Budapesti Közlöny, 1868. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1868-05-23 / 119. szám

Buda-Pest, 1868. 119. szám. Szombat, május 23. BUDAPESTI AKÖZLÖNY. H­IVATALOS LA­PT. EllofIZETESI ARAK : NaPONTAI POSTAI SZK I'KÜLDÉSSEL : Egész évre......................20 írt. Félévre...........................10 , Negyedévre........................5 „ Budapesten házhoz hordva : Egész évre . . . 18 írt — kr. Félévre Negyedévre . 50 Szerkesztőség : Budán, a vizi-városban, Ilona-utcza, Reitter-féle ház. Kiadóhivatal: Budavár, Iskola-tér, 162. sz. a. földszint. — Fiókkiadóhiv­atal : Györy Pál papirkereskedésében, hatvani­­utcza 1-só. sz. a. Pesten. K­éziratok nem küldetnek vissza. Bérmen­­tetlen levelek csak rendes leve­lezőinktől fogadtatnak el. Magánhirdetések: Egyhasábos petit sor egyszeri hir­detésért 8 kr, többszöri hirdetésért 7 kr minden beiktatásnál. A bé­­lyeg­dij külön minden beiktatás után 30 kr osztr. értékben. HIVATALOS RÉSZ. Ő császári s Apostoli királyi Felsége f. hó 9-dikén kelt legfelsőbb elhatározásával legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy pallini Inkey Nán­dor, cs. kir. kamarás a pápai Szent-Gergely-rend, s dr.Kovács József, pesti egyetemi magán­tanár a szász királyi Albrecht-rend lovag-keresztjét elfogadhassa és viselhesse. Ó császári és Apostoli kir. Felsége folyó hó 12-én kelt legfelsőbb elhatározása folytán legkegyelmeseb­ben megengedni méltóztatott, miszerint Rauscher Fér­­ez magy. kir. pénzügyi főtanácsosnak, nyugdí­jazása alkalmával, sok évi kitűnő szolgálatáért a legmagasb megelégedés tudtára adassák. Pregszler Ferencz magyar királyi országos gaz­­dászati igazgató saját, úgy Sándor, Gábor, Gizella és Julianna gyermekei vezetéknevüknek „ Vezendi“-re kért átváltoztatása folyó évi május 18-kán 10535. szám alatt kelt belügyministeri rendelettel megen­gedtetett. Gajer János bácsmegyei almási lakos vezetékne­vének „Saspa-ra kért átváltoztatása i. é. május 18-án 10629. sz. a. kelt belügyministeri rendelettel meg­engedtetett. Frenkl Gábor budai lakos vezetéknevének „Sza­badi“ -ra kért átváltoztatása folyó évi május 18-án 10502. sz. a. kelt belügyminiszeri rendelettel meg­engedtetett. Naszód vidékébe kebelezett nagy-ilvai lakosViczán Timoftej vezetéknevének „Dobosch“-ra kért átvál­toztatása, mások jogának épségben tartása mellett, i. e. 10539. sz. a. kelt belügyministeri rendelettel megengedtetett. A vallás- és oktatásügyi magyar királyi minister dr. Kuncz Ignácz pécsi püspöki joglyceumi helyettes rendkívüli tanárnak, a magyar királyi egyetemi jog- és államtudományi tanártestület által egyetemi ma­gán­tanárságra a magyar közjogból lett képesítését megerősítette. A magyar királyi pénzügyi ministerium Müller Józsefet főtisztté , Till Antalt tisztté nevezte ki a pozsonyi m.kir. fővámhivatalhoz. A m. kir. pénzügyminister Aladics István m. kir. ideiglenes pénzügyi biztost, a temesvári m. k. állam­javak igazgatóságához titkárrá nevezte ki. NEMHIVATALOS RÉSZ. Ő császári és Apostoli királyi Felsége folyó évi május hó 9-től Schönbrunnban kelt legfelsőbb hatá­­rozványával legkegyelmesebben megengedni méltóz­­tatott, hogy a pesti egyetem vegytani intézeténél még egy második , szabályszerű illetménynyel ellá­tandó tanársegédi állomás rendszeresittessék. Az orsz. m. statistikai tanácsnak f. é. május 13-án tartott ülésében Keleti Károly, a szat. osztály vezetője következő javaslatot terjesz­tett elő „a szervezendő statistikai tanfolyam ügyében A hivatalos statistikának feladata nemcsak az adatgyűjtés és anyagszolgáltatás a tudomány szá­mára, hanem feladata egyúttal az adatoknak bizo­nyos feldolgozása, hogy a közigazgatás, a kormány is hasznukat vehesse. Ezen szempontból, de még azért is, mert nagyobbszerű adatgyűjtések ország­szerte csak hivatalos erővel rendezhetők és hajtha­tók végre : az orsz. m. statistika hivatalos közegei­nek, t. i. a szakosztálynak és a tanácsnak szoros és folytonos összeköttetése az egyes ministériumokkal és egyéb hatóságokkal mellőzhetetlen. Az orsz. szat. tanács szervezete ez alapon készült, a­mennyiben valamennyi ministerium magasabb h­angú tisztviselők által benne képviselve van. De a­mi a hivatalos statistikának úgyszólván csak vezér­letében nyilvánult eddigelé : a szoros összeköttetés, a tanácskozások folytonossága, az eszmesúrlódás fo­kozta érdekeltség és lelkiismeretes össze- és közre­működés, ugyanezt méltán kell óhajtanunk, hogy feltaláljuk az ország mindazon hivatalos közegeiben, melyeknek szerep jut az adatok gyűjtésében, össze­­­állításában, részben feldolgozásában, hogy a közpon­­­tok ez előkészített anyagból a haza hú szat,­képét alkothassuk. Érdekeltséget valamely feladat iránt és buzgó közreműködést megoldásában csak úgy várhatunk biztosan, ha mindazok, kik a közreműködésre hivat­­vák, feladatukat nem csak ismerik, hanem a megol­dás sok irányú hasznosságát belátván, tárgyukért né­mileg lelkesülni is tudnak. Hogy a stat.