Budapesti Közlöny, 1871. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1871-01-14 / 11. szám

ORSZÁGIG­YŰŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A KÉPVISELŐHÁZ CCLXII­­k ÜLÉSE 1871. JANUÁR 13-ÁN D. E. 10 ÓRAKOR. Elnök: Somssich Pál. Jegyzők: Jámbor Pál, Széll Kálmán, Maj­­láth István, Ivacskovics György. A kormány részéről jelen vannak: Gr. An­drásy Gyula, gr. Festetics György ministerek. A múlt ülés jegyzőkönyve észrevétel nélkül hi­telesíttetik. Az ülés egyetlenegy tárgyát a közp. biz. jelen­tése képezi. Győrffy Gyula, a közp. bizottság előadója be­mutatja az ujonczozási­­javaslatra vonatkozólag a közp. bizottság jelentését, mely így hangzik : Jelentése az osztályok előadóiból alakult közp. bizottságnak a magyar sorhadi csapatokhoz és a hadi­tengerészethez 1871. évben kiállítandó ujoncz és póttartaléki jutalékok megajánlása tárgyában előterjesztett 543. számú törvjavaslatra vonatko­zólag. Az osztályok előadóiból alakult központi bi­zottság a fent említett törvjavaslatot tárgyalás alá vévén, azt, mint a védkötelezettséget megállapító 1868. XL. t. sz. 11. és 13. §-ainak kifolyását, ál­talánosságban a részletes tárgyalás alapjául el­fogadás végett ajánlja. A részletekre vonatkozólag azonban következő módosításokat hoz javaslatba. A czimre nézve : minthogy a minister által elő­terjesztett törvjavaslat czimében az 1867. XII. t. sz. 12. és 14. §-ai által világosan kifejezett ma­gyar hadsereg eszméjét teljesen elejti és e he­lyett csak a magyar sorhadi csapatokról tesz em­lítést, a központi bizottság az­­alaptörvény kifeje­zéséhez híven ragaszkodva, a czímnek követke­zőleg történendő megváltoztatását indítványozza. Törvényjavaslat a magyar hadsereghez és ha­di­tengerészethez 1871-ik évben kiállítandó újoncz és póttartaléki jutalékok megajánlása tárgyában. (Helyeslés balfelől.) A tervjavaslat 1. §-ra vonatkozólag a honvé­delmi miniszer a központi bizottságban megnyug­tató felvilágosítást adván az állandó hadsereg lét­számáról, a katonai kötelezettség alóli elbocsátás és a tartalékba áthelyezés iránt fenálló törvények megtartásáról, valamint az évenkint elbocsátottak és elhaltak összes számáról, mindezeknek figye­lembevételével a­­javaslat 1. §-sa változatlanul elfogadtatott. A 2-ik §-ra észrevétel nem létetett. A 3-ik §-ra nézve az 1868. 40­­. sz. 31. § nak figyelembevé­telével a központi bizottság indítványozza, hogy a „törvény“ szó után a következő szavak: „a ki­hirdetés után azonnal életbe lép“ közbeszavassa­­nak. Megjegyeztetik, hogy a központi bizottság ki­sebbsége, név szerint a III. IV. VI. és VII. osztályok előadói bejelenték, hogy a czim kérdésére nézve eltérő nézetüket különvélemény gyanánt fogják előterjeszteni. Királyi Pál : A központi bizottság a f. évi ujonszállításra vonatkozó törvényjavaslat czimét megváltoztató, minthogy pedig ő a 7-ik osztály részéről a központi bizottságban oly utasítással láttatott el, mely ezen törvényjavaslatnak czímét meghagyatni kívánja, ezen határozatnak érvé­nyesítésére különvéleményét a központi bizott­ságban benyújtotta. Ezen véleményhez még a 3. 4. és 6­­k osztályok előadói csatlakoztak. Midőn e külön­véleményt a háznak benyújtaná, kéri an­nak kinyomatását és szétosztását elrendelni. Külön­vélemény. Az osztályok előadóiból alakult közp. bizott­mány többsége mai ülésében a fenn-idéztem terv javaslat czímét következőleg módosító: „A magyar hadsereghez és hadi­tengerészet­hez stb.“ A kiegyezésről szóló 1867. 12. t. sz. első sza­kasza elsorolván azon ügyeket, melyek a biro­dalmi tanácsban képviselt országokkal és tarto­mányokkal közösek, a 9-ik §-ban ezt mondja: „a közös védelemnek másik eszköze a hadse­reg s a/, arra vonatkozó intézkedések , egyszóval: a hadügy.