Budapesti Közlöny, 1870. szeptember (4. évfolyam, 198-222. szám)
1870-09-11 / 206. szám
Buda-Pest, 1870. Vasárnap, September 11. 206. mám.. HL I 'V KÖZLÖNY. ATAI.OS LAP.TOK nem küldetnek vissza. Bérmentetten levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak eL_____________________ Előfizetési árak : NaFOKTAI POSTAI SZáTXCKDKWISiL : Budapesten házhoz hoholva : Egész évre...................20 frt. Félévre........................10 „ Negyedévre ... . 5 „ Egész évre. Félévre . . Negredévre 18 frt.—kr. ® n » 4 „ 50 „ Szerkesztőség : Pesten, hatvani utcza 10-ik szám I. emelet. Xsajdóhivatal : Pesten, Barátok - tere 7. az. a. földszint. Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesítőbe** igtatandó hirdetési dijak a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendő, még pedig: 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, 100— 200-ig 2 frt. 100—300-ig 3 frt és így tovább minden 100 szóért 1 frttal több. Maonhirdetések: Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 10 kr. többszöri hirdetésért 9 kr. minden beiktatásnál. A bélyegi-dij külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. Magyar országos pénzügyminiszerem előterjesztése folytán Glanzer Mihály nagybecskereki magy. kincstári urad. ügyészt a nevezett ministeriumhoz ministeri titkárrá kinevezem. Kelt Bécsben, 1870. évi sept. hó 1. Ferencz József, s. k. Kerkapoly Károly, s. k. cs. és Ap. kir. Felsége legkegyelmesebben méltóztatott a következő őrnagyoknak: Bunjanin Józsefnek, a 9. sz. péterváradi határőr gy. e-nél; és Mareszics Gábornak, a 68. sz. b. Rodich gy. e-nél, szolgálati beosztásuk tekintetében kölcsönös cserélését (1870. sept. 4-töl kelt legf. elhatározással) ; s Probszt Emil századosnak saját katonai irodájához való végleges szolgálati beosztását, ugyanannak a táborkarnál számfeletti gyanánt bejegyzése mellett, elrendelni (1870. aug. 26. k. 1. e. h.) ; valamint dr. Sverljuga Simon főorvosnak, a 12. sz. németbánsági határőr gy. - nél, még hátralevő szolgálati kötelessége tartamára, az 53. sz. Lipót fhg. gy. e. tartalék- létszámába áthelyezését megengedni. (1870. aug. 27. k. 1. e. h.); továbbá kinevezni: a katonai egészségügyi intézeteknek legf. helybenhagyott újraszervezése alkalmából csapatszámvivükké, még pedig I. oszt. százados számvivőkké, a következő I. oszt. számvivőket: Knobloch Gáspárt, a bécsi 2. sz. helyőrségi kórháznál; Weitz Józsefet, a bécsi 1. sz. helyőrségi kórháznál ; Kastellal Jánost, a zágrábi h. kórh.nál; Eckelt Venczelt, a theresienstadti h. kórháznál; Fior Jánost, a prágai 1. sz. h. kórháznál ; a következő II. oszt. számvivőt: Ubu Miksát, a gráczi helyőrségi kórháznál; II oszt. százados számvivőkkéa következő II. oszt. számvivőket: Zubrizycki Miksát, a budai k. kórháznál; Bischitzky Tivadart, a pesti k. kórháznál; Mayr Sebestyént, az insbrneki h. kórháznál; a következő III. oszt. számvivőket: Balzor Józsefet, a laibachi h. kórháznál; Brosch Antalt, az olmiltzi h. kórháznál; Stumpf Jánost, a prágai 2. sz. k. kórháznál; Kracher Ferdinandot, a temesvári h. kórháznál; főhadnagy-számvivőkké, a következő III. oszt. számvivőt: Petermann Jakabot, a linczi h. kórháznál; a következő IV. osztályú számvivőket: Grauner Jánost, a tiesti h. kórháznál; Kaplanek Konrádot, a triesti h. kórháznál; Bielik Ferenczet, a krakkói h. kórháznál; a következő V. osztály számvivőket: Kugel Márkot, a lembergi h. kórháznál; Bobics Ödönt, a badeni h. kórháznál; mindnyájokat jelen szolgálati állásaikon meghagyással (1870. sept. 1-től kelt legf. elhatározással .) továbbá kinevezni: a csendőrségi számtiszti karban I. oszt. százados számvivőkké, a következő jelenlegi százados számvivőket: Wenzel Jánost, Preyer Józsefet és Vesznek Károlyt; 11. oszt. százados számvivőkké: a következő jelenlegi százados számvivőket : Brudik Edét, és Vietinsky Ferenczet, főhadnagy-számvivővé: a következő, már főhadnagyi ranggal felruházott számvivőt: Meisel Ferdinándot; hadnagy-számvivővé: Lublesievitz Pál számvivőt, mindnyájokat jelen szolgálati állásaikon meghagyással (1870. aug. 28-tól kelt legf. elhatározással.) A nagy-kanizsai kereskedelmi csarnok alapszabályai folyó évi 18.381. szám alatt a bemutatási záradékkal a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministerium által elláttattak. Pesten, 1870. September 7-én, Nyitramegyében fekvő Verebély községében f. é. sept. 1-én az ottani postahivatallal kapcsolatban távírdai mellékállomás nyittatott meg. Szabályrendelet az állami tanitóképezdékben tartandó első nép- és polgári iskola-tanítók és tanítónők tanképességi vizsgálatáról. 