Budapesti Közlöny, 1868. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1868-05-23 / 119. szám

3. Népesedési mozgalmak (tárgya, számbavétele). 4. Magyarország államszervezete (alkotmány, kor­mány, törvényhozás, megyei intézmény, község). 5. Erdély külön­ viszonyai. 6. Igazságszolgáltatás (bűnügy, fegyintézetek, pol­gári törvénykezés, telekkönyv). 7. Mezőgazdaság (birtokviszonyok, mivelési ágak, termelés). 8. Bányászat (mint őstermelés). 9. Ipar (s a vele foglalkozó osztályok, munká­sok stb.) 10. Kereskedés. 11. Közlekedés. 12. Közoktatás. 13. Közegészségi ügy (orvosok, kórodák, té­bolydák). 14. Pénzügy (államköltségvetés, egyenes és köz­vetett adó, egyedáruság, állami birtok stb). Az oktatásnál szem előtt volna tartandó, hogy a tárgy elméleti előadásán kívül az adatszerzési mód, a használatban lévő, vagy a statistikai tanács által megállapított minták és betöltésük minősége is tár­­gyaltassék, hogy mindaz, ki az előadásokat szor­galmatosan végig hallgatta, ne csak a hivatalos sta­­tistika tartalmáról, művelési teréről bírjon fogalom­mal, hanem képesítve legyen egyúttal bármikor gyakorlati munkásul is lépni e térre, s a­mit a kor­mány és a tanács megindítása alapján ismereteket szerzett, a haza érdekében értékesíthesse is. Az elősorolt tárgyak további felosztása, ha egy­­egy szakférfiú egy egész czimre nem vállalkoznék, koránt sincs kizárva, sajtat. tanács tagjaitól függne immár vállalkozni egy-egy kijelölt vagy határai sze­rint talán korlátolandó szakmára, melyek közül egy sem fog 3—4, legfelebb 5 előadást igénybe venni. A hallgatókat illetőleg a közgazdasági ministé­­rium részéről hivatnának föl a többi ministériumok, hogy fiatalabb hivatalnokai közül 2—3 olyat jelöl­jenek ki, kik a statistika iránt érdekkel viseltetnek, vagy pedig a ministériumban szat­ adatok egybeál­lításával és feldolgozásával meg vannak bízva. A megyei közönség pedig ugyancsak a közgazdasági miniszer úr részéről hivatnék föl arra, hogy vala­mely magasabb tanfolyamot hallgató, vagy egyéb­ként itt tartózkodó fiai közül szemeljen ki egyet, ki­ről valószínű, hogy később megyei szolgálatba fog lépni, hogy az a szat. tanfolyamot is végig járván, szülőmegyéjében maholnap ezen mindinkább tért és mivelést igénylő tudomány apostola, hű mivelője legyen. Az előadási órák tél kezdetétől tavaszig heten­­kint többször estve tartatnának, hogy a nappal kü­lönben elfoglalt egyének a pontos látogatásban aka­dályoztatva ne legyenek. Ha e tanfolyam csak néhány évig sikerrel foly, a haza biztosítva lesz az iránt, hogy nemcsak a kor­mány központján, hanem a vidék minden fontosabb helyén alapos ismeretekkel bíró mivelői lesznek a hivatalos­ és az érdekeltség fokoztával a magán­­statistikának is. A Királyné Ő Felsége igen jól érzi magát, és virulóbban néz ki, mint valaha.A Felséges hölgy nyug­ágyán tölti ugyan már a nap legnagyobb részét, de a rendes hat heti idő előtt nem fogja elhagyni a szobát, s az idő legnagyobb részét olvasással tölti el. A csecse­mő főherczegnő is Felséges anyjához hasonlólag a leg­jobb egészségnek örvend, s kik oly szerencsések voltak, a királyi herczegnőt látni, mondják, hogy a kisded ritka szépséggel bir. — Monyorókeréki gróf Erdődy István, királyi aranykulcsos, Varasdmegye örökös és Sárosmegye való­ságos főispánja, örömmel tudatja leányának Erdődy Agatha grófkisasszonynak, sédeni ifj. báró Ambrózy Lajos, kir. aranykulcsos és orsz. képviselővel történt el­jegyzését és f. évi jun. 1-én Vas megyében Vörösváron leendő egybekelését. 