőt, a két egészen kivételes tehetségű színészt A rendezés munkáját Tihanyi Vilmos, a Király Színház főrendezője látta el pompásan, míg az előadást Szántó Mihály vezényelte. * (Garas Márton temetése.) Garas Márton, a korán elhunyt színművész és filmrendező temetése vasárnap délelőtt fél 12 órakor lesz a rákoskeresztúri temetőben* (A Weekend Élet) új száma bejelenti, hogy akciója a népszigeti út megjavítására, sikerrel járt. Illusztrált cikk ismerteti az érdekes solymári Ördöglyuk-barlangot. Illusztrált cikk a hullámfürdőről, a lágymányosi ingyen strandról, motoros weekend és számos kép teszi változatossá a szépen kiállított füzetet. GYERMEKEINK TANULJANAK NÉMETÜL! A „Fräu’ei-t“ pótolja, Az isíddai nyelvoktatást kiegészíti. A nyelvtanulást kedves szórakozássá varázsolja a MEIN DEUTSCHER FREUND Az egyetlen magyar szellemben szerkesztett képes, német gyemekujság. Szemléltetően, játszva szeretteti meg a német nyelvtanulást. Megjelenik 2 hetenként. Negyedévre . . p 1'60 ------————• Itt levágandó!................. Budapesti Hírlap könyvesbaltjának Budapest, VI!!., Józsefféra! 5 *Megrendelem Önöknél a „Mein Deutscher Freund“ gyermeklapot a május 1-én megjelent 1. számtól kezdve 7 évre P 1‘60 *1-2 évre P 3'20 az összeget egyidejűleg utalványozom; — az összeget postai levéljegyekben mellékelem; — postai 1P575 számú csekkszámlájukra az összeget befizettem. ’ •Olvasható címet kérünk. A nem kívánt mód törlendő. .H. 1930, Június29, vasárnap 1 Figdor bácsi, a műkincsei és a szép nők Nemrégen zajlott le Bécsben a világhírű Figdor-gyűjtemény egy részének árverése. A gyűjtemény másik része ősszel Berlinben kerül kalapács alá, de az eddigi eredmény is sok millióra rúg. Ebből az alkalomból egy sereg visszaemlékezés jelent meg a különböző külföldi újságokban és folyóiratokban az agg korában elhunyt Figdor Albertról, így igen jellemző és kedves sorokat olvashattunk a Querschnitzben Grümwald Misa tollából, amelyeket a Budapesti Hírlap olvasói számára itt közlünk : — Időszerű most Figdor bácsiról megemlékeznünk. Kevesen vannak a mai időkben, akik annyira megérdemelnék a gyűjtőnevet, mint ez a finom, öreg úr, akiért egymagáért érdemes volt Bécsbe utazni. Célszerű volt azonban, ha őt csinos, fiatal hölgy társaságában keresték föl, mert csak ekkor fogadta igazán szívesen a látogatást és ekkor tálalta ki összes kincseit. — Kétszer kereste® föl — írja Misa Grünwald. — Egyszer atyámmal, de akkor csak rövid ideig lehettünk nála; az öreg úr gyöngélkedett. Nővére, egy hímzett kötényes, törékeny, kis, idős hölgy, aki Eigdort gondozta, hamar uzsonnázni küldte az öreget és félóra múlva udvariasan tudomásunkra hozta, hogy bátyjának már aludni kell menni. Szóval vége a látogatásnak. — Ekkor csak fölületes benyomást nyerhettem a gyűjteményről. De ez is elegendő volt, hogy elcsodálkozzam a kincsek mérhetetlen halmazán. Rendről szó sem lehetett. Alacsony, kevéssé otthonos szobák hosszúsorában a padlótól fa mennyezetig minden zúg tele műtárgyakkal. Képek a falhoz állítva, asztalhoz támasztva, az öreg bútorok roskadásig megterhelve régi holmikkal. Gótikus szekrényke mellett reneszánsz bronzok, mulatságos tintatartó, furcsa antik kés, csodálatosan vésett lakat, XIV. századi páncél, díszes fegyver, régi dalmát ékszer, korai csúcsíves menyasszonyi fejék, francia ereklyetartó, X. századbeli aquamanile, zománcos plakett, elefántcsont Madonna és X X.VII. századi miniatűr. A már erősen rövidlátó és töpörödött Figdor bácsi mégis tökéletesen kiismerte magát. Tudta a legkisebb tárgy helyét és ha valamiről beszélt, mindjárt megtalált mindent. — MásodízbenFéreg Gábortól, a budapesti Szépművészeti Múzeum néhai igazgatójától, aki jó ismerőse