Budapesti Közlöny, 1868. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1868-05-23 / 119. szám
3. Népesedési mozgalmak (tárgya, számbavétele). 4. Magyarország államszervezete (alkotmány, kormány, törvényhozás, megyei intézmény, község). 5. Erdély külön viszonyai. 6. Igazságszolgáltatás (bűnügy, fegyintézetek, polgári törvénykezés, telekkönyv). 7. Mezőgazdaság (birtokviszonyok, mivelési ágak, termelés). 8. Bányászat (mint őstermelés). 9. Ipar (s a vele foglalkozó osztályok, munkások stb.) 10. Kereskedés. 11. Közlekedés. 12. Közoktatás. 13. Közegészségi ügy (orvosok, kórodák, tébolydák). 14. Pénzügy (államköltségvetés, egyenes és közvetett adó, egyedáruság, állami birtok stb). Az oktatásnál szem előtt volna tartandó, hogy a tárgy elméleti előadásán kívül az adatszerzési mód, a használatban lévő, vagy a statistikai tanács által megállapított minták és betöltésük minősége is tárgyaltassék, hogy mindaz, ki az előadásokat szorgalmatosan végig hallgatta, ne csak a hivatalos statistika tartalmáról, művelési teréről bírjon fogalommal, hanem képesítve legyen egyúttal bármikor gyakorlati munkásul is lépni e térre, s amit a kormány és a tanács megindítása alapján ismereteket szerzett, a haza érdekében értékesíthesse is. Az elősorolt tárgyak további felosztása, ha egyegy szakférfiú egy egész czimre nem vállalkoznék, koránt sincs kizárva, sajtat. tanács tagjaitól függne immár vállalkozni egy-egy kijelölt vagy határai szerint talán korlátolandó szakmára, melyek közül egy sem fog 3—4, legfelebb 5 előadást igénybe venni. A hallgatókat illetőleg a közgazdasági ministérium részéről hivatnának föl a többi ministériumok, hogy fiatalabb hivatalnokai közül 2—3 olyat jelöljenek ki, kik a statistika iránt érdekkel viseltetnek, vagy pedig a ministériumban szat adatok egybeállításával és feldolgozásával meg vannak bízva. A megyei közönség pedig ugyancsak a közgazdasági miniszer úr részéről hivatnék föl arra, hogy valamely magasabb tanfolyamot hallgató, vagy egyébként itt tartózkodó fiai közül szemeljen ki egyet, kiről valószínű, hogy később megyei szolgálatba fog lépni, hogy az a szat. tanfolyamot is végig járván, szülőmegyéjében maholnap ezen mindinkább tért és mivelést igénylő tudomány apostola, hű mivelője legyen. Az előadási órák tél kezdetétől tavaszig hetenkint többször estve tartatnának, hogy a nappal különben elfoglalt egyének a pontos látogatásban akadályoztatva ne legyenek. Ha e tanfolyam csak néhány évig sikerrel foly, a haza biztosítva lesz az iránt, hogy nemcsak a kormány központján, hanem a vidék minden fontosabb helyén alapos ismeretekkel bíró mivelői lesznek a hivatalos és az érdekeltség fokoztával a magánstatistikának is. A Királyné Ő Felsége igen jól érzi magát, és virulóbban néz ki, mint valaha.A Felséges hölgy nyugágyán tölti ugyan már a nap legnagyobb részét, de a rendes hat heti idő előtt nem fogja elhagyni a szobát, s az idő legnagyobb részét olvasással tölti el. A csecsemő főherczegnő is Felséges anyjához hasonlólag a legjobb egészségnek örvend, s kik oly szerencsések voltak, a királyi herczegnőt látni, mondják, hogy a kisded ritka szépséggel bir. — Monyorókeréki gróf Erdődy István, királyi aranykulcsos, Varasdmegye örökös és Sárosmegye valóságos főispánja, örömmel tudatja leányának Erdődy Agatha grófkisasszonynak, sédeni ifj. báró Ambrózy Lajos, kir. aranykulcsos és orsz. képviselővel történt eljegyzését és f. évi jun. 1-én Vas megyében Vörösváron leendő egybekelését. 