Budapesti Közlöny, 1869. szeptember (3. évfolyam, 199-223. szám)

1869-09-16 / 211. szám

ügyben a szigorú vizsgálatot. Henszlmann képvi­selő a szabad sajtóra utalva, nem akar az ügynek nagy fontosságot tulajdonítani, s ha a városnak észrevétele volna, úgy akkor tegye azt ugyanazon lapban. A közgyűlés ez ügyet a tanácshoz utasítja. Haris képviselő interpellálja elnököt a régi né­met színház helyébe építendő bérház ügyében ; elnök kijelenti, hogy a legközelebbi közgyűlés elé fogja az ügyet terjeszteni. Simon Flórent interpellálja ezután az elnököt az utczai lámpák ügyében. Interpellátiójában fel­említi, hogy ő gyakran jár éjfél után is az utczá­­kon, azonban mindannyiszor kénytelen volt ta­pasztalni, hogy a lámpák piszkosak, nem is égnek kellő világossággal, a biztosok pedig mire sem ügyelnek, mert alig van egy két biztos rendelteté­se helyén. A közgyűlés a főkapitány ez ügybeni nyilatkozatát bevárni határozta. Bejelentetett ezután Bogisits főbíró azon kérel­­me, melyben 14 napi szabadságidőt kér. A köz­gyűlés e szabadságidőt megadja s a főbírót ez idő alatt Preuszner tanácsos fogja helyettesíteni. Ugyancsak a főbíró jelentése olvastatott fel, mely­ben főbirói hatalmánál fogva a törvénykezési sze­mélyzetnél, különösen az egyes­ bíróságoknál, vál­tozásokat tett. A közgyűlés a főbíró ezen jelenté­sét tudomásul veszi. Bejelentetett ezután, hogy a város a népszámlá­lás könnyebb eszközlése végett egyes kerületekre osztatott. E kerületek elnökei a következők : A belvárosban : Pilisy Béla s dr. Mandel Pál. A Józsefvárosban : Radocsay János és Sztupa György. A Ferenczvárosban : Morócz István,­­ Markusz Ignácz. A Lipótvárosban : Haris Sándor , Brüll, Miksa. A Terézvárosban : Kopp József, Kern Ágoston s dr. Rózsay. A kültelkekre, még­pedig a Kőbányára : Forgó István és Posgar István. A kőbányai úttól s a délkeleti állampályától az Alsó-Dunáig: Nasztl Mór és Schedl Károly. A kőbányai úttól az állampálya bécsi vonaláig: Klenovics György. Az állampálya bécsi vonalá­tól a Felső-Dunáig: Posner Lajos és Bár János. Az összes bizottság elnöke pedig Steiger Gyula, alelnöke: Tavaszi Endre. A kerületi bizottsá­gok tagjait pedig az elnökök fogják kijelölni. Felolvastatott ezután a népgyűlési bizottság által beadott azon folyamodvány, hogy a munkások számára lakházak építtessenek. Simon Flórent a folyamodók kérését pártolva, mielőbb óhajtja a munkásházak építését. Tavaszi és Haris képviselők e tárgyat az ez ügyben kikül­dött bizottsághoz utasíttatni kívánják. A vitában résztvettek még Au­, Dobos, Bollender, Fuchs, Henszlmann, Kurzweil. Elvégre a közgyűlés, miután Simon Flórent ismételve felszólalt, abban állapodott meg, hogy az építési bizottság az ezen ügyben kiküldött bizottsággal egyetemben mielőbb határozatot terjesszen elő. A közgyűlés ezek után 53 14 órakor napirend­re tér. Napirenden van a tanács előterjesztése a pest­­ráczi útvonal ideiglenes államkezelés alá vétele tárgyában. Ezen ügyben egy bizottság kiküldését határozta a közgyűlés, mely bizottság tagjai a következők: Polgár (elnök), Blahunka, Csengey, Seregi, Staf­fenberger, Ságody Sándor, Kis Károly, Czettner Károly, Havas Ignácz, Preusz, Simon Flórent s Tavaszi Endre. Felolvas!,­tett, ezután a szervező bizottmány je­lentése a pestvárosi statistikai hivatal szervezése iránt. A bizottmány jelentésében a statistikai osztály f­elállítását hozza javaslatba és a statis­­tikai osztály igazgatójául Preysz Mór reáltanárt ajánlja. Steiger képviselő rászólja a bizottság előter­jesztését, mert oly indokkal él, hogy Preysz azért alkalmaztassák mint igazgató, mert beteges, és késztetve is lesz minél előbb tanári állomásától visszalépni; szakemberre van szükség s ennél­fogva nyilvános pályázat hirdetését