Budapesti Közlöny, 1868. november (2. évfolyam, 253-276. szám)
1868-11-19 / 267. szám
Buda-Pest, 1868. 267. szám. Csütörtök, november 19. Ei a«':r.BTrsi árak : X portai HsáTKduckssKL : Budapestek báehox bobdva : éra.......................20 fit. Egész évre ... 18 frt.— kr. Félém Negyedévre » • * . Félévre . . Negyedévre Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesítőbe'1 igtatawiiéirdetéel dijak a hirdetménynyel együtt elölepeten beküldendő, »é* pedig: 100 szóig egyesen hirdetés ért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, 1.0— tOO-ig S frt, zOO—3«0-ig 3 frt ée Így tovább minden 100 széért 1 trttal több. SiraKSSZTÓÍAa : Pwt«n, iuuva.ui ttteu 10-ik »zAm X. «-nwslet. Kiadóhivatal : Po»k.&, Barátok - tor. 7. as. a. földszint. Masi shispiitixi: Egy hasibos petit sor egyeneri hirdetésért 8 kr. többszöri hirdetésért 7 kr.minden beiktatásnál. A. bélyeg-díj külön minden beiktatás után SO kr. osdt-értékb. ShaiRÁTOK nem ktadrtack vi«sza. II i’ II Illetmeretek eukomfelleretei Ninet- tani HIVATALOS RÉSZ. Személyem körüli magyar miniszerem előterjesztése folytán Blau Henrik aradi kereskedőt váltótörvényszéki kereskedelmi ülnöknek, közhasznú tevékenysége elismeréséül a koronás arany érdemkeresztet adományozom, s e részben Ferencz József-rendem cancellárját is kellőleg utasítom. Kelt Bécsben, 1868-ik évi november hó 12-dikén. Ferencz József, s. k. Gr. Festetics György, s. k. cs. s Apostoli kir. Felsége folyó évi nov. hó 4 én kelt legfelsőbb határozványával legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy Fackh Károly m. k. vasúti s hajózási felügyelő, a franczia becsületrend lovagkeresztjét elfogadhassa s viselhesse. A folyó hó 20-ára kihirdetett 3-dik magyar távirászati tanfolyam itt napon d. u. 5 órakor fog a pestvárosi főreáltanodában a 2-ik számmal jegyzett földszinti teremben megnyittatni. Ő cs. s Apostoli kir. Felsége f. évi november 13-án kelt legfelsőbb elhatározásával báró Frankenstein Károly cs. k. követségi tanácsosnak és gróf Kálnoky Gusztáv tiszteletbeli cs. kir. követségi tanácsosnak, a Lipót-rend lovagkeresztjét díjmentesen legkegyelmesebben méltóztatott adományozni. Ors.s Apostoli kir. Felsége, a birodalmi kanczellár és közös külügyminiszer legalázatosabb előterjesztése folytán, báró Münch-Bellinghausen Joachim tiszteletbeli követségi tanácsost, valóságos követségi tanácsossá legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. NEMHIVATALOS RÉSZ. ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A KÉPVISELŐHÁZ CCCXVII. ÜLÉSE November hó 18 ál d. e. 10 órakor. Elnök: Szentiványi Károly. Jegyzők: Paizs Andor és Mihályi Péter. Tárgy: A személyes kereseti adó, — a bor- és husfogyasztási adóról szóló törvényjavaslat, — továbbá a kereskedelmi ministerium 1869-dik évi költségvetésének tárgyalása. A kormány részéről jelen vannak: Lónyay Menyhért, Gorove István, Festetics György gr. és Wenckheim Béla b. minister urak. A múlt ülés jegyzőkönyve hitelesíttetvén, — Bobory Károly Detrich Zsigmondnak f. évi ápr. 20-án tett interpellációja értelmében kérdést intéz a kereskedelmi minister úrhoz, váljon a kisebb iparosok és kereskedők jogviszonyainak szabályozása tárgyában még ez ülésszak alatt szándékozik-e törvényjavaslatot beterjeszteni ? Gábove István ipar és kereskedelmi miniszer: Mint a múlt alkalommal történt felszólalásomban kijelentettem, úgy most is csak azt ismételhetem, hogy ezen bajok orvoslását célzó törvényjavaslat a ministériumnál készen van. Ha méltóztatik a ház parancsolni, hogy a teendők halmaza közt, mely a képviselőházat legutolsó összejövetele óta folyvást foglalkoztatja — ezen törvényjavaslat előterjesztessék — szolgálatára állok a háznak, és az ipartörvényeket mentül előbb be fogom terjeszteni. Azonban kötelességemnek tartom nemcsak mint ipar é s kereskedelmi miniszer a kormányzatban részt venni és mint a t. háznak egyik tagja itt működni, hanem tekintettel lenni azon teendőkre is, melyek az országos érdekeket átalánosságban illetik. Ezen tekinteteknél fogva úgy ítéltem meg a dolgot eddigelé, hogy ama törvényjavaslatot, siker reményében, a ház asztalára nem tehettem. Ha tehát méltóztatik a t. ház belenyugodni, az ipartörvényjavaslatot, mely készen van, a jövő országgyűlés első napjaiban fogom a ház asztalára letenni. (Élénk helyeslés jobboldalról s balról.) Bobory Károly óhajtja, hogy az érdekeltek, — kikre a keresetadó annyira nehezül — a minister úrnak ezen biztosító szavai által ki legyenek elégítve. Fölvétetvén a napirend: a személyes kereseti adóról szólójavaslat a központi bizottság módosításaival általánosságban és részleteiben elfogadtatik. Végleges megszavazása a holnaputáni ülésre tűzetik ki. A bor- és húsfogyasztási adóról szólójavaslat általánosságban elfogadtatván : a részletes tárgyalás alkalmával az első §-nál szót emel Horváth Döme . Ezen. azon tételét, hogy az 1868-ban kiadott pénzügyi szabályok jövőre fentartassanak, csak némi megszorítással és jogfentartással fogadhatja el, mert ha e szabályok kötelezőkül elfogadtatnak, lehetetlen a központi bizottságnak — szerinte igen méltányos — módosítását a 2-ikkra nézve tárgyalni és elfogadni. Lónyay Menyhért pénzügyminiszer azt hiszi, hogy a képv.