Budapesti Közlöny, 1869. január (3. évfolyam, 1-25. szám)
1869-01-13 / 9. szám
Buda-Pest, 1869. 0. szám. Szerda, január 13. Narantai postai szétküldéssel : Egész évre.........................20 frt. Félévre..............................10 , [Negyedévre...........................5 . HIVATALOS Szerkesztőség : Pesten , hatvani utcza 10-ik szám I. emelet. Kiadóhivatal : Pesten, Barátok tere 7. bz. a. földszint. KÉZIRATOK nem küldetnek vissza. Bérraentetlen levelek csak rendes levelezöinktül fogadtatnak el.____________________________ Budapesten házhoz hordva : Egész évre... 18 frt.— kr. Félévre .... 9 „ — „ Negyedévre . . 50 Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesítőbe' iktatandó hirdetési dijak a hirdetménynyel együtt elvlegesen beküldendő, még pedig: 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, 100— I 200-ig 2 frt, nOO—300-ig :1 frt és igy tovább minden 100 szóért 1 frttal több. Magánhirdetések : Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 8 kr. többszöri hirdetésért 7 kr.minden beigtatásnál. A bélyeg-dij külön minden beigtatás után 30 kr. oszt.értékb. Előfizetési árak : Előfizetés .BUDAPESTI KÖZLÖNYÉRE, a m. k. ministerium hivatalos lapja 1869-dik évi folyamára. Egész évre................................20 forint, Fél évre.....................................10 v Negyed évre..................................5 „ Községeknek egész évre . . 12 „ „ fél évre .... 6 „ Megjegyzendő, hogy csupán csak falusi községekre szól az utóbbi leszállított előfizetés. Az előfizetési pénz a lap kiadóhivatalába bérmentve küldendő, Pest, barátok tere, 7-ik sz. a. A Buda-Pesti Közlöny kiadóhivatala. A t. hatóságok felkéretnek az ezen laphoz czimzett pénzküldemények bérmentes feladására, mivel alólirott kiadó-hivatal bérmentetlen leveleket el nem fogadhat. A „Budap. Közl.“ kiadóhivatala, tanácsossá nevezem ki , osztálytanácsosi ranggal és fizetéssel. Kelt Bécsben, 1869. évi jan. hó 4 én. Ferencz József, s. k. Gr. Mikó Imre, s. k. Közmunka- és közlekedési magyar ministerem előterjesztésére Csörgeö Gyula ministeri fogalmazót, a nevezett ministeriumhoz ministeri titkárrá nevezem ki. Kelt Bécsben, 1869. jan. hó 8-án. Ferencz József, s. k. Gr. Mikó Imre, s. k. Horvát-, szlavón- és dalmátországi ministerem előterjesztése folytán, dr. Suhay Imrét, a horvát-, szlavón- és dalmátországi udvari cancellária osztálytanácsosát, ministeri tanácsossá a nevezett ministeriumhoz ezennel kinevezem. Kelt Ebenseeben, 1869. évi jan. 8-kán. Ferencz József, s. k. Bedekovich Kálmán, s. k. Horvát-, szlavón- és dalmátországi ministerem előterjesztése folytán, Czar Jánost Varasdmegye főjegyzőjét és Rusnov Antalt, a zágrábmegyei törvényszék I. osztályú ülnökét, osztálytanácsosokká a nevezett ministeriumhoz ezennel kinevezem. Kelt Ebenseeben, 1869. jan. 8-án. Ferencz József, s. k. Bedekovich Kálmán, s. k. HIVATALOS RÉSZ. Személyem körüli magyar miniszerem előterjesztése folytán , Milley Ferencz somogymegyei pandurkáplár és Récsey János közpandurnak, a rablók üldözése és kézrekeritése körül szerzett érdemeik elismeréséül és pedig az előbbinek a koronás, az utóbbinak pedig az egyszerű ezüst érdemkeresztet adományozom. Kelt Bécsben, 1869. jan. 3. Ferencz József, s. k. Gróf Festetics György, s. k. Magyar országos pénzügyministerem előterjesztésére csemneki és tarkeöi