Budapesti Közlöny, 1868. november (2. évfolyam, 253-276. szám)

1868-11-19 / 267. szám

Buda-Pest, 1868. 267. szám. Csütörtök, november 19. Ei a«':r.BTrsi árak : X portai HsáTKduckssKL : Budapestek báehox bobdva : éra.......................20 fit. Egész évre ... 18 frt.— kr. Félém Negyedévre » • * . Félévre . . Negyedévre Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesítőbe'1 igtatawiié­irdetéel dijak a hirdetménynyel együtt elölepeten beküldendő, »é* pedig: 100 szóig egyesen hirdetés ért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, 1.0— tOO-ig S frt, zOO—3«0-ig 3 frt ée Így tovább minden 100 széért 1 trttal több. SiraKSSZTÓÍAa : Pwt«n, iuuva.ui ttteu 10-ik »zAm X. «-nwslet. Kiadóhivatal : Po»k.&, Barátok - tor. 7. as. a. földszint. Masi shispiitixi: Egy hasibos petit sor egyeneri hirdetésért 8 kr. többszöri hirde­tésért 7 kr.minden beiktatásnál. A. bélyeg-díj külön minden be­iktatás után SO kr. osdt-értékb. Sh­aiRÁTOK nem ktadrtack vi«sza. II i’­ II Illet­­m­­eretek euk­omfel­leretei Ninet- ta­ni HIVATALOS RÉSZ. Személyem körüli magyar miniszerem előterjesztése folytán Blau Henrik aradi ke­reskedő­t váltótörvényszéki kereskedelmi ülnöknek, közhasznú tevékenysége elisme­réséül a koronás arany érdemkeresztet ado­mányozom, s e részben Ferencz József-ren­dem cancellárját is kellőleg utasítom. Kelt Bécsben, 1868-ik évi november hó 12-dikén. Ferencz József, s. k. Gr. Festetics György, s. k.­­ cs. s Apostoli kir. Felsége folyó évi nov. hó 4 én kelt legfelsőbb határozványával legke­gyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy Fackh Károly m. k. vasúti s hajózási felügyelő, a franczia becsületrend lovagkeresztjét elfogadhassa s viselhesse. A folyó hó 20-ára kihirdetett 3-dik magyar távirászati tanfolyam itt napon d. u. 5 órakor fog a pestvárosi főreáltanodában a 2-ik számmal jegyzett földszinti teremben megnyittatni. Ő cs. s Apostoli kir. Felsége f. évi november 13-án kelt legfelsőbb elhatározásával báró Fran­kenstein Károly cs. k. követségi tanácsosnak és gróf Kálnoky Gusztáv tiszteletbeli cs. kir. követ­ségi tanácsosnak, a Lipót-rend lovagkeresztjét díjmentesen legkegyelmesebben méltóztatott ado­mányozni. O­rs.­s Apostoli kir. Felsége, a birodalmi kan­­czellár és közös külügyminiszer legalázatosabb előterjesztése folytán, báró Münch-Bellinghausen Joachim tiszteletbeli követségi tanácsost, valósá­gos követségi tanácsossá legkegyelmesebben ki­nevezni méltóztatott. NEMHIVATALOS RÉSZ. ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A KÉPVISELŐHÁZ CCCXVII. ÜLÉSE November hó 18 ál d. e. 10 órakor. Elnök: Szentiványi Károly. Jegyzők: Paizs Andor és Mihályi Péter. Tárgy: A személyes kereseti adó, — a bor- és husfogyasztási adóról szóló törvényjavaslat, — továbbá a kereskedelmi ministerium 1869-dik évi költségvetésének tárgyalása. A kormány részéről jelen vannak: Lónyay Menyhért, Gorove István, Festetics György gr. és Wenckheim Béla b. minister urak. A múlt ülés jegyzőkönyve hitelesíttetvén, — Bobory Károly Detrich Zsigmondnak f. évi ápr. 20-án tett interpellációja értelmében kérdést intéz a kereskedelmi minister úrhoz, váljon a kisebb iparosok és kereskedők jogviszonyainak szabályozása tárgyában még ez ülésszak alatt