1488 HELYHATÓSÁGOK. Pestváros közgyűlése május 20-ikán. Pest városa f. hó 20-án tartott közgyűlésén mindenekelőtt Tavaszi képviselő panaszra, hogy mintegy 3 hét előtt a gazdasági bizottmány az ő interpellátiójára meg lön bízva, hogy 14 nap alatt a régi főházépület elhordása kérdésében jelentést tegyen. Minthogy ezen utasításnak mindez óráig elég nem létetett, ennélfogva késztetve érzi magát, egy különszabályzatnak kidolgozását s megállapítását oly czélból indítványozni, hogy a közgyűlés határozatainak biztos foganat szereztessék. Ezen indítvány tárgyalása a közelebbi közgyűlés napirendjére tűzetett ki. Ugyanez történt Simon Florent egy interpellációjával, ki aziránt kért felvilágosítást, miként történik, hogy az „Ung. Lloyd“ által hozott tudósítás szerint Barber és Klusemann uraknak engedélyt adott a ministérium, a Kőbányában lévő serházaktól saját használatra 185 ölnyi hosszúságban lóvasutat építeni, holott ily engedélyosztásnál a városi képviselőségnek is beleszólása van. Napirenden elsősorban egy a bécs-újvárosi kát. akadémiában megürült ludoviceumi alapítványi helynek betöltése volt. A pályázási határidő május 1-én lejárt, ameddig csak egy folyamodó jelentkezett. Thanhoffer képviselő ez alkalomból kiemelő, hogy a kérdéses alapítvány eredetileg a ludoviceumi alap javára tétetett; de hogy ezen intézet a korábbi időkben Bécsből emelt nehézségeknél fogva életbe nem léphetett, s ennélfogva az absolut kormány által behelyzett polgármester 1852-ben ezen alapnak két katonai alapítványi helynek betöltésére leendő fordíttatásához törvényes felhatalmazás nélkül beleegyezését adta, minélfogva a közgyűlés már 1861- ben, midőn egy ily alapítványi hely betöltése forgott fen, ebbe beereszkedni vonakodott, s csak később, 1862-ben töltetett be ismét a provisorius tanács javaslatára ezen két alapítványi hely, — ennélfogva azon kérdés merül föl, váljon a provisorius községelöljáróság lemondása az illető alap eredeti rendeltetéséről a város közönségére nézve jogkötelező-e,— mely kérdésnek megvitatása s az arról teendő jelentés: mily lépések teendők, hogy a kérdéses alap az alapítók szándékának s a nemzet óhajának a felállítandó Ludoviceumban alkalmaztatását találja, s a jogi bizottmányhoz utasittatott. Ezután a főügyésznek jelentése a kegyesrendüeknek a rajz- és tornászainak az államgymnasiumban rendes tantárgyai behozatala s az illető tanítószemélyzet javadalmazása iránti kérvényéről került szőnyegre. A jelentés azt tartja, hogy a város ezen új teher elvállalására nem köteles s általában azon helyzetben sincs, hogy ezt tehesse, minthogy ezen tanszakoknak saját városi iskoláiban javadalmazása által nagyon is igénybe van véve. E tárgy hosszas fejtegetése után abban történt megállapodás, intéztessék a cultusministeriumhoz fölterjesztés, melyben legyen kiemelve, hogy a város közönsége, bárha a kérdéses államintézet alapításánál maga részéről sem kímélte az áldozatot, ezen tanintézetre nézve semmi bárminemű kegyúri kötelességek viselésére nem köteles, kegyúri kötelességei által saját tanintézeteiben különben is annyira igénybe van véve, hogy a neki szánt új terhet annál kevésbé vállalhatja magára, minthogy a nevezett gymnasiumban évenkint tanpénzekben 5000 ft foly be, míg az állam abból évenkint csak 800 ftot ad ki, s így a fölösleg a rajz- és tornaoktatásra is elégséges lehet; valaminthogy általában az államnak, mely a tanulmányi alappal s a tanpénzekkel rendelkezik, kötelessége az oktatásról az összes államtanintézetekben gondoskodni. Különben az említett fölterjesztvényben azon nézet is ki lenne fejtendő, hogy a tornászainak az egész országban behozatalát csak úgy követhetné kívánt siker, ha előbb derék tanerőknek egy e czélra állítandó intézetben leendő kiképeztetéséről gondoskodva lesz. Ezután a városi főmérnök azon jelentése folytán, hogy alkalmas technikai napdíjasok 1 ft 50 kv napidíj mellett nem kaphatók, a napidíj 2 írtra emeltetett, s egyszersmind a szervező bizottmány a városi építészeti hivatal szervezetére vonatkozó előterjesztvényének mielőbbi benyújtására utasittatott. Utána Stadler Endre alkapitánynak, egészségi állapotának helyreállítására két havi szabadságidő engedélyeztetett. Ezután a pénzügyministernek két kibocsátványa olvastatott föl, melyben a várossal, illető fölterjesztéseinek elintéztetése tekintetéből tudatja, hogy a lajthántúli ministérium beleegyezése folytán a város a vízvezetékhez szükségelt vasalkatrészektől, a