inditványozza. luplmann Fényes Eleket ajánlja igazgatóul. Burism Steiger indítvány­át pártolja. Simon Flo­­rent azon esetben, ha Steiger indítványa nem fo­gadtatnék el, Preuszt ajánlja igazgatóul. Havas a szervező bizottság jelentését pártolja, de előbb HIRDETMÉNY. A vegyes sorozó bizottság működése, úgymint a) a felszólamlások (ideiglenes fölmentések) és b) a tényleges szolgálat alóli fölmentetés iránti folyamodványok tárgyalását, c) a szolgálatképesség megítélését, továbbá d) a rendes hadseregbe való sorszám szerinti sorozást, valamint a póttartalékba beosztást és ezen jutalékok fedezése után a honvédségbe leen­dő avatást, végül e) azon egyének keresetképességének megítélé­sét illetőleg, a­kik, mivel be nem sorozhatók, a rok­kant­alap j­avára bizonyos utólag megállapítandó díjt tartoznak befizetni, — Pesten 10 nap alatt, és pedig sept. 21-től sept. 30-ig fog végbe menni. A sorsolás 1. évi September 14-én, az állítás pedig a fölszólamlási kérvények tárgyalásával egyetemlegesen September 21-én Fe­­renczváros soroksári­ utcza 32. sz. a. veszi kez­detét. A felhívott korosztályban lévő hadkötelesek úgy a sorsolás, mint az állítás és a felszólamlási kérvények tárgyalásához külön fognak meghi­vatni. Az összeirottak nagyapjai, apjai, ipjai és 18 éven felüli fivérek, ha saját munka- vagy kereset­képtelenségük miatt unokájuk, illetőleg fiuknak, egyetlen vejüknek, végre fivérüknek az 1869. év­re a hadkötelezettség alóli fölmentetését szor­galmazzák a sorozó bizottság előtt személyesen jelenjenek meg; ellenkező esetben folyamodvá­nyaik visszautasittatnak, s az illetőknek netaláni besorozásából származó hátrányokat csupán ma­guknak tulaj­donitsák. E személyek azonosságáért községelöljárójuk kezeskedik. A véderőről szóló 1868. XL . t. sz. 17. §-a nem határozván meg azon életkort, a melyen túl min­denki föltétlenül munka és keresetképtelennek tekintendő , a felszólamlóknak, nem mint eddig szokásban volt, csak 60 éven aluli, hanem a 60-on túllévő férfinemű hozzátartozóik is meg­jelenni tartoznak munka- vagy keresetképtelensé­­gü­k megállapítása végett, a sorozó­bizottság előtt, mely egyszersmind felszólamlási bizottság gya­nánt is működik. A megjelenés alól fölmentvék : a) kik 70-ik életévüket betöltötték, ha kereset­képtelenségük a községelöljáró által mint köztu­domású bizonyíttatik; b) a­kiknek nyilvánvaló keresetképtelenségük alapos nyomozás folytán kétségtelennek bizo­nyul be; .. c) a­kik más, utóbbi ,felszólamlások alkalmá­val munka- vagy keresetképteleneknek nyilvá­níttattak. Ezek közé azonban nem értendők azok, kik az előbbi sorozások alkalmával, minthogy 60-ik életévük betöltését bebizonyították, nem voltak megvizsgálandók. Az állításra mindenkinek tisztán kell megje­lenni. A védkötelezett a tényleges szolgálat alól, béke idején, bizonyos föltételek alatt fölmentethetik, azaz , ha a szolgálatra alkalmasnak találtatik, de­soroztatik ugyan, de a fegyverforgatásban 8 hét alatt begyakoroltatván, tartósan szabadságolta­tok, s azután is évenkint csak igen rövid ideig tartó hadgyakorlatra hivatik be. E kedvezményre igényt tartható­k: 1. kik mint mezei gazdák, továbbá 2. mint népiskolatanitók, altanitók, tanítóje­löltek, a nemzetgazdászati és népoktatási érde­kek sérelme nélkül, hivatásuk köréből a fegyver­forgatás begyakorlására megkívántató időnél to­vább el nem vonathatnak. Azon föltételek, melyek alatt a mezei gazdák, a tényleges szolgálat alóli fölmentetésüket a so­­röző-bizottság előtt érvényesíthetik, a következők : a) ha az illető birtok a mezei gazdaságok közé tartozik, legyen az bár nemesi, avagy volt job­bágyi ; b) ha a földjövedelem, minden egyéb kereset hozzászámítása nélkül, öt tagból álló család el­tartására elegendő, de ugyanily jövedelemnek