Budapesti Közlöny, 1870. április (4. évfolyam, 74-98. szám)
1870-04-08 / 80. szám
38981 ______________________________________________________ allért, 10 ezüst forintot és 10, mindenféle iskolai szerekkel berendezett ládácskát magyar- és erdélyországi iskolák közt valláskülönbség nélkül leendő szétosztás végett, a közoktatási ministérium rendelkezése alá bocsátván , adakozónak a tanügy érdekében ismételve tett ezen áldozata méltányló elismerés mellett köztudomásra hozatik. ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A KÉPVISELŐHÁZ CLXIII-dik ÜLÉSE 1870. ÁPRILIS 7-én d. E. 9 ÓRAKOR. Elnök: Somssich Pál. Jegyzők: Mihályi Péter, Jámbor Pál, Széll Kálmán. A kormány részéről jelen vannak: Andrásy Gyula gr., Lónyay Menyhért, Mikó Imre gr., Eötvös J. báró ministerek. A jegyzőkönyv észrevétel nélkül hitelesíttetik. B. Eötvös József cultusminister: T. ház! A húsvéti szünnapok előtt kívántam még a t. ház asztalára néhány törv. javaslatot letenni. Az első törv. javaslat a vallás szabad gyakorlatáról és a vallásfelekezetek egyenjogúságáról szól. A törv. hozás 1868-ban törvény által gondoskodott a népnevelésről. A felsőbb oktatás rendezéséről eddig törvényesen gondoskodva nincs, és nem szenved kétséget, hogy e tekintetben haladást nem tehetünk anélkül, hogy a törvényhozás azon alapelveket a törvényben kimondja, melyeket a felsőbb oktatásban követni kell,ennek eszközlésére törvényjavaslatot terjesztek a t. ház elé, először a pesti magyar kir. egyetem újból szervezése tárgyában; másodszor törvényjavaslatot a kolozsvári országos egyetem felállítása tárgyában; harmadszor törvényjavaslatot a József-műegyetem újból szervezése tárgyában ; negyedszer törvényjavaslatot a középtanodai oktatásról és a középtanodákhoz kapcsolható szakiskolákról. A t. képv. ház több interpellate következtében azon kívánságot fejezte ki, hogy a kisdedóvodákról, mint a népnevelés egyik kiegészítő részéről törvény által gondoskodva legyen, így tehát bátor vagyok a kisdedóvodák feladata s állásáról szintén egy törvényjavaslatot terjeszteni a ház elé. Ezen törvényjavaslatok noha ezek egyenként tárgyalhatók mégis egészben véve egész középoktatásunk és felsőbb oktatásunk rendszerét foglalják magukban, valamint tehát a t. képv. ház akkor, mikor a népnevelés felett rendelkező törvény tanácskozása elébe került, czélszerűnek tartotta egy nagyobb bizottságnak választását, amely ezen törvény fölött, még mielőtt az az osztályokhoz kerül , tanácskozzék; ugyanezt tartom én czélszerűnek, sőt szükségesnek, főképen a közoktatásra nézve, azért bátor vagyok egyszersmind egy határozati javaslatot terjeszteni a t. ház elé, mely által a t. ház kimondja, hogy a közép- és a felsőbb oktatással foglalkozó törvényeknek előleges tárgyalására nézve bizottság küldessék ki. (Helyeslés.) Ezen határozati javaslatot szintén szerencsés vagyok benyújtani. Végre a közoktatásügyi ministérium budgetjének tárgyalása alkalmával a mélyen t.ház azon határozott szándékát mondta ki,hogy a nevelés körében, nemcsak a népnevelés körében, hanem az egyetem és műegyetem körében is, mindazon javításokat, amelyek kivihetők, már jelenleg is nem akarja továbra elhalasztani, és meghagyta a közoktatásügyi miniszernek, hogy ezen javítás által szükségessé lett költségek pótlására nézve póthitelt kérjen ezen póthitelről szóló törvényt, és a póthitelül kért összeg indokolásához hozzátett számítást és azonkívül minden egyes tételnek motiválását szintén bátor vagyok a ház asztalára letenni. Határozati javaslat. Miután a közoktatási miniszer által a kisdedóvodákra, a középtanodai oktatásra, a pesti és kolozsvári egyetemekre, és a József-műegyetemre vonatkozólag előterjesztett törvényjavaslatok, bár egyenként az oktatás különböző köreit tárgyazzák, de másfelől a közoktatás majd minden ágait, úgyszólván egész rendszerét felölelik; ezen fontos tárgy alaposabb megvizsgálása érdekéből egy 15 tagból álló bizottság küldetik ki,a végre,hogy a közoktatásügyi