Budapesti Közlöny, 1867. szeptember (1. évfolyam, 142-166. szám)
1867-09-27 / 164. szám
Buda-Pest, 1867. 164. szám. Péntek, September 27 BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Előfizetési árak : Budapesten házhoz hordva : Egész évre . . . . 18 frt — kr. Félévre................9 „ — „ Negyedévre ... 4 „ 50 „ KaTONAI POSTAI SZÉTKÜLDÉSSEL : Egész évre .... ... 20 frt. Félévre ......... 10 „ Negyedévre.......................5 . Szerkesztőség: Budán, a vízi-városban, Ilona-utcza, Reitter-féle ház. Kiadóhivatal: Budavár, Fortuna-utcza, 156 sz. I. emelet. Fiók-kiadóhivatal: Györy Pál papirkereskedésében, hatvaniutcza, 1. sz. a. Pesten. Kéziratok nem külhetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. Magánhirdetések : Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 8 kr, többszöri hirdetésért 7 kr minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr osztv. értékben. Előfizetés „BUDAPESTI KÖZLÖNY“-re, a m. k. ministerum hivatalos lapjára. 1867-diki october-deczemberi negyedéire, Budapesten házhozhordással 4 ft 50 kr. Vidékre postai szétküldéssel 5 „ — ,, Községek részére .... 3 „ — „ Megjegyzendő , hogy csupán csak községekre szól az utóbbi leszállított előfizetés. Az előfizetési pénz alap kiadóhivatalába bérmentve küldendő, Budán, a várban, Fortuna-utcza 156. sz., vagy pedig Pesten, Győry Pál papirkereskedésében, hatvaniutcza 1. sz. A „Budap. Közl.“ kiadóhivatala. HIVATALOS RÉSZ. Vallás- és közoktatási magyar ministerem előterjesztése folytán, a munkácsi görögkath. egyházmegyében megüresedett öt, káptalanon kívüli főesperesi állomásra, — és pedig a beregi főesperességre Deskó János munkácsi lelkészt s kerületi alesperest, — a marmarosi főesperességre Pasztélyi János huszti lelkészt s alesperest, — a szabolcsi főesperességre Szabó György dorogi lelkészt s alesperest, — a szatmári főesperességre Boksay Antal szatmár-németi-i lelkészt és alesperest, — végre az ugocsai főesperességre Firczák Bazil alsó-karaszlói lelkészt és alesperest, a kincstári dij elengedése mellett ezennel kinevezem. Kelt Schönbrunnban, 1867-dik évi September 18-kán. Ferencz József, s. k. B. Eötvös József s. k., vallás- és közoktatási magy. kir. minister. Rendulovits József, Adolf, Ödön és Tódor pestmegyei promontori lakosok vezetéknevüknek „Rendesi“-re kért átváltoztatása a f. é. September 23-án 19,180. sz. a. kelt belügyministeri rendelettel megengedtetett. Ochs Ferdinánd iglói lakos saját, úgy Ferdinánd, Arthur, Mária, Lajos, Móricz, Iréné és Hermina kiskorú gyermekei vezetéknevüknek „Jármai“-ra, kért átváltoztatása f. évi September 23-án 19,844. sz. a. kelt belügyminiszeri rendelettel megengedtetett. Richvalszky Antal budai lakos, nyugalmazott állami számbiráló részére az „Orbai“ vezetéknév újra felvehetése iránt f. évi május hó 18-án 5183. sz. a. kelt belügyministeri rendelettel megadott engedély, nevezettnek Dénes, Antal, István nagykorú fiaira és Sarolta kiskorú leányára, a f. évi augustus 23-án 17,110. sz. a. kelt rendelet által kiterjesztetett. NEMHIVATALOS RÉSZ. HÁLA- ÉS RÉSZVÉT-FELIRATOK. A cs. kir. Apostoli Felsége folyó hó 16-án kelt legfelsőbb elhatározásával Krassó-, Hont-, Torda-, Hunyad- és Alsó-Fehérmegyék, továbbá Naszódvidéke, valamint Miskolcz, Torda és Szamosujvár városok közönségének a koronázás és az ezzel egybekötött legfelsőbb kegyelmi tények alkalmából hozzá intézett hódoló- és hálafeliratait, — nemkülönben Torda- és Alsó-Fehérmegyéknek Miksa mexicoi császár ő felsége gyászos kimúlta folytán benyújtott részvétfeliratait legkegyelmesebben méltóztatott tudomásul venni. Királyné Ő Felsége folyó hó 16-kán kelt legfelsőbb elhatározásával Bácsmegye közönségének a koronázás s az ezzel egybekötött legfelsőbb kegyelmi tények alkalmából hozzá intézett hódoló- és bálafeliratát legmagasb köszönetének nyilvánítása mellett legkegyelmesebben méltóztatott tudomásul venni. A zágrábi hivatalos „Narodne Novine“-ben a következő communique olvasható: „Néhány külföldi lap hangsúlyozza azon mendemondát, mintha a kormánynak szándékában volna hazánknak a magyar királysághoz való viszonyát az országgyűlés közreműködése nélkül keresztülvinni. Amint valótlanok azon körülmények, melyek azon szándék alapjául mondatnak, és olyan légből kapott az egész hít. Biztos forrásból véljük meríteni azon helyreigazítást, hogy az említett ügyre vonatkozólag semmi oldalról sem szándékoltatik az országgyűlés közreműködésének mellőzése.