Budapesti Közlöny, 1870. január (4. évfolyam, 1-24. szám)
1870-01-14 / 10. szám
Vetró Józsefnek, Réh János elleni igényperében, felperes s. p. Sipos Varga Jánosnak, Fehér József elleni végrehajtási ügyében, felperes s. p. Varga Györgynek, Molnár Sándor és Eszter elleni végrehajtási ügyében, alperes s. p. Schönfeld Ignácz és fián >k, Weinberger Ilona elleni végrehajtási ügyében, felperes s. p. Dimitrievits Jánosnak, Jánoky Mihály és István elleni újított perében, felperes s. p. Gr. Trautmansdorf Ferdinándnak, Sinkó György és Baki József elleni végrehajtási ügyében, alperes s. p. Boér Ninának, Farkas János elleni rendes perében, alperes s. p. Ugyanannak ugyanaz elleni hasonló perében, felperes a. p. Szalay Ágostonnak, Jakab István elleni 3266 forint iránti viszvégrehajtási ügyében, alperes semm. panasza. Weiner szül. Biller Mária s. p., Szélesi József e. 45 ft 55 kr iránti perében. Epstein Simonnak, Tauszky Jónás elleni sommás perében, alperes s. p. Kardos Pálnak, Tegze János e. 45 ft iránti sommás perében, alperes s. p. Lévi Áronnak, Orbán Imre e. 73 ft 67 ft iránti sommás perében, alperes s. p. Neumann Ábrahám somm. panasza, a néhai Frivaldszky Imre örökösei ellen 55 ft iránti sommás perében. Ritschl Ernő semm. pan. a magyar királyi postaigazgatóság elleni szolgálati szerződés felmondása iránt perében. Deutsch Károlynak Jonitz, férjezett Pitschmann Anna s Jonitz Gyula elleni végrehajtási ügyében, alperes s. panasza. Boltesch Jánosnak, Schwarz Henrik e. 190 ft iránti végreh. ügyében, alperes s. p. Csik-Szereda város birtokosságának, Csik-Zsögöd közönsége e. birtokháboritási peréből eredt semmiségi panasza Menczer Samu s. p. Kitseer Jakab e. 23 ft 21 ft iránti sommás perében. Neumann Pálnak, Rosenberg Fülöp e. 390 ft iránti perében, alperes s. p. özv. Erdélyi Antalné s. p., a megyei alügyésznek mint kiskorú Erdélyi Károly gondnokának, Erdélyi A. e. 1/6 urb. állomány iránti perében. Csernyi Józsefnek, Vaday Sámuel e. végreh. ügyében a peres s. p. Brün Lázár s. p. Komáromy György e. 45 ft iránt folytatott sommás perében. Argyilán Vaszilikának, Gerze Juon elleni végrehajtási ügyében, Békésy György felperesi ügyvéd semm. panasza. Modriczki Kristóf s. panasza, Moeszner Jánosnak Modriczky Ignácz elleni ügyében. Vojnovits Mihálynak Trivo Botis elleni biztosítási ügyében, alperes s. p. Varga Andrásnak Kalocsa Ferencz elleni ügyében alperes s. p. , Nagy Pál s. p. Szilágyi Dánielné elleni előleges tanúkihallgatás iránti ügyében. Fruchter Emil Herznek, Feibis Fux e. ügyében, alp. semm. p. Lusztig Vilmos s. p. Krasz István s neje elleni ügyében, A kalocsai érseki uradalomnak, Holló János elleni ügyében, alperes s. p. Bakai Józsefnének, Csik János e. ügyében, alperes semm. p. Koudelka Antalnak, Moldován Péter elleni ügyében, alperes s. p. Nagy Péter s. pan. Dragomann Gergely elleni ügyében. Schinkár Judásnak Luncz Ágoston s társa e. végreh. ügyében, alp. s. p. Klein F. András s. p. Fáy Sámuel elleni hasonló ügyében. Unger Györgynek Ámon Ferencz e. ügyében, alperes s. p. Hajnal Máriának Gocza Károly s neje e. ügyében alperesek a. p. Striczky és Gajzágó czégnek s. p. Pekri István e. ügyében. Csende Sándornak, Naschitz Lipót elleni peréből eredt s. p. Vékony Istvánnak, Weisz S. A. elleni ügyében, alperes s. p. Rostás Istvánnénak, Jakab József elleni ügyében, alperes s. p. Kálniczky Pálnak Szarvasy Sándor elleni ügyében, alperes s. p. Viktor Mihálynak Kohn Hermann elleni ügyében, alperes s p. Ország Györgynek, Érsek Klára elleni ügyében, alperes s. p. I Adamek Péter