volt Bigdornak, kaptam ajánló sorokat hozzá és ehhez az öreg úr több figyelemre méltatott. Még szívesebben fogadott azonban pár nap múlva, midőn egy szép magyar nővel kopogtattam be hozzá. Öt perce múlva már egészen belemelegedett az öreg, egyik szobából a másikba, asztaltól-asztalhoz vezetett, ormótlan kulcsokkal régi szekrényeket, fiókokat nyitott ki, ahonnan a legcsodálatosabb, a legkülönlegesebb holmikat kaparászta elő, melyek gyűjteményének igazi nevezetességei voltak. A magyar hölgyet pedig karonfogta és mint egy fiatal gavallér vitte lépésről-lépésre, sőt gondos nővérét kedves szavakkal mindjárt eltávolította. Megkérte, hogy fekete kávét készítsen. — Apró Sévres-csészékkel kezünkben sétáltunk így tovább. Mialatt a műtárgyakat vizsgáltam és jegyezgettem, a nyolcvanéves Figdor bácsi a hölgynek udvarolt, nevetgélt, csacsogott. Velem már nem is törődött, nyugodtan hagyott időt mindent tüzetesen megszemlélni. Most fölemelhettem a földről a képeket, ablakhoz vihettem, hogy ott jobban láthassam őket, megfoghattam a műtárgyakat, megsimogathattam a bronzokat. Az ember sokszor csak így élvezi igazán a holmikat. Abban áll az igazi műélvezet, ha kezünkbe vehetjük, megforgathatjuk a műtárgyakat, így éljük át igazán szépségüket, való lényüket, amit nélkülöznünk kell a múzeumokban, az üveges vitrinek előtt, így nyugodtan szemlélve, megértettem, hogyan élhet egy ember évtizedekig ilyen szobákban és hogy milyen élvezet hosszú évek fáradtságos utazásainak, tanulmányainak eredményeit így összegyűjteni és velük állandóan együtt lenni. Ezek a holmik Figdor lelkén, szeretetén keresztül megelevenedtek, már nincs bennük semmiféle muzeális, történeti ridegség, újra élik régi életüket, feltámadtak, megnőttek, halhatatlanná lettek. . (Sziperey Júlia „a feleségek felesége“, a múlt századnak talán legérdekesebb magyar asszonya vett.) Nagy pere e napokban zárult le egyrészt, eddig kiadatlan leveleinek és emlékiratainak, másrészt Sterczeg Ferenc költői remekművészek megjelenésével. A közvélemény annak idején igazságtalanul ítélte el Petőfi Sándornét. Herczeg Ferenc a költő csodálatos intuíciójával megértette és megvédte őt és a művének megírása után a nyilvánosságra került adatok mindenben igazolták azt a mesteri arcképet, amelyet Júliáról festett. Műve, amely mint olvasmány minden regénynél érdekesebb: a világirodalom legcsődalatosabb védőbeszédeinek egyike, amely Herczeget költői tehetségének teljességében mutatja meg. „Szendrey Júliát“ a télen mutatta be a Nemzeti Színház. A színmű könyvalakban még nem jelent meg és az Új Idők olvasói részesülnek először abban a rendkívüli élvezetben, hogy Herczeg Ferenc színművét nyomtatásban is megismerhetik. Az Új Idők szépirodalmi hetilap második félévében, melynek első száma június 29-én jelenik meg, kezdi meg a „Szendrey Júlia“ közlését. Ugyanebben a számban veszi kezdetét Ludwig Wolffnak, a németek egyik legnépszerűbb írójának, Smarra című regénye, mely a kitűnő írónak legizgalmasabb, legpompásabb alkotása. Gadó István dr. ítélőtáblás tanácselnök „A bíró és az ember“ című, mély, tartalmas cikkben ismerteti a bíró emberi problémáit. Két elbeszélés, Kosáryné Réz Lola és az angol D. Henry tollától, gazdagítja még a füzetet, melyet két vers és Krónikás Kis tárcája díszít. Új rovat indult meg, az Elfelejtett írók, elfelejtett írások. A bevezető közlemény Lövik Károllyal, a fiatalon elhunyt kiváló íróval foglalkozik. Zsigray Julia fina cikkét Kiss Józsefről, a szokott kedvelt rovatokat: Gasztronómiát, Kertészetet, Szépségápolást, Rejtvényrovatot, Szerkeszti üzeneteket találjuk még a Péter és Pál-kor megjelenő számban. Bárkinek küld díjtalanul mutatványszámot a