Budapesti Közlöny, 1871. szeptember (5. évfolyam, 200-224. szám)

1871-09-24 / 219. szám

hez tartozók. Azon ember, ki a munkások elleni harc­ot vezérlő, Sir W. Armstrong volt, ki nagy vagyont szerzett a newcastlei bányászok munká­jából, saját ügyessége által segíttetve. A munká­sok az ügyet barátságosan kivánták elintézni, azonban igen félvállról beszéltek velük. A munká­sok erre abbanhagyák a munkát, s idegenek hi­vattak be ; s noha minden lap sürgeté a honunk­­beli, s más országokbeli munkások közti barátsá­gos viszonyok táplálásának kívánatosságát, Arm­strong mindent elkövetett ezen barátságos egyet­értés lerontása végett. A newcastlei adófizetőknek szemek előtt kell tartaniok azon tényt, hogy ők rövid időn át el fognak árasztatni oly idegen or­szágból jött emberek által, kiket vagy közjóté­konyságból, vagy a szegény­ adóból kellene eltar­tani. Ő szeretné megkérdezni Armstrong­tól, hogy minő fogadtatásra találna 150 angol Berlinben vagy Brüsselben, ha azok oda mennének ama vá­rosok munkásainak megbuktatása végett. Ő bizo­nyosnak tartja, hogy gyilkosság történnék az ut­­czákon. A newcastlei munkások mérséklettsége igen dicséretreméltó. Erre elfogadtatott Allen-nek azon indítványa, hogy az összeolvadt társulatok­hoz fölhívás intéztessék, a newcastlei munkások segélyezése végett. Londonból 22-ről jelentik, hogy a New­ Castle­­be jött német munkások Hamburgba visszatérnek. A „Standard“ nak egy madridi sürgönye sze­rint, Marokkóban felkelés ütött ki, a mórok a me­­lillai fellegvárat ostromolják. Cadixból spanyol csapatok küldettek el a helyőrség erősbítése vé­gett. NÉMET ÜGYEK: Münchenből 22-ről jelentik. A nem nyilvános előtanácskozó katholikus gyűlésben mintegy 500 hírneves küldött van jelen. Wolf főállamügyész a müncheni tett-bizottmány elnöke, rövid beszéd­del nyitja meg az ülést s a tiszteletbeli elnöksége­­t Schulte prágai tanárnak, s a tiszteletbeli alelnöksé­­get dr. Windtscheidnak s dr. Kellernek adja át- Schulte tanár a mozgalom álláspontjának kifejté­­­sével foglalja el az elnökséget s megc­áfolja a saj­tóban megjelent helytelen programmokat, különö­sen a bécsi lapokban közzétett programmot, mely állítólag Anton világi pap által az övé gyanánt ál­líttatott fel. — Erre Huber tanár mint előadó fel­olvassa a programm egyes czikkeit és azokat té­­telenként megmagyarázza. — Dr. Döllinger, kinek fellépésekor a gyűlés élénk tetszésnyilvánítások közt feláll, az utrechti egyház lényegéről törté­nelmi felvilágosítást ad. Erre Schulte tanár kötelességének nyilvánitá, Döllingernek, mint a kötelességszerü ellenzék szellemi indítójának, állhatatos működéséért kö­szönetét fejezni ki, s a gyűlést ezen elismerés ki­fejezésére hívja fel, mire az utóbbi háromszoros éljen-kiáltások közt újólag feláll. Erre Huber tanár bevégzi előadását.­­ Az elnök azt indítvá­nyozza, hogy tekintettel az adatok világos magya­rázataira, az általános vita maradjon el és erre a részletes vita kezdetik meg. A tárgyalás a 4. pontig haladt kizárólag, mely a papság kiképzé­sére vonatkozik. A vitában résztvettek : Michaelis, Ossinier, Anton, Nittel, Stumpf, Schwicker, Döl­linger, Keller, Maasen, Tangermann, Wollman, és az előadók. A délutáni tartott nem nyilvános Illésben elő­ször élénk vita folyt a papság kiképzésére vonat­kozó 4. czikk fölött, mely alkalommal Döllinger hatályosan óv a világi felsőségre való hivatkozás­tól, a papság nevelése tekintetében. Az egyes czik­­kek áttárgyalása után az egész programm elfogadta­­tik, a 3. és 4. czikkekhez tett lényeges módosítá­sokkal. Ad. 3. A katholikus nép számára az egyházi ügyekben való , alkotmányszerűleg szabályzott résztvétel igényeltetik, s végül ez mondatik : mi a czélba vett reformok feltevése mellett s az előha­ladó