Budapesti Közlöny, 1869. szeptember (3. évfolyam, 199-223. szám)
1869-09-16 / 211. szám
ügyben a szigorú vizsgálatot. Henszlmann képviselő a szabad sajtóra utalva, nem akar az ügynek nagy fontosságot tulajdonítani, s ha a városnak észrevétele volna, úgy akkor tegye azt ugyanazon lapban. A közgyűlés ez ügyet a tanácshoz utasítja. Haris képviselő interpellálja elnököt a régi német színház helyébe építendő bérház ügyében ; elnök kijelenti, hogy a legközelebbi közgyűlés elé fogja az ügyet terjeszteni. Simon Flórent interpellálja ezután az elnököt az utczai lámpák ügyében. Interpellátiójában felemlíti, hogy ő gyakran jár éjfél után is az utczákon, azonban mindannyiszor kénytelen volt tapasztalni, hogy a lámpák piszkosak, nem is égnek kellő világossággal, a biztosok pedig mire sem ügyelnek, mert alig van egy két biztos rendeltetése helyén. A közgyűlés a főkapitány ez ügybeni nyilatkozatát bevárni határozta. Bejelentetett ezután Bogisits főbíró azon kérelme, melyben 14 napi szabadságidőt kér. A közgyűlés e szabadságidőt megadja s a főbírót ez idő alatt Preuszner tanácsos fogja helyettesíteni. Ugyancsak a főbíró jelentése olvastatott fel, melyben főbirói hatalmánál fogva a törvénykezési személyzetnél, különösen az egyes bíróságoknál, változásokat tett. A közgyűlés a főbíró ezen jelentését tudomásul veszi. Bejelentetett ezután, hogy a város a népszámlálás könnyebb eszközlése végett egyes kerületekre osztatott. E kerületek elnökei a következők : A belvárosban : Pilisy Béla s dr. Mandel Pál. A Józsefvárosban : Radocsay János és Sztupa György. A Ferenczvárosban : Morócz István, Markusz Ignácz. A Lipótvárosban : Haris Sándor , Brüll, Miksa. A Terézvárosban : Kopp József, Kern Ágoston s dr. Rózsay. A kültelkekre, mégpedig a Kőbányára : Forgó István és Posgar István. A kőbányai úttól s a délkeleti állampályától az Alsó-Dunáig: Nasztl Mór és Schedl Károly. A kőbányai úttól az állampálya bécsi vonaláig: Klenovics György. Az állampálya bécsi vonalától a Felső-Dunáig: Posner Lajos és Bár János. Az összes bizottság elnöke pedig Steiger Gyula, alelnöke: Tavaszi Endre. A kerületi bizottságok tagjait pedig az elnökök fogják kijelölni. Felolvastatott ezután a népgyűlési bizottság által beadott azon folyamodvány, hogy a munkások számára lakházak építtessenek. Simon Flórent a folyamodók kérését pártolva, mielőbb óhajtja a munkásházak építését. Tavaszi és Haris képviselők e tárgyat az ez ügyben kiküldött bizottsághoz utasíttatni kívánják. A vitában résztvettek még Au, Dobos, Bollender, Fuchs, Henszlmann, Kurzweil. Elvégre a közgyűlés, miután Simon Flórent ismételve felszólalt, abban állapodott meg, hogy az építési bizottság az ezen ügyben kiküldött bizottsággal egyetemben mielőbb határozatot terjesszen elő. A közgyűlés ezek után 53 14 órakor napirendre tér. Napirenden van a tanács előterjesztése a pestráczi útvonal ideiglenes államkezelés alá vétele tárgyában. Ezen ügyben egy bizottság kiküldését határozta a közgyűlés, mely bizottság tagjai a következők: Polgár (elnök), Blahunka, Csengey, Seregi, Staffenberger, Ságody Sándor, Kis Károly, Czettner Károly, Havas Ignácz, Preusz, Simon Flórent s Tavaszi Endre. Felolvas!,tett, ezután a szervező bizottmány jelentése a pestvárosi statistikai hivatal szervezése iránt. A bizottmány jelentésében a statistikai osztály felállítását hozza javaslatba és a statistikai osztály igazgatójául Preysz Mór reáltanárt ajánlja. Steiger képviselő rászólja a bizottság előterjesztését, mert oly indokkal él, hogy Preysz azért alkalmaztassák mint igazgató, mert beteges, és késztetve is lesz minél előbb tanári állomásától visszalépni; szakemberre van szükség s ennélfogva nyilvános pályázat hirdetését