Budapesti Közlöny, 1871. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1871-01-14 / 11. szám
ORSZÁGIGYŰŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A KÉPVISELŐHÁZ CCLXIIk ÜLÉSE 1871. JANUÁR 13-ÁN D. E. 10 ÓRAKOR. Elnök: Somssich Pál. Jegyzők: Jámbor Pál, Széll Kálmán, Majláth István, Ivacskovics György. A kormány részéről jelen vannak: Gr. Andrásy Gyula, gr. Festetics György ministerek. A múlt ülés jegyzőkönyve észrevétel nélkül hitelesíttetik. Az ülés egyetlenegy tárgyát a közp. biz. jelentése képezi. Győrffy Gyula, a közp. bizottság előadója bemutatja az ujonczozásijavaslatra vonatkozólag a közp. bizottság jelentését, mely így hangzik : Jelentése az osztályok előadóiból alakult közp. bizottságnak a magyar sorhadi csapatokhoz és a haditengerészethez 1871. évben kiállítandó ujoncz és póttartaléki jutalékok megajánlása tárgyában előterjesztett 543. számú törvjavaslatra vonatkozólag. Az osztályok előadóiból alakult központi bizottság a fent említett törvjavaslatot tárgyalás alá vévén, azt, mint a védkötelezettséget megállapító 1868. XL. t. sz. 11. és 13. §-ainak kifolyását, általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadás végett ajánlja. A részletekre vonatkozólag azonban következő módosításokat hoz javaslatba. A czimre nézve : minthogy a minister által előterjesztett törvjavaslat czimében az 1867. XII. t. sz. 12. és 14. §-ai által világosan kifejezett magyar hadsereg eszméjét teljesen elejti és e helyett csak a magyar sorhadi csapatokról tesz említést, a központi bizottság azalaptörvény kifejezéséhez híven ragaszkodva, a czímnek következőleg történendő megváltoztatását indítványozza. Törvényjavaslat a magyar hadsereghez és haditengerészethez 1871-ik évben kiállítandó újoncz és póttartaléki jutalékok megajánlása tárgyában. (Helyeslés balfelől.) A tervjavaslat 1. §-ra vonatkozólag a honvédelmi miniszer a központi bizottságban megnyugtató felvilágosítást adván az állandó hadsereg létszámáról, a katonai kötelezettség alóli elbocsátás és a tartalékba áthelyezés iránt fenálló törvények megtartásáról, valamint az évenkint elbocsátottak és elhaltak összes számáról, mindezeknek figyelembevételével ajavaslat 1. §-sa változatlanul elfogadtatott. A 2-ik §-ra észrevétel nem létetett. A 3-ik §-ra nézve az 1868. 40. sz. 31. § nak figyelembevételével a központi bizottság indítványozza, hogy a „törvény“ szó után a következő szavak: „a kihirdetés után azonnal életbe lép“ közbeszavassanak. Megjegyeztetik, hogy a központi bizottság kisebbsége, név szerint a III. IV. VI. és VII. osztályok előadói bejelenték, hogy a czim kérdésére nézve eltérő nézetüket különvélemény gyanánt fogják előterjeszteni. Királyi Pál : A központi bizottság a f. évi ujonszállításra vonatkozó törvényjavaslat czimét megváltoztató, minthogy pedig ő a 7-ik osztály részéről a központi bizottságban oly utasítással láttatott el, mely ezen törvényjavaslatnak czímét meghagyatni kívánja, ezen határozatnak érvényesítésére különvéleményét a központi bizottságban benyújtotta. Ezen véleményhez még a 3. 4. és 6k osztályok előadói csatlakoztak. Midőn e különvéleményt a háznak benyújtaná, kéri annak kinyomatását és szétosztását elrendelni. Különvélemény. Az osztályok előadóiból alakult közp. bizottmány többsége mai ülésében a fenn-idéztem terv javaslat czímét következőleg módosító: „A magyar hadsereghez és haditengerészethez stb.“ A kiegyezésről szóló 1867. 12. t. sz. első szakasza elsorolván azon ügyeket, melyek a birodalmi tanácsban képviselt országokkal és tartományokkal közösek, a 9-ik §-ban ezt mondja: „a közös védelemnek másik eszköze a hadsereg s a/, arra vonatkozó intézkedések , egyszóval: a hadügy.