Budapesti Közlöny, 1870. szeptember (4. évfolyam, 198-222. szám)

1870-09-11 / 206. szám

Buda-Pest, 1870. Vasárnap, September 11. 206. mám.. HL I 'V KÖZLÖNY. ATAI.OS LAP.­TOK nem küldetnek vissza. Bérmentet­ten levelek csak rendes levelezőinktől fo­gadtatnak eL_____________________ Előfizetési árak : NaFOKTAI POSTAI SZáTXCK­DKWISiL :­­ Budapesten házhoz hoholva : Egész évre...................20 frt. Félévre........................10 „ Negyedévre ... . 5 „ Egész évre. Félévre . . Negredévre 18 frt.—­kr. ® n » 4 „ 50 „ Szerkesztőség : Pesten, hatvani­ utcza 10-ik szám I. emelet. Xsajdóhivatal : Pesten, Barátok - tere 7. az. a. földszint. Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesítőbe** igtatandó hirdetési dijak a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendő, még pedig: 100 szóig egyszeri hirdetés­ért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, 100— 200-ig 2 frt. 100—300-ig 3 frt és így tovább minden 100 szóért 1 frttal több. Mao­­nhirdetések: Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 10 kr. többszöri hir­detésért 9 kr. minden beiktatás­nál. A bélyegi-dij külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. Magyar országos pénzügy­mini­szerem előterjesztése folytán Glanzer Mihály nagy­­becskereki magy. kincstári urad. ügyészt a nevezett mini­steriumhoz ministeri titkárrá kinevezem. Kelt Bécsben, 1870. évi sept. hó 1. Ferencz József, s. k. Kerkapoly Károly, s. k.­­ cs. és Ap. kir. Felsége legkegyelmesebben méltóztatott a következő őrnagyoknak: Bunjanin Józsefnek, a 9. sz. péterváradi határ­őr gy. e-nél; és Mareszics Gábornak, a 68. sz. b. Rodich gy. e-nél, szolgálati beosztásuk tekintetében kölcsönös cserélését (1870. sept. 4-töl kelt legf. elhatáro­zással) ; s Probszt Emil századosnak saját katonai irodá­jához való végleges szolgálati beosztását, ugyan­annak a táborkarnál számfeletti gyanánt bejegy­zése mellett, elrendelni (1870. aug. 26. k. 1. e. h.) ; valamint dr. Sverljuga Simon főorvosnak, a 12. sz. német­bánsági határőr gy. - nél, még hátralevő szolgá­lati kötelessége tartamára, az 53. sz. Lipót fhg. gy. e. tartalék- létszámába áthelyezését megen­gedni. (1870. aug. 27. k. 1. e. h.); továbbá kinevezni: a katonai egészségügyi inté­zeteknek legf. helybenhagyott újraszervezése al­kalmából csapatszámv­ivükké, még pedig I. oszt. század­os számvivőkké, a következő I. oszt. számvivőket: Knobloch Gáspárt, a bécsi 2. sz. helyőrségi kórháznál; Weitz Józsefet, a bécsi 1. sz. helyőrségi kór­háznál ; Kastellal Jánost, a zágrábi h. kórh.­nál; Eckelt Venczelt, a theresienstadti h. kórháznál; Fior Jánost, a prágai 1. sz. h. kórháznál ; a következő II. oszt. számvivőt: Ubu Miksát, a gráczi helyőrségi kórháznál; II oszt. százados­ számvivőkké­­a következő II. oszt. számvivőket: Zubrizycki Miks­át, a budai k. kórháznál; Bischitzky Tivadart, a pesti k. kórháznál; Mayr Sebestyént, az insbrneki h. kórháznál; a következő III. oszt. számvivőket: Balzor Józsefet, a laibachi h. kórháznál; Brosch Antalt, az olmiltzi h. kórháznál; Stumpf Jánost, a prágai 2. sz. k. kórháznál; Kracher Ferdinandot, a temesvári h. kórháznál; főhadnagy-számvivőkké, a következő III. oszt. szám­vivőt: Petermann Jakabot, a linczi h. kórháznál; a következő IV. osztályú számvivőket: Grauner Jánost, a tiesti h. kórháznál; Kaplanek Konrádot, a triesti h. kórháznál; Bielik Ferenczet, a krakk­ói h. kórháznál; a következő V. osztály számvivőket: Kugel Márkot, a lembergi h. kórháznál; Bobics Ödönt, a badeni h. kórháznál; mindnyájokat jelen szolgálati állásaikon meg­hagyással (1870. sept. 1-től kelt legf. elhatáro­zással .) továbbá kinevezni: a csend­őrségi számtiszti karban I. oszt. százados­­­ számvivőkké, a következő jelenlegi százados­ számvivőket: Wenzel Jánost, Preyer Józsefet és Vesznek Károlyt; 11. oszt. százados számvivőkké: a következő jelenlegi százados­ számvivőket : Brudik Edét, és Vietinsky Ferenczet­, főhadnagy-számvivővé: a következő, már főhadnagyi ranggal felruhá­zott számvivőt: Meisel Ferdinándot; hadnagy-számvivővé: Lublesievitz Pál számvivőt, mindnyájokat je­len szolgálati állásaikon meghagyással (1870. aug. 28-tól kelt legf. elhatározással.) A nagy-kanizsai kereskedelmi csarnok alapsza­bályai folyó évi 18.381. szám alatt a bemutatási záradékkal a földmivelés-, ipar- és kereskedelem­ügyi m. kir. ministerium által elláttattak. Pesten, 1870. September 7-én, Nyitramegyében fekvő Verebély községében f. é. sept. 1-én az ottani postahivatallal kapcsolat­ban távírdai mellékállomás nyittatott meg. Szabályrendelet az állami tanitóképezdékben tartandó első nép- és polgári iskola-tanítók és tanítónők tanképességi vizs­gálatáról. 