1488 HELYHATÓSÁGOK. Pestváros közgyűlése május 20-ikán. Pest városa f. hó 20-án tartott közgyűlésén min­denekelőtt Tavaszi képviselő panaszra, hogy mint­egy 3 hét előtt a gazdasági bizottmány az ő inter­­pellátiójára meg lön bízva, hogy 14 nap alatt a régi főházépület elhordása kérdésében jelentést tegyen. Minthogy ezen utasításnak mindez óráig elég nem létetett, ennélfogva késztetve érzi magát, egy külön­­szabályzatnak kidolgozását s megállapítását oly czél­­ból indítványozni, hogy a közgyűlés határozatainak biztos foganat szereztessék. Ezen indítvány tárgya­lása a közelebbi közgyűlés napirendjére tűzetett ki. Ugyanez történt Simon Florent egy interpelláció­­jával, ki aziránt kért felvilágosítást, miként törté­nik, hogy az „Ung. Lloyd“ által hozott tudósítás szerint Barber és Klusemann uraknak engedélyt adott a ministérium, a Kőbányában lévő serházak­tól saját használatra 185 ölnyi hosszúságban lóvas­­utat építeni, holott ily engedélyosztásnál a városi képviselőségnek is beleszólása van. Napirenden első­sorban egy a bécs-újvárosi kát. akadémiában megürült ludoviceumi alapítványi hely­nek betöltése volt. A pályázási határidő május 1-én lejárt, a­meddig csak egy folyamodó jelentkezett. Thanhoffer képviselő ez alkalomból kiemelő, hogy a kérdéses alapítvány eredetileg a ludoviceumi alap javára tétetett; de hogy ezen intézet a korábbi idők­ben Bécsből emelt nehézségeknél fogva életbe nem léphetett, s ennélfogva az absolut kormány által be­­helyzett polgármester 1852-ben ezen alapnak két katonai alapítványi helynek betöltésére leendő for­díttatásához törvényes felhatalmazás nélkül bele­egyezését adta, minélfogva a közgyűlés már 1861- ben, midőn egy ily alapítványi hely betöltése forgott fen, ebbe beereszkedni vonakodott, s csak később, 1862-ben töltetett be ismét a provisorius tanács ja­vaslatára ezen két alapítványi hely, — ennélfogva azon kérdés merül föl, váljon a provisorius község­­elöljáróság lemondása az illető alap eredeti rendel­­­­tetéséről a város közönségére nézve jogkötelező-e,— mely kérdésnek megvitatása s az arról teendő jelen­tés: mily lépések teendők, hogy a kérdéses alap az alapítók szándékának s a nemzet óhajának a felál­lítandó Ludoviceumban alkalmaztatását találja, s a jogi bizottmányhoz utasittatott. Ezután a főügyésznek jelentése a kegyesrendüek­­nek a rajz- és tornászainak az államgymnasiumban rendes tantárgyai behozatala s az illető tanítósze­­mélyzet javadalmazása iránti kérvényéről került szőnyegre. A jelentés azt tartja, hogy a város ezen új teher elvállalására nem köteles s általában azon helyzetben sincs, hogy ezt tehesse, minthogy ezen tanszakoknak saját városi iskoláiban javadalmazása által nagyon is igénybe van véve. E tárgy hosszas fejtegetése után abban történt megállapodás, intéz­­tessék a cultusministeriumhoz fölterjesztés, melyben legyen kiemelve, hogy a város közönsége, bárha a kérdéses államintézet alapításánál maga részéről sem kímélte az áldozatot, ezen tanintézetre nézve semmi bárminemű kegyúri kötelességek viselésére nem köteles, kegyúri kötelességei által saját tanin­tézeteiben különben is annyira igénybe van véve, hogy a neki szánt új terhet annál kevésbé vállal­hatja magára, minthogy a nevezett gymnasiumban évenkint tanpénzekben 5000 ft foly be, míg az ál­lam abból évenkint csak 800 ftot ad ki, s így a fö­lösleg a rajz- és tornaoktatásra is elégséges lehet; valaminthogy általában az államnak, mely a tanul­mányi alappal s a tanpénzekkel rendelkezik, köte­lessége az oktatásról az összes államtanintézetekben gondoskodni. Különben az említett fölterjeszt­vény­ben azon nézet is ki lenne fejtendő, hogy a torná­szainak az egész országban behozatalát csak úgy követhetné kívánt siker, ha előbb derék tanerőknek egy e czélra állítandó intézetben leendő kiképezte­­téséről gondoskodva lesz. Ezután a városi főmérnök azon jelentése folytán, hogy alkalmas technikai napdíjasok 1 ft 50 kv na­­pidíj mellett nem kaphatók, a napidíj 2 írtra emel­tetett, s egyszersmind a szervező bizottmány a vá­rosi építészeti hivatal szervezetére vonatkozó elő­­terjesztvényének mielőbbi benyújtására utasittatott. Utána Stadler Endre alkapitánynak, egészségi ál­lapotának helyreállítására két havi szabadságidő en­gedélyeztetett. Ezután a pénzügyministernek két kibocsátványa olvastatott föl, melyben a várossal, illető fölterjesz­téseinek elintéztetése tekintetéből tudatja, hogy a lajthántúli ministérium beleegyezése folytán a város a vízvezetékhez szükségelt vasalkatrészektől, a kül­földről történő bevitelnél mázsánként 4 ft 50 kr helyett csak a nyers vasnál szokásos 75 krt köteles fizetni; mi azonban a szintén kért bélyegmentessé­get illeti, azon választ nyert a város, hogy maga részéről a bélyegtörvény b. betűje 75-ik tétele alap­ján mentességet élvez; ez azonban a szerződő fe­lekre nézve nem áll, s a ministérium nem is érzi magát felhatalmazottnak arra, hogy ezeknek azon kedvezményt megadja.