Annának, Lezsák Béla elleni ügyében, alperes s. p. Kovács Pálnak Franczek Albert elleni ügyében, alperes s. p. I Bergstein Sámuelnek, Farkas Gábor elleni ügyében, alperes s. p. Naumann Zsófiának s. p. Naumann Károly elleni ügyében, Czelch Mártonnak Kutscher Johanna elleni ügyében, alperes s. p. Ugyanannak, Czelch Mátyás elleni ügyében, alpe res s. p. j Hersch Farkasnak, Hersch Fischer elleni perében, Glosner Ábrahám s. p. Dr. Ficher Lajos s. p. Frenkl József elleni perében. Psooi Rozália s. p. id. Hegedűs Antal elleni igény perében. Domik Istvánnak, Bakos János elleni végrehajtási ügyében, alperes s. p. Brrkenyi Szkrofán Zsánkának, Szerák György s többek elleni ügyében, alperesek s. p. Lányi Ferencznek, Molnár István elleni sommás ügyében, felperes s. p. Korbuly Gergelynek idősb Vajda Sámuel elleni birtokháborítási ügyében, felperes s. p. Markus Józsefnek, Morvai Gábor elleni sommás ügyében, alperes s. p. Eckstein Simonnak, Szutovitz András elleni igazolási ügyében, felperes s. p. Goldstein Jakabnak, Klein Gábor elleni rendes szóperében alperes s. p. Vajdulyák Jánosnak, Szkupen Antal elleni birtokperében, felperes s. p. Lendvay Rezsőnek, Veres Lajos elleni igazolási ügyében, felperes s. p. Strehlinger Ignácznak, Zmeskál Nándor és Strehlinger Bernát elleni igényperében mindkét fél s. p. Zmeskál Nándornak, Strehlinger Bernát elleni sommás perében mindkét fél s. p. Schwarz Mártonnak, Keresztessy Ferencz elleni sommás perében, alperes s. p. Tahy Károlynénak Tahy Lajos elleni végrehajtási ügyében. alperes s. p. Ugyanazon ügyben felperes hasonló panasza. Weisz Fülöp s. p. Bücher József elleni sommás ügyében. Kozma Demján s p. Oprianu Joszip elleni sommás ügyében. Fiume, jan. 12. A regnicolaris küldöttek jelentése a ma tartott congregatióban olvastatott fel. A közönség igen nagy számmal jelent meg. A jelentésből kitűnik, hogy a horvát küldöttek elfogadhatlan kivánatai visszautasíttattak, minek folytán ezek letevék megbízásukat, így hát a tárgyalások félbenszakadtak. Fiumenek magyar országgyűlési követei a parlamentnek azt fogják javasolni, hogy a magyar kormány közvetlenül vegye át Fiume kormányzatát. A congregatió egyhangú tetszését nyilvánítá a küldöttek eljárása iránt, egyetért műveletükkel, s a Horvátországtól való tökéletes elválasztást fogja kérelmezni. BÉCSI TUDÓSÍTÁSOK. A „ Wiener Zeitung“ jan. 12-iki számában felsőbb engedélyezés folytán közzé van téve a két emlékirat, melyeket a többség és kisebbség Ő Felségének benyújtott. E terjedelmes munkálatok teljes világosságban állítják elő a ministerium kebelében uralkodott nézetkülönbségeket. Első a többség emlékirata, mely előrebocsátott bevezetés után, amelyben kiemeli, hogy álláspontjukat, kormányra hivattatásuk óta megtárták ;továbbá hogy most is azon meggyőződésben vannak, hogy a birodalom jelen helyzetében a veszélyes és problematikus tervek mellőzésével az aránylag legjobb utat kell választani, s azon kitartással haladni, hgy folytatja: „A kormány a fenálló alkotmányt azon kompromissumok eredményének tekinti, melyek a foederalitikus felfogással köttettek. Ha az 1867-iki alkotmánynak hiányai vannak, azok nem az országok autonómiájának szűk határaiban keresendők. És bizonyos az, hogy az 1867-iki alkotmányban megállapított autonómia a birodalom erejét oly követelések rovására csökkentené, melyek sem a pozitív jogban, sem a reális viszonyokban nem találnak alapot, és melyek tehát csak a birodalom érdekével ellenkező tendentiákból eredhetnek.