Budapesti Közlöny, 1871. március (5. évfolyam, 49-74. szám)
1871-03-07 / 54. szám
Francziaország feldarabolása ellen kérvényeket nyújtanak be: Kiss János, Matkovich Tivadar, Csanády Sándor, Madarász József, Henszlmann Imre, Babes Vincze pedig magánkérvényt nyújt be. Ghyczy Kalmár : a komáromi tanítóegylet kérvényét nyújtja be, melyben az a baranyamegyei iskolatanácsnak a vallás- és közoktatási törvény megváltoztatására vonatkozó kérvényét pártolja. Schvarcz Gyula : ugyanily kérvényt nyújt be a szigetvári tanítóegylet részéről. Szitányi Bernát : Több felsővidéki község kérvényét nyújtja be aziránt, hogy a Vág folyam szabályoztassék. Mindezen kérvények a kérvényi bizottsághoz utasíttatnak. Interpellátio Táncsis Mihály : Interpellánt intéz a kereskedelmi, úgy a közoktatási miniszterhez, melyben kérdi : igaz-e, hogy a serviták zárdája 300.000 fáton megetetett; mire fordittatnak az üllői után megvásárolt telkek végül pedig a ferenczieket arra kívánja utasíttatni, hogy az egyetemi könyvtár épületét maguknak tulajdonítani ne merészeljék. Közöltetni fog az illető miniszerekkel. A PÉNZÜGYI BIZOTTSÁG JELENTÉSE. Széll Kálmán : Jelentést tesz a pénzügyi bizottság részéről azon, a p. v. bizottsághoz utasított indítványokról, melyek a vallás- és közoktatásügyi ministérium költségvetésének tárgyalása alkalmával beadattak. A jelentés ki fog nyomatni. Kérvényi bizottság jelentése. Ürményi Miksa : A kérvényi bizottság által elintézett kérvényekről tesz jelentést. A jelentés tárgyalása a szombati ülés napirendjére tűzetik ki. Napirend. Napirenden van a közmunka- és közlekedési ministérium költségvetésének részletes tárgyalása. Tárgyalás alá kerül a rendkívüli szükséglet második címének 5-ik rovata: a Kőrös és Berettyónál az átmetszések sikeresítésére és kisajátításokra előirányzott 150,000 frt s az ehhez Tisza K. által beadott módosítvány, amely ezen összeget -100,000 frtra kívánja felemeltetni. Paczolay János : Felszólal Tisza módosítványa ellen, és azon kívonatának ad kifejezést, hogy addig is, míg a vízszabályozásokra vonatkozó tervezetek nincsenek elkészítve , nincs kijelölve az, melyik víz mennyire és mily tekintetben hajózható, minden vízszabályozásokra vonatkozó javaslat a ház által figyelembe ne vétessék, nehogy úgy járjunk mint a vasutakkal. (Jobb felöl helyeslés) B. Simonyi Lajos : Nem osztja Paczolay szűkkeblűségét, ő is úgy van meggyőződve, hogy nem provincziális, hanem a haza érdekei a mérvadók, de azt hiszi, hogy ami egyes vidék kiváló előnyére van, nem zárja még azt ki, hogy a haza érdekei ezáltal nem mozduttatnának elő. Pártolja Tiszának a kormány által is elfogadott módosítványát. Trefort Ágoston : Megszavazza az 5-ik rovat alatt előirányzott összeget, mert azon vidéken a vizek szabályozása nagyon is szükséges, mégpedig azért, mert ott nincsenek vasutak és alkalmasint nem is lesznek egyhamar. Táncsics Mihály : A regálék eltörlését kivánja. Tisza Kálmán : Felszólal Paczolay ellen s a már szombaton felhozott okoknál fogva módosítványát ismételve ajánlja. Személyes kérdésben szólalnak fel ezután Paczolay és Tisza Kálmán, utánuk pedig felszólal Harkányi Frigyes . Pártolja Tisza módosítványát, mert az, úgy az 5-ik rovat alatt előirányzott összeg oly czélra fordíttatik, mely már múlt évben megvitatva volt, s mely czélra egy megkivántató összeg a költségvetésbe fel is vétetett. Gorove István köziek, minister: Azon előadásban, melyet Paczolay János képv. ur e tétel ellen intézett, sok olyant mondott, mit én sajnálattal hallottam ;— leginkább sajnáltam azonban azt, hogy t. képv. úr az én jelentésemet, mely e tárgyra vonatkozik, elolvasásra sem találta méltónak, (Halljuk!) mert ha azt elolvassa, bizonyára nem választ oly kiindulási pontot, melylyel ez ügyet igenis meg lehet buktatni, s melylyel különösen ellenem lehet vádakat emelni. Méltóztassék csak