“ A Il­ik­l­ ő felségének a hadügy körébe tar­tozó alkotmányos fejedelmi jogait körvonalaz­ván, a fennebbi szakaszt világosan értelmezi, mi­dőn mondja: „mindaz, mi az egész hadseregnek és a magyar hadseregnek is, mint az összes hadse­reg kiegészítő részének egységes vezérletére stb. vonatkozik.“ A következő 12. és 14. §-ban „a magyar hadse­reg“ kitétel mint már a fennebbinek folyománya magában fordul elő. Ezen látszólagos ellentét azon alkalommal, mi­dőn a véderőről szóló 1868. 40. t. sz. megalko­tása után, és annak alapján a honvédelmi minis­ter az első ujonczjutalék megszavazását kívánta, egy erre vonatkozó törv. javaslatában a mostani­val teljesen azonos czim alatt — a bennelőfor­duló „magyar sorhadi csapatok“ kifejezés aggá­lyokat keltett fel, és szemben a felemlített 1867. 12. t. czikkel, elég fontos okot szolgáltatott arra, hogy az országgyűlés törvény-magyarázási jogá­val éljen. A törvényhozás a törvény-magyarázás tisztjét teljesité, s kimondatik az a megalkotott 1869. 15. t. sz. czimében, mely szentesítve van, melynek úgy szavai mint értelme teljesen egyeznek avval, me­lyet a most előterjesztett honvédelmi ministeri tör­vényjavaslat tartalmaz. Ezen törvénymagyarázási tisztet ugyanazon tárgyban és czímben ismételve kellett gyakorol­nia az országgyűlésnek, midőn az 1870. évre kí­vánt hadjutalék megszavazása volt tárgyalás alatt, a törvény által már szentesített czimmel. A törvényhozás magyarázata másod ízben is az volt, mint először, s kimondása az 1869. 15. t. sz. czimében szentesítve van. A VII. osztály a törvénynek ily világos adatai­val, s a törvényhozás factorainak ily tényeivel, egy perezre sem ingadozhatott aziránt, hogy a szóban lévő törvényjavaslatnak már két törvény által szentesített czímét ezúttal is fentartsa, s erős következ­etlenségi vád nélkül nem határozhatta magát arra, hogy mit a törvényhozás ismételt ma­gyarázatával megfelelőnek mondott ki, ugyanazt egészen hasonló körülmények és okok mellett egy harmadik magyarázattal felforgassa. Nem tehető a VII. osztály még azért sem, mert ez­által alkalmat szolgáltatna a feltevésre, hogy vagy a két első magyarázat volt téves, vagy a mostani ellen merülhetnek fel kételyek, — egyik mint másik csak a bizalmat ingatná meg, melyet törvényeink iránt mindenkiben szilárdítani fel­adatunk. Végül nem változtatható meg a VII. osztály a tárgyalás alatti törv. javaslat czimét még azért sem, mert az 1867. 12. törvény szerint a hadsereg kö­zös, melynek a magyar hadsereg kiegészítő része; — nem különváló, nem önálló lett. Ujonczokat tehát a magyar sorhadi csapatokhoz és hadi­­­ten­gerészeihez mint törvényünk szerint létezőkhöz adhatunk, de egy nem létező külön hadsereghez senkit se sorozhatunk be. És ezen indokok alapján a VII. osztály az 1871. évi ujonczjutalék megszavazásáról szóló törv. javaslat czimét változtatás nélkül elfogadta, és én kérem a t. házat, méltóztassék azt kegyesen meg­szavazni. Pesten, jan. 12-én 1871. , Királyi Pál s. k. a VII. osztály előadója Ezen külön­véleményhez hozzájárul Mihályi Péter, a VI. osztályt előadója. A törvényjavaslat eredeti czímét megtartatni határozta a III. osztály. Széll Kálmán s. k. Éhez csatlakozik a IV. osztály részéről Szögyé­­nyi László s. k. Elnök : Mind a központi bizottság jelentése, mind a külön­vélemény ma ki fog nyomatni, hol­nap kiosztatni és hétfőn napirendre kitüzetni. T. ház! A rendkívüli körülmények kényszerí­tenek, hogy figyelmeztessem a t. házat a gazda­sági bizottságnak azon jelentésére, melyet még 1869-ik évi deczember 5-én nyújtott be az iránt, hogy egy új országház építéséről méltóztassék gondoskodni. Nem magas tervek vagy magas né­zetekből indulok ki,­de a mai hóesés megmutatta, hogy ezen ház tarthatatlan. A víz több helyen becsurog és az egész évi javítás költsége a 10,000- et jóval meghaladja. Egyébiránt a jelen országház csak ideiglenes gyanánt építtetett, 6 évre számítva; ezen 6 év kö­rülbelül le fog folyni s mire egy