­ismeretek hazánkban se kellőleg el­terjedve nincsenek, se méltó érdekkel nem tekintet­tek, tudvalévő. Egyes esetekben, például új vasú­t­­vonalak vagy csatornák tervezgetésénél vagy má­s irány sürgetésénél tagadhatatlanul szembeötlik né­mi mozgalom a stat. adatok gyűjtésére és bemu­ta­tására, de alapos ismeretek és rendszeres kutatások irányában az eredmény vajmi ritkán kielégítő s ha jól-roszul el van érve, vagy épen elejtve: a pilla­nat­­nyi érdekeltség lelohad és az adatgyűjtés folytatá­sra többé senki se gondol. Ez általános érdektelenséget a stat. tudomány iánt hazánkban két főokra lehetne visszavezetni. Az első, hogy önálló államélet hiányában politi­kai tekintetben csak részei valánk egy idegen egész- : tek, mely állami és társadalmi viszonyaink statiszi-­­ fáját is magába olvasztotta és önrendelkezésünkre sért nem engedve, a viszonyok iránti érdeket is el­­nyomta;­­ a másik, amabból mintegy következő ok , a sta­­tstika gyakorlati alkalmazásának lehetetlensége, mi l­­átszólag hasznavehetőségének értékét is csorbítván,­­ tanulmányozásának kezdetben száraz és épen nem könnyű munkájára korántsem serkentett. Jelenleg azonban, midőn összes állami és társa­dalmi életünkben önmagunk intézzük sorsunkat, am a két ok nem csak elesik, hanem égetően előáll an­nak szüksége is, hogy a­mit évtizedeken át mulasz­tottunk, most annál serényebb munka által helyre­ütni iparkodjunk. Nem csak erősen lüktető anyagi életünk minden mozzanata figyelmeztet szat.­ismeretünk bővítésé­nek mellőzhetlen szükségességére, hanem rohamos lépteink gyakori fenakadása haladási pályánkon óva­int arra, hogy a tájékozatlanságnak, mely helyze­tünk hiányos stat.­ismeretéből ered, valahára véget vessünk. Mert immár magunknak gyűjtjük az ada­tokat, saját hasznunkra fejlesztjük a tudományt, s hogy a statistika hivatalos mivelése is önkezünkbe került, az orsz. m. stat. tanács fenállása és a stat. szakosztály szervezése legfényesebb bizonyítékai. A hivatalos stat. mivelésének a legnagyobb siker akkor van biztosítva, ha azok közül, kik az országos stat. fölvételek körül segédkezet nyújtani hivatva vannak, minél többen megszerezhetik a szükséges stat. ismereteket, részesülhetnek népszerű stat. ok­tatásban. Ily oktatás, mondhatni, rendszeres stat. tanfolyam megindítása terjesztetett f. é. május havában javas­latképen az orsz. m. szat. tanács elé, megjegyeztet­vén, hogy a közgazdasági miniszer úr ő exciája a statistikai szakosztályban fölmerült ezen indítványt elvben már elfogadta, foganatosítását előmozdítani hajlandó. Nem úttörőkül, nem elsők lépünk fel e tervvel, melynek valósításában Berlin és Bécs évekkel meg­haladtak. Hanem igen­is elég korán indítjuk meg, tekintve eddigi viszonyainkat, melyek a saját erőnk­kel való rendelkezést csak alig az imént tették le­hetővé. De ha az említett példák követésében az ott szerzett tapasztalatokat hasznunkra fordíthat­juk, viszont egy lépéssel tovább is megyünk a kitű­zött pályán, s míg az idézett államokban leginkább csak fiatal államhivatalnokok élvezhették a statisti­kai oktatást, hazánk külön­ viszonyait és megyei autonómiáját számba véve, Magyarország megyéi és területei is fognak ez előnyben részesülhetni. Ezen itézkedésnek pedig a hivatalos statistika annál in­­kább fogja hasznát venni, minél inkább van fölvéte­­liben és adatgyűjtésében a megyei hatóságok köz­­eműködésére utalva. Föltéve tehát, hogy az orsz. m. szat. tanácsban évő, de talán a kívüle álló szakférfiak közül is öle­lendő számmal találkoznak, kik az előadandó tár­­gyakat maguk közt fölosztva, rendszeres szat. tan­­flyam megindítását lehetővé teszik, ily tanfolyam még az idei tél folytán meg fogna indíttatni, s a kor­­mány szives kötelességének fogná ismerni, a szüksé­ge helyiségekről gondoskodván, a hallgatók kisze­relése iránt is intézkedni. Az előadandó tárgyak nem végleg megállapítva, anem mintegy csak javaslatképen bemutatva, kö­­etkezők volnának: 1. A statistika elmélete. 2. A népszámlálás­­elvei, különböző módjai).

Next