1. § Az 1868 ki XXXIII. t. sz. 103. és 134. §§-aiban elrendelt felső nép- és polgári iskolai ta­­nítóképességi vizsgálatok évenkint kétszer — martius és September hónapok végén — a vallás és közoktatásügyi minister által, esetről esetre e végre kijelölt állami tanítóképezdikben tartatnak. 2. §. A felső nép- és polgári iskolai tanító ké­pesség­ vizsgálatra bejelenthetik magukat: a) Mindazok a férfi- és nőtanitók, kik a népis­kolai (elemi) tanítóságra képesítve vannak s erről tanítói oklevelet nyertek. b) Az oly köz- vagy magán-gyakorló tanítók, kiknek nincs ugyan tanítói oklevelök, de legalább vagy a gymnasium, vagy a reál-, vagy a polgári iskola VI. osztály­át jó sikerrel bevégezték. 3. §. A felső nép- és polgári iskolai tanítói ké­pegségi vizsgálatra jelentkező, folyamodványát azon tanfelügyelőhöz nyújtja be, a kinek tanke­rületében esik a tanitóképezde, melyben vizsgálatot akar tenni, s ebben a tanszakot (tanszakokat), melyből vizsgálatot akar kiállani, ki kell jelölnie s egyszersmind köteles ehhez csatolni: keresztle­velét, eddig folytatott tanítói pályájáról és erköl­csi magaviseletéről szóló bizonyítványait, tanítói oklevelét, vagy ha ez nem volna, gymnasiumi, reál- vagy polgári iskolai bizonyítványát. 4. §. Felső nép- vagy polgári iskolai tanító ké­pesség­ vizsgálatra a f­enebbi feltételes teljesítése mellett sem bocsáttathatnak: a) Az oly egyének, kik a felső nép- vagy pol­gári iskolai tanítóképességi vizsgán kétszer vet­tettek vissza. b) Kik bűnvádi kereset miatt biróilag el voltak ítélve. c) Kiket valamely tanintézetből akár mint ta­nulót, akár mint tanítót illető elöljárósága, erköl­csi kihágás miatt utasított el. d) Testileg oly nyomorékok, kik e fogyatkozá­suk miatt hivataluknak megfelelni képesek nem volnának. 5. §. A felső nép és polgári iskolai tanitóké­­pességi vizsgálat végrehajtásával felruházott vizs­gáló bizottság a tanfelügy­elő, vagy ennek aka­dályoztatása esetén, a vallás és közoktatási mi­niszer által e végre meghatalmazott biztos elnök­sége alatt áll, a tanítóképezdei igazgató­tanács tagjaiból, az illető tanítóképezdei tanári karból és e végre a vallás- és közoktatási miniszer által kinevezett anyanyelv és történelmi, mennyiség­es természettani és természetrajzi, gymnasiumi vagy reáliskolai három szaktanárból." 6. §. A felső nép- és polgári iskolai tanítóké­­pességi vizsgálat napját a tanfelügyelő, vagy ennek akadályoztatása esetén a miniszeri biztos, a nyilvános lapokban, a vizsgálat előtt egy hó­nappal kihirdeti. 7. §. A vizsgálatra jelentkező, a 3. §-ban meg­határozott módon felszerü­t fo­lyamodványát a vizsgálat tartására kitűzött natárnap előtt leg­alább 14 nappal köteles benyújtani; későbben érkezett folyamodványok nem fogadtatnak el. 8. §. A vizsgáló bizottság a vizsgálatot meg­előző napokban összeül s a beérkezett folyamod­ványokat megvizsgálja, a vizsgálatra bocsátható vagy visszautasítandó egyéneket kijelöli; az el­utasítottak ügyét végelhatározás végett a vallás- és közoktatási ministerhez felterjeszti. 9. §. A vizsgálat tárgyai mind a felső nép-, mind a polgári iskolai tanítójelöltekre nézve az 1868-iki XXXVIII. törvényczikk 74. §-ában el­rendelt köteles tantárgyak s ezek tanításának módszere; ezeken felül azokra nézve, kiknek népiskolai (elemi) tanítói oklevelük nincs, az ál­talános nevelés- és oktatástan. 10. §. Ezen tantárgyak terjedelmét illetőleg, mind a vizsgáló bizottságra, mind a tanítóje­löltekre nézve a polgári iskolák számára ki­adott tanterv az irányadó; azon megjegyzéssel azonban, hogy annak, ki a nevezett tantervben terjedelmileg is előírt tantárgyakból oktatást akar adni, a tantárgyakat alaposan értenie és módszer­tanilag magyarázni kell tudnia. 11. §. A tantárgyak három főszakcsoportra osztotnak, úgymint: a) nyelv- és történettudományi, b) mennyiség és természettudományi, c) művészeti szakcsoportokra. A nyelv- és történettudományi tanszakba tar­toznak : az anyanyelvtan, a­mennyiben ez nem a magyar nyelv volna, a magyar nyelvtan, a német nyelvtan, földrajz, történelem, statistika, alkot­mány és jogi tantárgyak. A mennyiség- és természettudományi szakot teszik: a szám- és mértan, a természettan, vegytan, természetrajz, mezei gazdaság­ vagy ipartan és a könyvvitel. A művészeti tanszakhoz soroztatnak : a rajzo­lás, szépírás, éneklés, test- és fegyvergyakorlás. 12. §. A vizsgálatra jelentkezőknek szabadsá­gukban áll magukat a tanszakok egyik vagy ma-

Next