Budapesti Közlöny, 1867. szeptember (1. évfolyam, 142-166. szám)

1867-09-27 / 164. szám

Buda-Pest, 1867. 164. szám. Péntek, September 27 BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Előfizetési árak : Budapesten házhoz hordva : Egész évre . . . . 18 frt — kr. Félévre................9 „ — „ Negyedévre ... 4 „ 50 „ KaTON­AI POSTAI SZÉTKÜLDÉSSEL : Egész évre .... ... 20 frt. Félévre ......... 10 „ Negyedévre.......................5 . Szerkesztőség: Budán, a vízi-városban, Ilona-utcza, Reitter-féle ház. Kiadóhivatal: Budavár, Fortuna-utcza, 156 sz. I. emelet.­­ Fiók-kiadóhivatal: Györy Pál papirkereskedésében, hatvani­­utcza, 1. sz. a. Pesten. Kéziratok nem külhetnek vissza. Bérmen­­tetlen levelek csak rendes leve­lezőinktől fogadtatnak el. Magán­hirdetések : Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 8 kr, többszöri hirdetésért 7 kr minden beiktatásnál. A bélyeg­dij külön minden beiktatás után 30 kr osztv. értékben. Előfizetés „BUDAPESTI KÖZLÖNY“-re, a m. k. ministerum hivatalos lapjára. 1867-diki october-deczemberi negyedéire, Budapesten házhozhordással 4 ft 50 kr. Vidékre postai szétküldéssel 5 „ — ,, Községek részére .... 3 „ — „ Megjegyzendő , hogy csupán csak közsé­gekre szól az utóbbi leszállított előfizetés. Az előfizetési pénz alap kiadóhivatalába bérmentve küldendő, Budán, a várban, Fortuna-utcza 156. sz., vagy pedig Pesten, Győry Pál papirkereskedésében, hatvani­­utcza 1. sz. A „Budap. Közl.“ kiadóhivatala. HIVATALOS RÉSZ. Vallás- és közoktatási magyar ministerem előterjesztése folytán, a munkácsi görög­­kath. egyházmegyében megüresedett öt, káp­talanon kívüli főesperesi állomásra, — és pedig a beregi főesperességre Deskó János munkácsi lelkészt s kerületi alesperest, — a marmarosi főesperességre Pasztélyi János huszti lelkészt s alesperest, — a szabolcsi főesperességre Szabó György dorogi lelkészt s alesperest, — a szatmári főesperességre Boksay Antal szatmár-németi-i lelkészt és al­esperest, — végre az ugocsai főesperességre Firczák Bazil alsó-karaszlói lelkészt és al­esperest, a kincstári dij elengedése mellett ezennel kinevezem. Kelt Schönbrunnban, 1867-dik évi Sep­tember 18-kán. Ferencz József, s. k. B. Eötvös József s. k., vallás- és közoktatási magy. kir. minister. Rendulovits József, Adolf, Ödön és Tódor pestmegyei promontori lakosok vezetéknevüknek „Rendesi“-re kért átváltoztatása a f. é. September 23-án 19,180. sz. a. kelt belügyministeri rendelet­tel megengedtetett. Ochs Ferdinánd iglói lakos saját, úgy Ferdinánd, Arthur, Mária, Lajos, Móricz, Iréné és Hermina kiskorú gyermekei vezetéknevüknek „Jármai“-ra, kért átváltoztatása f. évi September 23-án 19,844. sz. a. kelt belügyminiszeri rendelettel megenged­tetett. Richvalszky Antal budai lakos, nyugalmazott állami számbiráló részére az „Orbai“ vezetéknév újra felvehetése iránt f. évi május hó 18-án 5183. sz. a. kelt belügyministeri rendelettel megadott engedély, nevezettnek Dénes, Antal, István nagy­korú fiaira és Sarolta kiskorú leányára, a f. évi augustus 23-án 17,110. sz. a. kelt rendelet által kiterjesztetett. NEMHIVATALOS RÉSZ. HÁLA- ÉS RÉSZVÉT-FELIRATOK. A