miniszer által beterjesztett tanügyi törvényjavaslatokat megvizsgálja, és róluk(az osztályokban való tárgyaltatásuk előtt) véleményes jelentést terjesszen a ház elé. Egyszersmind utasíttatik ezen bizottság, hogy elsőbben is a pesti és kolozsvári egyetemekre vonatkozó törvényjavaslatokról tegyen jelentést. Pesten, ápril 7-én 1870. Br. Eötvös József. Elnök : Mindezek ki fognak nyomatni, és annak idejében kiosztatni. Bemutatja ezután sz. kir. Temesvár város közönségének kérvényét, melyben Besztercze városnak a szathmár-kolozsvári, deés beszterczei és szathmár nagybányai vasútvonalak , úgyszintén Szathmármegyéinek az oderberg-kassa-szathmár szamosvölgyi vaspályának kiépítése iránt a képviselőházhoz intézett kérvényét pártolja. A kérvényi bizottsághoz utasittatik. A gazdasági bizottságnak van jelentése. Mihályi Péter jegyző: Olvassa a gazdasági bizottság jelentését, s a ház ápril havi költségvetését. Elnök : Ki fog nyomatni, és holnap tárgyalás alá vétetni. Napirenden van a Duna folyamnak a főváros mellett szabályozásáról, s a forgalom és közlekedés érdekében Budapesten létesítendő egyéb közmunkák költségeinek fedezéséről és e közmunkák végrehajtási közegeiről szóló trv.javaslat feletti részletes vita. A czím változatlanul elfogadtatik. Az első §., úgy annak a. b. c. és d. pontja csak egy szó változásával fogadtatik el, úgy a 2-ik §. is. A 3 ik szakaszhoz Irányi Dániel módosítványt nyújt be, mely szerint az építkezések sorrendje oly módon állapíttassák meg, hogy legelőször is a Duna szabályozása eszközöltessék. Lónyay Menyhért pénzügyminiszer felvilágosítása folytán a módosítvány elvettetik. A 4-ik §. változatlanul meghagyatik. Az 5-ik §. kihagyatik. A 6. 7. 8. és 9-ik §. változatlanul meghagyatnak. A 10-ik, illetőleg az új 9-ik fejezetnél, mely a lánczhíd megváltása iránt intézkedik, szót emel Tisza Kálmán . E szakasz b. pontjához egy módosítványt ad be, mely szerint: a d) pont kihagyatván, a 3. §, b) és c) pontjában felsorolt építkezések és munkálatok a közlekedési miniszer, a d) pontjában említettek pedig a fővárosi közmunkatanács felügyelete alatt, az országgyűlésnek bemutatott tervek és költségvetések alapján és esetről esetre hozandó törvényhozási intézkedések folytán lesznek létesítendők. Csengery Antal: Az előterjesztett módosításhoz azért nem járulhat, mert azt fölöslegesnek tartja, miután az, ami abban proponáltatik, az új 13-ikban foglaltatik, nevezetesen az van ott: „A fővárosi közmunkák tanácsa évenként a ministérium elé terjeszti azon közmunkák terveit és költségvetéseit, melyek a következő évben vezetése alatt a jelen törvény 13 §. d. pontja szerint a kölcsönből létesítendők, hogy azok költségeinek fedezése az állam költségvetésébe fölvétethessék, s arról az országgyűlés határozhasson.“ Tehát tökéletesen benn van itt mindaz, ami azon módosításban foglaltatik, következőleg ahoz, mint, fölöslegeshez hozzá nem járulhat. (Helyeslés jobb felől.) Tisza Kálmán : De a tervek! Lónyay Menyhért : Épen ahhoz kívánok szólni. T. hát! A Képv. úr azon észrevételt tette, hogy czélszerűbb volna a pénzügyi bizottság javaslata, mely a tervek előterjesztését kívánja, holott az osztályokból alakult központi bizottságnak javaslata csupán csak a költségvetésről szól. Én részemről azt tartom, hogy minden ily költségek megszavazásánál fődolog a költségvetés maga, melynek tételei megvizsgáltatván, az országgyűlés szavazza azokat meg. Én úgy tartom, hogy ha csupán csak a tervek előterjesztése hangsúlyoztatnék (Tisza Kálmán: Mindkettő) s azoknak alapján történnék a határozat, azon esetben az országgyűlés úgyszólván technicus fórumot képezne, ami pedig nem lehet az országgyűlés feladata (úgy van jobb felöl.) Hanem a képv. ur megnyugtatására talán lehetne a §-t akként szerkeszteni, t. i. az országgyűlés elé jóváhagyás végett terjesztett költségvetés alapján, de e szerint megint csupán a költségvetés alapján történnék, tehát utána tennék, melyhez a tervek is melléklendők. (Helyeslés) Ekkor