az előterjesztési jelentést figyelemmel végig olvasni. Van-e ott a Körös, a Berettyó szabályozásáról oly értelemben szó, mint amilyet annak a t. képv. ur tulajdonít ? van-e ott szó arról, hogy a kormány oly műveletet indítványozzon, mely közvetlenül egyesek ártereinek mentesítésére volna kihatással ? Mi van ott indítványozva ? az, hogy az ország alsó részein Békéstől le egész a Körösnek beömléséig a Tiszába, átmetszések és medermunkálatok létesítessenek. És különösen itt irányozta ellenem vádja élét a t. képviselő úr. A kormány ezen ügyet úgy tekinti, mint a hajózási meder tisztítását. Aki csak kissé ismeri a Körösök természetét ezen vidéken, tudja, hogy az már oly nagy mennyiségű vizet hord magán, hogy a hajózás eddig is létezett, habár hiányosan, most pedig a kormány ennek biztosítását és tökélesbítését átmetszések által akarja eszközölni. Mily átmetszésekről van itt szó? Olyanokról, melyek hogy ha pl. a Tiszánál nem vitettek volna véghez, a Tisza hajózása is oly probléma volna, melyet a képr.háznak most kellene szembe nézni. És mely vidéken indítványoztatnak ezen átmetszések? Indítványoztatnak oly vidéken, mely összeköttetési eszközökben és utakban a lehető legszegényebb az egész országban. Erre azonban azt fogja mondani a t. képv. ur, hogy ha ők felső vidékiek, tudnak maguknak utakat csinálni, csináljanak maguknak az alsó vidékiek is. Ez azonban nem lehetséges, még pedig azon egyszerű oknál fogva, mert itt az utak elkészítése 1—5—6- szor annyiba kerül, mint azon vidéken, melyet a t. képv. ur képvisel. Ki van ugyanis mutatva, hogy (Halljuk!) a legegyszerűbb ut elkészítése Szabadka vidékén mértföldenkint 438,000 írtba, Gyula vidékén 256,000 ftba,Szarvas vidékén 260— 270 ezer írtba kerül. Ennek ellenében méltóztatnak tudni, hogy a felső vidéken, melynek — mint láttuk — ellenszenve provokáltatik akkor, mikor az alsó vidék érdekeinek előmozdítása hozatik szóba, egy métföldnyi kört elkészítése 50—60 ezer írtba kerül. De azt méltóztatnak mondani, hogy épen az anyagi érdekek előmozdítása körül a felső vidék érdekében kevesebb történik, mint az alsó vidékre nézve. Maradjunk tehát a közlekedési eszközöknél. Én részemről sohasem tapasztaltam, hogy ha a kormány a felső vidékek anyagi érdekeinek előmozdítására, különösen a vasúti összeköttetésre nézve, bármily javaslatot tett a háznak, ez itt ellenszenvvel találkozott volna. Megjegyzendő még, hogy midőn az alföldön egy másodrendű vasút kiépítése midenkint 2—300,000 írtba kerül, a felső vidéken ugyanez 500,000—1 millióba kerül. Ha mi megszavazunk az alföldön 20— 22000 frtnyi biztosítékot, akkor megszavazunk a felső vidéken 50—60,000 frtot, sőt többet is. Ezek után a t. képv. ur a kormány felé fordult, és az mondá,hogy nem következetes — így fejezem ki magamat, ámbár a vád súlyosabb volt — amennyiben a kormány a vasutakra nézve a múlt évben kimondotta azon elvet, hogy a provinciális vonalaknak háttérbe kell vonulniuk az állam érdekeit képviselő vasútvonalak előtt. Igenis ezen kijelentéshez én ragaszkodom most is, de ragaszkodom nemcsak a vasutak dolgában, hanem a vizek szabályozása és hajózhatóvá tétele tekintetében is. És ha ezen szempontnál fogva a t. képv. úr azt mondja, hogy előhozhatná pl. az Ipolyt, Garamot vagy más kisebb víz érdekét, hol országos hajózási érdek nem mutatkozik , méltóztassék megengedni, de ezen esetben én mindig a mellett fogok nyilatkozni, hol országos érdek forog fen. És ilyen ezen tétel, melyről jelenleg szólok t. i. a Kőrösnek 15 mfld. hosszúságban hajózhatóvá tétele; arról van t. i. szó, hogy az átmetszések folytán a hajózás a Tiszától Békésig lehetővé tétessék. Ez az, mire a kormány a t. házat kéri; ez az, mit összezavarni méltóztatott a t. képv. ur egyes szabályozási érdekekkel és ármentesítések czélzásával. Ha az igen t. képviselő úr vidéke, melynek érdeit oly melegen