Budapesti Közlöny, 1869. november (3. évfolyam, 251-274. szám)

1869-11-25 / 270. szám

Buda-Pest, 1869. 270. szám Csütörtök, november 25. HIVATALOS LAP: Hk-CPIUTási íkak : Simuu rosin : Egész évre . .... 20 frt. Félévre ...... 10 , egyedévre.................6 „ BuDArueTza ojLxikmi bojujya : Egész évre... IS frt— kr. ................................. Negyedévre . . 4 . #9 „ HIVATALOS HIHDRTÉSEK : A hiv&talos „Érte-itöbet' igUtanáS hírdetést díjcÁ tv hirdoöaénynyrt egyfttt elöletetvee bokoidendo. még pádig: 100 sióig egypen­ bfrcetÁM ét 1 frt és S0 kr. a bélyegét, 100— 200-ig 2 frt, 200—100-ig 3 frt é. így tov­ibb utoéu lOOMéét 1 MtalOte. it aor HH­­IOITl'tai : Egy haeáboe petit sor egy tareri hirdetésértS kr. töb tu cdn hirde­tésért 7 kr.minden beigtatésnA. A bélyeg­ díj külSn pandea be­iktatás étii 30 kr. oszt. ért 6 feb. «les Exiuzreti« : Pesten , lu**rjuij­uteML 10-ik etxám I. emelet. StzucaiTATXL : Festőn, Baritok - tere 7. »a. a. fek­Usint. iUBUTOI nem haidrte­k flau. BeniwnM. leu ,'xrrelmk tut landen tentMSSafcUa ro­gmit&Umk eL____________________ NEMHIVATALOS RÉSZ. Luczenbacher Pál pesti nagy­kereskedő, a Dal­matában harczoló cs. és kir. hadsereg sebesü­lt­­jei közt leendő kiosztás czéljából a honvédelmi m. kir. ministeriumnak 1 200 ftnyi összeget adott át. És összegnek rendeltetése helyére juttatása vé­gett a szükséges intézkedés megtétetett. A közös hadügyministerium a Dalmátiában harczolók javára adott következő h­azafias ado­mányokat, hálás elismerés kifejezésével, azon hoz­záadással juttatja köztudomásra, hogy azoknak rendeltetési helyükre elküldése iránt már intéz­kedés létetett, még­pedig: Sobotka S. L. gyáros és földbirtokos Csehor­szágban 50 frtot o. é. azon kijelöléssel, hogy eb­ből 2 sebesült izraelita katona 10—10 frttal, s a maradványból a Dalmátiában levő csapatoknak 6 kitünöleg vitéz katonája 5—5 forinttal részel­tessék. Egy névtelen 300 frtot a Dalmátiában levő csa­patok segélyezésére; e mellett az illető katonai hatóságra bízván, hogy váljon azon segélyzésben a még most aktiv szolgálatban ott álló legény­ség, vagy pedig — már akár egészben, akár egy részben — az ottani harczban megsebesültek ré­­szesültessenek. Hübsch József kalapgyáros Prágában 120 pár gyapot karmelegitet. A feitraeritzi hazafias segély­ egylet 50 frtot o. é. a dalmátiai felkelők elleni harc­ban megsebe­sült katonai legénység jobb élelmezése végett. Illetékes helyről következő felvilágosítás köz­lésére szólíttattunk fel­: Az államszámvevőszék felállítására nézve az or­szággyűlés elé terjesztett törvényjavaslat az idő­szaki sajtó utján előkészítő vitatkozás alá ke­rülvén, eközben némely lapok oda nyilatkoztak, mintha Várady Gábor képviselő úr ebbeli törvény­­javaslatával a kormányt megelőzte volna; sőt némely lapok azon véleményt is közöltek, mintha a kormány által benyújtott törvényjavaslatnak nagy része Várady Gábor képviselő úr javaslatá­nak csak lemásolása volna. Ezen állítások mindketteje tévedésből veszi eredetét, mert a kormány a kérdéses törvényja­vaslatot már az 1868 ik évben benyújtotta, s ezen javaslat a képviselőház határozatánál fogva a m. é. 420. szám alatt kinyomatott. Ellenben Várady Gá­­bor­ képviselő úr törvényjavaslata csak a f. évi július hóban 73. szám alatt adatott be. Megelőzésről vagy lemásolásról e szerint nem lehet komolyan szó , mert, ha némely szakaszok vagy egyes esz­mék a két­­javaslatban megegyeznek, azt a tárgy rokon felfogásának kell tulajdonítani, nem pedig lemásolásnak tartani. Ajkotmány által beterjesztett tv. javaslat 19-ik szakaszánál fogva a kérdéses államszámvevőszék működésének kezdete a folyó 1869 ik évi januári- 18 1-jére volt tervezve. Azonban az országgyűlés halmozott teendői közt ezen javaslat törvény ere­jére nem emelkedhetvén, a kormány ezen javas­latát az idei ülésszakban is megújította s így ugyanazon tárgyban már két javaslatot nyúj­tott be. A­mi az eltérő nézeteket illeti, ehez nem csak minden képviselőnek , hanem a napi sajtó közegei­nek is az alkotmányosság lényegénél fogva tel­jes joga van, hogy a többoldalú megvitatás foly­tán a törvényhozó testnek annál­ nagyobb alkal­ma legyen a legjobb törvény alkotására. HELYHATÓSÁGOK. BUDA VÁROS ÜDVÖZLŐ FELIRATA RAJNER PÁL BELÜGYMINISTER ÚRHOZ. ‘ Nagyméltóságu m. k. belügyminister! Kegyelmes ur! Örömmel vettük excellentiádnak f. é. October 31-én 3099. evi. szám alatt kelt leiratát, mely­­lyel velünk tudatni