“ A Ilikl ő felségének a hadügy körébe tartozó alkotmányos fejedelmi jogait körvonalazván, a fennebbi szakaszt világosan értelmezi, midőn mondja: „mindaz, mi az egész hadseregnek és a magyar hadseregnek is, mint az összes hadsereg kiegészítő részének egységes vezérletére stb. vonatkozik.“ A következő 12. és 14. §-ban „a magyar hadsereg“ kitétel mint már a fennebbinek folyománya magában fordul elő. Ezen látszólagos ellentét azon alkalommal, midőn a véderőről szóló 1868. 40. t. sz. megalkotása után, és annak alapján a honvédelmi minister az első ujonczjutalék megszavazását kívánta, egy erre vonatkozó törv. javaslatában a mostanival teljesen azonos czim alatt — a bennelőforduló „magyar sorhadi csapatok“ kifejezés aggályokat keltett fel, és szemben a felemlített 1867. 12. t. czikkel, elég fontos okot szolgáltatott arra, hogy az országgyűlés törvény-magyarázási jogával éljen. A törvényhozás a törvény-magyarázás tisztjét teljesité, s kimondatik az a megalkotott 1869. 15. t. sz. czimében, mely szentesítve van, melynek úgy szavai mint értelme teljesen egyeznek avval, melyet a most előterjesztett honvédelmi ministeri törvényjavaslat tartalmaz. Ezen törvénymagyarázási tisztet ugyanazon tárgyban és czímben ismételve kellett gyakorolnia az országgyűlésnek, midőn az 1870. évre kívánt hadjutalék megszavazása volt tárgyalás alatt, a törvény által már szentesített czimmel. A törvényhozás magyarázata másod ízben is az volt, mint először, s kimondása az 1869. 15. t. sz. czimében szentesítve van. A VII. osztály a törvénynek ily világos adataival, s a törvényhozás factorainak ily tényeivel, egy perezre sem ingadozhatott aziránt, hogy a szóban lévő törvényjavaslatnak már két törvény által szentesített czímét ezúttal is fentartsa, s erős következetlenségi vád nélkül nem határozhatta magát arra, hogy mit a törvényhozás ismételt magyarázatával megfelelőnek mondott ki, ugyanazt egészen hasonló körülmények és okok mellett egy harmadik magyarázattal felforgassa. Nem tehető a VII. osztály még azért sem, mert ezáltal alkalmat szolgáltatna a feltevésre, hogy vagy a két első magyarázat volt téves, vagy a mostani ellen merülhetnek fel kételyek, — egyik mint másik csak a bizalmat ingatná meg, melyet törvényeink iránt mindenkiben szilárdítani feladatunk. Végül nem változtatható meg a VII. osztály a tárgyalás alatti törv. javaslat czimét még azért sem, mert az 1867. 12. törvény szerint a hadsereg közös, melynek a magyar hadsereg kiegészítő része; — nem különváló, nem önálló lett. Ujonczokat tehát a magyar sorhadi csapatokhoz és haditengerészeihez mint törvényünk szerint létezőkhöz adhatunk, de egy nem létező külön hadsereghez senkit se sorozhatunk be. És ezen indokok alapján a VII. osztály az 1871. évi ujonczjutalék megszavazásáról szóló törv. javaslat czimét változtatás nélkül elfogadta, és én kérem a t. házat, méltóztassék azt kegyesen megszavazni. Pesten, jan. 12-én 1871. , Királyi Pál s. k. a VII. osztály előadója Ezen különvéleményhez hozzájárul Mihályi Péter, a VI. osztályt előadója. A törvényjavaslat eredeti czímét megtartatni határozta a III. osztály. Széll Kálmán s. k. Éhez csatlakozik a IV. osztály részéről Szögyényi László s. k. Elnök : Mind a központi bizottság jelentése, mind a különvélemény ma ki fog nyomatni, holnap kiosztatni és hétfőn napirendre kitüzetni. T. ház! A rendkívüli körülmények kényszerítenek, hogy figyelmeztessem a t. házat a gazdasági bizottságnak azon jelentésére, melyet még 1869-ik évi deczember 5-én nyújtott be az iránt, hogy egy új országház építéséről méltóztassék gondoskodni. Nem magas tervek vagy magas nézetekből indulok ki,de a mai hóesés megmutatta, hogy ezen ház tarthatatlan. A víz több helyen becsurog és az egész évi javítás költsége a 10,000- et jóval meghaladja. Egyébiránt a jelen országház csak ideiglenes gyanánt építtetett, 6 évre számítva; ezen 6 év körülbelül le fog folyni s mire