keresztyén miveltség utján fokonkint várjuk a protestáns és a püspöki egyházakkal való ki­egyezést A 4. czikk két alineája most igy hangzik :mi a papságnak a század szellemi miveltségétől való mesterkélt elzáratását annak a népmiveltségre való nagy befolyása mellett épen nem tartjuk al­kalmasnak egy erkölcsileg jámbor, tudományosan 4880 felvilágosult s hazafias érzületű papság nevelésére és kiképzésére. A bajor követkamra 22-iki titkos ülésében Ow kormánytanácsos első, gr. Leinsheim másodel­nökké, Jörg és Eder titkárokká választattak. München­ sept. 22. Az ó-katholikus gyűlés csak­nem egyhangúlag elhatározta, hogy a program­­mot elfogadja. Döllinger, Kaminski és Anton be­szédei tetszéssel fogadtattak. OLASZ ÜGYEK. Rómából jelentik, hogy a pápa a püspökök ki­nevezését novemberre halaszta el. SPANYOL ÜGYEK: Barcelonában 17-én a király szemlét tartott a 6 hajóból álló spanyol hajóraj fölött, s erre regatta következett. Az éj folytában nagy bál volt a „Numancia“ pánczélos fregaton, — 3000 személy volt jelen. A király szinte reggeli 5 óráig maradt ott. — Másnap reggeli 9 órakor meglátogatá a köz-, s jótékony intézeteket, börtönöket, s egyéni­ségeket. Délután egy új polgári iskola alapkövét téve le, s este jelen volt a színházban. 19 én a ki­rály Gironába indult, honnan másnap Barcelo­nába tért vissza. KELETI ÜGYEK. Konstantinápolyban az elinduló hajóknak ki­szolgáltatandó egészségi bizonyítványok azon megjegyzéssel láttatnak el, hogy ottan néhány cholera -eset, mely halállal végződött, fordult elő. AMERIKAI ÜGYEK. Mint New­ York-ból 19-ről távírják, M’Clellan tábornok nem fogadja el az ellenőri hivatalt. —• A városi számadások iránt a vizsgálat megkezde­tett. — Ama vegyes­ bizottmány, mely — a washingtoni szerződés értelmében,— az Alabama féle igényektől különböző, mindkét országbeli kö­veteléseket fogja tárgyalni, elhatározó, hogy f. hó 25-én fog összeülni. — Ő FELSÉGE a király Fótk­on marad a folyó hó 27-kéig tartó pest-váczi katonai gyakorlat lefolyásáig, Károlyi István gr. pompás és tágas kastélyában. A mint­egy 50 urból álló udvari kiséret és a külföldi vendé­gek­ is ott vannak Minden napra 60 teritékü udvari ebéd van elrendelve. — Andrásy gr. három napig marad Váczon a gyakorlat megtekintésére. — NAGYSZERŰ HAGYOMÁNY. A nemrég elhalt deb­­reczeni ref. lelkész Nagy József, ki azelőtt losonczi lel­kész és senior volt, egy Losonczon fölállítandó nőtano­dára 25.000 frtot­ és az ottani lelkész-özvegyek nyug­díjalapjára 5000 frtot hagyományozott. — VaSHÁZAK. Dr. Neuhofer János ügyvédtől az Amerikában huzamos­ idő óta használt vas és faállo­­mányu házakra vonatkozólag a következő sorokat közli a „Ilon“ : Egyik házi lakóm felszólítására, kinek föld­szinti lakásához szüksége lett volna mintegy 120 négy­­szögnyi területtel biró helyiségre, rendeltem én ez évi junius hó 25-én Seaton et Comp, czég által Angolor­­szágból egy ilynemű házacskát, mely 2 havi időköz alatt csakugyan fehérhajó-utcza 2. szám alatti házam udvarára szállíttatott s teljesen elkészítve fel is állítta­tott. Meglepő itt a feladat gyors foganatosítása, sőt szer­felett érdekes észlelni, hogy a csupán 32 mázsát nyo­mó küldemény mindazt, a­mi egy lakás teljes felállítá­sához szükséges, nevezetesen a vas és fából készült fala­kat, padlókat, tetőzetet, csurgót, kéményt, ajtókat ki­lincs- és zárral ellátva, két ablakot kövületeikkel együtt, minden bel- és kiss építményeket, sőt még a szükséges srófokat s nagy és kis szegeket is stb. magában fog­lalja. Mindezeket méltányolva, közzéteszem ebbeli ta­pasztalatomat a hazánkban építő­anyag nélkül szűköl­ködő némely vidékek, de különösen a főváros közelé­ben fekvő új telepítvények , név szerint: Erzsébetfalva, Kossuth­falva, Kis Pest, Rákosfalva stb. érdekében, azon megjegyzéssel, hogy ürömmel látnám, ha többen ezen szerény kísér­letet szemügyre véve, ebből netalán szintén hasznot mentenének. — A KÉPZŐMŰVÉSZETI társulat kiállítása N.