négyszeresét túl nem haladja; c) ha a védkötelezett e gazdaságnak már tett­leges tulajdonosa; d) ha azt szüleitől, öregszüleitől, oldalági roko­naitól, vagy akár idegentől örökölte, nem pedig vétel útján szerezte; e) ha rendesen gazdaságában lakik, s azt maga személyesen kezeli. A tényleges szolgálat alóli fölmentést illető igé­nyekre nézve bővebb felvilágításul megjegyez­tetik : 1. Ha azon körülmény forog fönn, hogy a véd­kötelezett szülei­ egyikétől valamely gazdaságnak csak felét örökölte, másik felét pedig a még élő szülőtől vette át, ezen szerzési mód az átvevő véd­­kötelezettre nézve az örökjog alapján szerzett va­gyonnal azonosnak tekintetik. 2. Ha valamely gazdaság törvényes örökösei­nek egyike többi örököstársait, egyezkedés foly­tán kifizeti, ezen egyezség eredménye szintén örököség útján való birtokszerzésnek vétetik. 3. Ha az örökhagyó birtokát még életében két vagy több gazdaságra osztotta, vagy ha ezen föl­osztást, akár az örökhagyó végakarata, akár pe­dig végrendelkezése hiányában saját megegyezé­sük alapján, maguk az örökösök eszközük, ez esetben a tényleges szolgálat alóli fölmentetésre mindegyikök csak úgy tarthat igényt, ha az illető örökölt gazdaságrész a föntebb elősorolt feltéte­lek mellett, rendes lakházzal és gazdasági épüle­tekkel is bír. Végül megjegyeztetik, hogy a védkötelezettség immár általános lévén, a­mely alól magát senki sem vonhatja ki, továbbá a sorhadbeli tettleges szolgálat csak 2—3 évre terjedvén, a kötelessé­güket híven teljesítő katonák a lehető legember­ségesebb bánásmódban is részesülvén, a lakosság hazaszeretetére s józanságára számítva elvárja a hatóság, hogy magát a katonakötelezettségtől senki sem fogja gyáván elvonni, vagy azon lelki­­ismeretlen üzérkedőknek, kik a sorozó­bizottság feddhetetlen jellemű tagjait gyanúsítva, vagy reá­­juk való befolyást színlelve, a törvények kijátsz­­hatásával ámítják, hitelt adni nem fog. A hatóság a kérlelhetlen szigorral megbüntetendő ily csábí­tók ellen történendő följelentéseket kívánva várja. Pesten, 1869. September 10-én. A városi tanács által, 3034 a statistikai osztály szervezését kívánja, s ezzel Preuszt óhajtja ideiglenesen megbizatni. Haris Stei­ger indítványát pártolja, s miután Steiger képvise­lő ismételve ajánlja indítványát, a közgyűlés azt el is fogadta. Több rendbeli szabadalom kihirdetése után a közgyűlésnek esti 6­ órakor vége jön. ISKOL­A-Ü­G­Y: A KECSKEMÉTI REFORM. FŐISKOLA jogi, bölcsé­szeti és gymnasiumi osztályaiban az előadások i. é. October 4-én kezdetnek meg; a javító-, pót- és magánvizsgák i­t a jogakadémiában mint a líceumban a folyó hó három utolsó napján, a bei­ratások pedig október hó három első napján tör­ténnek. Kecskemét, 1869. sept. 15. Az igazgatóság. A TOLNA-BARANYAI TANFELÜGYELŐSÉGTŐL A KÖZSÉGI ELÖLJÁRÓSÁGOKHOZ INTÉZETT KÖRIRAT. I. A felekezeti iskolának községivé átalakítása csak ott lehet kívánatos, a­hol a felekezetek min­den buzgalmuk mellett sem képesek a törvény kí­vánalmainak megfelelő felekezeti iskolát felállí­tani, vagy fentartani, és a­hol a helyi viszonyok oly természetűek, hogy a felekezeti iskolának köz­ségivé átváltoztatása által mind az egyházi, mind a polgári község terhein könnyítve van ; vagy vég­re, ha a községek a felekezettel egyetértve azon meggyőződésre jönnek, hogy csak egyesült erővel képesek a törvényes kellékeknek megfelelő közös iskolát állitni fel. II. Vannak oly iskola javak és kegyúri adomá­nyok, melyek felekezeti természetűek lévén, a hit­felekezeti iskolának községivé átváltoztatásával az iskolától eleshetnek.­­ Az átalakítási kérdés tehát csak úgy oldathatik meg szerencsésen, ha az illető felekezet és község az ily természetű isko­­lavagyonokat, vagy más — az iskolára vonatkozó

Next