Dessewffy Lajos, magyar pénzügyministeri titkárt, a nevezett ministeriumhoz osztálytanácsossá nevezem ki. Kelt Bécsben, 1869-dik évi január hó 5-dikén. Ferencz József, s. k. Lónyay Menyhért, s. k. Közmunka- és közlekedési magyar ministerem előterjesztése folytán Herrich Károly tiszteletbeli osztálytanácsost, a tiszaszabályozási központi bizottsághoz műszaki Horvát-, szlavón- és dalmátországi miniszerem előterjesztése folytán, Kresztics Györgyöt, a horv. szláv. és dalm. orsz. udv. kanczelláriának valóságos udvari titkárát, és Sztankovics Dánielt, ugyanazon udv. kanczelláriának czimzetes udvari titkárát, ministeri titkárokká a nevezett ministeriumhoz ezennel kinevezem. Kelt Ebenseeben, 1869. jan. 8-án. Ferencz József, s. k. Bedekovich Kálmán, s. k. Schönvizner János csongrádmegyei főorvos saját, ugyszinte Ernő, János, Emilia, Ferencz, Ida és Janka gyermekei vezetéknevének Réti-re kért átváltoztatása i. e. 366. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. A földmivelés, ipar és kereskedelmi minister Borszéki Soma segédfogalmazót fogalmazóvá, gr. Degenfeld József és Ctubay József tiszteletbeli segédfogalmazókat, valamint Tanfi Gusztávot valóságos segédfogalmazókká, végül Petróczy Gyulát és Jeney Lajost irodatisztekké nevezte ki. A vallás- és közoktatásügyi magy. kir. minister dr. Pisztóry Mór köz- és váltóügyvédet és kir. táblai fogalmazót a kassai kir. jogakadémiához ideiglenes tanársegéddé és könyvtárnokká nevezte ki. 1868. ÉVI LIV. TÖRVÉNYCZIKK a polgári törvénykezési rendtartás tárgyában. (Folytatás.) NEGYEDIK CZIM. A bizonyításról. VI. FEJEZET. Eskü. 230. §. Fő eskü. A főesküvel való bizonyítás akkér történik, hogy a bizonyító fél a döntő ténykörülmények iránt ellenfelét a főesküvel megkínálja, ha semmi más bizonyítéka nem létezik is. Ezen eskü még a válaszban vagy viszonválaszban is kínálható. 231. §. Főesküt feltételesen is lehet kínálni azon esetre, ha a bizonyítás más módon nem sikerülne. Ha az eskükínálással tanuk vagy bírói szemle általi bizonyítás kapcsoltatik össze, a bíró először a tanúkihallgatást vagy a szemle megtartását rendelje el. 232. §. Amidőn mindkét félnek saját ténye forog fen, vagy a bizonyítandó ténykörülményről mindkét fél közvetlen tudomással bír: a megkínált fél a főesküt vagy letenni vagy visszakínálni tartozik. 233. §. Ha az ajánlott főeskü elfogadására nézve a perben határozott és világos nyilatkozat nem történt , úgy tekintendő, mintha a fél, kinek a főeskü kínáltatott, azt elfogadni és letenni vonakodnék. (234. §.) 234. §. A fél, aki az ajánlott főesküt se letenni, se ellenfelének visszakinálni nem akarja; úgyszintén ez utóbbi, ha a visszakinált főesküt el nem fogadja, azon körülményre nézve, melynek bizonyítékául a főeskü ajánltatott, illetőleg visszakínáltatott, ítéletileg pervertesnek nyilvánítandó. 235. §. Ha a bizonyítandó ténykörülményről csupán az egyik fél bír közvetlen tudomással, a perben előadott körülmények tekintetbevételével a bíró határozza meg, van-e helye a főeskü általi bizonyításnak. Ha helyt ad a biró a bizonyításnak, a főesküt az köteles letenni, akinek a ténykörülményről közvetiő tudomása van, akár maga ajánlkozott arra, akár ellenfele által kináltatott meg azzal. 236. §. Pó eskü. Ha valamelyik fél csak fél bizonyítékot hozott fel, s azt az ellenfél meg nem erőtlenítette, a bi-