-Vára­­don szép számú látogatásnak örvend. A képek, mint a „N.-Várad“ czimü lap megjegyzi, megérdemlik a meg­tekintést. Lapunk mai számához két, egész, ír „Hivatalos Értesítő“ van csatolva. SZÍNI SZEMLE. A MAGYAR SZINÉSZ-KEBELZET KORMÁNYZÓ-TANÁ­­CSÁNAK ÜLÉSE 1871. September 16-án. A magyar szinész-kebelzet kormányzó-tanácsa megalakulása után, September 16-án tarta első ülését. A kormányzó-tanács elnöke, Ribáry József ministeri tanácsos, szabadságidejét használván, helyette a tanácskozást Feleki Miklós, alelnök ve­zette. — A vidéki tagok közül is többen jelen vol­tak. — Olvastatott a belügyminister leirata, mely­ben a kebeszet és nyugdíj alapszabályait nemcsak megerősíti, de azt is kijelenti, hogy a vidéki szí­nészetet érdeklő ügyekben a kormányzó­tanácsot véleményadás végett gyakrabban felszólítandja. E kijelentés elég tanúbizonysága annak, hogy a kormány is meg van győződve az egylet üdvös voltáról és korszerűségéről, s a hatásról, melyet a vidéki színészet rendezésére gyakorland. A belü­gyministérium ennek azonnal is kifeje­zést adott, s az igazgatói concessiókért és conces­­sók megújításáért időközben hozzá érkezett folya­modványokat véleményezés végett a kormányzó tanácshoz tette át. A tanács ez ügyeket mind tü­zetesen tárgyalta, s a folyamodók személyiségé­hez és a folyamodványokhoz mellékelt bizonyítvá­nyokhoz képest a concessok megadását vagy megtagadását véleményezte.­­ Az egylet most lépvén életbe, s a tanács most kezdvén meg műkö­dését, csupán a köztudomású adatokra s a mellé­kelt bizonyítványok minőségére támaszkodha­tott , de jövőre, miután az alapszabályok értelmé­ben a kebészeti igazgatók és tagok panaszai hozzá fognak fölterjesztetni, a színtársulatok működé­sét folytonosan éber figyelemmel fogja kísérni, s minden egyes igazgató és színész művészi és er­kölcsi minőségéről biztos tudomása lesz : az ily véleményezést bebizonyított adatokkal indokolva terjesztheti fel, s nagyobb szigorral is járhat el, mint ezeknek hiányában jelenleg tehette. Természetesen az oly igazgatókról és színé­szekről, kik nem kebélzeti tagok, ily véleményt nem fog adhatni, mert működésükről s erkölcsi maguk viseletéről nem lesz közvetlen és biztos tu­domása; de óvakodni is fog az ilyeneket ajánla­ni, mert érték legkisebb felelősséget sem vállal­hat el. S miután a vidéki színészet rendezéséről és fegyelmezéséről van szó, s ennek szüksége maga a vidéki színészek legnagyobb többsége által el­ismertetett, mi meg vagyunk győződve, hogy a bel­ü­gyministérium sem igen lesz hajlandó olyanok­nak concessákat adni, vagy olyanok concessáját megújítani, kik nem is kebélzeti tagok, s ekkér az ellenőrzéstől vagy félnek, vagy annak nem akarják magukat alávetni. Az a 2 forint, melyet évenként a kebészeti tagságért, s az a 12 forint, melyet a nyugdíjra, tehát öregségük biztosítására fizetnek , a kimaradásra nem szolgálhat okul. Az sem, mintha az alapszabályok szabad keresetük­ben korlátolnák vagy nyomasztó nyűg volnának , mert azok tulajdonképen — mint e lapokban már bőven fejtegettük — egyebet nem is kívánnal mint hogy magukat erkölcsileg becsületesen visel­jék, kötelezettségeiknek megfeleljenek, s a­mire vállalkoznak, arra képesítve is legyenek. Külön­ben is, a ki nem igazgatónak, vagy színésznek való, minek elödjék a többinek hátrányára, s minek ezudorkodjék a többinek rovására. — Mindez elég ok arra, hogy a jobb igazgatók színészek ki ne vonják magukat a köbészetből, mert csak maguk fogják kárát vallani, s a mu­lasztás vagy könnyelműség súlyát érezni. De Folytatás a mellékleten.

Next