Budapesti Közlöny, 1868. február (2. évfolyam, 26-50. szám)
1868-02-23 / 45. szám
Buda-Pest, 1868 45. szám. Vasárnap, február 23. BUDAPESTI i-i i v rr .a. i.os i*. Előfizetési árak : Nafontai portai as infiuitns».. Budapesti« házhoz hordva : Igész ívre . .... 30 Irt. Tívre...............................10 , Negyedévre ...... 5 , Egész évre . Félévre . . Negyedévre • 18 frt — kr. ® » » 4 . 50 , Szerkesztősé« : Budán, a vízi-városban, Ilona-utcza, Beitter-féle ház. Kiadóhivatal.: Budavár, Iskola-tér, 162. sz. a. földszint. — Fiókkiadóhivatal : Qyliry Pál papirkereskedésében, hatvani,ntexa 1-se sz. a. Pesten. Kéziratok nem küldetnek vissza Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinkkel fogadtatnak el Magán hirdetések : Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 8 kr, többszöri hirdetésért 7 kr minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr osztr. értékben. HIVATALOS RÉSZ. Vallás- és közoktatási magyar miniszerem előterjesztésére az esztergomi főkáptalannál megüresedett két mesterkanonoki javadalom elsejét és pedig a Canonicus Theologus javadalmát Dartkó József esztergomi czímzetes kanonoknak, udvari káplán, bécsi egyetemi tanár és a szent Ágostonról nevezett bécsi magasabb papnevelőintézet első tanulmányi igazgatójának, — a másodikat pedig Schopper György czimzetes kanonok s magyar egyetemi hittanárnak; — továbbá a Boldogságos Szűzről nevezett zebegényi czimzetes apátságot Somogyi Károly esztergomi kanonok s a Magyar Tudományos Akadémia levelezőtagjának ditelengedés mellett; végre a pozsonyi társaskáptalannál megürült kanonokságot Koperniczky István esztergomi czimzetes kanonok, s az esztergomi érseki papnövelde aligazgatójának adományozom. Kelt Bécsben, 1868-ik évi február 21-én. Chaby Ödön a m. kir. belügyministériumhoz tiszteletbeli fogalmazóvá neveztetett ki. A magyar királyi pénzügyminister Gombossy Jánost pénzügyi tanácsossá és kincstári igazgatóvá nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister Hary Sándort pécskai kir. kincstári mérnöknek nevezte ki. Pestmegyei Péczel községe egy minden csütörtökön tartandó hetivásárra engedélyt nyervén, az ezennel közhírré tétetik. Pesten, 1868-ik évi február hó 2--án. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. ministereimtől. Ugrón Istvánnak a marosvásárhelyi helv. hitv. evang. főtanoda igazgatóságától 1865-ben nyert érettségi bizonyítványa elveszvén, nevezett főtanoda igazgatósága által ezen bizonyítvány másodpéldányban ismét kiadatott. Mi az egyetem és minden akadémia igazgatóságánek figyelmeztetéseül azon megjegyzéssel tétetik közzé, hogy az eredeti bizonyitványnyal, netalán teendő visszaélési kísérletek esetében, szokott módon járjanak el. Budán, 1868. február 15-én. A m. kir. vallás- és közoktatási ministerium. KIVONAT A „WIENER ZEITUNG“ HIVATALOS RÉSZÉBŐL.. Ő cs. s Apost. kir. Felsége febr. 16-án kelt legmagasb elhatározásával ő cs. k. fenségének Henrik altábornagy főherczeg urnak saját kérelmére megengedni méltóztatott, hogy katonai rangjának megtartása nélkül szolgálatból kiléphessen. ő cs. Ap. kir. Felsége febr. 17-én kelt legmaga- sabb kéziratával ő felsége Sarolta császárné volt ; udvari orvosának, dr. Machik Bélának a Ferencz József-rend lovagkeresztjét méltóztatott legkegyel-mesebben adományozni. NEMHIVATALOS RÉSZ. Temesmegye részéről a honvédsegélyző alap gyarapítására a honvédelmi m. kir. ministerium utján 100 ft