ár aggodalma alaptalan, miután a kiadott szabályok soha sem ellenkezhetnek a később hozott törvénynyel; ennélfogva, ha a törvényhozás máskép határoz, mint a szabályokban jelenleg meg van állapítva: a szabályoknak minden a törvénynyel ellenkező rendeletei azonnal megszűnnek. Azt hiszi, így fogván fel a tárgyat, ok aggodalomra nem lehet. (Helyeslés: Maradjon a szerkezet!) A 2-ik §-nál szót emel Lónyay Menyhért pénzügyminiszer: T. ház ! Ha a törvényhozás számos és igen fontos teendőkkel nem lett volna és nem lenne elfoglalva, és ha a törvényhozás működésének tartama még tovább terjedne, bizonyára kötelességem lett volna a bor- és húsfogyasztási adóra nézve általában egy teljesen és gyökeresen átalakító javaslatot a t. ház elé terjeszteni. Ma is csak azon véleményemet nyilvánítom, melyet az első tárgyalás alkalmával ezen évnek kezdetén voltam szerencsés kinyilatkoztatni, hogy t. i. minél előbb szükséges törvényhozásilag intézkedni a bor- és húsfogyasztási adó kivetésének és kezelésének reformjára nézve. Ezen adónemnek jelenben létező beszedésénél követett eljárás olyan, mely a termelőkre nézve sok tekintetben igen súlyos, s másfelől az ellenőrzésnek kezelése sok nehézséggel van összekötve. Ennélfogva én, tehát, azon meggyőződésben vagyok, hogy a jövő törvényhozásnak feladatai közé fog tartozni a bor- és húsfogyasztási adónak ezélszerűbb, rendszeresebb és az illetékre kevésbé terhes kezelése tárgyában egy javaslatot megállapítani. A jelen körülmények között a törvényjavaslatban azon könnyítést hoztam indítványba, hogy a kisebb termelőkre nézve a fizetési tételnek 5%-tólira engedtessék el. Miután, mint méltóztatnak tudni, jelen körülmények közt az államnak mindazon jövedelmeire, melyek eddig befolytak, szüksége van, hogy az államháztartásban az egyensúly fentartassék, ennélfogva beadott javaslatomban ennél tovább nem mehettem. Miután ezen bor- és húsfogyasztási adónak évi jövedelme körülbelül 1.900.000, majdnem 2 millióra tehető , azon összeg, melyet én elengedésképen javaslatba hoztam, könnyen kiszámítható. Minthogy ez kisebb gazdáknál nem emelkedhetik többre mint 5%-ra , az általam indítványozott elengedésből eredő hiány nem tesz többet 50—60 ezer írtnál, amely összegnek hiánya a jelen körülmények között az államháztartásban nevezetes és az egyensúlyt megzavaró különbözetet alig tesz. Az osztályokból alakult központi bizottság a kisebb termelőkre nézve ezen elengedést nevezetesen szélesebb körre terjeszti ki, amennyiben általában kimondja azon elvet, hogy a 40 akóig terjedő évi termelésből átlagosan két akó nem esik fogyasztási adó alá. Bátor vagyok előre is figyelmeztetni a t. házat arra, hogy ha a központi bizottságnak ezen módosítása elfogadtatik, az állam jövedelme nevezetesen fog csökkenni. Én a magam részéről nem mertem ezen módozatot javaslatba hozni, épen azon szempontból, mert az államnak az ebből befolyó, majdnem 2 millióra menő összegre szüksége van. Miután azonban úgy hiszem, hogy a borfogyasztási adó iránt fennálló rendszer a jövő év folytán nevezetes változáson fog átmenni , ezen leszállítás tehát mindössze csak egy évre fog kiterjedni, tekintetbe véve különösen azt, hogy amint tudomásom van róla, a kilencz osztály közül hét a kisebb termelőkre nézve a 40 akóig terjedő évi termésből átlagosan 2 akót nem kívánt fogyasztási adó által terhelni , engedve a többség ezen nyilatkozatának, de előre arra is figyelmeztetve a t. házat, hogy ezen elengedés folytán több 100 ezer forintra menő adókevesebblet fog előállani, hozzájárulok ezen módosításhoz,mégpedig azon föltevésben, hogy a jövő év folytán a t. háznak módjában lesz ezen, a közjövedelemre nézve nevezetes adót czélszerűbben, kedvezőleg és az illető termelőkre kevésbbé nyomasztó módon véglegesen megállapítani. (Helyeslés.) Horváth Döme a kedvezményt még előnyösebbé óhajtván tenni, kéri a minimumnak 5 adóban való megállapítását mindenkire kiterjeszteni. Ez iránt következő módosítást ajánl elfogadás végett: A bor- és húsfogyasztási adó iránti törvényjavaslatnál a 2-ik §. helyett a következő szöveg létetnék : Szőlősgazdáknál az ötven akóig terjedő évi termésből átlagosan öt akó s az ötven akót haladó termésből tíz százalék nem esik fogyasztási adó alá. Ezen adómentes bormennyiség azonban tizenöt alsó-austraiakónál több nem lehet, és ha el nem fogy az év leforgása alatt, a maradék a következő