a tervek mellékelve lennének, a határozat pedig mégis a költségvetés fölött hozatnék. (Helyeslés.) Széll Kálmán jegyző : A módosítvány így hangzik (olvassa a módosítványt) „Az országgyűlés elé jóváhagyás végett terjesztendő költségvetés alapján“ ez jönne hozzá : „melyhez a tervek is melléklendők“. Tisza Kálmán : Azon magyarázat után, melyet Csengery Antal t. képv. társam a 13-ik §-nak adott és azon módosítás után, melyet az. pénzügyminiszer úr benyújtott, én saját módosítványomat megszűntnek kívánom tekintetni. Elnök : Tehát a t. ház nem a központi bizottság által előterjesztett szövegezést, hanem a pénzügyminiszer úr módosítását fogadja el ? (Helyeslés.) Fog tehát hangzani : „Az országgyűlés elé jóváhagyás végett terjesztendő költségvetés alapján, melyhez a tervek is melléklendők.“ Következik a 10. §. és úgy áll. §., változatlanul elfogadtatnak. A 12. fejezethez Henszelman módosítványt nyújt be, mely szerint a „Fővárosi közmunkák tanácsa 9 tagból álljon. Hármat Pest városa, kettőt Budavárosa és négyet a kormány nevezzen ki.“ E módosítvány azonban nem fogadtatik el. A 12. és 13. fejezetek meghagyatnak. Nyáky PÁL: A 14. fejezethez következő módosítványt nyújt be: A főváros szabályozási tervének és az építési ügyet szabályozó javaslatnak működése megkezdésétől számítva 3 év alatt kidolgozása és annak útján a törvhozás elé terjesztése. Jámbor Pál jegyző: Felolvassa ismét a módosítványt. Andrásy Gyula gr. miniszerelnök: Az igen , képviselő úr, úgy hiszem, azt óhajtja, hogy 3 év múlva ezen bizottság megszűnjék. Nyáry Pál : Nem azt mondtam. Én azt mondottam, és készakarva mondottam, hogy 3 év múlva előterjesztessék az országgyűléshez, mely, ha akkor már szükségtelennek látja,megszünteti ez intézkedést, ha pedig továbbra is szükségesnek gondolja ezen bizottságot, továbbra is fenhagyja azt. Dr. Andrásy Gyula miniszerelnök : A t. képviselő úr nézete, úgy hiszem, téves felfogáson alapszik. A t. képviselő úr azt hiszi, hogy itt a kormány rendkívüli hatalmat akar kezébe venni és ennek segítségével a várost folytonos tétela alatt akarja tartani. Deák Ferencz t. barátom már megemlítette, hogy a kormány ezen jogot eddig is folytonosan gyakorolta, mégpedig gyakorolta a belügyminiszérium által. Hiányzott azonban a közeg,mely által azt czélszerűen gyakorolhatta volna, mert a belügyministériumnak nincs oly osztálya, mely csupán a fővárost illető ügyekkel foglalkozván,ezek iránt czélirányos és helyes intézkedéseket tehetne. E hiányt pótolná ezen bizottság.A kormány tehát nemcsak hogy nem vesz ez által új jogot kezébe, hanem a meglevő jogot ruházza át egy újonan alkotott czélszerűbb közegre, melynek szüksége 3 év múlva és egy terv megállapítása által sem fog megszűnni. Megmondom miért: mert itt oly alapnak teremtése szándékoltatik, mely a két főváros azon terheit fogja könnyíteni, melyek azokat nem mint municipiumokat terhelik. Ezen alap nem fog megszűnni, hanem — amint reményem — lesz belőle egy forgó tőke, mely folytonosan fog ugyanezen irányban működni. Ismétlem tehát, ezen közeg ép úgy szükséges lesz később mint most, és a kormány itt nem új hatalmat akar kezébe venni, hanem egy eddig is a törvény és szokás alapján gyakorolt jognak czélszerűbb gyakorlását akarja létesíteni; ez okokból az eredeti szerkezet elfogadását kérem a t. háztól. (Helyeslés jobb felől.) A képviselőház ezután a 14-ik fejezetet változatlanul meghagyja, a többi szakaszokat is a közp. bizottság előterjesztése szerint változatlanul elfogadja. A tvjavaslat tehát részleteiben is elfogadtatott. A képviselőház elfogadja még a közp. bizottságnak e két hat. javaslatát is : 1- szer, miszerint óhajtandó, hogy egyidejűleg a dunaszabályozási munkálatokkal a Duna két partján létező vaspályákat egybekapcsoló, és a vasúti kölcsönből építendő híd is készíttessék el; 2- szor, hogy a ház a ministériumot ezennel felhívja, hogy kiváló figyelmét és igyekezetét arra fordítsa, hogy a Duna szabályozással s a rakpart-