“ „Így nem lehetett a kormányra nézve kétséges, miképen feleljen azon kérdésre, vájjon felhagyjon-e az alkotmány melletti küzdelemmel, vagy határozottsággal és meggondoltsággal folytassa ?“ — „Bizonyos, hogy az ellenállás rövid idő alatt nem lesz megtörhető, és egyáltalán csak úgy, ha ellenében a kormány actiójának legteljesebb egyetértése léphet ki síkra . Áttérve az alkotmány változtatására, mindenekelőtt a választási modus reformjáról nyilatkozik a kormány. Ezen reformot elfogadja a kormány, mert a törvényes téren áll, de még e kérdésben is a legnagyobb óvatosságot hitte kötelességének. A kormány csak akkor hozhat végleges határozatot, ha a birodalmi gyűlés tagjaival meghányta a kérdést. Egyenesen visszautasítja a kormány a kezdeményezést a galicziai és a cseh oppositió érdekében. Az utóbbiról így szól: „Határozottan, s állandólag ellenállnak alulírottak, mindazon törekvéseknek, melyek a királyságok és tartományok államjogi állásának megváltoztatását czélozzák. “ „Galicziára vonatkozólag oly politikát kellene követni, mely ezen koronatartomány önállóságának fentartásában szabad és ez okból hatalmasabb segédkezet keresne, a birodalom államügyeiben előforduló nehézségek legyőzésére.“ „Ily politikának azonban meg kellene azon következmény gondolatával barátkozni, miszerint Oroszország provokatiója által Galicziának Ausztriával való összeköttetése továbbra komolyan veszélyeztetve lenne.“ „Alig lenne azonban várható, hogy még a legtágabb engedmények, név szerint, ha Galiczia számára ilyenek egyoldalúlag ki is mondatnának, csak távolról is megnyugtatnák a politikai pártokat.“ „Sőt ellenkezőleg ezen engedmények más tartományokban csak megerősítenék az ellenállást, mivel a kormány nem kerülhetné ki ama vádat, hogy a különböző tartományoknak az alkotmányosjogok különböző mértékével mér.“ „Anélkül, hogy Galicziában a közigazgatási rendnek egyéni viszonyokon gyökerező követelményeit tagadni akarnák, mégis azon hitben vannak alulírottak, hogy Galicziával szemközt szilárd és tagadó politikát kellene követni, már annál is inkább, mivel ezen ország helyzete azon veszély, melyben a többi nemzetiségek kizárólagos lengyel követelésekkel szemben forognak ; azon veszély, melybe Galicziának okvetlen rohannia kellene, ha a birodalom erejét és akaratát, azt kifelé megvédeni, hosszasabb próbára tenni akarná, — ezek hatalmasan szólnak e politika mellett.“ Áttérve a cseh kérdésre, így nyilatkozik a ministérium többsége : „Azért az alkotmány és az u. n. deklaratió között, melytől az ellenzék mai napig csak egy lépésnyire sem tért el, kezdettől fogva betölthetlennek tekintettük.“ „Az, ami magában a kormány körében amazőr betöltését czélzólag szóba hozatott, erre nézve semmi kézzelfogható eszközt nem nyújtott, — mindaz, ami ezen kivül e czélból sajtóban és személyes közvetítési kísérletek folytán történt, mindenkor csak a legszánandóbb kudarczra vezetett; de a kormánynak az oly ellenállás legyőzésére nélkülözhetlen erejét is mindenkor lényegesen meggyengítette, az ellenállást azonban haszontalanul erősítette. Oly állása ez a dolgoknak, mely a mostani kormány tevékenységének kezdetéig visszavezethető, s mely lehetlenné tette, megkísérlem, minő eredményt létesíthet egy, magában egységes államkormánynak szilárd és nyugodt kitartása az alkotmányos alapon.“ „Mindamellett is senki sem tartotta az ellenfél programmját elfogadhatónak, és oly kevéssé nyújtottak ezek kezet a kiegyezésre, és azok is, kik az ügyet felkarolni kötelességüknek ismerték, oly programmal állottak elő, mely szintén csak saját körükben tekintethetett kivihetőnek, de sokkal 170