külföldről történő bevitelnél mázsánként 4 ft 50 kr helyett csak a nyers vasnál szokásos 75 krt köteles fizetni; mi azonban a szintén kért bélyegmentességet illeti, azon választ nyert a város, hogy maga részéről a bélyegtörvény b. betűje 75-ik tétele alapján mentességet élvez; ez azonban a szerződő felekre nézve nem áll, s a ministérium nem is érzi magát felhatalmazottnak arra, hogy ezeknek azon kedvezményt megadja. Minthogy azonban ezzel, nevezetesen mi a bélyegmentességet illeti, segítve nincs, minthogy a takarékpénztár s a többi vállalkozók mindenesetre kikötik azt, hogy a bélyegterheket a város maga vigye, ennélfogva a főpolgármester indítványára elhatároztatott, a pénzügyministériumot egy újabb fölterjesztésben megkeresni, hogy az egész összegtől a bélyegdíj legalább csak egyszer követeltessék, t. i. csupán a kölcsönszerződésnél , de ne a betáblázásnál, a részletfizetéseknél s szerződéskötéseknél stb. Ez alkalommal ki lesz emelve, hogy a részvényes társulatok e részben sokkal kedvezőbb helyzetben vannak, minthogy a kibocsátott részvények általában nincsenek bélyegnek alávetve. Ez alkalommal egyszermind a kérdéses vasalkatrészek teljes vámmentessége iránti kérvény megúyittatik, s a pénzügyministérium megkerestetik, hogy a lajthántúli ministérium beleegyezését azon ígérettel igyekezzék kinyerni, hogy a bécsi vízvezetéknek hasonló kedvezményeztetése e részről is készségesen meg fog adatni. Több panasz fordulván elő, hogy az 1795. óta fennálló tilalmat, a város körében a vámsorompókon belül sertéshizlalókat tartani, még gyakran áthágják, s egy bizottmány neveztetett ki erre vonatkozó szabályzat kidolgozására. A király-sörház- s gőzmalomtársulat kérvénye, egy lóvasutnak a Nádor-utcza hosszában a Józseftérig engedélyeztetése iránt, elutasittatott, minthogy az a forgalmat a mondott után nagyon megszükitené. A gazdasági bizottmánynak jelentése, gróf Széchenyi Ödönnek egy gőzkomp s dunarakpart építése iránti kérvényéről, a bizottmánynak azon meghagyással küldetett vissza, hogy 14 nap alatt egy másik consortiumnak hasonló kérvényével együtt, a két kérvény fölötti véleményes jelentését beterjeszsze. Végül a városi törvényszéknél megürült aljegyzői állásra Surányi Ignácz 61 szóval 21 ellenében megválasztatott. Debreczen sz. kir. város költségelőirányzata a folyó 1868-ik évre nyomtatásban megjelent. Érdekesnek tartjuk annak resumeját közölni. Bevétel: Sámsoni birtok 5712 ft, szováti birtok 34,021 ft 28 kr, szántóföldek és kaszálókból 93,697 ft 39 kr, legelő 62,812 ft 70 kr, ménes 2335 ft 33 kr, erdőkezelés 43,002 ft 80 kr, bérbeadott községi épületekből 9151 ft 27 kr, cserép- és téglagyártásból 9150 ft, könyvnyomda 14,425 ft 86 kr, fuvarozás 1551 ft 54 kr, regále 69,009 ft 15 kr, vám- és piaci jövedelem 39,842 ft 35 kr, cselekvő tőkék kamataiból 8494 ft 1892 kr, közigazgatás és törvénykezés 44,998 ft 1602 kr, katonaszállásolás 28,244 ft 19 kr, mezei rendőrség 1500 ft, jótékony intézetek 3020 ft, helyrendőri intézmények 200 ft, vegyes bevételek 775 ft, rendkívüli bevételek 5000 ft, összesen 476,943 ft 21 kr. Kiadás: Sámsoni birtok 1875 ft 98y2 kr, szováti birtok 8516 ft 16y2 kr, szántóföldek és kaszálók 16,440 ft 18 kr, legelő 39,880 ft 93y2 kr, ménes 2334 ft, erdőkezelés 44,514 ft 83y2 kr, birtokszerzés 500 ft, bérbeadott községi épületek 747 ft 251/* kr, cserép- és téglagyártás 5855 ft 72 kr, könyvnyomda 14,744 ft 78 kr, fuvarozás 11,664 ft 19 kr, regále 10,426 ft 78 kr, vám- és piaci jövedelem 2344 ft, szenvedő tőkék kamataira 54,207 ft 57 kr, közigazgatás és törvénykezés 104,962 ft 80* kr, egyházak és iskolák 34,851 ft 99 kr, katona-beszállásolás 28,556 ft 4 kr, mezei rendőrség 9964 ft, jótékony intézetek 12,095 ft 24 kr, helyrendőri intézmények 87,492 ft 88 kr, más nyilvános intézetek 9700 ft, vegyes kiadások 2863 ft 64 kr, rendkívüli kiadások 5000 ft, összesen 509,538 ft 26 kr, bevétel 476,943 ft 21 kr, mutatkozik hiány 32,595 ft 5 krajczár.