küldetett be a m. kir. országos főpénztárhoz. Mi ezennel köszönettel köztudomásra hozatik. A nyitramegyei honvédsegélyző-választmánytól következő adakozások érkeztek a magy. kir. pénzügyministeriumhoz és pedig: a) készpénzbeli adományok összesen 1661 forint 2 kr és 4 darab arany vagyis 18 frt 90 kr, ezek között Odescalchiegnő, született Zichy Anna grófnő ICO írttal, Tarnóczy Kázmér és gróf Degenfeld Schönburg Adolf (egyenként 50 írttal), Ruschek János pöstyéni kávés által rendezett tánczvigalom fél jövedelme 59 frt, ezen alkalommali külön adakozások 76 frt 20 fr. b) 6 darab alapítványi levél (Birly Lajos, Birly Ede, Benkői László, Dióssy Imre és Cherner Antal egyenként 100 frttal), Csóka Nándor 50 frttal 550 frt; c) 4 db 50 ftos nemzeti állam-kölcsönkötvény a nyitrai főt. káptalan részéről 200 forint; a beodrai honvédsegélyző bizottmánytól Beodra mezővárosában gyűjtött 113 ft; Csanádmegye közönségétől a megyében gyűjtött 484 ft 18 kr; Aradmegye közönségétől 276 ft 34 kr; a debreczeni m. kir. pénzügyi felügyelőség tisztikarától 27 ft 30 kr; Aradmegye közönségétől további 12 ft 90 kr; Nemes Udvarhelyszéktől a székben készpénzben gyűjtött ; 444 frt 44 kr és Dániel Gábor főkirálybiró úr részéről adományozott 100 ftos úrbéri kötvény 100 ft; Szamos-Ujvár városától, és pedig magától a város közönségétől földtehermentesitési kötvényekben 200 ft és a város egyes lakosaitól készpénzben 61 ft; Bereghmegyétűl készpénzben 839 ft 37 kr. — Mi ezennel hálás elismeréssel köztudomásra hozatik. A VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁSI MINISTERIUMIAN legközelébb elintéztetett a nagyváradi 1. sz. káptalannak múlt hó 21-kén kelt felterjesztése, melyben az Alapy-féle ösztöndíji alapítványra vonatkozólag sérelemként előadván, hogy a kinevezési jog, mely állítása szerint kizárólag a nagyváradi káptalant illeti, a kormány által is gyakoroltatik, s hogy nem csupán tiszántúli ifjak, kik a végrendelet értelmében egyedül jogosítják ezen ösztöndíj élvezetére, hanem még egy tiszántúli ifjú is a folyamodók közt van, és mások is részesíttetnek ezen alapítvány jótéteményében, egyszersmind feljelenti, hogy a kormány által eddigelé betöltött állomásokra is a kinevezést saját hatáskörében eszközlé. Ezen felterjesztés lényeges tartalma a „Pesti Hírnök 4 f. é. február 7-iki számában egy Nagyváradról kelt levélben közzététetvén, hogy a közönség, melyben — a tudósító állítása szerint — a káptalan ezen fellépése közelismerést nyert, magát kellőleg tájékozhassa, s a t. tudósító meggyőződjék, miszerint a cultusministerium ez ügybeni intézkedése nem — mint hiszi — az alapítványi ügy hiányos felderítésének tulajdonítandó, —mi az alábbiak szerint inkább talán a másik felet látszik terhelni, — hanem a fennforgó kérdés minden egyes részletének kellő megfontolása után az alapítványi okmányokból merített kétségtelen jogon alapszik, s hogy ennélfogva a kérdéses ügy legkevésbé sem szolgálhat indokul az említett nagyváradi levél zárszavaiban foglalt ama óhajtásnak, mely szerint tudósító úr a katholys egyházi testületeket jogaik erélyes védelmére hívja fel; s hogy végre azon — a káptalan állítása szerint — igen elterjedt közvélemény, mely szerint a káptalan jogainak csorbításával a kormány közegek jogkörének szélesbítése czéloztatik, megbírálhassa: e jelen esetben a jogkör szélesbítési szándékait terhelhet . — Íme itt következik a cultusministerium ez ügybeni