­­ Minthogy azonban ezzel, nevezetesen mi a bélyegmentességet illeti, segítve nincs, minthogy a takarékpénztár s a többi vállal­kozók mindenesetre kikötik azt, hogy a bélyegter­­heket a város maga vigye, ennélfogva a főpolgár­mester indítványára elhatároztatott, a pénzügymi­­nistériumot egy újabb fölterjesztésben megkeresni, hogy az egész összegtől a bélyegdíj legalább csak egyszer követeltessék, t. i. csupán a kölcsönszerző­désnél , de ne a betáblázásnál, a részletfizetéseknél s szerződéskötéseknél stb. Ez alkalommal ki lesz emelve, hogy a részvényes társulatok e részben sok­kal kedvezőbb helyzetben vannak, minthogy a ki­bocsátott részvények általában nincsenek bélyegnek alávetve. Ez alkalommal egyszermind a kérdéses vasalkatrészek teljes vámmentessége iránti kérvény megúyittatik, s a pénzügyministérium megkerestetik, hogy a lajthántúli ministérium beleegyezését azon ígérettel igyekezzék kinyerni, hogy a bécsi vízveze­téknek hasonló kedvezményeztetése e részről is készségesen meg fog adatni. Több panasz fordulván elő, hogy az 1795. óta fennálló tilalmat, a város körében a vámsorompókon belül sertéshizlalókat tartani, még gyakran áthág­ják, s egy bizottmány neveztetett ki erre vonatkozó szabályzat kidolgozására. A király-sörház- s gőzmalomtársulat kérvénye, egy lóvasutnak a Nádor-utcza hosszában a József­­térig engedélyeztetése iránt, elutasittatott, minthogy az a forgalmat a mondott után nagyon megszü­­kitené. A gazdasági bizottmánynak jelentése, gróf Szé­chenyi Ödönnek egy gőzkomp s dunarakpart épí­tése iránti kérvényéről, a bizottmánynak azon meg­hagyással küldetett vissza, hogy 14 nap alatt egy másik consortiumnak hasonló kérvényével együtt, a két kérvény fölötti véleményes jelentését beter­­jeszsze. Végül a városi törvényszéknél megürült aljegyzői állásra Surányi Ignácz 61 szóval 21 ellenében meg­választatott. Debreczen sz. kir. város költségelőirányzata a folyó 1868-ik évre nyomtatásban megjelent. Érde­kesnek tartjuk annak resumeját közölni. Bevétel: Sámsoni birtok 5712 ft, szováti birtok 34,021 ft 28 kr, szántóföldek és kaszálókból 93,697 ft 39 kr, legelő 62,812 ft 70 kr, ménes 2335 ft 33 kr, erdőkezelés 43,002 ft 80 kr, bérbeadott községi épületekből 9151 ft 27 kr, cserép- és tégla­gyártás­ból 9150 ft, könyvnyomda 14,425 ft 86 kr, fuvaro­zás 1551 ft 54 kr, regále 69,009 ft 15 kr, vám- és piac­i jövedelem 39,842 ft 35 kr, cselekvő tőkék ka­mataiból 8494 ft 1892 kr, közigazgatás és törvény­kezés 44,998 ft 1602 kr, katonaszállásolás 28,244 ft 19 kr, mezei rendőrség 1500 ft, jótékony intézetek 3020 ft, helyrendőri intézmények 200 ft, vegyes be­vételek 775 ft, rendkívüli bevételek 5000 ft, össze­sen 476,943 ft 21 kr. Kiadás: Sámsoni birtok 1875 ft 98y2 kr, szováti birtok 8516 ft 16y2 kr, szántóföldek és kaszálók 16,440 ft 18 kr, legelő 39,880 ft 93y2 kr, ménes 2334 ft, erdőkezelés 44,514 ft 83y2 kr, birtokszer­zés 500 ft, bérbeadott községi épületek 747 ft 251/* kr, cserép- és téglagyártás 5855 ft 72 kr, könyv­nyomda 14,744 ft 78 kr, fuvarozás 11,664 ft 19 kr, regále 10,426 ft 78 kr, vám- és piac­i jövedelem 2344 ft, szenvedő tőkék kamataira 54,207 ft 57 kr, közigazgatás és törvénykezés 104,962 ft 80* kr, egyházak és iskolák 34,851 ft 99 kr, katona-beszál­lásolás 28,556 ft 4 kr, mezei rendőrség 9964 ft, jótékony intézetek 12,095 ft 24 kr, helyrendőri intéz­mények 87,492 ft 88 kr, más nyilvános intézetek 9700 ft, vegyes kiadások 2863 ft 64 kr, rendkívüli kiadások 5000 ft, összesen 509,538 ft 26 kr, bevé­tel 476,943 ft 21 kr, mutatkozik hiány 32,595 ft 5 krajczár.

Next