méltóztatott, hogy a magag hivatalt, melyre Ő Felségének bizalma és kegye meghivá, tényleg el is foglalta. Egész terjedelmében elismerjük excellentiád állásának, különösen a jelenben nagy fontossá­gát, czélzatainak nagy horderejét és a felelősség súlyát, mely vállaira nehezül. De excellentiád múltja és a nyilvános pályán töltött ideje, melyben nem egyszer adá fényes je­lét rendithetlen honszeretetének épen úgy, mint bölcs mérséklettel párosult erélyének,és nekünk zálogul szolgálnak arra, hogy működésétől a ha­za és nemzet a jövőben is csak a legáldásosabb eredményt várhatja. Mi ezeknél fogva bizalomteljesen üdvözöljük excellentiádat a belügyminiszer fényes polctán, midőn egyrészt a törvény és törvényes szokás korlátain belül szívesen fogadjuk és ki is kérjük nagyrabecsült tanácsát és irányadását, úgy más­részt mindenkor kedves kötelességünknek tar­­tandjuk, excellentiádat hazafias fáradozásaiban tőlünk kitelhetőleg támogatni. Végül azon kérelemnek bátorkodunk még ki­fejezést adni, miszerint e fővárost, mely különös szerencséjének tartja, hogy a magas kormány nagy részének v így excellentiádnak is székhe­lye, minden előforduló esetekben pártfogásában részesíteni kegyeskednek. Kik egyébiránt hazafius tisztelettel maradunk Budán, 1869. évi nov. 23 án tartott közgyű­lésünkben excellentiádnak alázatos szolgái Buda sz.kir. főváros közönsége. Brassó v.ÁROS Alközség tanácsa nov. 20 án tartott ülésében elhatározta Rajner Pál belügyminister úrhoz kineveztetése alkalmából üdvözlő feliratot intézni. Buda város képviselőtestületének­­ hó 23-án tartott rendkívüli közgyűlésében a helyi polgármester, mielőtt napirendre tért volna a közgyűlés, két tárgyat hozott szőnyegre. Egyik volt a belü­győrség leirata, melyben ez, Buda városnak királyné ő felsége nevenapjára ki­fejezett szerencsekivánatáért a királyné hálás köszönetét tudatja, mely éljenzés közt vétetett tudomásul; a másik ugyanez ügyérnek körle­vele, melyben hivatalának elfoglalását s amaz elveket, melyeknek nyomán működni fog, tu­datja. E leirat örvendetes tud­másul vétetett s a belügyérnek a képviselőtestület szerencseki­­vánata levélben kifejeztetni rendeltetett. A garnison-templom melletti üres térségen hetek óta tetemes­ földkihányások történvén a képviselőtestület beleegyezése nélkül, kérdés tétetett aziránt: kinek engedélyével szándékol­­tatik ott építkezés? — holott erre a képvise­lőtestület engedélyt nem adott. A polgármester akép nyilatkozott hogy a kormány e­zért egy nagy palota építésére szemelte ki, hol minden a városban bérházaknál szétszórva levő hivatal elhelyeztethessék, s ekép több lakás álljon a ma­gánosok rendelkezésére. Egyébiránt a kormány csak későbbi jóváhagyás reményében tétette meg az előmunkálatokat. Erre Országh képvi­selőnek azon indítványa, hogy ez ügyben az al­kudozás a kormánynyal a tanács által rögtön kezdessék meg, s az 1870. jan. hóban tartandó közgyűlésre annak eredménye további intézke­dés végett terjesztessék elő , és határozattá emeltetett. A tanács és a gazdasági bizottmány a piacz­és partjövedék bérbeadását illetőleg tett beter­jesztést, melyből az a kedvező eredmény világ­­lott ki, hogy Hirschler Fü­löp és Stern és társa 32 ezer forintot vették bérbe mint legtöbbet ígérők. E bérbeadás oly megjegyzéssel hagyatott helyben, hogy jövőre hasonló jelentékeny jöve­dékek­ árverezésére legalább 3 havi határidő tűzessék ki. A tanácsnak amaz óhajtása, mely szerint a vá­ros aktív adósságainak behajtásával megbízott ügyvédek, — kivé­­les esetektől eltekintve, — elégedjenek meg a megítélt díjakkal, a képvi­selőtestület által is helybenhagyatott, Krajcsovics Ferencz törvényszéki hivatalnok­nak betegség miatt 2 havi szabadság enged­tetett. Sas Elek alügyésznek hivataláról lemondó­levele olvastatott fel, mi tudomásul vétetett. A közgyűlés fél 1 órakor oszlott föl. TÖRVÉNYJAVASLAT az állam-számvevőszék felállításáról és hatás­köréről. 1. §. Az állam bevételeinek és kiadásainak, az államvagyonnak és az államadósságnak s ál­talában az állam számvitelének ellenőrzése vé­gett „államszámvevőszék“ állíttatik fel. 2. §. Az államszámvevőszék a minisztériumtól független, — önálló hatáskörrel bír. 3. §. Az államszámvevőszék áll: egy elnökből, a szükséges számú tanácsosokból és segéd­sze­mélyzetből. 4. §. Az államszámvevőszék elnöke és taná­csosai az országgyűlés egyik házának sem le­hetnek tagjai. Nem lehetnek a miniszterekkel

Next