1. § Az 1868 ki XXXIII. t. sz. 103. és 134. §§-aiban elrendelt felső nép- és polgári iskolai tanítóképességi vizsgálatok évenkint kétszer — martius és September hónapok végén — a vallás és közoktatásügyi minister által, esetről esetre e végre kijelölt állami tanítóképezdikben tartatnak. 2. §. A felső nép- és polgári iskolai tanító képesség vizsgálatra bejelenthetik magukat: a) Mindazok a férfi- és nőtanitók, kik a népiskolai (elemi) tanítóságra képesítve vannak s erről tanítói oklevelet nyertek. b) Az oly köz- vagy magán-gyakorló tanítók, kiknek nincs ugyan tanítói oklevelök, de legalább vagy a gymnasium, vagy a reál-, vagy a polgári iskola VI. osztályát jó sikerrel bevégezték. 3. §. A felső nép- és polgári iskolai tanítói képegségi vizsgálatra jelentkező, folyamodványát azon tanfelügyelőhöz nyújtja be, a kinek tankerületében esik a tanitóképezde, melyben vizsgálatot akar tenni, s ebben a tanszakot (tanszakokat), melyből vizsgálatot akar kiállani, ki kell jelölnie s egyszersmind köteles ehhez csatolni: keresztlevelét, eddig folytatott tanítói pályájáról és erkölcsi magaviseletéről szóló bizonyítványait, tanítói oklevelét, vagy ha ez nem volna, gymnasiumi, reál- vagy polgári iskolai bizonyítványát. 4. §. Felső nép- vagy polgári iskolai tanító képesség vizsgálatra a fenebbi feltételes teljesítése mellett sem bocsáttathatnak: a) Az oly egyének, kik a felső nép- vagy polgári iskolai tanítóképességi vizsgán kétszer vettettek vissza. b) Kik bűnvádi kereset miatt biróilag el voltak ítélve. c) Kiket valamely tanintézetből akár mint tanulót, akár mint tanítót illető elöljárósága, erkölcsi kihágás miatt utasított el. d) Testileg oly nyomorékok, kik e fogyatkozásuk miatt hivataluknak megfelelni képesek nem volnának. 5. §. A felső nép és polgári iskolai tanitóképességi vizsgálat végrehajtásával felruházott vizsgáló bizottság a tanfelügyelő, vagy ennek akadályoztatása esetén, a vallás és közoktatási miniszer által e végre meghatalmazott biztos elnöksége alatt áll, a tanítóképezdei igazgatótanács tagjaiból, az illető tanítóképezdei tanári karból és e végre a vallás- és közoktatási miniszer által kinevezett anyanyelv és történelmi, mennyiséges természettani és természetrajzi, gymnasiumi vagy reáliskolai három szaktanárból." 6. §. A felső nép- és polgári iskolai tanítóképességi vizsgálat napját a tanfelügyelő, vagy ennek akadályoztatása esetén a miniszeri biztos, a nyilvános lapokban, a vizsgálat előtt egy hónappal kihirdeti. 7. §. A vizsgálatra jelentkező, a 3. §-ban meghatározott módon felszerüt folyamodványát a vizsgálat tartására kitűzött natárnap előtt legalább 14 nappal köteles benyújtani; későbben érkezett folyamodványok nem fogadtatnak el. 8. §. A vizsgáló bizottság a vizsgálatot megelőző napokban összeül s a beérkezett folyamodványokat megvizsgálja, a vizsgálatra bocsátható vagy visszautasítandó egyéneket kijelöli; az elutasítottak ügyét végelhatározás végett a vallás- és közoktatási ministerhez felterjeszti. 9. §. A vizsgálat tárgyai mind a felső nép-, mind a polgári iskolai tanítójelöltekre nézve az 1868-iki XXXVIII. törvényczikk 74. §-ában elrendelt köteles tantárgyak s ezek tanításának módszere; ezeken felül azokra nézve, kiknek népiskolai (elemi) tanítói oklevelük nincs, az általános nevelés- és oktatástan. 10. §. Ezen tantárgyak terjedelmét illetőleg, mind a vizsgáló bizottságra, mind a tanítójelöltekre nézve a polgári iskolák számára kiadott tanterv az irányadó; azon megjegyzéssel azonban, hogy annak, ki a nevezett tantervben terjedelmileg is előírt tantárgyakból oktatást akar adni, a tantárgyakat alaposan értenie és módszertanilag magyarázni kell tudnia. 11. §. A tantárgyak három főszakcsoportra osztotnak, úgymint: a) nyelv- és történettudományi, b) mennyiség és természettudományi, c) művészeti szakcsoportokra. A nyelv- és történettudományi tanszakba tartoznak : az anyanyelvtan, amennyiben ez nem a magyar nyelv volna, a magyar nyelvtan, a német nyelvtan, földrajz, történelem, statistika, alkotmány és jogi tantárgyak. A mennyiség- és természettudományi szakot teszik: a szám- és mértan, a természettan, vegytan, természetrajz, mezei gazdaság vagy ipartan és a könyvvitel. A művészeti tanszakhoz soroztatnak : a rajzolás, szépírás, éneklés, test- és fegyvergyakorlás. 12. §. A vizsgálatra jelentkezőknek szabadságukban áll magukat a tanszakok egyik vagy ma-