kiadóhivatal, VI., Andrássy út 16. Előfizetési díj negyedévre 6.40 pengő. * (Kölcsey Dezső: „A Kölcsey, máskép Szentes Mágocs-nemzetség“.) Ebben az irodalomtörténeti és történetfilozófiai nézőpontból egyaránt értékes tanulmányban egy család életén át benne van a közép-, s az ezt követő kor magyar társadalmának egész élete. Kölcsey Dezső, a szerző, az előszóban írja: „. .. meg kellett írnom, hogy a Kölcsey Ferenccel rokonlelkek tisztán láthassák azt a talajt, amelyből kinőtt..Ez a legnagyobb mértékben sikerült is neki: ez a tanulmány nagy mértékben hozzájárul azoknak a lelki rugóknak a megértéséhez, amelyek a nagy költőt tettekre indították. Az ő faj- és hazaszeretetének fája nagyon mélyre bocsátotta gyökerét; ezek a gyökerek nagyon mélyről szívták az éltető nedvet; a magyarság bölcsőjéig, annak őskoráig nyúlnak vissza azok. Kölcsey Dezső értékes és élvezetes nyelven megírt tanulmánya figyelemreméltó adatokkal gazdagítja a magyar..szellemtudományokat. * (Fényképezés és reklám.) (Péchi József könyve.) Külföldön már régóta szokásos a plakát és hírlapi hirdetés mellett a reklámfényképezés. A gyáripar és kereskedelem vezető tényezői rájöttek, hogy a kitermelt, vagy eladásra kerülő árucikk ízléses kiállítása fokozza annak kelendőségét és erre legkedvezőbb módozat az áru rendeltetését, vagy lényegét feltüntető reklámfénykép. Péchi József német és angol nyelven megjelent, szépen illusztrált könyve részletesen kifejti a reklámfénykép gyakorlati jelentőségét és önkénytelenül is felveti a kérdést, hogy nálunk miért nem foglalkoznak intenzívebben vele az illetékes szakkörök. Hiszen a reklámfénykép bevezetése kétségkívül egyik lendítő kereke lehetne a pangásnak indult kereskedelemnek és gyáriparnak. * (Egy XVII. századi Szent Imre-dráma a Fővárosi Könyvtárban.) Szent Imre jubileuma alkalmából nagy buzgalommal gyűjtötték össze a szent királyfi életére és jelentőségére vonatkozó irodalmi emlékeket. A Fővárosi Könyvtár a Szent Imreirodalom összefoglalásához értékes adalékkal kívánt szolgálni akkor, amikor a birtokában lévő egyetlen ismert, 1626-ban Uilingenben előadott Szent Imre tárgyú iskoladrámának szövegét hasonmás kiadásban újra közzétette. Az iskoladráma a diangeni jezsuita irodalom egyik terméke, mely az akkor szokásnak megfelelően a dráma szövegének tartalmi kivonatát közli, három felvonásban és huszonnégy jelenetben. Címe a következő: „Emericus, oder Comedi von dem heiligen Emerico, des II. Stephani Königs in Ungarn Sohn.“ A szöveg elejéhez a szerző Szent Imre-életrajzot adott, a végén pedig a dráma előadásánál szereplő személyeket sorolta fel. A Fővárosi Könyvtár a kiadás elé írt előszóban a dráma irodalomtörténeti feldolgozását, ismertetését és jellemzését, a jezsuita iskoladráma kutatóinak figyelmébe ajánlja. * („A Sajtó“ című sajtóügyi tudományos folyóirat, melynek szerkesztője Wünscher Frigyes dr., a legnagyobb újságíró szervezetek hivatalos lapjukká tették, s a folyóirat ezévi júniusi száma már mint a Magyar Újságírók Egyesületének, a Magyar Hírlapírók Országos Nyugdíjintézetének, az Újságírók Szanatórium Egyesületének és az Otthonírók és Hírlapírók Körének hivatalos lapja jelent meg. Ezüst evőkészletek, nászajándékok, , J J olcsón kaphatók- Schmelzer Benő. SZ CL CK Karoly' !törut 2Sonnyárosscáza kapuja luejlstw JARDINI Erzsébet királyné-út 1. Tel.: Zugió 70-07 A kacagtató júniusi műsor utolsó 2 napja MADELINE, SYDNEY PON-PONI INGE KANA A folyóirat bő tartalmából a következő cikkeket emeljük ki: Harsányi Zsolt: „A sajtó magyarsága“; Motkó Géza: „Szenzációhajhászás és demokrácia“; Süle Antal: „A modern hírlapírás és a rádió“; Pásztor Mihály: „Rózsa Károly“; Miklós Jenő: „Harsányi Kálmán“; Horvátth