uj felépülhet, bele telik további 4 — 5 év. Mi megteszünk mindent, 212 mit a veszély elhárítására tenni lehet a mi fő­leg abban állhat, hogy ha betörik az üvegfedél, a háznagy ur e bajnak elhárítására minden lehe­tőt megtesz, de addig is kérésem az, méltóztassék ezen jelentést a pénzügyi bizottsághoz utasítani, hogy az ez iránt adjon véleményt. (Helyeslés.) Ha tehát méltóztatnak megengedni, határozatilag ki­mondom, hogy a 152. sz. alatti jelentés a pénz­ügyi bizottsághoz utasíttatik. Válasz interpellátióra. Gr. Andrásy Gyula miniszerelnök: Bocsánatot kérek, t. hát, hogy akaratlanul feltartóztattam az ülés folyamát, és köszönettel tartozom, ha méltóz­­tattak megengedni, hogy válaszoljak. (Halljuk!) T. képv. Kiss János úr felemlítvén, hogy a fő­városban alig köszöntött be az újév, már­is az if­júság felszólíttatott, hogy a sorozási bizottság elébe álljon, s azon kérdést intézte hozzám, van-e a honvédelmi miniszernek erről tudomása ? A­mi azon körülményt illeti, hogy alig állott be az újév, már­is sorozási vagy előkészületi munkáról volt szó, erre nézve bátor vagyok válaszolni, hogy ez minden évben így lesz, és­pedig a törvény értel­mében, miután jan. 15-re van kitűzve az újoncz­­állítás időpontjául. A­mi magát a tényt illeti, erre nézve bátor va­gyok válaszolni, hogy semmi tudomásom róla nincs ; nem is tehetem föl, hogy a hatóság részé­ről maga a sorozás, mely nem előkészítő munká­lat többé, hanem a végrehajtásnak kezdete, vagyis maga a végrehajtás, elrendeltetett volna. Nem tu­dom, minő azon rendelet, melyről a t. képv. ur szólott, miután azt nem méltóztatott praecisirozni; de kétségem van az iránt, hogy ily rendelet létez­nék. Valószínűleg nem méltóztatott helyesen meg­olvasni, mert az előkészítő rendelet lesz, másról tudomásom nincs. A­mi engem ezen tárgyban illet, a kormány ál­láspontja, s így az én álláspontom e kérdésben a következő : Bátor vagyok erre nézve egy január 3-tól, te­hát az interpellare előtt kelt körrendeletét a honvédelmi ministeriumnak felolvasni, melyben a következők mondatnak: „A törvényjavaslat, mely a magyar sorhadi csa­patokhoz és hadi­tengerészethez 1871-dik évben kiállítandó ujoncz- és póttartaléki jutalékok meg­ajánlása tárgyában az országgyűlés elé terjeszte­tett, eddigelé nem tárgyaltatott, és így a hadjuta­lék kiállítása még nincsen megszavazva. Felhívom az N. N. községet, hogy addig, míg ezen hadjutalék kiállítása törvényileg meg nem szavaztatik, az idei felszólamlási és sorozási mun­kálatokat függőben hagyván,az evégett kitűzött utazási és működési tervezet helyébe, a­mennyiben az netán január havára esett volna, az illető had­kiegészítési kerület és honvédzászlóal parancs­nokságaival egyetértőleg, újabb sorrendet állapít­son meg.“ Tehát ha másként volna a dolog, bizonyosan csak úgy történhetett, hogy a kormánynak azon határozott rendelete e tekintetben figyelembe nem vétetett, de mondom kétkedem, hogy történt volna ilyesmi. Ebből méltóztatik látni, hogy a kormány nem tett egyebet, mint azt, mit tenni kötelessége, t. i. az előmunkálatot előre is elrendelte , de a végre­hajtásra vonatkozó tényeket egyáltalában nem csak, hogy el nem rendelte, sőt a­mennyiben a ha­tóságok már maguk előre kitűzték volna azokat, azok ellenében rendeletet bocsátott ki. (Helyeslés.) Elnök : A t. ház az interpellációra adott feleletet tudomásul veszi. Holnap délután 4 órakor kérem a közalapok megvizsgálására kiküldött bizottság tagjait a tár­salgó teremben alakulás végett összejönni. ülés vége 10 óra 30 perczkor. A képviselőhöz un­ik osztálya f. hó 14-én dél­előtti 10 órakor ülést tart. Tárgy: a honvédelmi ministerium által beter­jesztett törvényjavaslatok. — A JEGYBANKÜGYI bizottságnak január 14-kére jelzett értekezlete, s 15-ére kitűzött ülése egyelőre el­­halasztatik. Pest, jan. 13-kán 1871. Gr. Zichy Nándor.

Next