Budapesti Közlöny, 1871. március (5. évfolyam, 49-74. szám)

1871-03-07 / 54. szám

Francziaország feldarabolása ellen kérvényeket nyújtanak be: Kiss János, Matkovich Tivadar, Csanády Sándor, Madarász József, Henszlmann I­mre, Babes Vincze pedig magánkérvényt nyújt be. Ghyczy Kalmár : a komáromi tanítóegylet kér­vényét nyújtja be, melyben az a baranyamegyei iskolatanácsnak a vallás- és közoktatási tör­vény megváltoztatására vonatkozó kérvényét pár­tolja. Schvarcz Gyula : ugyanily kérvényt nyújt be a szigetvári tanítóegylet részéről. Szitányi Bernát : Több felsővidéki község kérvényét nyújtja be aziránt, hogy a Vág folyam szabályoztassék. Mindezen kérvények a kérvényi bizottsághoz utasít­tatnak. Interpellátio Táncsis Mihály : Interpellánt intéz a keres­kedelmi­, úgy a közoktatási miniszterhez, melyben kérdi : igaz-e, hogy a serviták zárdája 300.000 fá­ton megetetett; mire fordittatnak az üllői után megvásárolt telkek végül pedig a ferenczieket arra kívánja utasíttatni, hogy az egyetemi könyv­tár épületét maguknak tulajdonítani ne meré­szeljék. Közöltetni fog az illető miniszerekkel. A PÉNZÜGYI BIZOTTSÁG JELENTÉSE. Széll Kálmán : Jelentést tesz a pénzügyi bi­zottság részéről azon, a p. v. bizottsághoz utasított indítványokról, melyek a vallás- és közoktatás­­ügyi ministérium költségvetésének tárgyalása al­kalmával beadattak. A jelentés ki fog nyomatni. Kérvényi bizottság jelentése. Ürményi Miksa : A kérvényi bizottság által el­intézett kérvényekről tesz jelentést. A jelentés tárgyalása a szombati ülés napirend­jére tűzetik ki. Napirend. Napirenden van a közmunka- és közlekedési ministérium költségvetésének részletes tárgya­lása.­­ Tárgyalás alá kerül a rendkívüli szükséglet második c­ímének 5-ik rovata: a Kőrös és Beret­tyónál az átmetszések sikeresítésére és kisajátítá­sokra előirányzott 150,000 frt s az ehhez Tisza K. által beadott módosítvány, a­mely ezen összeget -100,000 frtra kívánja felemeltetni. Paczolay János : Felszólal Tisza módosítványa ellen, és azon kívonatának ad kifejezést, hogy ad­dig is, míg a vízszabályozásokra vonatkozó terve­zetek nincsenek elkészítve , nincs kijelölve az, melyik víz mennyire és mily tekintetben hajózható, minden vízszabályozásokra vonatkozó javaslat a ház által figyelembe ne vétessék, nehogy úgy jár­junk mint a vasutakkal. (Jobb felöl helyeslés) B. Simonyi Lajos : Nem osztja Paczolay szűk­­keblűségét, ő is úgy van meggyőződve, hogy nem provincziális, hanem a haza érdekei a mérvadók, de azt hiszi, hogy a­mi egyes vidék kiváló elő­nyére van, nem zárja még azt ki, hogy a haza érdekei ezáltal nem mozduttatnának elő. Pártolja Tiszának a kormány által is elfogadott módosít­­ványát. Trefort Ágoston : Megszavazza az 5-ik rovat alatt előirányzott összeget, mert azon vidéken a vizek szabályozása nagyon is szükséges, még­pe­dig azért, mert ott nincsenek vasutak és alkalma­sint nem is lesznek egyhamar. Táncsics Mihály : A regálék eltörlését kivánja. Tisza Kálmán : Felszólal Paczolay ellen s a már szombaton felhozott okoknál fogva m­ódo­­sítványát ismételve ajánlja. Személyes kérdésben szólalnak fel ezután Pa­czolay és Tisza Kálmán, utánuk pedig felszólal Harkányi Frigyes . Pártolja Tisza módosítvá­­nyát, mert az, úgy az 5-ik rovat alatt előirányzott összeg oly czélra fordíttatik, mely már múlt év­ben megvitatva volt, s mely czélra egy megkiván­­tató összeg a költségvetésbe fel is vétetett. Gorove István köziek, minister: Azon elő­adásban, melyet Paczolay János képv. ur e tétel ellen intézett, sok olyant mondott, mit én sajná­lattal hallottam ;— leginkább sajnáltam azonban azt, hogy t. képv. úr az én jelentésemet, mely e tárgyra vonatkozik, elolvasásra sem találta mél­tónak, (Halljuk!) mert ha azt elolvassa, bizonyára nem választ oly kiindulási pontot, melylyel ez ügyet igenis meg lehet buktatni, s melylyel kü­lönösen ellenem lehet vádakat emelni. Méltóztas­­sék