cs. kir. Apostoli Felsége folyó hó 16-án kelt legfelsőbb elhatározásával Krassó-, Hont-, Torda-, Huny­ad- és Alsó-Fehérmegyék, továbbá Naszód­­vidéke, valamint Miskolcz, Torda és Szamosuj­­vár városok közönségének a koronázás és az ez­zel egybekötött legfelsőbb kegyelmi tények alkal­mából hozzá intézett hódoló- és hálafeliratait, — nemkülönben Torda- és Alsó-Fehérmegyéknek Miksa mexicoi császár ő felsége gyászos kimúlta folytán benyújtott részvétfeliratait legkegyelme­sebben méltóztatott tudomásul venni. Királyné Ő Felsége folyó hó 16-kán kelt legfel­sőbb elhatározásával Bácsmegye közönségének a koronázás s az ezzel egybekötött legfelsőbb ke­gyelmi tények alkalmából hozzá intézett hódoló- és bálafeliratát legmagasb köszönetének nyilvání­tása mellett legkegyelmesebben méltóztatott tudo­másul venni. A zágrábi hivatalos „Narodne Novine“-ben a következő communique olvasható: „Néhány kül­földi lap hangsúlyozza azon mendemondát, mintha a kormánynak szándékában volna hazánknak a magyar királysághoz való viszonyát az ország­­gyűlés közreműködése nélkül keresztülvinni. A­mint valótlanok azon körülmények, melyek azon szándék alapjául mondatnak, és olyan légből ka­pott az egész hít. Biztos forrásból véljük meríteni azon helyreigazítást, hogy az említett ügyre vo­natkozólag semmi oldalról sem szándékoltatik az országgyűlés közreműködésének mellőzése.“ (II.) Prímás ő herczegsége Esztergom városához a következő levelet intézte : Igen tisztelt nagyérdemű közönség ! Nagy megilletődéssel tapasztalván azon részvé­tet és ragaszkodást, melylyel e nemes város kö­zönsége az egyháznak a nemzet erkölcsi gyarapí­tására irányzott minden üdvös törekvéseit támo­gatja, s melynek a tisztelt közönség a sz. László­­társulat jelen közgyűlése alkalmából közremun­káló készsége és vendégszeretete által újabb be­cses bizonyságát adta, — ezen ügyrokon indulat némi viszonzásául én is örömmel veszek alkalmat a városi kisdedóvó intézet javára 1000 ittal já­rulni, szivemből óhajtván, hogy a felviruló zsenge nemzedék folyvást emelkedő mértékben örökölje és ápolja apáinak erényeit s megszilárdult köz­boldogságot leljen nyomunkban. Ki­­s főpásztori áldásomat adva, kitűnő tisztelettel maradok, a nagyérdemű közönségnek Esztergom, sept. 24. 1867, változatlan hű jóakarója: Simor János, s. k. esztergomi érsek. — SAROLTA mexicói császárné a jövő telet Madeira szigetén tölti. — úgy halljuk, Horvátországba rendelet külde­tett, hogy a pénzügyi hatóságok helyiségein Horvátor­szág czimere tétessék ki a birodalmi czimer helyett. — A KIKINDAI kerület főbirájává Vidics Lázár, torontálmegyei főügyész választatott meg. — Izsó Miklós e napokban végezte be Debreczen­­ben a Csokonai-szobor nagy mintáját. A mtt, mielőtt ön­tés végett külföldre szállíttatnék, pár napon át közszem­lére leend kitéve. E szobor­ minta valódi remekmű i­s teremtője büszke lehet nagy művére. HELYHATÓSÁGOK. Pest, sept. 25. Pestváros mai közgyűlését a főbíró nyitotta meg. A képviselőség nagy megle­petéssel balla a megnyitó beszédben, hogy a főpol­gármestertől egy levél adatott át, melynek felol­­vastatását kívánja. A közgyűlés Királyi Pál