“ (II.) Prímás ő herczegsége Esztergom városához a következő levelet intézte : Igen tisztelt nagyérdemű közönség ! Nagy megilletődéssel tapasztalván azon részvétet és ragaszkodást, melylyel e nemes város közönsége az egyháznak a nemzet erkölcsi gyarapítására irányzott minden üdvös törekvéseit támogatja, s melynek a tisztelt közönség a sz. Lászlótársulat jelen közgyűlése alkalmából közremunkáló készsége és vendégszeretete által újabb becses bizonyságát adta, — ezen ügyrokon indulat némi viszonzásául én is örömmel veszek alkalmat a városi kisdedóvó intézet javára 1000 ittal járulni, szivemből óhajtván, hogy a felviruló zsenge nemzedék folyvást emelkedő mértékben örökölje és ápolja apáinak erényeit s megszilárdult közboldogságot leljen nyomunkban. Kis főpásztori áldásomat adva, kitűnő tisztelettel maradok, a nagyérdemű közönségnek Esztergom, sept. 24. 1867, változatlan hű jóakarója: Simor János, s. k. esztergomi érsek. — SAROLTA mexicói császárné a jövő telet Madeira szigetén tölti. — úgy halljuk, Horvátországba rendelet küldetett, hogy a pénzügyi hatóságok helyiségein Horvátország czimere tétessék ki a birodalmi czimer helyett. — A KIKINDAI kerület főbirájává Vidics Lázár, torontálmegyei főügyész választatott meg. — Izsó Miklós e napokban végezte be Debreczenben a Csokonai-szobor nagy mintáját. A mtt, mielőtt öntés végett külföldre szállíttatnék, pár napon át közszemlére leend kitéve. E szobor minta valódi remekmű is teremtője büszke lehet nagy művére. HELYHATÓSÁGOK. Pest, sept. 25. Pestváros mai közgyűlését a főbíró nyitotta meg. A képviselőség nagy meglepetéssel balla a megnyitó beszédben, hogy a főpolgármestertől egy levél adatott át, melynek felolvastatását kívánja. A közgyűlés Királyi Pál indítványára zárt tanácskozmánynyá alakult, melyben a főpolgármesteri levél egész terjedelmében felolvastatott. Ezen levélben Szentkirályi Mór a főpolgármesterségrőli lemondását tudatja; főoka a lemondásnak azon összeütközés, mely közte és a főkapitány közt előfordult ; a lemondás e főokból kiindulva, annak szükségét erős érvekkel indokolja. E tárgy felett a tanácskozmány eszmét cserélvén, s véleményeltérés hiányában megállapodván, az ajtók kinyittattak, s a közgyűlés folytattatok. Simon Florent indítványozza, hogy a közgyűlés előtt is felolvasott lemondás ne fogadtassék el, s hogy a főpolgármester székének elfoglalására küldöttségileg hivassék meg. Királyi Pál pártolja az indítvány első részét, de a másodikat oda bővíti, miszerint a főpolgármestert lemondásának visszavételére maga a közgyűlés testületileg szólítja fel. „Mi — úgymond szóló — 61-ben az elbocsátott főkanczellárt, K. Vay Miklóst itt átutaztában tömegesen mentünk megtisztelni, mert inkább lelépett, semhogy a tervben volt provisorium kiviteléhez segédkezeket nyújtson ; ma hatóságunk első tisztviselője ama ponton van, hogy állását elhagyja, mikor hazafiságára, fényes tehetségei és tapasztalataira a fővárosnak legnagyobb szüksége van.“ Hiszi szóló, tudja is, hogy a közgyűlésre sok fontos teendő vár, de azt is hiszi, hogy az, amit végezni indítványoz, körülményeink közt a legfontosabb. Szentkirályi Mór a nehéz kötelességek teljesítésében nem az utolsók közt állott; itt az alkalom, midőn az áldozathozók közt az elsőnek kell lennie. A közgyűlés ezen indítványt egyhangúlag és éljenzések közt elfogadván, a főbíró úr vezetése alatt tömegestől megjelent Szentkirályi Mór őszutczai szállásán, s ennek udvarában a közgyűlési tagok zajos éljenzései közt előlépett főpolgármester úrhoz a vezető főbíró intézett rövid beszédet, melyben vele a közgyűlés határozatát tudatván, őt lemondásának visszavételére szólta fel. Szentkirályi Mór érzékeny szavakkal köszönte a közgyűlés által személye iránt tanúsított eme kitüntetést, s ismétlőleg kijelenté, hogy elhatározását meggondolás érlelé, s azt épen a közönség érdekében téve. Simon Florent bővebben indokolá a közgyűlés határozatát, s nyomatékkal hivatkozott a kötelességekre , mik súlyos körülmények közt erős férfiakat, értelmes erőket kivánnak. Királyi Pál a főpolgármester úrnak némely, az ember érzelmi világából felhozott lélektani okait igyekezett ellentétes okokkal gyengíteni. S e beszédek után a jelen volt tagok egyhangúlag a bizalom és szeretet oly ragaszkodásával ismétlék a lemondás visszavételének sürgetését, hogy Szentkirályi Mór a főváros ez őszinte szózatában kénytelen volt ama parancsot hallani, mely előtt az egyes polgárnak meghajolnia kell. Harsány éljenzések közt indult tehát meg a képviselő-testülettel, s a városház tanácstermében elnöki székét a zsúfolásig összesereglett hallgatóság szűnni nem akaró üdvözlése közt elfoglaló — A közgyűléskönyvében határozatilag kimondja, hogy a tárgyalt lemondást nem fogadja el, s hogy a közgyűlés sürgető felhivására történt annak visszavétele. — Következtek a tárgyalások, miről holnap.