csak az előterjesztési jelentést figyelemmel végig olvasni. Van-e ott a Körös, a Berettyó sza­bályozásáról oly értelemben szó, mint a­milyet annak a t. képv. ur tulajdonít ? van-e ott szó arról, hogy a kormány oly műveletet indítványozzon, mely közvetlenül egyesek ártereinek mentesíté­sére volna kihatással ? Mi van ott indítványozva ? az, hogy az ország alsó részein Békéstől le egész a Körösnek beömléséig a Tiszába, átmetszések és medermunkálatok létesítessenek. És különösen itt irányozta ellenem vádja élét a t. képviselő úr. A kormány ezen ügyet úgy tekinti, mint a ha­józási meder tisztítását. A­ki csak kissé ismeri a Körösök természetét ezen vidéken, tudja, hogy az már oly nagy mennyiségű vizet hord magán, hogy a hajózás eddig is létezett, habár hiányosan, most pedig a kormány ennek biztosítását és tökélesbí­­tését átmetszések által akarja eszközölni. Mily átmetszésekről van itt szó? Olyanokról, melyek hogy ha pl. a Tiszánál nem vitettek volna véghez, a Tisza hajózása is oly probléma volna, melyet a képr.­háznak most kellene szembe nézni. És mely vidéken indítványoztatnak ezen átmet­szések? Indítványoztatnak oly vidéken, mely összeköttetési eszközökben és utakban a lehető legszegényebb az egész országban. Erre azonban azt fogja mondani a t. képv. ur, hogy ha ők felső vidékiek, tudnak maguknak utakat csinálni, csi­náljanak maguknak az alsó vidékiek is. Ez azon­ban nem lehetséges, még pedig azon egyszerű oknál fogva, mert itt az utak elkészítése 1—5—6- szor annyiba kerül, mint azon vidéken, melyet a t. képv. ur képvisel. Ki van ugyanis mutatva, hogy (Halljuk!) a legegyszerűbb ut elkészítése Szabadka vidékén mértföldenkint 438,000 írtba, Gyula vidékén 256,000 ftba,Szarvas vidékén 260— 270 ezer írtba kerül. Ennek ellenében méltóztatnak tudni, hogy a felső vidéken, melynek — mint lát­tuk — ellenszenve provokáltatik akkor, mikor az alsó vidék érdekeinek előmozdítása hozatik szóba, egy métföldnyi kört elkészítése 50—60 ezer írtba kerül. De azt méltóztatnak mondani, hogy épen az anyagi érdekek előmozdítása körül a felső vidék érdekében kevesebb történik, mint az alsó vidékre nézve. Maradjunk tehát a közlekedési eszközöknél. Én részemről sohasem tapasztaltam, hogy ha a kormány a felső vidékek anyagi érde­keinek előmozdítására, különösen a vasúti össze­köttetésre nézve, bármily javaslatot tett a háznak, ez itt ellenszenvvel találkozott volna. Megjegy­zendő még, hogy midőn az alföldön egy másod­rendű vasút kiépítése midenkint 2—300,000 írtba kerül, a felső vidéken ugyanez 500,000—1 millióba kerül. Ha mi megszavazunk az alföldön 20— 22000 frtnyi biztosítékot, akkor megszavazunk a felső vidéken 50—60,000 frtot, sőt többet is. Ezek után a t. képv. ur a kormány felé fordult, és az mondá,hogy nem következetes — így fejezem ki magamat, ámbár a vád súlyosabb volt — a­mennyiben a kormány a vasutakra nézve a múlt évben kimondotta azon elvet, hogy a provinciális vonalaknak háttérbe kell vonulniuk az állam ér­dekeit képviselő vasútvonalak előtt. Igenis ezen kijelentéshez én ragaszkodom most is, de ragasz­kodom nemcsak a vasutak dolgában, hanem a vizek szabályozása és hajózhatóvá tétele tekinte­tében is. És ha ezen szempontnál fogva a t. képv. úr azt mondja, hogy előhozhatná pl. az Ipolyt, Garamot vagy más kisebb víz érdekét, hol orszá­gos hajózási érdek nem mutatkozik , méltóztassék megengedni, de ezen esetben én mindig a mellett fogok nyilatkozni, hol országos érdek forog fen. És ilyen ezen tétel, melyről jelenleg szólok t. i. a Kőrösnek 15 mfld. hosszúságban hajózhatóvá tétele; arról van t. i. szó, hogy az átmetszések folytán a hajózás a Tiszától Békésig lehetővé té­tessék. Ez az, mire a kormány a t. házat kéri; ez az, mit összezavarni méltóztatott a t. képv. ur egyes szabályozási érdekekkel és ármentesítések czélzásával. Ha az igen t. képviselő úr vidéke, melynek érdeit oly melegen látszik