Dániel dr.: „Sajtójog és sajtószabadság Angolországban“; Historicus: „A Hírmondótól a Híradóig“. Azonkívül „Hazai sajtó“, „Külföldi sajtó“ és „Egyesületi élet“ című rovatok egészítik ki a lap tartalmát. A júniusi szám melléklete: Az Újságírók Szanatórium Egyesülete XII. évi jelentése. * (A Takarékossági Bizottság rajz- és festménykiállítása.) Az Országos Takarékossági Propaganda Bizottság által kihirdetett középiskolai -takarékossági pályázatra beérkezett legjobbnak talált 170 rajzot és festményt a m. kir. postatakarékpénztár székházában (V., Hold utca 4. IV. 50.) kiállították. A kiállított anyagot a bizottság július 1-én, kedden déli egy órakor a budapesti pénzintézetek vezetőségeinek, valamint a sajtó képviselőinek is bemutatja. * (A főváros főiskolai képzőművészeti díjainak nyertesei.) A fővárosnak a Képzőművészeti Főiskola tehetséges növendékei jutalmazására alapított ösztöndíjat ma ítélték oda. A bizottság a két festőművészeti ösztöndíjat Domanovszky Endre és Piri József növendékeknek, a szobrászati ösztöndíjat vitéz Szabados Bélának adományozták. Egy-egy ösztöndíj 800 pengő. A díjazáson kívül dicséretben részesítették Szeremcsy Zoltán festőművésznövedékeket, továbbá Tápay Andor és Ispánky József szobrászművésznövendékeket. KÖNYVUJDONSÁGOK Mussolini, Benito: Mein Kriegstagebuch. Mit 8 Abb. Zürich. Amallhea. 9.68 P. Boeselager, Albert, Freiherr: Silberstifte auf meinen Büchsen. Erinnerungen eines rheinischen Weidmanns. Berlin. Parey. 1891. 7.60 P. A’icolson, Harold: Die Verschwörung der Diplomaten. Aus Sir Arthur Nicolsons Leben, (1849—1928.) Frankfurter Societätsdruckerei. 455 1. 22.— P. Hansel, Paul: Die Wirtschaftspolitik Sowjet-, russlands. Tübingen. Mohr. 204 1. 12.— P. Laur, E.: Einführung in die Wirtschaftslehre des Landbaus. Berlin. Parey. 346 1. 28.80 P. Colette: Sido. Roman. Ferenczi et fils. 180 1, 3.60 P. Debeney, Général: Sur la sécurité militaire de la France. Payot. 130 1. 5.40 P. J. Hankiss et G Juhász: Panorama de la littérature Hongroise contemporaine. Paris. Kra. 328 1. 6.— P. Páráin, Charles: La vie de Ramses II. Paris, Gallimard. 248 1. 4.50 P. Rccouly, Raymond: Louis Philippe. Roi des fran?ais. Le chemins vers le tróné editions de France. 6.— P. Fraccaroli, A.: American girls. Roman. Amo-* nesta Verlag. 319 1. 7.50 P. White, Charles: The bungalow book. Lon-: don. Macmillan. 220 1. 11.43 P. Topa, Ishwar Nath: The growth and deve-. lopment of national thought in India. Gruyier. 1930. 16.— P. Report of the Indian Statutory Commission. Volume 1. Survey. (Simon-jelentés.) Presented by the Secretary of State for the Home Department to Parliament by the Comm, of His Majesty. 1930. London. H. M. S. O. 4071. 5.46 P. Papini: Szent Ágoston. Fordította Dr. Révay József. Előszót irta Dr. Vass József miniszter . . P 5.80 Dr. Benedek L.: Szent Imre és kora ............................ . . P 2.40 Ybl Ervin: Toscana szobrászata a quattrocentoban 2 kötet, mustrálva ...................P 40.— Kiss József összes költeményei III. kötet . .......................P 4.— Az előzőleg megjelent I. (P 4.—) és II (P 3.—) kötetek kiegészítése. Bíró Lajos: Molitor ház (új kiadás) ...............................................P 2.40 Lorna Lea: Asszonyok. Regény. (Hat asszony élete: Minden aszszony élete) .......................P 3.— F. X. Kappus: A tenniszbajnoknő. Regény. (168 oldal) . . . . P 2.80 Courths-Mahler: A sziget hercegnője ..........................................P 3.— Kosáryné Réz Lola: Porszem a napsugárban. Regény. . . . P 4.— Gyermekeknek: Az Én Újságom Könyvtárában: Avar Gyula: Aranyszívű Jancsi P 2.60 Kaphatók BUDAPESTI HÍRLAP KÖNYVESBOLTJÁBA!, BUDAPEST, VIl., JÓZSEF-KÖHUT 5.