szándékozik-e törvényjavaslatot beterjeszteni ? Gábove István ipar és kereskedelmi miniszer: Mint a múlt alkalommal történt felszólalásomban kijelentettem, úgy most is csak azt ismételhetem, hogy ezen bajok orvoslását c­élzó törvényjavaslat a ministériumnál készen van. Ha méltóztatik a ház parancsolni, hogy a teendők halmaza közt, mely a képviselőházat legutolsó összejövetele óta folyvást foglalkoztatja — ezen törvényjavaslat elő­terjesztessék — szolgálatára állok a háznak, és az ipartörvényeket mentül előbb be fogom terjeszteni. Azonban kötelességemnek tartom nemcsak mint ipar é s kereskedelmi miniszer a kormányzatban részt venni és mint a t. háznak egyik tagja itt mű­ködni, hanem tekintettel lenni azon teendőkre is, melyek az országos érdekeket átalánosságban illetik. Ezen tekinteteknél fogva úgy ítéltem meg a dolgot eddigelé, hogy ama törvényjavaslatot, siker reményében, a ház asztalára nem tehettem. Ha tehát méltóztatik a t. ház belenyugodni, az ipartörvényj­avaslatot, mely készen van, a jövő or­szággyűlés első napjaiban fogom a ház asztalára letenni. (Élénk helyeslés jobboldalról s balról.) Bobory Károly óhajtja, hogy az érdekeltek, — kikre a keresetadó annyira nehezül — a mi­nister úrnak ezen biztosító szavai által ki legye­nek elégítve. Fölvétetvén a napirend: a személyes kereseti adóról szóló­­javaslat a központi bizottság módo­sításaival általánosságban és részleteiben elfogad­­tatik. Végleges megszavazása a holnaputáni ülésre tűzetik ki. A bor- és hús­fogyasztási adóról szóló­­javaslat általánosságban elfogadtatván : a részletes tár­gyalás alkalmával az első §-nál szót emel Horváth Döme . Ezen­­. azon tételét, hogy az 1868-ban kiadott pénzügyi szabályok jövőre fen­­tartassanak, csak némi megszorítással és jog­­fentartással fogadhatja el, mert ha e szabályok kötelezőkül elfogadtatnak, lehetetlen a központi bizottságnak — szerinte igen méltányos — mó­dosítását a 2-ik­k­ra nézve tárgyalni és elfo­gadni. Lónyay Menyhért pénzügyminiszer azt hiszi, hogy a képv.­ár aggodalma alaptalan, miután a kiadott szabályok soha sem ellenkezhetnek a ké­sőbb hozott törvénynyel; ennélfogva, ha a tör­vényhozás máskép határoz, mint a szabályokban jelenleg meg van állapítva: a szabályoknak minden a törvénynyel ellenkező rendeletei azonnal meg­szűnnek. Azt hiszi, így fogván fel a tárgyat, ok aggodalomra nem lehet. (Helyeslés: Maradjon a szerkezet!) A 2-ik §-nál szót emel Lónyay Menyhért pénzügyminiszer: T. ház ! Ha a törvényhozás számos és igen fontos teendők­kel nem lett volna és nem lenne elfoglalva, és ha a törvényhozás működésének tartama még to­vább terjedne, bizonyára kötelességem lett volna a bor- és húsfogyasztási adóra nézve általában egy teljesen és gyökeresen átalakító javaslatot a t. ház elé terjeszteni. Ma is csak azon véleménye­met nyilvánítom, melyet az első tárgyalás alkal­mával ezen évnek kezdetén voltam szerencsés ki­nyilatkoztatni, hogy t. i. minél előbb szükséges törvényhozásilag intézkedni a bor- és húsfogyasz­tási adó kivetésének és kezelésének reformjára nézve. Ezen adónemnek jelenben létező beszedé­sénél követett eljárás olyan, mely a termelőkre nézve sok tekintetben igen súlyos, s másfelől az ellenőrzésnek kezelése sok nehézséggel van össze­kötve. Ennélfogva én, te­hát, azon meggyőződés­ben vagyok, hogy a jövő törvényhozásnak felada­tai közé fog tartozni a bor- és húsfogyasztási adó­nak ezélszerűbb, rendszeresebb és az illetékre ke­vésbé terhes kezelése tárgyában egy javaslatot megállapítani. A jelen körülmények között a tör­vényjavaslatban azon könnyítést hoztam indít­ványba, hogy a kisebb termelőkre nézve a fize­tési tételnek 5%-tólira engedtessék el.