látszik védelmezni, felmutat nekem oly működést és törekvést, amily törekvést felmutat ezen vidék, melyről szó van, ha ezen vidék érdekeltjei hasonlólag pár százezereket, sőt milliókat fognak áldozni, hogy saját tereiket megmentvén, a folyóknak rendes folyását eszközöljék,méltóztassanak meggyőződve lenni, hogy a kormány ezen érdekek előmozdítása tekintetéből segédkezet fog e nyújtani. Méltóztassék ez irányban hatni, és ha e tekintetben mulasztás fogja a kormányt illetni, azzal előállani. Ezek után nem marad egyéb hátra, mint hogy e tétel megszavazását kérjem. (Helyeslés.) A ház az 5 ik rovat alatt előirányzott összeget Tisza K. módosítványával elfogadja és e szerint e rovat alatt 200.000 szavaztatott meg. 6-ik rovat: Az állam kezelése alatt nem álló folyók szabályozásának előmunkálataira és a kivitel előmozdítására segélyképen 200.000 frt. Kvassay László: Azon kivánatának ad kifejezést, hogy ezen rovat tárgyalása függesztessék fel mindaddig, míg a pénzügyi bizottság jelentését be fogja adni, a Vág-folyam szabályozásáról beadott hat. javaslata felett. Várady János és több képv. határozati javaslata a rendkívüli vízépítés költségvetése 6. pontja tárgyában. Miután az 1764/5. t. sz. 19. § a a Garam folyónak országos költségen leendő szabályozását megrendelte . Miután ezen folyó menési és lejtmérési munkálatait a volt magyar királyi helytartótanács eszközölte is. Miután annál kevésbbé fontos folyamok az országgyűlés által máris szabályozás alá vetettek, mégpedig hasonlóan országos költségen, indítványozzák, mondja ki a ház, miszerint a Garam folyónak úgy politikkis felügyelete, valamint országos költségen leendő szabályozása a kormánynak meghagyatik, és erre szükséges előleges költségek a kormány kezelése alatt nem álló folyókra megszavazott 200.000 frt költségből fedeztessenek. Mátyás Aristid és Paczolay rövid felszólalásai után a ház a rovat tárgyalását függőben hagyja, Várady módosítványát pedig kinyomatni rendeli. 7-dik rovat alatt az 1870-ik évi XI. t. sz. 4. fejezet 2. czim alatt a Tiszánál, a bodrogközi és felsőszabolcsi átmetszésekre megszavazott 1.600,000 frtnak 1870-ben fel nem használt részlete 989,369 frt megszavaztatik. Horvát-Szlavonország. A 8—11. rovat alatt a Duna, Száva, Dráva, Kulpa folyamnál vízépítésekre összesen 415,700 főt szavaztatik meg. Parcsetics Hugó: Hat. javaslatot nyújt be aziránt, hogy ház mondja ki, miszerint a vukovári partok megóvására nagyobb védművek szükségesek, s az erre megkivántató összeget a közmunka- és közlekedési ministerium az 1872-ki költségvetésbe vegye föl. A ház a hat. javaslatot Szapáry Gyula gr. államtitkár rövid nyilatkozata után nem fogadja el. Tengeri Kikötők. A 12. rovat alatt az új gőzkotró beszerzésére 50.000 frt; 13-ik rovat alatt a Recina folyó torkolatának kotrására 22.500 frt; a 14. rovat alatt a Fiumára csatorna partjának hosszabbítására 10.000 frt, a 15. rovat alatt pedig a fiumei kikötő építési terveinek elkészítésére előmunkálatokra 30.000 frt szavaztatik meg. III. czim : Különfélék. E czim alatt összesen 23.000 forint szavaztatik meg. Vasút-építés. Josih József : A kormány figyelmébe ajánlja azt, hogy ha az államvasutakat az ország kára nélkül eladhatja, úgy adja el azokat, s azon öszszegből segélyezze a vicinális vasutakat. Gorove István közmunka- és közlekedési miniszer : Utal a vasúti kölcsönről szóló törvényre, a figyelmeztetésre nézve nem tehet a kormány részéről nyilatkozatot ; bármit kövessen is el azonban a kormány az államvasutakra nézve, minden intézkedést csakis a törvényhozás beleegyezésével fog eszközölni. Simonyi Ernő : Rászalja azt, hogy a Károlyváros-fiumei vasútépítésre vonatkozó szerződés nem terjesztetett mindeddig a ház elé. E tekintetben hat javaslatot ad be. Gorove István közmunka- és közlekedési miniszer: Kijelenti, hogy a kormány e kérdést supe- 1176