Budapesti Közlöny, 1869. április (3. évfolyam, 73-98. szám)

1869-04-08 / 79. szám

Buda-Pest, 1869 Csütörtök, ápril 8. 70. szám. Napomtai postai szétküldéssel : Egész évre.......................20 frt. Félévre............................10 „ Negyedévre.........................5 „ Budapestem házhoz hordva : Egész évre . . 18 frt.—­kr. Félévre . • 9 „ * Negyedévre • 4 , 60 , Előfizetési árak : Smrkesítőség : Pesten , Iatvani-utcza 10-ik szám I. emelet. Kiadóhivatal­­. Pesten, Barátok - tere 7. sz. a. földszint. KÉZIRATOK nem küldetnek tímra. Bem­entet­­len levelek csak rendes levelezőinktől fo­gadtatnék el______________________________ Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesítőbe­* igtatandó hirdetési dijak & hirdetm­énynyel együtt előlegeten beküldendő, még pedig: 100 szóig egyszeri hirdetés­ért 1 frt, és SO kr. a bélyegért, 100— 200-ig 2 frt, 200—300-ig 3 frt ,* igy tovább minden 100 szóért 1 frttal több. MaQÍ­RRIRDETÉSIK: Egyh&a&bos petit sor egyszeri hirdetésért 8 kr. többszöri hirde­tésért 7 kr.minden beigtatásnál. A bélyeg-díj külön minden be­­igtatás után 30 kr. oszt. értékb. HIVATALOS RÉSZ: A hadi tudományoknak a magy. kir. tudomány-­ egyetemen 6 csász. és Apostoli kir. Felsége által megengedett rendkívüli előadására a vallás- és közoktatásügyi magy. kir. minister, a honvéde­lemügyi magy. kir. ministerrel egyetértő­leg Tóth Ágostont, a közmunka- és közlekedési magy. kir. ministeriumnál a helyrajzi osztály igazgatóját, és gr. Pongrácz Károly cs. kir. századost nevezte ki. A MAGY. KIR. BELÜGYMINISTER KÖRLEVELE AZ ORSZÁG ÖSSZES TÖRVÉNYHATÓSÁGAIHOZ. A horvát-szlavon-dalmát királyi­ minister közlése szerint molt hó 26. és 27-ike közötti éjszakán a dubokai üveggyárból, Pozsega mellett, oda betört ismeretlen tettesek által egy láda mireny (arse­­nicum) lopatott el. A tolvajok szándéka egyenesen csak ezen mé­­regszer eltulajdonítására volt irányozva. A gonosz­ tett gyanúja két ismeretlen egyénre esik, kik nyolcz nappal a tett elkövetése előtt az üveggyárban voltak, s többször ily czélzatú beszé­det hallattak, t. i. „hogy az üveg mirenynyel ké­szíttetik, mutassák meg nekik a mirenyt.“ Ezen egyének öltözete bácskai modorú volt, s Újvidék tájékáról való lakosoknak mondák ma­gokat ; beszéltek szerbül és magyarul. Állítólag Verőczemegyében a zwecserei üveg­gyárban is voltak, hol azonban a merenyhezi jut­­tatás nem sikerült nekik. Minthogy ezen tett fölötte gyanús, s annak beláthatlan szomorú következményei lehetnek, a törvényhatóságok a lehető legéberebb őrködésre hivatnak fel, oly meghagyással, hogy a tettesek kinyomozása esetében azokat fogassák el,­­ min­den oly körülményt, mely kipuhatolásukra vezet­het, rögtön jelentsenek fel. Az, ki a tetteseket felfedezi, vagy őket kézre­­keríteni segíti, jutalomra tarthat számot. Budán, 1869. évi ápril­is 2-án.­­ A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister Bignio Henriket a távirdai szakosz­tály irodavezetőjévé nevezte ki. A budapesti fővárosi takarékpénztár alapsza­bályai a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. k.ministerium által i. é. mart. hó 3- án 5205. sz. alatt a törvényes bemutatási záradékkal ellát­tattak. A budapesti épitő-társulat alapszabá­lyai a föld­mivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magy. kir. ministerium] által folyó évi ápril­is 5-én 5851. sz. alatt a törvényes bemutatási záradékkal ellát­tattak. A bajai kölcsönös segélyző-egyletnek alapsza­bályai a földmivelés-, ipar és kereskedelemügyi m. k. ministerium által f. évi martius 6-án 4446. sz. a. a törvényes bemutatási záradékkal ellát­tattak.­­ Miután pestmegyei Duna-Pataj mezőváros terü­­­­letén a keleti marhavész folyvást aráig, nevezett­­ mezőváros folyó évi april 10-ére eső országos mar­havásárának megtarthatása betiltatott. Mi is ezennel közhírré tétetik. Pesten, 1869. april hó - án. A földmivelés­, ipar- és kereskedelmi magy. kir. ministeriumtól. Az arad-indóházi, gyoroki, radnai, berzovai, soborsini, zárai, ilyei, déva-indóházi, piskii, szász­­város-indóházi, alvinczi és gyulafehérvár-indó­­házi vasutüzleti távirdai állomások i. é. április 15-étől magán-sürgönyöket is fognak felvenni és továbbítani. Kelt Pesten, 1869. évi április hó 3-án. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. ministerium távirdai osztálya. Az 1865. évi nemzetközi távirdai egyez­ménynek 1868-ban Bécsben átvizsgált szö­vege. (Folytatás.) III. FEJEZET. A KÜLÖNÖS DIJAKRÓL. 41- ik Czikk. Az ajánlás dija annyi, mint maga a sürgöny-dij. 42- ik Czikk. A sürgöny-vételről szóló jelentés díja annyi, mint az egyszerű sürgönyé. 43- ik Czikk. Ha a tizetett válasz, vagy a sürgöny vételéről szóló jelentés nem az eredeti sürgöny feladási helyére intézendő, akkor ezek díját azon árszabály szerint kell kiróvni, mely a válasz-sürgöny vagy a sür­göny vételéről szóló jelentés feladási és rendeltetési helyei közt van alkalmazásban. 44- ik Czikk. Azon sürgönyök, melyek különböző államokban fekvő helyekre, akár több, akár ugyanazon egy czimzetthez intéztetnek, mint megannyi külön sür­gönyök dijaztatnak. Azon sürgönyök, melyek akár több, akár ugyan­azon egy czimzetthez ugyanazon állam különböző helyeire intéztetnek s ebben különböző állomások ál­tal kezeltetnek : egy sürgönyként dijaztatnak ugyan; de a rendes díjon felül még kirovatik a czimzett állam belföldi dija egy hijján annyiszor, a hány kü­lönböző helyre van a sürgöny czimezve. Azon sürgönyök, melyek ugyanazon helyre több czimzetthez, vagy ugyanazon czimzetthez, de több lakásra intéztetnek, akár szállíttatnak postán tovább, akár nem ,­csak egy sürgönyként dijaz­tatnak ugyan, de ezen felül többszörösítési ille­ték czimen megannyi fél fra­nk rovatik érették ki, a­hány czimek van egy hijján. 45- ik Czikk. Minden, a 23-ik czikk értelmében kiadandott sürgöny-másolatért egy fél frank szabott illeték fizetendő. 46- ik Czikk. Azon ajánlott vagy a kézbesítésről teendő jelentés kívánása mellett feladott sürgönyöket, melyek a postának továbbszállítás végett vagy poste re­stante átadandók, az átadó távirda-állomás aján­lott levelekként bérmentesíti. A feladási állomáson ezekért a következő pót­díjakat kell lefizetni: Fél frankot minden olyan sürgönyért, mely a czímzett állomás­helyén „poste restante“ hagyan­dó, vagy habár postán továbbszállítandó is, de csak azon állam területén marad, a melyben a postára tevő távirda állomás fekszik. Egy frankot az Európában e határon ugyan túl, de a szerződő államok területén belül kül­dendő minden sürgönyért. Két és fél frankot minden, ezen is talra kül­dendő sürgönyért. A nem­ ajánlott sürgönyök a rendeltetési táv­irdaállomás által mint közönséges levelek adat­nak postára. A postaköltségeket esetleg a czim­zettnek kell hordoznia, miután a feladási állomá­s czimen semmi pótdijt nem részén. 47- ik Czikk: Azon sürgönyök dijai, melyek a semaphor-állo­­mások közvetítése mellett a tengeren levő hajók­kal váltatnak, a jelen egyezmény általános sza­bályai értelmében határoztatnak meg, fenmarad­­ván a szerződő államok közül azoknak, melyek ily közlekedési módot szerveznek, azon joguk, hogy a semaphor állomások és tengeren levő hajók között váltott sürgönyökért járó méltányos dijt maguk szabhassák meg. IV. FEJEZET. A DIJAK LEFIZETÉSÉRŐL. 48- ik Czikk. A dijak a feladáskor fizettetnek. A rendeltetési helyen a czimzett által fizettet­nek : 1- ér. A semaphor-állomások közvetítése mellett a tengerről jövő sürgönyök dijai: 2- or. Az utánkü­ldendő sürgönyökért járó ráfi­­zetési díjak. 3- or. Azon dijak, melyek a sürgönynek a táv­­irdaállomáson túlra, a postánál gyorsabb úton való szállításáért járnak azon államokban, me­lyekben ilyen szolgálat szervezve van. Az ajánlott és olyan sürgönyök feladója, me­lyekre nézve vételről szóló jelentés kívántatik, ezen szállítást is bérmentheti, az eredeti állomáson egy ez által meghatározandó összeget tevén le, melyről annak idejében azután leszámolnak. A tudósítást a szállítási kiadás összegéről ilyen­kor egy hivatalos táviratban, vagy a sürgönyvételről szóló jelentésben kell megtenni. Mindazon esetekben, midőn az átadáskor fize­tésnek kell történni, a sürgöny c­ímzettnek csak a tartozó összeg lefizetése után adatik át. 49- ik Czikk. A tévedésből, vagy a czimzett vonakodása miatt hiányosan felvett dijakat a feladó tartozik után­­pótolni. Ha tévedésből a kellőnél nagyobb díj vétetett fel, a többlet az érdekletteknek visszafizettetik. V. FEJEZET. A DÍJMENTESSÉGRŐL. 50- ik Czikk. A szerződő államok nemzetközi távirdaszolgá­­latára vonatkozó sürgönyök az itt államok összes vonalhálózatán díjmentesen szállíttatnak.

Next