védelmezni, felmutat ne­kem oly működést és törekvést, a­mily törekvést felmutat ezen vidék, melyről szó van, ha ezen vidék érdekeltjei hasonlólag pár százezereket, sőt milliókat fognak áldozni, hogy saját tereiket meg­mentvén, a folyóknak rendes folyását eszközöljék,­­méltóztassanak meggyőződve lenni, hogy a kor­mány ezen érdekek előmozdítása tekintetéből segéd­kezet fog e nyújtani. Méltóztassék ez irányban hatni, és ha e tekintetben mulasztás fogja a kor­mányt illetni, azzal előállani. Ezek után nem marad egyéb hátra, mint hogy e tétel megszavazását kérjem. (Helyeslés.) A ház az 5 ik rovat alatt előirányzott összeget Tisza K. módosítványával elfogadja és e szerint e rovat alatt 200.000 szavaztatott meg. 6-ik rovat: Az állam kezelése alatt nem álló folyók szabályozásának előmunkálataira és a ki­vitel előmozdítására segélyképen 200.000 frt. Kvassay László: Azon kivánatának ad kifeje­zést, hogy ezen rovat tárgyalása fü­ggesztessék fel mindaddig, míg a pénzügyi bizottság jelentését be fogja adni, a Vág-folyam szabályozásáról beadott hat. javaslata felett. Várady János és több képv. határozati javas­lata a rendkívüli vízépítés költségvetése 6. pontja tárgyában. Miután az 1764/5. t. sz. 19. § a a Garam folyó­nak országos költségen leendő szabályozását meg­rendelte . Miután ezen folyó menési és lejtmérési munká­latait a volt magyar királyi helytartótanács eszkö­­­zölte is. Miután annál kevésbbé fontos folyamok az or­szággyűlés által már­is szabályozás alá vetettek, még­pedig hasonlóan országos költségen, indítvá­nyozzák, mondja ki a ház, miszerint a Garam fo­­lyónak úgy politikkis felügyelete, valamint orszá­gos költségen leendő szabályozása a kormánynak meghagyatik, és erre szükséges előleges költségek a kormány kezelése alatt nem álló folyókra meg­szavazott 200.000 frt költségből fedeztessenek. Mátyás Aristid és Paczolay rövid felszólalásai után a ház a rovat tárgyalását függőben hagyja, Várady módosítványát pedig kinyomatni rendeli. 7-dik rovat alatt az 1870-ik évi XI. t. sz. 4. feje­zet 2. czim alatt a Tiszánál, a bodrogközi és felső­­szabolcsi átmetszésekre megszavazott 1.600,000 frtnak 1870-ben fel nem használt részlete 989,369 frt megszavaztatik. Horvát-Szlavonország. A 8—11. rovat alatt a Duna, Száva, Dráva, Kulpa folyamnál vízépítésekre összesen 415,700 főt szavaztatik meg. Parcsetics Hugó: Hat. javaslatot nyújt be aziránt, hogy ház mondja ki, miszerint a vuko­­vári partok megóvására nagyobb védművek szük­ségesek, s az erre megkivántató összeget a köz­munka- és közlekedési ministerium az 1872-ki költségvetésbe vegye föl. A ház a hat. javaslatot Szapáry Gyula gr. ál­lamtitkár rövid nyilatkozata után nem fogadja el. Tengeri Kikötők. A 12. rovat alatt az új gőzkotró beszerzésére 50.000 frt; 13-ik rovat alatt a Recina folyó torko­latának kotrására 22.500 frt; a 14. rovat alatt a Fiumára csatorna partjának hosszabbítására 10.000 frt, a 15. rovat alatt pedig a fiumei kikötő építési terveinek elkészítésére előmunkálatokra 30.000 frt szavaztatik meg. III. czim : Különfélék. E czim alatt összesen 23.000 forint szavazta­tik meg. Vasút-építés. Josih József : A kormány figyelmébe ajánlja azt, hogy ha az államvasutakat az ország kára nélkül eladhatja, úgy adja el azokat, s azon ösz­­szegből segélyezze a vicinális vasutakat. Gorove István közmunka- és közlekedési mi­niszer : Utal a vasúti kölcsönről szóló törvényre, a figyelmeztetésre nézve nem tehet a kormány ré­széről nyilatkozatot ; bármit kövessen is el azon­ban a kormány az államvasutakra nézve, minden intézkedést csakis a törvényhozás beleegyezésé­vel fog eszközölni. Simonyi Ernő : Rászalja azt, hogy a Károlyvá­­ros-fiumei vasútépítésre vonatkozó szerződés nem terjesztetett mindeddig a ház elé. E tekintetben hat­ javaslatot ad be. Gorove István közmunka- és közlekedési mi­niszer: Kijelenti, hogy a kormány e kérdést supe- 1176

Next