inditványozza. luplmann Fényes Eleket ajánlja igazgatóul. Burism Steiger indítványát pártolja. Simon Florent azon esetben, ha Steiger indítványa nem fogadtatnék el, Preuszt ajánlja igazgatóul. Havas a szervező bizottság jelentését pártolja, de előbb HIRDETMÉNY. A vegyes sorozó bizottság működése, úgymint a) a felszólamlások (ideiglenes fölmentések) és b) a tényleges szolgálat alóli fölmentetés iránti folyamodványok tárgyalását, c) a szolgálatképesség megítélését, továbbá d) a rendes hadseregbe való sorszám szerinti sorozást, valamint a póttartalékba beosztást és ezen jutalékok fedezése után a honvédségbe leendő avatást, végül e) azon egyének keresetképességének megítélését illetőleg, akik, mivel be nem sorozhatók, a rokkantalap javára bizonyos utólag megállapítandó díjt tartoznak befizetni, — Pesten 10 nap alatt, és pedig sept. 21-től sept. 30-ig fog végbe menni. A sorsolás 1. évi September 14-én, az állítás pedig a fölszólamlási kérvények tárgyalásával egyetemlegesen September 21-én Ferenczváros soroksári utcza 32. sz. a. veszi kezdetét. A felhívott korosztályban lévő hadkötelesek úgy a sorsolás, mint az állítás és a felszólamlási kérvények tárgyalásához külön fognak meghivatni. Az összeirottak nagyapjai, apjai, ipjai és 18 éven felüli fivérek, ha saját munka- vagy keresetképtelenségük miatt unokájuk, illetőleg fiuknak, egyetlen vejüknek, végre fivérüknek az 1869. évre a hadkötelezettség alóli fölmentetését szorgalmazzák a sorozó bizottság előtt személyesen jelenjenek meg; ellenkező esetben folyamodványaik visszautasittatnak, s az illetőknek netaláni besorozásából származó hátrányokat csupán maguknak tulajdonitsák. E személyek azonosságáért községelöljárójuk kezeskedik. A véderőről szóló 1868. XL . t. sz. 17. §-a nem határozván meg azon életkort, a melyen túl mindenki föltétlenül munka és keresetképtelennek tekintendő , a felszólamlóknak, nem mint eddig szokásban volt, csak 60 éven aluli, hanem a 60-on túllévő férfinemű hozzátartozóik is megjelenni tartoznak munka- vagy keresetképtelenségük megállapítása végett, a sorozóbizottság előtt, mely egyszersmind felszólamlási bizottság gyanánt is működik. A megjelenés alól fölmentvék : a) kik 70-ik életévüket betöltötték, ha keresetképtelenségük a községelöljáró által mint köztudomású bizonyíttatik; b) akiknek nyilvánvaló keresetképtelenségük alapos nyomozás folytán kétségtelennek bizonyul be; .. c) akik más, utóbbi ,felszólamlások alkalmával munka- vagy keresetképteleneknek nyilváníttattak. Ezek közé azonban nem értendők azok, kik az előbbi sorozások alkalmával, minthogy 60-ik életévük betöltését bebizonyították, nem voltak megvizsgálandók. Az állításra mindenkinek tisztán kell megjelenni. A védkötelezett a tényleges szolgálat alól, béke idején, bizonyos föltételek alatt fölmentethetik, azaz , ha a szolgálatra alkalmasnak találtatik, desoroztatik ugyan, de a fegyverforgatásban 8 hét alatt begyakoroltatván, tartósan szabadságoltatok, s azután is évenkint csak igen rövid ideig tartó hadgyakorlatra hivatik be. E kedvezményre igényt tarthatók: 1. kik mint mezei gazdák, továbbá 2. mint népiskolatanitók, altanitók, tanítójelöltek, a nemzetgazdászati és népoktatási érdekek sérelme nélkül, hivatásuk köréből a fegyverforgatás begyakorlására megkívántató időnél tovább el nem vonathatnak. Azon föltételek, melyek alatt a mezei gazdák, a tényleges szolgálat alóli fölmentetésüket a soröző-bizottság előtt érvényesíthetik, a következők : a) ha az illető birtok a mezei gazdaságok közé tartozik, legyen az bár nemesi, avagy volt jobbágyi ; b) ha a földjövedelem, minden egyéb kereset hozzászámítása nélkül, öt tagból álló család eltartására elegendő, de ugyanily