­­ Mi­után, mint méltóztatnak tudni, jelen körülmények közt az államnak mindazon jövedelmeire, melyek eddig befolytak, szüksége van, hogy az államház­tartásban az egyensúly fentartassék, ennélfogva beadott javaslatomban ennél tovább nem me­hettem. Miután ezen bor- és húsfogyasztási adónak évi jövedelme körülbelül 1.900.000, majdnem 2 mil­lióra tehető , azon összeg, melyet én elengedés­képen javaslatba hoztam, könnyen kiszámítható. Minthogy ez kisebb gazdáknál nem emelkedhetik többre mint 5%-ra , az általam indítványozott el­engedésből eredő hiány nem tesz többet 50—60 ezer írtnál, a­mely összegnek hiánya a jelen kö­rülmények között az államháztartásban neveze­tes és az egyensúlyt megzavaró különbözetet alig tesz. Az osztályokból alakult központi bizottság a kisebb termelőkre nézve ezen elengedést neveze­tesen szélesebb körre terjeszti ki, a­mennyiben általában kimondja azon elvet, hogy a 40 akóig terjedő évi termelésből átlagosan két akó nem esik fogyasztási adó alá. Bátor vagyok előre is figyelmeztetni a t. házat arra, hogy ha a központi bizottságnak ezen mó­dosítása elfogadtatik, az állam jövedelme nevezete­sen fog csökkenni. Én a magam részéről nem mer­tem ezen módozatot javaslatba hozni, épen azon szempontból, mert az államnak az ebből befolyó, majdnem 2 millióra menő összegre szüksége van. Miután azonban úgy hiszem, hogy a borfogyasztási adó iránt fennálló rendszer a jövő év folytán ne­vezetes változáson fog átmenni , ezen leszállítás tehát mindössze csak egy évre fog kiterjedni, te­kintetbe véve különösen azt, hogy a­mint tudomá­som van róla, a kilencz osztály közül hét a kisebb termelőkre nézve a 40 akóig terjedő évi termés­ből átlagosan 2 akót nem kívánt fogyasztási adó által terhelni , engedve a többség ezen nyilatko­zatának, de előre arra is figyelmeztetve a t. házat, hogy ezen elengedés folytán több 100 ezer forint­ra menő adó­kevesebblet fog előállani, hozzájáru­lok ezen módosításhoz,még­pedig azon föltevésben, hogy a jövő év folytán a t. háznak módjában lesz ezen, a közjövedelemre nézve nevezetes adót czél­­szerűbben, kedvezőleg és az illető termelőkre ke­­vésbbé nyomasztó módon véglegesen megállapí­tani. (Helyeslés.) Horváth Döme a kedvezményt még előnyösebbé óhajtván tenni, kéri a minimumnak 5 adóban való megállapítását mindenkire kiterjeszteni. Ez iránt következő módosítást ajánl elfogadás végett: A bor- és húsfogyasztási adó iránti törvényja­vaslatnál a 2-ik §. helyett a következő szöveg lé­tetnék : Szőlősgazdáknál az ötven akóig terjedő évi ter­mésből átlagosan öt akó s az ötven akót haladó termésből tíz százalék nem esik fogyasztási adó alá. Ezen adómentes bormennyiség azonban tizenöt alsó-austrai­akónál több nem lehet, és ha el nem fogy az év leforgása alatt, a maradék a következő

Next