indítványára zárt ta­­nácskozmánynyá alakult, melyben a főpolgármes­teri levél egész terjedelmében felolvastatott. Ezen levélben Szentkirályi Mór a főpolgármesterségrőli lemondását tudatja; főoka a lemondásnak azon összeütközés, mely közte és a főkapitány közt elő­fordult ; a lemondás e főokból kiindulva, annak szükségét erős érvekkel indokolja. E tárgy felett a tanácskozmány eszmét cserél­vén, s véleményeltérés hiányában megállapodván, az ajtók kinyittattak, s a közgyűlés folytattatok. Simon Florent indítványozza, hogy a közgyűlés előtt is felolvasott lemondás ne fogadtassék el, s hogy a főpolgármester székének elfoglalására kül­­döttségileg hivassék meg. Királyi Pál pártolja az indítvány első részét, de a másodikat oda bővíti, miszerint a főpolgármes­tert lemondásának visszavételére maga a közgyű­lés testületileg szólítja fel. „Mi — úgymond szóló — 61-ben az elbocsátott főkanczellárt, K. Vay Miklóst itt átutaztában tömegesen mentünk meg­tisztelni, mert inkább lelépett, semhogy a tervben volt provisorium kiviteléhez segédkezeket nyújt­son ; ma hatóságunk első tisztviselője ama ponton van, hogy állását elhagyja, mikor hazafiságára, fényes tehetségei­ és tapasztalataira a fővárosnak legnagyobb szüksége van.“ Hiszi szóló, tudja is, hogy a közgyűlésre sok fon­tos teendő vár, de azt is hiszi, hogy az, a­mit végezni indítványoz, körülményeink közt a legfontosabb. Szentkirályi Mór a nehéz kötelességek teljesítésé­ben nem az utolsók közt állott; itt az alkalom, mi­dőn az áldozathozók közt az elsőnek kell lennie. A közgyűlés ezen indítványt egyhangúlag és éljenzések közt elfogadván, a főbíró úr vezetése alatt tömegestől megjelent Szentkirályi Mór ősz­­utczai szállásán, s ennek udvarában a közgyűlési tagok zajos éljenzései közt előlépett főpolgármes­ter úrhoz a vezető főbíró intézett rövid beszédet, melyben vele a közgyűlés határozatát tudatván, őt lemondásának visszavételére szól­ta fel. Szentkirályi Mór érzékeny szavakkal köszönte a közgyűlés által személye iránt tanúsított eme kitüntetést, s ismétlőleg kijelenté, hogy elhatáro­zását meggondolás érlelé, s azt épen a közönség érdekében téve. Simon Florent bővebben indokolá a közgyűlés határozatát, s nyomatékkal hivatkozott a kötelessé­gekre , mik súlyos körülmények közt erős férfia­kat, értelmes erőket kivánnak. Királyi Pál a főpolgármester úrnak némely, az ember érzelmi világából felhozott lélektani okait igyekezett ellentétes okokkal gyengíteni. S e beszédek után a jelen volt tagok egyhan­gúlag a bizalom és szeretet oly ragaszkodásával ismétlék a lemondás visszavételének sürgetését, hogy Szentkirályi Mór a főváros ez őszinte szóza­tában kénytelen volt ama parancsot hallani, mely előtt az egyes polgárnak meghajolnia kell. Harsány éljenzések közt indult tehát meg a kép­viselő-testülettel, s a városház tanácstermében el­nöki székét a zsúfolásig összesereglett hallgatóság szűnni nem akaró üdvözlése közt elfoglaló — A közgyűlés­­könyvében határozatilag kimondja, hogy a tárgyalt lemondást nem fogadja el, s hogy a­ közgyűlés sürgető felhivására történt annak vissza­vétele. — Következtek a tárgyalások, miről holnap.

Next