egy uj felépülhet, bele telik további 4 — 5 év. Mi megteszünk mindent, 212 mit a veszély elhárítására tenni lehet a mi főleg abban állhat, hogy ha betörik az üvegfedél, a háznagy ur e bajnak elhárítására minden lehetőt megtesz, de addig is kérésem az, méltóztassék ezen jelentést a pénzügyi bizottsághoz utasítani, hogy az ez iránt adjon véleményt. (Helyeslés.) Ha tehát méltóztatnak megengedni, határozatilag kimondom, hogy a 152. sz. alatti jelentés a pénzügyi bizottsághoz utasíttatik. Válasz interpellátióra. Gr. Andrásy Gyula miniszerelnök: Bocsánatot kérek, t. hát, hogy akaratlanul feltartóztattam az ülés folyamát, és köszönettel tartozom, ha méltóztattak megengedni, hogy válaszoljak. (Halljuk!) T. képv. Kiss János úr felemlítvén, hogy a fővárosban alig köszöntött be az újév, máris az ifjúság felszólíttatott, hogy a sorozási bizottság elébe álljon, s azon kérdést intézte hozzám, van-e a honvédelmi miniszernek erről tudomása ? Ami azon körülményt illeti, hogy alig állott be az újév, máris sorozási vagy előkészületi munkáról volt szó, erre nézve bátor vagyok válaszolni, hogy ez minden évben így lesz, éspedig a törvény értelmében, miután jan. 15-re van kitűzve az újonczállítás időpontjául. Ami magát a tényt illeti, erre nézve bátor vagyok válaszolni, hogy semmi tudomásom róla nincs ; nem is tehetem föl, hogy a hatóság részéről maga a sorozás, mely nem előkészítő munkálat többé, hanem a végrehajtásnak kezdete, vagyis maga a végrehajtás, elrendeltetett volna. Nem tudom, minő azon rendelet, melyről a t. képv. ur szólott, miután azt nem méltóztatott praecisirozni; de kétségem van az iránt, hogy ily rendelet léteznék. Valószínűleg nem méltóztatott helyesen megolvasni, mert az előkészítő rendelet lesz, másról tudomásom nincs. Ami engem ezen tárgyban illet, a kormány álláspontja, s így az én álláspontom e kérdésben a következő : Bátor vagyok erre nézve egy január 3-tól, tehát az interpellare előtt kelt körrendeletét a honvédelmi ministeriumnak felolvasni, melyben a következők mondatnak: „A törvényjavaslat, mely a magyar sorhadi csapatokhoz és haditengerészethez 1871-dik évben kiállítandó ujoncz- és póttartaléki jutalékok megajánlása tárgyában az országgyűlés elé terjesztetett, eddigelé nem tárgyaltatott, és így a hadjutalék kiállítása még nincsen megszavazva. Felhívom az N. N. községet, hogy addig, míg ezen hadjutalék kiállítása törvényileg meg nem szavaztatik, az idei felszólamlási és sorozási munkálatokat függőben hagyván,az evégett kitűzött utazási és működési tervezet helyébe, amennyiben az netán január havára esett volna, az illető hadkiegészítési kerület és honvédzászlóal parancsnokságaival egyetértőleg, újabb sorrendet állapítson meg.“ Tehát ha másként volna a dolog, bizonyosan csak úgy történhetett, hogy a kormánynak azon határozott rendelete e tekintetben figyelembe nem vétetett, de mondom kétkedem, hogy történt volna ilyesmi. Ebből méltóztatik látni, hogy a kormány nem tett egyebet, mint azt, mit tenni kötelessége, t. i. az előmunkálatot előre is elrendelte , de a végrehajtásra vonatkozó tényeket egyáltalában nem csak, hogy el nem rendelte, sőt amennyiben a hatóságok már maguk előre kitűzték volna azokat, azok ellenében rendeletet bocsátott ki. (Helyeslés.) Elnök : A t. ház az interpellációra adott feleletet tudomásul veszi. Holnap délután 4 órakor kérem a közalapok megvizsgálására kiküldött bizottság tagjait a társalgó teremben alakulás végett összejönni. ülés vége 10 óra 30 perczkor. A képviselőhöz unik osztálya f. hó 14-én délelőtti 10 órakor ülést tart. Tárgy: a honvédelmi ministerium által beterjesztett törvényjavaslatok. — A JEGYBANKÜGYI bizottságnak január 14-kére jelzett értekezlete, s 15-ére kitűzött ülése egyelőre elhalasztatik. Pest, jan. 13-kán 1871. Gr. Zichy Nándor.