jövedelemnek négyszeresét túl nem haladja; c) ha a védkötelezett e gazdaságnak már tettleges tulajdonosa; d) ha azt szüleitől, öregszüleitől, oldalági rokonaitól, vagy akár idegentől örökölte, nem pedig vétel útján szerezte; e) ha rendesen gazdaságában lakik, s azt maga személyesen kezeli. A tényleges szolgálat alóli fölmentést illető igényekre nézve bővebb felvilágításul megjegyeztetik : 1. Ha azon körülmény forog fönn, hogy a védkötelezett szülei egyikétől valamely gazdaságnak csak felét örökölte, másik felét pedig a még élő szülőtől vette át, ezen szerzési mód az átvevő védkötelezettre nézve az örökjog alapján szerzett vagyonnal azonosnak tekintetik. 2. Ha valamely gazdaság törvényes örököseinek egyike többi örököstársait, egyezkedés folytán kifizeti, ezen egyezség eredménye szintén örököség útján való birtokszerzésnek vétetik. 3. Ha az örökhagyó birtokát még életében két vagy több gazdaságra osztotta, vagy ha ezen fölosztást, akár az örökhagyó végakarata, akár pedig végrendelkezése hiányában saját megegyezésük alapján, maguk az örökösök eszközük, ez esetben a tényleges szolgálat alóli fölmentetésre mindegyikök csak úgy tarthat igényt, ha az illető örökölt gazdaságrész a föntebb elősorolt feltételek mellett, rendes lakházzal és gazdasági épületekkel is bír. Végül megjegyeztetik, hogy a védkötelezettség immár általános lévén, amely alól magát senki sem vonhatja ki, továbbá a sorhadbeli tettleges szolgálat csak 2—3 évre terjedvén, a kötelességüket híven teljesítő katonák a lehető legemberségesebb bánásmódban is részesülvén, a lakosság hazaszeretetére s józanságára számítva elvárja a hatóság, hogy magát a katonakötelezettségtől senki sem fogja gyáván elvonni, vagy azon lelkiismeretlen üzérkedőknek, kik a sorozóbizottság feddhetetlen jellemű tagjait gyanúsítva, vagy reájuk való befolyást színlelve, a törvények kijátszhatásával ámítják, hitelt adni nem fog. A hatóság a kérlelhetlen szigorral megbüntetendő ily csábítók ellen történendő följelentéseket kívánva várja. Pesten, 1869. September 10-én. A városi tanács által, 3034 a statistikai osztály szervezését kívánja, s ezzel Preuszt óhajtja ideiglenesen megbizatni. Haris Steiger indítványát pártolja, s miután Steiger képviselő ismételve ajánlja indítványát, a közgyűlés azt el is fogadta. Több rendbeli szabadalom kihirdetése után a közgyűlésnek esti 6 órakor vége jön. ISKOLA-ÜGY: A KECSKEMÉTI REFORM. FŐISKOLA jogi, bölcsészeti és gymnasiumi osztályaiban az előadások i. é. October 4-én kezdetnek meg; a javító-, pót- és magánvizsgák it a jogakadémiában mint a líceumban a folyó hó három utolsó napján, a beiratások pedig október hó három első napján történnek. Kecskemét, 1869. sept. 15. Az igazgatóság. A TOLNA-BARANYAI TANFELÜGYELŐSÉGTŐL A KÖZSÉGI ELÖLJÁRÓSÁGOKHOZ INTÉZETT KÖRIRAT. I. A felekezeti iskolának községivé átalakítása csak ott lehet kívánatos, ahol a felekezetek minden buzgalmuk mellett sem képesek a törvény kívánalmainak megfelelő felekezeti iskolát felállítani, vagy fentartani, és ahol a helyi viszonyok oly természetűek, hogy a felekezeti iskolának községivé átváltoztatása által mind az egyházi, mind a polgári község terhein könnyítve van ; vagy végre, ha a községek a felekezettel egyetértve azon meggyőződésre jönnek, hogy csak egyesült erővel képesek a törvényes kellékeknek megfelelő közös iskolát állitni fel. II. Vannak oly iskola javak és kegyúri adományok, melyek felekezeti természetűek lévén, a hitfelekezeti iskolának községivé átváltoztatásával az iskolától eleshetnek. Az átalakítási kérdés tehát csak úgy oldathatik meg szerencsésen, ha az illető felekezet és község az ily természetű iskolavagyonokat, vagy más — az iskolára vonatkozó