határozatának lényeges tartalma. A nagyváradi káptalan felterjesztésében néhai Alapy János czimz. püspök, s nagyváradi kanonok, mint alapitónak 1778-ik évi február 7-én kelt végrendeletére hivatkozik, s ha egyedül ez volna az összes alapítványra nézve irányadó, alig lehetne a támasztott nehézségek ellen észrevételt tenni, mert e végrendelet értelmében a kinevezési jog csakugyan a nagyváradi káptalant illeti, s ezen alapítványra csak tiszántúli ifjak tarthatnak igényt. — Ámde a kérdéses végrendelet az alapítvány csak egy részéről, amely t. i. az alapító ingóságaiból, készpénzéből, és szerzeményéből keletkezett, rendelkezik s ha a „Pesti Hírnök"- t. tudósítója a kétségtelenül rendelkezésére álló nagyváradi káptalani levéltár irataiból ezen alapítvány történetét bővebben tanulmányozza, bizonyosan ki nem kerüli figyelmét, hogy az alapítónak fentebbi vagyonán kívül volt még ősi jószága is, a Fehér megyében fekvő Look puszta, melyre nézve a szabad végrendelkezés engedélyéért, illetőleg az örök eladási szerződés jóváhagyásáért, mely szerint e pusztát 40.000 forinton Kelez József udvari tanácsos s kanczelláriai előadónak adta el, a Felséghez folyamodott. Mária Terézia Ő Felsége , mint ez a nagyváradi káptalannal 1778. évi ápril 2-án 1554. sz. a. kelt helytartótanácsi intézmény által közöltetett, a kérdéses szerződés jóváhagyása mellett megengedte, hogy folyamodó Alapy János kijelentett szándékához képest a 40,000 ftnyi vételárt a felállítandó nagyváradi tápintézetnek hagyományozhatja, azon feltétel mellett azonban : Qut item nec erigendus hic Convictus nomine regii convictus audiat, atque Alumni quoque ad vires prae attactae 40.000 fiorenorum summae, habita semper ad designates per dictum Episcopum Alapy cognates, inquantum his jam ex alia ejusdem legata substantia provisum non esset, peculiari reflexione, per Nos, Nostrosque in Régimme successores , futuros indelicit Hungáriae Reges nominentur. Az alapitó az ezen legfelsőbb engedélyhez kötött feltételt elfogadván, 1778. évi febr. 13-án kelt pótvégrendeletében intézkedett: rnt benignissimae menti sacratissimae suae Misestatis Regiae satisfaciam quadraginta miile fiorenos rhenenses pro praedio Look substantiae meae adnumerandos, et per D. Consiliarium Aulicum et Referendarium Josephum Kelez numerandos pro Aedificio Convictus Magno. Varadinensis, non absimiliter juvenum illic intertenendorum et vestiendorum necessitate, et debita subsistentia depute.- Éhez képest a nagyvá■radi tápintézet számára 1782-ik évi sept. 27-én 6424. sz. a. udvari leirattal megállapított utasítás 2. §-ában a királyi kinevezéstől függő növendékek száma 11 -re a káptalaniaké pedig 9-re határoztatok, minek alapján a kormány az Alapy-féle alapítvány egy részére nézve már, majdnem egy század óta gyakorolja a kinevezés jogát anélkül, hogy ez eddigelé kétségbe vonatott volna. Amint tehát az alapítvány egyik részére nézve kétséget nem szenved, hogy a kinevezési jog a nagyváradi káptalant illeti, s hogy erre első vonalban tiszántúli ifjak tarthatnak igényt, úgy másrészről a fentebbiekből nyíltan kitűnik, hogy az alapítvány azon részét illetőleg, mely a Look puszta vételárának köszöni keletkezését, a kinevezési jog a Felséget, s nevében a kormányt illeti, hogy továbbá az alapítvány ezen részére mások is, s nem egyedül tiszántúli ifjak tarthatnak igényt, mert e részben a fentebb tisztelt legfelsőbb elhatározás lévén irány